INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÜLT: ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson,

2. oldal Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Városi léptékő fejezetek... 7 2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 7 2.1.1 Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban 8 2.1.2 A város vonzáskörzetének bemutatása... 15 2.1.3 A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján... 16 2.1.4 A város funkciói... 17 2.1.5 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján... 18 2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés... 19 2.2.1 Gazdaság... 19 2.2.2 Társadalom... 23 2.2.3 Környezet... 33 2.2.4 Közszolgáltatások... 48 3 Városrész léptékő fejezetek... 64 3.1 Városszerkezet, épületállomány... 65 3.2 Városközpont... 67 3.3 Városközponton kívüli településrész... 71 3.4 Sámsonkert... 72 3.5 Martinka... 74 3.6 Ipari Park... 76 3.7 SWOT analízis... 77 4 Stratégiai fejezet... 80 4.1 A város hosszú távú jövıképe... 80 4.1.1 A város szerepkörét érintı hatások... 81 4.1.2 Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése... 81 4.2 A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása... 82 4.2.1 Átfogó cél városi szinten... 82 4.2.2 Középtávú célok a város egészére vonatkozóan... 82 4.2.3 A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok... 84 4.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 88 5 2007-2013. során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése... 90 5.1 Városközpont Akcióterület... 92 5.2 Városközponton kívüli településrész Akcióterület... 94 5.3 Sámsonkerti Akcióterület... 95 5.4 Martinka Akcióterület... 98 5.5 Ipari Parki Akcióterület... 99 6 A stratégia megvalósíthatósága... 100 6.1 Ingatlangazdálkodási terv... 100 6.2 A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek... 104 6.3 Partnerség... 105

3. oldal 6.3.1 Partnerség a civil szervezetekkel... 105 6.3.2 Partnerség és az IVS... 108 6.4 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 116 6.4.1 A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése... 116 6.4.2 A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere... 117 6.4.3 Az egyes irodák feladatai... 117 6.5 Településközi koordináció mechanizmusai... 124 6.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja... 125 7 Anti-szegregációs terv... 126 7.1 A város szegregáció szempontjából fontos adottságai... 126 7.1.1 Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 128 7.2 A városban található szegregátumok... 138 7.2.1 1. Szegregációs terület... 140 7.2.2 2. Szegregációs terület... 141 7.2.3 3. Szegregációs terület... 143 7.2.4 4. Szegregációs terület... 145 7.3 A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv... 147 7.3.1 Az infrastrukturális feltételek javítása... 147 7.3.2 Az oktatási integráció elısegítése... 154 7.3.3 A foglalkoztatási helyzet javítása... 161 7.3.4 A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása... 164 7.3.5 Aktív közösségfejlesztés... 165 7.4 Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai... 167 8 Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó mellékletek... 169

4. oldal 1 BEVEZETÉS Az Európai Unió irányelvei szerint a 2007. és 2013. közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. Ezért a 2007-2013-as idıszakban az észak-alföldi régió önálló regionális operatív programok keretében ösztönzi a városi rehabilitációs programokat. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a városok számára olyan kétfordulós pályázati kiírás jelent meg, melyek funkcióbıvítést illetve szociális városrehabilitációt tesznek lehetıvé. Az ÉAOP-2007-5.1.1. D. jelő Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. Összességében a régió versenyképességének javítása a városhálózat fejlesztésével. A régióban jellemzı, hogy számos kis- és középváros funkcióhiányos, nem képes megfelelıen szervezni térségét és megfelelı szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. A régió lakosságának többsége él a városokban, azonban a régió városainak népességmegtartó képessége az ország fejlettebb régióiban található városokhoz képest meglehetısen gyenge. Továbbá a városközpontjaik sem minden esetben rendelkeznek megfelelı vonzerıvel a gazdasági szféra, saját lakosságuk, vagy a turisták számára, nem képesek megfelelıen kielégíteni a szolgáltatási, gazdasági, kulturális, szabadidıs, közösségi, közigazgatási stb. funkciókat. Ezért a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térség versenyképessége érdekében indokolt olyan vonzó városközpontok kialakítása, amelyek hozzájárulnak a városok gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és, egyes városok esetében, kistérségi központi funkcióinak erısítéséhez.

5. oldal A támogatás alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erısítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szervezıdések aktivizálása, szerepük erısítése, helyi identitás erısítése. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhetı városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetıségek kihasználása érdekében. Hajdúsámson Város Önkormányzata a város közép és hosszú távú fejlıdésének elısegítése érdekében ezen pályázati konstrukció keretében pályázatot kíván benyújtani a településközpont funkcióbıvítı rehabilitációjára. Hajdúsámson város fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg, melyekben a város fejlesztési elképzelései összegzıdnek. A település rendelkezésére áll a Településfejlesztési Koncepció, amely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó városfejlesztési elképzeléseket. A Város településfejlesztését meghatározza továbbá a rövidebb idıtávra vonatkozóan elkészített helyi építési szabályzat, a településszerkezeti terv és szabályozási terv, melyek 2007. évben módosításra és aktualizálásra kerültek. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitőzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a közép távra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely a pályázati dokumentációhoz kötelezıen elkészítendı abból a célból, hogy stratégiai keretbe foglalja a városfejlesztési elképzeléseket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja: Területi szemlélető tervezés megszilárdítása Városrészekre vonatkozó fejlesztési célok kitőzése és fejlesztendı akcióterületek kijelölése.

6. oldal A fejlesztések integráltságát biztosítja, hogy: többféle fejlesztési tevékenységet hangol össze a közérdekő fejlesztések összhangban legyenek a helyi lakosság igényeivel és ösztönözzék a magán tıke beruházásait. A stratégiával szemben támasztott követelmény, hogy a város jövıképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévı problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplık (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintő beavatkozás együttes alkalmazásával. A stratégiával szemben támasztott további követelmény, hogy megfeleljen az Észak-Alföldi Operatív Programban szereplı város-rehabilitációs célú támogatások feltételrendszerének. A stratégia kijelöli a városban azokat az akcióterületeket, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni. Az akcióterületek fejlesztése között idıben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendı területeket és javaslatokat tesz a városrehabilitációs célú támogatások felhasználására. A jelen IVS funkcióbıvítı városfejlesztési program megalapozására készült. A stratégia készítése az alábbi alapelvek szem elıtt tartásával készült: széleskörő társadalmi egyeztetés (gazdasági, lakossági, civil szervezeti) integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készüljön hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz, 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki és 3-4 évre operatív programot fenntarthatóság elve kiemelkedı szerepet kap (gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is)

7. oldal az önkormányzat globális felelısségvállalásán alapul, amely a városmenedzselésben nyilvánul meg (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások ösztönzés) a városnak önmagán túlnyúló szerepe van felelısséget visel a környezı térségért az önkormányzati források mellett egyéb forrásokat is be kell vonni: állami forrásokat, gazdasági szféra forrásait, egyéb, nem fejlesztési jellegő forrásokat (adóbevételek). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felhasznált adatok forrásai: Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási és települési adatsorai Központi Statisztikai Hivataltól történı adatlekérés során kapott adatok a TEIR információs rendszer települési adatai önkormányzati nyilvántartások, saját statisztikák interjúkon, személyes egyeztetéseken, megbeszéléseken, képviselıtestületi-ülésen, bizottsági-ülésen elhangzott információk és adatok a város meglévı tervei és koncepciói. 2 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Ebben a fejezetrészben Hajdúsámson általános bemutatására kerül sor, meghatározásra kerül a város szerepe a településhálózatban és a város egészére vonatkozóan elkészül a helyzetértékelés. 2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer fı között található. A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán elıforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minısége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. leltározó módszert használják, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja

8. oldal településenként, és ennek alapján a magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: Fıváros Regionális központok Megyeközpontok Középvárosok Kisvárosok Városias intézményekkel rendelkezı települések Hajdúsámson ezen városhierarchia alapján is a kisvárosok közé sorolható. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson a 8. Agglomerációs településekkertvárosok közé sorolható ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemzıi: ingázók száma nagy olcsóbb telekár, lakbér, kellemesebb, tisztább lakókörnyezet dinamikusan fejlıdı övezet. 2.1.1 Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középsı részén, Debrecentıl észak-keletre mintegy 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú fıközlekedési útvonal mentén. A város a Debrecen- Mátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km 2, illetıleg 6 947 hektár. A településhez két jelentıs lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukásdőlı, Dankótelep, Diósváridőlı, Jánostavadőlı, Kicseredőlı, Ligetdőlı Melegoldal, Mikótelepdőlı, Tiszti lakótelep. A város a Dél-Nyírség középsı részén helyezkedik el. A táj alapvetıen közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemzı formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A napsütéses órák száma 2000 órára tehetı, ebbıl nyáron 810 óra körüli, télen 175.180 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhımérséklet 9,6-9,8 o C, a nyári félévé 16,5 o C. A fagymentes idıszak hossza 186-188 nap (április 15 és október 18-20 között), az évi

9. oldal hımérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 o C, a minimumoké -17,0 és -17,5 o C közötti. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs idıszakban 350-360 mm esı valószínő. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A megfelelı idıjárásnak köszönhetıen alapvetıen mezıgazdasági tevékenység a meghatározó. Jelentıs hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak egyaránt. Elsısorban a juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A felszín közeli üledékek jelentıs része 1-25 m vastagságban kifejlıdött, würm végén képzıdött futóhomok, amelyet döntıen homoktalajok borítanak. Ennek megfelelıen a talaj igen alacsony termıképességő (6-8 ak/ha). A város igazi természeti értéke, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része mely a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében mőködik, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelı és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található. 2.1.1.1 Hajdúsámson történelme Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt, és a város jelentıs régészeti leletekkel dicsekedhet. A Debreceni Déri Múzeum ıskori győjteményében "Hajdúsámsoni kincs" néven tartják számon azt az i.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elı a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelıhelyrıl kora vaskori és szarmata leletek is elıkerültek. A IX-X. századi kerámialeletek késı avarkori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. Az egyik leghíresebb honfoglaláskori lelet az 1906-ban az ún. Majorsági földön feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovassír. 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat. A település XI-XII. századi történetérıl, birtokviszonyairól nincs információ. Az elsı írásos megemlítések a XIII. századból származnak. A Váradi Regestrumban, 1213-ban Túrsámsonként fordul elı (Túr valószínőleg a szabolcsi ispán egyik poroszlója volt), majd 1248-ban a meszesi apátság priora által kiadott oklevélben található, amelyben Mocsolyai Benedek tiltakozik a monostornál, mivel testvére - Péter - Sámsonon levı tulajdon-javait erıszakkal elfoglalta.

10. oldal Sámson néven szerepel az 1291-94. között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. A 12 kepe gabonatized mennyisége alapján a falu a nyíri esperesség kis lélekszámú falvai közé tartozhatott. A XIII. századból két aranyozott vörösréz kereszt került elı a Diósvári dőlıben. Birtokosai közül az ısi Gutkeled nemzettség mutatható ki legkorábban. A XIV. század eleji oklevelek az Egyedmonostori ágon belüli egyezségekkel, birtokosztályokkal kapcsolatban említik a falut. 1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévı vám adományozásáról esik szó. A következı évszázadokban egyszerően csak Sámson a falu neve. A XIV. század elején tulajdonosa Sámsoni Dezsı fia, Péter belekeveredett a Károly Róbert elleni összeesküvésbe, ezért annak leverése után a város a debreceni Dózsa család birtokába került. A középkor késıbbi idıszakában a településnek több részbirtokosa is volt: pl. a Hunyadiak, a Héderváryak, a Csákyak, Debrecen városa stb. Sámson 1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 fıre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerzıdés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerzıdést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, míg 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Hajdúsámson lakói büszkén ırzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élı legendája. A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úrbérrendezést megelızı adatgyőjtéshez felvett úgynevezett kilenc kérdıpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az elsı magyarországi népszámlálás (1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettıl kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.

11. oldal Hajdúsámson iparosodása a XIX. század közepén kezdıdött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar (Budaházy Imre szeszgyára), a késıbbiekben a vas- és a kézmőipar voltak. A szabadságharc idején három nemzetır csapatot állítottak 240 fıvel. 1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. Az ötvenes években folyt az ún. úrbéri vagy tagosítási per, melynek lezárultával életbe léphetett a határ új birtoklási rendje. A dualizmus idején több változás volt a község életében. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettıl kezdve használatos a Hajdú- elıtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlıdésének itt is vannak nyomai, de alapvetıen marad a mezıgazdasági jelleg. A XIX. század végén megélénkült a társasági életre utal az Olvasóegylet, a Nıegylet és a Kossuth Kör megalakulása. A XX. század elején két közút, vasútvonal és pénzintézetek alakulnak a településen. Az elsı világháborúig folyamatosan nı a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg. Az elsı világháborúban 273-an vesztették életüket, akiknek emlékmővet állítottak a település központjában. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezık termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját nem oldotta meg a földreform. Az egyházak az iskolák mőködtetésével, szociális tevékenységükkel szervesen beépültek a falu életébe. A háborúval ismét a nyomor és bizonytalanság köszöntött be. A harctéren 122-en vesztették életüket és 188 zsidó lakost hurcoltak el. A háború után a lakosság a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai viszonyokhoz rendezte életét. Még mindig meghatározó a mezıgazdaság a termelıszövetkezet révén. Lassan újjászervezıdik az élet, beindul a termelés, az oktatás, a kulturális élet. Folyik az államosítás. 1956-ban helyi megmozdulást szerveznek és Forradalmi Bizottmány alakul. A korszak legnagyobb eredménye a közmővesítés. 1952-re befejezıdik a község villamosítása, vízmőtelep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetıség nagyon kevés, a termelıszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A település fejlıdése stagnál.

12. oldal A rendszerváltás után kiépült az önkormányzatiság. Felgyorsult a fejlıdés a magánszférában, munkahelyteremtı nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. Javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma 1990-2008. között 7.734 fırıl 12.462 fıre 4.728 fıvel nıtt, mely elsısorban a Debrecenbıl kiköltözı családoknak köszönhetı. Az önkormányzatnak évrıl-évre nehezebb a kötelezı feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerő új iskolát avatnak tornacsarnokkal. Hajdúsámson 2004. óta városi rangú település. 2.1.1.2 Hajdúsámson szerepe a regionális, megyei és kistérségi szintő feladatellátásban Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvezı. A település a Debrecent övezı hajdúvárosi győrő (fıként nagyközségi jogállású) északkeleti záró eleme a 471. sz. fıközlekedési úton. Mint ilyen, Derecske ellenpontja térségi szempontból, mivel a Debrecentıl északkeletre fekvı kistérség potenciális tranzitja és csomópontja (Hajdúböszörmény) Hajdúhadház Bocskaikert Nyíradony Balkány - Nyírmártonfalva (Fülöp) - Haláp (Vámospércs) viszonylatában, egyúttal Debrecen forgalmának tehermentesítésére is alkalmas, alternatív kapcsolati lehetıség a (leendı) S4-S35(M3) - DAP (déli autópálya), továbbá a 48-as út közvetítésével a Nyírábrány határátkelı irányába. A város népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követı években pedig, fıként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben nı. (A lakónépesség 1990- ben 7.734 fı volt, mely a 2001. évi népszámlálásra 10.611 fıre emelkedett, 2008. január 01. napján pedig 12.462 fı.) A település két nagy lakott külterületén - Sámsonkert és Martinka településrészeken, melyek Debrecen külsı belterületébe ékelıdve szintén folyamatosan emelkedik a lakosság száma.

13. oldal A település a Hajdúhadházi kistérség tagja, kistérségi szerepe jelentıs, melyet a Debrecenhez való közelsége tovább erısít. A Hajdúhadházi kistérséget 2004. január 1-jén alakult meg, majd 2004. június 21-én felvette a Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulás nevet. A Társulás székhelye Hajdúhadház, mely a legnagyobb települése is. A Társulás kizárólag területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. október 14.-én alakult meg nem kizárólag területfejlesztési, hanem az alább felsorolt feladatokkal. A társulás felvállalt feladatai: (2006. január 1.-tıl látja el kistérségi szinten) Közoktatási feladatok o Pedagógiai szakmai szolgáltatás o Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szociális feladatok o Támogató szolgálat o Jelzırendszeres házi segítségnyújtás o Közösségi ellátás pszichiátriai közösségi ellátás szenvedélybetegek közösségi ellátása o Utcai szociális munka Területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési feladatok o Területfejlesztési koncepció, program és területfejlesztési terv készítése o Területfejlesztési koncepció és területrendezési tervek egyeztetése o Önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket érintı fejlesztésekre kiterjedı koncepció, program készítése, projektek elıkészítése Belsı ellenırzés Közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység.

14. oldal A Társulás a felvállalt feladatainak ellátására nem hozott létre közös intézményt. A feladatot a mikrotérség központjainak intézményein keresztül látja el (pedagógiai szakszolgálati tevékenység, szociális feladat). A területfejlesztést, a belsı ellenırzést és a közmővelıdés, közgyőjteményi tevékenységet pedig a társulás társulási keretek között látja el. A Társulás a felvállalt feladatok többségét mikrotérségi szinten látja el a területi tagoltság miatt. 3 mikrotérség jött létre, melyben Hajdúsámson az alábbi szerepet tölti be. 1/ Hajdúhadházi mikrotérség o Hajdúsámson (jelzırendszeres házi segítségnyújtásban) 2/ Nyíradonyi mikrotérség o Hajdúsámson (oktatási feladatban) Hajdúsámson város jelenlegi helyzetét tehát Debrecenhez való közelsége alapvetıen meghatározza. A település legnagyobb problematikáját az jelenti, hogy bár a városban az elmúlt években folyamatosan növekedett a lakosság lélekszáma, ugyanakkor az egyes funkciót betöltı intézmények fejlesztése nem tudott a népességszám növekedéssel együtt megvalósulni. A településen több fontos funkciót betöltı intézmény hiányzik vagy nem tudja betölteni a szerepét. Az önkormányzat az elmúlt években folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a településen, amelyekkel a hiányzó vagy nem megfelelı funkciókat kívánta erısíteni. A településen az elmúlt években az alábbi fejlesztések valósultak meg: új iskola építése 500 férıhelyes óvoda kialakítása és fejlesztése Régi Mozi épületének átalakítása, amelyben helyet kapott a Helytörténeti Múzeum és a Könyvtár Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, bıvítése jelentıs járdaépítés az elmúlt években. Ezeknek a fejlesztéseknek ellenére azonban a településnek nincs klasszikus értelemben vett településközpontja, melyet jelen projekt keretében kívánnak kialakítani és a szükséges fejlesztéseket megtenni.

15. oldal 2.1.2 A város vonzáskörzetének bemutatása Amikor Hajdúsámson helyét és szerepét keressük a kistérségi rendszerben igen összetett feladatra vállalkozunk, mivel bár a magyar városhálózat rendszerváltás utáni jellemzıirıl, átstrukturálódásáról szerencsére rendelkezésre állnak autentikus vizsgálati eredmények, melyek fontos orientációt jelentenek a kistérségi közigazgatás kialakításában, ugyanez nem mondható el a kistérségi közszolgáltató rendszerekrıl, közigazgatási intézményekrıl, s magáról az igazgatásról sem. Hajdúsámson legtágabb vonzáskörzetéhez Debrecen tartozik, amellyel szoros és rendkívül erıs kapcsolata van a városnak elegendı a folyamatban lévı ISPA beruházást említeni. Kissé szőkebb vonzáskörzetet jelent a kistérség, amelynek három kisebb központja is van, hiszen területileg rendkívül nagy és a feladatellátás megosztása miatt mikrotérségekké alakult át, így megosztva a társulási feladatokat. Hajdúsámson esetében jól körülhatárolható közvetlen vonzáskörzetet alkotnak a környezı külterületek, amelyek között vannak lakottak és nem lakottak egyaránt. Legnagyobb lakott külterületek: Sámsonkert és Martinka. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az alábbi külterületek tartoznak a településhez: Városrész A népszámlálási A lakások A település- A külterület települési jellege neve száma rész távolsága lakónépesség a központi terület centrumától Alsószállás 8 3 2,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Csukásdőlı 14 9 8,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Dankótelep 24 9 1,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely Diósváridőlı 136 59 2,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely

16. oldal Jánostavadőlı 60 21 1,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Kiscseredőlı - - 1,5 km Külterületi összeírt lakóegység, népesség nélkül Ligetdőlı 100 36 10,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Martinka 708 358 4,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Melegoldal 51 18 3,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Mikótelekdőlı 50 20 4,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Sámsonkert 1494 485 4,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve Tiszti lakótelep lakóhely 49 26 5,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely A külterületi lakott helyek közül tehát kettı kiemelten fontos: Sámsonkert és Martinka, melynek lakosságszáma 2001. óta folyamatosan emelkedett. 2.1.3 A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A városhierarchiában bekövetkezett változás Hajdúsámson város szerepe fokozatosan felértékelıdött. Ezt több tényezı segítette: 1. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamata 2. A népességszám emelkedése miatt a település folyamatosan növelte a nyújtott közszolgáltatásokat 3. A kialakult kistérségi rendszerben betöltött szerepe is erısödött a településnek. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamatának eredményeként Debrecenbıl folyamatosan emelkedett a Hajdúsámsonba kiköltözı családok száma. A lakosságszám növekedése miatt, mely 1990 és 2008. között közel 5000 fı volt, a település egyre kevésbé tudta ellátni azokat a kötelezı funkciókat, amelyek a lakosság kiszolgálásához szükségesek, illetve a megnövekedett lakossági igények ellátását feltétlenül biztosítani szükséges. Mindezért a településen megindultak a városi

17. oldal feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztések. Ennek egyik fejlıdési eleme volt a település várossá válása 2004-ben. Ezzel a település lakossága helyben tudott és tud olyan funkciókat és feladatokat elérni, amelyek korábban nem voltak számára biztosítottak illetve Debrecenbe kellett beutazni érte. A kistérségi rendszer kialakítása és folyamatos fejlıdése segített abban, hogy a települések olyan funkciókat is el tudjanak látni, amelyeket egyedül nem vagy gazdaságtalanul tudtak volna biztosítani. Hajdúsámson a kistérségi szerepét tekintve is folyamatosan bıvülı feladatkörrel rendelkezik, a népesedı lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében. 2.1.4 A város funkciói A hagyományos városmegközelítések nagy csoportját a "központi hely" elméletek hívei képezik., mely Christaller nevéhez főzıdik. Eszerint a város központi hely, mely nem csak mindennapi igényeket elégít ki, hanem speciális szükségleteket is. Minél ritkább egyes igények idıbeni megjelenése, annál inkább központi helyet igényel a kielégítésük. A rendszerszemlélető városfogalom szerint a város hatalmas strukturális rendszer, melynek három fontos alrendszere van: o társadalmi struktúra o gazdasági struktúra o mőszaki struktúra A fogalom az absztrakciónak ezen a szintjén nem tesz különbséget város és falu között. Tehát a két alapvetı településforma nem a három struktúra meglétében, illetve hiányában különbözik egymástól, hanem e struktúrák bonyolultsági fokában. Minél bonyolultabban strukturált a rendszer, annál fejlettebb a város. A város fogalma körül, a hazai és a nemzetközi vonatkozásban egyaránt tapasztalható sokszínőség magyarázata a már többször leszögezett tény, miszerint a város igen bonyolult, összetett, társadalmi, gazdasági és mőszaki jelenség.

18. oldal Magyarország városainak általánosan elfogadott funkcionális típusai: 1. Bányavárosok (Tatabánya, Oroszlány, Komló) 2. Iparvárosok (Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Gyır) 3. Vásár vagy kereskedıvárosok (Eger, Miskolc, Gyır, Gyöngyös, Pápa) 4. Vasúti csomópontok (Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Hatvan) 5. Hídvárosok (Szolnok, Komárom) 6. Agrár- vagy átalakuló agrárvárosok (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) 7. Iskola- és egyetemvárosok (Gödöllı) 8. Fürdı- és mőemlék városok (Keszthely, Balatonfüred, Sopron, Kıszeg) Hajdúsámson város ezen tipizálás alapján a 6. Agrár- vagy átalakuló agrárváros kategóriába tartozik, amelynek a folyamatosan növekvı népessége miatt egyre nehezebb ellátni minden városi funkcióját. 2.1.5 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A városok a foglalkoztatási szerepkör (be- és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportok szerint az alábbi szerepköröket tölthetik be: Központi szerepkör Ipari szerepkör Agrárszerepkör Közlekedési szerepkör Üdülési-idegenforgalmi szerepkör Lakófunkció Valamint ezek kombinációi. Hajdúsámson város korábban agrárszerepkörrel rendelkezett, azonban az elmúlt 20 évben a népesség folyamatos emelkedése és a szuburbanizációs folyamatok erısödése miatt ezt a funkcióját egyre inkább elvesztette, helyette az ún. lakófunkció erısödött. Ezért jelenleg a foglalkoztatási szerepkör alapján a város lakófunkciót betöltı városnak tekinthetı. Az önkormányzat távlati célja a lakófunkció további erısítése a különbözı közszolgáltatásokhoz való minél jobb hozzáféréssel és a meglévı gazdasági adottságok kihasználását igyekszik segíteni.

19. oldal 2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.2.1 Gazdaság Hajdúsámson városban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektıl dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetıen megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2008. között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás mőködött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) Regisztrált és mőködı vállalkozások száma Hajdúsámsonban db 700 600 500 400 300 410 372 359 337 439 402 494 434 528 459 573 423 610 540 631 550 635 550 200 100 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) A regisztrált vállalkozások közül mőködı volt 2008. évben 550 vállalkozás. A gazdaság fejlıdésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendezıdésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhetı a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedı vállalkozások számának

20. oldal növekedését eredményezte. A két gazdasági ág elıretörése egyrészt a fogyasztási igények megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete. A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdúsámsonban 28 111 2008. 2007. 2006. 2005. 2004. 2003. 28 109 25 107 101 26 31 109 37 114 40 102 10 18 22 32 13 24 62 90 11 10 18 21 32 13 24 62 90 11 8 18 21 33 13 25 68 90 11 11 18 20 32 13 28 73 90 11 18 0 22 33 0 78 98 0 25 0 21 30 0 59 85 0 2002. 22 0 18 23 0 49 90 0 2001. 41 97 22 0 22 27 0 37 68 0 2000. 34 105 32 0 21 23 0 36 45 0 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Építıipar nemzetgazdasági ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Oktatás nemzetgazdasági ágban A mőködı vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedı vállalkozások száma, az építıiparban és az ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedı

21. oldal társaságok száma. Mindez alátámasztja a városias jelleg erısödését, hiszen a harmadik szektor túlsúlya ahogyan országosan is jellemzı megfigyelhetı. A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak jellemzı számban. 2000. és 2008. között folyamatosan emelkedett számuk: 84-rıl 105 db-ra. Ebbıl az élelmiszer jellegő üzletek számaránya kb. 30 %, 2008. évben a városban 34 db élelmiszerüzlet mőködik. A ruházati jellegő üzletek száma is jelentısen emelkedett, 2000. és 2008. között 7-rıl 20 db-ra. Jellemzıen a kiskereskedelemben egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek kb. 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegő, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenı tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 33 mőködı vendéglátóhely volt a településen. Ennek az az oka, hogy lakóváros Hajdúsámson, tehát a lakosok hétközben reggel és este vannak otthon, hétvégén pedig egész nap, ekkor tudnak elmenni bármilyen vendéglátóhelyre. Ez a hét közbeni forgalomra jelentıs hatással van, ezért állandósult illetve kismértékben csökkent a vendéglátóhelyek száma a településen. Az megfigyelhetı, hogy ennyi vendéglátóhelyet el tud tartani a város lakossága. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen. A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az iparőzési adót fizetı vállalkozások száma 273-ról 543-ra 2000 és 2007. között -, hasonlóan ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelentısen emelkedett a településen. 2000-ben még 710 fı volt, míg 2007-re 1310 fıre emelkedett. A befizetett helyi iparőzési adó összege az elmúlt években a gazdaság helyzetével, a megszorításokkal együttesen változott. 2000. és 2001. között jelentısen emelkedett, majd visszaesett, újabb nagy emelkedést mutatott 2003. évben, amikor közel 44 millió forintra növekedett. 2004. és 2005. években újra visszaesett, majd 2006-ban újabb jelentıs emelkedéssel 54 millió forintot is meghaladta a befizetett adó mértéke. 2007-ben pedig újabb visszaesés volt megfigyelhetı.

22. oldal A kivetett iparőzési adó mértékének alakulása Hajdúsámsonba (adatok ezer Ft-ban) 2007. 2006. 50281 54174 2005. 2004. 2003. 37904 41242 43995 2002. 2001. 30751 31571 2000. 8085 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 adatok ezer Ft-ban A településen a 10 legnagyobb adófizetı társaság között kereskedelmi, építıipari és mezıgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás 2007. évben: o Alaszka Kft. o HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (elıdje Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet) o Kerekes-96 Kft. o Aqua-Plastech Kft. o Sámson s Gold Kft. o S + CS Kft. o Euro-Service Kft. o Toll-96 Kft. o Mont-Org Kft. o Szilágyi Tüzép Kft. Ezek közül a társaságok közül kettı az Ipari park területén mőködik (Sámson s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi feladatokat lát el.

23. oldal A Kerekes-96 Kft. építési tevékenységgel foglalkozik, az Aqua-Plastech Kft., mely a cég mérnökei által tervezett, és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba szódavizet, és üdítıitalokat készít a teljes hazai piac számára. A Sámson s Gold Kft. zöldség- és gyümölcskonzerveket állít elı szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesítı, valamint táp-takarmány keverı üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat. Ez a cég a privatizálás során a régi öntıde utódjaként jött létre. 2.2.2 Társadalom A társadalmi mutatók közül a népességszám alakulása, a népesség korösszetétele, végzettségi viszonyai, illetve foglalkoztatási jellemzıi alapján közelíthetı meg legjobban a város jelenlegi társadalmi fejlettségi helyzetképe. 2.2.2.1 Demográfia Hajdúsámson népességszáma a II. világháború idıszakát leszámítva 1785 óta folyamatosan nı. Ez az országos viszonyoknál kedvezıbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvı lakosságszámot.

24. oldal Lakónépesség számának alakulása Hajdúsámsonban (adatok fıben) 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1785 1880 1900 1920 1941 1960 1980 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 fı A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma jelentısen meghaladja a 60 év feletti korcsoportba tartozók számát. Ez is a település lakóváros funkcióját támasztja alá. Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint Hajdúsámsonban 100% 13,35% 12,96% 12,99% 12,77% 12,97% 13,03% 12,85% 12,98% 13,00% 80% 60% 62,68% 62,87% 63,29% 64,07% 64,49% 65,20% 65,19% 65,03% 65,39% 40% 20% 23,97% 24,17% 23,72% 23,16% 22,54% 21,77% 21,96% 21,99% 21,61% 0% 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 0-14 15-59 60-x A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya. 2008. évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fı 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év

25. oldal feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvezı. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedı, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idısebb jut. 2.2.2.2 A lakosság iskolázottsága A lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A 7 évesnél idısebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001. évben összehasonlító adatokkal (adatok %-ban) Terület, Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola igazgatási rang Megyei jogú város Többi város Községek Elsı évfolyamát sem végezte el 1. 7. évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül 1,8 14,2 21,4 19,0 24,1 5,3 14,1 2,3 23,7 28,9 23,2 15,3 1,3 5,3 2,6 28,1 33,3 21,4 10,8 0,7 0,3 érettségivel oklevél oklevéllel nélkül Hajdúsámson Megye összesen 2,53 24,25 34,17 24,17 11,28 0,88 2,72 2,2 21,1 27,1 21,1 17,6 2,7 8,1 A 7 évesnél idısebb lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskola, kiemelkedıen magas a középiskolát végzettek aránya érettségivel nem rendelkeznek sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata.

26. oldal Egyetemi, fıiskolai oklevéllel 258 fı rendelkezik. A 7 évesnél idısebb népesség számának alakulása legmagasabb iskolai végzettség szerint 2001. évben (adatok fıben megadva) Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola stb. Lakosság összesen elsı évfolyamát sem végezte el 1 7. évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül érettségivel oklevél nélkül oklevéllel 240 2301 3242 2293 1070 83 258 9487 fı (2,53 %) (24,25 %) (34,17 %) (24,17%) (11,28 %) (0,88 %) (2,72 %) (100 %) A Hajdúsámsonban élık 2,53 %-a tekinthetı analfabétának, míg egyetemi illetve fıiskolai oklevéllel a népesség 2,72 %-a rendelkezik. Mindkét arányszám magasabb az átlagosnál. Magas továbbá az érettségivel rendelkezık részaránya (11,28 %) is. 2.2.2.3 Munkanélküliség és foglalkoztatás A településen 1990. és 2001. között a gazdaságilag aktív korú népesség aránya kismértékben (0,07%-kal csökkent), mely az országos adatok alatt van. A gazdaságilag aktív korúak számaránya 64,13 %-ról (4960 fırıl) csökkent 64,06 %-ra (6840 fıre). Tehát elmondható, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest tovább fokozódott a gazdaságilag aktív népesség koncentrációja, és 2001-ben a megyeszerte és országszerte csökkenı tendencia Hajdúsámsonban csak alig érzékelhetı. Ez összefüggésben van a demográfiai sajátosságokkal, a fiatalabb korszerkezettel egyaránt. 1990-ben a település 7.734 fınyi lakosságából 3.196 fı (41,3 %) volt az aktív keresı. 1.623 fı (21,0 %) az inaktív keresı (nyugdíjas és járulékos). 2.274 fı (35,9 %) az eltartott, s mintegy új társadalmi jelenségként a statisztikai nyilvántartásban megjelent a népesség ekkor még mindössze

27. oldal 1,8 % -át adó, 141 fıs állást keresı és elhelyezkedni nem tudó munkanélküli réteg. A 100 keresıre esı eltartottak száma 87 fı volt. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a 10.677 fıs lakosságból 2.594 fı (24,29 %) volt az aktív keresı, 904 fı (8,4 %) munkanélküli, 3.342 fı (31,3 %) az inaktív keresı, és 3.837 fı (35,9 %) az eltartottak száma, (és aránya a lakosság összlétszámához mérve). A településen a foglalkoztatottak megoszlására vonatkozóan a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lakosságából 2594 fı foglalkoztatott, amelybıl 801 fı a legfiatalabb korosztályban (15-30 év között), 805 fı a 30-39 éves korosztályból, 682 fı a 40-49 éves korcsoportból, míg 295 fı a legveszélyeztetettebb 50-59 éves korosztály közül kerül ki. A 60 év felettiek közül 11 fıt alkalmaznak. A foglalkoztatottak között jellemzıen (1038 fı) érettségi nélkül, de legalább szakmai oklevéllel dolgoznak, de a foglalkoztatottak 19,03 %-a egyetemi vagy fıiskolai végzettségő. Mindösszesen 14 fı a foglalkoztatottak 0,54 %-a nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel. A foglalkoztatottak között 79 fı dolgozik a mezıgazdaságban, 950 fı az iparban és építıiparban és meghatározó a harmadik szektor aránya, hiszen 1565 fı dolgozik szolgáltatási területen. A munkanélküliség alakulása a településen kedvezıtlen tendenciát mutat 2000-2008. között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben. A 2008. január 20. napi adatok alapján 1004 fı volt a nyilvántartott álláskeresık száma, mely 12,45 %-os munkanélküliséget jelent (az országos átlag 1,77-szerese), míg február 20. napján 1068 fı volt (13,24 %, a relatív országos munkanélküliség 1,85-szöröse).

28. oldal Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkaképes korú népesség %-ában Hajdúsámsonban (Területi mutató) 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.01.20 2008.02.20 A munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese: A területi mutató alakulása az országos átlaghoz viszonyítva Hajdúsámsonban Relatív mutató 3 2,5 2 2,56 2,36 2,12 1,99 1,96 1,94 1,8 1,83 1,77 1,85 1,5 1 0,5 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.01.20 2008.02.20 Az ábra mutatja, hogy a településen az országos átlag közel kétszerese a munkanélküliség. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettségőek aránya magas, mely nehezíti a munkaerı-piacra történı visszakerülésüket.

29. oldal Jelenleg a településen rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik 1568 fı (a korábbi évekhez viszonyítva jelentısen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszereses munkajövedelemmel rendelkezık száma 720 fı volt (szintén számottevı növekedés volt megfigyelhetı számukban). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult az önkormányzat saját nyilvántartása alapján. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük a legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók számának alakulása Hajdúsámsonban (fı) 1600 1568 1400 1200 1000 800 600 400 847 401 964 492 778 385 785 402 797 400 910 458 919 446 966 444 720 200 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma A grafikon mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, 2007. és 2008. között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége nem volt közel az 50 %-nak (2008-ban 45,9 %), számuk 2007-2008. között 62,12 %-kal emelkedett.

30. oldal 2.2.2.4 Egészségi állapot, egészségügy A településen egészségügyi szolgáltatást két helyszínen biztosítanak: Petıfi utcai orvosi rendelı, ahol két felnıtt háziorvosi rendelı mőködik Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben 1 felnıtt és 2 gyermekorvosi rendelı mőködik Az önkormányzat célja, hogy 2008. évben fejlessze a település egészségügyi ellátásához kapcsolódó infrastruktúrát. A beruházás eredményeként a Hársfa utcai Egészségügyi Központ Egészségházzá történı fejlesztése történik meg, melynek köszönhetıen itt kap helyet a felnıtt és gyermekorvosi rendelı, védınıi szolgálat és a vérvételi helyszín mellett a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is. Jelenleg a településen 3 felnıtt háziorvosi körzet mőködik, melyek 2006. évben 51.351 esetet láttak el (ebbıl 3277 db volt a lakáson történt beteglátogatás), mindez azt jelenti, hogy az egy orvosra jutó esetszám rendkívül magas (17117 db). Két házi gyermekorvos biztosítja továbbá a gyermekek ellátást, akik 2006-ban 22.172 esetet láttak el, melybıl a rendelésen megjelentek száma 21932 db volt. A védınıi szolgálat a Hársfa utcai Egészségügyi Központban kap helyet, ahol vérvételi hely is mőködik, ahonnan a vért Debrecenbe küldik elemzésre. A központi körzeti (háziorvosi) ügyelet a Petıfi utcai orvosi rendelıben mőködik. Fogászati szakrendelés a községi fogászattal együtt három mőködik a településen, amelybıl egy az Egészségügyi Központban található, a második a Petıfi utcai orvosi rendelı melletti fogorvosi rendelıben kap helyet és nemrég nyílt az Árpád utcán egy magán fogorvosi rendelı. Az iskola-egészségügyi ellátást megbízással a helyi háziorvosok, fogorvosok és védınık látják el. A lakosság egészségi állapota nem megfelelı, mely nemcsak az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethetı vissza, hanem arra is, hogy egészségügyi szakellátás és kórház csak a

31. oldal megyeszékhelyen található. Ezt a problémát kívánja az önkormányzat a tervezett Hársfa utcai Egészségház kialakításával orvosolni. 2.2.2.5 A lakosság jövedelmi helyzete 2006-ban a háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint az egy fıre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy fıre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt. Az elızı évhez mért növekedés folyó áron 4,6% volt, ez reálértéken minimális (0,7%-os) emelkedés. A felsı jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy fıre jutó nettó jövedelem átlagosan 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmő népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer Ft volt. A legalsó népességtizedben 47 53%, a tizedikben 81 17%-os volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek (aránya. A jövedelemegyenlıtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat. A jövedelmi viszonyok és keresetek alakulására vonatkozóan nincsenek települési szintő adatok, a jövedelmi viszonyok alakulására vonatkozóan az APEH nyilvántartásai és általuk közzétett hivatalos adatok biztosítanak információkat. A településen a jövedelmi viszonyok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma és az általuk befizetett adó (Ft-ban) (2000-2006. között) Megnevezés 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Összes 2961 3170 3402 3450 3519 3597 3891 adófizetı száma Ebbıl: - egyéni vállalkozó 94 89 124 122 203 237 238

32. oldal Megnevezés - fıállású adózó Összes befizetett adó (Ft-ban) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2317 2490 2796 2848 2914 2996 3211 282.017.02 365.097.94 439.886.52 436.826.50 440.511.32 486.515.95 5 3 1 5 2 6 596.568.70 9 Hajdúsámsonban az adófizetık számát tekintve 2000.-2002. között jelentıs növekedés volt megfigyelhetı (2961 fırıl 3402 fıre), majd ezt követıen mérséklıdött a növekedés (3450 fı, majd 3519 fı) 2006. évben pedig 3891 fı volt az adófizetık száma (2000. évhez viszonyítva 31,41 %). A fıállású adózók száma évrıl-évre jelentısen emelkedett abszolút mértéken 150-300 fıvel így 2006. évre elérte a 3211 fıt. Az egyéni vállalkozó adózók számában szintén emelkedés volt megfigyelhetı a 2003. évi némi visszaesést 2 fı követıen. 2006. évben 238 egyéni vállalkozó tevékenykedett a településen. A befizetett adó mértéke 2000-2002. között évrıl-évre emelkedett, majd 2003-ban csökkent, ezt követıen újabb növekedés volt megfigyelhetı, 2006. évre a 2000. évi adat több, mint kétszeresére változott. A település jövedelmi viszonyait mutatja az alábbi táblázat, mely bemutatja az adófizetık számát adózási sávok alapján adatok fıben megadva. A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma adózási sávok szerint 2000-2006. között Megnevezés 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 0-300.000 Ft 821 597 689 643 555 1849 523 300.000 1.000.000 Ft 1762 1953 1856 1684 1756 1604 1783 1.000.000-2.000.000 Ft 312 513 678 864 927 105 1097 2.000.000-5.000.000 Ft 63 102 167 235 251 37 436 5.000.000 Ft felett 3 5 12 24 30 0 52