Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA HALADÓ SZÁMVITEL Modulvezetı: Imre SZTANÓ (HU) Barbara KARDOS (HU) További modultagok: Svetlana WARHURST (UK) Emmanuil NOIKOKYRIS (UK) Liying MENG (UK) Gunnar PRAUSE (DE) Jean François TALBOUTIER (FR-ESCEM) Frederique DEJEAN (FR-UPX) 1
TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 4 B) INDIKATÍV TARTALOM... 7 1. FEJEZET: A SZÁMVITEL SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOKNÁL... 7 1.1. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel jellemzői, kapcsolata... 7 1.2. A vezetői számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai... 8 1.3. A vállalkozások számvitelének szabályozása... 8 1.4. A számviteli politika szerepe a szabályozásban... 9 1.5. A számvitel politikai döntések szerepe... 10 1.6. A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása... 10 2. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA... 13 2.1. Az eredménykimutatás összeállítása... 13 2.2. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás... 14 2.3. A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás... 14 2.4. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása... 14 2.5. Az eredménykategóriák... 14 2.6. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma... 15 2.6.1. Az üzemi hozam kiszámítása... 15 2.6.2. Az üzemi ráfordítás megállapítása... 15 2.6.3. A pénzügyi műveletek eredménye... 16 2.6.4. A rendkívüli eredmény... 16 3. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGEI... 19 3.1. A költségszámítás célja és feladatai... 19 3.1.1. Önköltségszámítás... 19 3.1.2. Vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntések... 19 3.1.3. Tervezés és intézkedés (döntés)... 19 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei... 20 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból)... 20 3.3.1. A kiadás fogalma... 20 3.3.2. A költség fogalma... 20 3.3.3. A ráfordítás fogalma... 21 3.4. A költségek csoportosításának ismérvei... 21 3.4.1. Költségnemek szerint... 21 3.4.2. Elszámolhatóság szerint... 21 3.4.3. Keletkezés szerinti költségek... 21 3.4.4. Volumenhez (költségjellemzőhöz) való viszony szerinti költségek... 22 3.4.5. Adott döntés szerinti költségek (befolyásolható illetve befolyásolhatatlan költségek)... 23 3.4.6. A tevékenység változásához kapcsolódó költségek, differenciált költségek (rétegköltség, határköltség)... 23 3.4.7. Adott döntési szint szerinti költségek (irányítható és irányíthatatlan költségek)... 23 3.5. A költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggései... 23 3.6. Kalkulációk, önköltségszámítás... 24 3.6.1. A gazdasági kalkuláció... 24 2
3.6.2. Az önköltségszámítás tárgya és feladatai... 24 3.6.3. Az önköltségszámítás alapelvei... 24 3.6.4. Az önköltségszámítás fajtái... 24 3.6.5. Az önköltségszámítás módszerei... 25 3.7. A költségek elszámolásának gyakorlata... 26 3.7.1. A költségelszámolás fogalma, célja, feladata, területei... 26 3.7.2. A költségek elszámolásának lehetőségei... 26 3.7.3. Az input és az output költségelszámolás jellemzői... 26 3.7.4. A költségek elszámolása költségnemek szerint... 26 3.7.5. A költségek elszámolása költséghely és költségviselők szerint... 26 3.7.6. A költségelszámolás célszerű módszerei a vállalkozásoknál, a költségelszámolás és az eredményszámítás kapcsolata... 27 4. FEJEZET: A KÖLTSÉGEK ELLENŐRZÉSE... 30 4.1. A költségek ellenőrzésének céljai... 30 4.2. A költségek ellenőrzésének területei... 30 5. FEJEZET: A KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE... 32 5.1. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben... 32 5.1.1. Költségek megoszlása... 32 5.1.2. Költséghányad... 32 5.1.3. Költségszint... 33 5.2. A közvetlen költségek vizsgálata... 33 5.3. A közvetett költségek vizsgálata... 33 6. FEJEZET: A FEDEZETI ÖSSZEG ÉS A JÖVEDELMI HELYZET VIZSGÁLATA... 35 6.1. A fedezeti összeg és elemzése... 35 6.1.1. A fedezeti pont megállapítása... 35 6.1.2. Az üzembezárási pont meghatározása... 36 6.1.3. A fedezeti összeg elemzése... 36 6.2. A jövedelmi helyzet elemzése... 37 6.2.1. A jövedelmi helyzet elemzésének célja és módszerei... 37 6.2.2. Az eredmény elemzés mutatószámai... 38 6.3. Eredménytervezés... 40 6.3.1. Optimális termelési terv összeállítása... 40 6.3.2. A mérleg szerinti eredményt befolyásoló tényezők... 41 7. FEJEZET: ESETTANULMÁNYOK... 45 7.1 Esettanulmány a fedezeti összeg alakulásának vizsgálatára... 45 7.2. Esettanulmány optimális termelési terv összeállítására... 46 7.3. Esettanulmány önköltség megállapítására... 48 7.4. Esettanulmány pótlékoló kalkulációra... 50 C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK... 52 1. MAGYARORSZÁG... 57 2. NÉMETORSZÁG... 52 3. FRANCIAORSZÁG... 54 4. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG... 55 3
A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása Az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások tevékenysége irányításához, a döntések előkészítéséhez kíván segítséget nyújtani. A modul ismeretanyaga elsősorban a költségek/ráfordítások és teljesítmények kapcsolatával, összefüggésével foglalkozik, ráirányítva a figyelmet a jövedelemtermelő képességet befolyásoló tényezőkre. A modul oktatási anyagának elsajátítása feltételezi a pénzügyi számvitel ismeretét, különösen az eredménykimutatás tartalmának, összeállításának jellemzőit. A modul az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz, ezzel segítve az ismeretek adaptációját és alkalmazását. A modul célkitűzései A modul kifejlesztésével a következő fogalmak és készségek megértését és gyakorlását tűztük ki: (1) a számvitel szerepe a vállalkozásoknál (2) a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítása (3) a vállalkozások költségeinek csoportosítása (4) a költséggazdálkodási tevékenység értelmezése, módszereinek bemutatása (5) önköltségszámítás módszereinek, jelentőségének ismertetése (6) költségek ellenőrzése (7) költségek elemzése (8) jövedelmi helyzet vizsgálata Tanulmányi előfeltételek Számvitel alapvető ismerete. Oktatás formája Előadás 15 óra Szeminárium 15 óra A kurzus anyaga előadások és szemináriumok formájában kerül oktatásra. A résztvevő országok számára javasolt olyan esettanulmányok alkalmazása, melyek tipikusak az adott országra és a gazdasági környezetre. A magyar változat 7. fejezete tartalmaz néhány, speciálisan a magyar gazdasági környezetet jellemző esettanulmányt/példát. Értékelés ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK %-os súlyozás Esettanulmány prezentáció (csoport munka) 30 Szimulációs játék 20 Szemeszter végi vizsga (egyéni) 50 4
A modul szerkezete 1. A számvitel szerepe a vállalkozásoknál 1.1. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel jellemzői, kapcsolata 1.2. A vezetői számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai 1.3. A vállalkozások számvitelének szabályozása 1.4. A számviteli politika szerepe a szabályozásban 1.5. A számvitel politikai döntések szerepe 1.6. A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása 2. A vállalkozások eredményének megállapítása 2.1. Az eredménykimutatás összeállítása 2.2. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás 2.3. A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás 2.4. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása 2.5. Az eredménykategóriák 2.6. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 3. A vállalkozások költségei 3.1. A költségszámítás célja és feladatai 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) 3.4. A költségek csoportosításának ismérvei 3.5. A költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggései 3.6. Kalkulációk, önköltségszámítás 3.7. A költségek elszámolásának gyakorlata 4. A költségek ellenőrzés 4.1. A költségek ellenőrzésének célja 4.2. A költségek ellenőrzésének területei 5. A költségek elemzése 5.1. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben 5.2. A közvetlen költségek vizsgálata 5.3. A közvetett költségek vizsgálata 6. A fedezeti összeg és a jövedelmi helyzet vizsgálata 6.1. A fedezeti összeg és elemzése 6.2. A jövedelmi helyzet elemzése 6.3. Eredménytervezés 5
Ajánlott irodalom A Számvitel területén számos, nagyon jól használható szakkönyv került kiadásra a nemzetközi szakirodalomban. A modulban megadunk néhány, nemzetközileg jól ismert szakkönyvet. Minden ország kiegészítheti ezt a saját szakirodalmából. Magyar szakirodalom A számvitel alapjai Sztanó Imre, Perfekt, Budapest, 2006. A vezetői számvitel alapjai Kardos Barbara-Sztanó Imre-Veress Attila, Saldo, 2007. Angol nyelvű szakirodalom Robert Kaplan, Anthony A. Atkinson: Advanced Management Accounting (3rd Edition) 6
B) INDIKATÍV TARTALOM Leírás 1. FEJEZET: A SZÁMVITEL SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOKNÁL A fejezet a számvitel gazdaságban betöltött szerepét ismerteti. Célok Elkülönítsük a pénzügyi számvitel és vezetői számvitel területét, megismerjük a számvitel szabályozási rendszerét, megértsük a számviteli politika jelentőségét. Szerkezet A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel jellemzői, kapcsolata A vezetői számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai A vállalkozások számvitelének szabályozása A számviteli politika szerepe a szabályozásban A számvitel politikai döntések szerepe A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása Bevezetés A számvitel lényegében a gazdasági szereplők közötti kommunikáció eszköze. A számvitelnek azt az ágát, amely kifele nyújt információkat pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A téma kifejtése 1.1. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel jellemzői, kapcsolata A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. Célszerű összehasonlítani a pénzügyi és vezetői számvitel jellemzőit. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a számvitel két területe milyen eltéréseket mutat. 7
Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza (elvek, tartalom) A pénzügyi számvitel a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál, a beszámolóban a múltra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra A beszámolót törvény szabályozza, ez a beszámolási kötelezettség A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be A beszámoló információi jellemzően értékben jelennek meg Vezetői számvitel A vezetői számvitelt a vállalkozó szabályozza, alakítja ki A vezetői számvitel a múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál Nincs ilyen jellegű kötelezettsége a vállalkozónak, működtetése saját döntése alapján történik A vezetői számvitel kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet Az értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 18. o. (Perfekt 2006.) 1.2. A vezetői számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői (a management) részére ad a döntésekhez információkat. A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában. Hivatkozás: Kardos Barbara-Sztanó Imre-Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai, 9-12. o. (Saldo, 2007.) 1.3. A vállalkozások számvitelének szabályozása Ha a számvitel nemzetközi szintű szabályozását tekintjük át, három olyan rendszert kell kiemelni, amelyeknek meghatározó szerepe van az egységes számviteli nyelv kialakításában. Ezek a következők: az Európai Unió számvitelre vonatkozó irányelvei Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASC/IASB) által kiadott Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), illetve a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott számviteli alapelvek (US GAAP) A társaságokra vonatkozó általános számviteli szabályokat három uniós irányelv tartalmazza. Ezek a következők: 8
4. Társasági jogi irányelv A gazdasági társaságok éves beszámolójáról, 7. Társasági jogi irányelv A konszolidált összevont beszámolókról, 8. Társasági jogi irányelv A számviteli beszámolók felülvizsgálatával megbízott személyek működésének engedélyezéséről. Magyarországon 1992. január 1-jétől a számviteli szabályozás kétszintűnek tekinthető. Ez a következőt jelenti: 1. szint Törvény szintű szabályok (jelenleg hatályos 2000. évi C. tv) A törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és a 2. szint Kormányrendelet szintű szabályok könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A számvitel törvény adta felhatalmazásból fakadóan meghatározott gazdálkodók, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek sajátos számvitelét kormányrendelet szabályozza. Emellett a felszámolás és a végelszámolás sajátos számviteli szabályait is kormányrendelet tartalmazza. Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 183-194. o. (Perfekt 2006.) 1.4. A számviteli politika szerepe a szabályozásban A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat és módszereket, amelyekkel meghatározza a vállalkozó, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából o lényegesnek, o jelentősnek, a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül o melyeket és o milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, illetve az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 337-341. o. (Perfekt 2006.) 9
1.5. A számvitel politikai döntések szerepe A számviteli politika lényegében döntések összessége. Ebből következik, hogy a számviteli politika keretében hozott döntések, szabályozások az adott vállalkozóra kötelező érvényűek, azoktól eltérni csak a számviteli politika módosítása, változtatása után, a módosított, a megváltozott szabályzatok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet. A számvitelpolitikai döntések a következők lehetnek: általános jellegű, valamint értékelési szabályokhoz, leltárkészítéshez és leltározáshoz, önköltségszámítási szabályokhoz, pénzkezelési szabályokhoz, számlarendhez és bizonylati szabályokhoz kapcsolódó számvitelpolitikai döntések. Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 342-362. o. (Perfekt 2006.) 1.6. A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A beszámolót magyar nyelven kell összeállítani. A beszámoló célja információ szolgáltatás. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A vállalkozók esetében a beszámoló a következő lehet: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. A vállalkozásoknak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet. A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, 10
zárt rendszerben (hézagmentesen), áttekinthetően mutatja. Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 83-98. o. (Perfekt 2006.) Konklúzió A számvitel magában foglalja az üzleti folyamatok megfigyelését, mérését és feljegyzését; a bizonylatok alapján rögzített adatokat döntést előkészítő információkká formálja. Ellenőrző kérdések Esszékérdések: (1) Mi a különbség a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel között? (2) Mi a vezetői számvitel szerepe? (3) Hány szintű hazánkban a számvitel szabályozása? (4) Milyen számvitel politikai döntéseket ismer? (5) Mi a számvitel politikai döntések jelentősége? (6) Milyen beszámolók készíthetők a vállalkozások által? (7) A beszámolót mi támasztja alá? Feleletválasztós kérdések: (a helyes válasz félkövéren szedve) 1. A külső felhasználók köre a következő elemekből áll: A./ hitelezők, tulajdonosok, igazgatóság, dolgozók képviseleti szervei B./ befektetők, igazgatóság, dolgozók képviseleti szervei, adóhatóság C./ befektetők, hitelezők, adóhatóság, állami szervezetek 2. A vezetői számvitel rendszerének tartalmi kialakítását befolyásolja a A/. vállalkozás tevékenységének jellege, szervezeti struktúrája, B./ vállalkozás jövőbeni célja, C./ érdekeltségi rendszere D./ A, B és C 3. A controlling szemlélet költségtudatossága azt jelenti, hogy A./ minden a jövőbeni siker érdekében tesz. B./ költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel. C./ minden területen rövid és hosszú távú célokat határoz meg és minden terület ezen célok elérésére törekszik D./ költség csak valamilyen ok miatt merülhet fel. 11
Összefoglalás A vezetői számvitel a belső szereplők részére nyújt döntéseik meghozatalához információkat múltbeli adatok feldolgozásával. 12
Leírás 2. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A vállalkozási tevékenység eredményének megállapítása közvetett módszerrel, eredménykimutatás összeállításával történik. Célok Megtanuljuk az eredmény meghatározás módszereit. Megismerjük az eredménykimutatás típusait, az eredménykategóriákat. Tudjuk meghatározni a vállalkozási tevékenység eredményét és számszerűsíteni az arra ható összetevőket. Szerkezet Az eredménykimutatás összeállítása Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása Az eredménykategóriák Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Hivatkozás: Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 111-136. o. (Perfekt 2006.) Kardos Barbara-Sztanó Imre-Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai, 208-218. o. (Saldo, 2007.) Bevezetés Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. A téma kifejtése 2.1. Az eredménykimutatás összeállítása A Számviteli törvény választási lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak az eredménykimutatás szerkezeti felépítésére, tagolására vonatkozóan. A mérleg szerinti eredményt az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéből kiindulva, a pénzügyi műveletek eredményét és a rendkívüli eredményt figyelembe véve kell megállapítani. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye két féle módon állapítható meg: 13
összköltség eljárással, forgalmi költség eljárással. 2.2. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás Az eredmény az időszakban felmerült, az adott időszakra vonatkozó hozamok és ráfordítások különbözete, ami az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete. 2.3. A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás Az eredmény az adott időszakban felmerült, az adott időszakra vonatkozó értékesítés bevételének és költségének különbözete, ami az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értéke. 2.4. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása Mind összköltség, mind forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás esetében a vállalkozási tevékenység eredménye azonos; különbség kizárólag a hatótényezők szerinti csoportosításban van az A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye eredménykategóriáig. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategórián belül is vannak azonos hozam és ráfordítás elemek, melyek a következők: Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Egyéb ráfordítások A felsorolt eredménykimutatás csoportok, illetve sorok (tételek) mindkét eredménykimutatásban azonos tartalommal szerepelnek. 2.5. Az eredménykategóriák Szerkezetét tekintve az eredménykimutatás az alábbi eredménykategóriákat tartalmazza mindkét eljárás esetén: A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) 14
D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény (C+D) F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény 2.6. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 2.6.1. Az üzemi hozam kiszámítása Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban üzemi hozamok: Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét. Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. 2.6.2. Az üzemi ráfordítás megállapítása Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban üzemi ráfordítások: Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. A személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni 15
az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeget, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok összegét. Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenése összegét. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. 2.6.3. A pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak elkülönítése azért szükséges, mert így pontosan megállapítható a mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatásuk. 2.6.4. A rendkívüli eredmény A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások elkülönítése azért szükséges, mert így pontosan megállapítható a mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatásuk. Konklúzió Az eredménykimutatás tartalmazza a mérleg szerinti eredmény levezetését, az arra ható főbb tényezőket ezzel információt szolgáltatva a jövedelmezőségi számításokhoz. Ellenőrző kérdések Esszékérdések: (1) Mit mutat az eredménykimutatás? (2) Milyen eljárással készülhet az eredménykimutatás? (3) Mi jellemzi az összköltség eljárással készülő eredménykimutatást? (4) Mi jellemzi a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást? (5) Melyek az eredménykategóriák? (6) Mik az üzemi hozamok? (7) Mik az üzemi ráfordítások? 16
Feleletválasztós kérdések: (a helyes válasz félkövéren szedve) 1. Mely tételek befolyásolják az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét! A./ immateriális javak értékesítésének bevétele B./ értékesített kötvények könyv szerinti értéke C./ értékesített anyagok beszerzési ára D./ dolgozóknak számfejtett bér E./ tűzeset miatt selejtezett tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése 2. Az alábbi tételek közül melyek tartoznak a pénzügyi műveletek eredményébe? A./ váltókövetelés realizált kamatai, B./ váltóleszámítolás költsége, C./ deviza váltó kiegyenlítésekor keletkező árfolyamkülönbözet, D./ váltónyomtatvány költsége, E./ fizetett kamatok 3. Melyik megállapítás igaz? A./ Az eladott áruk beszerzési értéke része az anyagköltségnek. B./ Az eladott áruk beszerzési értéke csökkenti az anyagjellegű ráfordítások értékét. C./ Az eladott áruk beszerzési értéke része az értékesítés közvetlen költségeinek. D./ Az eladott áruk beszerzési értéke növeli az értékesítési, forgalmazási költségek összegét 4. Nem az egyéb bevételek között kell elszámolni. A./ a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket. B./ a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét. C./ az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az értékesítéskor. D./ a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét 5. Az értékesítés nettó árbevétele között kell kimutatni A./ a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételeket, B./ a késztermék értékesítéséből származó bevételeket, C./ a külföldre értékesített áruk ellenértékét, D./ az értékesített göngyöleg beszerzési áron számlázott értékét 6. A személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni A./ a bérjárulékot, B./ az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, C./ a munkavállalói járulékot, D./ a hiányzó, az állományból kivezetett anyagkészlet könyv szerinti értékét 7. Az igénybe vett szolgáltatások értékeként kell kimutatni: A./ a bankköltséget, 17
B./ a könyvviteli szolgáltatás számla szerinti általános forgalmi adó nélküli értékét, C./ a bérleti díjról szóló számla általános forgalmi adó nélküli értékét, D./ a munkaadói járulékot 8. Egyéb ráfordítások között kell kimutatni: A./ a követelések elszámolt értékvesztését, B./ a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét, C./ a szellemi termékek üzleti évben elszámolt terv szerinti értékcsökkenését, D./ a kölcsönök után fizetendő kamat összegét. Igaz - Hamis kérdések: 1. A mérleg és az eredménykimutatás az adott időszak mérleg szerinti eredményén kapcsolódik egymáshoz. (I) 2. A vállalkozási tevékenység eredményének megállapítása közvetlen vagy közvetett módszerrel történhet. (I) 3. A számviteli törvény minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára előírja a tevékenység költségeinek költségnemenkénti kimutatását. (I) 4. Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. (I) Összefoglalás Az eredménykimutatás a választott formától függetlenül levezeti a mérleg szerinti eredményt; bemutatja az eredményfelosztást, azaz, hogy a vállalkozási tevékenység eredményéből milyen mértékben részesül az állam (adók formájában), a tulajdonosok (osztalék formájában), illetve milyen összeg marad a vállalkozásnál mérleg szerinti eredményként. 18
3. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGEI Leírás A vállalkozások tevékenységük során különböző erőforrásokat használnak (fel), ezen erőforrás felhasználások során képződnek hozamaik. Célok A költségek csoportosítási lehetőségeinek megismerése. A költséggazdálkodás módszereinek elsajátítása. A gazdasági kalkuláció és az önköltségszámítás módszereinek megismerése. Szerkezet Bevezető A költségszámítás célja és feladatai A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) A költségek csoportosításának ismérvei A költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggései Kalkulációk, önköltségszámítás A költségek elszámolásának gyakorlata A költség, kiadás, ráfordítás fogalmainak elkülönítése, a költségek csoportosítása a gazdasági kalkuláció alapelemei, melyek szükségesek a költségek megfelelő elszámolásához. A téma kifejtése 3.1. A költségszámítás célja és feladatai 3.1.1. Önköltségszámítás Az önköltségszámítás egy kalkulációs tevékenység, középpontjában mindig a létrehozott javakhoz felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékének meghatározása áll. 3.1.2. Vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntések A saját termelésű készletek, illetve nyújtott szolgáltatások önköltségének meghatározása lényeges lehet például az eladási árak meghatározása során, új tevékenység megkezdését megelőzően, vagy a folytatott tevékenység megszüntetéséről hozandó döntéshez. 3.1.3. Tervezés és intézkedés (döntés) A termék/szolgáltatás önköltségének meghatározása történhet a tevékenység megkezdését megelőzően, folyamatában, illetve befejeztével. Amennyiben előkalkuláció során kiszámított 19
tervezett önköltséget fedezi a piaci ár, akkor érdemes megkezdeni a tevékenységet. A közbenső kalkulációt terv-tény összehasonlításban alkalmazzák a vállalkozások jellemzően, az indokoltnál nagyobb eltéréseket részleteiben elemzik és szükséges intézkedéseket hoznak. Az utókalkuláció a jövőre vonatkozó döntést készíti elő, azaz, hogy érdemes-e az adott tevékenységet folytatni. 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését, utalványozását, analitikus nyilvántartását, főkönyvi elszámolását, kalkulációját, ellenőrzését, elemzését és információrendszerének kialakítását. A költséggazdálkodás módszerei: Felhasználási normák alkalmazása a költséggazdálkodásban A költségváltozási tényező alkalmazása A fedezeti költségszámítás célja és alkalmazása A határköltség-számítás A standard költségszámítás Az értékelemzés Egyéb módszerek alkalmazása Hivatkozás: Kardos Barbara-Sztanó Imre-Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai, 38-52. o. (Saldo, 2007.) 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) 3.3.1. A kiadás fogalma Üzemgazdasági közelítésben értelmezhetjük a kiadást eszközcsökkenésként. Gyakrabban inkább pénzügyi fogalomként használjuk a kiadás fogalmát, mely szerint a kiadás pénzeszközcsökkenést jelent. 3.3.2. A költség fogalma A költség az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. 20