PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 6 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE, INTÉZMÉNYI ADATOK... 9 2.1. Intézményi jelen többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény... 9 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 11 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 11 3.1.1. Alapelveink... 11 3.1.2. Céljaink... 12 3.1.3. Az intézményünkben folyó nevelő oktató munka feladatai... 14 3.1.4. Eszközök, eljárások, módszerek... 18 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 3.2.1. A személyiségfejlesztés célja... 23 3.2.2. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok... 25 3.2.3. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok... 26 3.2.4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok 28 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 30 3.4.1. Az egyes területek közösségfejlesztő feladatai... 30 3.4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink... 32 3.4.3. Az egyes tanárok segítő tevékenységei... 33 3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 34 3.5.1. A tevékenység jellemzői... 34 3.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 35 3.6.1. A tehetséggondozás lehetőségei... 35 3.6.2. Egyéb lehetőségek... 36 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 37 3.7.1. A tevékenység irányultsága... 37 3.7.2. Intézményi feladatok, lehetőségek a gyermek- és ifjúságvédelem területén... 37 3.7.3. Az intézményvezető feladata... 40 2

3.7.4. A pedagógusok feladatai... 40 3.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai... 40 3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 41 3.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 41 3.9.1. Elvek... 41 3.9.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés... 42 3.9.3. Felzárkóztató program... 42 3.10. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 45 3.10.1. Az együttműködés alapja... 45 3.10.2. Az együttműködés formái... 46 3.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 48 3.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 50 3.13. Iskolai egészségnevelési program... 51 3.13.1. Bevezetés... 51 3.13.2. Alapfogalmak... 52 3.13.3. Egészségfejlesztési stratégiánk... 52 3.13.4. Az egészségnevelés céljai... 54 3.13.5. Az iskolai egészségnevelés területei... 54 3.13.6. Az egészségnevelés feladatai... 56 3.13.7. Baleset- megelőzési program... 60 3.13.8. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása... 60 3.14. Iskolai környezeti nevelési program... 62 3.14.1. Alapok... 62 3.14.2. Helyzetkép... 65 3.14.3. Alapelvek... 66 3.14.4. Célok... 66 3.14.5. Feladatok... 68 3.14.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 68 3.14.7. Taneszközök... 71 3.14.8. Kommunikáció... 71 3.14.9. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés... 72 3

3.14.10. Továbbképzések... 73 3.14.11. Ökoiskola... 73 3.15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek... 77 3.16. Kapcsolatrendszer, hagyományok... 79 3.16.1. Kapcsolatrendszer... 79 3.16.2. Hagyományok... 81 3.17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 84 4. ÓRATERVEK... 85 4.1. A iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai... 85 4.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 234 4.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 235 4.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 237 4.4.1. A beszámoltatás, számonkérés elvei, formái, követelményei... 237 4.4.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái... 241 4.5. Moduláris oktatásban a modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 244 4.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 244 4.6.1. Magyar nyelv és irodalom... 244 4.6.2. Történelem... 248 4.6.3.Matematika... 251 4.6.4. Idegen nyelv... 254 4.6.5. Fizika... 255 4.6.6. Kémia... 260 4.6.7. Biológia... 264 4.6.8. Földrajz... 269 4.6.9. Informatika... 272 4.6.10. Testnevelés... 275 4.6.11. Belügyi rendészeti ismeretek... 277 4

4.6.12. Utazás és turizmus... 280 4.6.13. Mezőgazdasági alapismeretek érettségi vizsga általános követelményei... 281 4.6.14. A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga általános követelményei... 285 4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 289 4.7.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez felhasznált módszerek... 289 4.7.2. A könnyített és gyógytestnevelésre utaltak foglalkoztatásának megszervezése..... 290 5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 292 6. SPECIÁLIS PROGRAMOK... 323 6.1. Óvodai nevelési program... 324 6.2. A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja... 335 6.3. A tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskolája 9-10. évfolyam nevelési programja... 371 6.4 Speciális szakiskola szakképzési programja 11-12.évfolyam... 395 6.5. A szakképzést előkészítő (HHR) évfolyam pedagógiai koncepciója... 403 6.6. Az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájának nevelési programja és a készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési programja... 413 8. TANÓRAI TANTÁRGYI TANTERVEK, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK... 434 9. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK TANTERVEI... 435 LEGITIMÁCIÓ... 436 ZÁRADÉK... 438 5

1. BEVEZETÉS Mottó: Mutasd meg, és én talán emlékszem rá. Magyarázd meg, és én megjegyzem. Csináltasd meg velem, és én tudom. (Confucius) Az Országgyűlés által többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44-51. -ai rendelkeznek a pedagógiai program készítéséről, annak tartalmáról. A Nemzeti Alaptanterv, a Szakképzési Törvény, az OKJ és a Kerettanterv változásai szintén kötelezettségeket rónak a közoktatási intézményekre, a munka irányításának dokumentálására. E kötelezettségek alapján készítette el intézményük alkalmazotti közössége az iskola Pedagógiai Programját. A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, pedagógusait, intézményeit. Ezek közül egyik a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv, az új OKJ bevezetése és ennek kapcsán a tantestületeknek az iskolai oktató-nevelő munka jövőjét meghatározó feladat az iskola pedagógiai programjának elkészítése, újragondolása, felülvizsgálata. Mindez igen átgondolt, megalapozott, felelősségteljes gondolkodást, munkát igényel, hiszen jövőnk a tét. Fenntartónk anyagi pozícióját, oktatásirányítási szándékát, valamint a csökkenő gyermeklétszám tényét mindenképpen figyelembe kell venni az oktatás jövőjének alakításában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy a gyermekek beiskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen a mai nemzedéknek egy bonyolult, a mainál valószínűleg még bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk a létfenntartásuk és önmegvalósítsuk lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, nehéz feladat elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. A nehézségek ellenére hisszük, hogy az ésszerűség a gyermek, a felnövekvő generáció érdekeit állítja a feladatok fókuszába, erősítve a gondolatot, miszerint a megszerzett tudás hatalom, a megszerzett tudás öröm. Tudjuk, hogy a gyermekek iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusba vetett hit, a szülők támogató segítsége és a fenntartó iskolabarát magatartása lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, a szülők által is támogatott program megvalósításának. Programunk egyik alapjaként meghatározó szempontokat ad a Békés Megyei Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési és Fejlesztési Terv. Ebből a tervből néhány alapgondolat: A 9-10. osztályokat szakmailag és gazdaságilag célszerű a szakképző intézményekben működtetni, hiszen itt a feltételek jórészt adottak. Békés megyében nő a gimnáziumba és a szakközépiskolába lépők száma. Ez azt jelenti, hogy az érettségit adó képzésben résztvevők száma jelentősen nő a 9-10. osztályos képzést folytatókkal szemben. Számottevően nő tehát a középiskolai beiskolázás aránya. A szakmai, gazdasági, munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás társadalmi igényeinek kielégítése fontos szempont. Ez feltételezi a nehezen konkretizálhatósá-

got, tehát az innovációs lehetőséget is, amely változtatás a programban is jelentkezhet a következő években. A szakképzés távlataival a mezőgazdaság jövőbeli lehetőségeit, fejlődési irányait is figyelembe kell venni, pl. az általános, univerzális mezőgazdászképzést, az érettségi utáni szakmai felsőfokú akkreditált szakképzést. Azokban az iskolákban, ahol személyi, tárgyi feltételek adottak, folytatni technikus képzéssel a szakma magasabb szintű elsajátítását. A 9-10. osztályban illetve a szakközépiskola és gimnázium 9-12., évfolyamain a közismereti képzésben kiemelten kell kezelni az informatikai és idegen nyelvi oktatást. További alapelvek: Az oktatás feltételeinek fejlesztésével intézményünk arra törekszik, hogy minőségi munkát végezzen. Ezt csoportbontással kívánjuk elérni, feltehetően erre a demográfiai mélyhullám következtében lesz is lehetőség. Biztosítani kívánjuk az általános műveltség megszerzésén kívül a felsőoktatásba való bekapcsolódás lehetőségét, az érettségire épülő szakmai képzést, ill. a piacképes tudást, a munkaerő-piacon való esélyegyenlőséget (pl. jogosítvány szerzése, számítógép kezelői vizsga, személy- és vagyonőri vizsgára előkészítés, idegenforgalmi ismeretek). Ez állandó fejlődést, változást fog jelenteni, amely a pedagógiai programunk módosítását tételei fel a munkaerő-piaci és képzési igényeknek megfelelően, valamint az ismeretek gyakorlati alkalmazásának érdekében. A módosulását, illetve a pedagógiai program kiegészítését jelenti a tavalyi tantervek folyamatos kidolgozása is. Az MKM minden segítséget megadott az általános iskoláknak a kidolgozott helyi tantervekkel, viszont a középiskolák, különösen a gimnáziumok kevés segítséget kaptak a központi adaptálható tanterveket illetően. Ez vonatkozik a szakmai központi programok hiányára, késésére is. Reméljük, ezek pótlásra kerülnek, s ennek megfelelően fokozatosan beillesztjük ezeket programunkba. Feladatainkat csak akkor tudjuk elérni, ha dolgozóink megértik és elfogadják az intézmény előtt álló feladatokat, és mindent megtesznek azért, hogy a pedagógiai munka a lehető legnagyobb hatékonyságú legyen. Ez a pedagógusok részéről nem passzív végrehajtást, hanem az iskola stratégiai céljainak elérése érdekében végzett aktív kezdeményező tevékenységet jelent, amelyben kiemelkedő szerepet kap: az oktatáspolitika céljainak ismerete és figyelemmel kísérése. a szakszerűség, a gondos tervezői és értékelő tevékenység, a tovább képezhetőségre és az átképezhetőségre való hajlandóság, az innovatív készség, a jobb, a hatékonyabb módszer alkalmazása és elismerése, a csoportmunka. A hatékonyság biztosítása és javítása érdekében lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a tantárgyfelosztásnál az eddigieknél sokkal jobban vegyük figyelembe a pedagógus szakmai tevékenységét, hozzáértését, iskolai végzettségét, illetve annak szintjét, valamint az iskola elfogadott céljaihoz való hozzáállását. 7

A program 2012-ig ad tájékoztatást, tervet elképzeléseinkről, s mindenkinek szól, aki iskolánkkal kapcsolatban áll: diáknak, szülőnek, tanárnak, fenntartónak, külső személynek egyaránt. Intézményünk ápolt, gondozott környezetben, egy jó diák és tanári közösséggel, a tanuláshoz nyújtott megfelelő feltételekkel minden meg fog tenni a program megvalósítása érdekében. Folyamatosan tájékoztatni akarjuk a program felhasználóit : diákot, szülőt egyaránt a nálunk folyó következetes, színvonalas oktató-nevelő munkáról, s ehhez kérjük a bizalmukat és érdeklődésüket az elkövetkező esztendők során is. Módosulások lehetnek a jövőben a programot illetően. Hisszük és valljuk, hogy a hagyományok mellett alkalmasnak kell lennünk az új befogadására, változtatására is, ha arra szükség lesz. 8

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE, INTÉZMÉNYI ADATOK 2.1. Intézményi jelen többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Mint oktatási, nevelési intézménynek nálunk is egyre nagyobb problémát okoz az egész magyar társdalomban megfigyelhető értékrendi, erkölcsi változások, amikor a tudás, a becsület, a tisztességes munka egyre inkább a háttérbe szorul. Ez hat diákjaink gondolkodására is. A feladatok egyre inkább növekedtek, a társadalmi elvárás is egyre inkább nagyobb az iskolával szemben, a családi nevelést is segítenünk kell, holott ennek fordítva kellene lennie. Általános irányelvek, szempontok A nevelési és pedagógiai program felülvizsgálata során az előző pedagógiai programjainkat áttekintettük, és a szükséges változtatásokat amelyek törvényi vagy intézményi szervezési okokból adódtak végrehajtottuk. Különösen figyelembe vettük: a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról, a NAT-tal kapcsolatos rendeleteket, 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, amely 2011. június 30-ig írja elő a helyi tanterv teljes körű felülvizsgálatát, 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 2. sz. melléklet (emelt és középszintű érettségi), 71/2003. (V. 27.) kormányrendelet és 25/2003. (X. 26.) rendelet (az érettségi vizsga részletes követelményei), 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 29.) OM rendelet módosításáról, szakképzési törvényt, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, Békés Megye Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervét (2003-2008) Milyen legyen intézményünk a jelenlegi nehéz viszonyok közepette? Erre a kérdésre nehéz választ adni. Pedagógiai programunk is segít a válaszadásban, de nem biztos, hogy mindent megold. Az oktatásban teljesítenünk kell a szakképző intézettel, a gimnáziummal szembeni elvárásokat, a biztos, bárhol, bármikor felhasználható alapműveltséget, ismereteket, amelyben a NAT követelményei is segítenek. Szeretnénk, ha a nálunk tanulók elérhetnék céljaikat, a munkába állás lehetőségét, a továbbtanulást. Ezeket az igényeket megfelelően felkészült, gyermekszerető, tanítani akaró tanárokkal, és többre vágyó, tanulni vágyó, tehetséggel rendelkező, viselkedni is akaró diákokkal szeretnénk kielégíteni. Ez csak a hozzánk jelentkezők és a kollégák közös munkájával, akaratával érhető el. Nem csak alkotni, de nevelni is akarjuk a szülők által ránk bízott tanulókat. Ez csak közös erőfeszítéssel érhető el. Az a célunk, hogy jól érezzék magukat diákjaink az alma mater- 9

ben, s ne csak a tanulás jelentse számukra az ittlétet. Programokat, hagyományápoló rendezvényeket is akarunk, amelyekbe bekapcsolódva, szervezésüket segítve, a saját értékeiket is felfedezhetik neveltjeink. Valljuk, hogy minden emberben van tehetség, csak munka és türelem kell ahhoz, hogy felszínre kerüljön. Egy jó iskolai diákközösséget akarunk, amelynek minden tagja büszke arra, hogy nálunk tölthetett néhány esztendőt fiatal éveiből, amelyek a legszebbek és legtevékenyebbek. Nehéz ma diáknak, tanárnak egyaránt. De együttműködve a közös célok eléréséért, együttegymásért, nagy és hasznos dolgokat lehet létrehozni. Azért fáradozunk az elkövetkező években, hogy a világban tapasztalható nehézségek ellenére sikeres legyen munkánk, legyen velünk elégedett diák és szülő egyaránt. 10

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A jövő nem egy hely, amerre haladunk, azt mi hozzuk létre. Az ösvényeket nem találjuk, hanem megépítjük magunknak. (norvég közmondás) 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. Alapelveink A közoktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka elsődleges alapelveit a közoktatási törvény 2-5. -ai határozzák meg. Pedagógiai koncepciónknak, iskola- és nevelésfilozófiánknak az alapja és mozgatórugója a gyermek, hiszen iskolánkban minden őérte történik. A folyamat aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban a tudásgyarapítással, a személyiségformálás lehetőségeinek gazdagításával. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az iskolahasználók köre: a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alapvetéssel, közmegelégedéssel élnek és dolgoznak együtt. Erkölcsi értékrendünknek megfelelően olyan iskolai belső világot hozunk létre és tartunk fenn, amely gyermek- és emberközpontú, amely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére, tiszteletére épül. Az intézményben folyó oktatás nyelve magyar. Ennek érdekében az alábbi alapelveket kívánjuk kiemelten érvényesíteni: A társadalmi igény és az egyéni érdek összhangjának elve: intézményünk, alapozva a múlt értékeire és képviselve a jelenlegi társadalmi értékrendet a gyermekek, tanulók képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével arra törekszik, hogy társadalmi eligazodásukat, boldogulásukat, mint alapvető emberi érdekeket segítse. Feladatunk, olyan tanulmányok felé irányítani figyelmüket, ahol önmaguk és a társadalom számára hasznos, tartalmas életet tudnak élni. Igyekszünk olyan élethelyzeteket teremteni, ahol a kisgyermek, a serdülő és a fiatal ember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyerek, tanuló saját sikeres élete. A szabad mozgás elve: azon tanulóink, akik szakiskolai tagozaton szakmai vizsgát tettek, és szeretnének érettségit szerezni, a békési oktatási egységben a szakközépiskola 11. évfolyamán, a dévaványai oktatási egységünkben pedig a 10. évfolyam gimnáziumi osztályában folytathatják tanulmányaikat, tekintve, hogy két idegen nyelvet kell tanulniuk. Az értékek tiszteletének elve: világnézetileg és politikailag semlegesen törekszünk az örök emberi, erkölcsi értékek ápolására, megbecsülésére: személyes, tanári példaadással, mintaértékkel. Tanulóink személyiségét tiszteletben tartva kívánjuk fejleszteni értékrendszerüket. Nyitottak vagyunk az újonnan keletkezett társadalmi értékekre. A természeti és társadalmi értékek közvetítésével előítélet-mentesen kívánunk nevelni az emberek tiszteletére, szeretetére, a másság elfogadására. Az intézményi munkában, életben elvetjük a negatív diszkriminációt. Az egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése nem korlátozhat másokat jogaik gyakorlásában és érdekeik érvényesítésében. 11

Az együttműködés elve: Intézményünk minden dolgozója, beiskolázott tanulója és az iskola szülői közössége együttműködik egymással, tiszteletben tartva nemzeti és helyi hagyományainkat nemzeti hovatartozásunkra és európaiságunkra támaszkodva. A programban megfogalmazott valamennyi színtéren és módon törekszünk az intézményhasználókkal a folyamatos kapcsolattartásra. A tanár-diák közvetlen mindennapos kapcsolatában elsősorban a személyességre törekszünk, elkerülendő a sablonosságot, általánosítást. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a nevelői hatások egy irány felé közelítsenek, de elismerjük az egyéniségeket. Igyekszünk megértetni, hogy minden tudást csak munkával lehet megszerezni, ebben társa a tanulónak a pedagógus. Az intézményhasználók igényeit támogató környezet kialakításának elve: intézményünkben érezze jól magát a gyermek, a diák, a tanár, a dolgozó, s a hozzánk bejövő szülő, vagy bárki, tehát jó intézményi légkör legyen, munkáját szerető tanárokkal, s tanulni akaró diákokkal, mivel ez közös életünk, munkánk helyszíne együtt egymásért jelszóval. Intézményünkben olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol az alkalmazottak és a gyermekek, tanulók egyaránt jól érzik magukat, ahol természetes a jóindulat, segítségadás a tanulmányi munka és az élet adta egyéb problémahelyzetek megoldásában. A személyre szabott oktatás-nevelés elve: következetes, egységes, hiteles, szakmailag és pedagógiailag is igényes nevelői munkával minden tanulónkat életkori sajátosságainak, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, tehetséggondozásban, illetve felzárkóztatásban részesítjük. Munkánkban fontos szerepet szánunk az emberi ismeretszerzés folyamatának módszeres elsajátíttatására. Társadalmilag szükséges és egyénileg lehetséges képességek intenzív és differenciált fejlesztésére törekszünk. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmódot, a folyamatos sikerélmény biztosítását, a gyermekek, tanulók teljes személyiségének fejlesztését, melyet elsődlegesen a közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül élményszerű oktató-nevelő munkával kívánunk biztosítani. Hisszük, hogy a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók optimálisan fejleszthetők pedagógusaink egymást kiegészítő, segítő nevelőmunkája által. Munkánkat a humanitás, az empátia, az elfogadás és a türelem hatja át. Segít bennünket a tanítványok iránt kialakult szeretet, az elkötelezettség és elszántság. Intézményünk tevékenysége során a különleges sérülékenység figyelembe vételével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékosságok következményeit enyhítse és a károsodottakat a lehető legjobb életminőséghez juttassa. A személyiségsérülést mérséklő, korrigáló, pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk a személyes kapcsolatok elmélyítése által is, hogy fiataljainkat felkészítsük az állapotuknak, fejlettségüknek megfelelő vagy irányított, támogatott életútra, a társadalomba való beilleszkedésre vagy visszatérésre a családba, ha az a visszafogadásra alkalmas. 3.1.2. Céljaink Céljaink tekintetében legalapvetőbb szempontok: fokozatosság egymásra épülés az életkori sajátosságok figyelembe vétele az egyéni képezhetőség figyelembe vétele Ennek megfelelően céljaink: 1. Az országos mérési eredmények értékelése, javítása 12

Sikerkritériumok: A kompetenciamérések eredményeinek értékelése Javító, fejlesztő tevékenységek meghatározása 2. Az intézmény fejlessze partneri kapcsolatait, rendszeresen mérje a partneri elégedettséget, működése legyen összhangban a fenntartói és partneri elvárásokkal. Sikerkritérium Partneri elégedettség CÉLSPECIFIKUMOK ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS, OKTATÁS A habilitációs, rehabilitációs tevékenység hatékony alkalmazása. Egyéni és kiscsoportos formában differenciált, a szükségletekhez igazodó fejlesztés biztosítása. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulókat (korlátaikhoz mérten) hatékonyan fejlesszük. GIMNÁZIUMI NEVELÉS, OKTATÁS Az egyes diszciplínák koherenciájának megteremtésével elmélyíteni és kiterjeszteni a tanulók általános műveltségét olyan mértékben, hogy lehetőség szerint bekapcsolódhassanak a felsőfokú tanulmányokba, illetve képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékaiknak megfelelően tanulhassanak tovább. Képessé tegyük a közoktatási rendszerből kilépő diákjainkat arra, hogy helyt tudjanak állni a folyamatosan változó világban. SZAKKÉPZÉS Az egyéni szocializáció minél teljesebb megteremtése. A tanulási kudarcok mértékének csökkentése, hogy biztosítsuk az iskola eredményes elvégzését. Tanulóink segítése abban, hogy alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen a folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a munkaerő-piac elvárásainak teljesítésére. Olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, szeretik szakmájukat. A készségfejlesztő speciális szakiskolában olyan praktikus ismeretek nyújtása, melyek elősegítik a fiatalok mindennapi életben való boldogulását, önálló életvezetésüket, a társadalomba való beilleszkedésüket. 13

FELNŐTTKÉPZÉS A piaci igények folyamatos elemzésével, értékelésével, az intézmény tárgyi és személyi feltételeinek függvényében érettségi, vagy második, további szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosítása. A mestervizsga lehetőségének megteremtése. A hallgatók felkészítése a kor követelményeiből adódó ismeretek, kompetenciák fejlesztésére. KOLLÉGIUMI, DIÁKOTTHONI NEVELÉS A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevételével az életkorukhoz, egészségi és mentális állapotukhoz mért speciális ellátást, segítségnyújtás. Személyes gondoskodással a kikerülő fiatalok habilitációja, rehabilitációja. A szülőkkel, nevelőszülőkkel folytatott intenzív munka révén az eredményes szocializáció biztosítása. 3.1.3. Az intézményünkben folyó nevelő oktató munka feladatai Feladatainkat szakfeladatonként határoztuk meg, melynek részletes kifejtése az adott intézményegység programjában található. 1 Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók nevelése-oktatása A fejlesztő munka 8 évfolyamon folyik az általános iskolában. Célunk, hogy tanulóink be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és minél kevesebb segítséget igényeljenek az életvezetésükben. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat saját képességeik maximumára juttassuk. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a következő területek fejlesztését: kognitív funkciók fejlesztése pszichikus funkciók fejlesztése tájékozódó képességek fejlesztése az önkiszolgálás, önállóság fejlesztése magatartási, viselkedési szokások kialakítása kommunikációs képesség fejlesztése Enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók neveléseoktatása habilitációs-rehabilitációs foglakozások tartása egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényeikből eredő hátrányok csökkentése a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására az eszköztudás fejlesztése, felzárkóztatása 1 Mellékletben 14

tanulási technikák elsajátíttatása szociális képességek fejlesztése, mely az önálló életvezetésre irányul a pszichikai, fiziológiai, szociális eredetű funkciózavarok javítása, pótlása, fejlesztése az egyének között mutatkozó különbségek csökkentése, az egyén önmagához is mért fejlődésének elősegítése A gimnáziumi nevelés-oktatás feladatai a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítsen, fejlessze tovább a kommunikációs és tanulási képességeket, folyamatosan neveljen az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, a fenntartható fejlődés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készítse fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, neveljen együttműködésre, kooperációra, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket (önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés) törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására, kapcsolódjon össze a diszciplináris tudás közvetítése az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével, tegye képessé a tanulókat információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra, követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, a képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket, törekedjék a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjék a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan is mozdítsa elő mindezek fejlesztését, alakítsa ki a felelős társadalmi magatartást, készítsen fel az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítására, részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkájáért, cselekedetéért érzett felelősség, tudatosuljon a tanulókban a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a tanulók a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. Szakközépiskolai nevelés-oktatás: építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, 15

a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különböző kultúrák iránt, fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képessé a tanulókat különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet: az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés, Szakiskolai nevelés-oktatás: teremtsük meg a képességfejlesztés, a közismereti oktatás, és a szakmai képzés szerves egységét, a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz, olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásának elsajátíttatását szorgalmazzuk, amelyek hatására növekszik a tanulók képessége: o a szakmai és más munkatevékenység értő és alkotó megtanulására, o a folyamatos fejlődésre, o a szakmán belüli tanulásra, o a továbbképzésre, o szükség esetén a szakmaváltásra. konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességek folyamatos fejlesztéséhez, az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: o az általános iskolai ismeretek rendszerezését, o a hiányok pótlását, o a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre, o felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert. 16

Kollégium a személyiség fejlesztése, korszerű világkép kialakítása, felkészítés a mindennapi életre felkészítés a közéletiségre a diákjogok gyakoroltatásával a tanulás feltételeinek biztosítása, az órákra való készülés segítése, a tanulási kultúra fejlesztése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció segítése, a közösségi értékrend kialakítása, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az életkori sajátosságnak, érdeklődési körnek megfelelő szabadidős programok biztosítása, kiemelve a sportolási lehetőségeket és a diákközéleti rendezvényeket. Felnőttképzés az első iskolai végzettség és/vagy az egyén életpályája szempontjából szükséges szakképzettség megszerzésének a segítése az egyén életpályája szempontjából szükséges folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése az ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül segítséget adjon a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, preventív módon a munkavállaló felnőtt piacképes szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés eredményességét, a munkavállalásmunkahelykeresés sikerét vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát. A feladatok végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek A tevékenységek rendszere egyrészt az éves munkatervben jelenik meg, szabályozó dokumentumai az SZMSZ és az IMIP, valamint ezek mellékletei. A tevékenységek nagy többsége a szaktárgyi helyi tantervekben szerepel, ott került felsorolásra, valamint az adott intézményegység programjában található. Napi tevékenységekre bontása a tanmenetekben szerepel. A tevékenységek főbb területei: A testi nevelés az egészséges életmódra, életvitelre nevelést jelenti. Beletartozik az egészség megőrzése, a helyes táplálkozás, a mértékletes életmód, a testápolás, a testedzés, az arányos testfelépítés, a jó testtartás, a helyes mozgáskultúra, a mozgásigény kialakítása, káros szenvedélyektől mentes élet. Az értelmi nevelés az ember gondolkodási tevékenységével kapcsolatos nevelést tartalmazza. Szorosan kapcsolódik az ismeretanyaghoz, éppen ezért jut fontos szerep annak öszszeállításában. A technikai nevelésen a tárgyak, eszközök, anyagok megismertetésén túl azok használatának, kezelésének az elsajátíttatását értjük. Ezen belül történik azon képességek fejlesztése, melyekkel az egyének képesek az új technikát létrehozni és kezelni. 17

Az ökológiai nevelés a természettel való együttélésre nevelést jelenti. A természettudományos ismeretek tanításán túl magában foglalja a természetvédelmet, a környezetismeretet, a környezetvédelmet, beleértve a civilizált környezetet is. A társadalmi nevelés az egyén felkészítését jelenti a társaival való kapcsolatra. A legöszszetettebb és a legkomplikáltabb része a nevelésnek. Ezen belül beszélhetünk erkölcsi, esztétikai, vallási, világnézeti, közösségi, művészeti, stb. nevelésről. Ismeretanyagával a tudatformák társadalomfilozófiai, társadalomtudományi, művészeti és vallási része foglalkozik. Az adott társadalmi rendszer leginkább ezen keresztül tudja közvetíteni értékrendjét, eszményeit. Az ökonómiai nevelés a természet és a társadalom kölcsönhatásában megmutatkozó gazdasági, gazdálkodási, termelési ismeretek tanítását, és az ezzel összefüggő jártasságok és képességek fejlesztését jelenti. Az érzelmi nevelés mindent átfogó sajátos része a nevelésnek. Szorosan kapcsolódik a társadalmi neveléshez, különösen annak művészeti, vallási részéhez. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka emberi feltételei 2 Állandó egységes követelményrendszerrel és gondolkodással rendelkező tantestület. A nevelőtestület tagjai közötti széleskörű információs kapcsolat: munkaértekezletek, nevelési értekezletek, beszélgetések, kölcsönös óralátogatások, kapcsolat a kollégiumokkal, tanműhelyekkel, iskolai rendezvényeken való közös részvétel A munkaközösségek tevékeny szerepvállalása az oktatási-nevelési lehetőségek megvalósításában, a szertárak fejlesztésében, szakmai segítségben, az iskolán belüli tantervi eljárások egységes végrehajtásában, értékelésében, a tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek kihasználásában. A pályakezdő kollégák segítése a gyakornoki szabályzat, gyakornoki rendszer szerint. Az iskola és szülő rendszeres kapcsolata. A követelmények, elvárások megállapítása, összhangba hozása az iskola részéről a szülőkkel együttműködve. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka tárgyi feltételei 3 A tárgyi feltételek ingatlani adatai az alapító okiratban szerepelnek. Az ingó vagyon a felszerelési jegyzékben és a leltárban található. 3.1.4. Eszközök, eljárások, módszerek A nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. 2 A pedagógusok névsorát lásd a mellékletben 3 A teljes felszereléslista a leltárban szerepel. 18

A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizálását jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemi tényezői. A nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától. Vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani egyrészt, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Másrészt, mivel nincs két teljesen egyforma szituáció, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk a módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszert sorol fel. Ezek: a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Nevelési céljaink, feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló közvetlen és közvetett eljárások, nevelési módszerek. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. 19

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsák. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (alapvetően az oktatás valamennyi módszere, de különösen): meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követés megbízás ellenőrzés értékelés 20

játékos módszerek gyakorlás A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret kényszerítő módszerek felszólítás követelés parancs büntetés gátlást kiváltó módszerek (Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni.) felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés fenyegetés tilalom átterelés elmarasztalás Előzőekben már szó volt arról, hogy a nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz), valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő ). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek iskolánkban: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk: beszéd beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) interjú 2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly), vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj, korholás) közleményeinket. 21

arckifejezés (mimika) szemmozgás tekintet térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok, gesztusok kulturális jelzések 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez. Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. fejlesztő interjú fejlesztő beszélgetés Szociális készségfejlesztő technikák. A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. minta és modellnyújtás megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) szerepjáték dramatizáló tevékenység. Az egyes módszerek, eljárások során figyelembe veendő területek: Tevékenységközpontúság A tananyag sikeres feldolgozása a tanulók cselekvő részvételét igényli. A nevelés-oktatás minden területén érvényes, hogy a tanulók adottságaiknak, képességeiknek megfelelő feladatokat kapjanak, amelyek sikeres megoldása sikerélményhez is juttatja őket. Differenciálás A pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlenül segítők a nevelő és oktató tevékenység során figyelembe veszik a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Korrigálás, kompenzálás A nevelés-oktatás minden vonatkozásában figyelmet kell fordítani a nem megfelelő képességek lehetőség szerinti javításának elősegítésére, illetve azok más képességekkel való helyettesítésére. Koncentráció Tanulóink számára különösen fontos, hogy a különböző tantárgyakban és időpontokban tanult ismereteket segítsünk összhangba hozni. Ennek is a tanulókkal foglalkozók szoros együttműködése a feltétele. 22

Az általános elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. Motiválás A tanulók sikerélményhez juttatása, teljesíthető feladatokon keresztül illetve az értékelésben a megerősítés szerepének fontossága. Állapotfelmérés A hátrányok felszámolása érdekében alaposan meg kell ismerni az okokat, ezért szükség esetén külső szakemberek bevonásával fel kell mérni a tanulók mentális, egészségügyi, szociális helyzetét és ennek alapján tervezni a tanuló nevelését-oktatását. 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.2.1. A személyiségfejlesztés célja Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, 23

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek tanulásnak játéknak munkának fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe véve, hogy az oktatás- nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: A személyiség fogalmát másként értelmezi a filozófia, a pszichológia és a pedagógia. A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. Mivel ezek a személyiségkomponensek nagyon különböző funkciójúak, valamennyinek az azonos intenzitású fejlesztésére a szélesen értelmezett nevelés nem vállalkozhat. Feladatunk: a pedagógiai program alapelveihez, cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a NAT -ban képviselt értékekre épülő, a helyi sajátosságokból adódó, 24

a hagyományokat és (társadalmi, egyéni) szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan. Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységben érvényesítendők. Mégis előnyös lehet, ha a feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: tanórai nevelés, tanórán kívüli nevelés, iskolán kívüli nevelés. Nagy József a személyiségfejlesztés feladatait az alábbi négy területre bontja: a) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d) a szakmai képzés alapozása (szociális kompetencia) Nézzük meg, az egyes területekhez milyen motívumokat, képességeket, készségeket sorol: 3.2.2. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok TANULÁSI MOTÍVUMOK: tanulási motívumok és tanulási módok a megismerési vágy fejlesztése: különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése érdeklődés fejlesztése a felfedezési vágy fejlesztése: megfigyelési késztetés az értelmezési vágy a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése a tanulási teljesítményvágy fejlesztése a tanulási sikervágy és kudarcfélelem a tanulási elismerésvágy a kötődés, mint tanulási motívum tanulási kötelességtudat tanulási igényszint tanulási ambíció a tanulási életprogram fejlődésének segítése a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum. KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE kognitív rutinok (műveletek) felismerés és kivitelezés gondolatképzés és igazságértékelés összevonás összehasonlítás és csúsztatás azonosítás és besorolás 25

sorrendfelismerés és sorképzés belátás (összefüggés-felismerés) (elemi) kombinálás tapasztalati következtetés megismerés megfigyelés átkódolás értékelés értelmezés bizonyítás kognitív kommunikáció ábraolvasás, ábrázolás tapasztalati és értelmező nyelvtudás beszéd é beszédértés írás és olvasás formalizált kommunikáció gondolkodás viszonyítás általánosítás és osztályozás problémamegoldás explicit gondolkodás tanulás a tanulási módok optimalizálása tapasztalati és értelmező tanulás önálló és szociális tanulás 3.2.3. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés, személyiségfejlesztés feladata kettős: - a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint - a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése. 1. Szociális kompetencia - globális értékrendek kialakítása, fejlesztése, (megalapozza az egyéni értékrend kialakulását) - sajátos egyéni értékrendek kialakítása Feladat: megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság felelősség szerepét - egyéni szociális értékrend fejlesztése 26

A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladat: olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek kölcsönhatásainak megismerése). 2. Szociális szokások: Hasonló helyzetekben mindig hasonló magatartást, viselkedést váltanak ki. Feladat: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 3. Szociális minták: Mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, amelyek mintegy tervrajzként szolgálják a megfelelő viselkedés megvalósulását. Feladat: élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. 4. Szociális készségek: Olyan tanult pszichikus összetevők, amelyek sajátos célú, tartalmú szociális viselkedés megvalósulásában működnek közre. Feladat: a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva a legfontosabbakra: - az iskola élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ez által kialakulásuk lehetővé válik, - készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. 5. Szociális ismeretek Olyan tartalmak, amelyek lehetővé teszik, hogy az újszerű, bonyolult helyzeteket előzetesen gondolati szinten, vagyis a tényleges próbálkozások minimalizálásával oldjuk meg. Alapvető iskolai forrásai az irodalom és történelem tantárgyak. Feladat: a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmányokba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan való feldolgozása. 6. Szociális kommunikáció fejlesztése: A szociális kommunikáció két összetevője a non verbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Feladat: egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban. 7. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése: 27

A szociális érdekérvényesítő viselkedés négy alapvető módja: a megosztás, osztozkodás, elosztás és a megszerzés. Feladat: - a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása, - a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése (középiskolában) 8. Segítőképesség fejlesztése: A segítőképesség nagyon sokféle aktuális helyzetben, sokféle sajátos normát, szabályt, szokást követve valósulhat meg. Feladat: - az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját - olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés tevékenység, - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. 9. Együttműködési képesség fejlesztése: Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy a vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül. Feladat: - a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás ) - az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók minden héten, de legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. 10. A versengés képességének fejlesztése: A segítő versengés képességének fejlesztése, gyakorlása azt jelenti, hogy elismerjük, és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyesség és a segítés alapszabályainak megtartását. Feladat: A segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával. 3.2.4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Személyes képességek fejlesztése: 1. Önkiszolgálási képességek: Testi képességek Feladat: 28

- a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, - a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása, - a kondicionálási és a koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása a különféle táncok tanulásával, - a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek (gyurmázás, rajzolás, szövés, batikolás, korongozás ) során. Önellátási képesség Feladat: az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelőn (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei). Befogadóképességek Feladat: - a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg, - az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepélyek, versenyek ) legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására, - a vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátítani a képi plasztikai kifejezés és a kompozíció jelrendszerének olvasását, - minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, - az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Önkifejezési képességek Feladat: az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség). 2. Önvédelmi képességek: Egészségvédő képességek Feladat: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, önvédelmi fogások, balesetvédelmi szokások ) Identitásvédő képesség: a lelki egészség fontos feltétele Feladat: a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. 3. Önreflexív képességek: Önértékelő képesség Feladat: - a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé (vallásos nevelés esetén a lelkiismeret vizsgálat is) Önmegismerő képesség Feladat: - a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el. 29

Önfejlesztő képesség Feladat: - az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése (általános iskolában) - olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, melyek során az ifjak felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, amelyek alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük, - önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése, - a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása nevelő-oktató munkánk egyik kiemelkedő feladata. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A gyermekek, diákok kisebb-nagyobb közösségekben tevékenykednek. Mind a gyermekek életkora, mind egyéni fejlettségi és szocializáltsági szintje meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket munkánk során meg kell valósítanunk. Különösen meghatározó szerepet kap ebben a munkában az óvónő, az osztályfőnök, a kollégiumi csoportvezető tanár, de ugyanakkor minden pedagógus is aktív szereplője ennek a munkának. 3.4.1. Az egyes területek közösségfejlesztő feladatai a) Atanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállósságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny ) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. b.) A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, 30

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti ) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. c.) A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösség építő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. d.) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása/fejlesztése, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembe vétele, és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, olyan erős érzelmi értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amelyek során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, 31

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen: - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával Mintát adhatnak a tanulóknak. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. 3.4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket, valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, 32

ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 3.4.3. Az egyes tanárok segítő tevékenységei A tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/ fejlesztésének segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, alakítson ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulók arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, személyi és tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, a tanuló kapjon átfogó képet a munka világáról, a munkája során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. A felsorolt tevékenységeken túli lehetőségek, feladatok a specifikumokban találhatók. 33

3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 3.4.1. A tevékenység jellemzői Az életkornak megfelelő szociális normáknak, a szülők elvárásainak, az iskolai szabályoknak a megszegése agresszív viselkedésben nyilvánul meg a magatartászavaros gyermekeknél. Egyesek képtelenek saját kortárscsoportjukba beilleszkedni, nincsenek barátaik, disszociális cselekedeteiket magányosan követik el, míg mások kortársaikkal jó kapcsolatos tudnak kialakítani, normaszegéseik többnyire csoportosan történnek. A magatartásproblémák gyakran társulnak érzelmi és hangulati zavarokkal. A magatartászavarok különböző formáinak hátterében sokféle kiváltó ok, pszichés probléma húzódhat meg. A különböző életkorokban eltérő magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen elfogadhatóak. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődését, tanulmányi munkáját segítjük, tanulmányi eredményét figyelemmel kísérjük. A rehabilitációs bizottság illetve a nevelési tanácsadó szakmai véleményét figyelembe véve történik ezeknek a tanulóknak az osztályozása. Ehhez kapcsolódóan szükséges: A hiányzások rendszeres ellenőrzése. Problémás esetekben az osztályfőnökkel egyeztetve az intézkedések megtétele. A magatartási zavarral küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, módszertani továbbképzéseken való részvétel. Külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése. A magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknek pszichológus nyújt segítséget. Szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés. Ezek a feladatok jelentkeznek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében, valamint a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozási tevékenységekben is. Az iskola jelentős szerepe minden (itt tanuló gyermeki) életkorban, ismeretközvetítő funkciója mellett: - A megfelelő normák közvetítése. - Az osztályközösség formálása, hiszen a kortárscsoportok viselkedése meghatározó (önálló értékrend kialakítása, fokozott törődés, stb.). - A tanulók rendszeres bevonása az iskolai sporttevékenységbe, segítve ezzel más irányú képességeik kibontakozását, sikerélményhez való juttatásukat. - Személyre szabott, feszültség levezető tevékenység kínálása. Bizalmukat megnyerve segíteni abban, hogy önállóan gondolkodva pozitív példaképeket, elfoglaltságot, jövőképet találjanak maguknak, megfelelő érzelmi indíttatással. - A serdülőkori zavarra utaló viselkedés észlelése, jelzése. - A tünetek minősítése, értékelése, továbbá az okok lehetőség szerinti feltárása a szülők bevonásával, határozza meg a további feladatokat. - A szülők tájékoztatása, kapcsolattartás. 34

- Az objektív adatok számbavétele mellett elengedhetetlen a személyes konzultáció, megbeszélés az iskolaorvossal, pszichológussal, annak eldöntése érdekében, hogy milyen segítséget igényel a tanuló (egészségügyi, pszichológiai, speciális pedagógiai, stb.). - Ez a kialakított kapcsolat nem egyirányú. Szűrővizsgálat, rendszeres orvosi vizsgálat kapcsán észlelt tünetek alapján az orvos vagy a szülő is kezdeményezheti a konzultációt, hogy tájékozódjon a nevelők tapasztalatairól. A tanuló eljuttatása szakemberhez. 3.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolai oktatás minden színterén (kötelező, nem kötelező tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon) fő cél és feladat, hogy az iskolai kudarcokon átesett tanulók sikerélményhez jussanak, előtérbe kerüljenek azok a képességeik, amelyek jobbak az átlagosnál. Ennek a tevékenységnek a fő pedagógiai eszköze a tevékenységközpontúság, gyakorlatorientáltság elvének széleskörű érvényesítése. 3.6.1. A tehetséggondozás lehetőségei Középiskolában: egyetemi, főiskolai továbbtanulásra és érettségire való felkészítés szervezése. Ezen kívül szakkörök, érdeklődési körök működtetése, a Tehetségért Mozgalom nyári táboraiban, felkészítésében való részvétel. Törekszünk az általános iskolai és középiskolás versenyeken való szereplésre. Egyes tantárgyakból házi szaktárgyi versenyeket rendezünk több fordulóban. Segítséget nyújtunk a tanulói egyéni pályázatok elkészítésében is. A felsőfokú intézményekkel rendszeres kapcsolattartást alakítunk ki, nyílt napjaikat, tájékoztató anyagaikat propagáljuk. A TDK-k rendszerét ismét be kívánjuk indítani. Az intézmény térítés nélkül biztosítja a következő szolgáltatásokat a tanulók számára tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények esetében: háziversenyek, házibajnokságok, a helyi diáknapok, iskolai sportkörben való részvétel, a mindennapos testedzés lehetőségének kihasználását, az iskolai könyvtár használatát, lovaglás, az iskolák közötti helyi versenyeken való részvételt, a szakmai versenyeken való szereplést, a számítógépterem használatát, s amennyiben énekkar, vagy színjátszó kör alakul az iskolában, az azon való részvételt. 35

3.6.2. Egyéb lehetőségek Alapítványok segítik továbbtanulni akaró diákjainkat, valamint az oktatási feltételek biztosítását, fejlesztését. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje, időbeosztása, az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje az SZMSZ alapján történik. Nagyon fontos a pályázati lehetőségek felhasználásával a nyelvi és tehetséggondozó táborokon való részvétel. Az oktatási törvény 52. -át figyelembe véve a következő érdeklődés, igény szerinti, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon vehetnek részt diákjaink: Közismereti, szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítés (OKTV, OSZTV, SZKTV, SZÉTV, stb.) UNIÓS ismeretek Speciális idegenforgalmi ismeretek (Utazás és turizmus) Speciális médiaismeretek (kommunikáció) Számítástechnikai ismeretek Fotó- és videó ismeretek Katasztrófavédelmi, elsősegély-nyújtási, egészségügyi ismeretek KRESZ és közlekedésbiztonsági ismeretek Lövészet (légpuska, kispuska) és íjászat Úszásoktatás, vízi sportok, iskolai sportkörök (atlétika, labdajátékok) Énekkar A tanulói igényeket minden tanév elején felmérjük, így ez a kör bővülhet, de szűkülhet is, évente változik. A tanulásban akadályozott tanulók érdeklődése, igénye, valamint a nevelési szükségletek alapján nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezünk az alábbi területeken: informatika életvitel és gyakorlati ismeretek testnevelés, sport idegen nyelv felzárkóztatás A foglalkozásokat a KT. 52. 7. pontja értelmében a felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás, a speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából szervezzük. 36

3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 3.7.1. A tevékenység irányultsága Az utóbbi években a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű tanulók száma, ha csak kis mértékben is, de növekedni látszik, amely részben a törvénymódosítások, részben pedig az életkörülmények romlásának a következménye. A veszélyeztetett helyzet kiváltó okai lehetnek: A gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: A családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, A családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). A szociálisan hátrányos helyzet kiváltó okai lehetnek: Azok a gyermekek és fiatalok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskolanyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek (Kt. 121. (14). Segítjük a szociális hátrányok leküzdését, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésére törekszünk, valamint gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet végzünk. Olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön. 3.7.2. Intézményi feladatok, lehetőségek a gyermek- és ifjúságvédelem területén Az iskolába érkező tanulók otthoni körülményeinek megismerése az osztályfőnökök révén történik. Az ifjúságvédelmi felelős az állami gondozott és veszélyeztetett helyzetű tanulókat nyilvántartásba veszi, a tantestület folyamatosan segíti tanulóinkat. Biztosítja fejlődésüket életkoruknak megfelelően. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel közösen biztosítja folyamatos ellátásukat. 37

A veszélyeztetett helyzetű tanulók esetében felveszi a kapcsolatot az illetékes területi gyámhatóságokkal és a családsegítő szolgálattal. A szociális okokból rászoruló tanulók szüleivel együtt kezdeményezi önkormányzati támogatásukat. Folyamatosan segíti a félárva tanulók tanulmányait, segíti fejlődésüket. A váratlanul felmerülő gondok esetében kezdeményezi a területileg illetékes gyámhatóságoknál a rendkívüli vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Kezdeményezi a kollégiumi, illetve menzadíjaik csökkentését, illetve az ehhez való hozzájárulásukat. Kezdeményezi a tanuló szülőjénél a hét közbeni kollégiumi elhelyezést, ehhez az illetékes önkormányzatok anyagi támogatását. A szociálisan rászoruló de önkormányzati támogatást nem kapott tanuló esetében évente maximum 5 főnek térítésmentes étkezést biztosít. A szociálisan rászorulóknak évente maximum 2 fő ballagási ruházathoz való hozzájárulást ad. Azon tanulók, akik ugyan nem jogosultak ingyenes tankönyvre, ám nem tudják a tankönyveket megvásárolni, az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik ki azokat. Iskolánkban iskolaorvosi ellátást biztosítunk minden tanuló részére. A napközbeni rosszullétek esetén a kollégiumban és az iskolában az adott esetben szükséges gyógyszert rendelkezésre bocsátjuk. Szenvedélybetegségekről évente egészségügyi felvilágosító előadást szervezünk, elsősorban helyi szakemberek részvételével, az osztályfőnöki órákon. Módszerek: beszélgetés, film, videó, stb. A tanulók és családjaik megismerésére sok időt fordítunk, észrevételeiket, javaslataikat munkánk során figyelembe vesszük. A tanulókkal való törődés az iskola valamennyi dolgozójának fokozott kötelessége. A fenti program megvalósítása érdekében együttműködünk: a települési önkormányzatok jegyzőivel, az illetékes polgármesteri hivatalok gyermekvédelmi és gyámügyi vezetőivel, a megyei gyámhivatallal, a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel, a tanuló gondozójával, gyámjával, hivatásos gyámjával, a családsegítő központtal, családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, a Vöröskereszttel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal. Az együttműködésben természetesen nagymértékben támaszkodunk a szülővel történő kölcsönös együttműködésre is. A szociális ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elveiről és módjairól az SZMSZ rendelkezik. A felsoroltakon kívül kibővül ez a munka a DÖK együttműködő szerepével, valamint a magatartászavarokkal küszködő gyermekek még fokozottabb segítésével. A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele alkalmával maximálisan törekedni kell a tapintatos és szakszerű adatfelvételre. 38

A szorgalmas, de önhibájukon kívül hátrányos helyzetű tanulók részére a Szakképzésért Alapítvány nyújt támogatást, illetve 2002-től a Farkas Gyula Oktatási Alapítvány, amely elsősorban a tanulmányi eredményt veszi figyelembe a támogatások odaítélésénél. Az iskola munkájában a gyermekvédelem kiemelkedő szerepet tölt be. A gyermeki személyiségfejlődést elősegítő pedagógiai szemlélet célja: elhárítsa, enyhítse azokat az ártó hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését gátolják, illetve a pozitív hatásokat érvényre juttassa. Megadunk minden lehetséges segítséget ahhoz, hogy a szülők a gyermeket családban nevelhessék, ne váljon szükségessé a gyermek kiemelése a családból. Hatékony és eredményes gyermekvédelmi munka csak összefogással végezhető, ideértve a családok aktív részvételét is. A gyermekvédelmi munka szerteágazó, a gyermekvédelmi felelős irányítja és koordinálja ezt a munkát iskolánkban. Feladatok Felmérések készítése: Év elején felmérés készül a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, szociális helyzetükről. Továbbá tájékozódunk az újonnan érkező tanulók otthoni körülményeiről, szokásairól (dohányzás, drog, alkohol, stb.). Segítségnyújtás, intézkedések: Kedvezményes étkeztetéshez, ingyenes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége biztosított a rászorultak részére. Anyagi veszélyeztetettség esetén ismertetjük a családokkal a segélylehetőségeket, az igényelhető támogatásokat. Indokolt esetben a helyi önkormányzatok további anyagi támogatását igényeljük. Szociálisan hátrányos helyzetű, de szorgalmas tanulóinkat az intézmény alapítványai támogatják. Kapcsolattartás: Naprakész kapcsolattartásra törekszik az iskolavezetés az osztályfőnökökkel, ezzel egymás munkáját segítve és gazdagítva. Kiemelten fontosnak tartjuk az állandó együttműködést a Diákönkormányzattal és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó társintézményekkel (gyámhivatal, népjóléti osztály, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, stb.). Prevenció: A gyermekvédelem egyik legfontosabb részterülete. A gyermek testi, lelki egészségének a fenntartása, a családban történő nevelkedésének biztosítása a cél. E feladatok érdekében az iskola vezetésével, osztályfőnökökkel egyeztetve előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával (szakorvos, pszichológus). További feladatok: tanulmányi eredmény figyelemmel kísérése hiányzások ellenőrzése az osztályfőnökkel egyeztetve, problémás esetben az intézkedések megtétele veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérése, segítése, szakemberhez irányítása szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés pályázatok figyelése 39

továbbképzéseken való részvétel külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése. 3.7.3. Az intézményvezető feladata A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Feladata: a gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése és irányítása a diákönkormányzattal történő együttműködés a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a gyermekvédelmi feladatok ellátásához az intézményen belül, értesítenie kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve köteles hatósági eljárást kezdeményezni 3.7.4. A pedagógusok feladatai A pedagógus oktató-nevelő tevékenységével szemben támasztott alapvető követelmény különösen: a gyermeki jogok védelme; nevelő-oktató munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait, a szülőket, gondviselőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjen, s családjától megkapja a segítséget iskolai kötelezettségének teljesítéséhez, a családdal, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot kell tartania. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 3.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulók esetében - a veszélyeztető okok feltárása érdekébencsaládlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Feladatok és irányelvek: 40

elsődleges és meghatározó tevékenység a prevenció legyen az életkörülményekben tapasztalható rendellenességek időben való feltárása a szükséges intézkedések megtétele, törekvés az előidéző okok megváltoztatására gyakori családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartása, kapcsolattartás a helyi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekért felelős szakemberével. Ezen feladatok részletes tevékenységekre bontása az éves munkatervekben történik. 3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok, 7. Táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, stb. 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel 13. Ösztöndíjak 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 15. 3.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 3.9.1. Elvek Tanulóink képességszintje a megközelítőleg azonos életkori csoportokban sem homogén. Szükséges tehát pedagógiai szempontból, az iskolai nevelés keretei között, sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú eljárások alkalmazása kiscsoportos, illetve egyéni fejlesztés formájában a megfelelő és szükséges helyszíneken, tanegységekben. A beilleszkedéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára speciális felzárkóztató program végrehajtására törekszünk, valamint differenciált képzésre, csoportbontásra, fokozott törődésre. A rendszeresen lemaradásokkal küszködő diákjaink korrepetálását is megpróbáljuk oldani, amennyiben erre anyagi lehetőségeink teret adnak. Ez vonatkozik mind a kollégista, mind a nem kollégista tanulók korrepetálására, felzárkóztatására is. Intézményünkben az egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés az oktatás - nevelés folyamatában kiemelt jelentőségű. 41

A fogyatékosság figyelembe vételével, a sérült vagy hiányos funkciókat a korosztály fejlődési szintjének megfelelően korrigáljuk, fejlesztjük. Az elmozdulást, az elért fejlődést önmagukhoz mérten értékeljük. A tanulási képességek fejlesztésénél a gyermekek teljes személyiségét vesszük figyelembe. 3.9.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés Törvényi módosítás (a 11/1994. VI. 8. MKM rendelet 2003. május 31-i változása) ad lehetőséget a 39/A. alapján a felzárkóztató oktatás megszervezésére. Ezt a lehetőséget intézményünk nem kívánja igénybe venni. A fenti törvény módosításának 39/D. -a képesség-kibontakoztató felkészítést tesz lehetővé. Ezzel a lehetőséggel intézményünk is élni kíván. A felkészítés folyamata a következő: Tanév elején iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökök, szaktanárok segítségével felméri a szociális helyzetből eredő, tanulási kudarcnak kitett hátrányos helyzetű tanulókat. Alapfeltétele a felkészítésben való részvételnek, hogy a tanuló törvényes felügyeletet gyakorló szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezzen, továbbá a gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra legyen jogosult. (Az egyik feltételtől el lehet tekinteni.) A felkészítés célja: A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, felzárkóztatás, a tehetség kibontakoztatása. A képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók oktatás, nevelése a többi tanulóval folyik, azonos osztályban, csoportban. Szükséges a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata is. A résztvevők értékelése legalább 3 havonta történik. A felkészítésben résztvevő tanulók differenciált képzést, rendszeres korrepetálást kapnak. A korrepetálás vonatkozik a kollégista és a nem kollégista diákjainkra egyaránt. Szükség szerint pszichológus segítségét is igényeljük. A tanulókkal való foglalkozás ténylegesen igazodik az egyéni képességekhez, a felkészültséghez, a meglévő hátrányokhoz. A tanulmányi kudarcnak kitett tanulóknak a felzárkóztatása azt a megoldást hordozza magában, hogy a pedagógusok módot kapnak a tanulók eltérő fejlettségének figyelembe vételére. Az érintett szülők, pedagógusok rendszeres kapcsolattartása nagyon fontos ebben a programban, melyet elősegít az értékelés. 3.9.3. Felzárkóztató program 1. Rendszeres képességfejlesztés és rehabilitációs foglalkozások A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs órák heti egy vagy két alkalommal jelennek meg az órarendben. A kitűzött cél, hogy minden rászoruló gyermek megkapja a szükséges támogatást, és egyben olyan szintre jusson, ami lehetővé teszi számára, hogy év vesztés nélkül végezze el tanulmányait. A foglalkozások nem zajlanak folyamatosan az egész tanévben, és nem vonatkoznak minden tanulóra, csupán alkalomhoz és kiválasztott, jól körülhatárolható célcsoporthoz igazodnak. Minden csoport más-más pedagógiai megközelítést, technikát igényel. 42

A foglalkozások megismerő, megelőző és gyakorló jellegűek lehetnek. 5-8. évfolyamon tanácsadó foglalkozás is kiegészíti a programot, ami az osztályfőnök nevelőmunkáját segíti. A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokon kedvező feltételeket kell teremteni a személyiségfejlődésre negatívan ható tanulási sikertelenségek elkerüléséhez, valamint egyes magatartásbeli jellemfejlődési zavarok fellépésének megelőzéséhez. A foglalkozásokat annak a tantárgynak a tanítója, tanára tartja, akinek az óráján a tanulási nehézségek gyakran, nagymértékben jelentkeznek. 2. Beszédhiba javítása A sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók nagy része az általános beszédfejlődésben elmaradt, jelentős hiányosságokkal rendelkezik. Alsó tagozaton igen jelentős a beszédhibások száma. Leggyakoribbak az artikulációs hibák, de jellemző, hogy a beszédhibák nem izoláltan, hanem vegyes, kevert formában jelentkeznek. A beszédhiba javítása kiscsoportos formában, de egyéni terápiák alapján, meghatározott heti óraszámban történik. A foglalkozások sikerélményt nyújthatnak, növelhetik a gyermekek önbizalmát, és ez által a tanulás más területein is növekedhet teljesítményük. 3. Dyslexia-reedukáció Tanulóink körében leggyakrabban előforduló hibák az olvasás során jelentkező betű-és hang felcserélések, a szótag- és hangelhagyások, a szótag-és hang felcserélések. Gyakoriak az összeolvasási nehézségek is. Vannak, akik ezeket a hibákat a spontán írásnál követik el, előfordul másolásnál is, mivel már eleve hibásan olvassa el az adott szót. Az említett hibák korrigálása egyéni és kiscsoportos formában valósítható meg a lehetőségek függvényében, heti egy alaklommal. 4. A számítógép felhasználása az egyéni fejlesztésben A hatékonyság fokozása a számítógép előnyös tulajdonságainak kihasználásával történik. Ezek a következők: hatalmas motivációs erő, leköti a gyermek figyelmét, mód van a hibák javítására, az azonnali ellenőrzésre, játékosan oktat, új tárgyi ismereteket szerezhet, növeli az önbizalmat. A különböző számítógépes programok jól használhatók az olvasási, számolási képességek fejlesztésénél. Néhány program fejleszti a síkbeli tájékozódást, az olvasás pontosabbá tételét, a balról jobbra haladás következetes megtartását, az irányok betartását, sőt többnyire bővíti a szókincset is. 5-8. évfolyamon a számítógép segítségével fokozható az olvasási tempó, fejlődik a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás javul a helyesírási készség. 5. Tanórán kívüli foglalkozások A különböző szakkörök (pl. sportkör), melyek heti egy órában, általában kis létszámú csoportfoglalkozás formájában kerülnek megrendezésre. Fontos, hogy a tanulási kudarcnak kitett, de jó kézügyességű, jól sportoló tanulóink is részt vegyenek versenyeken, rendezvényeken. A sikerélmény ösztönző lehet a tanulási nehézségek leküzdésében is. 1-4. évfolyamon Rendszeres képességfejlesztés Rehabilitáció Beszédhiba javítása Dyslexia-reedukáció Mozgásfejlesztés, TSMT Számítógépes foglalkozás Sportkör 43

5-8. évfolyamon Rendszeres képességfejlesztés Rehabilitáció Dyslexia-reedukáció Számítógépes foglalkozás Sportkör 9-10 évfolyamon Rehabilitáció Mozgásfejlesztés, TSMT Számítógépes foglalkozás Sportkör Napközis és tanulószobai foglalkozások: Minden tanuló számára ingyenesen igénybe vehető. Cél: A tanulás megszerettetése (örömteli tanulás). Minden tanuló legyen képes a számára leghatékonyabb tanulási módszer, technika kiválasztására. A tanulók tudják alkalmazni a tanítási órákon szerzett ismereteket a mindennapi életben. Feladat: A tanulás feltételeinek megteremtése Nyugodt légkör biztosítása. Megfelelő motiváció kialakítása a tanulás terén. A tanítási órákon szerzett ismeretek felidéztetése. A többlettudás örömének kifejlesztése (önművelés). Napi feladatok számbavétele (tanulási terv). A tanulás folyamatában El kell érni, hogy a tanulók többsége tudja felismerni, felmérni a tanuláshoz szükséges eszközöket. Fejleszteni kell minden tanulóban azt a képességet, hogy ki tudja választani a számára leghatékonyabb tanulási módszert, technikát. Kifejezőkészség fejlesztése szóban és írásban. Időterv készítése az egyes tantárgyakhoz. Örömteli tanulás erősítése. Csoportos, egyéni és társsal való tanulás Fejleszteni kell az önállóságot, a közösségben való tanulást, a tanulópárok kialakítását, az egymásért való felelősségvállalást. A tervezés, döntés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés mozzanatainak megtanítása. 44

3.10. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 3.10.1. Az együttműködés alapja Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a tanuló és pedagógus, a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ehhez szükséges, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők ismerjék nemcsak a jogaikat, hanem a kötelességeiket is. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton; tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről; biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, tankötelezettségének, képzési kötelezettségének teljesítését; rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógussal; elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a magatartási szabályok elsajátítását; megtegye az intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; tiszteletben tartsa az iskola dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és koordinált pedagógiai tevékenység. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség megvalósulási formái: o a kölcsönös támogatás és o a koordinált pedagógiai tevékenység. feltétele: o a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, o az őszinteség. eredménye: o a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, 45

fogadóórák, előadások szervezése logopédus nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő meghívásával) pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások. 3.10.2. Az együttműködés formái A tanuló és pedagógus együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. o az iskola igazgatója legalább évente egyszer o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer o az osztályfőnökök folyamatosan osztályfőnöki órákon. A tanulót a fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök,szaktanárok folyamatosan szóban, illetve tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásbanegyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, az egyes nevelőkkel, nevelőtestülettel. Különböző rendezvényeken való részvétel, melyekhez a felkészítést, segítséget, támogatást megkapják tanulóink. Osztálybizottság (ODB) működik minden osztályban. Tisztségviselőit az osztályfőnök irányításával az osztály tagjai választják. Az ODB 3 tagú, az ODB-titkár képviseli a tanulóközösséget az iskolai önkormányzat vezetőségében. Az ODB-titkár a havi megbeszéléseken tartja a kapcsolatot az iskolavezetés-osztályosztályfőnök között. Ezeken a megbeszéléseken is felvethetik a diákok problémáikat, juthatnak az osztályokat érintő információkhoz. Az ODB-titkár a megbeszélésekről tájékoztatja osztálya közösségét. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) tagja iskolánk minden tanulója. Érdekképviseletét a diákönkormányzat elnöksége látja el. Ennek az elnökségnek a tagjai az ODB-titkárok és a DÖK munkáját segítő tanár. A DÖK tevékenységét a működési szabályzatban foglalja össze. Feladata az évi programok szervezése, a diákparlament összehívása, kapcsolatok építése ifjúsági csoportokkal, pályázatok készítése, táborozások, a fiatalokat érintő sport, kulturális programok szervezése. A DÖK elnöksége havonta ülésezik, üléseik nyilvánosak. A DÖK munkáját segítő tanár feladata a tervbe vett feladatok elvégzésének szorgalmazása, a diákok munkájának irányí- 46

tása. A DÖK munkáját segítő tanár az oktatási törvényben biztosított heti órakedvezményben részesül. A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei: minden diák önállóan véleményt nyilváníthat az iskola életében felmerülő problémákkal kapcsolatosan havi rendszerességgel az osztálytitkároknak tartott megbeszéléseken az ODBtitkár osztálya problémáit ismertetheti az iskolavezetés előtt a diákparlamenten a testület és az iskolavezetés előtt önmaga a DÖK láthatja el képviseletét. A felmerült kérdésekre, problémákra az érintettek itt kaphatnak választ. A szülök és pedagógusok együttműködésének formái A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken Ötletnyújtás az előadások témáihoz Együttműködő magatartás Nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás A családi nevelésben jelentkező nehézségek közös leküzdése Érdeklődő, segítő hozzáállás Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét Az Iskolaszék segítő tevékenysége Ismerjék jogaikat, kötelességeiket Iskolai házirend ismerete Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja: Nyílt napok, nyílt órák szervezése o Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba. Írásbeli tájékoztató o Feladata a szülő tájékoztatása a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, illetve a különböző iskolai vagy osztály szintű programokról. Szülői értekezlet o Feladata a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülő tájékoztatása; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé. Fogadó óra (előre meghatározottak szerint) o Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése. Családlátogatás o Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése. Előadások szervezése o Logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. Pályaválasztási tanácsadás Közös kirándulások, rendezvények. 47

Az iskola és a szülő együttműködésének lehetőségei éves szinten Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Tevékenység formái, színterei Tanévnyitó, szülői értekezlet, tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról (folyamatos), fogadó óra Tájékoztatás, fogadóóra Szülői értekezlet, nyílt nap Nyílt nap, fogadóóra Félévi értékelés, szülői értekezlet, fogadóóra Fórum (továbbtanulás lehetőségei), fogadóóra Tájékoztatás, fogadóóra Nyílt nap, tájékoztatás, fogadóóra Tájékoztatás, fogadóóra Kirándulás, tanévzáró Fogadó óra: A gyermekvédelmi felelős heti egy órában tartja, a pedagógusok havonta (középiskolában hetente) egy alkalommal. Előadások: Szülőtanfolyam, fórum, pszichológus, egészségügyi szakember által tartott előadás, városi drogmegelőzési program. Családlátogatás: szükség esetén (gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, délutános nevelő...) Fejlesztési lehetőség: Osztály-család közös hétvége, kirándulás, közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével, Iskolaszék bevonása-tájékoztatása. Együttműködés a szülők és napközis nevelők, osztályfőnökök között. Az iskolában működő szülői szervezetek (részvétel a Kt. 14. alapján): Szülői munkaközösségek Az osztály szülői munkaközösségnek tagja az adott gyermekközösségbe tartozó fiatal szülője. Az osztályfőnök segítségével 3 fős vezetőséget választanak. A közülük megválasztott szülő képviseli az osztály érdekeit az iskolai szülői munkaközösségben. Az osztály szülői értekezlet megtartására félévente, az iskolai SZMK értekezletet szükség szerint, de legalább negyedévente össze kell hívni az elkészített SZMK-munkaterv alapján. Az SZMK munkáját az intézmény igazgató-helyettese fogja össze. 3.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli beszámoltatás intézményi formái: Írásbeli felelet (szaktanár engedélyével, a diák kérésére, SNI esetén): az előző néhány óra tananyagára korlátozódik, időtartama legfeljebb egy szóbeli felelet idejé- 48

nek megfelelő, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása a szaktanár számára a következő tanórára kötelező. Kisdolgozat (röpdolgozat): az előző néhány óra tananyagára (vagy speciális tudásra: pl. tollbamondás) korlátozódik, időtartama legfeljebb 20 perc, bejelentése nem kötelező előre. A naplóba beírt érdemjegy kék színű, egy jegy értékű. Kijavítása két héten belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Nagydolgozat (teszt, feladatlap, esszé: egy témán belüli, legalább 5 tanóra anyagát felölelő): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Témazáró (felmérő) (teszt, feladatlap, esszé: egy adott téma anyagának számonkérésére): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. A naplóba beírt jegy PIROS színű, két jegy értékű. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Házi dolgozat: a tanár által meghatározott formában (műfajban) és mennyiségben (figyelembe véve a tantárgyi specifikációkat). Elkészítéséhez legalább 2 hetet kell adni. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Helyi és országos felmérések, be- és kimeneti mérések: előre bejelentett időpontokban megíratott írásbeli munkák a rájuk vonatkozó eljárások és előírások alapján. A tanuló írásbeli kérésére beszámítódik piros jegyként az évközi munkája értékelésébe. Abban az esetben, ha bizonyos számú tanuló dolgozatát, felmérőjét központilag be kell küldeni és a dolgozat, munka nem fénymásolható, akkor az adott csoportban dolgozatot írt tanulók esetében a beszámítás nem kérhető (egyenlő esélyek elve alapján). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD, értéke egy jegy. Portfolió: az elkészítendő anyag mennyiségétől és minőségétől függően változó terjedelmű, értéke a portfolió kiadásakor ismertetettek alapján van. Elkészítésére legalább 4 hetet kell adni (ebbe beletartozik a konzultációs cheklista megléte is). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. A naplóba beírt érdemjegy ZÖLD. Egy tanítási napon 1-4. évfolyam csak egy; 5-8. évfolyamon csak két írásbeli íratható; középiskolában: csak két nagydolgozat vagy témazáró íratható (vagy 1 nagy 3 kicsi, vagy 4 kisdolgozat). A nagydolgozatok, témazárók íratásának sorrendjét (időrendjét) azt határozza meg, hogy melyik szaktanár közölte az íratás tényét a tanulókkal hamarabb, illetve jelölte be azt a naplóba. Amennyiben egy tanítási napon egy nagydolgozat vagy témazáró van, 49

akkor ezen felül további legfeljebb 3 írásbeli felelet, kisdolgozat íratható (a tanárok közötti szóbeli megegyezés alapján, a diákok jelzései szerint: jelzik, hogy aznap már írtak hármat). A házi dolgozatok mennyisége legfeljebb az adott szaktárgy heti óraszáma. Portfolió tantárgyanként, tanévenként, tanulónként egy lehet. A tanuló írásbeli kérésére ettől el lehet térni (versenymunkák, felvételi felkészülés indokoltsága stb. esetén). Amennyiben a tanulónak felmentése van valamelyik tárgy írásbeli számonkérési formája alól, akkor a jogszabályban előírtak szerinti eszközöket, lehetőségeket kell számára biztosítani. A szakmai képzésben az írásbeli beszámoltatások formáit kiegészíti az évfolyamfeladat. Amennyiben az írásbeli munkának meghatározott pontozási útmutatója van (azt a tanulóval előzetesen ismertetni kell!), akkor a ponthatárok a munkaközösségek által elfogadottak alapján a következők: 86-100 % = 5 70-85 % = 4 56-69 % = 3 40-55 % = 2 0-39 % = 1 3.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végeztetni valamely témában; alkotómunkára ösztönözni valamely témában. Elveink és korlátok: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és szinte minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére / elkészítésére / megtanulására mindenki képes.) 50

A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell. Tanítási szünet (tavaszi, őszi) idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. 3.13. Iskolai egészségnevelési program 3.13.1. Bevezetés A harmadik évezredben szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jó-létet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. A lakosság egészségügyi állapotának javítsa érdekében készült el az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit építette be. Sikeres végrehajtásához ágazati, ágazatközi együttműködés szükséges. 51

Már a fentiekből is látható, hogy az egészségnevelési program összeállítása nem egy pedagógus feladata. Az érdekelt pedagógusok közös munkájára van szükség. Az intézményi szakmai vezetés képviselője az egységes szemlélet kialakításában tud segíteni. A drogügyi koordinátor a drog-prevenciós feladatok összeállítását, beépítését tudja vállalni. A különböző tantárgyak helyi tanterveibe kerülő témák képviselői (osztályfőnöki, emberismeret, biológia, testnevelés, kémia stb.) a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket tudják összeállítani. Az iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős a program speciális területeinek kidolgozásában működik közre. 3.13.2. Alapfogalmak Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3.13.3. Egészségfejlesztési stratégiánk Az egészségfejlesztés az iskolánk egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősíté- 52

sére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulóink személyiségfejlesztése érdekében. E tevékenység pontos szervezőmunkát igényel a különböző segítői körök aktív bevonásával. 1. Felmérés A fiatalok fizikai, egészségi állapotának vizsgálatát az iskolában az egészségfejlesztésért felelős pedagógus, az iskolai védőnő végzi el és értékeli ki (a tanulók fizikai állapotának mérése, ld. külön fejezet). 2. Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés Egészségfejlesztési tevékenységünk kiemelt része olyan csoport létrehozása volt, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkotják az egészségfejlesztő csoportunkat: az intézményvezető, szakmai helyettes, fejlesztőpedagógus, a testnevelő, a szabadidő-szervező, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Bevonjuk az iskola pedagógiai munkájában kiemelten fontos személyeket pl.: osztályfőnököket is. A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az előbb felsorolt személyek jelentik intézményünkben. A külső kapcsolataink lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munkánk kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására: Szülők (család), iskolaszék, szülői munkaközösség, Iskolaorvos, háziorvos, iskolavédőnő, Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Rendvédelmi szervek: a megyei rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolánknak. Továbbképzési tervünkben évről évre előtérbe helyezzük az egészségneveléssel, prevencióval kapcsolatos továbbképzéseket. 3. Az iskolai egészségnevelési programunk megtervezésének szempontjai: A helyzetkép felvázolása, a feltételrendszer elemzése alapján alakíthatók ki a program céljai, szerkezete. 53

A program megvalósítását az garantálhatja, ha céljaiban konkrét, reális az életkori sajátosságokat figyelembe veszi a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott; megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket; a feladatokat tagoltan rögzíti tartalmazza a módszertani elemeket; a szükséges forrásokat meghatározza; valamint kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket. 3.13.4. Az egészségnevelés céljai Az egészséges életmód programunk célja, hogy az intézmény egységes oktató-nevelő munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, sportági tevékenységek, és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A fiataljaink ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgás, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás váljon életük részévé. 3.13.5. Az iskolai egészségnevelés területei Az iskolai egészségnevelés hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A kiemelt területeket intézményünk súlypontozva kezeli, a tanulóink különösen veszélyeztetett helyzete miatt. 54

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint Színterei: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás: szakiskolánk órabankját a központi programok órakeretei határozzák meg, melyek heti 2 óra testnevelést írnak elő. A délutáni sportfoglalkozások és egyéb szabadidős tevékenységek révén lehetővé tettük a fiataljainknak a mindennapi testmozgást a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Osztályfőnöki órák, pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide) Tanórán kívüli foglalkozások Tanulószobai, kollégiumi foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a nevelők között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja. Iskolán kívüli rendezvények: Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények programjaihoz: Városi Könyvtár, Művelődési Ház, Múzeumbarátok Köre hasonló témájú rendezvényei, Családsegítő Központ, Nagycsaládosok Egyesülete, stb. 55

3.13.6. Az egészségnevelés feladatai Az egészséges életmód programunk feladatai: Egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló-képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése. Mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sportélmények nyújtása: sportágak elsajátíttatása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a feladattartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarctűrés. Mindennapi feladatok: Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet. Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. Ebédeltetés a meghatározott rendben. A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak. Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet. Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására. Fő területek I. A dohányzás visszaszorítása II. Alkohol és drog prevenció III. Az egészséges és korszerű táplálkozás elterjesztése IV. Aktív testedzés beiktatása a mindennapokba V. Lelki egészségvédelem I. A dohányzás visszaszorítása Cél: A cigarettafogyasztás, a rendszeres dohányzás illetve a passzív dohányosok dohányfüstben eltöltött idejének a csökkentése a gyermekek körében. A lehető leghatékonyabban próbáljuk a fiatalokat távol tartani a dohányzástól. Megcélozva a 6. évfolyamos korosztályt. Olyan véleményformáló élmények érjék a gyermeket, amelyek hatására később minél kevesebben próbálják ki a cigarettát. Megvalósítás: Leszoktatást segítő programok hirdetése ( diákok által tervezett és kivitelezett, lehetőleg szülők bevonásával) Korosztályra bontva a dohányzás megelőzésének, a dohányzás káros hatásainak ismertetése a diákokkal tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében. 56

Eredmények értékelése: Ellenőrizni, hogy az adott tanév végére hány gyermeknek sikerült letennie a cigarettát, ha nem sikerült, annak okát felderíteni s megállapítani, hogy mely módszerek voltak hatékonyak, s azok helyett újabb stratégiát felállítani. II. Alkohol- és drogprevenció Cél: Az alkohol és drogfogyasztás illetve az általuk okozott egészségügyi károk visszaszorítása és megelőzése. Az alkohol fiatalkori kipróbálásának lényeges csökkentése és koreltolódása a felnőttkorhoz közeli életszakasz felé. Az illegális drogozás csökkentése. Megvalósítás: Legfontosabb a prevenció fejlesztése, különösen a 7.-8. osztályt célozva. Ismertetni a diákokkal az alkoholfogyasztás és drogozás rövid és hosszú távú hatásait, a társadalomra és a családra gyakorolt negatívumait. Alkoholista családok gyermekeinek preventív védelmére irányuló programok működtetése. Eljárás: Videofilmek vetítése, kérdőívek, tesztek kitöltése a gyerekekkel, az eredmények közös kiértékelése. Iskolai kampány szervezése az alkohol és drogfogyasztás visszaszorítására, plakátkészítő verseny, vetélkedők szervezése. Eredmények kiértékelése: Feltárni azokat a módszereket, melyeket hatékonyan tudtunk alkalmazni az alkohol és drogfogyasztás visszaszorításában. Újabb stratégiák felállítása az eredmények figyelembe vételével. III. Egészséges táplálkozás terjesztése Cél: A táplálkozással összefüggő megbetegedések gyakoriságának csökkentése és a gyerekek egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozással. A diákoknak meg kell ismerkedniük az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókkal. Meg kell értetni velük, hogy az evési szokások, az elfogyasztott táplálék nagy mértékben befolyásolják egészségüket. Biztosítjuk, hogy az iskolai étkeztetés által hozzájusson a gyermek a korának megfelelő menynyiségű és minőségű táplálékhoz. Az iskolai büfék kínálatában nap mint nap szerepelnek az egészséges ételek. Feladat: Fejleszteni döntési, helyzetmegoldó képességeiket. Minél több egészséges étellel megismertetni a gyermekeket. Tudják alkalmazni ismereteiket az étrend összeállításánál. A tanulók iskolai étkezésénél felügyeletet biztosítani a megfelelő étkezési szokások kialakításához. Annak tudatosítása, hogy a súlyfelesleg betegségek kialakulásához vezethet. 57

Megvalósítás: Védőnői prevenciós és felvilágosító tevékenység. Az egészséges táplálkozás alapelveinek oktatása. Az iskolai étkeztetés rendszeres kontrollálása ( só-, zsír-, cukorfogyasztás háttérbe szorítása, változatos étrend, gyümölcs, főzelék, korpás és barna kenyér beiktatása hetente többször). Egészséges táplálkozás-nap beiktatása az adott tanévben, egészségügyi vetélkedővel, plakátkészítési verseny szervezésével. Az iskolai büfé kínálatában egészséges élelmiszerek is szerepeljenek (pl. friss gyümölcs, tejtermékek. A tevékenység színterei: Osztályfőnöki órák Környezetismeret, életvitel Napközis foglalkozások Kollégiumi foglalkozások 5.-12. évfolyam 1.-4. osztály Eredmények értékelése, visszacsatolás. IV. Aktív testedzés beiktatása a mindennapokba A rendszeres testmozgás a szellemi, testi fejlődésre, valamint a társas kapcsolatok alakulására egyaránt pozitívan hat. Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Az étrend mellett a gyermekkori mozgás hiánya is vezető szerepet foglal el a gyermekkori elhízás, magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések kialakulásában. A mozgás, a sport, a testnevelés értékeinek permanens előtérbe állítását igen jól szolgálják az iskolák sporthagyományai, és olyan rendezvényei, amelyekben a sport ill. általában a mozgásos elemek is helyet kapnak. Az ilyen területen mutatott teljesítmények kellő súlyú és nyilvános elismerésben részesülnek. Testnevelés órán alapvető érték legyen a mozgás és a mozgás megszerettetése. Kerülni kell a monotóniát, a kevéssé életszerű testgyakorlási elemeket. A napirendbe beépített mindennapos testedzést át kell szőnie a játéknak, és lehetőség szerint a szabadban kell történnie. Cél: Testi állapotukhoz és lehetőségeikhez mérten rendszeresen vegyenek részt a gyermekek a testnevelés órákon és a napi mozgásos játékokban, feladatokban. Érjék el mozgásuk fejlődésében a számukra legharmonikusabb állapotot. Feladatok: Rendszeres munkával segíteni kell a fizikai állapot erősítését és az ellenálló-képesség fejlődését. Színesíteni mozgáskultúrájukat. Mozgási-sportolási alkalmak számának emelésével lehetőséget teremteni a mozgás örömének átélésére. Fejleszteni akaraterejüket, kitartásukat. Megismertetni a szabadidőben végezhető sportolási lehetőségekkel a gyermekeket. A gyógytestnevelésben és könnyített testnevelésben résztvevő tanulókat folyamatosan figyelemmel kell kísérni. 58

Tevékenységek színterei: Testnevelés óra 1.-12. évfolyam Sportkör Napközi: játék és sportfoglalkozás Kollégium: sportklub foglalkozás Tevékenységek: Iskolai versenyek, megyei bajnokságok Városi sportrendezvényeken való részvétel (Madzagfalvi Napok). Kiemelkedő sportrendezvények megtekintése. Alsó tagozatban azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, biztosítjuk a napi 30 perc mozgást levegőzéssel, szünetben végzett játékos testmozgással. VI. Lelki egészségvédelem Cél: Ismerjék meg önmagukat, lehetőségeiket, korlátaikat. Tudatosodjanak bennük az erkölcsi értékek és az erkölcsös magatartásmódok.. Feladat: Az önismeret fejlesztése érdekében teret kell adni az öntapasztalás, önkipróbálás élményének. Pozitív értékek és normák átadása. Énvédelmi technikák, stresszhelyzetek kezelésének elsajátítása. Tevékenységek színterei: Osztályfőnöki órák Természetismeret, életvitel órák Napközis foglalkozások Kollégiumi foglalkozások Módszerek: Szituációs játékok, beszélgetés, vita, mentálhigiénés előadások feladatlapok kitöltése, értékelése 59

3.13.7. Baleset- megelőzési program Tevékenység Módszer Felelősök Határidő Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában. Baleset-megelőzés az iskolán kívül, külső helyszíneken. Balesetvédelem a szakórákon. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. A szakmai gyakorlatokon való eszközök helyes használatának ismertetése, tilos és elvárható magatartásformák megismertetése Tanulmányi kirándulások, külső gyakorlatok, nyári gyakorlatok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Gyakorlatokon a szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés, önvédelem óra: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése. Elsősegélynyújtás oktatása. Egészségtan modul keretében. Osztályfőnökök, oktatók - az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell. Osztályfőnökök Kísérőtanárok Szaktanárok tanárok Szeptember, első tanítási nap, hosszabb tanszünetek után Az aktualitásnak megfelelően. Első tanórán, folyamatos A tanítási anyagba építve. Az általános feladatokon túl a szakiskolában a különböző szakmák elsajátításában a speciális munkakörülmények között végzett munkában különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó mozgástevékenységek is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására fel kell készíteni a tanulókat a prevenció általános és speciális gyakorlataira. A sportfoglalkozásokkal érzékelhetően növelhetjük teljesítőképességeiket. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása. Feladatunk, hogy tanulóink életmódjába beépítsük a mindennapi mozgás iránti igényt, s ehhez biztosítsuk a megfelelő hátteret. 3.13.8. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása A Magyar Köztársaság Alkotmánya az Alapvető jogok és kötelességek című XII. fejezete kimondja : A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez és ezt a jogot többek között a rendszeres testedzés biztosításával kell érvényesíteni. Az iskolai egészségnevelési programunk a tanulók edzettségének növelésére, különféle testkultúrák, sporttevékenység megismerésére irányul. Célunk az, hogy a szellemi munka kiegészítője legyen a diákok számára a rendszeres testmozgás, amely növeli fizikai állóké- 60

pességüket, fejleszti testkultúrájukat, koordinációs képességeiket, a fizikai állapot javításával egészséges életmódra nevel. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Stratégiai cél: - az iskolai testnevelés és sport szerepének fokozása, - a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé, - alakítsa ki a helyes higiéniás szokásokat, - erősítse az ellenálló-képességet, edzettséget, - megelőzze az ortopédiai elváltozásokat, - megfelelően felkészítse a tanulókat a keringési és légzőrendszeri betegségek megelőzésére - ismerjék meg a tanulók a relaxációs eljárásokat, - a tanulók testi, lelki, morális egészségének fejlesztése érdekében, a testkultúra eszközrendszerének hatékonyabb alkalmazása a közoktatásban. Követelmények: - minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgás programban - a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése megfelelő legyen - legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőgyakorlatok - tartsák be a gerinc- és ízületvédelem szabályait - minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is Programunk megírásánál meghatározó volt számunkra a Sporttörvény és a Közoktatási Törvény 52 -nak (9-10) bekezdése. Ezek szerint alakítottuk ki az iskolai testnevelés foglalkozási kereteit a tantervekbe építve. Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő, oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek, és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét és igényeljék is azt. Az 1-4. évfolyamon tanulók a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel, jártasságokkal, készségekkel rendelkezzenek, amelyekre 5-12. évfolyamon építeni lehet, és tovább lehet fejleszteni azokat. 5-12. évfolyamon tovább kell erősíteni a sportági ismereteket, jártasságokat. 61

A testnevelés órák folyamatába be kell építeni a motorikus képességek fejlesztését, erősíteni kell a gyermekek fizikai állóképességét. El kell érni, hogy természetes igényévé váljon a tanulóknak a szellemi munkát kiegészítő mindennapos testmozgás. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) fizikai állóképességet mérünk, amely összehasonlítási lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő módon fejlesztjük-e a tanulók fizikai állóképességét. Iskolánkban sportkörök működnek. A kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nem kötelező tanulói foglalkozások időkeretének terhére alakítjuk ki. Ezzel biztosítjuk a mindennapos testedzést tanulóink számára. Hetente legalább kétszer 45 percet biztosítunk az évfolyamok számára, hogy minél több rekreációs lehetőséggel ismerkedjenek meg, élvezzék a szabadban történő mozgáslehetőségek formáit. Igyekszünk elősegíteni a koordinációs képességek minél szélesebb kialakítását, a mozgáskultúra kiszélesítését. A sportjátékok lehetőséget nyújtanak a helyes közösségi szellem kialakítására, erősítik az összetartozást a csoportok között. A sportcsoportok úgy próbálják foglalkozásaikat alakítani, hogy a tanulóban erősödjön az egészséges életmód iránti igény, napirendjébe be tudja illeszteni és igénye is legyen a mindennapos testmozgásra. A szabadtéri testnevelés és sportolás tárgyi feltétele iskolánkban jónak mondható. A sportudvar kedvező lehetőséget biztosít a szabad levegőn történő mozgásra. 3.14. Iskolai környezeti nevelési program 3.14.1. Alapok Törvényi háttér: Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény54. 1. cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. 62

Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. -a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program(a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimondja, hogy a Kt. 54-55. -ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram(1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: 63

Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az Egészség 21 Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. 6. pontja szerint az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. ANemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit ésa Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. 64

Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 3.14.2. Helyzetkép Iskolánk Békés városi székhellyel működő középfokú tanintézet, amely Dévaványán is rendelkezik telephelyekkel.. Tanulóink zöme falusias, mezővárosias környezetben lakik. Mindennapos kapcsolatban van a természettel, a környezet épített és természetes objektumaival. Környezetről ismereteiket részben tapasztalati úton, részben tanulmányaikból és a médiából szerzik. Tágabb környezetük az alföldi táj délkeleti része, a Körösök völgye. Történelmi emlékekben nem bővelkedik, inkább természeti értékei a számottevőbbek. Különösen gazdag fajokban a Körösök és a holtágak ártéri erdői, a szikes puszták, legelők még őrzik az egykori gazdag növény- és állatvilág emlékeit is. Területünkön a nevelésben is hasznosítható lehetőség a Körös-Maros Nemzeti Park és a most szerveződő Körösvölgyi Natúrpark, amely az országhatáron is átnyúlva a Körösök vízrendszerének egységes kezelését és hasznosítását tervezi. Békés város Önkormányzati Testülete megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi és hasznosítási koncepcióját, amely jól alkalmazható az iskola környezeti nevelési programjának megvalósításában. A tanulókban tudatosítani kell településünk természeti, társadalmi-gazdasági adottságainak erősségeit és fejlesztendő területeit. A környezeti nevelés iskolai programjának megvalósításában támaszkodunk a társadalmi, szakmai és civil szervezetekre. Első körbe tartoznak a megyei és települési önkormányzatok szakemberei, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Körös-völgyi Natúrpark szakértői. Szakmai szervezetek a műemlékvédelmi, gazdálkodási, építési, szolgáltató intézmények és hatóságok munkatársai, vezetői, szakemberei képviselik. A civil szervezetek közt fontos szerepe van a falu- és városvédő egyesületeknek, szervezeteknek, külön kiemelve a Békési Városvédő- és Szépítő Egyesületet. Kapcsolataink köréhez tartoznak országos szervezetek is, pl. a Magyar Madártani Egyesület. Iskolánk számos eltérő helyen és környezetben található telephellyel működik. Az épületek eltérő időben és nem minden esetben oktatási célra épültek. A legjobb környezeti adottságokkal a békési Hőzső utcai székhelyiskola és a Vásárszél utca épületei rendelkeznek, ahol zöld környezetben, parkban vannak az épületek. Ezt a lehetőséget a jövőben jobban be lehet kapcsolni a környezeti nevelésbe. Az iskolai udvarok, parkok gondozása, takarítása rendszeres, ennek ellenére akad eldobált szemét, sok tanuló csak használója a környezetnek és nem védelmezője, gondozója. Személyi feltételek: Az iskola dolgozói, tanárai abból a környezetből kerülnek ki, ahonnan a tanulóink, így fogalomhasználatban, ismeretben, gondolkodásban a felnőttek és tanulók közt megvan az összhang. A tanárok környezet iránti érzékenysége, igényessége jónak mondható. A pedagógusok, tanárok közül többen maguk is gazdálkodnak, szabadidejükben sok időt töltenek a természetben. Lakóhelyük épített és természeti környezetét jól ismerik, és ismereteiket az oktatásban is sokszor felhasználják. Iskolánk több pedagógusa civil szervezet vagy társadalmi szervezet tagjaként is végez környezetvédelmi tevékenységet. 65

3.14.3. Alapelvek A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. A fenntarthatóságra neveléslényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdaságirendszerközött a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a környezeti polgárrá nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel, ami nem könnyű lecke a merev szaktudományitantárgyi keretekhez szokott pedagógustársadalom számára.. Pedig a világ egész, egészként éli meg a gyerek, aki a szocializáció során hamar elválik környezetétől. A világ megismerésének ugyanis az egyik legfontosabb útja, az hogy a megismerendő dolgokat részeire, elemeire bontjuk, vizsgáljuk azokat és azok viszonyát. A mai civilizált és bonyolult világ a kultúrát, a felhalmozott tudást is már csak úgy képes átadni a felnövekvő generációknak, ha a világot részekre bontja. A jelenkorban akkor ér el az egyén a társadalomban nagyobb eredményt, ha valamely szakterületen speciálisan magas műveltségre tesz szert. Azonban egyre inkább visszaüt a specializáció, gyakran elvész a lényeg és a valóság, nem látjuk a fától az erdőt. A jövő emberének szüksége van a szélesebb látásmódra, a tanulás során megszerzett műveltségi anyag integrációjára. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom). A tanterveknek a fenntartható fejlődés szempontjából a központi tudományágak (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket kell bemutatniuk. Ez a megközelítés azért előnyös, mert a fenntarthatóság ideális rendezőelv az integrált gondolkodás elősegítéséhez. A fenntarthatóság tanulásának szükségszerű velejárója, hogy leomlanak a falak a különböző tudományágak között, talán éppen azáltal, hogy egy bizonyos valós problémára összpontosítunk, és azt különböző szemszögből közelítjük meg. Akármilyen megközelítést is alkalmazunk, helyi szinten kell eldönteni, milyen folyamatok és források használhatók a fenntarthatóság tantervi integrálásához. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az óvodai és az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk. 3.14.4. Célok A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai: elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság 66

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé érzékennyé tenni a környezet állapota iránt bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez, képessé válni az élethosszig tartó tanulásra Helyi célok, értékek természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék kezelés, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) hagyományok védelme, család iskola település nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása a nevelés fontossága ami nem helyettesíthető a képzéssel életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé a közvetlen és tágabb környezettük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban legyenek tisztába a történelmi, gazdasági változásokkal, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan ismerjék meg és kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipar és a mezőgazdaság termelésével járó, az emberi egészséget veszélyeztető hatásait a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot szakmacsoportnak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz-, és energiafelhasználás 67

a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait, és a kezelésükre vonatkozó szabályokat törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására. A célok megfogalmazásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy először a gyerek tapasztalat útján érzékeli a teljes világot óvodás és kisiskolás korban a környezettel kapcsolatos érzelmek, attitűdök, szokások kialakításának nagyobb szerepet kell kapnia, mint a konkrét tudásnak a 12-16 éves gyerek számára a világról szóló ismereteket részekre bontjuk, és a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket több tudomány oldaláról is megvilágítjuk később a megfelelő tudás elsajátítása után szükséges, hogy az ismeretek ismét integrálódjanak, hogy egységes egésszé álljanak össze a gyerekekben, ezért erre meg kell tennünk a megfelelő lépéseket. 3.14.5. Feladatok Speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megjelenítésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A nevelés, oktatás második szakaszába, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Magasabb évfolyamokon: A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. 3.14.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tantárgyak keretében megvalósítható lehetőségek: Minden munkaközösség az oktatott tantárgyak keretében megtalálhatja a környezeti nevelés, szemléletformálás témakörébe tartozó példákat. A környezetvédelem ne csak elvont fogalom legyen, hanem épüljön be a tanulók mindennapi gondolkodásába és cselekedeteibe. A tanulók ismerjék meg környezetük épített és természeti objektumait, tárgyait, élőlényeit, mert a tanulók és felnőttek csak azt fogják védeni, amit ismernek és 68

szeretnek. Tehát nem elegendő a tanórákon közölni az ismereteket, érzelmileg is közel kell hozni a tanulókhoz a környezetvédelem kérdését. A szaktanárok feladata minél teljesebb képet nyújtani egy-egy környezetvédelmi problémáról, a kérdés globális voltát is értelmezni kell. A helyi példákat nem elég tanteremben, verbálisan megvilágítani, a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani a személyes megismerésre, tapasztalatszerzésre. Feladat a környezetvédelemhez kapcsolódó termelő, feldolgozó, ártalmatlanító üzemek, gazdaságok meglátogatása. Ezeknek a látogatásoknak előkészítésére gondot kell fordítani, a tapasztalatok megbeszélése után kövesse a tanultakkal, elméleti ismeretekkel való összevetése, majd az ismeretek számonkérése. Az ismeret csak akkor ér valamit, ha értéket képvisel, ha az aktív, a tanulóink által felhasználásra alkalmas ismeret. Iskolánkban a gyakorlatban is példát kell mutatni. Amit környezetünkben nem tudunk bemutatni, azt a mai modern oktatási eszközökkel kell megoldani. Iskolánk rendelkezik oktatófilmekkel, videokazettákkal. Ezek beszerzését és felhasználását a jövőben is folytatni kell. Szabadidős tevékenységek felhasználása Osztály- és csoportkirándulások szervezés során legyen az egyik kiemelt cél hazánk és megyénk környezeti értékeinek megismerése. A tanulók a kirándulások során élményszerűen jutnak olyan ismeretekhez, amelyeket a tanórai keretek között nem tudunk biztosítani. A kiránduláson szerzett ismeretek felhasználhatók a tantárgyi ismeretek bővítésére, színesítésére is. A tanmenetben a tanulmányi kirándulást a tanév elején tervezni kell. Pályázatokon, versenyeken minél több arra alkalmas tanuló indítása a cél. A tanulók felkészítése szaktanári feladat, az eredményt elért tanuló és felkészítő tanár részesüljön iskolai elismerésben is. Iskolánk minden osztálya az őszi és tavaszi időszakban vállaljon munkát az iskola környezetének, parkjának rendben tartásáért. A középiskolai végzős osztályok kapjanak lehetőséget 1 1 fa elültetésére. Ezekkel az akciókkal célunk az iskolához való kötődés erősítése, környezetünk esztétikusságának növelése. Tanulóinkat ösztönözni kell, hogy lakóhelyükön kapcsolódjanak be a parkosítási, környezetvédelmi, tisztasági akciókba, az ilyen munkában közreműködő tanulók kapjanak iskolánkban támogatást és megbecsülést. A kollégiumi tanulók mellett a városi tanulókat is be kell vonni a Madárbarát kert mozgalomba. Minél több tanulók a környezetvédelem aktív résztvevőjévé kell nevelni. Tanulószobai, kollégiumi foglalkozások: ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a nevelők között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős foglalkozások: a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokról való megemlékezés Hétvégi iskolai programok, iskolaszépítés Globális környezetvédelmi problémák megjelenítése iskolánkban: Minden tanulónak legyen ismerete a természet és környezetvédelemhez kapcsolódó mozgalmak, szervezetek létéről és munkájáról. Kapjon iskolánkban nagyobb nyilvánosságot programjuk, munkásságuk és célkitűzéseik. Minden tanuló tudjon a környezetvédelemhez kapcsolódó világnapokról: Föld Napja, Állatok Világnapja, Madarak és Fák Napja, Víz Világnapja. Ezek az események ne kötelezően 69

teljesítendő feladatok legyenek, hanem élményt, aktív cselekvést biztosító eseményekkel minél több tanulót vonjanak be a rendezvényekbe. Az eseményről való megemlékezés legyen a munkaközösségek feladata, kerüljön be az éves programjába az iskolának. Szükséges hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók indítása is. Minden tanuló és minden dolgozó ismerje meg a környezetre veszélyes anyagok (szárazelem, mobiltelefon, golyóstollbetét) összegyűjtésének és ártalmatlanításának fontosságát a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével. A tanulókban tudatosítani kell a fenntartható fejlődés alaptételeit, benne a takarékosság fontosságát a természeti erőforrásokkal, a holisztikus szemlélet kialakítása a cél. Minden tanulónak érteni és tudni kell, hogy a természeti erőforrások végesek, értéket képviselnek, áruk van, a takarékosság egyéni és közösségi érdek Iskolán kívüli rendezvények: Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények programjaihoz: a Városvédő- és Szépítő Egyesület, az általános- és középiskolák hasonló témában szervezett programjai, városi könyvtárak, művelődési házak, Múzeumbarátok Köre hasonló témájú rendezvényei. Az iskola környezettudatos működésének területei Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék, az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem). Vegyszerek az iskolában (takarítószerek, festékek) Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása) Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel) Tevékenység Megvalósulás Időpont Felelős Az iskolai étkeztetés környezettudatos működtetése Az iskola tisztaságának környezettudatos működtetése Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezettudatosság Az iskolai energiahasználatának környezettudatossága Élelmiszerbiztonsági előírások betartása, HACCP A tantermek tisztántartása, a szemetelés csökkentése, Tisztasági Nap, Szemétszedő akciók szervezése folyamatos alkalmi és folyamatos a takarítószerek és festékek folyamatos vegyszernyilvántartása és biztonságos kezelése Takarékoskodunk a vízzel, villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására folyamatos igazgató osztályfőnökök, szaktanárok, takarítók, igazgatóhelyettes takarítók szaktanárok igazgató takarítók szaktanárok igazgató A környezeti nevelés tartalmi elemei, amelyeknek meg kell jelenni a környezeti nevelésben: globális problémák (levegő, víz, talajszennyeződés tisztítás), természetvédelem, fenntartható fejlődés, biológiai sokféleség (diverzitás), fogyasztási szokások, 70

szelektív hulladékgyűjtés, a saját település értékeinek megőrzése saját település környezeti állapotának megismerése, gondjainak és ezek megoldásának megismerése, a környezetvédelem egyéni és családi lehetőségei, anyag- és eszköztakarékosság, hulladék csökkentése, energiatakarékosság, reklámok minősítése. Javaslat a környezeti nevelés tartalmi elemeinek feldolgozására: - évi 5 osztályfőnöki óra témája legyen környezeti kérdés, - minden tantárgyba legyen beépítve a környezeti nevelési rés (a tantárgy jellegének megfelelően) a téma, a tartalom és a tevékenység megjelölésével, - környezetvédelmi témanap témahét külön program alapján, - megfelelő számú érdeklődés esetén szakkör, fakultáció indítása, - versenyre felkészítés, tehetséggondozó foglakozás, - kiállítások szervezése, - tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, - fásítás, takarítás, gyomtalanítás - versenyek, vetélkedők szervezése és lebonyolítása, - környezetre veszélyes anyagok gyűjtése (szárazelemek, akkumulátorok). 3.14.7. Taneszközök A környezeti neveléshez iskolánkban rendelkezésre álló ismerethordozók, segédeszközök és objektumok: - videó, Internet, CD-ROM, számítógép, folyóiratok, szakkönyvek, szemléltetőeszközök, térképek. - parkok, állattartó tanüzem, tangazdaság, laboratóriumok. 3.14.8. Kommunikáció Iskolán belül Tanárok iskolavezetők, tanárok tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok tanárok: faliújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok diákok: faliújság, diákönkormányzat, Iskola szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, kiállítások. Iskola fenntartó: iskolagyűlés Iskola partnerek: programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. Külső (helyi és országos média) Települési önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. Országgal: adandó alkalom esetén TV, rádió, Internet. A környezeti nevelés partnerei: Belső partnerek: iskolavezetés, Külső partnerek: szülők, szervezeteik, 71

tantestület tagjai, munkaközösségek, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, szabadidő-szervező, DÖK, könyvtáros. fenntartó (városi és megyei), helyi és térségi intézmények és vállalatok, hatóságok, helyi, megyei, országos szakmai és civil szervezetek, Személyi feltételek: Az iskola dolgozói, tanárai abból a környezetből kerülnek ki, ahonnan a tanulóink, így fogalomhasználatban, ismeretben, gondolkodásban a felnőttek és tanulók közt meg van az összhang. A tanárok környezet iránti érzékenysége, igényessége jónak mondható. A pedagógusok, tanárok közül többen maguk is gazdálkodnak, szabadidejükben sok időt töltenek a természetben. Lakóhelyük épített és természeti környezetét jól ismerik, és ismereteiket az oktatásban is sokszor felhasználják. Iskolánk több pedagógusa civil szervezet vagy társadalmi szervezet tagjaként is végez környezetvédelmi tevékenységet. 3.14.9. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A minőségbiztosítás során a következő sémában gondolkodunk: minden szakképzést folytató közoktatási intézménynek 2008. december 31-ig be kell vezetnie a CQAF európai uniós minőségbiztosítási rendszert. Ennek elemeiben és indikátoraiban fellelhető mindaz, ami ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. Ezen indikátorokat a CQAF rendszer előírásainak megfelelően mérjük, és az eljárásrend szerint felülvizsgáljuk, szükség esetén intézkedési tervet készítünk a PDCA logikának megfelelően. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? 72

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását kérdőív, szociometriai vizsgálat, megfigyelés, egyéni vagy csoportos beszélgetés keretében vizsgáljuk. 3.14.10. Továbbképzések Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Tanulmányutak Továbbképzés az iskolában meghívott szakértő segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki. 3.14.11. Ökoiskola Az intézmény orosházi oktatási egységében az ökoiskolai cím elnyerése és megtartása érdekében az oktatási-nevelési feladatok évek óta kiegészülnek olyan szempontokkal és programokkal, amelyek irányítása és szervezése szerves részét képezik a tudatos környezeti nevelésnek. Ezek figyelembe vételével folytatni és kiszélesíteni kívánja az intézmény azt a megfeleltetési rendszert, amely más egységekben is elősegíti az ökoiakolai cím további megtartását a pályázati rendszerben. A. Általános elvárások 1. Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül, mely tartalmazza az alábbiakat: a) az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról készült beszámoló; b) az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyagés hulladékgazdálkodás 73

c) rendezvények, kirándulások környezeti hatásai (utazások módja, keletkezett hulladék) 2. Az iskola arculata (bemutatkozó anyagok, épület, udvar, dekoráció) határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus (környezetbarát, egészséges) életvitel pedagógiai értékeit. B. Tanítás-tanulás 1. Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit. 2. A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe céljai elérése érdekében. 3. Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott. C. Személyi feltételek, belső kapcsolatok 1. Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a reál, humán, illetve művészeti tárgyak és a testnevelés tanárai is, továbbá tagjai lehetnek a technikai személyzetből is. 3. A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit. 4. A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. 5. Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartás tekintetében. 6. Az iskola vezetője részt vett az ökoiskolák vezetői számára hirdetett vezetőtovábbképzésen. 7. A tantestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását elősegítő tréningen vagy egyéb programon. D. Tanításon kívüli tevékenységek 1. Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket, őrjáratokat). 2. Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. városvédelem, faluszépítés stb.). 3. Az iskola belső kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) tükrözik az ökoiskolai célokat. E. Társadalmi kapcsolatok 1. Az iskola együttműködik más magyar - és lehetőség szerint külföldi - iskolákkal is. 74

2. Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy ökoiskolai munkájáról minél többen hírt kapjanak 3. Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak. F. Fizikai környezet 1. Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos és megkímélt, és/vagy a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott. 2. Az iskolában történő építkezések és átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait: a) Az átalakítások, építések biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe. b) Az erőforrások használata és a környezet terhelése minimális az épületek építése, használata és lebontása során. c) Az épültek építése, használata és lebontása nem jár az egészségre káros hatással. d) Az épületek ergonómiailag megtervezettek és esztétikusak. e) Lehetőség szerint már az építés/átépítés során figyelembe veszik az energiatakarékos üzemeltetést (pl. megfelelő tájolás, szigetelés, nyílászárók stb.) G: Az iskola működtetése 1. Környezetkímélő anyaghasználat megvalósulása: a) Tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. b) Környezetkímélő anyagok használata a karbantartási munkákban és a takarításban. c) Környezetkímélő játékok, taneszközök és segédeszközök használata. d) Környezetkímélő anyagok használata az adminisztrációban és egyéb irodai munkákban. e) Környezetkímélő anyagok használata kikapcsolódási és egyéb tevékenységekben f) A kémiai anyagok lehető leginkább környezetkímélő kezelése, tárolása, felhasználása. 2. Egészséges és környezetkímélő módon előállított ételek felszolgálása: a) Kellemes és a funkciójuknak megfelelő főző- és étkezőhelyiségek. b) Közelből beszerezhető alapanyagok használata. c) A büfében lehet kapni egészséges és környezetkímélő árukat, ha nincs büfé, az iskola más módon hívja fel a figyelmet az egészséges és környezetkímélő ételekre. d) Egészséges, tápláló ételek és italok az iskolai étkeztetésben. e) A vegetáriánus étkezés lehetőségének biztosítása. f) A speciális étrendi megkötésekkel rendelkező tanulók számára a megfelelő ételek biztosítása. g) Eldobható cikkek használata csak abban az esetben engedélyezett, ha nincs más lehetőség. h) A főzés és az étkezés során használt eszközök, környezet- és egészségkímélők 75

i) Az iskolakertben termesztett zöldségek felhasználása az iskola konyhájában. (A vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer egészségügyi szabályok betartásával.) 3. Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladék-kibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. a) Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. b) Hulladékok elkülönített gyűjtése: Pl.: fémek, műanyagok, papírok stb. és átadása a hulladékkezelőnek c) A szerves hulladék komposztálása a helyi viszonyoktól függően. d) A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik. 4. Az iskola takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel. a) Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. b) A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. c) Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken. 5. Az iskola takarékosan bánik az energiával. a) Takarékosság a hőenergiával. b) Takarékosság az elektromos árammal. c) Megújuló energiaforrások használatára való törekvés az áramfejlesztés és a fűtés számára. 6. Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt. a) A kémények, szellőztető berendezések (ha vannak) anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. b) A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, dühöngő) gondozottak, pormentesek c) Az iskolakert mentes az allergén növényektől 7. Az iskola megközelítése környezetkímélő módon történik. a) A tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintetében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata. b) Ha a gyalogos, kerékpáros, ill. tömegközlekedéses iskolába járás nem megoldható, a gyerekek iskolabuszt használnak, megszervezik közös autós utjaikat. c) Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhető, a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása. d) A közlekedés megtervezése a felesleges utazások elkerülése érdekében. e) A szükséges szállítások ésszerű megszervezése. 8. Az iskola rendezvényei (diáknapok, kirándulások, sportrendezvények) a lehető legkisebb mértékben terhelik a környezetet. 76

3.15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is eleget téve a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Így tehát kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Iskolánkban a fenti elveknek megfelelő oktatás a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva jelenik még meg. A ismeretek, készségek elsajátításának alapjai elsősorban a tantárgyi órakeretekben, a helyi tanterv tananyagához kapcsolódóan jelennek meg. Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Ennek érdekében életkori sajátosságaihoz mérten: - El kell érnünk, hogy tanulóinkban az életkori sajátosságoknak megfelelően tisztázódjanak a kívánság és szükséglet fogalmai, ezeket el tudja különíteni. - Elvárjuk, hogy életkori sajátosságaihoz igazodva a reá érvényes egyéni és társadalmi jogokat tiszteletben tartsa. - Védje a természet értékeit. - A fogyasztás során tudjon tájékozódni, ismerje fel az alapvető döntési helyzeteket, és tudjon felkészülni döntéseire. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: - A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. o Az állampolgári kompetenciák kialakításának megalapozásában segítjük tanulóinkat abban, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, a csoportos tevékenységekben tudjanak és akarjanak közreműködni. o A társadalmi kompetenciák megalapozásakor igyekszünk tanulóinkban a versenyhelyzetek felismerését, az abban való helytállást és az ehhez szükséges készségek kialakulását segíteni. o A cselekvési kompetenciák megalapozásakor a fogyasztói magatartás alapelemeit kívánjuk kialakítani, melynek során a tanulók megismerik a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulják, hogyan kell viselkedni a fogyasztói viszonyok között, és saját szintjén hogyan tudja érvényesíteni érdekeit elsősorban a természeti erőforrások védelmében. Kisiskolás korban elsősorban az alábbi magatartások fejlesztését tűzzük ki célul: - kiválasztás és ennek gyakorlása - áruismeret - döntés - takarékosság

- gazdaságosság - minőség - biztonság - kockázatvállalás - bizalmi elv érvényesítése - helyes értékrend kialakítása - a reklám szerepe A középfokú oktatásban ezeket a fogalmakat mélyítjük el a szaktárgyak adta sajátosságoknak megfelelően. Mivel a fogyasztás elemi meghatározója a család, a fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, azért is fontos számunkra a családok bevonása a nevelési folyamatba. Ezen tevékenységek érdekében minden második tanévben felmérést végzünk a fogyasztói szokásokat illetően egyrészt a családok között, másrészt a tanulók esetében. A felmérések eredményeit megvitatja a szülői munkaközösség, a tanuló felmérések eredményeit a tanítók/osztályfőnökök közösen megbeszélik az osztállyal. A teljes felmérési eredményt a nevelőtestület megvitatja, értékeli, s ezek alapján új célokat, feladatokat tűzhet ki. A felmérésekhez megfelelően kipróbált, bemért mérőlapokat kívánunk felhasználni. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: - az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (magyar nyelvtan: kommunikáció, döntés; matematika: fogyasztási számítások; környezetismeret, biológia, szakmai tárgyak: eltérő fogyasztási szokások, élelmiszerek, egészséges táplálkozás, vegyszerek stb.) - tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedő, rendezvények) - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, esetlegesen pénzintézetek látogatása osztálykirándulás esetén) Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, egy idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg a családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtünk a családok vásárlási szokásairól, mely információk lehetővé teszik, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a vásárlói magatartásokat. Ezen kívül szeretnénk felhasználni még az alábbi módszereket (elsősorban a tanítási órákba építve): - interjú, felmérés a vásárlási szokásokról - médiafigyelés, reklám - egyéni és csoportos döntéshozatal - adatgyűjtés - szimulációs játékok - vita, érvelés technika, érdekérvényesítési gyakorlatok. 78

3.16. Kapcsolatrendszer, hagyományok 3.14.1. Kapcsolatrendszer Az óvoda kapcsolatrendszere: Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az iskolákkal, amelyekben a volt óvodások tovább tanulnak (utógondozás, nyomon követés), a bölcsődékkel, korai fejlesztést végző szakemberekkel. Kapcsolatot tart fenn a helyi települési önkormányzat óvodájával, a békési óvodákkal, az integrált óvodával. Szoros kapcsolatot ápol az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének Békés megyei szervezetével, a Harruckern János Közoktatási Intézménnyel, a Hunyadi János Közoktatási Intézménnyel és a Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központtal. Szoros munkakapcsolat van a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottsággal. Kapcsolatot tart az illetékes Családsegítő Központtal. A kollégium kapcsolatrendszere: A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település- a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Formái: Napi információk átadása Közös rendezvények (karácsony, farsang, gyermeknap, ünnepségek) Tanévnyitó szülői értekezlet Személyes beszélgetések, levelezés, telefonálás Előadásokon való részvétel A középiskola kapcsolatrendszere: 1. Felügyeleti és együttműködő szervek - Békés Megyei Önkormányzat Szakmai felügyeleti Osztálya Békéscsaba - Békés Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Osztálya Békéscsaba Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - Békés Város Önkormányzata 2. A működés rendjét szabályozó szervek - minisztériumok (MKM, FM, BM) - OKSZI, NSZI, stb. 3. Gazdasági, társadalmi szervezetek - Békés Megyei Agrárkamara - termelő üzemek, vállalatok, vállalkozások, Kft-k, a szakképzést segítő üzemek, 79

idegenforgalmi és utazási irodák 4. Oktatási, közművelődési intézmények - Békés Megyei Tudásház és Könyvtár (megyei közismereti versenyek közös rendezése) - helyi és körzeti általános iskolák (versenyek rendezése számukra) - Békés Városi Művelődési Központ, Dévaványai Városi Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Jantyik Mátyás Múzeum, Galéria, Zeneiskola, Békési Tájház, Békéscsabai Jókai Színház, stb. 5. Társadalmi érdekképviseletek - Városi Diákönkormányzat Békés - Városi Pedagógus Szakszervezet 6. Egyebek - hírközlő szervek, sportegyesületek, ÁNTSZ, Vöröskereszt, Biokultúra Egyesület, Kertbarátok Köre, Munkaügyi Központ, Járművezető-képző Vizsgabizottság Békéscsaba, Városvédő- és Szépítő Egyesület 7. Egyéni, személyes kapcsolatok: Gróf Wenckheim László A kapcsolatok működésének módja: közös programok, rendezvények, pl. szakmai napok, kiállítások, előadások, nyílt napok, bemutatók, pályázatok. Az intézmény érdekképviseleti formái: - Közalkalmazotti jogviszonyban: Közalkalmazotti Tanács, Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete - Szülői körben: Iskolaszék, szülői közösségek - Diák érdekképviselet: Diák Önkormányzat, Iskolai Sportkör, Iskolaszék, az iskolai közösségek, diákok, önkormányzati szervek, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolatrendszer formái és rendje az SZMSZ IX. fejezetében részletezve. A felsoroltak a Médiaismeretek tantárgy oktatásával kapcsolatban bővülnek a következő média-szervekkel: - Békés Megyei Hírlap - Békés Megyei Nap - Torony Rádió Békés - Csaba TV Törekszünk a városunkkal fennálló kapcsolataink további bővítésére (Madzagfalvi Napok, műsorok bemutatása, kiállítások rendezése a tanulók vizsgaremekeiből, részvétel a pályaválasztási vásárok rendezvényein). Külföldi kapcsolataink: Iskolánknak külföldi kapcsolatai is vannak. Ezek közül kiemelhetnénk a németországi Köllitsch-i iskolát, tangazdaságot. Alakulóban van a gyergyószentmiklósi kapcsolatunk is. A gimnáziumi képzésben induló Utazás & turizmus orientációt szervező Közoktatási Fejlesztési Alapítvány ígérete szerint angol és ír kapcsolatra lesz lehetőségünk, míg a Bé- 80

kés Megyei Rendőr-főkapitányság révén svájci és holland ismeretségi körünk bővül az eddig is meglévő kapcsolataink mellett. Külföldi kapcsolataink is változtak 1998 óta. A Kolozsvári Mezőgazdasági Líceummal kialakított kapcsolatunk 1999 tavaszán kezdődött, azóta cseregyakorlatok, kölcsönös látogatások, sportrendezvényeken való közös részvétel, találkozások gazdagították együttműködésünket. Az egyesülés kapcsán az elkövetkező években is együttműködünk az esseni középiskolával, amely Németországban található. Az új partnerként jelentkező franciaországi Siqules középiskolájának delegációja 2003 októberében látogatta meg iskolánkat, s tervezzük a viszontlátogatást is. A 2002-es Centenáriumi Évet sok színvonalas rendezvénnyel és egy igényes Centenáriumi Évkönyv megjelentetésével ünnepeltük. 3.16.2. Hagyományok Békés Szabadidős tevékenység - Iskolai Sportkör (ISK) működtetése. Célja a mindennapos testedzés megvalósítása és a sportban tehetséges fiatalok versenyszerű foglalkoztatása. Erős szálakkal kötődik a tanórai testneveléshez, bővíti a tanulók mozgáslehetőségét, a szellemi és lelki összpontosítás készségére nevel. Kapcsolódik a helybeli sportegyesületekhez is. A téli síelési lehetősége kihasználása, sítábor szervezése. Osztálykirándulások a tanév folyamán. - a fonyódligeti nyári üdültetés osztálykeretbe történő kihasználása, - kollégiumi kirándulások, - az EDÜ-n való részvétel, - szakkörök működtetése: média, fotó, motor-barát, citera, stb., - városi diákrendezvényeken való részvétel, - megyei diákolimpián, atlétika, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda és más sportágakban való részvétel. Közéleti tevékenység - diákönkormányzati munka, vetélkedőkön való részvétel, - nemzetközi diákcsere-kapcsolat, - az iskolai nyílt napokon való közreműködés, a pályaválasztó tanulók és szüleik tájékoztatásában, - az iskolai újság és rádió beindítása is célként szerepel a tanulók közéleti tevékenységének bővítésére. Iskolánk hagyományrendszere - Sokrétű és változatos programot kínálnak, tanulói igényeket elégítenek ki ezek a rendezvények és visszatérő események. Színvonalas iskola ünnepségek: évnyitó, gólyaavató, megemlékezés október 23-ról, március 15-éről, október 23-ról a Köztársasági Kupa keretében. A tanév során még a következő rendezvények érdemelnek említést: szalagavató, Farkas Gyula napok, amelynek keretében megkoszorúzzuk iskolánk névadójának sírját, a diákpolgármester-választás kampánya, sportversenyek, tanár-diák mérkőzés, városismereti vetélkedő is van. 81

További hagyományok: - Idegennyelvi napok (Haloween-party, Christmas-party) - Kellemes színfoltja a rendezvénykínálatnak az iskolánkban végzett Öregdiákok találkozója. - Szakmai napjainkra a bennünket támogató gazdálkodó szervek képviselőit hívjuk meg, s beszámolunk arról, hogy intézményünk a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hogyan használta fel. - Több festőművész rendezett már emeleti folyosónkon kiállítást, így az orosházi festőcsoport, Slezák Lajos. - Ballagó diákjaink faültetéssel és koszorúzással búcsúznak az iskolától. - Osztálytermeink nem kabinet jellegűek, így díszítésüket az osztályt használó tanulócsoportok végzik. - Ugyancsak jellemző a rendszeres parkgondozás, az iskola élő környezetének fejlesztése és megőrzése. - Az iskolához való kötődést segíti elő az iskola emblémájával ellátott pólóing, s tervezzük emlékplakett elkészíttetését, amelyet legjobban dolgozó tanárok és diákok kaphatnak. - Hagyomány nálunk a kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményt nyújtó tanulók elismerése. Ennek formái: pénzjutalom, könyvjutalom, oklevél, tárgyjutalom, felterjesztés a jó tanuló, jó sportoló kitüntetésre. - Mikulás sportdélután a dolgozók és gyermekeik részére, - a dolgozók egészségvédő tornája, testmozgása, Az iskola korábban végzett tanulói visszatérésének hagyományai, íratlan szabályai: - kapcsolattartás az osztályfőnökkel, tanárokkal, s általában az iskolával, - rendezvényeinken, programjainkon való részvétel, - osztálytalálkozók szervezése, - tanítási, szakmai gyakorlat intézményünkben, - bekapcsolódás a felnőttoktatásba, - alapítványaink támogatása, az alma mater munkájának segítése, pl. az Internetbe való bekapcsolódás. A szabadidős tevékenység bővülhet az alábbiakban felsoroltakkal, érdeklődés és finanszírozás esetén: - iskolai énekkar, - iskolai színjátszó csoport, zenekar, - kézműves szakkör, - számítástechnikai szakkör, - az intézmény szabadidős közéleti tevékenysége, hagyományrendszere a régieken kívül tartalmasabbá válik a következőkkel: - iskolai Web-lap működtetése, az iskolaújság, iskolarádió további működtetése, fejlesztése, - a katasztrófa-elhárítási, polgárvédelmi vetélkedőkön, a vöröskeresztes, csecsemőgondozó versenyeken való további hagyományos jó szereplés, - a nemzetközi diákcsere kapcsolatok működtetése, - termékbörze a tanműhelyi tanulói termékekből, - tanár diák mérkőzések, labdajátékok. Békés kollégiumok Szervezeti hagyományaink 82

Kollégiumunkban szinte a kollégium történetével egyidős a diák-önkormányzati tevékenység. A kollégiumban Diák Önálló Köztársasága működik. A diákokat felnőtt segíti. A kormány heti rendszerességgel ülésezik. A kollégium a szülői házzal a kapcsolatot elsősorban a csoportvezető nevelőtanárokon keresztül tartja. Megszűnt a kötelező családlátogatás hagyománya, de a nevelőtanár szükséges esetekben meglátogatja a családokat. A kollégiumba történő felvételi jelentkezések után júniusban tájékoztató értekezletet szervezünk az érdeklődő szülőknek, diákoknak. Leendő új kollégistáink számára a tanév vége utáni héten megszervezzük az új kollégisták táborát, ahol megismerkedhetnek a várossal, a kollégium egészével és kölcsönösen megismerkedhetnek a nevelőtanárokkal, diák vezetőkkel is. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló hagyományaink A diákok érdeklődési körének, tehetségének megfelelően szervezett diákkörök, házi versenyek. Prózamondó verseny, szavaló verseny Kézműves kör Filmklub Kondi, aerobik, sportkörök Versenyeken való részvétel Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink - Nemzeti ünnepeinket, október 23-át, március 15-ét, a holokausztról, a kommunista diktatúrák áldozatairól való emlékezést kollégiumi szinten tartjuk meg. Az aradi vértanúkról történő ünnepségen, Aradon kollégiumunk delegációja rendszeresen részt vesz. - Kollégiumi szinten szervezünk Mikulás estet, amelyre minden csoport saját előadással készül - A tanév ünnepélyes megnyitása - Végzősök búcsúja az iskolai ballagást megelőzően - A diákköztársaság által szervezett tanár-diák sportmérkőzések, bulik. - Tanév végi kirándulások Magyarország különböző tájaira és Gyergyószentmiklósra. - Vezetőképző tábor szervezése a nyári szünetben. - Tanév eleji felkészülés valamelyik középiskolai kollégiumban, tapasztalatcsere. Értékelési hagyományaink Az értékelési rendszer a felnőttekre és a diákokra egyaránt érvényesek (az SZMSZ szerint). Szánthó Albert utcai kollégium Hosszú évek során kialakult rendben kerülnek megrendezésre a különböző rendezvények, ünnepek. Részt veszünk kollégiumunk nevelőtanára által vezetett egyesület kereteiben sportversenyeken, bérletes színházlátogatásokon, ÉFOÉSZ és egyéb szervezetek által megrendezett eseményeken, kulturális fesztiválokon, kirakodó vásárokon. A diákotthon szervezi évről évre a farsangot és a gyermeknapot, természetesen az iskolák együttműködésével. A régebbi hagyományokból az elkövetkező tanévben a gólya-bál megrendezését kellene feleleveníteni, ezzel is elősegítve az újonnan bekerülő tanulók beilleszkedését, egymás megismerését. 83

3.17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az eszközök jegyzéke a leltár szerinti eszközök felsorolásban található, valamint a taneszköz-fejlesztési tervben. 84

4. ÓRATERVEK 4.1. A iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 4.1.1. Gyógypedagógiai Intézményegység, Békés 4.1.1.1. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA (1 8. évfolyam) Szakaszok Évfolyamok Tantárgyak Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom dráma 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 7 7 7 7 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 5 4 4 4 Élő idegen nyelv 1 1 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 Informatika 1 1 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2,5 Történelem és társadalomi ismeretek (hon- és népismeret) 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Természetismeret Fizika, kémia Biológia, 1 1 Ének-zene 1 1 Ének-zene tánc 1 1 1 1 1 1 Rajz és kézművesség 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 85

Rajz és médiaismeret 1 1 Földrajz 1,5 2 2 Életvitel és gyakorlati ismeretek 2 2 1 3 2,5 2 2 2 Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Kötött óraszám 18,5 18,5 19 21 21,5 22,5 25 25 Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Rehabilitációs órák száma 3 3 3 3 3 3 4 4 Szabadon tervezhető 1,5 1,5 1 1,5 1 0 0 0 Ez az óraterv a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült. Helyi tantervként a fenti rendelet alapján kiadott irányelveknek megfelelő kerettantervet adaptáltuk. 4.1.1.2. A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) speciális szakiskola 9-10. évfolyamának óraterve Óratervek A középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakiskolai szakaszára (9-10. évfolyam) az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet mellékleteként kiadott Kerettanterv a szakiskolák számára elnevezésű dokumentumot alkalmaztuk. A szakmák oktatásához az óratervek a központi programok ajánlott óraszámai alapján készültek. 86

Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanuló általános műveltséget megalapozó szakiskolai szakaszára (9-10. évfolyam) Tantárgyak Szakaszok évfolyamok Megszilárdító szakasz Éves óraszám 9. évfolyam Éves óraszám 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 92,5 2+0,5 92,5 2+0,5 Társadalom és jelenismeret 111 2+1 111 2+1 Angol nyelv 74 2 74 2 Matematika 92,5 2+0,5 92,5 2+0,5 Informatika 74 2 74 2 Természetismeret és környezeti tanulmányok 111 2+1 111 2+1 Művészetek 55,5 1,5 55,5 1,5 Pályaorientáció 74 2 - - Pályaépítési ismeretek - - 74 2 Gyakorlati oktatás 222 6 - - Szakmai alapozó oktatás - - 222 6 Testnevelés és sport 74 2 74 2 Osztályfőnöki 37 1 37 1 Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghatározott) 148 4 148 4 Kötelező óraszám 1017,5 27,5 1017,5 27,5 Nem kötelező, választható* 2,5 2,5 Összesen** 30 30 Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs 4 4 és rehabilitációs foglalkozás*** Mindösszesen 34 34 * Kt. 52. (7) ** Kt. 52. (3) *** Kt. 52. (6) 87

4.1.1.3. Szakképzést előkészítő évfolyam (HHR) A szakképzést előkészítő évfolyam időkeret Nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt. Az egyes modulok időkerete részben teljes projektek, részben projekteken belüli tanulási egységek között oszlik meg. A kerettantervi modulok időtartama táblázat formájában, összesítve: MODULOK IDŐKERET (ÓRA) A JELŰ MODULOK 347,5 1/II. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, ÖNISMERET 117,5 2/II. TANULÁS MÓDSZERTANA 70 3/I. ALAPKÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE: ÍRÁS, OLVASÁS, SZÁMOLÁS 4/I. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALKALMAZÁS 5/I. ÁLTALÁNOS SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ 60 60 40 S JELŰ MODULOK 670 6/III. PÁLYAORIENTÁCIÓ 270 7/IV. SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ ANYANYELVI, IDEGEN NYELVI 8/IV. SZAKMAI ALAPOZÁS, PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK SZABADON VÁLASZTHATÓ MODULOK A TANULÓ JAVASOLT ÉVI ÓRASZÁMA 40 60 300 1017,5 74 1091,5 88

4.1.1.4. Speciális Szakiskola 11 12. évfolyam Moduláris Szakképzés A helyi tanterv készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által összeállított adaptált központi program alapján. Moduláris képzésben oktatott rész-szakképesítések A 2009/2010-es tanévtől folyamatosan bevezetésre kerülő új OKJ szerinti szakmák SORSZÁM OKJ SZÁM MEGNEVEZÉS BEVEZETÉS ÉVE 1. 33 811 03 0100 21 01 KONYHAI KISEGÍTŐ 2009/2010 2. 31 215 02 0010 31 08 SZŐNYEGSZÖVŐ 2009/2010 3. 31 622 01 0100 21 04 KERTI MUNKÁS 2009/2010 4. 52 811 02 0100 31 01 ÉTKEZDÉS 2011/2012 89

sorszám A 33 811 03 0100 21 01 azonosító számú, Konyhai kisegítő megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység óraszám azonosító megnevezés elméleti Elmélet igényes gyakorlat gyakorlat összesen 1 338st/1.0/1466-07 Élelmiszerismeret I. 0 216 0 216 2 338st/2.0/1466-07 Élelmiszerismeret II. 0 204 0 204 3 338st/3.0/1466-07 Munkahelyi biztonság I. 180 0 180 360 4 338st/4.0/1466-07 Munkahelyi biztonság II 160 0 256 416 5 338st/5.0/1466-07 Takarítási műveletek I. 0 0 108 108 6 338st/6.0/1466-07 Takarítási műveletek II. 0 0 160 160 7 338st/7.0/1466-07 Tálalási műveletek I 0 0 108 108 8 338ST/8.0/1466-07 Tálalási műveletek II. 0 0 128 128 Szakmai tananyagegység óraszáma: 340 420 940 1700 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9 sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és 0 136 0 136 gyakorlata 10 Szakmai számítások 0 136 0 136 11 Szakmai kommunikáció 0 136 0 136 12 Számítástechnikai alapismeretek 0 68 0 68 Összes óra: 0 476 0 476 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység 13 Osztályfőnöki 68 0 0 68 14 Testnevelés 136 0 0 136 Összes óra: 204 0 0 204 Mindösszesen óra: 544 896 940 2380 Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 90

A Konyhai kisegítő rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként s.sz. azonosító Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai Megnevezés Elméleti Elméletigényes gyakorlat Gyakorlati 1. 338st/1.0/1466-07 Élelmiszerismeret I. 0 216 0 216 338st/1.1/1466-07 Élelmiszerek tárolása I. 0 52 0 52 338st/1.2/1466-07 Élelmiszerek előkészítése I. 0 94 0 94 338st/1.3/1466-07 Szakosított tárolási műveletek I. 0 70 0 70 2. 338st/2.0/1466-07 Élelmiszerismeret II. 0 108 0 108 338st/2.1/1466-07 Élelmiszerek tárolása II. 0 48 0 48 338st/2.3/1466-07 Szakosított tárolási műveletek II. 0 60 0 60 3. 338st/3.0/1466-07 Munkahelyi biztonság I. 180 0 180 360 338st/3.1/1466-07 338st/3.2/1466-07 338st/3.3/1466-07 Munkahelyi biztonsági szabályok megismerése I. Munkahelyi biztonsági szabályok alkalmazása I. Előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, hig.szab. alkalmazása I. összes 180 0 0 180 0 0 122 122 0 0 58 58 5. 338st/5.0/1466-07 Takarítási műveletek I. 0 0 108 108 338st/5.1/1466-07 338st/5.2/1466-07 338st/5.3/1466-07 Konyhai gépek, berendezések tisztántartása I Falak, munkafelületek tisztántartása I. Edények tisztántartása, mosogatás I. 0 0 34 34 0 0 34 34 0 0 20 20 338st/5.4/1466-07 Befejező műveletek végzése I. 0 0 20 20 7. 338st/7.0/1466-07 Tálalási műveletek I 0 0 108 108 338st/7.1/1466-07 Ételek tálalása, kiosztása I. 0 0 84 84 338st/7.2/1466-07 Edények, ételmaradék összegy. I. 0 0 24 24 1. évfolyam szakmai órák összesen: 180 324 396 900 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 0 252 0 252 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata 0 72 0 72 sh/1.1/2731-08 Pályatervezés 0 36 0 36 sh/1.2/2731-08 Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok 0 36 0 36 I. 10. Szakmai számítások 0 72 0 72 11. Szakmai kommunikáció 0 72 0 72 12. Számítástechnikai alapismeretek 0 36 0 36 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. 108 0 0 108 13. Osztályfőnöki 36 0 0 36 14. Testnevelés 72 0 0 72 1. évfolyam összesen óra: 288 576 396 1260 91

s.sz. azonosító Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai Megnevezés Elméleti Elméletigényes gyakorlat Gyakorlati 2. 338st/2.0/1466-07 Élelmiszerismeret II. 0 96 0 96 338st/2.2/1466-07 Élelmiszerek előkészítése II. 0 96 0 96 4. 338st/4.0/1466-07 Munkahelyi biztonság II. 160 0 256 416 338st/4.1/1466-07 338st/4.2/1466-07 338st/4.3/1466-07 Munkahelyi biztonsági szabályok megismerése II. Munkahelyi biztonsági szabályok alkalmazása II. Előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, hig.szab. alkalmazása II. összes 160 0 0 160 0 0 174 174 0 0 82 82 6. 338st/6.0/1466-07 Takarítási műveletek II. 0 0 160 160 338st/6.1/1466-07 338st/6.2/1466-07 338st/6.3/1466-07 Konyhai gépek, berendezések tisztántartása II. Falak, munkafelületek tisztántartása II. Edények tisztántartása, mosogatás II. 0 0 56 56 0 0 56 56 0 0 24 24 338st/6.4/1466-07 Befejező műveletek végzése II. 0 0 24 24 8 338st/8.0/1466-07 Tálalási műveletek II. 0 0 128 128 338st/8.1/1466-07 Ételek tálalása, kiosztása II. 0 0 104 104 338st/8.2/1466-07 Edények, ételmaradék összegy. II. 0 0 24 24 2. évfolyam szakmai órák összese: 160 96 544 800 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 224 224 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata 0 64 0 64 sh/1.3/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. 0 32 0 32 sh/1.4/2731-08 Egyéni átvezetés tervezése 0 32 0 32 10. Szakmai számítások 0 64 0 64 11. Szakmai kommunikáció 0 64 0 64 12. Számítástechnikai alapismeretek 0 32 0 32 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. 96 0 0 96 13 Osztályfőnöki 32 0 0 32 14 Testnevelés 64 0 0 64 2. évfolyam összesen óra: 256 320 544 1120 1 2 évfolyam szakmai órák összesen: 340 420 940 1700 1 2 évfolyam mind összesen órák: 544 896 940 2380 Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel. 92

sorszám A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység óraszám azonosító megnevezés elméleti Elmélet igényes gyakorlat gyakorlat összesen 1 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, művészeti alapismeretek 176 36 72 284 2 061st/2.0/1004-07 Népi kézműves vállalkozási 72 0 0 72 alapismeretek 3 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 18 90 0 108 4 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 5 061st/5.0/1004-07 Népi kézműves szakmai munkaés környezetvédelmi ismeretei 0 108 38 146 0 36 0 36 6 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális 0 276 302 578 alapismeretek 7 061st/2.0/1014-07 Szőnyegszövő szakmai elmélet 0 0 36 36 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai folyamata 514 0 1138 1652 Szakmai tananyagegység óraszáma: 780 546 1586 2912 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9 sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata 0 104 0 104 10 Matematika 0 104 0 104 11 Szakmai kommunikáció 0 104 0 104 12 Összes óra: 0 312 0 312 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység 13 Osztályfőnöki 104 0 0 104 14 Testnevelés 208 0 0 136 15 Pedagógiai célú rehabilitáció 104 0 0 104 /egyéni fejlesztés/ Összes óra: 416 0 0 416 Mindösszesen óra: 1196 858 1586 3640 Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. 93

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként s.sz. azonosító Tananyagegység, tananyagelem Megnevezés 1. évfolyam óraszámai Elméleti Elméletigényes Gyakorlati összes gyakorlat 1. 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, 144 36 72 252 Művészeti alapismeretek 061st/1.1/1004-07 Egyetemes művészettörténet, műalkotás 36 0 0 36 elemzés 061st/1.2/1004-07 Magyar művészettörténet, műalkotás 36 0 0 36 elemzés 061st/1.3/1004-07 Néprajzi alapismeretek 36 0 0 36 061st/1.4/1004-07 Szakmai néprajz 36 0 0 36 061st/1.5/1004-07 Rajz, szakmai rajz, kivitelezés és 0 36 72 108 műhelyrajz 3. 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 18 36 0 54 061st/3.1/1004-07 Műhely kialakítás 18 0 0 18 061st/3.2/1004-07 A kézműves tárgykészítés szemléleti, 0 36 0 36 problémamegoldó folyamata 4. 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 0 34 38 72 061st/4.1/1004-07 Alapanyagok beszerzésének lehetőségei 0 0 38 38 061st/4.2/1004-07 Technológiai folyamat meghatározása 0 34 0 34 5. 061st/5.0/1004-07 Népi kézműves szakmai munka-és 0 36 0 36 környezetvédelmi ismeretek 061st/5.1/1004-07 Munka-,egészség-,tűz-és környezetvédelem 0 36 0 36 6 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális alapismeretek 0 72 180 252 061st/1.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai rajz 0 36 36 72 061st/1.2/1014-07 061st/1.3/1014-07 Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése Tervdokumentáció készítése, archiválása 0 36 72 108 0 0 72 72 7 061st/2.0/1014-07 Szőnyegszövő szakmai elmélet 0 0 36 36 061st/2.01/1014-07 A szövőszék típusai 0 0 36 36 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai folyamata 061st/3.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai anyagismeret elmélete 061st/3.2/1014-07 Szőnyegszövő szakmai anyagismeret gyakorlat 061st/3.3/1014-07 Az anyagválasztás szempontjainak elméleti ismerete 061st/3.4/1014-07 Az anyagválasztás szempontjainak gyakorlati ismerete 061st/3.5/1014-07 Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés.. elmélet 061st/3.6/1014-07 Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés.. gyakorlat 108 0 180 288 36 0 0 36 0 0 54 54 36 0 0 36 0 0 54 54 36 0 0 36 0 0 72 72 94

1. évfolyam szakmai órák összesen: 270 214 506 990 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 0 108 0 108 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata 0 36 0 36 sh/1.1/2731-08 Pályatervezés 0 18 0 18 sh/1.2/2731-08 Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok I. 0 18 0 18 10. Szakmai kommunikáció 0 36 0 36 11. Matematika 0 36 0 36 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 144 0 0 144 12. Osztályfőnöki 36 0 0 36 13. Testnevelés 72 0 0 72 14. Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés 36 0 0 36 1. évfolyam összesen óra: 414 322 506 1242 Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító Megnevezés Elméletigényes Gyakorlati összes Elméleti gyakorlat 1. 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, 32 0 0 32 Művészeti alapismeretek 061st/1.4/1004-07 Szakmai néprajz 32 0 0 32 2. 061st/2.0/1004-07 Népi kézműves 72 0 0 72 061st/2.1/1004-07 Kézműves marketing 18 0 0 18 061st/2.2/1004-07 A zsűriztetés szabályai és lehetőségei 6 0 0 6 061st/2.3/1004-07 Vállalkozási alapismeretek, vállalkozási 24 0 0 24 formák 061st/2.4/1004-07 Munka szervezésének gazdasági és 24 0 0 24 jogi háttere 3. 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 0 54 0 54 061st/3.2/1004-07 A kézműves tárgykészítés szemléleti, 0 18 0 18 problémamegoldó folyamata 061st/3.3/1004-07 A kézműves tárgykészítés, a munkafolyamat 0 36 0 36 előkészítésének fázisai 4. 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 0 74 0 74 061st/4.2/1004-07 Technológiai folyamat meghatározása 0 20 0 20 061st/4.3/1004-07 A termék készítése, forgalmazása 0 36 0 36 során felmerülő gazdasági és jogi ismeretek 061st/4.4/1004-07 A raktári rend kialakításának 0 18 0 18 szempontjai 6. 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális alapismeretek 0 108 122 230 061st/1.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai rajz 0 36 36 72 061st/1.2/1014-07 Szőnyegszövő mintagyűjtemény, 0 36 54 90 csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése 061st/1.3/1014-07 Tervdokumentáció készítése archiválása 0 36 32 68 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai 148 0 416 564 95

folyamata 061st/3.7/1014-07 A szövés előkészítése 36 0 0 36 061st/3.8/1014-07 A szövő szerkezetek felvetésének 36 0 0 36 elméleti ismeretei 061st/3.9/1014-07 A szövő szerkezetek felvetésének 0 0 108 108 gyakorlati ismeretei 061st/3.10/1014-07 A borda a nyüst beállítása 0 0 72 72 061st/3.11/1014-07 061st/3.12/1014-07 061st/3.13/1014-07 061st/3.14/1014-07 061st/3.15/1014-07 061st/3.16/1014-07 A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete egyszerű mintaelemek A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete kilimtechnikák A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete kilimtechnikák 36 0 0 36 0 0 108 108 36 0 0 36 0 0 108 108 4 0 0 4 0 0 20 20 2. évfolyam szakmai órák összese: 252 236 538 1026 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 0 108 0 108 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és 0 36 0 36 gyakorlata sh/1.3/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. 0 36 0 36 10. Szakmai kommunikáció 0 36 0 36 11. Matematika 0 36 0 36 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 144 0 0 144 12. Osztályfőnöki 36 0 0 36 13. Testnevelés 72 0 0 72 14. Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés 36 0 0 36 2. évfolyam összesen óra: 396 344 538 1278 Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel. 96

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként Tananyagegység, tananyagelem 3. évfolyam óraszámai s.sz. azonosító Megnevezés Elméletigényes Gyakorlati összes Elméleti gyakorlat 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai 258 0 542 800 folyamata 061st/3.15/1014-07 Szőnyegszövés technikáinak elmélete 68 0 68 68 kilimtechnika 061st/3.16/1014-07 Szőnyegszövés technikáinak gyakorlata 0 0 102 102 061st/3.17/1014-07 kilimtechnika Szőnyegszövés technikáinak elmélete 54 0 0 54 bogos, szedete, stb 061st/3.18/1014-07 Szőnyegszövés technikáinak gyakorlata 0 0 126 126 bogos, szedetes,stb 061st/3.19/1014-07 A szőnyegszövés befejező műveleteinek 36 0 0 36 elméleti ismerete 061st/3.20/1014-07 A szőnyegszövés befejező műveleteinek gyakorlat ismerete 0 0 72 72 061st/3.21/1014-07 Eldolgozás, szélösszedolgozás 36 0 0 36 módszerek elméleti ismerete 061st/3.22/1014-07 Eldolgozás, szélösszedolgozás 0 0 108 108 módszerek gyakorlati ismerete 061st/3.23 /1014-07 Szőnyeg javításának elméleti 36 0 0 36 ismerete 061st/3.240/1014-07 Szőnyeg javításának gyakorlati 0 0 56 56 ismerete 061st/3.25/1014-07 A szőnyeg adjusztálásának elméleti 28 0 0 28 ismerete 061st/3.26/1014-07 A szőnyeg adjusztálásának gyakorlati ismerete 0 0 78 78 6 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális alapismeretek 0 96 0 96 061st/1.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai rajz 0 96 0 96 3. évfolyam szakmai órák összese: 258 96 542 896 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 96 0 96 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és 0 32 0 32 gyakorlata sh/1.4/2731-08 Egyéni átvezetés tervezése 0 32 0 32 10. Szakmai kommunikáció 0 32 0 32 11. Matematika 0 32 0 32 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 128 0 0 128 12. Osztályfőnöki 32 0 0 32 13. Testnevelés 64 0 0 64 14. Ped.célúrehab. egyéni fejlesztés 32 0 0 32 3. évfolyam összesen óra: 386 192 542 1120 1 3 évfolyam szakmai órák összesen: 780 547 1586 2912 1 3 évfolyam mind összesen órák: 1196 858 1586 3640 97

sorszám A 2011/2012. tanévtől A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység óraszám azonosító megnevezés elméleti Elmélet igényes gyakorlat gyakorlat összesen 1 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, művészeti alapismeretek 180 36 72 288 2 061st/2.0/1004-07 Népi kézműves vállalkozási 72 0 0 72 alapismeretek 3 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 18 90 0 108 4 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 5 061st/5.0/1004-07 Népi kézműves szakmai munkaés környezetvédelmi ismeretei 0 108 36 144 0 36 0 36 6 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális 0 276 302 578 alapismeretek 7 061st/2.0/1014-07 Szőnyegszövő szakmai elmélet 0 0 36 36 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai folyamata 512 0 1138 1652 Szakmai tananyagegység óraszáma: 782 546 1584 2912 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9 sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata 36 68 0 104 10 Szakmai számítások 72 0 0 72 11 Szakmai kommunikáció 72 0 0 72 12 Vizsgára felkészítő modul 64 0 0 64 13 Ped. célú rehab. 0 104 0 104 Összes óra: 244 172 0 416 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység 14 Osztályfőnöki 104 0 0 104 15 Testnevelés 0 208 0 208 Összes óra: 104 208 0 312 Mindösszesen óra: 1130 926 1584 3640 98

A 31 215 02 0010 31 08 azonosító számú, Szőnyegszövő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek, tananyagelemek időterve évfolyamonként Tananyagegység, tananyagelem s.sz. azonosító Megnevezés 1. évfolyam óraszámai Elméleti Elméletigényes Gyakorlati összes gyakorlat 1. 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, 144 36 72 252 Művészeti alapismeretek 061st/1.1/1004-07 Egyetemes művészettörténet, műalkotás 36 0 0 36 elemzés 061st/1.2/1004-07 Magyar művészettörténet, műalkotás 36 0 0 36 elemzés 061st/1.3/1004-07 Néprajzi alapismeretek 36 0 0 36 061st/1.4/1004-07 Szakmai néprajz 36 0 0 36 061st/1.5/1004-07 Rajz, szakmai rajz, kivitelezés és 0 36 72 108 műhelyrajz 3. 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 18 36 0 54 061st/3.1/1004-07 Műhely kialakítás 18 0 0 18 061st/3.2/1004-07 A kézműves tárgykészítés szemléleti, 0 36 0 36 problémamegoldó folyamata 4. 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 0 36 36 72 061st/4.1/1004-07 Alapanyagok beszerzésének lehetőségei 0 0 36 36 061st/4.2/1004-07 Technológiai folyamat meghatározása 0 36 0 36 5. 061st/5.0/1004-07 Népi kézműves szakmai munkaés 0 36 0 36 környezetvédelmi ismeretek 061st/5.1/1004-07 Munka-,egészség-,tűz-és környezetvédelem 0 36 0 36 6 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális alapismeretek 0 72 198 270 061st/1.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai rajz 0 36 36 72 061st/1.2/1014-07 061st/1.3/1014-07 Szőnyegszövő mintagyűjtemény, csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése Tervdokumentáció készítése, archiválása 0 36 126 162 0 0 36 36 7 061st/2.0/1014-07 Szőnyegszövő szakmai elmélet 0 0 36 36 061st/2.01/1014-07 A szövőszék típusai 0 0 36 36 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai folyamata 061st/3.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai anyagismeret elmélete 061st/3.2/1014-07 Szőnyegszövő szakmai anyagismeret gyakorlat 061st/3.3/1014-07 Az anyagválasztás szempontjainak elméleti ismerete 061st/3.4/1014-07 Az anyagválasztás szempontjainak gyakorlati ismerete 061st/3.5/1014-07 Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés.. elmélet 061st/3.6/1014-07 Alapanyag választás a borda és a nyüstbefűzés.. gyakorlat 108 0 180 288 36 0 0 36 0 0 54 54 36 0 0 36 0 0 54 54 36 0 0 36 0 0 72 72 1. évfolyam szakmai órák összesen: 270 216 522 1008 99

Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és gyakorlata sh/1.1/2731-08 Pályatervezés 18 0 0 18 sh/1.2/2731-08 Munkavállalási ismeretek és gyakorlatok 18 0 0 18 I. 10. Szakmai kommunikáció 36 0 0 36 11. Szakmai számítás 36 0 0 36 12. Ped. célú rehab. 0 36 0 36 Szabadsáv összes óra: 108 36 0 144 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 13. Osztályfőnöki 36 0 0 36 14. Testnevelés 0 72 0 72 Kötelező óra összesen. 36 72 0 108 1. évfolyam összesen óra: 414 324 522 1260 100

s.sz. azonosító Tananyagegység, tananyagelem 2. évfolyam óraszámai Megnevezés Elméleti Elméletigényes gyakorlat Gyakorlati 1. 061st/1.0/1004-07 Általános vizuális, 36 0 0 36 Művészeti alapismeretek 061st/1.4/1004-07 Szakmai néprajz 36 0 0 36 2. 061st/2.0/1004-07 Népi kézműves 72 0 0 72 061st/2.1/1004-07 Kézműves marketing 18 0 0 18 061st/2.2/1004-07 A zsűriztetés szabályai és lehetőségei 6 0 0 6 061st/2.3/1004-07 Vállalkozási alapismeretek, vállalkozási 24 0 0 24 formák 061st/2.4/1004-07 Munka szervezésének gazdasági és 24 0 0 24 jogi háttere 3. 061st/3.0/1004-07 Népi kézműves szakmai elmélet 0 54 0 54 061st/3.2/1004-07 A kézműves tárgykészítés szemléleti, 0 18 0 18 problémamegoldó folyamata 061st/3.3/1004-07 A kézműves tárgykészítés, a munkafolyamat 0 36 0 36 előkészítésének fázisai 4. 061st/4.0/1004-07 Népi kézműves szakmai gyakorlat 0 72 0 72 061st/4.2/1004-07 Technológiai folyamat meghatározása 0 18 0 18 061st/4.3/1004-07 A termék készítése, forgalmazása 0 36 0 36 során felmerülő gazdasági és jogi ismeretek 061st/4.4/1004-07 A raktári rend kialakításának 0 18 0 18 szempontjai 6. 061st/1.0/1014-07 Szőnyegszövő vizuális alapismeretek 0 108 104 212 061st/1.1/1014-07 Szőnyegszövő szakmai rajz 0 36 36 72 061st/1.2/1014-07 Szőnyegszövő mintagyűjtemény, 0 36 36 72 csíkritmusok, zárt és nyitott kompozíciók festékes szőnyegek motívumainak és terveinek készítése 061st/1.3/1014-07 Tervdokumentáció készítése archiválása 0 36 32 68 8 061st/3.0/1014-07.Szőnyegszövés technológiai 148 0 416 564 folyamata 061st/3.7/1014-07 A szövés előkészítése 36 0 0 36 061st/3.8/1014-07 A szövő szerkezetek felvetésének 36 0 0 36 elméleti ismeretei 061st/3.9/1014-07 A szövő szerkezetek felvetésének 0 0 108 108 gyakorlati ismeretei 061st/3.10/1014-07 A borda a nyüst beállítása 0 0 72 72 061st/3.11/1014-07 A szőnyegszövés technikáinak 36 0 0 36 elméleti ismerete egyszerű mintaelemek 061st/3.12/1014-07 A szőnyegszövés technikáinak 0 0 108 108 gyakorlati ismerete egyszerű mintaelemek 061st/3.13/1014-07 A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete két es több 36 0 0 36 összes 101

061st/3.14/1014-07 061st/3.15/1014-07 szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete két es több szélből készült tárgyak A szőnyegszövés technikáinak elméleti ismerete kilimtechnikák 0 0 108 108 4 0 0 4 061st/3.16/1014-07 A szőnyegszövés technikáinak gyakorlati ismerete kilimtechnikák 0 0 20 20 2. évfolyam szakmai órák összese: 254 234 520 1008 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 9. sh/1.0/2731-08 Munkavállalói ismeretek és sh/1.3/2731-08 gyakorlata Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok II. 0 36 0 36 10. Szakmai kommunikáció 36 0 0 36 11. Szakmai számítások 36 0 0 36 12. Ped. célú rehab. 0 36 0 36 Szabadsáv összesen: 72 72 0 144 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyag egy. 13. Osztályfőnöki 36 0 0 36 14. Testnevelés 0 72 0 72 Kötelező összesen 36 72 0 108 2. évfolyam összesen óra: 362 378 520 1260 A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után : 90 óra, a második szakképző évfolyam után 90 óra. 102

sorszám A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére A tananyag egység óraszám azonosító megnevezés elméleti Elmélet igényes gyakorlat gyakorlat összesen 14 1 399 st/1.0/2220-07 Növénytan 72 0 0 72 2 399 st/2.0/2220-07 Termesztési ismeretek 180 0 0 180 3 399 st/3.0/2220-07 Termesztési ismeretek gyakorlat 0 0 360 360 4 399 st/4.0/2220-07 Műszaki ismeretek(alap ismeretek) 36 36 0 72 5 399 st/5.0/2220-07 Műszaki ismeretek(alap ismeretek) 0 108 0 108 gyakorlat 6 399 st/1.0/2221-07 Munkavállalói ismeretek I. 72 36 0 108 7 399 st/2.0/2221-07 Munkavállalói ismeretek II. 48 16 0 64 8 399 st/1.0/2718-07 Gyümölcstermesztés 64 0 128 192 9 399 st/2.0/2718-07 Szőlőtermesztés 48 0 96 144 10 399 st/3.0/2718-07 Zöldségtermesztés 64 0 128 192 11 399 st/4.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) 64 16 0 80 12 399 st/5.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) 0 0 128 128 gyakorlat 648 212 840 Szakmai tananyagegység óraszáma: 648 1052 1700 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 13 Vállalkozásra nevelés a szakképzésben 0 136 0 136 14 Anyanyelv és kommunikáció 0 68 0 68 15 Társadalmi ismeretek és életvitel 0 68 0 68 16 Matematika 0 68 0 68 17 Informatika 0 68 0 68 18 Egyéni rehabilitáció 0 68 0 68 0 476 0 Összes óra: 0 476 476 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegység 19 Osztályfőnöki 68 0 0 68 20 Testnevelés 136 0 0 136 Összes óra: 204 0 0 204 Mindösszesen óra: 852 688 840 2380 Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 103

A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek tanulásban akadályozott tanulók részére s.sz. azonosító Tananyagegység, tananyagelem 1. évfolyam óraszámai Megnevezés Elméleti Elméletigényes gyakorlat Gyakorlati 1 399 st/1.0/2220-07 Növénytan 72 0 0 72 399 st/1.1/2220-07 A növények külső és belső felépítése 28 0 0 28 399 st/1.2/2220-07 A növények életjelenségei 16 0 0 16 399 st/1.3/2220-07 Növényrendszertan 16 0 0 16 399 st/1.4/2220-07 Környezettan 12 0 0 12 2. 399 st/2.0/2220-07 Termesztési ismeretek 180 0 0 180 399 st/2.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi 16 0 0 16 feltételei 399 st/2.2/2220-07 Éghajlattan 20 0 0 20 399 st/2.3/2220-07 Talajtan 20 0 0 20 399 st/2.4/2220-07 Talajművelés 30 0 0 30 399 st/2.5/2220-07 Trágyázás 30 0 0 30 399 st/2.6/2220-07 Öntözés 30 0 0 30 399 st/2.7/2220-07 Növényvédelem 34 0 0 34 3. 399 st/3.0/2220-07 Termesztési ismeretek gyakorlat 0 0 360 360 399 st/3.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi 0 0 72 72 feltételeinek megismerése 399 st/3.2/2220-07 Éghajlattani gyakorlat 0 0 72 72 399 st/3.3/2220-07 Talajtani gyakorlatok 0 0 72 72 399 st/3.4/2220-07 Trágyázási gyakorlatok 0 0 72 72 399 st/3.5/2220-07 Növényvédelmi gyakorlatok 0 0 72 72 4. 399 st/4.0/2220-07 Műszaki ismeretek (alapismeret) 36 36 0 72 399 st/4.1/2220-07 Anyagismeret 4 0 0 399 st/4.2/2220-07 Műszaki ábrázolás alapjai 4 0 0 399 st/4.3/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek 4 0 0 72 399 st/4.4/2220-07 Belsőégésű motor 8 0 0 399 st/4.5/2220-07 Az erőgépek szerkezeti felépítése 8 0 0 399 st/4.6/2220-07 Villanymotorok 8 0 0 399 st/4.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépei 0 36 0 5. 399 st/5.0/2220-07 Műszaki ismeretek (alapismeret)gyakorlat 0 108 108 399 st/5.1/2220-07 Kéziszerszámok, anyagok ism. 0 7 0 399 st/5.2/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek 0 7 0 399 st/5.3/2220-07 Motorok szerkezete, működése 0 14 0 399 st/5.4/2220-07 Az erőgépek szerkezete, működése 0 21 0 108 399 st/5.5/2220-07 Elektromos berendezések, vill.m. 0 7 0 399 st/5.6/2220-07 Erőgépek, munkagépek összekapcsolása 0 14 0 399 st/5.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépei 0 38 0 6. 399 st/1.0/2221-07 Munkavállalói ismeretek I. 72 36 0 108 399 st/1.1/2221-07 Munkavédelmi szabályozás és felügyelet 12 0 0 399 st/2.1/2221-07 Munkáltatók és munk.váll. 12 0 0 munk.véd. jogai és köt. 399 st/3.1/2221-07 Balesetek, baleset-elhárítás 0 12 0 108 399 st/4.1/2221-07 A munkavégzés jellegzetességei 16 0 0 összes 104

399 st/5.1/2221-07 Munkaegészségtan 16 0 0 399 st/6.1/2221-07 Munkalélektan 16 0 0 399 st/7.1/2221-07 A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája 0 24 0 360 180 360 1. évfolyam szakmai órák összesen: 360 540 900 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek 0 252 0 252 13. Vállalkozásra nevelés a szakképzésben 0 72 0 72 14. Anyanyelv és kommunikáció 0 36 0 36 15. Társadalomismeret és életvitel 0 36 0 36 16. Matematika 0 36 0 36 17. Informatika 0 36 0 36 18. Egyéni rehabilitáció 0 36 0 36 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. 108 108 19. Osztályfőnöki 36 0 0 36 20. Testnevelés 72 0 0 72 1. évfolyam összesen óra: 468 432 360 1260 105

Tananyagegység, tananyagelem s.sz. azonosító Megnevezés 2. évfolyam óraszámai Elméletigényes Elméleti Gyakorlati összes gyakorlat 7 399 st/2.0/2221-07 Munkavállalói ismeretek II. 48 16 0 64 399 st/2.1/2221-07 Tűz- és robbanásvédelem 0 16 0 16 399 st/2.2/2221-07 Környezetvédelem 12 0 0 12 399 st/2.3/2221-07 természetvédelem 12 0 0 12 399 st/2.4/2221-07 Munkajogi ismeretek 24 0 0 24 8 399 st/1.0/2718-07 Gyümölcstermesztés 64 0 128 192 399 st/1.1/2718-07 Gyümölcstermesztési ismeretek 64 0 0 399 st/1.2/2718-07 Gyümölcstermesztési gyakorlatok 0 0 128 192 9 399 st/2.0/2718-07 Szőlőtermesztés 48 0 96 144 399 st/2.1/2718-07 Szőlőtermesztési ismeretek 48 0 0 48 399 st/2.2/2718-07 Szőlőtermesztési gyakorlatok 0 0 96 96 10 399 st/3.0/2718-07 Zöldségtermesztés 64 0 128 192 399 st/3.1/2718-07 Zöldségtermesztési ismeretek 64 0 0 64 399 st/3.2/2718-07 Zöldségtermesztési gyakorlatok 0 0 128 128 11 399 st/4.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) 64 16 0 80 399 st/4.1/2718-07 Kerti kisgépek csoportosítása, 4 0 0 4 jellemzése 399 st/4.2/2718-07 Kerti kisgépek működése 0 16 0 16 399 st/4.3/2718-07 A kertészeti termesztésben használatos 60 0 0 60 kerti kisgépek 12 399 st/5.0/2718-07 Műszaki ismeretek (kertészet) 0 0 128 128 gyakorlat 399 st/5.1/2718-07 Kerti kisgépek beállítása, üzemeltetése, 0 0 96 96 karbantartása 399 st/5.22718-07 Kerti kisgépek karbantartása téli 0 0 32 32 tárolása 2. évfolyam szakmai órák összese: 288 32 480 800 Szabadsáv terhére választott tananyag egységek: 0 224 0 224 13. Vállalkozásra nevelés a szakképzésben 0 64 0 64 14. Anyanyelv és kommunikáció 0 32 0 32 15. Társadalmi ism.és életvitel 0 32 0 32 16. Matematika 0 32 0 32 17. Informatika 0 32 0 32 18. Egyéni rehabilitáció 0 32 0 32 Szabadsáv terhére kötelezően tervezett tananyagegy. 96 0 0 96 19. Osztályfőnöki 32 0 0 32 20. Testnevelés 64 0 0 64 2. évfolyam összesen óra: 384 256 480 1120 1 2 évfolyam szakmai órák összesen: 684 176 440 1700 1 2 évfolyam mind összesen órák: 888 652 840 2380 Megjegyzés:Az időterv órái kiegészültek a szabadsáv terhére szabadon választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységgel 106

óraszáma 2011-/2012-es tanévben indított szakmák Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve Sorszáma A tananyagegység azonosítója megnevezése elméleti óraszáma Elmélet igényes gyakor lati Gyakor lati összes 1 342st/1.0/1496-09 Munkahelyi biztonság I. 36 0 36 72 2 342st/2.0/1496-09 Munkahelyi biztonság II. 0 0 32 32 3 342st/3.0/1496-09 Kommunikáció és 36 36 0 72 viselkedéskultúra I. 4 342st/4.0/1496-09 Kommunikáció és 32 0 0 32 viselkedéskultúra II. 5 342st/5.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek I. 36 0 0 36 6 342st/6.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek II. 32 0 0 32 7 342st/7.0/1496-09 Értékesítési ismeretek I. 0 0 108 108 8 342st/8.0/1496-09 Értékesítési ismeretek II. 0 0 96 96 9 342st/9.0/1496-09 Higiéniai ismeretek 0 72 0 72 10 342st/10.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv I. 72 0 0 72 11 342st/11.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv II. 32 0 0 32 12 342st/12.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek I. 36 0 0 36 13 342st/13.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek II. 32 0 0 32 14 342st/14.0/1496-09 Számítástechnika I. 0 0 36 36 15 342st/15.0/1496-09 Számítástechnika II. 0 0 32 32 16 342st/1.0/1497-09 Élelmianyag ismeret I. 36 0 0 36 17 342st/2.0/1497-09 Élelmianyag ismeret II. 32 0 0 32 18 342st/3.0/1497-09 Technológiai ismeret I. 0 54 0 54 19 342st/4.0/1497-09 Technológiai ismeret II. 32 0 0 32 20 342st/5.0/1497-09 Ételkészítés I. 54 0 252 306 21 342st/6.0/1497-09 Ételkészítés II. 32 0 224 256 22 342st/7.0/1497-09 Kínálattervezés 32 32 0 64 23 Komplex iskolai csoportos 0 128 0 128 gyakorlat* Szakmai órák 562 322 816 Mind összesen szakmai órák 562 1138 1700 Szabadon választható kötelező tárgyak 140 336 0 476 0001-06 Vállalkozások alapítása 36 36 0 72 működtetése Szakmai számítások 0 136 0 136 St/1.0/2732-08 Munkavállalói ismeretek és 72 64 0 136 gyakorlatok Vizsgára felkészítő modul 32 32 0 64 Pedagógiai célú rehab. 0 68 0 68 Kötelezően tervezhető órák 68 136 0 204 107

Osztályfőnöki 68 0 0 68 Testnevelés 0 136 0 136 Mind összesen Órák 770 794 816 2380 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat + 90 + 90 2470 Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. A tananyagegységek kiegészülnek a szabadsáv terhére választható, illetve kötelezően tervezett tananyagegységekkel. - a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú (re)habilitációs órák számával Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra A képzés megszervezésének feltételeit, a tanulók felvételének feltételeit, a képzés célját, a képzés struktúráját, szakmai és vizsgakövetelményeit a mindenkori jogszabályok, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet által készített adaptált központi program tartalmazza. A 2. évfolyam befejeztével /szorgalmi idő vége/ vizsgára felkészítés történik konzultációs óra formájában. A tanulásban akadályozottak kommunikációs problémáik és tanulási nehézségeik miatt a vizsgaszituációra alapos előkészítést igényelnek. 108

óraszáma I. szakképző évfolyam Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve Sorszáma A tananyagegység azonosítója megnevezése elméleti óraszáma Elmélet igényes gyakor lati Gyakor lati összes 1 342st/1.0/1496-09 Munkahelyi biztonság I. 36 0 36 72 342st/1.1/1496-09 Munkahelyi biztonsági 36 0 0 szabályok megismerése 342st/1.2/1496-09 Munkahelyi biztonsági 0 0 36 szabályok alkalmazása 3 342st/3.0/1496-09 Kommunikáció és 36 36 0 72 viselkedéskultúra I. 342st/3.1/1496-09 Az értékesítési dolgozóval 18 0 0 szemben támasztott követelmények 342st/3.2/1496-09 Általános kommunikáció 18 0 0 342st/3.3/1496-09 Viselkedéskultúra 1. 0 36 0 5 342st/5.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek I. 36 0 0 36 342st/5.1/1496-09 Beszerzés, készletezés 36 0 0 7 342st/7.0/1496-09 Értékesítési ismeretek I. 0 0 108 108 342st/7.1/1496-09 Értékesítési folyamat 1. 0 0 72 342st/7.2/1496-09 Elszámolás 1. 0 0 36 9 342st/9.0/1496-09 Higiéniai ismeretek 0 72 0 72 342st/9.1/1496-09 Személyi és üzleti higiénia 0 36 0 342st/9.2/1496-09 Munkahelyi higiéniai 0 36 0 tevékenység 10 342st/10.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv I. 72 0 0 72 342st/10.1/1496-09 Alapozó idegen nyelv 36 0 0 342st/10.2/1496-09 Idegen nyelvű szakmai 36 0 0 kommunikáció 1. 12 342st/12.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek I. 36 0 0 36 342st/12.1/1496-09 Gazdálkodással kapcsolatos 36 0 0 tevékenységek 342st/14.0/1496-09 Számítástechnika I. 0 0 36 36 342st/14.1/1496-09 Szakmai informatika 0 0 36 16 342st/1.0/1497-09 Élelmianyag ismeret I. 36 0 0 36 342st/1.1/1497-09 Táplálkozástani ismeretek 18 0 0 342st/1.2/1497-09 Étel-ital ismeret 18 0 0 18 342st/3.0/1497-09 Technológiai ismeret I. 0 54 0 54 342st/3.1/1497-09 Technológiai alapok 0 36 0 342st/3.2/1497-09 Az élelmiszerek tápértékének megőrzése a technológiai eljárások során 0 18 0 109

20 342st/5.0/1497-09 Ételkészítés I. 54 0 252 306 342st/5.1/1497-09 Ételkészítés elmélet 1. 54 0 0 342st/5.2/1497-09 Ételkészítés gyakorlat 1. 0 0 252 Mind összesen szakmai óra: 306 162 432 594 900 Szabadon választható órák összesen 72 180 0 252 0001-06 Vállalkozások alapítása 36 36 0 működtetése Szakmai számítások 0 72 0 St/1.0/2732-08 Munkavállói ismeretek és 36 36 0 gyakorlatok Pedagógiai célú rehab. 0 36 0 Kötelezően tervezhető órák 36 72 0 108 Osztályfőnöki 36 0 0 Testnevelés 0 72 0 Mind összesen Órák 414 414 432 1260 846 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat + 90 + 90 1350 110

óraszáma Az 52 811 02 0100 31 01 azonosító számú, Étkezdés megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek időterve Sorszáma II. szakképző évfolyam A tananyagegység azonosítója megnevezése elméleti óraszáma Elmélet igényes gyakor lati Gyakor lati összes 2 342st/2.0/1496-09 Munkahelyi biztonság II. 0 0 32 32 342st/2.1/1496-09 Munkahelyi biztonsági 0 0 32 szabályok alkalmazása 4 342st/4.0/1496-09 Kommunikáció és 32 0 0 32 viselkedéskultúra II. 342st/4.1/1496-09 Szakmai kommunikáció 16 0 0 342st/4.2/1496-09 Viselkedéskultúra 2. 16 0 0 6 342st/6.0/1496-09 Áruforgalmi ismeretek II. 32 0 0 32 342st/6.1/1496-09 Tervezés, előkészítés 32 0 0 8 342st/8.0/1496-09 Értékesítési ismeretek II. 0 0 96 96 342st/8.1/1496-09 Értékesítési folyamat 2. 0 0 64 342st/8.2/1496-09 Elszámolás 2. 0 0 32 11 342st/11.0/1496-09 Szakmai idegen nyelv II. 32 0 0 32 342st/11.1/1496-09 Idegen nyelvű szakmai 32 0 0 kommunikáció 2. 13 342st/13.0/1496-09 Gazdálkodási ismeretek 32 0 0 32 II. 342st/13.1/1496-09 Nyersanyag mennyiséget 32 0 0 számít 15 342st/15.0/1496-09 Számítástechnika II. 0 0 32 32 342st/15.1/1496-09 Szakmai informatika 2. 0 0 32 17 342st/2.0/1497-09 Élelmianyag ismeret II. 32 0 0 32 342st/2.1/1497-09 Élelmiszerromlás és élelmiszer 32 0 0 fertőzés megelőzése 19 342st/4.0/1497-09 Technológiai ismeret II. 32 0 0 32 342st/4.1/1497-09 Szakmai ismereteit bővíti 32 0 0 21 342st/6.0/1497-09 Ételkészítés II. 32 0 224 256 342st/6.1/1497-09 Ételkészítés elmélet 2. 32 0 0 342st/6.2/1497-09 Ételkészítés gyakorlat 2. 0 0 224 22 342st/7.0/1497-09 Kínálattervezés 32 32 0 64 342st/7.1/1497-09 Gasztronómia 32 0 0 342st/7.2/1497-09 Az éttermi kínálat tervezése 0 32 0 23 Komplex iskolai csoportos 0 128 0 128 gyakorlat* Szakmai órák összesen 256 160 384 800 544 Szabadon választható kötelező órák 64 160 0 224 Szakmai számítások 0 64 0 111

St/1.0/2732-08 Munkavállaói ismeretek és 32 32 0 gyakorlatok Vizsgára felkészítő modul 32 32 0 Ped. célú rehab. 0 32 0 Kötelezően tervezhető órák 32 64 0 96 Osztályfőnöki 32 0 0 Testnevelés 0 64 0 352 384 384 768 1120 112

4.1.1.5. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1 8. ÉVFOLYAM Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai Anyanyelv és kommunikáció Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Olvasás-írás előkészítése 2 2 - - - - - - Olvasás-írás - - 3 4 4 4 4 4 Beszédfejlesztés és Környezetismeret 4 4 4 4 3 4 - - Társadalmi ismeretek - - - - - - 3 3 Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlati ismeretek Természeti környezet Művészetek Számolás-mérés 2 2 - - - - - - előkészítése Számolás-mérés - - 2 4 4 3 4 4 Játékra nevelés és - - - - - önkiszolgálás 3 3 3 Életvitel és gondozási - - - 2,5 2,5 2,5 7 7 ismeretek Környezetvédelem - - - - 1 1 1 1 Egészségvédelem 1 1 1 1 Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2 Ének-zene-tánc 2 2 2 2 2 2 1 1 Mozgásnevelés 4 4 4 4 3 3 - - Testnevelés - - - - - - 2 2 Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Nem kötelező óraszám x (KT. 52. (7)) Habilitációrehabilitáció xx (KT.52. (6)) Egyéni fejlesztésre felzárkóztatásra xxx (KT 52. (11)) 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 2 2 2 3 3 3 3 3 113

4.1.1.6. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLÁI 9-10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai 9. 10. Anyanyelv és kommunikáció Olvasás-írás 4 4 Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlati ismeretek Társadalmi ismeretek és 2,5 2,5 gyakorlatok Számolás-mérés 4 4 Informatika 2 2 Osztályfőnöki 1 1 Pályaorientáció 2 - Gyakorlati oktatás 6 6 Szakmai elmélet - 2 Természeti környezet Környezetvédelem 1 1 Egészségvédelem 1 1 Művészetek Ábrázolás 1 1 Ének-zene 1 1 Testi nevelés Testnevelés 2 2 Kötelező óraszám 27,5 27,5 Habilitáció, rehabilitáció 4 4 óraszám 31,5 31,5 114

4.1.1.7. Értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve Udvaros modul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez TANTÁRGY/ÉVFOLYAM ÓRASZÁM 11. CSOPORT ÓRASZÁM 12. CSOPORT UDVAROS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OLVASÁS-ÍRÁS 72 2 72 2 SZÁMOLÁS-MÉRÉS 36 1 36 1 TÁRSADALMI 36 1 36 1 ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK TESTNEVELÉS ÉS 72 2 72 2 SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI 36 1 36 1 SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TANTÁRGYAK SZAKMAI ELMÉLET 108 3 108 3 MUNKA-ÉS 36 1 36 1 KÖRNYEZETVÉDELEM SZAKMAI GYAKORLAT 720 20 720 20 ÖSSZESEN 1116 31 1116 31 KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 31 31 REHABILITÁCIÓ 4 4 Szövött tárgy készítő modul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez TANTÁRGY/ÉVFOLYAM ÓRASZÁM 11. CSOPORT ÓRASZÁM 12. CSOPORT SZÖVÖTT TÁRGY KÉSZÍTŐ KÖZISMERETI TANTÁRGYAK OLVASÁS-ÍRÁS 36 1 36 1 SZÁMOLÁS-MÉRÉS 36 1 36 1 TÁRSADALMI 36 1 36 1 ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK ÉLETVITEL 36 1 36 1 TESTNEVELÉS ÉS 72 2 72 2 SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI 36 1 36 1 SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TANTÁRGYAK SZAKMAI ELMÉLET 180 5 180 5 SZAKMAI GYAKORLAT 684 19 684 19 ÖSSZESEN 1116 31 1116 31 KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 31 31 REHABILITÁCIÓ 4 4 115

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS (SZAKKÖZÉPISKOLA) Békés A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam Gépészet szakmacsoport Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Magyar irodalom 3 111 3 111 3 111 3 96 Magyar nyelv 1 37 1 37 1 37 1 32 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének-zene 2 74 0 0 0 0 0 0 Rajz 0 0 2 74 0 0 0 0 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Biológia 2 74 0 0 0 0 0 0 Földünk és környezetünk 0 0 2 74 0 0 0 0 Fizika 2 74 2,5 92,5 3 111 3 96 Kémia 1,5 55,5 1 37 0 0 0 0 Informatika 0 0 0 0 2 74 0 0 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 37 1 37 4 148 5 160 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 4 148 4 148 4 148 5 160 Összesen 27,5 1017,5 27,5 1017,5 30 1110 30 960 116

Mezőgazdaság szakmacsoport Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Magyar irodalom 3 111 3 111 3 111 3 96 Magyar nyelv 1 37 1 37 1 37 1 32 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének-zene 2 74 0 0 0 0 0 0 Rajz 0 0 2 74 0 0 0 0 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 2 74 0 0 0 0 0 0 Földünk és környezetünk 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia 2 74 2,5 92,5 3 111 3 96 Kémia 1,5 55,5 1 37 0 0 0 0 Informatika 0 0 0 0 2 74 0 0 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 37 1 37 4 148 5 160 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 4 148 4 148 4 148 5 160 Összesen 27,5 1017,5 27,5 1017,5 30 1110 30 960 117

A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam Faipar szakmacsoport Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Magyar irodalom 3 111 3 111 3 111 3 96 Magyar nyelv 1 37 1 37 1 37 1 32 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének-zene 2 74 0 0 0 0 0 0 Rajz 0 0 2 74 0 0 0 0 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 2 74 2,5 92,5 3 111 3 96 Földünk és környezetünk 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia 2 74 0 0 0 0 0 0 Kémia 1,5 55,5 1 37 0 0 0 0 Informatika 0 0 0 0 2 0 0 0 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 37 1 37 4 148 5 160 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 4 148 4 148 4 148 5 160 Összesen 27,5 1017,5 27,5 1017,5 30 1110 30 960 118

A szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyam informatika szakmacsoport Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Magyar irodalom 3 111 3 111 3 111 3 96 Magyar nyelv 1 37 1 37 1 37 1 32 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének-zene 2 74 0 0 0 0 0 0 Rajz 0 0 2 74 0 0 0 0 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 2 74 2,5 92,5 3 111 3 96 Földünk és környezetünk 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia 2 74 0 0 0 0 0 0 Kémia 1,5 55,5 1 37 0 0 0 0 Informatika 0 0 0 0 2 0 0 0 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 37 1 37 4 148 4 128 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 4 148 4 148 4 148 6 192 Összesen 27,5 1017,5 27,5 1017,5 30 1110 30 960 119

SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS HELYI PROGRAMJA Szakközépiskolai tagozaton (9-12. évfolyam) szakmacsoportos alapozó oktatás történik a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel kiadott kerettantervek alapján a következő szakmacsoportokban az alábbiak szerint: MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT A csoportok 9. évfolyam Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Tantárgy Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Témakörök, tantárgyelemek Agrometeorológiai és talajtani ismeretek Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek I. Agrometeorológiai és talajtani ismeretek Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek I. 10. évfolyam Témakörök, tantárgyelemek A növénytermesztés alapjai Az állattenyésztés élettani alapjai Műszaki alapismeretek II. A növénytermesztés alapjai Az állattenyésztés élettani alapjai Műszaki alapismeretek II. 11. évfolyam Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- 4 Óraszám hetente --- Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- 4 --- Tantárgy Témakörök,tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek 1 1 1 1 1 1 1 1 25% 25% 25% 25% 25% 25% 25% 25% 120

12. évfolyam Tantárgy Témakörök,tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek Gazdálkodási ismeretek Növénytermesztés Kertészet Állattenyésztés Műszaki ismeretek 1 1 1 1 1 1, 25 1, 25 1, 25 1, 25 20% 20% 20% 20% 20% 25% 25% 25% 25% GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT C csoportok 9. évfolyam Tantárgy Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Témakörök, tantárgyelemek A műszaki ábrázolás alapjai Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- Műszaki ábrázolási gyakorlatok 4 --- Tantárgy Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 10. évfolyam Témakörök, tantárgyelemek Anyagismeret Anyag-megmunkálási gyakorlatok Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- 4 --- 121

11. évfolyam Tantárgy Témakörök,tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Mechanika Anyag és gyártásismeret Géprajz Az ember és környezete Gépészeti mérési gyakorlatok Géprajz gyakorlatok 1 1 1 1 2 2 25% 25% 25% 25% 50% 50% 12. évfolyam (A 2011/2012. tanévtől) Tantárgy Témakörök,tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépelemek Elektrotechnika Alkalmazott számítástechnika 2 2 1 40% 40% 20% Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési alapgyakorlatok 2,5 2,5 50% 50% A gépészet szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK tantárgyat választhatják középszinten. FAIPAR SZAKMACSOPORT G csoportok 9. évfolyam Tantárgy Témakörök, tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Munkavédelem Fa-anyagismeret 1 --- Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok 4 --- 122

10. évfolyam Tantárgy Témakörök, tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Fa-anyagismeret Gépészeti ismeretek 1 --- Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok 4 --- 11. évfolyam Tantárgy Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Témakörök, tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Fa-anyagismeret Faipari szakrajz 4 --- Faipari alapgyakorlatok (Keresztkötések) 4 --- Tantárgy Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 12. évfolyam Témakörök, tantárgyelemek Fa-anyagismeret Faipari gépek és technológiák Faipari szakrajz Faipari alapgyakorlatok (Kávakötések) Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 5 --- 5 --- A faipar szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a FAIPARI ALAPISMERETEK tantárgyat választhatják középszinten. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT B csoportok 9. évfolyam Tantárgy Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Témakörök, tantárgyelemek A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret Számítástechnikai gyakorlatok Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- 4 --- 123

Tantárgy Informatika szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Tantárgy Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 10. évfolyam Témakörök, tantárgyelemek Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép programozás Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok 11. évfolyam Témakörök, tantárgyelemek Számítógép programozás II. Számítógép programozási gyakorlatok II. Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 1 --- 4 --- Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében 4 --- 4 --- 12. évfolyam Tantárgy Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Témakörök, tantárgyelemek Óraszám hetente Tantárgyelemek érdemjegyének súlya a tantárgy érdemjegyében Számítógép programozás III Adatbázis kezelés 4 --- Számítógép programozási gyakorlatok III Hardverismeret és gyakorlat 6 --- Az informatika szakmacsoportban tanuló szakközépiskolai tanulók érettségi tantárgyként a INFORMATIKAI ALAPISMERETEK tantárgyat választhatják középszinten. 124

Szakiskolai képzés(békés, Dévaványa) Szakiskolai képzés 9-10. évfolyam óraterve (óra/hét) Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Matematika 3 3 Magyar nyelv- és irodalom (egyben) 2 2 Történelem és társadalomismeret 2 2 Természetismeret és környezeti nevelés 2 (X) 3 (XX) Élő idegen nyelv 2 2 Informatika 2 2 Testnevelés 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Pályaorientáció és szakmai elmélet 5 - Gyakorlati oktatás 6 - Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) - 4+6 Összesen 27,5 27,5 Megjegyzés: X: földrajz és fizika 1 1óra XX: földrajz 1 óra, fizika 1 óra, kémia 1 óra Az intézményben szakiskolai képzésben az alábbi szakképesítések, szakképesítéselágazások megszerzésére van lehetőség: 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 31 521 01 0010 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 33 815 01 1000 00 00 Fodrász 33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő 33 542 05 0010 00 00 Női szabó 31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 125

A 33 543 01 1000 00 00 OKJ számú Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés óraterve 3 képzési évfolyam (Békés) Elméleti és gyakorlati tantárgyak 11. (36 hét) 12. (36 hét) 13. (32 hét) A balesetmentes munkavégzés feltételei 1 A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete 3 Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése 1 A tömörfa megmunkálás elmélete 2 Munkatervezés, szervezési feladatok 3 Alapvető szerelési munkák 2 Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei 2 Bútorasztalos termékek jellemző típusai 10 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása 3 Szakmai ismeretek és kompetenciák fejlesztése 2 2 Heti elméleti óraszám 9 10 12 A balesetmentes munkavégzés gyakorlata 12 A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata 7 Mintadarab készítése 5 A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. 4 A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. 7 Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata 2 Alapvető szerelési munkák gyakorlata 8 Lapszerkezetű termékek gyártása 8 Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata 5 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. 7 Heti gyakorlati óraszám 23 22 20 Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma 32 32 32 Testnevelés 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 Heti óraszám összesen 35 35 35 Évi összes óraszám (11-12-13. évfolyamon) 3432+ 208= 3640 1260 1260 1120 126

A 31 521 01 0010 31 03 OKJ számú Mezőgazdasági gépjavító, gépszerelő szakképesítés-elágazás óraterve (Békés) 1. szakképzési évfolyam (36 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése Óraszámok E EGY GY Ö Általános agrárgépészeti technológiai feladatok 2 0 0 72 Általános agrárgépészeti technológiai feladatok (EGY) 0 2 0 72 Általános agrárgépészeti technológiai feladatok (GY) 0 0 5 180 Agrárgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0,5 0 0 18 Vállalkozási ismeretek 1 0 0 36 Javítástechnológiai feladatok I. (gépjavítás) 2 0 0 72 Javítástechnológiai feladatok I. (GY) (gépjavítás gyakorlat) 0 0 6 216 Javítástechnológiai feladatok II. (erőgép) 1,5 0 0 54 Javítástechnológiai feladatok II. (GY) (erőgép gyakorlat) 0 0 4 144 Javítástechnológiai feladatok III. (munkagép) 1,5 0 0 54 Javítástechnológiai feladatok III. (GY) (munkagép gyakorlat) 0 0 4 144 Járművezetési ismeretek 1 0 1,5 80 Testnevelés* 2 0 0 72 Osztályfőnöki* 1 0 0 36 Összesen heti 12, 5 2 20,5 35 Összesen évi 450 72 738 1260 * Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra. A járművezetési ismeretek tantárgyat osztályzattal értékeljük a KRESZ vizsga elméleti részének eredménye alapján, az alábbiak szerint: A KRESZ vizsga elméleti részeit 1 vizsgával teljesítette: jeles (5) A KRESZ vizsga elméleti részeit 2 vizsgával teljesítette: jó (4) A KRESZ vizsga elméleti részeit 3 vizsgával teljesítette: közepes (3) A KRESZ vizsga elméleti részeit 4 vagy több vizsgával teljesítette: elégséges (2) A KRESZ vizsga elméleti részeit nem teljesítette: elégtelen (1) Tizenkettedik évfolyamba léphet az, aki az első szakképzési évfolyamon sikerrel teljesítette a KRESZ vizsga elméleti részeit. Nem léphet 12. évfolyamba, aki a KRESZ vizsga elméleti részeit nem tudta teljesíteni a tanév végéig. Ebben az esetben a tanulónak a javítóvizsga időpontjáig lesz alkalma a sikertelen vizsgát pótolni, amennyiben addig nem sikerül, akkor a szakképzési évfolyamot meg kell ismételni. A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyam után: 140 óra. 127

2. szakképzési évfolyam (32 hét, heti 35 óra) Tantárgy megnevezése Óraszámok E EGY GY Ö Mezőgazdasági alapismeretek 2,5 0 0 80 Mezőgazdasági erőgépek javítása 0 0 6 192 Munkagépek, majori gépek javítása 0 0 2 64 Mezőgazdasági gépek karbantartása 0 0 2 64 Mezőgazdasági gépek javítása 2 0 0 64 Mezőgazdasági munkagépek 2 0 0 64 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése (E) 1 0 0 32 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése (GY) 0 0 8 256 Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai (E) 1 0 0 32 Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai (GY) 0 0 2,5 80 Vállalkozási ismeretek 1 0 0 32 Informatika 0 2 0 64 Testnevelés* 2 0 0 64 Osztályfőnöki 1 0 0 32 Összesen heti 12, 5 3 19, 5 32 Összesen évi 1120 * Az osztályfőnöki óraszám az elmélet és gyakorlat arányának meghatározásakor nem került beszámításra. 128

A 31 341 01 0010 31 02 OKJ számú Élelmiszer- és vegyi áru eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás óraterve (Békés, Dévaványa) Tananyagegység/Tantárgy 1. szakképzési évfolyam 2. szakképzési évfolyam E EGY GY Ö Heti E EGY GY Ö Heti Általános áruismeret 48 0 0 48 1,3 0 0 0 0 0,0 Áruforgalmi ismeretek I. 144 0 0 144 4,0 0 0 0 0 0,0 Áruforgalmi ismeretek II. 0 0 0 0 0,0 75 85 0 160 5,0 Áruforgalmi gyakorlat I. 0 0 144 144 4,0 0 0 0 0 0,0 Áruforgalmi gyakorlat II. 0 0 0 0 0,0 0 0 96 96 3,0 Kommunikáció idegen nyelven 144 0 0 144 4,0 0 0 0 0 0,0 Üzleti levelezés 0 0 0 0 0,0 0 32 0 32 1,0 Jogszabályok alkalmazása I. 36 72 36 144 4,0 0 0 0 0 0,0 Jogszabályok alkalmazása II. 0 0 0 0 0,0 0 0 128 128 4,0 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0 0 0 0 0,0 0 48 16 64 2,0 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 0 0 0 0 0,0 0 0 96 96 3,0 0 0 108 108 3,0 0 0 0 0 0,0 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven 0 0 0 0 0,0 64 64 0 128 4,0 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 132 0 0 132 3,7 0 0 0 0 0,0 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 0 0 0 0 0,0 160 0 0 160 5,0 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 0 0 216 216 6,0 0 0 0 0 0,0 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 0 0 0 0 0,0 0 0 128 128 4,0 Vállalkozási ismeretek 36 0 0 36 1,0 0 0 0 0 0,0 Kereskedelmi számítások 36 0 0 36 1,0 32 0 0 32 1,0 Testnevelés 72 0 0 72 2,0 64 0 0 64 2,0 Osztályfőnöki 36 0 0 36 1,0 32 0 0 32 1,0 Nyári gyakorlat 0 0 90 90 0 0 0 0 0,0 Összesen 684 72 594 1350 35,0 427 229 464 1120 35,0 Heti 19 2 14 35 13,34 7,16 14,5 35 129

A 33 815 01 1000 00 00 OKJ számú Fodrász megnevezésű szakképesítés óraterve (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (2 modul) azonosító megnevezése 1210-06 Szépítészeti szolgáltatóegység üzemeltetése 1212-06 Fodrász feladatai A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (13 tananyagegység) A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (13) 347/1.0/1210-06 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 60 50 0 110 2. (11) 347/2.0/1210-06 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 54 54 0 108 3. (11) 347/3.0/1210-06 Etika és kommunikáció 108 0 0 108 4. (13) 347/4.0/1210-06 Számítástechnika 36 54 0 90 5. (13) 347/1.0/1212-06 Anatómia 104 0 0 104 6. (12) 347/2.0/1212-06 Szakmai ismeretek I. 126 306 0 432 7. (13) 347/3.0/1212-06 Szakmai ismeretek II. 132 32 0 164 8. (13) 347/4.0/1212-06 Anyagismeret 208 0 0 208 9. (11) 347/5.0/1212-06 Szakmai gyakorlat I. 0 0 324 324 10. (12) 347/6.0/1212-06 Szakmai gyakorlat II. 0 0 720 720 11. (13) 347/7.0/1212-06 Szakmai gyakorlat III. 0 0 336 336 12. (13) 347/8.0/1212-06 Szakmai gyakorlat IV. 0 0 416 416 13. (13) 347/9.0/1212-06 Idegen nyelv 170 38 0 208 Szakmai összóraszám 998 534 1796 3328 osztályfőnöki 104 104 testnevelés 208 208 Mindösszesen óra 1086 534 1796 3640 A képzés folyamán az összes óraszám: elmélet: 998 óra (30%) gyakorlat: 2330 óra (70%) összesen: 3640 óra 130

1. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 347/1.0/1212-06 anatómia 36 --- --- 1 36 347/2.0/1212-06 szakmai ismeret I. 54 126 --- 5 180 347/4.0/1212-06 anyagismeret 72 --- --- 2 72 347/5.0/1212-06 szakmai gyakorlat I. --- --- 324 9 324 347/6.0/1212-06 szakmai gyakorlat II. --- --- 252 7 252 347/9.0/1212-06 idegen nyelv 34 38 --- 2 72 347/3.0/1210-06 etika, kommunikáció 108 --- --- 3 108 347/2.0/1210-06 munka- és környezetvédelmi 54 54 --- 3 108 ismeretek osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 466 218 +576= 794 35 1260 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra 2. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 347/1.0/1212-06 anatómia 36 --- --- 1 36 347/2.0/1212-06 szakmai ismeret I. 72 180 --- 7 252 347/3.0/1212-06 szakmai ismeret II. 36 --- --- 1 36 347/4.0/1212-06 anyagismeret 72 --- --- 2 72 347/6.0/1212-06 szakmai gyakorlat II. --- --- 468 13 468 347/7.0/1212-06 szakmai gyakorlat III. --- --- 144 4 144 347/9.0/1212-06 idegen nyelv 72 --- --- 2 72 347/4.0/1210-06 számítástechnika 36 36 --- 2 72 osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 432 216+612=828 35 1260 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra 3. szakképzési évfolyam elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 347/1.0/1212-06 anatómia 32 --- --- 1 32 347/3.0/1212-06 szakmai ismeret II. 96 32 --- 4 128 347/4.0/1212-06 anyagismeret 64 --- --- 2 64 347/7.0/1212-06 szakmai gyakorlat III. --- --- 192 6 192 347/8.0/1212-06 szakmai gyakorlat IV. --- --- 416 13 416 347/9.0/1212-06 idegen nyelv 64 --- --- 2 64 347/4.0/1210-06 számítástechnika --- 18 --- 0,5 18 347/1.0/1210-06 vállalkozási és gazdasági 60 50 --- 3,5 110 ismeretek osztályfőnöki 32 --- --- 1 32 testnevelés 64 --- --- 2 72 összesen 412 100+608=708 35 1120 131

A 33 582 04 1000 00 00 OKJ számú Festő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve(dévaványa) Szakmai követelménymodulok (6 modul) azonosító megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. 0881-06 Tapétázás 0882-06 Plakátragasztás 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység) A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (11) 196/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 74 18 196 288 2. (11) 196/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 54 --- --- 54 3. (13) 196/3.0/0459-06 Az anyagszükséglet meghatározása --- 64 128 192 4. (11) 196/1.0/0875-06 Anyagismeret 54 36 --- 90 5. (11) 196/2.0/0875-06 Szakrajz 120 24 --- 144 6. (11) 196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése 18 6 174 198 7. (11) 196/4.0/0875-06 Falfelületek festése 18 31 293 342 8. (11) 196/5.0/0875-06 Homlokzat festése --- --- 36 36 9. (12) 196/6.0/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő 54 --- 144 198 munkák 10. (12) 196/1.0/0878-06 Anyagismeret 90 --- --- 90 11. (12) 196/2.0/0878-06 Mázolási munkák 60 12 252 324 12. (12) 196/3.0/0875-06 Felújítási munkák 78 12 324 414 13. (12) 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók 36 36 --- 72 14. (12) 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése 54 --- ---- 54 15. (13) 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák 96 --- 448 544 16. (13) 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás 64 --- 96 160 17. (13) 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 128 --- --- 128 Szakmai összóraszám 998 239 2091 3328 osztályfőnöki 104 104 testnevelés 208 208 Mindösszesen óra 1310 239 2091 3640 Összes óra száma: 3640 óra Szakmai összóraszám: 3328 óra Elméleti órák száma: 998 óra (30%) Gyakorlati órák száma: 2330 óra (70%) 132

Tanterv napló törzslap bizonyítvány A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (11) 196/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 74 (E) Az építési tevékenység alapfeladatai 18 288 (Eigy) Az építési tevékenység alapfeladatai 196 (Gy) 2. (11) 196/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 54 --- --- 54 3. (13) 196/3.0/0459-06 Az anyagszükséglet meghatározása (Eigy) --- 64 192 Az anyagszükséglet meghatározása --- 128 (Gy) 4. (11) 196/1.0/0875-06 Anyagismeret (E) 54 --- 90 Anyagismeret (Eigy) 36 --- 5. (11) 196/2.0/0875-06 Szakrajz (E) 120 --- 144 Szakrajz ((Eigy) 24 --- 6. (11) 196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése (E) 18 --- 198 Falfelületek előkészítése (Eigy) 6 Falfelületek előkészítése(gy) --- 174 7. (11) 196/4.0/0875-06 Falfelületek festése (E) 18 Falfelületek festése (Eigy) 31 342 Falfelületek festése (Gy) 293 8. (11) 196/5.0/0875-06 Homlokzat festése --- --- 36 36 9. (12) 196/6.0/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő munkák (E) 54 --- 198 Különleges festési eljárások, díszítő --- 144 munkák (Gy) 10. (12) 196/1.0/0878-06 Anyagismeret 90 --- --- 90 11. (12) 196/2.0/0878-06 Mázolási munkák (E) 60 Mázolási munkák (Eigy) 12 324 Mázolási munkák (Gy) 252 12. (12) 196/3.0/0875-06 Felújítási munkák (E) 78 Felújítási munkák (Eigy) 12 414 Felújítási munkák (Gy) 324 13. (12) 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók (E) 36 --- --- 72 Tapéták, ragasztók (Eigy) 36 14. (12) 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése 54 --- ---- 54 15. (13) 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák (E) 96 --- 544 Tapétázási munkák (Gy) --- 448 16. (13) 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás (E) 64 --- 160 Plakátragasztás (Gy) --- 96 17. (13) 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok (E) 128 --- 128 Szakmai összóraszám 998 239 2091 3328 osztályfőnöki 104 104 testnevelés 208 208 Mindösszesen óra 3640 133

1. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység/ tantárgy elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 196/1.0/0459-06 az építési tevékenység 74 18 196 2+6 288 alapfeladatai 196/2.0/0459-06 balesetmentes munkavégzés 54 --- --- 1,5 54 feltételei 196/1.0/0857-06 anyagismeret 54 36 --- 2,5 90 196/2.0/0875-06 szakrajz 120 24 --- 4 144 196/3.0/0875-06 falfelületek előkészítése 24 --- 174 5+0,5 198 196/4.0/0875-06 falfelületek festése 18 31 293 9+0,5 342 196/5.0/0875-06 homlokzatfestés --- --- 36 1 36 osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 452 109+699=808 35 1260 Heti 3 nap a gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 2. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 196/1.0/0878-06 anyagismeret 90 --- --- 2,5 90 196/2.0 mázolási munkák 60 12 252 2+7 324 196/3.0 felújítási munkák 78 12 324 2,5+9 414 196/1.0/0881-06 tapéták, ragasztók 72 --- --- 1+1 72 196/2.0 tapétázási munkák 54 --- 1,5 54 előkészítése 196/6.0/0875-06 különleges festési 54 --- 144 1,5+4 198 eljárások, díszítőmunkák osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 516 24+720=744 35 1260 Heti 3 nap a gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:90 óra 3. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 196/3.0/0881-06 tapétázási munkák 96 --- 448 3+14 544 196/1.0/0882-06 plakátragasztás 64 --- 96 2+3 160 196/3.0/0459-06 anyagszükséglet --- 64 128 2+4 192 meghatározás 196/1.0/0886-06 általános vállalkozási 86 42 --- 4 128 feladatok osztályfőnöki 32 --- --- 1 32 testnevelés 64 --- --- 2 64 összesen 342 106+672=778 35 1120 Heti 3 nap a gyakorlat 134

31 341 01 0010 31 02 azonosító számú Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés (Békés, Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (3 +2 modul) azonosító megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése (plusz) 0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése (plusz) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (19 tananyagegység) A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (11) 309/1.0/0004-06 Általános áruismeret 48 0 0 48 2. (11) 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. 144 0 0 144 3. (12) 309/3.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. 75 85 0 160 4. (11) 309/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I. 0 0 144 144 5. (12) 309/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II. 0 0 96 96 6. (11.) 309/6.0/0004-06 Kommunikáció idegen nyelven 144 0 0 144 7. (12) 309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 0 32 0 32 8. (11) 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I. 36 72 36 144 9. (12) 309/3.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II. 0 0 128 128 10. (12) 309/4.0/0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0 48 16 64 11. (12) 309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 0 0 96 96 12. (11) 309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 0 0 108 108 13. (12) 309/3.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven 64 64 0 128 14 (11). 309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 132 0 0 132 15. (12) 309/5.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 160 0 0 160 16. (11) 309/6.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 0 0 216 216 17. (12) 309/7.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 0 0 128 128 18. (11) 314/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek (plusz) 36 0 0 36 19. (11-12.) 313/2.0/0067-06 Kereskedelmi számítások (plusz) 68 0 0 68 nyári gyakorlat (11) 0 0 90 90 Szakmai összóraszám 907 301 1058 2266 osztályfőnöki (11-12) 68 0 0 68 testnevelés (11-12.) 136 0 0 136 Mindösszesen óra 1111 301 1058 2470 A képzés folyamán az összes szakmai óraszám: elmélet: 907 óra (40%) gyakorlat: 1359 óra (60%) összesen: 2266 óra 135

Tanterv napló törzslap bizonyítvány A tananyagegység sorszám azonosító megnevezés óraszám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (11) 309/1.0/0004-06 Általános áruismeret E 48 0 0 48 2. (11) 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. E 144 0 0 144 3. (12) 309/3.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. E 75 0 0 Áruforgalmi ismeretek II. EGY 0 85 0 4. (11) 309/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I. GY 0 0 144 144 5. (12) 309/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II. GY 0 0 96 96 6. (11.) 309/6.0/0004-06 Kommunikáció idegen nyelven E 144 0 0 144 7. (12) 309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés EGY 0 32 0 32 8. (11) 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I. E 36 0 0 Jogszabályok alkalmazása I. EGY 0 72 0 Jogszabályok alkalmazása I. GY 0 0 36 9. (12) 309/3.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II. GY 0 0 128 128 10. (12) 309/4.0/0005-06 11. (12) 309/1.0/0007-06 12. (11) 309/2.0/0007-06 13. (12) 309/3.0/0007-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek EGY 0 48 0 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek GY 0 0 16 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. GY 0 0 96 96 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. GY 0 0 108 108 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven E 64 0 0 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven EGY 0 64 0 14 (11). 309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. E 132 0 0 132 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 15. (12) 309/5.0/0007-06 E 160 0 0 160 16. (11) 309/6.0/0007-06 17. (12) 309/7.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. GY 0 0 216 216 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. GY 0 0 128 128 18. (11) 314/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek E 36 0 0 36 19. (11.) 313/2.0/0067-06 Kereskedelmi számítások E 36 0 0 (12.) Kereskedelmi számítások E 32 nyári gyakorlat (11) GY 0 0 90 90 Szakmai összóraszám 907 301 1058 2266 osztályfőnöki (11) E 36 0 0 68 osztályfőnöki (12) E 32 0 0 testnevelés (11) E 72 0 0 136 testnevelés (12) E 64 0 0 Mindösszesen óra 160 144 64 128 68 1111 301 1058 2470 136

1. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 309/1.0/0004-06 Általános áruismeret 48 0 0 1,3 48 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. 144 0 0 4,0 144 309/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I. 0 0 144 4,0 144 309/6.0/0004-06 Kommunikáció idegen nyelven 144 0 0 4,0 144 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I. 36 72 36 4,0 144 309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének 0 0 108 3,0 108 gyakorlata II. 309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 132 0 0 3,7 132 309/6.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 0 0 216 6,0 216 314/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 36 0 0 1,0 36 313/2.0/0067-06 Kereskedelmi számítások 36 0 0 1,0 36 osztályfőnöki 36 72 504 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 684 72 +504= 576 35 1260 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra 2. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 309/3.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. 75 85 0 5,0 160 309/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II. 0 0 96 3,0 96 309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 0 32 0 1,0 32 309/3.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II. 0 0 128 4,0 128 309/4.0/0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0 48 16 2,0 64 309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének 0 0 96 3,0 96 gyakorlata I. 309/3.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven 64 64 0 4,0 128 309/5.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 160 0 0 5,0 160 309/7.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 0 0 128 4,0 128 313/2.0/0067-06 Kereskedelmi számítások 32 0 0 1,0 32 osztályfőnöki 32 --- --- 1 32 testnevelés 64 --- --- 2 64 összesen 427 229+464=693 35 1120 137

KÉTÉVES SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS 2010/2011. tanévben, 11. szakképzési évfolyamokon indulnak felmenő rendszerben a három évről két évre csökkentett idejű OKJ szakképesítések: fodrász, festő, mázoló és tapétázó női szabó bútorasztalos 33 815 01 1000 00 00 azonosító számú Fodrász megnevezésű szakképesítés (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (2 modul) azonosító megnevezése 1210-06 Szépítészeti szolgáltatóegység üzemeltetése 1212-06 Fodrász feladatai A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység) A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (12) 347/1.0/1210-06 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 74 22 0 96 2. (11) 347/2.0/1210-06 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 57 15 0 72 3. (11) 347/3.0/1210-06 Etika és kommunikáció 44 10 0 54 4. (12) 347/4.0/1210-06 Számítástechnika 68 0 0 68 5. (12) 347/1.0/1212-06 Anatómia 70 0 0 70 6. (11) 347/2.0/1212-06 Szakmai ismeretek I. 30 0 0 30 7. (11) 347/3.0/1212-06 Szakmai ismeretek II. 30 0 0 30 8(11) 347/4.0/1212-06 Szakmai ismeret III 12 12 9(12) 347/5.0/1212-06 Szakmai ismeret IV 64 64 10(12) 347/6.0/1212-06 Szakmai ismeretv 32 32 64 11 (12) 347/7.0/1212-06 Anyagismeret 104 0 0 104 12 (11) 347/8.0/1212-06 Szakmai gyakorlat I. 210 210 13. (11) 347/9.0/1212-06 Szakmai gyakorlat II. 70 70 14. (11) 347/10.0/1212-06 Szakmai gyakorlat III. 244 244 15 (12) 347/11.0/1212-06 Szakmai gyakorlat IV. 444 444 16(12) 347/12.0/1212-0613 Szakmai gyakorlatv 476 476 17. (12) 347/13.0/1212-06 Idegen nyelv 68 68 Szakmai összóraszám 653 79 1444 2176 osztályfőnöki 68 68 testnevelés 136 136 Mindösszesen óra 857 79 1444 2380 A képzés folyamán az összes óraszám: elmélet: 653 óra (30%) gyakorlat: 1523 óra (70%) összesen: 2176 ór 138

Tanterv napló törzslap bizonyítvány A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (12) 347/1.0/1210-06 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 74 0 (E) 96 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 22 (Eigy) 2. (11) 347/2.0/1210-06 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 57 0 (E) 72 Munka- és környezetvédelmi ismeretek 15 (Eigy) 3. (11) 347/3.0/1210-06 Etika és kommunikáció(e) 44 0 0 54 Etika és kommunikáció(eigy) 10 4. (12) 347/4.0/1210-06 Számítástechnika (E) 68 0 68 5. (12) 347/1.0/1212-06 Anatómia 70 0 0 70 6. (11) 347/2.0/1212-06 Szakmai ismeretek I. (E) 30 0 30 7. (11) 347/3.0/1212-06 Szakmai ismeretek II. (E) 30 0 30 8(11) 347/4.0/1212-06 Szakmai ismeretek III(E) 12 12 9(12) 347/5.0/1212-06 Szakmai ismeretek IV(E) 64 64 10(12) 347/6.0/1212.06 Szakmai ismeretek V (E) 32 64 Szakmai ismeretek V (Eigy) 32 11 (12) 347/7.0/1212-06 Anyagismeret 104 0 0 104 12. (11) 347/8.0/1212-06 Szakmai gyakorlat I. 0 0 210 210 13. (11) 347/9.0/1212-06 Szakmai gyakorlat II. 0 0 70 70 14. (11) 347/10.0/1212-06 Szakmai gyakorlat III. 0 0 244 244 15. (12) 347/11.0/1212-06 Szakmai gyakorlat IV. 0 0 444 444 16(12) 346/12.0/1212-06 Szakmai gyakorlat V 476 476 17. (12) 347/13.0/1212-06 Idegen nyelv (E) 68 0 68 Szakmai összóraszám 653 79 1444 2176 osztályfőnöki 68 68 testnevelés 136 136 Mindösszesen óra 857 79 1444 2380 139

1. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 347/2.0/1212-06 Szakmai ismeret I. 30 --- --- 30 347/3.0/1212-06 szakmai ismeret II. 30 --- 2 30 347/4.0/1212-06 Szakmai ismeret III. 12 12 347/7.0/1212-06 anyagismeret 72 --- --- 2 72 347/1.0/1212-06 anatómia 54 1,5 54 347/8.0/1212-06 szakmai gyakorlat I. --- 210 210 347/9.0/1212-06 szakmai gyakorlat --- --- 70 21 70 II. 347/10.0/1212- Szakmai gyakorlat 244 244 06 III. 347/11.0/1212- Szakmai gyakorlat 232 232 06 IV. 347/13.0/1212- idegen nyelv 36 --- 1 36 06 347/3.0/1210-06 etika, kommunikáció 44 10 --- 1,5 54 347/2.0/1210-06 munka- és környezetvédelmi 57 15 --- 2 72 ismeretek 347/.4.0/1210- számítástechnika 36 1 36 06 osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 479 25+756=781 35 1260 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 160 óra 2. szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 347/1.0/1212-06 anatómia 16 --- --- 0,5 16 347/5.0/1212-06 szakmai ismeret IV 64 --- 2 64 347/6.0/1212-06 szakmai ismeret V 32 32 --- 2 64 347/7.0/1212-06 anyagismeret 32 --- --- 1 32 347/11.0/1212-06 szakmai gyakorlat --- --- 212 21.5 212 IV. 347/12.0/1212-06 szakmai gyakorlat --- --- 476 476 V 347/13.0/1212-06 idegen nyelv 32 --- --- 1 32 347/4.0/1210-06 számítástechnika 32 --- 1 32 osztályfőnöki 32 --- --- 1 32 testnevelés 64 --- --- 2 64 347/1.0/1210-06 Vállalkozási és 74 22 3 96 gazdasági ismeretek összesen 378 54+688=742 35 1120 140

33 582 04 1000 00 00 azonosító számú Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (6 modul) azonosító megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. 0881-06 Tapétázás 0882-06 Plakátragasztás 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek (17 tananyagegység) A tananyagegység sor- azonosító megnevezés óraszám szám Elm. Elmig. Gyak. összes gyak. 1. (11) 196/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 36 0 108 144 2. (11) 196/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 54 --- --- 54 3. (12) 196/3.0/0459-06 Az anyagszükséglet meghatározása --- 0 80 80 4. (11) 196/1.0/0875-06 Anyagismeret 36 0 --- 36 5. (11) 196/2.0/0875-06 Szakrajz 36 18 --- 54 6. (11) 196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése 36 --- 126 162 7. (11) 196/4.0/0875-06 Falfelületek festése 54 0 162 216 8. (11) 196/5.0/0875-06 Homlokzat festése --- --- 72 72 9. (11) 196/6.0/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő 18 --- 108 126 munkák 10. (11-196/1.0/0878-06 Anyagismeret 86 --- --- 86 12) 11. (11-196/2.0/0878-06 Mázolási munkák 57 29 308 394 12) 12. (12) 196/3.0/0875-06 Felújítási munkák 32 0 160 192 13. (12) 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók 32 --- --- 32 14. (12) 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése 64 --- ---- 64 15. (12) 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák 32 --- 256 288 16. (12) 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás 32 --- 48 80 17. (12) 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 48 48 --- 96 Szakmai összóraszám 653 95 1428 2176 osztályfőnöki 68 68 testnevelés 136 136 Mindösszesen óra 857 95 1428 2380 Összes óra száma: 2380 óra Szakmai összóraszám: 2176 óra Elméleti órák száma: 653 óra (30%) Gyakorlati órák száma: 1523 óra (70%) 141

Tanterv napló törzslap bizonyítvány A tananyagegység sor- óraszám szám azonosító megnevezés Elm. Elmig. gyak. Gyak. összes 1. (11) 196/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai E 36 0 0 2. (11) 196/2.0/0459-06 3. (12) 196/3.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai GY Balesetmentes munkavégzés feltételei E Az anyagszükséglet meghatározása GY 0 0 108 144 54 --- --- 54 --- 0 80 80 4. (11) 196/1.0/0875-06 Anyagismeret E 36 0 --- 36 5. (11) 196/2.0/0875-06 Szakrajz E 36 0 --- Szakrajz EGY 0 18 --- 6. (11) 196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése E 36 --- 0 Falfelületek előkészítése GY 0 --- 126 7. (11) 196/4.0/0875-06 Falfelületek festése E 54 0 0 Falfelületek festése GY 0 0 162 8. (11) 196/5.0/0875-06 Homlokzat festése GY --- --- 72 72 9. (11) 196/6.0/0875-06 10. (11-12) 11. (11-12) Különleges festési eljárások, díszítő munkák E Különleges festési eljárások, díszítő munkák GY 18 --- 0 0 --- 108 196/1.0/0878-06 Anyagismeret E 86 --- --- 86 196/2.0/0878-06 Mázolási munkák E 57 0 0 11 Mázolási munkák EGY 0 29 0 11-12 Mázolási munkák GY 0 0 308 12. (12) 13. (12) 14. (12) 15. (12) 16. (12) 17. (12) 196/3.0/0875-06 Felújítási munkák E 32 0 0 Felújítási munkák GY 0 0 160 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók E 32 --- --- 32 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése E 64 --- ---- 64 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák E 32 --- 0 Tapétázási munkák GY 0 --- 256 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás E 32 --- 0 Plakátragasztás GY 0 --- 48 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok E 48 0 --- 96 54 162 216 126 394 192 288 80 142

Általános vállalkozási feladatok EGY 0 48 0 Szakmai összóraszám 653 95 1428 2176 osztályfőnöki 68 0 0 68 testnevelés 136 0 0 136 Mindösszesen óra 857 95 1428 2380 1.szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 196/1.0/0459-06 az építési tevékenység 36 108 1+3 144 alapfeladatai 196/2.0/0459-06 balesetmentes 54 --- --- 1,5 54 munkavégzés feltételei 196/1.0/0875-06 anyagismeret 36 - --- 1 36 196/2.0/0875- szakrajz 36 18 --- 1+0,5 54 06 196/3.0/0875-06 falfelületek előkészítése 36 --- 126 1+3,5 162 196/4.0/0875-06 falfelületek festése 54 162 1,5+4,5 252 196/5.0/0875-06 homlokzatfestés --- --- 72 2 72 196/6.0/0875-06 különleges festési 18-108 0,5+3 126 eljárások,díszítő munkák 196/1.0/0878-06 anyagismeret 54 - - 1,5 54 196/2.0/0878-06 mázolási munkák 25 29 180 1,5+5 198 osztályfőnöki 36 --- --- 1 36 testnevelés 72 --- --- 2 72 összesen 349+108 47+756=803 14+21 1260 Heti 3 nap a gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 160 óra 2.szakképzési évfolyam azonosító tananyagegység elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat heti összesen helyi 196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók 32 - - 1 32 196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák 64 - - 2 64 előkészítése 196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák 32-256 1+8 288 196/3.0/0878-06 felújítási munkák 32 160 1+5 192 196/1.0/0882-06 Plakátragasztás 32-48 1+1,5 80 196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási 48 48-3 96 feladatok 196/3.0/0459-06 Anyagszükséglet - - 80 2,5 80 meghatározása 196/1.0/0878-06 anyagismeret 32 --- --- 1 32 196/2.0/0878-06 mázolási munkák 32-128 1+4 160 osztályfőnöki 32 --- --- 1 32 testnevelés 64 --- --- 2 64 összesen 304+96 48+672=720 14+21 1120 Heti 3 nap a gyakorlat 143

A 33 542 05 0010 33 03 azonosító számú, Női szabó megnevezésű szakképesítés-elágazás (Dévaványa) Szakmai követelménymodulok (8) Azonosító Megnevezése 1088-06 Biztonságos munkavégzés a könnyűiparban 1319-06 Ruhaipari gyártmánytervezés 1321-06 Textiltermékek összeállítása 1322-09 Üzletvitel a könnyűiparban 1323-06 Fehérnemű-készítés 1324-06 Munka- és védőruhák készítése 1325-06 Lakástextíliák készítése 1328-06 Női ruhák készítése A tananyagegység Ssz. Évf. Azonosítója Megnevezése Elm. Eigy. Gyak. Összes 1. 11. 221/1.0/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem 18 0 18 36 2. 12. 221/2.0/1088-06 Minőségbiztosítás 18 0 14 32 3. 11. 221/1.0/1319-06 Szabásminta készítése 18 0 108 126 4. 11. 221/2.0/1319-06 Gyártáselőkészítés 18 0 36 54 5. 11. 221/1.0/1321-06 Szabásminta használata 36 0 72 108 6. 11. 221/2.0/1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése 36 0 36 72 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja 7. 11./12. 221/3.0/1321-06 104 0 0 104 8. 11. 221/4.0/1321-06 Textiltermék készítése 0 0 252 252 9. 12. 221/1.0/1322-09 Marketing és kommunikáció 8 0 8 16 10. 11./12. 221/2.0/1322-09 Anyag- és áruismeret 66 0 36 102 11. 12. 221/3.0/1322-09 Vállalkozás pénzügyi tevékenysége 14 0 4 18 12. 12. 221/4.0/1322-09 Vállalkozás létesítése, üzemeltetése 8 0 8 16 13. 12. 221/5.0/1322-09 Fogyasztói panaszok intézése 8 0 8 16 14. 12. 221/1.0/1323-06 Fehérnemű szabásminta készítése 0 0 32 32 15. 12. 221/2.0/1323-06 Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája 32 0 0 32 16. 12. 221/3.0/1323-06 Fehérnemű készítése 0 0 110 110 17. 12. 221/4.0/1323-06 Fehérnemű javító szolgáltatás 0 0 18 18 18. 11. 221/1.0/1324-06 Munka- és védőruha szabásminta készítés 0 0 18 18 19. 11. 221/2.0/1324-06 Munka- és védőruhák gyártástechnológiája 36 0 0 36 144

20. 11./12. 221/3.0/1324-06 Munka- és védőruha készítése 0 0 136 136 21. 11. 221/4.0/1324-06 Munka- és védőruha-javító szolgáltatás 0 0 18 18 22. 11. 221/1.0/1325-06 Lakástextíliák gyártástechnológiája 36 0 18 54 23. 11./12. 221/2.0/1325-06 Lakástextíliák készítése 0 0 136 136 24. 11. 221/3.0/1325-06 Lakástextil-javító szolgáltatás 0 0 18 18 25. 12. 221/1.0/1328-06 Női ruhák modellezése 96 0 0 96 26. 12. 221/2.0/1328-06 Női ruhakészítés gyártástechnológiája 32 0 64 96 27. 12. 221/3.0/1328-06 Női ruha készítése 0 0 352 352 11. Informatika 18 0 0 18 11. Szakmai számítás 18 0 0 18 11. Üzleti kommunikáció 36 0 0 36 Összes szakmai 656 0 1520 2176 11./12. Osztályfőnöki 68 0 0 68 11./12. Testnevelés 136 0 0 136 Szakmai elmélet: 656 óra 30% Szakmai gyakorlat: 1520 óra 70% Tanterv napló törzslap bizonyítvány A tananyagegység Összes óra 860 0 1520 2380 Ssz. Évf. Azonosítója Megnevezése Elm. Eigy. Gyak. Össz. 1. 11. 221/1.0/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem E. 18 0 0 Munka-, tűz- és környezetvédelem GY. 0 0 18 36 12. 221/2.0/1088-06 Minőségbiztosítás E. 18 0 0 2. Minőségbiztosítás GY. 0 0 14 32 11. 221/1.0/1319-06 Szabásminta készítése E 18 0 0 3. Szabásminta készítése GY 0 0 108 126 11. 221/2.0/1319-06 Gyártáselőkészítés E 18 0 0 4. Gyártáselőkészítés GY 0 0 36 54 11. 221/1.0/1321-06 Sza0básminta használata E 36 0 0 5. Szabásminta használata GY 0 0 72 108 11. 221/2.0/1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése E 36 0 0 6. Ruhaipari gépek üzemeltetése GY 0 0 36 72 7. 11./12. 221/3.0/1321-06 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja E 72 0 0 72 8. 11. 221/4.0/1321-06 Textiltermék készítése GY 0 0 252 252 12. 221/1.0/1322-09 Marketing és kommunikáció E 8 0 0 9. Marketing és kommunikáció GY 0 0 8 16 11./12. 221/2.0/1322-09 Anyag- és áruismeret E 66 0 0 10. Anyag- és áruismeret GY 0 0 36 102 12. 221/3.0/1322-09 Vállalkozás pénzügyi tevékenysége E 14 0 0 11. Vállalkozás pénzügyi tevékenysége GY 0 0 4 18 12. 221/4.0/1322-09 Vállalkozás létesítése, üzemeltetése E 8 0 0 12. Vállalkozás létesítése, üzemeltetése GY 0 0 8 16 13. 12. 221/5.0/1322-09 Fogyasztói panaszok intézése E 8 0 0 16 145

Fogyasztói panaszok intézése GY 0 0 8 14. 12. 221/1.0/1323-06 Fehérnemű szabásminta készítése Gy 0 0 32 32 15. 12. 221/2.0/1323-06 Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája E 32 0 0 32 16. 12. 221/3.0/1323-06 Fehérnemű készítése Gy 0 0 110 110 17. 12. 221/4.0/1323-06 Fehérnemű javító szolgáltatás Gy 0 0 18 18 18. 11. 221/1.0/1324-06 Munka- és védőruha szabásminta készítés Gy 0 0 18 18 19. 11. 221/2.0/1324-06 Munka- és védőruhák gyártástechnológiája E 36 0 0 36 20. 11./12. 221/3.0/1324-06 Munka- és védőruha készítése Gy 0 0 136 136 21. 11. 221/4.0/1324-06 Munka- és védőruha-javító szolgáltatásgy 0 0 18 18 22. 11. 221/1.0/1325-06 Lakástextíliák gyártástechnológiája E 36 0 0 Lakástextíliák gyártástechnológiája GY 0 0 18 54 23. 11./12. 221/2.0/1325-06 Lakástextíliák készítése Gy 0 0 136 136 24. 11. 221/3.0/1325-06 Lakástextil-javító szolgáltatásgy 0 0 18 18 25. 12. 221/1.0/1328-06 Női ruhák modellezése E 96 0 0 96 26. 12. 221/2.0/1328-06 Női ruhakészítés technológiája E 32 0 0 Női ruhakészítés technológiája GY 0 0 64 96 27. 12. 221/3.0/1328-06 Női ruha készítése Gy 0 0 352 352 11. Számítástechnológiai alapismeretek E 18 0 0 18 11. Szakmai számítás E 18 0 0 18 11. Üzleti kommunikáció E 36 0 0 36 12. Textiltermékek műszaki dokumentációja E 32 0 0 32 Szakmai összóraszám 656 0 1520 2176 11./12. Osztályfőnöki 68 0 0 68 11./12. Testnevelés 136 0 0 136 Mindösszesen óra: 860 0 1520 2380 146

11. évfolyam 36. hét 18-18 hét Ssz. Azonosítója Megnevezése E. Eigy. Gy. Összes 1. 3. 4. 5. 221/1.0/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem E. 18 0 0 18 0,5 221/1.0/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem GY. 0 0 18 18 0,5 221/1.0/1319-06 Szabásminta készítése E. 18 0 0 18 0,5 221/1.0/1319-06 Szabásminta készítése Gy. 0 0 108 108 3 221/2.0/1319-06 Gyártás-előkészítés E. 18 0 0 18 0,5 221/2.0/1319-06 Gyártás-előkészítés Gy. 0 0 36 36 1 221/1.0/1321-06 Szabásminta használata E. 36 0 0 36 1 221/1.0/1321-06 Szabásminta használata Gy. 0 0 72 72 2 221/2.0/1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése E. 36 0 0 36 1 6. 221/2.0/1321-06 Ruhaipari gépek üzemeltetése Gy. 0 0 36 36 1 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja 7. 221/3.0/1321-06 E. 72 0 0 72 2 8. 221/4.0/1321-06 Textiltermék készítése GY. 0 0 252 252 7 221/2.0/1322-09 Anyag- és áruismeret E. 36 0 0 36 1 10. 221/2.0/1322-09 Anyag- és áruismeret Gy. 0 0 36 36 1 Munka- és védőruha szabásminta készítés 18. 221/1.0/1324-06 Gy. 0 0 18 18 0,5 Munka- és védőruhák gyártástechnológiája 19. 221/2.0/1324-06 E. 36 0 0 36 1 20. 221/3.0/1324-06 Munka- és védőruha készítése Gy. 0 0 72 72 2 21. 221/4.0/1324-06 Munka- és védőruha-javító szolgáltatásgy. 0 0 18 18 0,5 22. 221/1.0/1325-06 Lakástextíliák gyártástechnológiája E. 36 0 0 36 1 221/1.0/1325-06 Lakástextíliák gyártástechnológiája Gy. 0 0 18 18 0,5 23. 221/2.0/1325-06 Lakástextíliák készítése Gy. 0 0 72 72 2 24. 221/3.0/1325-06 Lakástextil-javító szolgáltatásgy. 0 0 18 18 0,5 Nyári termelési gyakorlat: 160 óra Informatika E. 18 0 0 18 0,5 Szakmai számítás E. 18 0 0 18 0,5 Üzleti kommunikáció E. 36 0 0 36 1 Heti óra Szakmai óraszámok 378 0 774 1152 32 Osztályfőnöki 36 0 0 36 1 Testnevelés 72 0 0 72 2 Összes óraszám 486 0 774 1260 35 147

2. évfolyam 32. hét 18-14 hét Ssz. Azonosítója Megnevezése E. Eigy. Gy. Összes Heti óra 2. 221/2.0/1088-06 Minőségbiztosítás E. 18 0 0 18 221/2.0/1088-06 Minőségbiztosítás Gy. 0 0 14 14 1 7. 221/3.0/1321-06 Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja E. 32 0 0 32 1 9. 221/1.0/1322-09 Marketing és kommunikáció E. 8 0 0 8 221/1.0/1322-09 Marketing és kommunikáció Gy. 0 0 8 8 10. 221/2.0/1322-09 Anyag- és áruismeret E. 30 0 0 30 1 11. 12. 12. 221/3.0/1322-09 Vállalkozás pénzügyi tevékenysége E. 14 0 0 14 221/3.0/1322-09 Vállalkozás pénzügyi tevékenysége Gy. 0 0 4 4 221/4.0/1322-09 Vállalkozás létesítése, üzemeltetése E. 8 0 0 8 221/4.0/1322-09 Vállalkozás létesítése, üzemeltetése Gy. 0 0 8 8 221/5.0/1322-09 Fogyasztói panaszok intézése E. 8 0 0 8 221/5.0/1322-09 Fogyasztói panaszok intézése Gy. 0 0 8 8 14. 221/1.0/1323-06 Fehérnemű szabásminta készítése Gy. 0 0 32 32 1 15. 221/2.0/1323-06 Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája E. 32 0 0 32 1 16. 221/3.0/1323-06 Fehérnemű készítése Gy. 0 0 96 96 3 221/3.0/1323-06 Fehérnemű készítése Gy. 0 0 14 14 0,5 17. 221/4.0/1323-06 Fehérnemű javító szolgáltatás Gy. 0 0 18 18 0,5 20. 221/3.0/1324-06 Munka- és védőruha készítése Gy. 0 0 64 64 2 23. 221/2.0/1325-06 Lakástextíliák készítése Gy. 0 0 64 64 2 25. 221/1.0/1328-06 Női ruhák modellezése E. 96 0 0 96 3 26. 221/2.0/1328-06 Női ruhakészítés gyártástechnológiája E. 32 0 0 32 1 221/2.0/1328-06 Női ruhakészítés gyártástechnológiája Gy. 0 0 64 64 2 27. 221/3.0/1328-06 Női ruha készítése Gy. 0 0 352 352 11 Szakmai óraszámok 278 0 746 1024 32 Osztályfőnöki 32 0 0 32 1 Testnevelés 64 0 0 64 2 0,5 0,5 0,5 0,5 Összes óraszám 374 0 746 1120 35 148

OKJ 33 543 01 1000 00 00 számú BÚTORASZTALOS szakképesítés óraterve Éves képzési időkeret: Évfolyam Tanítási hetek száma Tanórák száma/hét Összes 1/11 36 35 1260 2/12 32 35 1120 2380 Elmélet 1/11 évf. 2/12 évf. (36 hét) (32 hét) A balesetmentes munkavégzés feltételei 1 - A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete 2 - A tömörfa megmunkálás elmélete 3 - Munkatervezés szervezési feladatok 1 - Bútorasztalos termékek jellemző típusai 2 1 Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése - 1 Alapvető szerelési munkák - 2 Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei - 2 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása - 1 Szakmai ismeretek és kompetenciák fejlesztése - 2 Elméleti órák összesen 9 9 Gyakorlat A balesetmentes munkavégzés gyakorlata 3 - A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata 2 - A tömörfa megmunkálás gyakorlata 7 - Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata 7 - Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata 4 2 Mintadarab készítése - 3 Alapvető szerelési munkák gyakorlata - 7 Lapszerkezetű termékek gyártása - 7 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. - 4 Gyakorlati órák összesen 23 23 Szakmai órák összesen 32 32 Testnevelés 2 2 Osztályfőnöki 1 1 Heti óraszám összesen 35 35 Éves óraszám összesen (elmélet+gyakorlat) 1260 1120 Nyári összefüggő gyakorlat: 160 149

A 2011/2012. TANÉVTŐL INDULÓ SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI Bútorasztalos szakképesítés óraterve (2 éves képzésben) 150

A nyári gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra 151