K+F költségek elszámolása

ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT-TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI, ADÓZÁSI KÉRDÉSEKRŐL Az alábbiakban összefoglaljuk az akkreditált innovációs klaszterek támogatásának igénybevételével illetve az létrehozott projekttársaságok működésével kapcsolatos adózási és számviteli szabályokat. Összefoglalónkban a következő rendszerben térünk ki a vonatkozó jogszabályok értelmezésére: 1. számviteli elszámolás szabályai 2. jegyzett tőke minimum szabályai 3. anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalékszabályozások 4. tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások 5. főbb adófizetési szabályozások 6. munkaviszony illetve megbízási jogviszony közötti eltérések és dokumentációs szabályozások 7. vállalkozás megszüntetése 1. Számviteli elszámolás szabályai A számviteli törvény az alábbi kutatási formákat különbözteti meg (2000. évi C. tv. 3 ): alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek; kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. K+F költségek elszámolása Minden a kísérleti fejlesztés érdekében felmerült költség, amelyet közvetlenül lehet a projekt kiírásban és kapcsolódó törvényekben meghatározottak alapján K+F költségként figyelembe venni, elszámolható, azonban ezeket a költségeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Közvetlen költségek általában: a kísérleti fejlesztők munkabére és járulékaik, a K+F-hez közvetlenül kapcsolódó szakértői díjak illetve igénybevett egyéb külső szolgáltatások (mérések, minősítések, szállítások melyek nem minősülnek kutatásnak), a K+F-hez közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok beszerzési értéke levonható áfa nélkül, a K+F-hez bérbe vett eszköz bérleti díja, kizárólag a K+F-hez használt eszközök beszerzési értéke levonható áfa nélkül, illetve meghatározott feltételek mellett a K+F-hez használt tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása. 1

Csökkenteni kell a költségeket az esetlegesen már elszámolt de értékesített eszközökkel, anyagokkal, azokból keletkezett hulladékok haszonanyag értékével. Nem tartoznak a K+F közvetlen költségei közé a kísérleti fejlesztés általános költségei, a mások által végzett kutatások számlázott költségei, illetve azon költségek melyek nem utalványozhatóak a K+F témaszámaira. Az elkülönített nyilvántartást a költségek esetében célszerű a 6-7. számlaosztályokon vagy elkülönített főkönyvi számlákon az 5. számlaosztályon belül vezetni. A K+F költségeket mindaddig gyűjteni kell, amíg a K+F le nem zárul (akár sikeresen, akár nem). Abban az esetben, ha a K+F nem fejeződött be az üzleti év fordulónapjáig, akkor kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kerül kimutatásra (T111 - K582). Az így aktivált K+F-et a mérlegben akkor lehet csökkenteni, ha olyan terméket állítottak elő, amelyet a továbbiakban tárgyi eszközként fognak használni. Ekkor beruházáson keresztül tárgyi eszközként kell könyvelni (T161 - K582 és T582 K111). Amennyiben értékesíthető terméket állítottak elő, akkor készletként kell könyvelni (T251 - K581 és T582 - K111), és amennyiben olyan szellemi termék jött létre, melyet saját tevékenységi körükben hasznosítani tudnak, akkor immateriális javak közt szellemi termékként kell nyilvántartani (T114 - K582 és T582 K111). A kísérleti fejlesztés befejezésekor azokat a 2000. évi C. tv 25. (4) szerinti közvetlen költséget lehet aktiválni, amelyek termékként (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) ugyan nem aktiválhatók, de várhatóan a K+F eredményének jövőbeni hasznosításakor megtérülnek. Tehát a mérlegben K+F aktivált értékeként kimutatni csak olyan összeget lehet, amely nem haladja meg a jövőben megtérülő, ebből származó gazdasági hasznok mértékét, azaz a várható piaci értéket (2000. évi C. tv 25. (4). A várhatóan megtérülő értéket részletes dokumentációval kell alátámasztani. Erre vonatkozóan a törvény nem ad egyértelmű iránymutatást. Az alá nem támasztott vagy az értékesítés és hasznosítás után is fennmaradó aktivált költségeket az üzleti év ráfordításai között kell elszámolni. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év vagy annál rövidebb idő alatt írható le, számolható el terv szerinti értékcsökkenésként. Az eszköz bekerülési értékének részét képezik a Számviteli tv. 51. szerint azok a tételek, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése során közvetlenül felmerültek, az eszközzel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak (pl. gépek szállítási költsége, üzembe helyezési költsége, szorosan kapcsolódó szakértői díjak, vásárlásra felvett hitelek, kapott bankgaranciák díjai). A bekerülési érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag beszerzési értéke is. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket közvetlen önköltség nem tartalmazhat. Támogatások elszámolása A fejlesztésre kapott támogatások esetén az előleg nehezen értelmezhető fogalom. A kapott pénz lehet 1. végleges támogatás, amennyiben nem kell visszafizetni vagy 2

2. kölcsön, ha jövőbeni visszafizetési kötelezettség vonatkozik rá. Amennyiben az előlegként kapott összeget a projekt befejezése előtt vissza kell fizetni, akkor azt kölcsönként indokolt kimutatni (T384 K451). Azonban ha már a folyósításkor vagy a későbbiek során nyilvánvalóvá vált, hogy nem kell visszafizetni, akkor az egyéb bevételek közé kell átvezetni (T451 K384 és T384 K963). Amennyiben az adott évben a K+F közvetlen felmerült költségei meghaladják a kapott támogatások összegét, akkor a költségeknek csak azt a részét lehet aktiválni, amely meghaladja a kapott támogatásokat (T111 K582). Példaként Innovatív Kft. 600 millió HUF projekt összköltség esetén 300 millió támogatást kaphat. A támogatás 40%-át, azaz 120 millió HUF-t, támogatási előlegként folyósítják, mellyel a támogatási összeg 80%-ának, azaz 240 millió HUF-nak, elérésekor kell elszámolnia. Tegyük fel, hogy félévente merül fel 150 millió HUF költség. millió HUF-ban időszakok felmerülő költségek támogatási előleg támogatás könyvelés 1. év 1. félév 150 120 T 51,52,16 - K 384 150 millió HUF költség, T 384 - K 963 195 millió 75 HUF támogatás 1. év 2. félév 150 T 51,52,16 - K 384 150 millió HUF költség, T 384 - K 963 75 millió 75 HUF támogatás állomány 1. év végén 300 120 150 2. év 1. félév 150 T 111-582 30 millió HUF (költség - támogatás, előleg) el kell számolni vele, nem igényelhető T 51,52,16 - K 384 150 millió HUF támogatás 0 költség 2. év 2. félév 150 T 51,52,16 - K 384 150 millió HUF költség, T 384 - K 963 30 millió 30 HUF támogatás állomány 2. év végén 600 120 T 111-582 270 millió HUF (költség - támogatás, előleg), T 14,16,25 - K 111 lezárult fejlesztésből hasznosítható 180 eszközök Amennyiben a támogatások összege meghaladja a K+F közvetlen felmerült költségeit, akkor a támogatási többletet időben el kell határolni (T963 K481). Ilyenkor természetesen nem lehet K+F költségeket aktiválni. Példaként Innovatív Kft. 600 millió HUF projekt összköltség esetén 300 millió támogatást kaphat. A támogatás 40%-át, azaz 120 millió HUF-t, támogatási előlegként folyósítják, mellyel a támogatási összeg 80%-ának, azaz 240 millió HUF-nak, elérésekor kell elszámolnia. Tegyük fel, hogy évente merül fel 150 millió HUF költség. 3

időszakok felmerülő költségek támogatási előleg támogatás 1. év 150 120 75 könyvelés T 384 - K 963 195 millió HUF támogatás és előleg, és T 963-481 45 millió HUF (támogatás, előleg - költség). T 51,52 - K 384 150 millió HUF költség 2. év 150 T 51,52 - K 384 150 millió HUF költség, T 481 - K 963 45 millió HUF előző évi összeg feloldása, T 384 - K 963 75 millió HUF tárgyévi támogatás és T 111 - K 582 30 75 millió HUF (költség - támogatás) el kell számolni 3. év 150 vele, nem igényelhető támogatás T 51,52 - K 384 150 millió HUF költség és T111 - K582 150 millió 0 HUF 4. év 150 30 T384 - K 963 30 millió HUF támogatás, és T111 - K582 120 millió HUF, majd T141,161,251 - K 111 lezárult fejlesztésből hasznosítható eszközök millió HUF-ban Számviteli szempontból annak van jelentősége, hogy a támogatást a társaság költségek ellentételezésére vagy fejlesztésre kapta-e. Egyéb bevételként kell elszámolni a támogatást, ha költségek (ráfordítások) ellentételezésére igényelték (T384 K963), rendkívüli bevételek közé tartozik azonban, ha fejlesztési célra kapták (T384 K989). Társasági adó szempontjából nem vonható le az adóalapból a támogatás, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés alapján vagy társadalmi / állami / költségvetési szervezettől kapta a társaság. Ha a támogatást a társaság nem az üzleti évben, hanem azt követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt kapta meg, akkor aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az elkészített mérlegben (T391 K963), és a következő üzleti évben kell feloldani az elhatárolást a ténylegesen felmerült K+F költségekkel szemben. Amennyiben a K+F költségek meghaladják a folyósított támogatás összegét, a költségtöbbletet aktiválni kell (T111 K582), amennyiben azonban alatta maradnak a támogatás összegének, a támogatási többletet elhatároláson kell hagyni. Az időben elhatárolt támogatás feloldása az aktivált eszköz értékcsökkenésének arányában történhet a későbbiek során (T571 K 119 és T963 K391). Kamatok elszámolása Ha a társaság a részére átutalt támogatás összegét nem azonnal használja fel, hanem leköti és kamatot realizál rajta, akkor a kamatot pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni (T384 K974), tehát nem egyéb vagy rendkívüli bevételek között a támogatással együtt. 4

A tagi hiteleket elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni, ezért már a főkönyvben is külön számlán szükséges vezetni a források között. A hitelek kamata a szerződésben meghatározottak szerint kerül kifizetésre és ez annyiban befolyásolja a számviteli elszámolást, hogy amennyiben a kamatokat tőkésítik, úgy a hitellel azonos főkönyvi számlán, egyéb esetben külön tagi hitel kamataként kell nyilván tartani. Az adott évre kiszámított kamatot pénzügyi ráfordításként kell könyvelni, azonban ha nem kerül kifizetésre, akkor a mérlegben elhatárolt kötelezettségként kell nyilvántartani. Számviteli szabályzatok A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz. A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politikát az alapítás időpontjától számított 90 napon belül kell összeállítani. A beszámolóval való összhangját a könyvvizsgáló köteles ellenőrizni. Egy esetleges APEH vizsgálat keretében ellenőrzésre bekérheti a revizor, és hiánya illetve hiányosságai esetén maximum 500 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki (Art. 2003. évi XCII. tv. 172. (1).e)). Könyvvizsgálat Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni. Ha jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot, a vállalkozó nem térhet el annak kötelezettségétől. Támogatásként kapott összeg bemutatása a beszámolóban A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként az alábbi megbontásban: kapott összeg, összeg felhasználása, jogcím, évek szerint. Ha jogszabály másképp rendelkezik, egyéb adatokat is kiegészítő mellékletbe kell foglalni. Értjük ez alatt például a projekt kiírásában hivatkozott jogszabályokat. 5

2. Jegyzett tőke minimum szabályai A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006.évi IV. tv) korlátolt felelősségű társaságok esetében szigorú szabályokat tartalmaz a társaság tőkevesztése esetén követendő eljárásról. Tőkevesztésről abban az esetben beszélünk, ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke (törzstőke) összege alá csökken. Korlátolt felelősségű társaságok esetén az alapítás feltétele a minimálisan 500 ezer Ft jegyezett tőke befizetése. A jegyzett tőke bármilyen irányú változtatása illetve az üzletrészek mértéke 10 ezer forinttal osztható kell, hogy legyen. 1. Korlátolt felelősségű társaságok esetében, ha ez a tőkevesztés olyan mértékű, hogy a saját tőke a jegyzett tőke összegének fele alá csökken, a társaság ügyvezetője haladéktalanul köteles összehívni a társaság taggyűlését (egyszemélyes társaság esetében értesíteni a társaság egyedüli tagját). A társaság tagjainak a fenti állapot megszüntetésére a következő eszközök állnak rendelkezésre: Jegyzett tőke emelés amely a tagok döntése alapján, üzletrészük növelésével érhető el. Nem szükséges minden tagnak azonos mértékben vagy arányban hozzájárulnia a tőkeemeléshez, azonban ekkor az üzletrészek aránya a befizetések szerint módosulni fog. tőkeemeléshez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 2 hónapot igényel. Tőketartalékba befizetés, a jegyzett tőke egyidejű, kismértékű emelésével. A jegyzett tőke minimális mértékű emelése mellett a tőkehelyzet rendezéséhez szükséges összeg befizethető a tőketartalékba. A tőkeemeléshez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 2 hónapot igényel. Pótbefizetés elrendelése Ez a lehetőség akkor alkalmazható, ha a társaság társasági szerződése tartalmazza a pótbefizetés elrendelésének szabályait, vagy a társasági szerződést a pótbefizetés elrendelésével egyidejűleg a tagok kiegészítik a pótbefizetés szabályaival. Mivel ez utóbbi megoldás a társasági szerződés módosításával jár, így ügyvédi közreműködést és cégbírósági bejegyzést igényel. A pótbefizetés csak a veszteségek fedezésére használható fel. 2. Amennyiben két egymást követő teljes üzleti évben a társaság éves beszámolójának adatai szerint fennáll a tőkevesztés, de nem éri el a fent meghatározott mértéket, a társaság tagjai a második üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelesek meghozni a fent javasolt vagy az alábbiakban leírt döntések valamelyikét: Törzstőke leszállítása Ez a megoldás praktikusan abban az esetben alkalmazható, ha a jelenlegi törzstőke magasabb, mint 500 ezer forint, és a saját tőke is meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a tagok dönthetnek a törzstőke leszállításáról, mely azonban nem lehet kevesebb, mint 500 ezer forint. A tőkeleszállításhoz ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 4-6 hónapot igényel. 6

Kapcsolt vállalkozás követelésének elengedése Amennyiben az anyavállalatnak, vagy a társaság bármely más kapcsolt vállalkozásának követelése áll fenn a társasággal szemben, megoldást jelenthet, ha a kapcsolt vállalkozás ezt a követelést elengedi. Tekintettel arra, hogy ez a megoldás jelentős illetékkötelezettséget von maga után (11%-40%), csak abban az esetben javasolt, ha a fenti megoldások egyike sem felel meg a tagoknak. A társaság működési formájának átalakítása olyan társasági formára, melyben nincs minimális jegyzett tőke követelmény. Ilyen társasági forma a betéti vagy a közkereseti társaság. Ezeknél a társasági formáknál a tagok (illetve legalább egy tag) felelőssége korlátlan. Az átalakulás összetett jogi eljárás, amihez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 4-6 hónapot vesz igénybe. 3. Amennyiben a társaság nem intézkedik a tőkevesztés fentiek szerint történő kiküszöböléséről, azzal a működését meghatározó jogszabályokba ütközik, és ezért a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat ellene. Ezt az eljárást a Cégbíróság indíthatja hivatalból, de azt más hatóság (vagy a társaság könyvvizsgálója) is kezdeményezheti. Az eljárás során a Cégbíróság az alábbi szankciókat alkalmazhatja: - írásban felhívhatja a társaságot a törvényes működés helyreállítására, - a társaságot, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra az ügyvezető adott okot, az ügyvezetőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, - a társaság határozatainak végrehajtását meghatározott időre felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti azokat, és szükség esetén új határozatok hozatalát írhatja elő, - a társaság törvényes működésének helyreállítása céljából összehívhatja a társaság taggyűlését, vagy ennek a végrehajtására - a társaság költségén - megfelelő személyt vagy szervezetet rendelhet ki, - meghatározott időre felfüggesztheti a társaság működését, - a társaságot eltilthatja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilváníthatja. 3. Anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalék szabályai Osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg a taggyűlés határozhat. Az ügyvezető osztalék fizetésére vonatkozó javaslatát amennyiben van a felügyelő bizottságnak is jóvá kell hagynia. A társasági szerződés előírhatja, hogy az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Ügyvezetői javaslat hiányában a taggyűlés maga is határozhat osztalék fizetéséről. Az osztalék fizetésére vonatkozó szabályok érdemben változtak az elmúlt években. A következőkben ezen változásokat figyelembe véve mutatjuk be a főbb szabályokat. 7

1) feltétel: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39. (3) bekezdése értelmében a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 2) feltétel, hogy a kifizetés összege nem haladhatja meg a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény összegét. Nem fizethető ki teljes egészében a szabad eredménytartalék, amennyiben negatív a tárgyévi adózott eredmény. Általános szabály, hogy először a pozitív tárgyévi eredményből lehet osztalékot fizetni. Osztalékfizetés kft esetében történhet évzáráskor a beszámoló elfogadását követően, és amennyiben a társasági szerződés megengedi, akkor év közben is - osztalékelőleg formájában. Az osztalékelőleg megállapítására az osztalékra vonatkozó korlátokat kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy közbenső mérleget kell készíteni, és a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt az évközi mérleget is auditáltatni kell. Osztalékból minden tag részesül törzsbetétjének arányában, kizárni senkit nem lehet. A fentiekben meghatározott osztalék adómentesen kifizethető társaságok számára (nem vonatkozik ez a magánszemélynek kifizetett osztalékra, amely 25% személyi adó és bizonyos esetekben 14%-os EHO megfizetésének kötelezettségét vonja maga után). 4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások A tagi hitel legnagyobb mértéke, melynek még nincs többlet adóvonzata, a saját tőke háromszorosa. A saját tőke áll jegyzett tőkéből, tőketartalékból, lekötött tartalékból és az előző évek illetve a tárgyév eredményének összegéből. A veszteséges vállalkozások esetében a működés finanszírozásának kialakításakor a tagoknak figyelniük kell a saját illetve idegen tőke arányára. Amennyiben a tagi hitel a saját tőke háromszorosát meghaladja, a meghaladó részre jutó elszámolt kamat adott évi átlagos állománya a társasági adóban adóalap növelő tétel. Példa: a saját tőke 50 millió Ft, a hitel összege 200 millió Ft a teljes évben, az éves kamat 10%. A saját tőke háromszorosát meghaladó rész: 50 millió Ft, az arra eső kamat: 50 millió * 10% = 5 millió Ft, amely adóalap növelő tétel. Az adóalap növelő kamatra jutó fizetendő társasági adó: 5 millió Ft * 16% = 800 ezer Ft, tehát ennyi a plusz költsége a hitelnek a fizetendő kamaton kívül. Amennyiben a fizetendő kamatokat elengedik a tagok, azt elengedett kötelezettségként kell kezelni, mely a társasági adóban adóalap csökkentő tétel, azonban ajándékozási illeték terheli, melynek mértéke anyavállalati kölcsön esetén 11% és 21% között, egyéb kapcsolt vállalkozás esetén 21% és 40% között sávosan emelkedik. 8

A pályázati kiírás alapján a támogatás 40%-áig maximum 300 millió Ft-ig előleg nyújtható. Az előleg illetve az időközi kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a teljes támogatás 80%-át. Tehát ha a társaság szeretné maximálisan kihasználni az előlegszabály adta lehetőségeket, akkor 300 millió Ft előleg felvételéhez az összes igénylendő támogatás összege 750 millió Ft, amely 1,5 milliárd Ft teljes projekt költséget jelent. Ebben az esetben a 300 millió Ft-ot meghaladó költségek esetében merül fel először a saját finanszírozási igény. Példaként Innovációs Kft 500 millió Ft összértékű projektet tervez. Az adható támogatás maximum 50%, 250 millió Ft. Tekintsük át féléves periódusonként 100 millió Ft felmerült költségek esetén a finanszírozási lehetőségeket és felmerülésük időpontját. A támogatási előleg maximális mértéke a támogatás 40%-a, 100 millió Ft, mellyel akkor kell a társaságnak elszámolnia, amint folyósított támogatások a teljes támogatási összeg 80%-át (200 millió Ft-ot) elérik. A saját tőke a projekt összegének minimum 10%-a, 50 millió Ft. A tagi hitel maximális összege 150 millió Ft, amelynél még nem szükséges az elszámolt kamatokkal módosítani az adóalapot. Összegek millió HUF-ban időszakok felmerülő költségek saját tőke tagi hitel egyéb finanszírozás támogatási előleg támogatás felhasználható egyenleg 1. év 1. félév 100 50 0 100 50 100 1. év 2. félév állomány 100 50 50 1. év végén 200 50 100 100 50 el kell számolni vele, nem igényelhető támogatás 0 0 2. év 1. félév 100 50 2. év 2. félév állomány 100 100 0 2. év végén 400 50 150 100 100 0 költségek kifizetésére 3. év első félév 100 felmerül finanszírozási igény, de az adómentes tagi hitelkorlátot elérte, lehet külső forrás, mértéke 100 50 az 50 támogatás felhasználh ató az időszaki 100 hitel részvisszafi zetésére állomány 500 50 150 50 250 0 9

A számpéldában a második év első félévében szükséges először tagi hitelt adni a társaságnak a projekt költségek finanszírozására. A második év folyamán folyamatosan saját finanszírozásból kell a költségekre a pénzt előteremteni és támogatást nem igényelhető rá, mivel a támogatás+előleg összege elérte a teljes támogatás 80%-át. Ebben az évben még maximális tagi hitel finanszírozással sem válik a hitel kamata adóalap növelő tétellé. A harmadik év első félévében felmerülő 100 millió Ft projektköltség megfizetésére teljes mértékben hitelre vagy tőkére van szükség és a támogatás kiutalásakor lehet a felvett hitelt részben törleszteni. Idegen tőke (bankhitel) bevonása esetén a kamat teljes mértékben adóalap csökkentő, azonban tagi hitel folyósításakor adóalap növelő tétel lesz, hiszen a második év végére elérte a maximális adómentes határt a tagi hitelek állománya. A tagi kölcsönökre is vonatkoznak a transzferár szabályok, amely azt jelenti, hogy amennyiben nem piaci viszonyok által meghatározott kamatokat fizetnek a tagi kölcsönökre, akkor a fizetett és a piaci ár közötti különbséggel a feleknek módosítaniuk kell a társasági adóalapjukat. A transzferár szabályok a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv 4 (23) szerinti kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkoznak. Kis és mikrovállalkozásoknak nem kötelező a transzferár-dokumentáció elkésztése, azonban ennél nagyobb vállalkozásoknak törvény által előírt kötelezettségük Elkészítésének elmulasztása szerződésenként 2 millió Ft-ra bírságolható, melyet a jelen adózói tapasztalatok alapján az APEH ki is vet. A szerződésenkénti bírság azt jelenti, hogy minden kapcsolt felek közötti ügyletre el kell készíteni a vonatkozó szerződést (ez nem egyenlő a transzferár dokumentációval), és ezen szerződések mellé kell elkészíteni a transzferár megállapodást, amely bizonyítja az alkalmazott piaci feltételek meglétét. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre a 2003/18-as PM rendeletet kell alkalmazni. A transzferár dokumentáció főbb tartalmi elemei: - kapcsolt vállalkozás adatai - kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződések tartalma, hatálya - a piaci és a kapcsolt felek közötti ár összehasonlítására alkalmazott módszer - szokásos piaci ár meghatározása, módszere - transzferárral összefüggő bírósági, hatósági eljárások - nyilvántartás elkészítésének dátuma. Mind társasági adó, mind áfa levonhatóság szempontjából célszerű a 200 ezer Ft feletti összevont értékű szolgáltatások esetén szerződést készíteni. Ez a kapcsolt felek közötti tranzakciókra is vonatkozik. KKV meghatározása az alkalmazandó törvényekben a kkv törvény alapján ( 2004. évi XXXIV. Törvény 3. ): KKV az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg; továbbá állami vagy önkormányzati közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése nem haladja meg együttesen vagy külön-külön a 25%-ot. Ezen belül kisvállalkozás az a vállalkozás, melynek foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 10

10 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió EURnak megfelelő HUF összeg. A mikrovállalkozás foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg. 5. Főbb adófizetési szabályozások 5.1. Társasági adó, különadó, helyi iparűzési adó A Társaságoknak az éves eredményük alapján társasági adót, különadót kell fizetniük a APEH felé, illetve helyi iparűzési adót a vállalkozás székhelye/telephelye szerinti önkormányzatnak. Társasági adó (1996. évi LXXXI. tv) A tárasági adó alapja: Az adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek = adóalap A kalkulált adó ennek 16%-a illetve bizonyos esetekben a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó összegéig 10%. A csökkentett adókulcs alkalmazásának legfőbb feltételei, hogy a társaság nem vesz igénybe társasági adókedvezményt, legalább 1 fő az adóévi átlagos foglalkoztatottak száma, megfelel adóévben a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, a foglalkoztatottak legalább az adóévi minimálbér kétszeresére vannak bejelentve, és a járulékokat is ezek alapján fizetik. A csökkentett adókulcs alkalmazásával nyert összeg mértékére lekötött tartalékot kell képezni az adóév végén az eredménytartalék átvezetésével. A lekötést az adóévet követő 4 évben kell feloldani meghatározott célzattal. Amennyiben ez nem, vagy nem teljes mértékben valósul meg, akkor a negyedik adóév végét követő hó utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni a fel nem oldott részre jutó adót. Ha közben történt feloldás, de nem a megfelelő célzattal, akkor arra 30 napon belül meg kell fizetni a késedelmi pótlékkal növelt adót. A késedelmi pótlékot a 10%-os adómértéket tartalmazó bevallás esedékességének időpontjától kell számítani a feloldás, illetve a feloldásig nyitva álló időig. A 10% és a 16%-os adókulcs közötti különbség de minimis támogatásnak minősül, és eszerint kezelendő év végén figyelembe kell venni az összes de minimis támogatás elszámolásánál, melyről elkülönítetten adatot kell szolgáltatni a társaságiadóbevallásban. Egy vállalkozás egymást követő 3 adóévben összesen 200 ezer EUR de minimis támogatásra jogosult. Amennyiben a de minimis támogatás ebbe a keretbe nem fér bele, akkor az részben sem érvényesíthető. A forintban kapott támogatás esetén a támogatásról hozott döntést megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon az adórendszerben érvényesített támogatást az adóév utolsó napján érvényes MNBárfolyamon kell EUR-ra számítani. A több év alatt folyósított támogatást a döntés évére diszkontált jelenértéken kell figyelembe venni a vonatkozó kormányrendeletben szereplő referenciarátával számolva. 11

Amennyiben a táraság adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a magasabb nem éri el a megkövetelt jövedelem-minimumot, akkor ez utóbbi lesz az adó alapja, illetve ha ezt nem akarja megfizetni, a törvény szerinti nyilatkozatot kell kitöltenie. A jövedelem-minimum a korrigált bevétel (összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével) 2%-a. Ha az adóalap bármely évben negatív, ezt a veszteséget a társaság elhatárolhatja a következő évekre, melyek elhatárolását és felhasználását vezetnie kell nyilvántartásaiban. (A jövedelem-minimumra vonatkozó szabályozás nem érinti a veszteségelhatárolás lehetőségét.) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. A veszteségek levonásánál mindig a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. A negatív adóalap korlátlan ideig elhatárolható, azonban az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és azt követően keletkezett veszteség elhatárolása adóhatósági engedélyhez kötött, amennyiben az adóév adózás előtti eredménye negatív és az alábbi feltételek teljesülnek: - a társaság bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy - az adóalap a megelőző 2 adóévben is negatív volt. Az engedély iránti kérelmet az adóhatósághoz kell benyújtani az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) és a piaci árak közötti különbséggel módosítaniuk kell a feleknek a tárasági adóalapjukat (1996. évi LXXXI. tv. 18. ). Ez a szabály nem vonatkozik mikro és kisvállalkozásokra. Annak a félnek, amelyik a piaci árnál magasabb áron értékesít (nyújt szolgáltatás vagy hitelt) és ezáltal nagyobb eredményt ér el, csökkenthető az adóalapja az alkalmazott és a piaci ár közötti különbséggel a másik féltől kapott igazolás birtokában. Az adóalap növelése ugyanakkor kötelezettség abban az esetben, ha az eredmény az alkalmazott transzferárak következtében alacsonyabb lett, mint piaci árak mellett alakult volna. A K+F-re kapott támogatással nem lehet csökkenteni az adóalapot, mivel az költségvetési törvény alapján adható, így az jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül, és mint olyan kizárható az adózás előtti eredményt csökkentő tételek köréből. Ugyanakkor a K+F közvetlen költségek kapott támogatással csökkentett összege adózás előtti eredménycsökkentő tételként vehető figyelembe. Az eredménycsökkentő hatás megvalósulhat úgy, hogy az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek a mérlegkészítés napjáig az ezzel kapcsolatban kapott támogatással csökkentett összegét vonja le az adóalapból vagy az aktivált kutatás fejlesztési közvetlen költség elszámolt értékcsökkenésén keresztül. Amennyiben év végén nem áll fenn a társaságnak köztartozása, a helyi iparűzési adó azon kívül, hogy az adózás előtti eredmény terhére elszámolható, az adóalapban még egyszer csökkentő tételként figyelembe vehető. 12

A megfelelő szerződésekkel és teljesítési igazolásokkal alá nem támasztott költségeket adóalap növelő tételként kell figyelembe venni, ezért nagyon fontos a korrekt és teljes körű dokumentáció. Különadó (2006. évi LIX. tv) A különadó alapja: Az adózás előtti eredmény - külföldi telephelyen realizált jövedelem + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentőt tételek = adóalap A kalkulált adó ennek a 4%-a. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség. Helyi iparűzési adó (1990. évi C. tv) A helyi iparűzési adó alapja: Értékesítés árbevétele - eladott áruk beszerzési értéke - eladott közvetített szolgáltatások értéke - anyagköltség = adóalap Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. A kalkulált adó az adóalap 2%-a általában, ettől lefelé az önkormányzatok saját hatáskörben eltérhetnek. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség. A fenti adónemekre vonatkozóan az adóbevallás beadásának határideje adóévet követő május 31. 5.2 Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, valamint a közösségen belüli beszerzés és termékimport után általános forgalmi adót kell fizetni. Az adót a belföldön nyújtott ügyletek esetén a terméket értékesítő illetve szolgáltatást nyújtó adóalany az általa kiállított számlán tünteti fel, és hárítja át a vevőre. Az eladó a számlán szereplő áfát az adóhatóság felé ezután bevallja és megfizeti. A vevő a számlán szereplő áfával növelt összeget az eladónak megfizeti, majd az áfát a levonhatósági szabályok figyelembe vételével az adóhatóságtól adóbevallásában visszaigényli. Közösségen belüli beszerzés és termékimport esetén pedig a terméket 13

beszerző belföldi fél kötelezett az adó megfizetésére, és ő lesz jogosult bizonyos feltételek teljesülése esetén az adó levonására. Az adó mértéke az adó alapjának 20%-a, bizonyos meghatározott vtsz számú termékek esetében 5%-a (pl. gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, vakok számára készült termékek, anyatej-helyettesítő, -kiegészítő tápszerek, könyv, napilap, kotta stb). Adó alóli mentességet élveznek bizonyos szolgáltatások a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (pl. postai szolgáltatás, gyógyászattal, sporttal, művészettel kapcsolatos szolgáltatások stb.), illetve egyéb sajátos jellegére tekintettel (pl. biztosítási szolgáltatás, hitel nyújtása, ingatlan bérbeadás stb.). Az adó alól mentesülő ingatlannal kapcsolatos termékértékesítések és szolgáltatások teljesítése esetén az adózó kérheti a tevékenység adókötelessé tételét, azonban ezen választása esetén ettől 5 éven át nem térhet el. Számlázás Az adóalany köteles az általa végrehajtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról másik adóalanynak számlát kibocsátani. A számla és nyugtaadás mindenkori kötelező szabálya mellett abban az esetben is kötelező a számla kiállítása tehát nyugta kibocsátása nem elegendő -, ha az adóalany részére magánszemélyek előleget fizetnek, melynek összege eléri vagy meghaladja a 900 ezer HUF-nak megfelelő pénzösszeget, illetve ha magánszemélyek készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel térítik meg számlára a 900 ezer HUF-ot elérő vagy meghaladó ellenértéket. A számla kibocsátásáról az adózó legkésőbb a teljesítésig, előleg esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legkésőbb ésszerű határidőn belül köteles gondoskodni. Az ésszerű határidő általában 15 nap. A számlán a teljesítési határidő a szolgáltatás teljesítésének időpontja, kivéve folyamatos/időszakos jellegű teljesítésű szolgáltatás eseten, melynél meg kell, hogy egyezzen a fizetési határidővel. Bevallás Az adóbevallási és fizetési/visszaigénylési határidők függnek az adófizetési kötelezettség mértékétől. Az adózónak valamennyi adóról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója - tehát a fizetendő illetve levonható áfák összesített pozitív egyenlege - az 1 millió HUF-ot elérte havonta, ha - előjeltől függetlenül - a 250 ezer HUF-ot elérte, akkor negyedévente kell bevallást tennie, egyéb esetben éves adóbevallásra kötelezett. A bevallás beadásának határideje a bevallási időszakot követő hónap 20. napja, éves bevallók esetén a követő év február 25. Éves bevallásról negyedévesre illetve negyedévesről havi bevallásra át kell térnie az adózónak, ha az adóévben az előbbiekben leírt értékhatárt a fizetendő adó összege elérte. Adólevonás, visszaigénylés Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az eredeti számlával és a számla minden tekintetben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Az adó visszaigénylésére akkor van lehetősége a társaságnak, ha a bevallásban szerepeltetett számlák, melyek alapján az áfa visszaigénylés vonatkozik teljes mértékben megfizetésre kerültek, valamint az alábbi értékhatárokat eléri a negatív elszámolandó adó összege: 14

- havi bevallásra kötelezett adózó esetén az 1 millió, - negyedéves bevallásra kötelezett esetén a 250 ezer, - éves bevallásra kötelezett esetén az 50 ezer forintot. Ha a társaság nem a vállalkozási tevékenységhez szükséges szolgáltatásokat vesz igénybe vagy nem vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközöket vásárol, a vásárlás áfa tartalma nem vonható le. Ebben az esetben a számla bruttó értékét kell költségként, ráfordításként vagy beruházás értékeként könyvelni. Az adólevonási jogot a törvény bizonyos esetekben tételesen korlátozza, melyek az alábbiak: a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított áfa, személygépkocsihoz, jachthoz, motorkerékpárhoz, egyéb sport vagy szórakoztatási céllal használt vízi közlekedési eszközhöz felhasznált üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított áfa, lakóingatlant illetve lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket, igénybevett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, élelmiszert és italt terhelő előzetesen felszámított áfa, személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, taxi szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, parkolási és úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, távbeszélő-, mobiltelefon-szolgáltatást, internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa 30%-a. A fenti esetekben tehát nem vonható le az áfa, a számlák bruttó értéke kerül könyvelésre. Amennyiben a társaság a kapott fejlesztési támogatást a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök beszerzésére használja fel, akkor a beszerzések előzetesen felszámított áfáját levonhatja, illetve visszaigényelheti függetlenül attól, hogy nem saját pénzeszközből finanszírozta a vásárlást. Az áfa levonhatóság korlátja (árbevétel, göngyölített áfa) megszűnt 2007-től, így az ebben a fejezetben említettekre kell figyelemmel lenni. 5.3. Innovációs járulék A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a 2004. évtől innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezik. Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli az Atv. 3. -ának (2) (3) bekezdésében foglalt kivétellel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a részvénytársaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és 15

a közös vállalatot. A szabályozás alapján azonban nem járulék kötelezett a társaság, ha az üzleti év első napján kis vagy mikrovállalkozásnak minősül a kkv törvény alapján ( 2004. évi XXXIV. Törvény 3. ). A 2009. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2007. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges. Nem járulékkötelezett továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága. Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel. E szerint a járulék alapja az alábbi módon számítandó: nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értéke közvetített szolgáltatások értéke anyagköltség Adóalap (vetítési alap) Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 0,3 százalék. Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegének a különbözete. A járulék éves nettó összegének megállapításához a járulék éves bruttó összegéből levonható: a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket, bármely előző esetben csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével. Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le. A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; az előlegeket negyedévente kell megfizetni, az éves bevallást pedig követő év május 31-ig kell benyújtani. 16

6. Munkaviszony vs. vállalkozási / megbízási jogviszony közötti különbségek és hatóságok általi megítélésük A projekt keretében elszámolható költségek körébe tartoznak a bérköltségek és járulékaik, illetve megbízási szerződés esetében a megbízási díj. 2009-ben a lentiekben részletezett járulékok és adók terhelik a bruttó bérköltséget munkaadói és munkavállalói oldalról. Bérköltségnek tekintendő minden a munkaszerződésben meghatározott rendszeresen juttatott jövedelem, bevétel vagy egyes költségek megtérítése. A bérköltségek körét meghatározza mind a számviteli törvény (2000. évi C. tv), mind a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv). Az adók és járulékok alapja a bruttó bérköltség. A munkáltatói terhek jelenleg az alábbiak: 29% társadalombiztosítási járulék 3% munkaadói járulék 1,5% szakképzési járulék 1950 HUF/fő/hó tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalói terhek 2009-ben a következőek: 18/36% adótábla szerinti személyi jövedelemadó 1,7 millió HUF-ig 18%, afelett 36% 4% különadó, melyet a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre kell megfizetni. 2009-től a járulékfizetés felső határa 7.446.000 HUF (napi 20.400 HUF) 9,5% egyéni nyugdíjjárulék, melyből 1,5% kötelező, 8% magánnyugdíj pénztári tagdíj, melyeket azonban a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre nem kell megfizetni 6% egészségbiztosítási járulék, ebből 4% természetbeni és 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1,5% munkavállalói járulék. A fizetendő járulékok alapját, mértékét, fizetési határidőit az alábbi törvények határozzák meg: - A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv) - A társadalom biztosításokról és magánnyugdíj-pénztári ellátásokról szóló törvény (1997. LXXX. tv) - A szakképzésről szóló törvény (1993. évi LXXVI. tv) - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény (1998. évi LXVI. tv) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (1991. évi IV. tv) Ha megbízási szerződés keretein belül történik a munka elvégzése, akkor az alábbi módosításokkal alkalmazandóak a fenti bérterhek: Minimálbér 30%-át meghaladó megbízási díj esetén: A személyi jövedelemadó alapja, ha nem nyilatkozik a megbízott alkalmazandó költséghányadról, akkor a megbízási díj 90%-a, ha nyilatkozik, akkor a megfelelő költséghányad levonása utáni alapra számolandó, különadó fizetési kötelezettség nem terheli, 17

munkaadói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, munkavállalói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség nem terheli, ha van más cégnél 36 órás munkaviszonya. Minimálbér 30%-át meg nem haladó megbízási díj esetén csak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli a fentiek szerint illetve 11%-os személyi egészségügyi hozzájárulás. Összehasonlításként nézzük a pályázatban található maximális személyi jellegű kiadásokat. K+F munkatárs esetében legfeljebb 1.700.000 HUF/hó kiadás számolható el, míg technikus és egyéb segédszemélyzet esetén 500.000 HUF/hó. Egy vállalkozási szerződéssel dolgozó K+F munkatárs felé a kifizetés nettó 1.700.000 HUF. Az áfa kötelezettséggel nem kell számolni, hiszen az nem költségtétel, mivel visszaigényelhető, ha felszámításra is kerül, mert vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerülő szolgáltatáshoz kapcsolódik. Ha foglalkoztatottként dolgozik a munkatárs, akkor a járulékokkal növelten kerülhet összesen 1.700.000 HUF-ba, amely havi ~1.271.000 HUF bruttó bért jelent. Ez függően attól, hogy éves szinten meghaladja-e a járulékfizetési felső határt havi nettó ~659.000 HUF (meghaladja) vagy ~ 623.000 HUF (amíg meg nem haladja) kézhez vett pénz. Ha megbízási szerződéssel dolgozik, akkor a megbízási díj ~1.447.000 HUF, a nettó pedig ~657.000 HUF. Segédszemélyzet foglalkoztatása esetén a bruttó bér ~373.000 HUF, a nettó pedig ~201.000 HUF, megbízási szerződés esetén a megbízási díj ~425.000 HUF, a nettó ~211.000 HUF, vállalkozási szerződésnél pedig a számlázott díj megegyezik az elszámolandó költséggel, amely 500.000 HUF. A hatóságok a jogviszonyok minősítése során a vonatkozó egyes jellemzőket egyenként és összesen is nézik, az elsődleges ismérvek nagyobb súllyal esnek latba a minősítésben (akár önmagukban is alkalmasak a munkaviszony megállapítására), mint a másodlagos ismérvek. Ilyen elsődleges ismérvek például a rendelkezésre állás (folyamatos munkavégzés vagy eseti), utasítási jog (a társaság foglalkoztatottjai közt van utasítási lehetőség, megbízási és szerződéses jogviszonyban nincs), szervezetbe integráltság. Az elfogadható vállalkozási / megbízási szerződés alapvető elemei és ismérvei: Kft a szerződő fél (nem magánszemély, egyéni vállalkozó vagy Bt) Van más tevékenységi kör és főleg más megrendelők is (cégcsoport esetén például megoldás lehet, ha a csoport több tagjával is van szerződés, más-más tevékenységre) Megfelelő szövegezésű a szerződés (munkaviszonyra utaló jelek kerülése) Inkább vállalkozási, mint megbízási szerződés, ha a feladat jellege lehetővé teszi a szerződés ilyen megfogalmazását Eseti feladatok ellátása, vagy rendszeresen ismétlődő, de jól körülhatárolható feladatok ellátása (project-szemlélet), feladatok tételes felsorolása, a különböző feladatokra egymás mellett vagy egymást követően új szerződések, ezekben feladatok újrafogalmazása 18

A szerződés mellett egyéb dokumentumok: ajánlat, megrendelés, teljesítés dokumentálása Nincs folyamatosság nem nyolc órás, nincs munkaidő vagy rendelkezésre állási idő, és nem határozatlan idejű, hanem több egymást követő szerződés van Nincs munkakör (több eltérő jellegű feladat összevonása) A teljesítés nem kizárólag egy személyhez kötött, teljesítési segéd igénybe vételének lehetősége Nincs a szervezetbe integrálva (nem jelenik meg a vállalkozó a szervezeti hierarchiában, nincs utasítási joga a munkavállalókat illetően) Saját telephelyen, saját eszközökkel végzi a feladatot A díjazás időben változó, a teljesítmény függvénye, nem havidíj A költségek megtérítése szabályozva van, vagy benne van a díjban, vagy rögzítik, hogy mely költségek számlázhatók tovább, nincsenek szociális költségtérítések (étkezés, telefon, kocsi, stb.) Szerződésben meghatározásra kerülnek a teljesítmény mérésének, elszámolásának szabályai Szerződésben meghatározásra kerülnek az utasítási, ellenőrzési jog keretei Teljes kárfelelősség kikötése, esetleg felelősségbiztosításról rendelkezés Jogviták rendezésének kikötése Elállás, felmondás szabályainak meghatározása 7. Vállalkozás megszüntetése A projekttársaság a projekt befejezése és az elkészült kutatás értékesítése után a projektkiírásban meghatározottak figyelembe vételével megszüntetheti tevékenységét. Amennyiben erről a tagok döntenek, végelszámolás keretében történik a megszűnés. A dokumentumok megőrzésére alkalmazandó határidők a társaság megszűnése esetén is fennállnak. Adózással kapcsolatos dokumentumok megőrzésének határideje az adó esedékességének évét követő 5 naptári év (Art 2003. XCII. tv 47 (3)). A számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A projekttel kapcsolatos dokumentáció megőrzési határideje 2020. december 31. Amennyiben a társaság jogutód nélkül szűnik meg, gondoskodnia kell a fenti határidők lejáratáig a dokumentumok megőrzésének helyéről. 19

Összefoglalónk az Önök által biztosított információkon alapulva, gondos szakértelemmel készült. Véleményünk a jelenlegi jogszabályok értelmezésén alapul, ugyanakkor ez nem feltétlenül tükrözi az adóhatósági álláspontot az adott kérdéskörben. Összefoglalónk általánosságban készült a Pólus Programiroda Kft. partnereinek, az innovációs klaszterek támogatásának igénybevétel kapcsolatos számviteli, adózási kérdésekről. Véleményünk egyedi esetekre való alkalmazását megelőzően kérjük, konzultáljanak tanácsadóinkkal. Seeman Ildikó Szolga Bálint Petrou Ellina Manager Assistant Manager Tanácsadó 20