A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: 2013. március 25. A fenntartói jóváhagyás dátuma:. A tervezett felülvizsgálat dátuma:.. Készítette: Nagy Katalin igazgató és az iskola nevelőtestülete
Tartalomjegyzék Bevezető... 4. I. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai... 8. 1. Iskolánk nevelő- oktató munkájának alapelvei... 8. 2. Nevelő-oktató munkánk célja... 9. 3. Nevelő-oktató munkánk feladatai... 10. 4. A nevelés eszközei, eljárásai... 11. II. A pedagógusok nevelő-oktató munkájával kapcsolatos helyi intézményi feladatai... 13. 1. A tanítók feladatai... 13. 2. Az osztályfőnök feladatai... 15. 2. A napközis nevelő feladatai... III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 17. 1. Erkölcsi nevelés... 17. 2. Nemzeti nevelés... 18. 3. Közösségi nevelés... 18. 4. Értelmi nevelés... 19. 5. Érzelmi, akarati nevelés... 20. 6. Munkára nevelés... 21. 7. Környezeti, esztétikai nevelés... 22. 8. Testi nevelés... 22. IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 24. 1. Általánosságban... 24. 2. A nevelés céljai és feladatai a napközi-otthonban (és a tanulószobán)... 25. V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok... 29. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység... 29. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása... 31. 2.1. Diszlexia, diszgráfia... 32. 2.2. Diszkalkulia... 32. 2.3. Szociális hátrányok... 33. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 33. VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 35. 1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége... 35. 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladata... 35. VII. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 38. VIII. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének, kapcsolattartásának formái... 40. 1. Az együttműködés formái a tanulókkal... 40. 2. Az együttműködés formái a szülőkkel... 40. 2
3. Kapcsolattartás a szülővel... 41. IX. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 42. 1. Egészségnevelési program... 42. 2. Az iskola szerepe és lehetősége... 42. 3. Pedagógusképzettségek segítése... 44. 4. Mindennapos testmozgás... 45. X. Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei... 45. XI. Hagyományaink... 46. 1. Évenként visszatérő események iskolánk életében... 46. 2. Arculatunk... 47. 3. Külső kapcsolataink... 47. 4. Kirándulások, táborozások... 47. XII. Iskolaváltás, a tanulók felvételének, átvételének elvei... 49. XIII. Vizsgaszabályzat... 51. Mellékletek... 53. 3
BEVEZETŐ A helyi tanterv készítésénél a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint az intézmények felülvizsgálják pedagógiai programjukat, melyhez a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni, mivel módosult a Nemzeti alaptanterv, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit. Az új tanterv először 2013. szept. 1-jével került bevezetésre az 1. évfolyamon felmenő rendszerben. A fenti törvénymódosítások alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: I. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének, kapcsolattartásának formáit, a tanulmányok alatti vizsgák szabályait a felvétel, átvétel helyi szabályait az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, II. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: A választott kerettanterv megnevezését az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, 4
az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskolai egészségnevelési programot, az iskolai környezeti nevelési programot. az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. Az iskola küldetésnyilatkozata Iskolánk hivatása és küldetése a gyermekek nevelése és oktatása, az alapkészségek kialakítása. Munkánk során személyiségközpontú pedagógiára törekszünk, melyben fontos szerepe van a szeretetnek, a toleranciának, az őszinteségnek és a felelősségteljes irányításnak. Az erkölcsi értékekre alapozva példamutató, emberi magatartásunkkal neveljük növendékeinket. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük egyéni képességeiket, s emellett szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk mind az egyén és a közösség terén. A gyermekjogokat tiszteletben tartó és a tanulói kötelességeket is figyelembe vevő elvekre építünk. Olyan embereszmény kinevelésére törekszünk, aki egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, ismeri, tiszteli és óvja nemzeti kultúránkat, anyanyelvünket, természeti értékeinket, hagyományainkat. Mindezt családias légkörben, gyermekcentrikus neveléssel próbáljuk elérni. Pedagógiai hitvallás "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." /Szent-Györgyi Albert/ 5
Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap. /Szent-Györgyi Albert/ Iskolánk oktatási körülményeinek helyi jellegzetessége Az alacsony tanulói létszám és az iskola tantermi lehetőségei miatt az oktatás az egymáshoz közeli évfolyamok az 1-2. és a 3-4. osztályok összevonásával, összevont oktatási forma szerint történik. Az együtt tanuló csoportok fejlesztési szakaszokat is jelentenek, ezáltal lehetőségünk nyílik az egyéni fejlődési ütemük fokozott figyelembevételére. Településünk adottságait nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a helyi néprajzi értékeket beépítettük az intézmény helyi tantervébe. Így iskolánk a települési sajátosságokra való tekintettel nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok ápolására, megőrzésére, tovább éltetésére; ezért önállóan és több tantárgyban (ének, irodalom, rajz, technika) is megjelennek a néprajz egyes elemei: a népmese, népi találós kérdések, szólások, közmondások, időjóslások, hiedelmek valamint a népi építészet, a népviselet, a népi motívumvilág, vagyis a palóc nép tárgyi, kulturális öröksége és a táji környezet. Az elméleti anyagot múzeumi órákkal színesítjük, valamint cselekedtetéssel, aktív részvétellel tesszük kézzelfoghatóvá a néprajzi értékek megbecsülését. A hagyományok, szokások megismerését és megőrzését szolgálják a műsorainkban megtalálható településünkhöz kötődő témák is. Elsődleges célunk nem a tananyag megtanulása, ill. számonkérése hanem a népi kultúra megismertetése, értékeinek megbecsülése, megszerettetése, s ezáltal a letűnő értékek fennmaradásának biztosítása, a múlt örökségeinek megőrzése az utókor számára. Környezeti nevelésünk része a közvetlen természeti táj megismerése, védelme és megóvása, hiszen településünk tájvédelmi területen fekszik. 6
A néphagyományok megjelenése az egyes tantárgyakban: Néprajz Tantárgyak Népmese Irodalom Népi időjóslás Irodalom, környezetismeret Szólások, közmondások Irodalom Népzene, népdal Ének-zene Népi játékok Testnevelés Néptánc Testnevelés, Ének-zene Népi díszítőművészet Rajz, technika Népi építészet Rajz, technika Népviselet Rajz, technika Hagyományok, szokások (locsolkodás, betlehemezés, lakodalom, szüret) - műsorokhoz, a falut érintő közös rendezvényekhez és nem tantárgyhoz kötött Nevelő oktató munkánk során alkalmazott pedagógiai módszereink: A tanulók számára jól megválasztott pedagógiai módszerek hatékonyan segítik az oktatási folyamatban a képességek, készségek kialakítását, az önálló gondolkodási mód fejlesztését, a feladatmegoldásban való jártasságok valamint az ismeretek elsajátítását. Az oktatás-nevelés során előtérben áll a játékosság, az érdeklődés felkeltése (motiváció) minden tantárgy esetén. A projektoktatás előnyeit használva némely tantárgyak között kapcsolatot építettünk ki a komplexebb látásmód és a mélyebb tananyag elsajátítás végett. Kooperatív pedagógiai módszereket alkalmazunk fogalmazásórákon és környezetismereten, amely fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét, alkalmazkodó-készségét a csapatban történő együttműködés kapcsán. Fontos, központi szerepet kap az órákon a cselekedtetés, tapasztalatszerzés, szemléltetés, hiszen az alsó tagozat a személyes tapasztalatból kiindulva fokozatosan jut el az elvonatkoztatás, az elvont - elméleti síkon történő - gondolkodási módig. A környezetismereti tananyagot erdei iskolai módszerek alkalmazásával segít kiegészíteni ama törekvésünk, hogy minden évszakban 1 napot a táji környezetben túrával töltünk, hogy játékos formában személyes tapasztalatok gyűjtésére legyen lehetőség. Mindezek mellett közös célunk még, hogy a nálunk töltött 4 év alatt - szülői segítséggel - minden kisdiáknak legalább egyszer lehetőséget biztosítsunk erdei iskolai táborban való részvételre. Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a digitális kompetencia, az infokommunikációs eszközök készségszintű használata, így az oktatás során igyekszünk kihasználni az interaktív tábla és a digitális tananyagok tanulást segítő lehetőségeit. 7
I. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSA 1. Iskolánk nevelő- oktató munkájának alapelvei Az intézmény pedagógusai a mindennapi nevelő - oktató munkájukban az alábbi pedagógiai elveket szeretnék megvalósítani: harmonikus, sokoldalúan képzett, kiegyensúlyozott személyiséggé váló ember formálására törekszünk, az általános emberi értékek közvetítésével, példamutató emberi magatartással, melyek közül a szeretetre, a személy megbecsülésére, a megértésre, a megbízhatóságra, a becsületre, a másik elfogadásának képességére, a társ iránt érzett felelősségtudatra, a segítőkészségre és a haza szeretetére különös hangsúlyt fektetünk, sokoldalú, az új ismeretekre nyitott, önálló ismeretszerzésre képes, egészséges szemléletre neveljük gyermekeinket, a tudás, a művelődés megszerzése iránti igény kialakítása, az alkotás izgalmának és örömének felfedeztetése, a harmonikus személyiségfejlődés előmozdítása, a testi és lelki egészség, egészséges életmód kialakításával, a természet és környezet megismerésére, szeretetére, védelmére nevelés, önállóságra, önfejlesztésre, önnevelésre, önkifejezésre, önmegismerésre és felelősségtudatra, reális életszemlélet kialakítására való nevelés, az akarat, a kitartás, az önfegyelem, a konfliktusmegoldó- és tűrőképesség fejlesztése, a tanulói tevékenységek szerves beépülése az iskolai foglalkozásba, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésre képes a közösséghez alkalmazkodni tudó fiatalok nevelése, a tanulni tudás megtanítása, a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzésének kialakítása, tanulóink megismertetése hazánk kulturális örökségével és nemzeti hagyományaival, nemzeti ünnepeken való tevékeny részvétel, néphagyományok, helyi szokások megismerése és tiszteletének kialakítása kulturális hagyományok ápolása. 8
Alapelveink közé tartozik annak elérése, hogy nevelő-oktató munkánk célkitűzéseit, értékrendjét a szülők is megismerjék, azt tudatosan válasszák és a lehetőségek szerint együttműködjenek. 2. Nevelő-oktató munkánk célja a műveltség és a tudás átadása során a személy teljes kiformálódásán való munkálkodás olyan sokoldalú személyiségek fejlesztése, akik mély önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket és céljaikat, azok elérésének alapvető módszereit, képesek az önmegvalósításra, az élet szeretetére és tiszteletére, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, aktivitásra, testileg, lelkileg kiegyensúlyozott gyerekek nevelése, az általános emberi és nemzeti értékek elfogadása, olyan iskolai közösségek létrehozása, amelyekben a valódi értékek dominálnak: tudás, fegyelmezettség, tisztelet, közvetlenség, becsületesség, tolerancia, szeretet, az emberek közötti kapcsolathoz a megfelelő viselkedés és magatartásformák kialakítása, színvonalas, tevékenység központú oktatás megteremtése, bővíthető ismeretek, jártasságok, képességek és készségek kialakításával, formálásával a gyermekek tudásának továbbfejlesztése, alapos tárgyi tudásszint, szilárd alapkészségek közvetítése, kompetenciák, képességek megalapozása, az önműveléshez szükséges alapkészségek kialakítása, az írás-olvasásszámoláshoz szükséges alapvető ismeretek megszilárdítása a tanulókban az eredményes kommunikációra, a logikus gondolkodásra, önálló ismeretszerzésre való képesség kialakítása, a tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, népünk történelmét, legyenek büszkék hazájukra és arra, hogy magyarnak születtek, egységes követelményrendszer következetes, toleráns megvalósítása a közös munkában: játékosan, kreatív módon, az életkornak megfelelően, lehetőség biztosítása a kötelező órákon kívül a tanulók önképzésére, tanulóink a Pedagógiai Programunkban és Helyi Tantervünkben megfogalmazott követelményeket adottságaiknak és képességeiknek megfelelően teljesítsék. 9
3. Nevelő-oktató munkánk feladatai Feladatunknak tekintjük mindennapos nevelő-oktatómunkánk során, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, meggyőződésükké váljon, és ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat: testi egészségük tiszteletére és védelmére elsősorban a testnevelési órák, a szabadidős foglalkozások, valamint az aktuális problémák megoldása során neveljük tanulóinkat az élet tiszteletére nevelés és a lelki egészség védelme áthatja nevelőmunkánk minden területét törekszünk az egyén és a közösség iránti szeretet kialakítására a család tiszteletére, szeretetére nevelés központi feladata minden évfolyamnak (pl.: műsorok szervezésével: karácsony, anyák napja, stb.) a szülőföld megismerésére, tiszteletére, egészséges nemzeti önbecsülésre, hazaszeretetre nevelés a tanulmányi kirándulások és a tantárgyak nyújtotta lehetőségek, valamint a falu ünnepségeibe való bekapcsolódás során valósul meg más népek hagyományainak, kultúrájának megismerésére, tiszteletére nevelés a testvérkapcsolatok ápolásával és az idegen nyelvi órákon történik az emberek egyenjogúságának tiszteletben tartása, a másság elfogadása a demokrácia gyakorlása a közösségen belül az iskolai élet minden területén Az általunk fontosnak ítélt értékek elsajátítását tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel, folyamatos értékeléssel segítjük. A személyiségfejlesztésre irányuló nevelési eljárások és módszerek közül iskolánk pedagógusai közvetlen és közvetett módszereket alkalmaznak. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programjában fontosnak tartjuk: a tanulás tanítását, a taneszközök megválasztásában figyelünk az életkori sajátosságokra, az ismeretek tapasztalati megalapozását, a felfedezések örömét, a kreativitás kialakítását, fejlesztését, a differenciált fejlesztést, a művészeti, gyakorlati és közismereti készségek egyensúlyát, az egészséges terhelést (szellemi és fizikai területen), a személyre szabott fejlesztő értékelést és önértékelést. 10
A kerettantervek helyi tantervek tantárgyi tartalmaival a mentális készségeket, képességeket fejlesztjük, hangsúlyt fektetve a kulcskompetenciák fejlesztésére (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése), miközben az önálló tanulást és az önművelés igényét megalapozzuk. 4. A nevelés eszközei, eljárásai 4.1. A magatartási szokások kialakítását elősegítő, beidegződést kialakító módszereink Közvetlen (a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulóra) következetes, egységes követelés, gyakoroltatás, segítségadás, rendszeres ellenőrzés, motiválás, megelőzés keretében biztosítjuk. Közvetett (a nevelői hatás áttételesen, közösségen keresztül hat) a közösség tevékenységének megszervezése, közösen meghatározott célok, hagyományok kialakítása, egymás ellenőrzése, egymással szembeni követelés, motiválás során. 4.2. Magatartási formák kialakítása modellkövetéssel Közvetlen a nevelő személyes modellkövetésre alkalmas magatartása a tények, jelenségek ismertetése irodalmi művek, művészeti alkotások példakénti bemutatása Közvetett a nevelő jelenléte közösségi tevékenységeken minták kiemelése, értékelése a közösségi életből példaképek állítása közösség elé 4.3. Tudatosítás: a magatartási szokások és formák elfogadásának segítése meggyőződéssel: Közvetlen: önálló, elemző munka segítése: magyarázat, beszélgetés Közvetett: vita, a magatartási és viselkedési formák elemzése közösségen belül 11
Közvetítjük: azokat az alapvető tanulási formákat, amelyekkel a tanulók ismereteket szerezhetnek, azokat a magatartási, viselkedési normákat, modelleket, amelyeket követhetnek, az alapvető erkölcsi értékeket. Fejlesztjük: az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást, a kommunikációs képességeket, a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszerrel, a tanulási vágy ébrentartását, életkorának megfelelő döntési képesség kialakítását, a másokra figyelést, világ dolgai iránti érdeklődést, az egészséges életmódra való törekvést, az embertisztelő szokásrend kialakítását, az épített és természeti környezetért érzett felelősséget. 12
II. A PEDAGÓGUSOK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁVAL KAPCSOLATOS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1. A tanítók feladatai Felkészülés a tanórákra A tanóra megtervezése, felkészülés az órára Tanulási módszerek kiválasztása. A tanulási környezet kialakítása. Taneszközök meghatározása, kiválasztása ellenőrzése feladatlapok, E-tananyag összeállítása dolgozatok összeállítása. Tanórai feladatok Tanórák vezetése. A tanulók nyugodt órai munkájának biztosítása. Tanácsadás, segítés, motiválás. Egyéni tanulási problémák kezelése, A tanulói teljesítmények értékelése. Az egyének, a kiscsoportok, az osztály órai magatartásának, szorgalmának értékelése. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek kezelése. A tanulói munkák ellenőrzése, értékelése. Differenciálás egyéni képességek alapján. Házi feladatok kijelölése. Hiányzások adminisztrálása Tanórán kívüli feladatok Tanári ügyelet a szünetekben. Szakkör vezetése. Korrepetálások, egyéni fejlesztő foglalkozások vezetése. Felkészítés versenyekre. Tehetséggondozás. Dolgozatok javítása. Vizsgáztatás. 13
Vizsgadolgozatok javítása, értékelése, beszámoló megírása. Fejlesztési tervek készítése. Részvétel a tantestületi értekezleteken, az egy osztályban tanító tanárok megbeszélésein, a fegyelmi tárgyalásokon. jelezni az intézményvezetőnek, osztályfőnöknek a felmerülő szociális, higiéniai, anyagi problémákat Rendszeres kapcsolattartás szülővel Természeti katasztrófák, tűz estén a tanulók biztonsága érdekében a megfelelő intézkedések megtétele Nyílt nap, nyílt tanítási órák tartása A gyermek testi lelki egészségének figyelemmel kísérése, jelzése az illetékes személyeknek Tanügyi dokumentumok naprakész vezetése/ a tanórák dokumentálása Iskolai rendezvények szervezésében, előkészítésében, levezetésében való részvétel Fogadóórák tartása Műhelymunka, teammunka. Továbbképzéseken való részvétel, majd beszámoló, a tudás átadása kollégáinak. Az internetes oktatást segítő weblapok feltérképezése, használata. Szakirodalom nyomonkövetése (pedagógiai, szakmódszertani, szakmai), folyamatos önképzés Tanügyi dokumentumokkal kapcsolatos nevelői teendők: - Éves tanmenetek elkészítése. - Részvétel a helyi tanterv, pedagógiai program elkészítésében. - Részvétel az SZMSZ, házirend, minőségbiztosítási dokumentumok elkészítésében. - Részvétel az iskola éves munkatervének elkészítésében. - A vizsgák jegyzőkönyveinek, dokumentumainak elkészítése. - Tanügyi dokumentumok, osztálynapló naprakész vezetése; a tanórák, hiányzások dokumentálása 14
2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök egyben osztálytanító is, ezért ugyanazon feladatokat kell ellátnia a tanítás során, mint ami a tanítók számára elő van írva (tanóra előtti, alatti feladatok), de emellett rá a következő többletfeladatok elvégzése is hárul. Tanórai feladatok A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása. Tanórán kívüli feladatok Az osztályterem dekorálása az ünnepeknek, évszakoknak megfelelően A tanulók munkáinak kiállítása magatartási problémák kezelése szabadidős programok szervezése Projektnap (őszi, tavaszi túra) tervezése, szervezése, lebonyolítása. Osztálykirándulások, táborok, erdei iskolák szervezése, megvalósítása. Múzeum-, színház-, hangverseny-, könyvtárlátogatások szervezése. Iskolai rendezvények szervezésében, előkészítésében, levezetésében való részvétel (évzáró, anyák napja, nemzeti ünnepek, egyéb megemlékezések). Szülői értekezletek, fogadóórák tartása. Családlátogatás, nevelési tanácsadás a szülők részére A szülői munkaközösség munkájának segítése. Szülői levelek, tájékoztatók megírása. a tájékoztatók szülők általi ellenőrzésének figyelemmel kísérése szoros kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel Rendkívüli természeti katasztrófákra az osztály gyakorlati felkészítése, Természeti katasztrófák, tűz estén a tanulók biztonsága érdekében a megfelelő intézkedések megtétele Tanulói- szülői kérdőívek készítése, összesítése, elemzése Beiratkozás lebonyolítása a leendő első osztályos szülők számára az iskola által meghatározott időpontban Továbbtanulás segítése, iskolaválasztási tanácsadás, A gyermek testi lelki egészségének figyelemmel kísérése, jelzése az illetékes személyeknek 15
Segítségnyújtás a tanulók egyéni problémáinak megoldásában. Segítségnyújtás a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulóknak (veszélyeztetettség feltérképezése, kapcsolat a családsegítővel, gyermekvédelmi felelőssel, az ifjúságvédelemmel; környezettanulmány írása). Segítségnyújtás a tanulási kudarcnak kitett tanulóknak tanulásmódszertani segítségnyújtás a tanulóknak, szülőknek Együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel, iskolapszichológussal. Állampolgári nevelés, erkölcsi nevelés Egészségfejlesztés Közösségépítés, személyiségfejlesztés konfliktuskezelés prevenciós tevékenységek tanuló családi problémáinak kezelése tanulókat érintő iskolai helyzetek megoldása Tanügyi dokumentumokkal kapcsolatos nevelői teendők: magatartás, szorgalom értékelése havonta havonta egy alkalommal a napló és az tájékoztató ellenőrzése jegyek szempontjából hiányzások vezetése, összesítése havonta, félévente osztálystatisztika, tanulmányi statisztika elkészítése; tanulói törzslapok vezetése; bizonyítványok, ellenőrzők vezetése; szülői, jegyzői értesítések megírása tanulási problémákkal küszködő gyermekek vizsgálatához a megfelelő dokumentumok elkészítése az illetékes szerveknek, vizsgálati kérelmek lebonyolítása Leltárnyilvántartás. tanulói jelentkezési lapok kitöltése, továbbítása, kezelése a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) Differ-, kompetencia mérések lebonyolítása, adatok felvitele az elemzések elkészítéséhez, kimutatások készítése a szülők számára 16
III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Célunk szakszerű, tudatos pedagógiai eljárások alkalmazása, melyek egyénre szabottak, optimális személyiségformáló hatást váltanak ki. Az egyes területeken meghatározott feladataink: 1. Erkölcsi nevelés Céljaink: Alakuljanak ki neveltjeinkben olyan együttélési és viselkedési értékek, szokások, szabályok, melyek alapvető erkölcsi értékeket hordoznak és közvetítenek a csoport minden tagjának: szeretet, őszinteség, bizalom, igazmondás, becsületesség, tolerancia, segítőkészség, megértés, felelősségérzet, mások iránti tisztelet, tiszta lelkiismeret, együttműködési készség. Feladataink: A szülőkkel való szoros kapcsolattartás, továbbá az osztályfőnökök és osztálytanítók folyamatos együttműködése. Az emberi és erkölcsi értékek közvetítése, megismertetése, példamutatása. A nevelők és szülők minden helyzetben és tekintetben pozitív hozzáállást mutatnak, tanúsítanak neveltjük felé, nem beszélnek velük megalázó, lekicsinylő, sértő, végleges, beskatulyázott stílusban. A tudatos nevelés megvalósulása érdekében a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: az olyan utasítás, amelyet nem tartanak be, nem ér semmit. Ezért az legyen ritka, de egyöntetű, kitartó, irányadó, határozott, megalapozott, a büntetés kijavítást, helyesbítést jelentsen munkánk során, azt nyugodtan, azonnal, gúnyolódás nélkül, a remény és a bizalom megmaradásával, elnézően tegyük. Az udvariasság alapszabályainak elsajátítása a tisztelet, a következetesség, a szóbeli példamutatás, valamint a jóneveltség vonzó erejének elérésével történik. 17
2. Nemzeti nevelés Céljaink: Tanítványaink legyenek büszkék hazánk nemzeti értékeire, hagyományaira, ápolják azt. A haza szeretetére, elődeik és kortársaik munkájának megbecsülésére és követésére törekvés. Tudják elfogadni és tisztelni a különböző nemzetiségű, etnikumú emberek kultúráját is. Feladataink: A hazaszeretet érzésének fejlesztése, sokszínű, sokrétű ismeret közvetítésével hazánkról, népünkről és jövőbeli lehetőségeinkről. Hazánk és szűkebb környezetünk, településünk (Hollókő) nevezetességeinek; történetének, az itt élő emberek életmódjának, népi hagyományainak, szokásainak, kulturális értékeinek, tárgyi emlékeinek megismerésével a nemzeti öntudat erősítése, szűkebb szülőföldünk tisztelete. Kötődés a családi, baráti, iskolai tágabb környezethez, a felelősség- és feladatvállalás tudatosítása az iskolai-, illetve osztályszintű rendezvényeken, a közösség erősítése. 3. Közösségi nevelés Céljaink: Megfelelő környezet kialakítása, ahol a pedagógus és az iskola felnőtt közössége biztosítja azt a légkört, amelyben őszintén, félelem nélkül viseltetik a gyermek. Együttműködési- és segítőkészség, kommunikációs kapcsolatok kialakítása, melynek segítségével új információs környezetben is el tudnak igazodni. A közösségi viselkedésformák elsajátíttatása, alapvető illemszabályok használata, betartatása. Jogok, kötelességek gyakorlása. Feladataink: Igazmondásra nevelés a bizalom légkörével Kötelességtudat fejlesztése a közösség szabályainak betartásával, alkalmazkodási képesség elősegítése az egyéni szabadság és jellem megőrzése mellett. Nyílt, családias szellem, kialakítása a tapasztalatok átadásával 18
Alkotó vitaszellem fejlesztése érveléssel, meggyőzéssel. Egymás véleményének tiszteletben tartása, közös álláspontra jutás. Kritikai- és kezdeményezőképesség egymás mellett élése. Társas viszonyokban az udvariasságra, konfliktuskezelésre, egymás elfogadására (segítséggel élők) való törekvés, egymás becsülésére, tiszteletére nevelés pozitív megnyilvánulások erősítésével és személyes példamutatással. A gyerekek feladatvállalása legyen az egyéniségükhöz mért és ahhoz illő. Kellő felelősségérzettel és kötelességtudattal lássák el az egyéni feladatokat. A tanulók közötti személyes kapcsolatok kiépítésének segítése, alkalmak teremtése egymás megismerésére: osztályfőnöki órákon beszélgetések, közös játékok, kirándulások, kulturális programok, osztályrendezvények, beteg osztálytársaknak leckeírás. Peremhelyzetben lévő tanulók közösségbe való beilleszkedésének segítése a közös tevékenységekbe való bevonással. A közösségben való részvétel képességének fejlesztése, szituációs, drámajátékok, drámapedagógia eszközeivel. Rend és fegyelem betartása a házirend, az iskolai szabályok, és a közösség elvárásai alapján. 4. Értelmi nevelés Céljaink: A műveltség sokoldalú megszerzése, önálló, logikus gondolkodásra, érett ítélőképességre, hozzáértő döntés igényére, probléma-érzékenységre, a kérdezni tudásra, odafigyelésre, okos kételkedésre, kritikus mérlegelésre, a véleménykülönbségek elfogadására, a tévedéshez való jog elismerésére, alkotóképességre, önálló ismeretszerzésre, szellemi igényességre, a kultúra iránti fogékonyságra, a természetben és az emberi alkotásokban jelen levő szépség felismerésére és csodálatára való törekvés, nevelés. A tanulás a lényegre, a logikus gondolkodásra, a kritikus és kreatív ítéletre összpontosítsa a növendékeket. Feladataink: Az oktatás színvonalának és hatékonyságának növelése. Alapkészségek fejlesztése A tanulás tanítása: jó tanulási szokások és egyénre szabott tanulási módszerek hatékony elsajátítása. 19
A kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Olvasás szeretetére nevelés. A könyvtár szakirodalmának fejlesztése és tudatos, tervezett használata. Tanulói irányultságoknak, érdeklődésnek megfelelő szakkörök, fakultációk, tantárgyi napok, versenyek szervezése. A korosztályhoz igazodóan a szemléltető oktatás előtérbe helyezése, játékos módszerekkel a motiváció révén az érdeklődés felkeltése és a tudás iránti kiváncsiság folyamatos fenntartása. Az önnálló- és a csoportmunka erősítése. Szóbeli feleletek alkalmazása, önálló tanulói munkák, kiselőadások szorgalmazása annak érdekében, hogy tanulóink gondolataikat anyanyelvükön, tiszta magyarsággal, összefüggően, szabatosan, választékosan tudják kifejezni. Differenciálás a tudásszintnek és az egyéni sajátosságoknak megfelelően. Idegen nyelvek magas szintű tanítása. Az informatikai és számítástechnikai műveltség kiterjesztése minden tanulóra. Néptánc elsajátítása. Természet- és környezetvédelmi nevelés kiemelt kezelése. A tudományos társadalmi ismeretek iránti nyitottságra nevelés. 5. Érzelmi, akarati nevelés Céljaink: Reális önismerettel rendelkező, önálló, céltudatos, stabil, harmonikus, önmagukkal és a világgal egyensúlyban élő személyiségek alakítása. Sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására, szorongásaik oldására törekvés. Kitartó akaraterő kialakítása. Az ember belső értékének figyelmére, megmutatására nevelés. Feladataink: A lelki egyensúly megteremtése. Kiegyensúlyozott érzelmi megnyilvánulásra törekvés; kudarctűrő képességük, toleranciájuk, egészséges szinten tartása, hogy képesek legyenek a sikereket, kudarcokat elviselni, feldolgozni; és a korosztálynak megfelelő testi-lelki jólét elősegítése szituációs- és dramatikus játékokkal, zenei neveléssel, művészeti és alkotómunkával, a műalkotások befogadásán keresztül. 20
Konfliktushelyzetek közös elemzése, megvitatása, véleménynyilvánítás. Különböző szituációs gyakorlatok révén a probléma megoldási és a konfliktus feldolgozási készség fejlesztése, a konfliktuskezelési képesség erősítése az iskolai élet színterein. Káros szenvedélyek veszélyeinek tudatosítása, drogmegelőző oktatással, az egészséges életmódra való neveléssel. Az egyéni adottságok és képességek ismeretén alapuló iskolaválasztás előkészítése, segítése hangsúlyozottan a 4. évfolyamokon. A kitartó munkához való helyes viszony kialakítása, akarat, szorgalom, rendszeresség igényének fejlesztése, a motiváció folyamatos fenntartásával tanulók képességének megfelelő célok kitűzésével, egységes értékrendszer alkalmazásával folyamatos, objektív értékelés. Fokozatosság a feladatok megoldásában. 6. Munkára nevelés Céljaink: Önállóságra, öntevékenységre, az értékek tiszteletére nevelés a tanulásban és a közösségi élet mindennapjaiban. Tevékeny és alkotó életre nevelés. Ismerjék meg az alkotómunka örömét. Tiszteljék az emberi szellemet, alkotóképességet. Feladataink: Önálló feladatmegoldások az órákon. A felvetett problémák többféle megoldási módjának keresése. A tanulói közösségben, csoportmunkában fejlődjön a tanuló önismereti, együttműködési készsége, akarata, segítőkészsége, empátiája. Önbizalom erősítése dicsérettel. Felelősi rendszer kialakítása, célszerű működtetése. A tárgyi és szellemi kultúra értékeinek megbecsülése. Vegyen részt ennek gazdagításában pl.: szemléltető eszközök, dekorációk, stb. készítése. Kreatív munkavégzésre törekvés a céljaik megfogalmazásával, a fantázia felhasználásával. A továbbtanulás elősegítése a tanulók képességeinek megfelelően. 21
7. Környezeti, esztétikai nevelés Céljaink: A természetben és az emberi alkotásokban jelen levő szépség felismerésére és a velük való harmonikus együttélésre nevelés. Iskolánk igényes környezetkultúrájának segítségével gazdagodjon, fejlődjön szemléletük. Feladataink: Természet- és környezetbarát magatartás kialakítása. Településünk képzőművészeti- és építészeti értékeinek megismerése tanulmányi séta, múzeumlátogatások során. Esztétikus, tanulást segítő légkör biztosítása dekorációkkal. Iskolaudvar, iskola épülete, saját osztályának, tárgyi felszereltségének, az iskola és tágabb környezetének védelme, virágok, fák ültetésével, védelmével, gondozásával. Mindezek tisztaságának, rendjének megkövetelése. Igény kialakítása a szépre, esztétikusra. A tanulók önmaguk iránti igényességének fejlesztése személyes példaadással. A környezet megóvása, tisztasága és szépsége iránti igényességre nevelés. Művészet- és kultúrtörténeti ismeretek megszerzése, elsajátítása, megszerettetése. 8. Testi nevelés Céljaink: Egészséges, edzett, az egészséges életmódot fontosnak tartó és gyakorló személyiség kialakítása. Egészségkárosító szokások elutasítása. Feladataink: Mozgásigény kielégítése mindennapos testmozgással. Az egészséges életmód, a személyi higiénia iránti igény felkeltése, mentálhigiénés szokásrendszer kialakítása alapvető egészségtani ismeretek megtanításával. A megelőzés fontosságának tudatosítása az egészségnevelés minden területén, a gyermeket érő káros szenvedélyekből adódó súlyos következményekről való tájékoztatás a különböző tantárgyi órák keretében. 22
A sport szeretetére nevelés a különböző sportágak megismertetésével és azok gyakorlásával. Korrektségre, küzdőképességre nevelés 23
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Általánosságban Az oktatás és a nevelés egységének megteremtése, az oktatás nevelő hatásának elmélyítése, tanulóink aktív közösségi életében valósulhat meg. A közösségi nevelés nem kötődik a nevelés egyetlen színteréhez, formájához sem, hiszen közvetett és közvetlen módon van jelen a gyermekcsoportok minden tevékenységében. Ennek érdekében az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánkban a nevelő-oktató munka akkor lehet eredményes, ha példamutatással, hiteles viselkedéssel, emberi magatartásunkkal mintát adunk diákjainknak, kellő pedagógiai érzékenységgel szervezzük, irányítjuk, segítjük fejlődésüket, szoros kapcsolatot kiépítve a szülői házzal. Célok Együttműködő közösségek alakítása, fejlesztése. A közösség által elfogadott szabályok normarendszerbe építése az egyes tanulók, tanulócsoportok pozitív megnyilvánulásainak közösségi értékké fejlődése. Feladatok Az egyének viselkedésmódjának, értékrendjének, vélemény és igényrendszerének megismerése alapján olyan pozitív értékrenddel és belső normarendszerrel működő közösségek létrehozása, irányítása, amely kedvező személyiségváltozást idéz elő az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységrendszerben aktívan résztvevő gyermekeknél. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a közösségek nevelésében. A nevelők szakszerű pedagógiai eljárásokat, módszereket alkalmazva közreműködnek az optimális személyiségformáló és kölcsönhatásrendszer kialakításában, tudatosan alkalmazkodva az életkorral változó közösségi magatartásokhoz és megnyilvánulásokhoz. A pedagógiai 24
A közösségi élet tevékenységének és tartalmának sokszínűsége. Az iskolánk, illetve környezetünk kulturális és történelmi hagyományaiban rejlő értékinek megőrzése, gondozása, működtetése, olyan egyéni arculat formálásával, amely megkülönbözteti más iskolától intézményünket. tevékenység során hangsúlyozottan kezelni a periférikus és negatív magatartásformákat hordozó rétegeket is. Minden személy bevonása a közösségfejlesztésbe! A gazdag tevékenységrendszer, mely elérhető célokat tűz ki a csoport tagjai számára, felelősséggel végzett, hasznos együttmunkálkodás egyben. A közösség fejlődés fejlesztése a pedagógiai mérés, ellenőrzés, értékelés segíti. A tanulóközösségek nevelő és fejlesztőtevékenységei, rendszeresen beépülnek az osztály és az iskola mindennapi munkájába, váljon igénnyé a hagyomány átadása, ápolása és korunk változásaihoz igazodó újak teremtése. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. 2. A nevelés céljai és feladatai a napközi-otthonban A tanórán kívüli nevelés alapvető célja, hogy a gondjainkra bízott gyermekek számára biztonságot adjunk és segítsük a gyermek sikeres iskolai életét. A napközi otthonban folyó nevelőmunka jó kapcsolatot tételez fel a pedagógus, a gyermek és a szülő között. A pedagógus személyisége nagyon meghatározó: tanulócentrikus, toleráns, empatikus, megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkező, kedvességgel nevelő legyen. Munkájában a nevelési helyzeteket kellő pedagógiai tapintattal oldja meg. Feladataink: Nevelőmunkánk során fontos, hogy alkalmazzunk a tanulókkal való differenciált foglalkozást. Szoros kapcsolatot építsünk ki a szülőkkel és a juttatásokról (étkezési díjak csökkentésének 25
lehetőségéről) informáljuk őket szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás keretében. A szabadidő kulturált eltöltésére mintát adjunk számukra. E cél megvalósítása érdekében a napközis foglalkozásokon résztvevő gyerekek az életkoruknak megfelelő szinten: elsajátítják és gyakorolják a társas magatartás szabályait, közös (szituációs) játékokkal, tanulópárok kialakításával, megtanítjuk őket tanulni, hogy képességeiknek megfelelően készüljenek fel a tanítási órákra, megismerik és személyiségüknek megfelelően gyakorolják a szabadidő eltöltésének változatos módjait, különös tekintettel a manuális foglalkozásokra, miközben biztosítjuk számukra a kikapcsolódást, pihenést, regenerálódást (séta, kirándulás, mozilátogatás). 2.1. Az egészséges életmódra nevelés területén Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek elsajátítása, mindennapi gyakorlása, a napközis foglalkozás valamennyi területébe való beépítése. Szokások kialakítása kézmosás, tisztálkodás, fogmosás és a zsebkendő kötelező használatával. A helyes testtartás kialakítása, a ruházat tisztaságára nevelés. A kulturált étkezési szokások kialakítására törekszünk az evőeszközök helyes használatának elsajátíttatásával, tanítói valamint szülői mintaadással. A tanulók figyelmének felhívása az egészséget károsító szerek (nikotin, alkohol, drog) veszélyeire. Megtanítjuk őket arra, hogyan jutnak el biztonságban az iskolába és onnan haza. Hogyan viselkedjenek azokkal, akik esetleg őket, társaikat inzultálják. A mindennapos testnevelés szokásának kialakítására ösztönzés. Elemi mozgások és játékok tanítása. Baleset megelőzésére, az egészség megóvására nevelés, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása játékos formában. 2.2. A közösség kialakítása terén Elősegítjük a nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs csoportlégkör kialakulását, amelyben minden gyerek megtalálja a helyét, és rendelkezik kölcsönös kapcsolattal, kapcsolatokkal. Az együttélés nyugodt, biztonságot adó normák, szabályok között, azokat megtartva folyik. A tanulók gyakorlatot szereznek a felelősi munkák vállalásában és teljesítésében. 26
Lehetőségek adása a tanulóknak tevékenységrendszerük, programjaiknak szervezésében, megtervezésében, a csoportszokások, csoporthagyományok, csoporttörvények kialakításához. Az egészséges lelki fejlődésük elősegítése humán és erkölcsi értékekkel (tolerancia, udvariasság, segítségnyújtás, kötelességek, feladatok vállalása és teljesítése) folyamatos mélyítése. Olyan tevékenységi formák biztosítása, amelyekben a gyerekeknek nem csak intellektusuk, hanem érzelmi, akarati, szocializációs és kommunikációs képességeik is fejlődnek (pl. köszönési, üdvözlő formák, nyelvi illemtan, kulturált étkezés, érzelmek megfelelő kifejezése, tolerancia, másság elfogadása, udvariasság, segítőkészség, kommunikációs helyzetgyakorlatok). 2.3. Délutáni tanulás terén Minden nevelő tanítja tanulni a gyermeket, elsajátíttatja a megfelelő tanulási technikákat: hallás után, vagy sok-sok rajz, ábra segítségével tud tanulni, a tantárgyak tanulásának egyéni sorrendje, azonos tárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje. A gyerekek segítése abban, hogy a saját tanulási szokásait minél előbb ki tudja alakítani és a tanulási technikák elsajátítása révén képes legyen önálló tanulásra, feladatmegoldásra, önálló munkavégzésre. A tanulás nyugodt feltételeinek megteremtése és annak biztosítása, hogy az iskolában készítse el a tanuló a házi feladatát. A gyerekek felzárkóztatásakor elsősorban a lemaradás tényleges okát derítsük fel, s azon a területen kezdjük meg a felzárkóztató korrekciót, akár minden nap. Együtt kell működni, kölcsönösen felelősséget kell vállalni azokkal a kollegákkal, akik az érintett tanulót tanítják, nevelik az iskolában. A kiemelkedő, átlagosnál jobb képességű tanulók tehetséggondozása szorgalmi feladat adásával, önálló ismeretszerzéssel elősegíthető. A mindennapos olvasás megvalósítása a napköziben. Az önművelési igény kialakítása az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatásával, olvasó sarok kialakításával a napközis (tanulószobás) tantermekben. 2.4. A szabadidő hasznos eltöltése terén A napi tanulás mellett legyen lehetőségük a gyerekeknek pihenésre, regenerálódásra. 1. A szabadidős foglalkozások sokféle képességet fejlesszenek, (kulturális, sport, manuális). 2. A játék foglalkozások során arra törekszünk, hogy minél többféle módon mérhessék meg magukat a szellemi és mozgásos tevékenységek során, hogy kikapcsolódjanak, és aktívan 27
pihenjenek (pl.: fejtörők, puzzle kirakók, nyelvi játékok, régi játékok, körjátékok, fogó játékok, sportjátékok). Minden nap az időjárástól függően tartózkodjanak minél többet a tiszta levegőn. 3. Séták során ismerkedjenek az iskola környékével és településünk nevezetességeivel. 4. Fontosnak tartjuk, hogy a tanító játék és egyéb szabadidős tevékenységben mindig együtt legyen a gyerekekkel, velük játsszon és tevékenykedjen. 2.5. A környezet értékeinek védelmére nevelés A gyerekek óvják meg az intézmény felszerelési tárgyait. Becsüljék meg hogy szép, ideális környezetben tanulnak. A tanulók bekapcsolódása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Alakítsuk ki azt a szokást bennük, hogy legyenek érzékenyek saját környezetük iránt. A gyermekek ügyeljenek rá és védjék az iskola épületét, udvarát, valamint a fákat, bokrokat és a füves területeket. A dekorációk anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítsék az iskola jellegének megfelelően. A dekorációs anyagok megtervezésébe és kivitelezésébe tanulóink bevonása. Az elkészített dekorációk védelmére tanulóink figyelmének felhívása. 28
V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK OKTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Intézményünk elsődleges oktatási célja a tanulók készségeinek, képességeinek a legmagasabb szintre fejlesztése a tanulás minden területén egyéni adottságaik figyelembevételével. A diákok eltérő képességekkel rendelkeznek, melyek olykor szélsőségesek is lehetnek, feladatunk tehát a tehetségek kibontakoztatása, a lemaradó tanulók felzárkóztatása, az egyén fejlesztése saját képességeinek megfelelően. Ez utóbbihoz elengedhetetlen a pedagógusok részéről a megértő, türelmes hozzáállás, az empatikus, szeretetteljes légkör és a magasszintű szakmai felkészültség. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroltuk: 1.) Pszichés diszfunkció áll a probléma hátterében (percepció diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia figyelem - hiperaktivitás, kommunikáció autisztikus jelek, mozgás fejletlensége, memória, stb.) 2.) Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (tulajdonképpen csak szekunder jellegű) (különböző kompenzációs mechanizmusok: érzelmi labilitás, bohóckodás, agresszivitás, stb.) 3.) Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretethiány, túlzott elvárások, stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak, ezért külön-külön taglaljuk őket. Fő célunk: minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Feladatok: Pszichés diszfunkció esetén: az adott diszfunkció csökkentése, felismerése, a tanuló szakemberhez való irányítása. a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások felismerése, javítása differenciált foglalkozással. 29
Tanulási zavar esetén: a tanulási nehézség csökkentése érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozása, a kompenzáló magatartás elhagyása. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémákat a gyermek rendszerint a szülői házból, illetve a szűkebb környezetéből hozza magával, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem, célunk tehát a kompenzálás. Egyéb feladatok: az okok (diszfunkció) felkutatása még alsó tagozatban különböző diagnosztikai módszerekkel (logopédus, pszichológus), mozgásfejlesztés: finommozgások írás, testnevelés, rajz, technika órák során figyelemfejlesztés: időtartam, kiterjedés, koncentrációnövelés, memóriafejlesztés: kódolás, asszociáció, kommunikáció: szerepjátékok, szerepáttétel ének, magyar órák, irodalmi színpad során hangsúlyozottan; beszédfejlesztés (logopédus), a fejlesztés során fontos bizonyos arány és hangsúlyeltolódás alkalmazása, a környezet pontos észlelésén és gazdag tapasztalásán alapuló fejlesztés gyakorlása elsősorban a természetismeret, technika, rajz órák alkalmával a szülőkkel való folyamatos együttműködésre való törekvés, képesség és készségszint felmérés, a támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten, a teljesítményorientáltság csökkentése, stresszoldó gyakorlatok, szituációs játékok alkalmazása, oldott, bensőséges, szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése, valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése, a negatív kompenzáló magatartás figyelmen kívül hagyása, pozitív modellnyújtás, pozitív megerősítés és minősítés, a gyermekben rejlő pozitív értékek kiaknázása. 30
Kritériumok életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát, segítségnyújtás elfogadása, a fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozása (a fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulónként változó!), toleráns, szeretetteljes légkör kialakítása, egyéni bánásmód alkalmazása, legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest, a szorongásainak mértéke csökkenjen, érzelmi reakciói a helyzethez adekvátak legyenek, döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani, legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt, érezze tanárai, nevelői jó szándékát. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek önálló személyiség. Egyéni örökséggel, élettörténettel, minden mástól különböző pillanatnyi állapotban. A prevenció érdekében egyik legfontosabb feladatunk az óvodákkal való kapcsolattartás. Feladatunk továbbá szoros szakmai együttműködés a társszervezetekkel: Nevelési Tanácsadó Logopédiai hálózat Gyermekjóléti Szolgálat 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánk megalakulása óta fontos feladatának tekinti a tanulás-, és magatartászavaros tanulók fejlesztését, mivel nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik normális intelligenciaszint mellett ép érzékszervekkel rendelkeznek, mégis tanulási kudarcokkal és viselkedési nehézségekkel küzdenek. Továbbtanulási esélyeik, műveltségük várható szintje nagyban függ attól, hogy milyen fejlettségi szinten kezdik meg tanulmányaikat az általános iskolában, milyen ismeretszerző képességeket szereznek. 31
A tanulási problémák fő okai lehetnek: biológiaiak; pszichológiaiak; szociológiaiak vagy környezetiek. A legnagyobb nehézségek az alábbi területeken állapíthatók meg: Anyanyelvi (diszlexia, diszgráfia) Matematikai (diszkalkulia) Szociális Ezeken belül céljaink és feladataink: 2.1. Diszlexia, diszgráfia Cél: az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak felismerés, a tanulók speciális szakemberekhez (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus) irányítása. Feladat: okok feltárása, diagnosztizálás, diszgráfia megelőzése mozgásfejlesztéssel, írástechnikai gyakorlatokkal, betűkapcsolási gyakorlatokkal, kommunikációs képesség fejlesztése, pszichomotoros képesség fejlesztése, diszlexia megelőzése artikulációs, akusztikus, összeolvasási, intonációs gyakorlatokkal, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése. 2.2. Diszkalkulia Cél: a probléma felismerése, a lemaradás korrigálása szakember bevonásával, Feladat: a diagnosztizálást követően a korrekció elkezdése fejlesztő pedagógus segítségével, 32
korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetés, ok-okozat), a kudarcélmény csökkentése, az értéshez szükséges szókincs elsajátíttatása, a megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), a figyelem fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, az önértékelés fejlesztése. 2.3. Szociális hátrányok Cél: a tanulók találják meg helyüket környezetünkben, éljenek egészségesen és biztonságban Ismerjék fel és tanulják meg kezelni a veszélyeztető és hátráltató tényezőket (életkoruknak megfelelően). Feladat: családi és baráti kötelékek erősítése vagy gyengítése, napirend kialakítása, a szabadidő jó kihasználása, emberszerető magatartás kialakítása, megbízatások alapján a megbízhatóság kialakítása, kritikus gondolkodás, reális önértékelés, konfliktusok megoldása képességének kialakítása. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő feladataink A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni. Ez a környezet és az iskola feladata. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral folytatott rendszeres beszélgetés, a plusz feladatok vállalása szolgálja. Tehetséggondozás lehetőségei: Tanítási órán: differenciálás, érdekes motiváló feladatok Tanítási órán kívül: tehetséggondozó foglalkozás, szakkör, versenyfelkészülés. 33