TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 41. Lifelong learning

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 41. Lifelong learning EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Lehoczki Anikó Kovács Tünde Szecsei Anna Mária Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Dr. Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 LIFELONG LEARNING TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 A tananyag célja 5 Tanulási útmutató 5 A tananyag moduljai 6 1. modul: Az élethosszig tartó tanulás jellemzői 7 A tananyag célja 7 Követelmények 7 Tananyag 7 A lifelong learning elterjedésének oka 7 Az élethosszig tartó tanulás fogalmának meghatározása 8 A tanulás lehetséges formái 9 Lifelong learning az Európai Unióban 10 A lifelong learning jellemzői 11 A lifelong learning folyamatossága és a visszatérő képzés 11 Lifelong learning területei 11 A lifelong learning feltételei 12 A lifelong learning előnyei 12 Összefoglalás 12 Kérdések, feladatok 13 2. modul: Karriertervezés az egészségügyi szakképzésben 14 A tananyag célja 14 Követelmények 14 Tananyag 15 A karrierről általában 15 Az egészségügyi szakképzésben rejlő lehetőségek 16 Összefoglalás 18 Kérdések, feladatok 18 3. modul: Az előzetes tudás beszámítása, ekvivalencia, PLAR 19 A tananyag célja 19 Követelmények 19 Tananyag 20 Az előzetes tudás beszámítása 20 Ekvivalencia 20 Az ekvivalencia fogalma 20 Az ekvivalencia vizsgálatának területei 21 PLAR 22 A PLAR fogalma 22 A PLAR nemzetközi és hazai megvalósulása 23 A PLAR filozófiája és alapjai 23 A PLAR módszer alkalmazásának célja és területei 23 A PLAR módszer folyamata 24 A PLAR módszerei és eljárásai 24 A PLAR módszer alkalmazásától várható előnyök. 25 Összefoglalás 29 Kérdések, feladatok 30 4. modul: A tanuló a felnőtt képzésben 31 A tananyag célja 31

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 Követelmények 31 Tananyag 31 A képzési szektorok jellemzői 31 A képzési folyamat résztvevői 33 A tanulás, mint fogalom a felnőttképzésben 33 Összefoglalás 36 Kérdések, feladatok 36 5. modul: Továbbképzési rendszer az egészségügyi szakképzésekben 37 A tananyag célja 37 Követelmények 37 Tananyag 37 Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési rendszere 38 A továbbképzési rendszer jogi szabályozása 38 A továbbképzések formái 38 A továbbképzési programok minősítése 39 A továbbképzési programok támogatása 39 A működési nyilvántartás és a továbbképzési rendszer kapcsolata 40 Összefoglalás 41 Kérdések, feladatok 42 Mellékletek 43 1 sz. melléklet: Vízvári László: Az ISCED és az OKJ fejlődése 43 2. sz. melléklet: Szakmacsoportok 46 3. sz. melléklet: Felhasznált irodalom 48

5 LIFELONG LEARNING BEVEZETŐ Az egész életen át tartó tanulás fogalomköre a fejlett társadalmakban jelent meg, mely szerint a tanulás az életút végéig tart és az emberi lét szerves részévé válik. E felfogás szerint nem csupán a 6-18 évesek kötelessége és a 18-25 évesek lehetősége, hanem általános társadalmi tevékenység. Az egész életen át tartó tanulás szorosan kapcsolódik a társadalmi, gazdasági és politikai méltányossághoz, a nemek egyenlőségéhez, a tanulás egyetemleges jogához, a környezettel harmóniában éléshez, az emberi jogok tiszteletéhez, a kulturális sokszínűség elfogadásához, a békéhez és ez emberek aktív részvételéhez az életüket érintő kérdések tekintetében. Színterei között egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg az iskolán kívüli helyszínek: a helyi közösség, a munkahely, az otthon. (Magyar Virtuális Enciklopédia, OM.hu) A TANANYAG CÉLJA Továbbképzési füzetünkben olvasható tananyag célja, hogy az életen át tartó tanulás témaköréhez az egészségügy vonatkozásában kapcsolódó hasznos ismereteket egy csokorba gyűjtve átadjuk az érdeklődő szakembereknek. Elsősorban a formális tanulás oldaláról vizsgáljuk témánkat, kapcsolódva a szakmai karriertervezéshez. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Olvassa el feltétlenül! Megérdemel egy kis pihenést.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 A TANANYAG MODULJAI Lifelong learning Az élethosszig tartó tanulás jellemzői Karriertervezés az egészségügyi szakképzésben Az előzetes tudás beszámítása, ekvivalencia, PLAR A tanuló a felnőtt képzésben Továbbképzési rendszer az egészségügyi szakképzésben Minden érdeklődőnek kellemes és sikeres tanulást kívánunk!

7 LIFELONG LEARNING 1. MODUL AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS JELLEMZŐI A TANANYAG CÉLJA Szecsei Anna Mária Megismertetni a szakképzés bármely területén tevékenykedő személyt az élethosszig tartó tanulás jellemzőivel és jelentőségével. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: értelmezni az élethosszig tartó tanulás fogalmát, ismertetni az életen át tartó tanulás elterjedésének okait, összehasonlítani a formális, non formális és az informális tanulást, értelmezni az élethosszig tart tanulás folytonosságát és a visszatérő képzést, felsorolni az élethosszig tartó tanulás feltételeit, ismertetni az élethosszig tartó tanulás előnyeit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Élethosszig tartó tanulás/lifelong learning A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét formálisan az iskolában, a szakképzési, felsőoktatási és a felnőttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. 1 Formális tanulás Az oktatási és képzési intézményekben megvalósuló tanulás, mely tervezett és szervezett, a pedagógusok által irányított ismeretszerzési mód, amely alapvető interakciót jelent tanuló és pedagógus között és oklevél, bizonyítvány megszerzésével zárul. Non formális tanulás A tanuló egyéni kezdeményezésére létrejövő ismeretszerzés, amely általában szűkebb ismeretek megszerzésére irányul, a hagyományos oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik és nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal, vagy oklevéllel. Informális tanulás A mindennapi élet során az egyéni tapasztalatokon, gyakorlaton alapuló ismeret elsajátítása. TANANYAG A lifelong learning elterjedésének oka A kifejezés nem új keletű. Gondoljunk csak a közmondásunkra: Jó pap is holtig tanul. Mégis a XX. század második felében hódított egyre nagyobb teret magának az élethosszig tartó tanulás fogalma. Mi lehet az eszme elterjedésének oka? 1 Vízvári László: Gondolatok az élethosszig tartó tanulásról. ETInfo,2004. VII. évfolyam III. szám, 7. p.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 A családi szocializáció, illetve az intézményes (iskolai) nevelés, oktatás, a korábbi századokban elegendőnek bizonyult a gyermekek felkészítésére, a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Azonban az ipar átalakulása, a technika rohamos fejlődése, a globalizáció és az információ robbanás következtében a képzés során megszerzett ismeretek, készségek, már nem elegendőek. Az új kihívások új készségeket követelnek. Továbbá az előzőekben leírtak hatására a munkaerőpiac a kereslet-kínálat függvényében - folyamatosan változik. A munkanélküliek száma egyre magasabb, és gyakorivá válik a szakmaváltás. Egy-egy ágazat fejlődésnek indul, míg mások viszszafejlődnek, megszűnnek. Egyre fokozódó igény lép fel az új képesítések, kiegészítő ismeretek megszerzésére. Mindezek rákényszerítik az egyént arra, hogy tanuljon. Ma már a képzés és a tanulás nem fejeződik be a felnőttség elérésével, hanem a megszületéstől kezdődően a halálig tart. Természetesen ez a folyamat a különböző életkorokban más és más formában zajlik. A felnőttkorban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodási készséget a folyamatos fejlődés, változás képessége, a tanulás képes biztosítani. Mindez magával hozta az egész világon egy új fogalom, a tudásalapú társadalom elterjedését. Ez túlmutat a lexikális tudáson (kognitív szint). Olyan tudás szükséges, mely az ismeretek alkalmazásának képességét (pszichomotoros szint) is magába foglalja, és így a tudás termelőerővé válik. Magyarországon a rendszerváltásig és még a rendszerváltás utáni néhány évben is csupán mérsékelt igény mutatkozott arra, hogy az emberek a szakképesítés megszerzésével még tanuljanak, fejlesszék képességeiket. A XX. század végére azonban a szakképesítésre épülő további tanulás egyre meghatározóbb tényező lett. A tudás folyamatos karbantartása nélkül napjainkban egyre kevesebb az esély az elhelyezkedésre a munkaerőpiacon. 2 Az élethosszig tartó tanulás fogalma Először is az élethosszig tartó tanulás definiálását kellene megtennünk. Azonban a fogalom tisztázása nehéz, mert a szakmán belül sem alakult ki egységes nyelvezet sem az országhatáron belül, sem azon kívül. Az UNESCO a hatvanas, hetvenes években egységesíteni szerette volna az előzőekben leírt folyamatra alkalmazott fogalmakat, az egységes nyelvezet kialakítása érdekében. Azonban ez nem járt teljes sikerrel. A tanulás: rejtett kincs (Teaching: the treasue within) című UNESCO-kiadvány 1996-ban (Delors jelentés) az egész életen át tartó tanulás fogalmát a következőképpen fogalmazta meg: A 21. század előestéjén az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról, az előző fejezetben leírt négy alappillérre támaszkodva. Ezt az oktatási folytonosságot, amely végigkíséri az egész éltetet, ugyanakkor társadalmi dimenziókat is figyelembe vesz, a Bizottság egész életen át tartó oktatásnak nevezte el. Ebben látja a 21. századba való belépés kulcsát, s annak feltételét, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabban fejlődő világhoz. 3 2 Benedek András: Magyarország és az egész életen át tartó tanulás. Szakképzési szemle, 2003. XIX. évfolyam 2. szám, 159-170. p. 3 Az Európai Közösség felsőoktatásról szóló jegyzéke (Memorandum on Higher Education in the European Community)

9 LIFELONG LEARNING Az Organisation for Economic Co-Operation and Development (OECD) rendszerszintű definíciót alkalmaz: A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyén és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét formálisan az iskolában, a szakképzési, felsőoktatási és a felnőttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. 4 Hazánkban is több kifejezés használatos: például tizenöt-húsz évvel ezelőtt még permanens művelődésről, permanens tanulásról, permanens képzésről, permanens nevelésről beszéltünk. Napjainkban már egész életen át tartó oktatást, egész életen át tartó tanulást említünk. A szakemberek között legelterjedtebb szakkifejezés az egész életen át tartó tanulás, vagy más szóhasználatban az élethosszig tartó tanulás, melyek az angol lifelong learning szakkifejezés fordításai. A kifejezés elsősorban a felnőttoktatáshoz kötődik. A tanulás szó használata azért is elfogadható, mert a tanulás tudáshoz vezet. A tanulás lehetséges formái Egyre inkább elfogadottabbá válik, hogy az emberi tudás megszerzésének több módja is lehetséges és ezek együttesen biztosítják azokat az ismereteket és készségeket melyek a társadalmon belüli érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. A tanulás három dimenziója: Formális tanulás Non formális tanulás Informális tanulás Formális tanulás: az oktatási és képzési intézményekben megvalósuló tanulás. Tervezett és szervezett, a pedagógusok által irányított ismeretszerzési mód, amely alapvető interakciót jelent a tanuló és a pedagógus között. A képzést oklevéllel, szakképesítéssel ismerik el. A formális tanulás a tanuló szempontjából szándékos. Ide tartozik például a középiskolai oktatás. Non formális tanulás: a tanuló egyéni kezdeményezésére létrejövő ismeretszerzés, amely általában szűkebb ismeretek megszerzésére irányul. Benne a tanuló aktív szerepvállalása szükséges. A hagyományos oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik és nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal, vagy oklevéllel. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is. Ide sorolhatóak a szakmai továbbképzések, valamint az is, ha utána néz valaki egy idegen szakkifejezésnek, vagy bővíti ismereteit érdeklődési körének megfelelően, a szakkönyvek segítségével. A formális tanulást kiegészítő szolgáltatás formájában is megvalósulhat (például sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás). Informális tanulás: a mindennapi élet természetes velejárója, a szocializáció alappillére. A formális és non formális tanulási formákkal ellentétben az informális tanulás nem feltétlenül tudatos és szándékos. Jellemzője, hogy a tanulás a véletlenszerűen elsajátított, tapasztalatokon, gyakorlaton alapuló ismeret. A média befolyása ebben a tanulási formában jelentős. 4 Vízvári László: Gondolatok az élethosszig tartó tanulásról. ETInfo,2004. VII. évfolyam III. szám, 7. p.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 Az oktatáspolitikában és az emberek tanulással kapcsolatos felfogásában a formális tanulás mellett egyre inkább megjelenik a non formális és az informális tanulás, és az élethosszig tartó tanulás jelentőségének felismerése. Lifelong learning az európai unióban 5 Az Európai Unió tagállamai az oktatást, képzést, különösen az élethosszig tartó tanulást ma prioritásként kezelik. A 2000-2006 közötti periódus az egész életen át tartó tanulás jegyében telik el. Felismerték, hogy a gazdasági fejlődés fenntartása, a munkanélküliség növekedésének megakadályozása, a szolgáltatások színvonalának emelése csak az oktatás, vagyis inkább a tanulás fejlesztésével érhető el. Az Európai Tanács kezdeményezéseinek hatására az Európai Bizottság, 1996-ban Fehér Könyvet adott ki Tanítás és tanulás - az ismeretszerző társadalom felé címmel. Ebben javaslat jelent meg a munkanélküliség csökkentésével, és a fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel, valamint a folyamatos továbbképzéssel kapcsolatosan. A Fehér Könyv egyértelműen leszögezi, hogy a jövő társadalma a tanulás társadalma lesz, életkorra, foglalkozásra vagy szociális helyzetre való tekintet nélkül. 2000. márciusában az Európai Tanács Lisszabonban tartott ülésén célként fogalmazta meg, hogy az Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, mely egyszerre képes a gazdasági növekedés fenntartására, a több és jobb munkalehetőség megteremtésére, a társadalmi különbségek csökkentésére. Két évvel később a Barcelonai Tanácsülés kiegészítette az előzőeket azzal, hogy 2010-ig az európai oktatást és képzést világelsővé kell fejleszteni, a szakképzés terén való szorosabb együttműködés megvalósításával. 2001. novemberében tették közzé, Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása című dokumentumot. 2002. júniusában pedig az Európai Tanács határozatot hozott az élethosszig tartó tanulásról, melyben meghatározták a célkitűzéseket és a Bizottság tevékenységét is támogatják. Az egyénektől elvárt, hogy minden életkorban folyamatosan bővítsék ismereteiket. A tagállamoknak minden állampolgár számára biztosítani kell a megfelelő tanulási lehetőséget, egyénre szabott tanulási utat kínálva. A célok elérését lehetővé tevő oktatási stratégia megvalósításának hat fő elemét határozzák meg: együttműködés kialakítása minden szinten (a döntéshozók között, a közszféra és az oktatást szervezők/biztosítók között, az üzleti és a szociális szféra szereplői között, bevonva a civil szervezeteket, a tanácsadó hálózatokat, a kutatóintézményeket, és minden olyan szereplőt, amely érintett az élethosszig tartó tanulás megvalósításában,) a tudásra vonatkozó igények meghatározása és/vagy újrafogalmazása, az új technológia alkalmazásával járó ismereteket is beleértve, a befektetés szorgalmazása az oktatásba, az állami szerepvállalás megnövelése, a források újraelosztása, illetve új finanszírozási módok meghonosítása. Különösen fontos adókedvezmény biztosítása mindenki számára, aki tanul, a tanulási lehetőségek elérhetőbbé tétele, propagálása, az esetleges akadályok csökkentése, eltávolítása, elsősorban helyi oktatóközpontok létesítésével, illetve az időbeosztás átstrukturálásával. Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonására az oktatásba, a tanulás presztízsének, a tudás értékének növelése társadalmi szinten, a tanulási kultúra széleskörű fejlesztése, minőségellenőrzés, eredményességet mérő indikátorok alkalmazása. 5 Galambos Andrea: Az Európai Unió kezdeményezései az élethosszig tartó tanulás megvalósításáért. ETInfo, 2004. VII. évfolyam III. szám, 9-10 p.

11 LIFELONG LEARNING A lifelong learning jellemzői A lifelong learning folyamatossága és a visszatérő képzés Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az időtényezőre, az élet során folyamatosan megvalósuló vagy időszakosan történő, illetve ismétlődő tanulásra utal, mely során a formális, non formális és informális tanulási formák egymást kiegészítve jelennek meg. Dr. Zrinszky László írja, hogy a tanulás folyamatossága (continuous) nemcsak az időbeli viszonylagos megszakítatlanságot jelenti, hanem a tematikai - ugyancsak viszonylagos folytatólagosságra is utal, azaz a képzés-tanulás elmélyíti, kiegészíti, magasabb szintre emeli a tudást, de nem vagy alig fordul új irányba. A visszatérő (recurrens) képzés viszont időközönként megismétlődő, rendszerint az új fejleményekre koncentráló, ezért nem egyszer átképző tanulást jelent. 6 A tanulás a megszületéstől a halálig állandó. Ennek alappillére hazánkban a minőségi alapoktatás kora gyermekkortól kezdve, mely valamennyi állampolgár számára biztosított. Ezt követően szakmai oktatás, illetve képzés keretében szerezhető meg az első szakképesítés. Ez idő alatt fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak tanulni és pozitívan viszonyuljanak a tanuláshoz egész életük során. A tanulás előfeltétele ugyanis a motiváció, és a tanulni tudás készsége. Lifelong learning területei Az embereknek az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésében, az igény kialakításában és az önfejlesztés képességének elsajátításában a család, a gyermeknevelés (pedagógia) és a felnőtt-nevelés (andragógia) is fontos szerepet játszik. A változó környezethez, mindennapos feladathelyzetekhez való sikeres alkalmazkodás Elekes Attila szerint az ismeretek megszerzésén túl az érzelmi reagáló képesség, az önismereti kifinomultság, a döntési beállítódások és technikák változását is jelenti. Tehát az andragógiának a személyiségfunkciókra ható nevelésre is ki kell terjednie. A felnőtt korosztály nevelésére az andragógia két területe alakult ki: pótló feladat, sajátos feladat. 7 A pótló feladat körébe tartozik azoknak az ismereteknek a kiegészítése, amelynek elsajátítása bármely okból elmaradt. Ilyen például a felnőttkori analfabétizmus felszámolása, a számítógép alkalmazásának kialakítása, illetve hazánkban a rendszerváltás előtti képzések jellegzetességéből adódó hiányosságok pótlása az idegen nyelvi ismeretek vonatkozásában. A pótló feladat a rászorult egyének számára lehetőséget biztosít a folyamatos önművelődés mellett a társadalmi mobilitásukra, valamint a munkanélküliek, és a csökkent munkaképességűek átképzésére. Ennek a társadalmi változások, átrendeződések időszakában van nagyobb szerepe. A sajátos feladat a korábban megfelelő tudás naprakésszé tételét jelenti. A tudomány és technológia gyors változása miatt a korábban megszerzett tudás kisebb nagyobb része rövid időn belül elavulhat, használhatatlanná válhat. Ezért a megszerzett ismeretek kiegészítésre szorulnak. Ennek módszere főként a szakmai továbbképzések során valósul meg. 6 Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Oktatási Iroda 7 Elekes Attila: Pedagógia, Egészségpedagógia, Budapest, ETI, 1999.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 A lifelong learning feltételei Az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat erősítése az előzőekben leírtak miatt egyre fontosabbá válik. A technika gyors fejlődése a szakképzetlen munkaerő alkalmazását egyre kevésbé teszi lehetővé, növelve ezzel a munkanélküliek számát. Az elhelyezkedés a pályakezdő fiatalok részére sem minden esetben zökkenőmentes. Ezért az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának egyik fontos feltétele az oktatási rendszer részéről a képzési kínálat átalakítása, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzések, továbbképzések megjelenése. Kiemelten fontos a formális, non formális és informális tanulás során szerzett ismeretek beszámítása, ezzel az egyéni tanulási út biztosítása a tanulók részére. A másik elengedhetetlen feltétele a képzési kereslet, azaz, hogy az aktív népesség felismerje a folyamatos képzés szükségességét, és megfelelő motiváltsággal rendelkezzen. Nélkülözhetetlen tényező mindehhez a folyamatos képzési programokon történő részvétel lehetősége. Ezekhez a személynek többek között megfelelő motivációval, információkkal, anyagi forrásokkal kell rendelkezni, amely lehetővé teszi a képzésekbe történő bekapcsolódást. Az állam részéről fontos az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi állampolgár részére az élethosszon át tartó tanulás vonatkozásában, melyet a finanszírozás, forráselosztás segítségével valósíthat meg. Az egész képzési rendszer részére új kihívást jelent a lifelong learning filozófia megjelenése. Az iskoláknak, oktatási intézményeknek is változni kell, így szükséges például a nyitott oktatási formák bevezetése, nagyobb együttműködés az intézmények között. A pedagógusok részéről szerep és attitűdváltás szükséges az új elvárásokra felkészülés során. A lifelong learning nem teszi lehetővé az iskolára oly jellemző asszimetrikus helyzet kialakítását, melynek jellemzői a tekintélyelvű magatartási megnyilvánulások. A felnőttképzésben sokszor eltérő életkorú, élettapasztalatú tanulók és egy-egy szakmaterületen kiemelkedő tudással rendelkező, de az élet más területein kevésbé jártas pedagógus együttműködése szükséges. 8 A lifelong learning előnyei Az egyénre gyakorolt hatás A munkaerő-piacon nagyobb eséllyel keres és talál munkát, mint munkavállaló. Ezáltal az életminősége és önbizalma is emelkedik. Látóköre bővül, gondolkodása fejlődik. Motivációja emelkedik, életmódján is képes lesz változtatni. Képes lesz a folyamatos tanulásra szocializálni gyermekeit, hogy azok felkészülhessenek a megjósolt jövőre az emberiség nagy része egész életen át tanul majd, de soha nem fogja alkalmazni tudását, mivel munkahelyek hiányában nem fog dolgozni. Közösségre gyakorolt hatás Csökkennek a munkanélküliségből adódó kormányzati kiadások (segélyek, egészségügyi kiadások), az azt kísérő egyéb jelenségek (bűnözés), és emelkednek a munkavállalásból származó bevételek (adóbevétel, társadalombiztosítási járulék), a szolgáltatások színvonala. ÖSSZEFOGLALÁS Az életen át tartó tanulás fogalma: A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyén szociális fejlődése minden formáját és színhelyét formálisan az iskolában, a szakképzési, felsőoktatási és a felnőttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. 8 Benedek András: Lifelong learning tanulás egy életen át. Szakoktatás, 1996. 46. évfolyam, 3.szám, 1-5 p.

13 LIFELONG LEARNING Az életen át tartó tanulás elterjedésének okai: az ipar átalakulása, a technika rohamos fejlődése, a globalizáció és az információ robbanás következtében a képzés során megszerzett ismeretek, készségek, már nem elegendőek, a munkaerő-piac a kereslet-kínálat függvényében - folyamatosan változik, a munkanélküliek száma egyre magasabb, gyakorivá válik a szakmaváltás szükségessége. A tanulás három dimenziója: formális, non formális, informális tanulás. Formális tanulás: az oktatási és képzési intézményekben megvalósuló tanulás. Non formális tanulás: a tanuló egyéni kezdeményezésére létrejövő ismeretszerzés, amely általában szűkebb ismeretek megszerzésére irányul. Benne a tanuló aktív szerepvállalása szükséges. A hagyományos oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik és nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal, vagy oklevéllel. Informális tanulás: a mindennapi élet természetes velejárója, a szocializáció alappillére. A lifelong learning feltételei: a formális, non formális és informális tanulás során szerzett ismeretek beszámítása, egyéni tanulási út biztosítása a tanulók részére, a megfelelő motiváltság, az esélyegyenlőség biztosítása, nyitott oktatási formák bevezetése, nagyobb együttműködés a képző intézmények között, a pedagógusok részéről szerep és attitűdváltás. A lifelong learning előnyei: egyénre gyakorolt hatás közösségre gyakorolt hatás KÉRDÉSEK, FELADATOK Értelmezze az életen át tartó tanulás fogalmát! Ismertesse az életen át tartó tanulás elterjedésének okait! Hasonlítsa össze a formális, infornális és a non formális tanulási formákat! Értelmezze az élethosszig tartó tanulás folytonosságát és a visszatérő képzés jelentését! Ismertesse a lifelong learning feltételeit! Ismertesse a lifelong learning egyénre és a közösségre gyakorolt hatását!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 A TANANYAG CÉLJA 2. MODUL KARRIERTERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSBEN Kovács Tünde A tanuló ismerje meg a karrierépítésben a moduláris szakképzés adta lehetőségeket. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: a karrier formáit meghatározni, az egészségügyi szakképzés adata lehetőségeket ismertetni, egyéni karriertervét elkészíteni. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Professzió karrier (előmenetel) Ebben a formában a cél, hogy valamely klinikai terület ápolói, asszisztensi vagy egyéb munkakörében szaktekintély legyen a munkavállaló. Ő az a szakmáját mesterfokon ellátó egyén, akinek fontos a szakmai megbecsülés. Ismereteit elsősorban a gyakorlatban szerzi. Előnybe részesíti a rövidebb lélegzetű képzéseket (továbbképzés, vagy tapasztalatcsere, tanulmányút, konferencia stb.) Szívesen vállal mentorálást. Státus-karrier A szakmai ismeretek mellett munkaköri kompetencia-bővülést jelent. Általában hosszabb időintervallumú képzés, újabb szakképesítés megszerzése jellemzi. FEOR Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere, a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban. OKJ Országos Képzési Jegyzék: az államilag elismert szakképesítések jegyzéke, mely tartalmazza az egyes szakképesítések alap információit.

15 LIFELONG LEARNING TANANYAG Mottó: A bölcsességhez vezető út? - Nos, ezt könnyen és egyszerűen ki lehet fejezni: újra és újra és újra tévedni, de egyre kevesebbet és kevesebbet és kevesebbet. Piet Heim, Grooks A karrierről általában A karrier gondolata először a gyermekkori álmokkal kezdődik. Kisiskolásoknak szokás feltenni a (nem túl eredeti) kérdést: mi leszel, ha nagy leszel?, s erre a válasz lehet nagyon határozott ( nővérke ), vagy igen határozatlan (hát, talán nem is tudom). A karrier másodszor a pályaválasztással kezdődik. A pályaválasztás, tanácsadás alapja, hogy az érdeklődő megtalálja az egyéniségének, személyiségének, habitusának és céljainak legmegfelelőbb lehetőséget. Bármilyen szakmát választ is az ember, nem a pályakezdők képe lebeg előtte, tehát, amikor dönt valami mellett, annak valamely, már érettebb fázisával kíván azonosulni. Aki az egészségügyi pályát választja, valószínűleg nem az első munkanap eszménye készteti a fehér-köpeny viselésére, hanem a laboratórium, a műtő, a rendelőintézet vagy a kórterem világa. Odáig azonban el kell jutni! Az egészségügyet választóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ennek az ágazatnak a karrier szempontjából két nehezítő tulajdonsága van. Az egyik, hogy akárcsak a rendfenntartó erőknél igen erős hierarchia jellemzi. A másik, hogy a társadalom részéről az anyagi és erkölcsi megbecsültsége is igen alacsony. Természetesen ezzel nem elvenni kívánom senki kedvét az egészségügyi pályától, mint inkább tudatosítani a nehézségeit. A karrier harmadszor a munkahely-választással kezdődik. Megint csak sajátosság az egészségügyi munkaerőpiacon, hogy ritka fogalom a piaci túltelítettség miatti munkanélküliség 9, így jó esély van arra, hogy a pályakezdőket is szívesen fogadják a munkahelyek. A munkába állás karrierre (és a pályán maradásra) gyakorolt hatása a humán erőforrás menedzsment igen fontos kérdése (bővebben: A mentori rendszer a munkahelyi beilleszkedés szolgálatában, 1. sz. melléklet). A munkahelyek egyik fő feladata a munka-szocializáció, mely alapvetően meghatározza a dolgozó foglalkozáshoz, munkakörhöz, végső soron a munkához, való viszonyulását. A munka-szocializáció egyaránt jelenti az új belépőnek a munkaköri követelményekhez való sikeres alkalmazkodását, valamint a munkacsoportba és a tágabb munkaköri környezetbe való beilleszkedését. A szocializáció egyik fontos előfeltétele a személy-munka megfelelés megvalósulása, amely a korrekt informáláson alapuló munkaerőtoborzással, szakszerű pályaválasztással és a pszichológiai alkalmasságvizsgálatokra épülő személyzet kiválasztást segíti elő. Az embereket jellemzik a munkával kapcsolatos elvárásaik, törekvéseik, preferenciáik, de ugyanakkor az is jellemző rájuk, hogy személyi potenciállal (szakmai felkészültséggel, ta- 9 Az azonban igaz, hogy regionálisan igen nagy eltérést mutat a (szak)dolgozói ellátottság. Ld.: Az egészségügy szakdolgozói humán erőforrása, munkamonográfia, ETI, Budapest, 2003.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 pasztalattal, képességekkel) rendelkeznek ahhoz, hogy egy munkafeladatot eredményesen ellássanak. Természetesen minden munkakörnek vannak olyan jellemzői, amelyek vonzóvá, vagy éppen nem kívánatossá teszik azt az egyes ember számára. A munkapszichológia egyik hagyományos feladata a megfelelő embert a megfelelő munkához összeillesztés elősegítése. Vagyis pszichológiai pályaprofilok kidolgozásával, pályaválasztási tanácsadással, pszichológiai alkalmasságvizsgálatokra épülő kiválasztással és különböző karrierfejlesztési tréningekkel segítik az egyéni karriertervezést és karrierépítést. (Dr. Antalovits Miklós: Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) A karriertervezés másik dimenziója a szervezetek által valósul meg. A szervezetek céljaik elérése érdekében megfelelő szakmai tudással és képességekkel rendelkező embereket kívánnak foglalkoztatni. Ezt vagy válogatással, vagy a már munkaviszonyban lévő szakembereik fejlesztésével, képzéssel valósíthatják meg. Akkor legsikeresebb a karriertervezés, ha az egyéni törekvések és a szervezeti célok egybeesnek. Az egészségügyi szakképzésben rejlő lehetőségek Mit tekintünk karriernek az egészségügyben? Két alapvető típusát különbözethetjük meg a karriereknek. Az egyik a szakmai tudás érvényre juttatása ( professzió-karrier ), a másik a vezetői attitűd érvényesítése ( státus-karrier ). A kettő között nincs sem minőségi, sem mennyiségi rangsor, és természetesen a kettő nem zárja ki egymást! A külön tárgyalás oka azonban az, hogy a cél elérésének útja eltérő. Ennek alapja, hogy az egészségügyben dolgozókat a közalkalmazotti státus illeti meg, így fizetési besorolásuk a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján történik (bővebben az 2. sz. mellékletben olvashat róla). A munkakörök (és a hozzájuk kapcsolódó munkabér) megállapításakor tehát e két bűvös szám lesz a mérvadó. Az OKJ számok meghatározzák a képzésbe lépés feltételét, tehát végső soron az iskola típust, ahol a szakképesítés megszerezhető. Jelenleg Magyarországon ez a következő lehetőségeket jelenti: egyetemi képzés 18 16 életév szakképzés közoktatás szakképzés főiskolai képzés Az egészségügyi szakképzés fejlesztése során az egyes szakképesítések szakmacsoportokba rendezve kerültek átalakításra. Ennek egyik fő célja (az átjárhatóság elősegítése mellett) a tervezhető pálya-kép (karrier) megteremtése volt. (3. sz. melléklet) Így a képzés megkezdéseérettségi (közoktatás) Képzési szintek

17 LIFELONG LEARNING kor a választott szakmacsoporton belül széles alapokra helyezve az ismeretek bővítése folyamatossá válhat azáltal, hogy a különböző szakmacsoporthoz tartozó modulok, mintegy továbbképzési rendszer formájában is elsajátíthatóak. Ennek eredményeként akár újabb szakképesítés nélkül is lehetőség nyílik a specializációra (professzió-karrier). Pl.: Diagnosztikai szakmacsoportban - képalkotó alap modulok ( röntgenasszisztensi alap) A/ - CT, MR modulok felvétele (képi diagnosztikai szakasszisztens) A.1 CT, MR modul + sugárterápia + izotóp diagnosztika (izotóp az izotópasszisztens képzésből) B/ - intervenció modul felvétele (intervenciós röntgen-műtős szakasszisztens) B.1 intervenció modul + angiológia modul (angiológia a kardiológiai képzésből) B2. - intervenció modul + ultrahang modul (ultrahang a sonográfus képzésből).. A moduláris képzés jövőbeni lehetőségei közé tartozik a felsőoktatással való átjárhatóság. A bolognai-folyamat értelmében a szakképzés és a felsőfokú képzések integrációja megvalósulhat, amikor a modulok kredit-pontot kapnak, ami beszámíthatóvá válik a főiskolai képzésbe. Ezáltal a szakmai ismeretek mellé felvehetők az általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek 10, ami kompetencia-bővülést és (amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges) közalkalmazotti besorolás emelkedést jelent. Ez lehetőséget nyit a vezetői (menedzsment) funkciók betöltésére (status-karrier). Maradva az előző példánál: Diagnosztikai szakmacsoport: - képalkotó alap modulok ( röntgenasszisztensi alap) + CT, MR, intervenció, sugárterápia modulok főiskolai szintű diagnosztikai képalkotó szak CT, MR, intervenció stb kiegészítő (felzárkóztató) modulok + hiányzó tananyag tartalom (kredit) Készítse el a saját karriertervét az elkövetkező 5 évre! 10 36/1996. (III.5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 ÖSSZEFOGLALÁS A karrier a tudatosság és a lehetőség ötvözete, amely a dolgozói elégedettség meghatározó eleme. A humán erőforrás menedzsment kiemelt feladata a karriertervek nyomon követése, hiszen a csökkent szakdolgozói létszám (és a növekvő képzési költségek) mellett is lehetőséget kell teremteni az élethosszig tartó tanulás biztosítására, az egyéni fejlődési igény kielégítésére. A karrierépítés megközelítése történhet a szervezetelmélet és a (szak)képzés oldaláról. A szakképzés adata lehetőségek: szakmacsoportba rendezett szakképesítések, moduláris szerkezet, jövőbeni átjárhatóság a középfokú és a felsőfokú képzések között. KÉRDÉSEK, FELADATOK Sorolja fel az egészségügyi szakképzés karrierépítésben rejlő lehetőségeit! Határozza meg a professzió-karrier lényegét! Jellemezze a státus-karriert!

19 LIFELONG LEARNING A TANANYAG CÉLJA 4. MODUL AZ ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSA, EKVIVALENCIA, PLAR Szecsei Anna Mária Megismertetni a szakképzés bármely területén tevékenykedő személyt az előzetesen megszerzett tudás képzésbe történő beszámításával, az ekvivalenciával és a PLAR módszer alkalmazásával. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: felsorolni az előzetes tudás beszámításának indokait, értelmezni az előzetes tudás beszámítására vonatkozó jogi szabályozást, meghatározni az ekvivalencia fogalmát, ismertetni az ekvivalencia jelentőségét hazai és nemzetközi viszonylatban, meghatározni a PLAR módszer fogalmát, értelmezni a PLAR bevezetésének indokait, ismertetni a PLAR filozófiáját, felsorolni a PLAR módszer alkalmazásának célját és területeit, értelmezni a PLAR módszer lépéseit, jellemezni a PLAR eljárásait (standardizált teszt, kompetencia-portfolió, challenge teszt, beszélgetésre, interjúra alapozott értékelési módszer), ismertetni a PLAR formáit, ismertetni a PLAR módszer gyakorlati megvalósításának lehetőségeit, felsorolni a PLAR módszer alkalmazásától várható előnyöket. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Előzetes tudás Adott időpontig az élethosszig tartó tanulás folyamán (formális, non formális és informális tanulás során) megszerzett tudás. Ekvivalencia Egyenértékűség, mint pedagógiai fogalom, két képzés közötti azonosságok alapján az egyenértékűség megállapítását jelenti. PLAR Az előzetes tanulmányok értékelésének és elismerésének módszere. A PLAR az angol Prior Learning Assessment and Recognition kifejezés rövidítéséből származó betűszó. Portfolió Az egyéni tudás és tapasztalatok feltárása és elemzése céljából készülő dokumentum. Challenge teszt Egy speciális értékelő teszt, amely munkafeladat elkészítése vagy módosított vizsga segítségével történik, az előzetes tudás elismerésének vizsgálata céljából.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 20 TANANYAG A Felnőttképzési törvényben (2001. évi CI. törvény) megjelenik az előzetes tudás értékelése, mint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. A 17. (2) pontja az alábbiakat tartalmazza: A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. Ennek ellenére jelenleg a szakképzési rendszerben még nem terjedt el széles körben az előzetesen megszerzett tudás beszámítása, bár csíráiban már megjelenik. Hazánkban is néhol találhatunk olyan kezdeményezéseket, amelyeknél a vizsga független attól, hogy ki hol és milyen oktatási formában, mely intézményben, vagy intézményen kívül (önképzéssel, külföldön) szerezte meg ismereteit. (Például az idegen nyelvi vizsga, ECDL vizsga során meghatározott tudásszint-mérés alapján történik az értékelés.) A moduláris rendszer bevezetésével ez általánosabbá fog válni. Ideje tehát felkészülni rá! Az előzetes tudás beszámítása Az előzetes tudást többféle módon szerezhető meg, mint arról Az élethosszig tartó tanulás fejezetben már részletesen olvashattak. A formális képzés mellett a non formális és az informális képzés során megszerzett tudás elismerését Magyarországon az alábbi tényezők teszik indokolttá: a munkanélküliek számának emelkedésével arányosan növekvő átképzési igények, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők felzárkóztatásának igénye, a munkaidő- és költségkímélő képzések iránti igény, a sokszínű szakmai előképzettség következtében egyre nagyobb az egyéni tanulási ütemet biztosító képzések iránti igény, a külföldi munkavállalók megjelenése. Az egészségügyi szakképzéseket vizsgálva, az elmúlt 50 évben közel 140 szakképzés jelent meg az oktatásban, Jelenleg az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) 71 államilag elismert szakképzés szerepel. A szakdolgozók jelentős része több szakképzettséggel is rendelkezik. Számos alkalommal átfedést mutató ismereteket sajátított el. Ezért egyre nagyobb az igény az előzetesen megszerzett tudás beszámítására. A szakképzések moduláris átalakítása folyamatban van hazánkban. A modulári képzésekben megjelenő kompetencia alapú követelmények egységes pedagógiai taxonómia alapján történő megfogalmazása segíti a képzések közötti átjárhatóságot, beszámíthatóságot. Egyúttal a Felnőttképzési Törvény alapján lehetőséget kell teremtenie az előzetesen megszerzett tudás értékelésére, a nem moduláris képzések esetén is az egyenértékűség mértékének megállapítására. Az előzetes tudás beszámításának lehetősége az ekvivalencia meghatározása, és megállapításának egyik legelterjedtebb formája a PLAR módszer. Ekvivalencia Az ekvivalencia fogalma Az ekvivalencia jelentése egyenértékűség. Mint pedagógiai fogalom, két képzés közötti azonosságok alapján az egyenértékűség megállapítását jelenti. Az ekvivalencia kérdésköre több területet érint. Vegyük sorra ezeket.