Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5
1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az SKV készítésének jogszabályi megfelelısége: Az SKV készítése során a kidolgozó az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint járt el. A közbeszerzési eljárást megelızıen a közbeszerzési eljárásban szerepeltett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7. (1)-ben foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követıen a végleges változatokat elkészítette. A munkakezdı megbeszélés során az Ügynökség magára vállalta a különbözı akcióterveket érintı SKV-tartalmak összehangolását. Mindazonáltal a kidolgozó az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott ajánlata értelmében a szükséges szakértık bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett interjúk készítésével is a készülı SKV relevanciáját mozdította elı. Ezen információkat foglalja össze az 1. fejezet, amit kiegészít az állapotleírást tartalmazó 2. fejezet, illetve az akciótervekhez kapcsolódó környezetvédelmi alapelveket bemutató 3. fejezet. Az SKV további (4-7.) fejezeteiben a fent bemutatott dokumentumelemzés tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedı konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követıen a kidolgozó javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. -hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyarnyelvő bemutatásai. Az SKV kidolgozás folyamatában a konkrét javaslatok az akciótervek készítıivel is egyeztetésre került, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A 7. közérthetı összegzés fejezet tartalmazza ezen egyeztetés eredményét rögzítı táblázatos és szöveges összefoglalók, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történı kapcsolatok mőködıképességére. A készülı SKV-k tekintetében azokat az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a társadalmi egyeztetés megjegyzései az anyagban beépítésre kerültek. A kidolgozó az SKV végén helyezte el a vonatkozó jogszabályok győjteményét. Az akcióterv ismertetése: A DAOP átfogó célja A Dél-alföldi Regionális Operatív Program hosszú távú átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, figyelemmel a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek mérséklésére, valamint a lakosság életkörülményeit meghatározó, befolyásoló környezeti, települési elemek javítása. Az átfogó célt a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni: 1. A regionális gazdaság erısítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elısegítése 2. A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erısítése érdekében A DAOP SKV-ban tett megállapítások összegzése A SKV során született több javaslat részletessége, jellege miatt és az OP szerkesztési elvei okán már csak az Akciótervekben kerülhet kezelésre, illetve pontosításra. Az SKV javaslatai közül itt tud megjelenni többek között az anyag-, és energiatakarékos, természetkímélı megoldások érdekében a BAT (Legjobb Elérhetı Technikák) alkalmazása, a fenntartható városfejlesztés kritériumainak megfogalmazása, a NATURA 2000 és egyéb ökológiailag értékes területek védelme, a támogatott szervezetek által vállalt környezeti audit és éves környezeti jelentés közzététele, továbbá a környezetirányítási, zöld minıségbiztosítási rendszerek bevezetésének vállalása. Kiemelt teendı a környezeti szempontok mérhetıségét szolgáló indikátorok kialakítása, a magindikátorok részletezése az akciótervben. Ezeknek azonban az egyes prioritás tengelyeken belül is meg kell tudniuk jelenni, a horizontális szempontok között, ami ma nem valósul meg. Az akciótervekben a környezeti szempontok integrációját az NKP II. ide vonatkozó szempontjai, továbbá a 2007. évi cselekvési terve, és a VAHAVA projekt által javasolt megoldások figyelembe vételével kell pontosítani. Az akcióterv és a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentı szerepe van az elızetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai elıírásoknak
megfelelıen (Élıhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Natura 2000, Víz Keretirányelv). A Dél-alföldi Operatív Program szerkezete, részletezettségének szintje nem teszi lehetıvé a határon átnyúló hatások vizsgálatát, ezért az akciótervek készítése során javasoljuk ezen hatások vizsgálatát. Az SKV javaslata alapján a részletes értékelési szempontokat és monitoring kialakítását az akciótervekkel egy idıben célszerő kidolgozni. Az akciótervek kidolgozása során fontos figyelembe venni az integrált környezeti szempontokat. Összességében stratégiai környezeti szempontból az akciótervek nem tartalmaznak részletes és egyértelmő szempontokat. A DAOP SKV javaslatai sem minden esetben jelennek meg egyértelmően. Humáninfrastruktúra-fejlesztések: Az akcióterv célja, hogy az ellátások differenciáltabb és területileg kiegyenlítettebb fejlesztése a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotát javítsa. 1. Intézkedés: Egészségügyi és szociális szolgáltatások korszerősítése, fejlesztése A humáninfrastruktúra fejlesztések prioritáson belül az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztésének komplex kezelése elımozdítja a két terület határterületeinek közeledését, és a felmerülı problémák együttes kezelését. A fejlesztések hatására a régió egészében az egészségügyi szolgáltatások és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának minıségi és fenntartható fejlesztésével a szolgáltatások lakossági elérhetısége és minısége javul. 1. Konstrukció: Alap- és járóbeteg ellátás fejlesztése A fejlesztésekkel a régió fekvıbeteg-ellátásának kiváltása valósul meg, valamint hozzájárulnak a területi egyenetlenségek megszüntetéséhez, így javítva a szolgáltatások hozzáférhetıségét és ezzel a lakosság esélyegyenlıségét is, továbbá hozzájárulnak a hatékonyabb ellátási forma kialakításához. A) Komponens: Alapellátás fejlesztése A komponens célja a kistérség háziorvosai és járóbeteg-szolgáltatója közötti informatikai rendszer kiépítése, mely alkalmas háziorvosok számára a betegeiknek elıjegyzési idıpont kérésére, leletek továbbítására és egyéb egészségügyi dokumentáció elektronikus kezelésére. Támogatható tevékenység a járóbeteg-szakrendelı szerver a szükséges háziorvosi szoftverek és szerver oldali programok beszerzése és a kommunikációs portok (Internet, tőzfal stb.-) kialakítása mindkét oldalon. Támogatható továbbá a rendszer beüzemelése során történı oktatás. A komponens további célkitőzése a háziorvosok sürgısségi, életmentéssel összefüggı egy napos képzése és vizsgáztatása, valamint sikeres vizsga esetén praxisokonként egy darab félautomata defibrillátor beszerzése, melynek üzemeltetésére a háziorvos kötelezettséget vállal, valamint további képzési és tanácsadási program a háziorvosi szolgáltatások minıségének fejlesztésére. B) Komponens: Kistérségi önálló járóbeteg-ellátó szakrendelık és otthonápolási szolgálatok fejlesztése Önálló, fekvıbeteg-ellátással nem integrált OEP (köz) finanszírozott járóbeteg-szakrendelık felújítása, átalakítása és/vagy telephelyek megszüntetése mellett a központi épületek rekonstrukciója. A pályázó szakmai programja szerint szükséges orvostechnikai eszközök és informatikai rendszerek beszerzése, betegtájékoztató kiadványok készítése. Kötelezı fejlesztés az épületek akadálymentesítése. Az otthoni szakápoló szolgálatok informatikai rendszerének fejlesztése, a betegek otthonában történı adatrögzítés feltételeinek megteremtése. A szolgáltatások esetmenedzseri funkcióit megerısítı fejlesztések, képzések szervezése valamint információs rendszer kialakítása. C) Komponens: Lakosság egészségének fejlesztése a Dél-Alföldön Meglévı lelkisegély szolgálatok eszközparkjának fejlesztése, bıvítése, korszerő informatikai eszközök beszerzése, Internet hozzáférhetıség kialakítása valamint a munkatársak, önkéntesek továbbképzése és a szolgálat helyiségeinek felújítása, szükség esetén bıvítése. Új lelkisegély szolgálatok kialakításához szükséges ingatlan felújítása és mőködéshez szükséges berendezés valamint eszközök beszerzése a szolgálat leendı munkatársainak képzése, felkészítése. A dél-alföldi régióban bejegyzett és itt mőködı egészségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése. Kistérségenként egy központi iroda berendezése és adminisztrációs eszközparkjának (számítógép, nyomtató, fénymásoló, fax stb.) beszerzése, valamint az egyes civil szervezetek számítástechnikai fejlesztése, mely többek között a partnereivel történı kommunikciót segíti elı.
A nık egészségesebb életmódja, egészségben eltöltött éveinek növelése érdekében a nık egészségfejlesztésére fókuszáló átfogó modellprogram indítása és tanulmány készítése, mely megalapozza a következı akcióterv egészségfejlesztési komponenseit. 2. Konstrukció: Rehabilitációs, geriátria és ápolási ellátás fejlesztése Kiemelt cél az idısellátás szolgáltatásaihoz való hozzáférés javítása, a rehabilitációs központok kialakítása, továbbá a régió egészségügyi ellátásának minıségi javítása. A) Komponens: Geriátriai szolgáltatások fejlesztése Az ápolási osztályok geritáriai ágyszámának növelése, hogy az idıs emberek valamennyi betegségét egy egységen belül kezeljék. Támogatható az osztályok kialakítása, fejlesztése, eszköz beszerzése, kötelezı tevékenység az épületek akadálymentesítése, ismertetı kiadványok készítése, valamint partneri viszony kialakítása a szociális szektorral B) Komponens: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése A rehabilitációs ágyszám minıségi javításával elérhetı a megmaradt képességek fejlesztése. Meglévı rehabilitációs osztályok fejlesztése, épületek felújítása, eszköz beszerzés (a minimumfeltételeknek megfelelıen), informatikai rendszer kiépítése, kötelezı tevékenységként jelenik meg az épület akadálymentesítése, szakmai tájékoztatók szervezése, betegtájékoztató kiadványok készítése. C) Komponens: Egészségügyi ellátórendszer korszerősítéséhez kapcsolódó képzési tanácsadási program Az ellátások minıségi javulása a menedzsment és a dolgozók szemléletén is múlik, teljesítmény orientált fejlesztés felé való elmozdulás a cél, az érdektelenség megszüntetése. Tevékenységek: tanácsadás az intézmények vezetıinek, tulajdonosainak, képzési program és rendezvényszervezés az együttmőködés kialakítására 3. Konstrukció: Szociális ellátás fejlesztése A konstrukció célja a szociális alapszolgáltatások, nevesített gyermekjóléti alapellátások elérhetıvé tétele a lakosság minden részére. A) Komponens: új és mőködı szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka, családsegítı és a gyermekjóléti szolgálat infrastrukturális támogatása B) Komponens: a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsıdék, családi napközik és egyéb rugalmas alternatív gyermekellátások (pl.: játszóház, gyermekfoglalkoztató, stb.) fejlesztéséhez új intézmények létesítése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a már mőködı szolgáltatások férıhelyeinek bıvítése és a meglévı infrastruktúra fejlesztése C) Komponens: szociális nappali ellátások (idısek, fogyatékosok, hajléktalanok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása) fejlesztéséhez új intézmények létesítése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a már mőködı szolgáltatások férıhelyeinek bıvítése és a meglévı infrastruktúra fejlesztése D) Komponens: új közösségi terek kialakítása, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, valamint a már mőködı közösségi terek infrastrukturális fejlesztésének támogatása Mind a négy komponens célja a szolgáltatással le nem fedett településeken a szolgáltatások színvonalának emelése a helyi igényekhez igazítva, a nık esélyeinek növelése a munkaerıpiacon. A komponensekhez épület felújítás, bıvítés, vásárlás, funkcióváltás, akadálymentesítés, információs infrastruktúrával való ellátás, eszközök beszerzése, külsı terek kialakítása, projektmenedzsment kapcsolódik. Egyéb speciális tevékenységek az a. és c. komponens esetében gépjármő beszerzés, fenntartás, akadálymentesítés. Központi projektek a 1. konstrukció keretein belül: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Gyógyintézeti Központtá fejlesztése- Mobil egészségügyi szőrıállomás létrehozása a megyében (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat) A mobil orvosi szolgálat megteremtése által a lakosság számára jobban elérhetıvé válnak különbözı szőrıvizsgálatok (külterületeken élık nagy száma), a leginkább veszélyeztetett
rétegekhez is eljut a szolgálat, továbbá a hatékonyabb gyógyítás lehetıségét teremti meg. Végezhetı tevékenységek: épület felújítás, átalakítás, eszköz beszerzés 2. Intézkedés: Oktatásfejlesztés A konstrukció kiemelt célja a minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára, különös tekintettel a hátrányos helyzető tanulókra, az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, területi egyenlıtlenségek csökkentése. A konstrukció keretében,a 2007-2008 idıszakban az óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére lehet pályázni. Az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése által modern oktatási központok létrehozása, aminek hatására javul a lakosság életminısége, a gyermekek megfelelı képzése által javulnak a továbbtanulási esélyek, az integrált oktatás révén csökken a társadalmi kirekesztettség. A konstrukcióhoz épületek átfogó felújítása, rekonstrukciója, bıvítése, különösen indokolt esetekben új oktatási-nevelési épület építése tartozik, kritériumként jelenik meg egy program kidolgozás; illetve egyéb nevesített tevékenységek, melyek az elıbbiek mellett jelennek meg (akadálymentesítés, tornaterem, tanuszoda, klubhelyiség, színházterem, könyvtár, gyermekétkeztetést biztosító konyhák, udvar felújítás, orvosi szoba, konyha, étkezı és kollégium kialakítása és felújítása, oktatási eszközök). Központi projektek a 2. konstrukció keretein belül: Kalocsa, Asztrik tér 5-7. szám és Kunszt.J.u.1. szám alatti oktatási intézmények rekonstrukciója (Kalocsa Város Önkormányzat) A kiskırösi Wattay Középiskola és Szakiskola infrastrukturális fejlesztése (Kiskırös Város Önkormányzat) Helvécia 16 tantermes Általános Iskola, 18x33 m tornateremmel, 400 adagos melegítıkonyhával, 120 férıhelyes étteremmel (Helvécia Város Önkormányzat) Általános Mővelıdési Központ egyes létesítésének bıvítéses rekonstrukciója (Tornacsarnok, Általános Iskola), (Csorvás Város Önkormányzat) Román Általános Iskola építése (Battonya Város Önkormányzat) "Iskolai és közösségi többcélú kulturális és sportlétesítmény" tornacsarnok és uszoda (Vésztı Város Önkormányzata) A szegedi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója (Szeged MVJ) Az elızı hét projekt esetében azonos a cél, modern, a kornak megfelelı oktatási intézmények, épületek létrehozása, mely által javul az oktatás minısége. Támogatott tevékenységek: épületek felújítása, bıvítése, új épület építése, eszköz beszerzés XXI. századi innovációs tudásbázis a Makói Kistérségben (Makó Város Önkormányzata) Integrált tanyafejlesztési program (Homokhátsági kistérség) A tanyákon élı, sok esetben idıs emberek segítése valósul meg, a szolgálat munkatársai rendszeresen látogatják az itt élıket, eszközzel látják el ıket, az esetlegesen felmerülı problémák gyors kezelése érdekében. Végezhetı tevékenységek: eszköz beszerzés, infrastrukturális fejlesztések 3. Intézkedés: Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz 1. Konstrukció: Akadálymentesítés A konstrukció célja a fogyatékossággal élı emberek életminıségének javítása, az önkormányzati felelısségi körbe tartozó közszolgáltatások egyenlı esélyő hozzáférése által. Támogatható tevékenységek körébe tartozik a közszolgáltatást nyújtó középület komplex akadálymentesítése (fizikai, illetve kommunikációs). 2. Konstrukció: Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése Az akciótervben nincsen kidolgozva. Az SKV készítés során folytatott interjúk összefoglalása, a releváns megállapítások összegzése Az SKV-val kapcsolatban az alábbi három szervezet reprezentáns képviselıivel készítettünk interjút: - KÖFE - Magyar Geotermikus Egyesület - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány Mindezzel az általunk megfogalmazott elızetes gondolatok relevanciáját teszteltük. Az elsı kérdéscsoport segítségével mutattunk rá arra, hogy az interjúalanyok tisztában vannak a környezeti fenntarthatóság és az SKV
fogalmi körével. Ezt követıen hét kérdéscsoportot vizsgáltunk az érintett akciótervek tematikája szerint bontva: - Társadalmi hatások - Önszervezıdés - Társadalmi szolidaritás - Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása - Hulladékkezelés - Közlekedési beruházások - Természetes élıhelyek Társadalmi hatások A társadalom és a környezet kapcsolatával kapcsolatban ki kell emelni az informáltság egyenetlen fokát, amit tovább ront az a tény, hogy a épp a saját lehetıségeikkel, illetve a mélyebb összefüggésekkel nincs tisztában a lakosság. Mindez valószínősíthetı oka a témával kapcsolatos apátiának. A motiváció kulcsát azonban csak részben eredeztetik a kedvezmények és szankciók területérıl, sıt, az alábbi területek szempontjából alaposan megoszlanak: - Turisztika - Egészségügyi ellátás - Szociális ellátás - Közoktatás Az egészségügyi és a szociális ellátás esetében a szelektív hulladékgyőjtésre és az alternatív energiahasznosításban lelik a megoldás kulcsát. A közoktatás szempontjából az épített környezet által sugárzott pozitív légkört, mint a nevelés szerves részét emelik ki. Az alkalmazottak szerepével kapcsolatban megegyezés alakult ki arról, hogy az ı motiváltságuk alapvetıen a szervezet magatartásának függvénye. Az egészségügyi és szociális szféra és a közoktatás alkalmazottainak szempontjából az alulfizetettséget említi meg a legfıbb problémaként. Önszervezıdés Az állam környezetvédelmi szerepével kapcsolatban elsısorban annak szabályozói és végrehajtói tevékenységet emelik ki, illetve a civil szervezıdésekkel kapcsolatos partnerséget. Emellett fontosnak tartják a megfelelı feladatelosztást a központi és a helyi közigazgatás egységei között. A hazai környezetpolitika szempontjából annak ötlettelenségét kifogásolták. A civil szervezetek gyakorlati szerepével kapcsolatban, bár fontosnak tartanák ıket, hazai viszonylatban komoly hiányosságokról számolnak be, ami miatt nem eredményeznek releváns visszacsatolást az állam számára. Ennek ellenére szakmai tudásuk szempontjából az állami szereplıkkel egy szinten helyezik el ıket. Társadalmi szolidaritás Az akadálymentesítéssel kapcsolatban egyöntető véleményt kaptunk annak rendkívüli hiányosságairól, amelynek kezelése során nem is elsısorban a környezetbarát, hanem az ésszerő megoldások alkalmazását tartják szükségszerőnek kiemelve az újrahaszosított anyagok alkalmazását. A megfelelı színvonal eléréséhez a fizikai infrastruktúra kiépítése mellett az alkalmazottak hozzáállásának javítását is elengedhetetlennek tartják. Mindemellett megjelent az idegen nyelvő tájékoztatás szükségessége is. Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása Mindhárom szakértı kiemelte a jelenlegi szénhidrogén alapú hazai energetika gazdaságtalan voltát, illetve azt, hogy maga a meglévı infrastruktúra alkalmatlansága gátolja leginkább az alternatív energiaforrások kiaknázását. A közmőolló problémáját kevésbé tartják fontosnak, mivel ennek kezelésére komoly programok zajlanak. A természeti erıforrások fenntartható használata szempontjából egyedül a mezıgazdaságban zajló programokat emelték ki, azonban nem túl kedvezı értékelés mellett. Az operatív programok esetében kiemelik az alacsony támogatási arányt, mint gátló tényezıt. Arra a kérdésre, hogy az egyes pályázatok esetében mennyire volna célszerő elınyt jelentı szempontként meghatározni a megújuló energiaforrások felhasználását, erısen helyeslı válaszokat kaptunk kiemelve, hogy ezen a téren a forprofit szféra még meg is elızi a közszférát, ahelyett, hogy jó példát nyújtana számukra. A megújuló energiaforrások szempontjából a geotermikus és a biomasszából kinyerhetı energiát tartják kulcsfontosságúnak, illetve a biogázt lokális megoldást nyújtó tényezınek. Hulladékkezelés A hulladékkezelés kapcsán meglehetısen eltérı véleményeket kaptunk. Egyfelıl kiemelik az ipari mértékő szelektálás hiányát, illetve azt, hogy csupán a rendkívül jövedelmezı színesfém újrahasznosítás esetében beszélhetünk fejlıdésrıl, a többi hulladék feldolgozásánál a fejlıdés rendkívül lassú. A szelektív hulladékgyőjtést mindenképpen támogatandó és kiterjesztésre szoruló tevékenységként ítélték meg, amely mögött azonban komoly infrastruktúrát kell állítani. A veszélyes hulladékok esetében viszont komoly
problémákról számoltak be, különösképpen az innovatív pilot projektek a támogatásának teljes hiánya miatt. Közlekedési beruházások A turizmus negatív környezetre gyakorolt hatását nem tartják számottevınek. Ellenben a közlekedési rendszerek szervezetlenségét komoly környezeti veszélynek tartják. Külön kiemelik a kerékpáros és gyalogos közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését, illetve a helyi tömegközlekedés alternatív energiaforrásokkal történı mőködtetésének fontosságát. A hajóközlekedés fejlesztését elsısorban a fıvárosban tartanák fontosnak. A jármőforgalom korlátozását egyes védett területeken valódi megoldásnak tartják. Természetes élıhelyek Valamennyi szakértı egyetért abban, hogy egy alulfinanszírozott terület, illetve nincs meg a szükséges összhang az érintett tulajdonosok és a környezet védelme között. A természetes élıhelyek védelmét így elsısorban azzal magyarázzák, hogy azok nehezen megközelíthetıek, illetve az országos szintő védettséget élveznek. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fejlesztésének csupán áttételes, nevelı szerepe van a természetes élıhelyek kapcsán. Mindezek során ki kell emelni azt, hogy a rászoruló társadalmi rétegek jobban rá vannak kényszerülve a természet kihasználására, mint a gazdagabbak. A közoktatásnak is törekednie kell arra, hogy ez a különbség mérséklıdjön. A szociális és az egészségügyi fejlesztéseknek nincs releváns hatása a természetes élıhelyek védelmének fejlesztésére, a közoktatás esetében megvalósuló beruházások során azonban az ökológiai modellezés demonstratív és kísérleti eszközeinek beszerzése terepi kísérleti eszközök beszerzése lehet célravezetı. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A humáninfrastruktúra fejlesztések keretein belül megvalósuló egészségügyi és szociális szolgáltatások korszerősítése, fejlesztése által a régió egészében az egészségügyi szolgáltatások és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának minıségi és fenntartható fejlesztésével a szolgáltatások lakossági elérhetısége és minısége javul. Az intézkedés keretében az infrastrukturális fejlesztések mellett hangsúlyt kap a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotának javítása is, amely érinti mind a szociális mind az egészségügy területét, és együttes kezelésük elısegíti a halmozottan jelentkezı problémák megoldását, mint például a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javítását. A fejlesztés szorosan kapcsolódik az egészségügyi szektor átalakításához, egyrészt a kórházi aktív ágyak leépítésének kiváltásához szükséges fejlesztésekkel, másrészt az egészséges életmód szemléletének formálásával. Az oktatásfejlesztéssel az itt élık életkörülményei javulnak, az oktatási intézmények fejlesztésével jobb minıségő oktatás valósulhat meg a régióban. Az akadálymentesítés által a közszolgáltatások egyenlı esélyő hozzáférését biztosítja a konstrukció a fogyatékossággal élı emberek életminıségének javítása érdekében. Dél-Alföld területén az ország egész területéhez hasonlóan a kontinentális éghajlat a jellemzı, a napfénytartam itt a legkedvezıbb hazánkban. A régió az ország szárazabb részeihez tartozik. A Duna-völgy déli részén és délkeleten 600 mm körüli a mértékadó éves mennyiség, azonban Kiskunságon 500 550 mm-re csökken. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége a déli határtérségekben, ami a régióra jellemzı 100 150 mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. A Duna-Tisza közi Homokhátságon sivatagosodás jelenségei tapasztalhatók, a területen a sztyeppesedés jelei mutatkoznak. A talajvízszint csökkenése a régión belül az egyes területeken eltérı mértékben jellemzı. A talajvízszint süllyedéssel összefüggı kedvezıtlen változások, és az abból fakadó negatív, gazdasági, társadalmi tendenciák sora elsısorban Bács-Kiskun megye tanyás körzeteinek lakosságát sújtja, de a kedvezıtlen ökológiai változások károsan befolyásolhatják az egész régió versenyképességét. A Dél-alföldi Régió területének több mint 6%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna Dráva Nemzeti Park egyes területei, valamint a Pusztaszeri, Mártélyi és a Dél-Mezıföldi Tájvédelmi Körzet. Az országos jelentıségő védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a. A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetıséget adnak a zöldfolyosórendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A térség gazdasági életében jelentıs szerepe van a Békés - és Csongrád megye területén lévı kiváló talajoknak. A régió közel 1,6 millió ha termıterületének ugyan majd 66%-a szántó, de a földek értéke nagyon eltérı határok között mozog. A régió természeti adottságai folytán kitőnıen alkalmas a megújuló energiaforrások, de különösképpen a geotermális és a szoláris energia hasznosítására, melynek kihasználásával a felhasznált fosszilis energiaforrások
jelentısen csökkenthetıek volnának. A régió településeinek belterületein a talajvizek szinte kivétel nélkül szennyezettek, ivóvízellátásra nem alkalmasak. A külterületeken viszont gyakran ivóvíz-minıségő talajvizek is elıfordulnak. A rétegvizek minısége emberi eredető szennyezıdés nélkül sem mindig felel meg az ivóvízellátás igényeinek. A településkörnyéki víz minısége a szennyvízkezelés megoldatlansága miatt akár egyharmad részében károsodott, vagy veszélyeztetett. A térségen áthaladó folyóvizek különbözı mértékben, de többnyire erısen szennyezettek. Jelentıs az importált szennyezés nagysága. A belvízelvezetı csatornákban mért adatok minden minısítési vonatkozásban rosszabbak, mint a folyók vizének adatai. Dél-Alföld folyói közül a Hármas- Körös a legkevésbé szennyezett. A régió árvízvédelmi infrastruktúrájának legfontosabb részét a folyók menti elsı és másodrendő (lokalizációs) árvízvédelmi töltések alkotják. Állapotuk elhanyagolt, csakúgy, mint a folyók hullámterében lévı úgynevezett nyári gátaké, amelyek csak a közepes árvizek ellen nyújtanak védelmet, ráadásul tulajdonosi és kezelıi viszonyaik is rendezetlenek. Dél-Alföld területének közel felét veszélyeztetik a belvizek, vagyis az idıszakos vízborítások. A fı létesítmények (3800 km belvízcsatorna, 120 belvízi szivattyútelep, 15 nagyobb belvíztározó) kizárólagos állami tulajdonban és vízügyi igazgatósági kezelésben vannak. Vízszállító képességük az átlagosan tízévenként elıforduló belvizek zavartalan elvezetésére felel meg, de a csatornák tényleges vízszállító-képessége a legtöbb helyen jócskán elmarad a névleges értéktıl annak helyenként csak 40 60%-át teszi ki. Viszonylag jobb állapotban vannak a kettıs hasznosítású csatornák, amelyeket a belvízelvezetésen kívül öntözıvíz-szállításra is igénybe vesznek. A levegı szennyezettségének vizsgálata különösen a nagyobb városokban bír lényeges szereppel. A városok levegıje a közlekedés, az ipari termelés és a főtés emissziói által jobban érintett, és emiatt nagyobb mértékben szennyezett. A környezeti elemeket károsító folyamatok hatása leginkább környezetkímélı infrastruktúrahálózattal csökkenthetı. A légszennyezés egy sajátos forrása a pollenallergiát okozó parlagfő (és kisebb mértékben a Dél-Alföldön is megtalálható néhány fafajta). A nagyszámú allergiás megbetegedés okozója nyár végén és kora ısszel érezteti hatását az arra érzékeny lakosság körében. A régió a hulladékgazdálkodás területén a települési folyékony hulladék kivételével országos viszonylatban jó helyzetben van. Itt keletkezik a legkevesebb kommunális szennyvíziszap, valamint építési, bontási és egyéb inert hulladék. A települési szilárd hulladék mennyisége nagyságrendileg közel azonos a tiszántúli régiókban. A kommunális hulladék szelektív győjtése a kilencvenes évek közepétıl indult meg, a hulladékhasznosításhoz és - feldolgozáshoz kapcsolódó háttéripar hiánya azonban csökkenti a szelektív győjtés hatékonyságát. A lerakóhelyek igen kis hányadban foglalkoznak hulladék-hasznosítással, utóválogatással és hasznosanyagkigyőjtéssel. A kommunális hulladék elhelyezésére vonatkozóan korábban az egy település egy hulladéklerakó megoldás volt a jellemzı. A települési szilárd hulladék nagy része, anyagában történı hasznosítás nélkül, a vonatkozó jogszabályoknak többnyire nem megfelelı (vízjárta területen, természetvédelmi területeken fekszik, gödörfeltöltéses technológiával üzemel) hulladéklerakókba kerül. Sok az olyan, kedvezıtlen adottságú szemétlerakó hely, amelynél a technikai feltételek nem biztosítottak. A 250 hulladéklerakó helyett 11 regionális hulladéklerakót, továbbá egy inert lerakót terveznek a régióban. 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi elıirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem elıtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelı szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlıdés. A fenntartható fejlıdés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlıdés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetıvé teszi a jövı generációk teljes értékő élethez szükséges lehetıségeit. Az EU ezen fenntartható fejlıdési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tőzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlıdést a környezet lehetı legkisebb terhelésével érje el. A lehetı legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levı változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélıbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erıforrásokat körültekintıen kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezıkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden
fejlesztés során kötelezıen figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplı fejlesztésnek maximálisan szem elıtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Az OP átfogó céljainak környezettudatos szempontú megvalósításához szem elıtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetıen négy nagy témakörbe csoportosítva -különbözı egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elı a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhetı technikát (BAT). Minimalizálják, illetve a lehetı legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkezı hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehetı legkörnyezetkímélıbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitőzések figyelembevételével az akciótervben szereplı fejlesztések során a lehetı legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelı tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven győjthetı legyen, lehetıségek szerint a keletkezı szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelı minıségő ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. Ezek értelmében az akciótervben szereplı fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkezı szennyvíz megfelelı kezelésérıl (pl.: szennyvízgyőjtı hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelmérıl szóló elıírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvetı feltétele az emberi igényeket kielégítı környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelıen védeni kell a káros emberi behatásoktól. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megırzésére, illetve a tevékenységet a lehetı legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb elıírásokat és elérendı határértékeket ezen a területen ír elı. Egyértelmő cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tőzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növelésérıl (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotói-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növelésérıl is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetıség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élıvilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínősíthetı hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létezı, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erıs pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erıs negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülı 2003-2008. közötti idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitőzések alapján a környezet védelmére irányuló fı céloknak négy átfogó csoportja jeleníthetı meg, melyek tételesen a következık: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erıforrások (víz, föld, levegı) megırzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínőségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzését, illetve helyreállítását tőzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlıdésben oly módon, hogy a növekvı jólét csökkenı környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése Az említett szempontok köré szervezıdik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényezı esetében konkrét célállapotot határoz meg a 2008. évre vonatkozóan. A célkitőzések racionalizálása érdekében az NKP II. elsı két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyezı hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelı ökológiai állapotának biztosítása megnevezéső prioritás értelmében az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott. 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minıségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdık természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegırzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 1.1. Alap- és járóbetegellátás fejlesztése 16. Települési környezetminıség javítása L- L- K+ K+ 0 0 0 0 0 0 K++ L- L++ K+ L+ L+
1.2. Rehabilitációs, geriátria (idısgyógyászat) és ápolási osztály fejlesztése L- L- K+ K+ 0 0 0 0 0 0 K++ L- L++ K+ L+ L+ 1.2. Kiemelt projekt: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Gyógyintézeti Központtá fejlesztése- Mobil egészségügyi szőrıállomás létrehozása a megyében L- L- K+ K+ 0 0 0 0 0 0 K++ L- L++ K+ L+ L+ 1.3. Szociális ellátás fejlesztése L- L- K+ K+ 0 0 0 0 0 0 K++ L- L++ K+ L+ L+ 1.3. Kiemelt projekt: XXI. századi innovációs tudásbázis a Makói Kistérségben K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ K++ 1.3. Kiemelt projekt: Integrált tanyafejlesztési program L- K+ K+ K+ 0 L- L- 0 L- 0 K+ 0 K+ 0 K+ K+ 2. Oktatásfejlesztés L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+
2. Kiemelt projekt: Kalocsa, Asztrik tér 5-7. szám és Kunszt.J.u.1. szám alatti oktatási intézmények rekonstrukciója L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ 2. Kiemelt projekt: A kiskırösi Wattay Középiskola és Szakiskola infrastrukturális L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ 2. Kiemelt projekt: Helvécia 16 tantermes Általános Iskola, 18x33 m tornateremmel, 400 adagos melegítıkonyhával, 120 férıhelyes étteremmel L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ 2. Kiemelt projekt: Általános Mővelıdési Központ egyes létesítésének bıvítéses rekonstrukciója (Tornacsarnok, Általános Iskola) L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ 2. Kiemelt projekt: Román Általános Iskola építése L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K++ K++ K+ K++ L+
2. Kiemelt projekt: "Iskolai és közösségi többcélú kulturális és sportlétesítmény" tornacsarnok és uszoda L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K++ K++ K+ K++ L+ 2. Kiemelt projekt: A szegedi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója L- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K++ K++ K+ K++ L+ 3.1. Akadálymentesítés L- 0 0 0 0 0 0 0 0 0 K+ 0 L++ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhetı alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsısorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerően megjelenı kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenık (attól függıen, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegő hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükbıl fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentısebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelıen, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erısítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyezı fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezık azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Intézkedés: Egészségügyi és szociális szolgáltatások korszerősítése, fejlesztése 1. konstrukció: Alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás:
Problémát jelent, hogy hosszú távon nem létezik olyan fosszilis energiákat alkalmazó technikai megoldás, amely alkalmazásával biztosítható lenne, hogy a létesítmény nem szennyezi a levegıt. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt kérdésként, megoldandó problémaként merülhet fel az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével. A kemikáliák szabadba jutását a zárt rendszerő szennyvíztisztítás ugyancsak képes megelızni. - 12. és 14. környezetvédelmi prioritás: Bár betegek környezettudatos életmódra történı oktatása közvetlen úton nem megoldható, azonban arról gondoskodni lehet, hogy nevelı célzatú brosúrák útján a lakosság értesüljön az életmód-változtatás elınyeirıl, illetve módszereirıl. A járóbeteg központok esetében kialakítandó szolgáltatási szempont lehet. Kémiai kockázattal jár az intézmény mőködése is (gyógyszerek, fertıtlenítı szerek), amelyet szelektív hulladékgyőjtéssel, újrahasznosítás biztosításával és az elızı pontban leírt módon, a szennyvíz autonóm kezelésével érhet el a fenntartó és a beruházó. 2. konstrukció: Rehabilitációs, geriátria (idısgyógyászat) és ápolási osztály fejlesztése - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás: A jelenlegi technológiai háttér mellett nehezen megoldható a légszennyezéssel nem járó mőködés. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt nem szavatolható az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használatának elımozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a mőködtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körő alkalmazásával (geotermikus főtımő, napkollektoros főtésrásegítés, biomassza minierımő) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. A kemikáliák szabadba jutását a zárt rendszerő szennyvíztisztítás ugyancsak képes megelızni. - 12. és 14. környezetvédelmi prioritás: Mivel a lakosság ezen szolgáltatások igénybevételekor fogékony az élhetıbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerő lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elısegítik. Mindezt elı lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihetı folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a lakosság tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. elıadások és tréningek segítségével, szakemberek további képzésével. Mivel a létesítmény mőködése önmagában is kémiai kockázatokkal jár (gyógyszerek, fertıtlenítı szerek), ezért azok hulladékkal történı kijutását minimalizálni kell. Mindezt biztosíthatja a szelektív hulladékgyőjtés és annak újrahasznosításának biztosítása, illetve az elıbb leírt pontban vázolt szennyvízkezelés megvalósítása. központi projekt: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Gyógyintézeti Központtá fejlesztése- Mobil egészségügyi szőrıállomás létrehozása a megyében - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás: Hagyományos főtési rendszerek alkalmazása esetén a légszennyezés problémája nehezen kezelhetı. Azáltal, hogy a program céljai között gépjármővásárlás is szerepel, szintén felmerül a légszennyezés, mint környezetvédelmi veszélyforrás. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt kérdésként, megoldandó problémaként merülhet fel az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Javaslatunkban tehát szorgalmazzuk, hogy a létesítmények, gépek és jármővek tervezése, megvalósítása, illetve beszerzése, majd üzemeltetése során minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a megújuló energiaforrások felhasználására. Épületek és helyhez kötött berendezések esetén történhet mindez lokális geotermikus, továbbá biomassza minierımő
alkalmazásával, míg gépjármővek esetében bioetanol, illetve biodízel üzemő meghajtás elınyben részesítésével. A közmőolló által jelentett probléma megoldását a szennyvíz lokális kezelése és ártalmatlanítása oldhatja meg, amelynek másodlagos terméke (biogáz) alkalmas lehet energetikai célú hasznosításra. - 12. és 14. környezetvédelmi prioritás: E szolgáltatások igénybevételekor a lakosság a fogékony az élhetıbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerő lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elısegítik. Mindezt elı lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihetı folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a lakosság tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. elıadások és tréningek segítségével, szakemberek további képzésével. Azzal, hogy a konstrukció magában foglal gyermekjólléti alapellátásokat is, szintén mód nyílik a felnıtt lakosság ezirányú képzettségének növelésére. Kémiai kockázattal kell számolni az intézmény mőködése során (gyógyszerek, fertıtlenítı szerek), amelyet szelektív hulladékgyőjtéssel, újrahasznosítás biztosításával és az elızı pontban leírt módon, a szennyvíz autonóm kezelésével érhet el a fenntartó és a beruházó. 3. konstrukció: Szociális ellátások fejlesztése - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás: Az egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknél a levegıszennyezettség csökkentésére a főtési rendszer korszerősítésekor van lehetıség. Amennyiben a projekt tartalmaz ilyen elemet, javaslatunk az, hogy a konstrukció értékelésénél elınyben részesüljenek azok a pályázatok, amelyekben megújuló energiaforrással (elsısorban napkollektoros melegvízellátás, ha lehetséges geotermikus főtésrendszer, esetleg biomassza minierımő) kívánják a fejlesztési célokat elérni. A keletkezı szennyvíz eközben megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszi az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a dél-alföldi közmőolló mértékét - 12. és 14. környezetvédelmi prioritás: A célcsoport, különösen az óvodások és iskolások, esetében törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetıbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkezı kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az épület felújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elısegíteni a célcsoport körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elısegítése érdekében (pl. reform konyhák kialakítása). központi projekt: XXI. századi innovációs tudásbázis a Makói Kistérségben - 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. és 16. környezetvédelmi prioritás Mint innovációs tudásbázisra, e szervezetekre hárul a környezetvédelmi problémák megelızésének demonstrálása, a célcsoport egészség- és környezettudatos viselkedésének javítását szolgáló programok szervezése és bonyolítása. Ezáltal leszögezhetjük, hogy a térségben a környezetvédelmi politikák sikerességét nagyban befolyásolja az, hogy egy ilyen mintaprojektben mi módon tudják megvalósítani a fenntarthatóság elveit. központi projekt: Integrált tanyafejlesztési program - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás: A tanyák esetében fontos a fosszilis tüzelıanyagok használatának csökkentése (különösen a veszélyes anyagok gumi, mőanyag esetében), illetve a szennyvíz (humán és az állattartásból származó) elhelyezését és energetikai hasznosítását autonóm minierımővek alkalmazásával javasoljuk megoldani, mivel ezáltal a gazdálkodók problémáira is megoldást nyújthatunk. - 6. 7. és 9. környezetvédelmi prioritás: Mivel a régió területének több mint 6%-a áll természetvédelmi oltalom alatt és a tanyák egy része ilyen területen található, ezért az itt élıket tájékoztatni lehet környezetük állapotáról, annak megóvása érdekében. Ezen értékek tudatosulása egyrészt elısegítheti a gazdák piacra jutását (vegyszermentes termékek elıállításával), másfelıl a tanyasi turizmus javításával. - 13. 15. és 16 környezetvédelmi prioritás:
Az információk sok esetben késve vagy nem is jutnak el a tanyákon élı emberekhez, ezért a környezettudatos életmódról, az életmód változtatások elınyeirıl ismeretterjesztı kiadványok eljuttatásával lehet gondoskodni, illetve a falugazdász hálózaton keresztül képzések, kiállítások és programok lebonyolításán keresztül lehetne gondoskodni a megfelelı kommunikációról. 2. Intézkedés: Oktatásfejlesztés - 1. 2. 3. 4. és 11. környezetvédelmi prioritás: Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a dél-alföldi közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével. - 5. 6. 7. 8. 9. 10. és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel az eljövendı generációk oktatásába beépíthetı a természeti és természetközeli értékek védelmének igénye, ezért itt pozitív irányú kapcsolat létrehozását tartjuk célszerőnek, annál is inkább, mivel a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükség van a társadalmi háttér biztosítására. Ehhez szükség van az oktatók és az épület karbantartóinak megfelelı irányú képzésére is. - 12. 13. és 14. környezetvédelmi prioritás: Az óvodások és iskolások nevelése során törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetıbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkezı kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az udvar- és konyhafelújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elısegíteni a gyermekek körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elısegítése érdekében 3. Intézkedés: Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz 1. konstrukció: Akadálymentesítés - 1. és 11. környezetvédelmi prioritás: Bár az akadálymentesítés környezeti hatásai marginálisnak tőnhetnek, azonban tervezésük, megvalósításuk és mőködtetésük során törekedni kell arra, hogy a felhasznált építıanyagok, illetve a meghajtás módja a lehetı legkisebb mértékben terhelje a környezetet 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv idıszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerősített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlıdést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetık. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérıszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelıen túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérıszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintő
felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. konstrukció: Alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése - indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidıszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: 85 000ha; Célállapot: 300 000ha 2. konstrukció: Rehabilitációs, geriátria (idısgyógyászat) és ápolási osztály fejlesztése - indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidıszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV)
Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 4.2 Árvízvédelmi fıvédvonal elıírt kiépítettsége Alapállapot: 62%; Célállapot: 75-80% 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: 85 000ha; Célállapot: 300 000ha Központi projekt: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Gyógyintézeti Központtá fejlesztése- Mobil egészségügyi szőrıállomás létrehozása a megyében-indikátorok ugyanazok az indikátorok, mint a 2. konstrukció esetében 3. konstrukció: Szociális ellátások fejlesztése-indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidıszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál
legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: 85 000ha; Célállapot: 300 000ha Központi projekt: XXI. századi innovációs tudásbázis a Makói Kistérségben-indikátorok Központi projekt: Integrált tanyafejlesztési program-indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidıszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: 857 327ha (9,2%); Célállapot: 1 024 000ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 305 281ha; Célállapot: 1 100 000ha
6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: 815 000ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggı természetes/természetközeli élıhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı 16.2.1 a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 20 000 fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) 16.2.2 a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 4. konstrukció: Oktatásfejlesztés-indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál