,
Kiindulási pntk: 1. A pedagógia kmmunikáció elméletéből 1. Az andragógiai flyamatkból
A tanítási tanulási flyamat rendszeres és módszeres tudásközvetítés (a tanár közöl, bemutat, a tanulók felelnek, dlgzatt írnak, a tanár értékeli a teljesítményeket) A tanítás személyközi kmmunikációk srzata lehetőség a szükséges tudás elsajátítására, a résztvevők öntevékenységének kibntakztatására (A tanár feladata a kperatív kapcslatk segítése. Résztvevő-közpntúság a kmmunikatív aktusk kezdeményezését a felnőtt hallgatóktól várják el)
A neveléstudmány (andragógia?) körébe tartzó új tudmányág Kapcslata más tudmánykkal nyelvtudmány szciálpszichlógia infrmációelmélet kultúraelmélet Manipulációkutatás stb.
Pedagógiai kmmunikáció Felnőttképzési kmmunikáció pedagógiai célknak alávetett, andragógiai célknak alávetett, pedagógiailag szabályztt, intézményesült, andragógiailag szabályztt, intézményesült, tervszerűen előkészített és leflytattt kmmunikáció, mely nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcslataiban megy végbe. tervszerűen előkészített és leflytattt kmmunikáció, mely tanár és a felnőtt tanuló közvetlen személyes kapcslataiban megy végbe.
1. Célzatsság 2. Intézményesültség 3. Tervezettség 4. Interpersznalitás
MENNYISÉGI MUTATÓK Az explicit tanári közlések mennyisége MINŐSÉGI MUTATÓK A kmmunikáció relevanciája A hallgatói beszéd mennyisége A kmmunikációs stílus adekvát mivlta A felnőtt tanulók írással, lvasással stb. töltött idejének mennyisége A tanári kmmunikáció centruma (felnőtt tanulók, téma, tanári prdukció) A taneszközök használatával eltöltött idő A kmmunikatív tevékenységek részaránya a fglakzás teljes időtartamáhz képest Az ktató kmmunikációjában kifejeződő attitűdök A hallgatói kmmunikáció szabadsága A felnőtt tanulók kmmunikációjának irányítástechnikája
Kmmunikáció Hagymánys pedagógiai kmmunikáció Felnőttképzési kmmunikáció A kmmunikáció fő irányai A pedagógustól a gyermek felé Kölcsönösség a tanári és a felnőtt tanulói kmmunikációban A felnőtt tanulók közötti kmmunikáció is fnts elem Tanár tanuló kapcslat Távlságtartó -> közvetlen Távlságtartó -> közvetlen Tipikus flyamatk az ismeretközlés srán Eszközök Tanári előadás, magyarázat Memrizálás Szövegreprdukció Tanári értékelés Tanári beszéd Bemutatás Tankönyv Egyéb infrmációhrdzók Infrmációk megszereztetése Prblémák felfedeztetése Megbeszélés Közös értékelés Krábbi tapasztalatkra támaszkdás Dialógus Tankönyv, egyéb szakirdalm Egyéb infrmációhrdzók
Az ktató nem elsősrban a tantárgyra vnatkzó infrmációkat szlgáltatja, hanem Inkább: szembesíti a hallgatók tapasztalati útn szerzett ismereteit a tudmánysan feldlgztt és rendezett tantárgyi tematikába szervezett ismeretkörökkel. Fnts a demkratikus dialógus megvalósítása: - egyetértést elősegítő racinalitás, mint közlési és elfgadási kritérium - a döntések diskurzuskkal való legitimációja - empátia
Az adó Enkódlás Átvitel Üzenet Csatrnák Kmmunikációs klíma Vétel Dekódlás A vevő Visszajelzés
Oktatási intézmény = kmplex kmmunikációs tér
A tanulócsprtk mérete és a kmmunikáció
Szciális frma Kmmunikációs frma Oktatási frma Teljes felnőtt tanulócsprt szemben a tanárral Teljes felnőtt tanulócsprt kőrben, vagy egyéb lyan alakzatban, mely biztsítja, hgy mindeni mindenkit láthassn Kiscsprtk Egyes tanulók A tanár a kmmunikációs akciók közpntja és közvetlen irányítója, a tanulók rá figyelnek A kezdeményezések és az akciók megszlanak a tanár és a tanulók között. A figyelem fókuszába hl a tanár, hl az egyes tanulók kerülnek Decentralizált kmmunikáció: a tanár kezdeményező, szervező, segítő Nincs interakció, interkmmunikáció, csak akció és intrakmmunikáció Tanári előadás, bemutatás Tanári tanulói kérdések, megbeszélés, vita Csprtmunka, párs munka Egyéni munka
Szcifugális szcipetális terek Frmális mód és infrmális mód
Intrapersznális kmmunikáció Interpersznális kmmunikáció Csprtkmmunikáció
Megjelenés Oktatási kmmunikáció Emcinális kmmunikáció
Alaptípusk autkratikus demkratikus laissez faire Részletesebb felsztás nagyn autkratikus autkratikus aktívan beavatkzó passzívan beavatkzó Helyzetek és megldásk agresszív megldás krlátzó megldás együttműködő megldás tehetetlenség érzelem nélküli megldás
Vkális kmmunikáció A hangerő A hangfekvés A beszéd tempója
Nnverbális kmmunikációs eszközök a tanítás nézőpntjából: Mimika Tekintet Gesztusk, kézmzdulatk Testmzgás, testtartás Térszabályzás
Intim stílus Rideg stílus A tanári beszéd stílusát beflyásló tényezők A felnőtt tanulók életkra Az ktató kmmunikációs képességei Elvárásk, hagymányk Az ktató viszny az egyes csprtkhz A feladathelyzet (elméleti, gyakrlati órák)
Típusk: érdeklődő nem értem a visszakérdező a jóváhagyást kicsikaró a csdálkzó a tanár nnverbális jelzéseiből tájékzódó
A stressz jelei Az agresszivitás jelei A figyelem, az érdeklődés jelei Az unalm jelei A felnőtt tanulók testbeszédének helyes értelmezése
Az előadás Előadói stílusk Verbális előadó Infrmáció nyújtó Amrf módn előadó Kételkedő Kiváló előadó
A kérdések Knvergens kérdések Divergens kérdések Értékelő kérdések
A vita Ötletrham Méhkas-módszer Kerekasztal A tanári kmmunikáció vita srán
A Pygmalin effektus A praktív tanár A reaktív tanár A túlreagáló tanár
A dicséret, mint a kritika ellensúlyzása A dicséret, mint mdellnyújtásra tett kísérlet A dicséret, mint pzitív útmutatás A dicséret, mint a jég megtörése A dicséret, mint a tanuló által kiprvkált elismerés A dicséret, mint vigaszdíj
hibáztatás vallató kérdezés bűntudatkeltés utasítás
Passzív meghallgatás (csend) Hatékny tudmásul vételt jelző reakció "Jégtörők" közbeiktatása Aktív meghallgatás
A knfliktus fgalma A knfliktusk frrásai Knfliktuskezelési stratégiák 1. Versengő stratégia 2. Alkalmazkdó stratégia 3. Kmprmisszumkereső stratégia 4. Prblémamegldó stratégia 5. Elkerülő stratégia A tanár feladata a knfliktushelyzetek kezelésében