Andrológiai jellemzık szezonális változásának összefüggése a sperma mélyhőthetıségével és in vitro fertilizációs képességével fekete racka kosoknál



Hasonló dokumentumok
Dr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet:

A HARCSA (SILURUS GLANIS) ÉS A SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) SPERMA MÉLYHŰTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA GYAKORLATI SZEMPONTOK ALAPJÁN

VIZSGÁLATOK A SZAPORODÁSI CIKLUS PERZISZTENCIÁJÁNAK HOSSZABBÍTÁSA CÉLJÁBÓL, BROJLER SZÜLŐPÁR- ÁLLOMÁNYOKBAN

A évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

MTA Doktori értekezés

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

A Heves megyei egyéni vállalkozók évi tevékenységének alakulása

Összefoglaló. A világgazdaság

ZÁRÓJELENTÉS ÉVBEN

ÁTK. Tejtermelő tehenészetek szaporodásbiológiai ellátása: eredmények és korlátok. Gábor György, Balogh Orsolya, Hatvani Csilla, Kern László HUNGARY

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója november

Fehér kapszula, felső részén fekete OGT 918, alsó részén fekete 100 jelzéssel.

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Növénytermesztési Intézet

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása október

Zárójelentés. A leukocita és trombocita funkció változások prediktív értékének vizsgálata intenzív betegellátást igénylı kórképekben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetési irányelveirıl

Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

2005. október december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

A 2012/1. SZÁM TARTALMA

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

(Fordította: Dr Való Magdolna)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM

Puskás-Farkas Boglárka Környezettudomány MSc.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÓTH ÁGNES

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Talaj - talajvédelem

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület július. Munkaszervezetünk hírei

MultiMédia az oktatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

TKR Viszonteladói Szerzıdés

Zárójelentés OTKA A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama:

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Hiányzó láncszemek. A magyarországi ingatlan-értékelés helyzete az oktatás tükrében. Harnos László június 9.

CSAK RÁNÉZÉSRE EGYSZERŰ

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

A Puregon-kezelést a fertilitási problémák kezelésében jártas orvos felügyelete alatt kell elkezdeni.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei I. negyedév

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. idıközi vezetıségi beszámolója november

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

egy igazán nagy családnak

F o g y a s z t ó v é d e l m i i r o d a

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

Üzem optimalizálása ingadozó vízszükséglet esetén

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

V E R S E N Y T A N Á C S

Descendants of György Fekete 17 September 2011

Magyar Turizmus Zrt. - Kutatási Csoport / Hungarian National Tourist Office - Department for Market Research Statisztikai táblák / Statistical data

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

T Á J É K O Z T A T Ó

A termıföld mint erıforrás

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

AZ ANGOLOK KEDVENC TÉMÁJA

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet

Átírás:

Andrológiai jellemzık szezonális változásának összefüggése a sperma mélyhőthetıségével és in vitro fertilizációs képességével fekete racka kosoknál Zárójelentés OTKA K76371 İshonos állatfajtáink iránt folyamatosan nı az érdeklıdés, ami indokolja a szaporító munka színvonalának emelését. A korszerő reprodukciós technikák alkalmazása nélkülözhetetlenné teszi a fajta-specifikus szaporodásbiológiai ismeretek megszerzését, a nıivarban és a hímivarban egyaránt. Pályázatunk célja az ıshonos magyar fekete racka kos szaporodás-élettani jellemzıirıl teljes körő információ szerzése, ezen belül elsısorban annak tisztázása, hogy az erıteljesen szezonális szaporodási ciklussal bíró fajtában az évszakok ritmikus változása milyen hatással van a kosok ivari mőködésére, spermatermelésére és az apaállatok termékenyítı képességére. Tanulmányoztuk, hogy szezonális változás hogyan befolyásolja a kosok spermájának eltarthatóságát és mélyhőthetıségét. Vizsgálattárgyává tettük, hogy a tenyész szezonon kívül alkalmazott tartós melatonin kezelés milyen hatással van a hím nemi szervekre és azok mőködésére (a here exokrin és endokrin mőködésére; hormontermelés és spermiogenezis). Tudomásunk szerint átfogó andrológiai vizsgálatokat racka fajtában korábban még nem végeztek, a témával kapcsolatos megállapításokat, vizsgálati eredményeket a szakirodalomban nem publikáltak még. Az itt közölt eredményeket, megállapításokat elsısorban a rackatenyésztık, de természetesen a kutatási program tapasztalatait más magyar ıshonos juh fajtákat tartó tenyésztık is hasznosíthatják munkájuk során. Vizsgálatainkat Herceghalomban az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet kísérleti telepén és a Szent István Egyetem Állatorvos-Tudományi Karán folytattuk. I. A hereméretek szezonális változásának nyomon követése. Programunkhoz kilenc 18- hónapos Hortobágyi fekete racka kost vontunk kísérletbe. Az állatokon egy éven keresztül kéthetente mértük a herék körméretét (Coulter Scrotal Tape, Trueman Mfg.). A mintavételeket, méréseket tél elejétıl (december) ısz végéig (november) végeztük. Az adatokat egyutas variancia-analízissel (ANOVA) és Spearman korreláció analízissel értékeltük az SPSS 1. for Windows program segítségével. Az átlagos here körméret a téli minimumtól (22,64±,18cm) az ısszel mért maximumig (31,±,14cm) folyamatosan növekedett. A legkisebb, januári körméret (22,8±,18cm) 44,7%-os növekedés után szeptemberben érte el a legnagyobb méretét (31,92±,21cm) (P<,1). Szignifikáns különbséget (P<,1) láttunk a tavasz-tél, tavasz-nyár, tavasz-ısz, nyár-tél, nyár-ısz és ısz-tél évszakos értékek között. Megállapítottuk, hogy a here méretek alakulását az évszak jelentısen befolyásolja (r=,87, P<,1). Szignifikáns összefüggést láttunk a here körméret - naphosszúság (r=,43, P<,), valamint a here körméret - havi középhımérséklet (r=,73, P<,1) vonatkozásában (1. ábra).

2 34 32 3 28 Herekörméret (cm) 26 24 22 December February April January March May June August October July September November Hónap 1. ábra A here körméretek alakulása az évszakok függvényében II. A here endokrin mőködésének vizsgálata GnRH-teszttel, valamint a tesztoszteron szekréció szezonális változásának tanulmányozása. A tesztoszteron hormonszint szezonális változását a hereméretek felvételével párhuzamosan kéthetente, azonos idıpontban győjtött (vena jugularis) vérmintákból határoztuk meg. A vérmintákat alvadás után percig centrifugáltuk (1 g), a szérumot a hormon analízisig -7 C-on tároltuk. A tesztoszteron koncentrációt ELISA módszerrel (Testosterone Elisa kit, DRG International) mértük. Évszakonként - mindig az évszak közepén - GnRH-teszttel is vizsgáltuk a here endokrin funkcióját. A kísérleti állatoktól vérmintákat győjtöttünk a tesztoszteron hormonszint alapértékének méréséhez. Ezt követıen kosonként µg GnRH-t (Fertagyl, Intervet) applikáltunk iv. (GnRH stimulációs teszt), majd 9 perc elteltével újabb vérmintákat vettünk a provokált tesztoszteron koncentráció meghatározásához. A győjtött mintákat a hormon analízisig a fent leírtak szerint kezeltük. Az adatokat egyutas variancia analízissel (ANOVA) és Spearman korreláció analízissel értékeltük az SPSS 1. for Windows program segítségével. Megegyezıen a here méreteknél tapasztaltakkal, a legalacsonyabb tesztoszteron szintet a téli idıszakban (2,31±,14ng/ml), a legmagasabbat ısszel regisztráltuk (17,81±1,7ng/ml). A januárban mért legkisebb koncentráció (1,79±,16ng/ml) november hónapra 14x-esére emelkedett (2,14±2,41ng/ml). Szignifikáns különbséget (P<,1) állapítottunk meg a tavasz-tél, tavasz-nyár, tavasz-ısz, nyár-tél, nyár-ısz és ısz-tél évszakos értékek között. A GnRH-val provokált tesztoszteron koncentráció télen és tavasszal mért értékei közel azonosak voltak (16,8±,7ng/ml, ill. 16,66±,ng/ml), majd ennél szignifikánsan magasabb nyári (28,1±2,61ng/ml, P<,1) hormonszinteket követı további jelentıs emelkedés után a maximális hormon koncentrációt ısszel a tenyész szezonban mértük (4,2±3,78ng/ml). Szignifikáns különbséget (P<,1) láttunk a tél-tavasz, tél-nyár, tavasznyár, tavasz-ısz és nyár-ısz hormonszintek között. A tesztoszteron koncentráció és a herekörméret között szignifikáns összefüggést (r=,62, P<,1 ill. r=,69, P<,1) állapítottunk meg (2. ábra). Erıs évszak hatást is megfigyeltünk a hormon vérszintjének alakulásában (r=,71, P<,1, ill. r=,82, P<,1). 2

3 34 3 32 Herekörméret (cm) 3 28 26 24 22 w inter spring summer autumn Tesztoszteron koncentráció (ng/ml) December February April January March May June August October July September November Évszak Hónapok 6 6 Tesztoszteron koncentráció (ng/ml) w inter spring summer autumn Tesztoszteron koncentráció GnRH (ng/ml) 4 3 w inter spring summer 4 3 autumn Évszak Évszak III. Ejakulátumok komplex spermatológiai vizsgálata, a spermajellemzık szezonális változásának vizsgálata. Az ondó győjtését minden állattól heti egy-két alkalommal mőhüvely segítségével végeztük. Mértük az ejakulátum mennyiségét (VOL), a friss, hígítatlan ondóból fáziskontraszt mikroszkóppal 4x-es nagyításban értékeltük a spermiumok tömegmozgását (M), melyet 1- tıl -ig osztályoztunk. A spermium koncentráció (CC), ill. az ejakulátumonkénti összes spermium (TNSC) meghatározását sejtszámlálással (Bürker kamra) végeztük. A spermium morfológiai vizsgálatához hígított ondóból spermakenetet készítettünk, Cerovsky (1976) módszerével megfestettük, majd fénymikroszkóppal (Olympus BX1) x-es nagyításban meghatároztuk a deformált ondósejtek (TMDC) arányát. Vizsgálataink során a kilenc kísérleti állat összesen 387 ejakulátumának kvantitatív és kvalitatív spermajellemzıit értékeltük. Az adatokat egyutas variancia analízissel (ANOVA) és Spearman korreláció analízissel értékeltük az SPSS 1. for Windows program segítségével. Az ejakulátum mennyisége a tavaszi minimumtól (,2±,3ml) az ıszi maximumig (,88±,3ml, P<,1) a júniusban tapasztalt csökkenés után (,44±,ml) folyamatosan növekedett. A legkisebb mennyiséget (,44±,3ml) februárban, a legnagyobbat - azonos értékekkel - októberben, ill. novemberben (,91±,ml) regisztráltuk. A legalacsonyabb spermium koncentrációt (4,92±,13x 9 /ml) télen, a legmagasabbat nyáron (6,6±,21x 9 /ml), mértük (P<,1). Az ejakulátumonkénti összes spermiumszám (TNSC) tavasszal volt a legkisebb (3,1±,23x 9 /ml), ısszel a legnagyobb (,22±,4x 9 /ml) (P<,1). Szignifikáns összefüggést láttunk a VOL TNSC (r=,89, P<,1) és CC TNSC (r=,8, P<,1) paraméterek vonatkozásában. 3

4 A spermium-motilitás februári alacsonyabb szintje (4,42±,) után a legjobb eredményeket azonos havi átlag értékekkel a nyári hónapokban (jún.,júl.,aug.) kaptuk (,±,, P<,1). A rendellenes ondósejtek aránya télen volt a legnagyobb (18,48±3,23%), ısszel a legkisebb (7,9±1,8%) (P<,1), és szignifikánsan magasabb volt februárban, mint az év egyéb hónapjaiban (22,17±1,61%, P<,1-P<,2). A legkevesebb deformált spermiumot októberben észleltük (6,1±,72%). Szoros negatív összefüggést láttunk a provikált tesztoszteron szint TMDC kapcsolatban (r= -,86, P<,1), közepesen erıs negatív korrelációt az évszak - TMDC (r= -,, P<,1), és T- TMDC (r= -,43, P<,1), vonatkozásában, valamint gyengébb kapcsolatot a TNSC TMDC esetében (r= -,34, P<,1). A here körméret és a TMDC között közepes negatív (r= -,, P<,1) összefüggést állapítottunk meg. Gyenge kapcsolat volt a here körméret VOL, (r=,23, P<,1), valamint a here körméret TNSC esetében (r=,2, P<,1). 1,,,9 9,,8 8, Volumen (ml),7,6,,4,3,2,1 December February April June August October Koncentráció (milliárd sejt/ml) 7, 6,, 4, 3, 2, 1,, December February April June August October January March May July September November January March May July September November Hónap Hónap 3 9 8 2 7 Összes spermium (milliárd) 6 4 3 2 1 December February April June August October Összes morfológia defekt % 1 December February April June August October January March May July September November January March May July September November Hónap Hónap IV. A folyékony sperma tárolása során fellépı membránkárosodás csökkentése a hígított termékenyítıanyag antioxidáns kezelésével tenyész szezonban és szezonon kívül. A mesterséges termékenyítésben minden haszonállat fajnál, így a juh esetében is igen fontos a sperma termékenyítı képességének minél hosszabb ideig történı megırzése. A kos sperma konzerválásában alapvetı probléma, hogy a spermiumok membránjának magas a telítetlen zsírsav tartalma, amelyek könnyen megkötik az oxigént és nagyszámú peroxid kötés jön létre. E nem kívánt peroxidációs folyamatok a sejtmembrán roncsolódását, ezen keresztül a sperma termékenyítı képességének csökkenését eredményezik. Munkánk célja volt olyan spermakezelési eljárás kidolgozása, amely a káros peroxidációs folyamatok visszaszorításával segítene az ondósejt membránszerkezetének megóvásában, a membrán permeabilitás megnövekedésének megakadályozásában, amely egyik fontos feltétele a 4

sperma konzerválásnak. Vizsgálatainkat két kísérletben, tenyész szezonon kívül (február), ill. a tenyész szezonban (november) végeztük. 9 tenyészérett fekete racka kos kevert ejakulátumából Na-citrát-glükóz-tojássárgája sperma hígítóval, valamint antioxidánsokkal és keverékeikkel kezelt, 9 /ml spermamintákat készítettünk. A kezeléseket 1µg Resveratrol (R1), 2µg Resveratrol (R2),1µg Q /Coenzim Q/ (Q1), 2µg Q (Q2), 3mg E- vitamin (E3), mg E-vitamin (E) antioxidánsokkal és 1µgR+3mgE (RE), 1µgQ+3mgE, (EQ) és 1µg R+1µg Q (RQ) keverékekkel végeztük. Az elkészített mintákat napig ºC-on tároltuk. A tárolási idı alatt a., 1., 3., 6., 8., és. napon CASA rendszerrel vizsgáltuk az ondósejtek mozgási paramétereit, valamint akroszóma festés után a sejtmembrán károsodás mértékét. Szezonon kívüli kísérletünkben függetlenül a kezelésektıl a tárolás alatt romlott az ondó minısége. Csökkent a motilitás, emelkedett a membrán sérülések aránya, bár az eltartás harmadik napjáig valamennyi kezelt mintában alacsonyabb spermium-motilitást mértünk, mint a kontroll spermában. A tárolás nyolcadik napjára a kontroll és az E3 mintában az ondósejtek elhaltak. A többi kezelt spermában még 4,-6,4% (motilitás), ill. 26,1-44,9% (progresszív motilitás) közötti értékeket kaptunk. Antioxidánsok hatására kisebb mértékő volt a sejtmembrán károsodása, javult a sperma eltarthatósága, bár a keverékek nem nyújtottak hatékony védelmet a sejteknek. A kontrollhoz képest az eltartás elsı és hatodik napján az RE és QE, a harmadik napján mindhárom keverékkel kezelt mintában (RE, EQ, RQ) magasabb volt a sérült akroszómájú spermiumok aránya. Ugyanakkor az elsı (RE), a harmadik (QE) és a tizedik napon (RE) a CASA rendszerrel mért három, a hímivarsejtek mozgását jellemzı (VAP, VCL, VSL) legmagasabb sebesség értékeket a keverékek esetében tapasztaltuk. Az R1, E3 és E kezeléseknél az elsı és harmadik napon kisebb mértékő membránkárosodást láttunk. Legjobb hatást a 1µg Resveratrol kezeléssel értük el. Az eltartás során a sejtmembrán károsodás mértéke ebben a mintában volt a legkisebb, a kísérlet nyolcadik napján 6,4% élı sejt arányt, 36,2% progresszív motilitást és mindössze 14,1% károsodott akroszómájú ondósejtet láttunk. Ez az arány a tizedik napra is csak 4%-al emelkedett. A Q-el és E-el kezelt minták az utolsó mérési napra elhaltak. A tenyész szezonban lefolytatott kísérletünkben csak az eltartás elsı napján mértünk a kezelteknél jobb spermium motilitás és sebesség értékeket a kontroll mintában. A tíznapos eltartás során a szezonon kívül végzett vizsgálatunk eredményeivel összehasonlítva valamennyi paraméter esetében magasabb értékeket mértünk. Elhalást nem tapasztaltunk. A kontroll mintában a progresszív motilitás ebben a vizsgálatban jobb volt, a tizedik napon még 41% körüli értéket mutatott. A kezelt minták közül a legjobb mozgást a harmadik (83,27%) és hatodik (74,29%) napon az E3, a nyolcadik, ill. tizedik napon a Q1 (76,63%) és R1 (6,7%) mintákban láttuk. A leggyengébb motilitást a hatodik napot kivéve a keverékekben mértük. A két kísérlet eredményeit összehasonlítva jelentıs különbségeket figyeltünk meg a VAP, VCL, VSL adatokban is. Szezonon kívüli vizsgálatunkban a VAP érték (a hímivarsejt sebessége mozgásának átlagolt útvonalára számolva ) egyetlen esetet kivéve (1. nap RE µm/s ) µm/s alatt volt, míg a tenyész szezonban a minták 94%-a meghaladta a µm/s

6 Antioxidánsokkal kezelt spermaminták eltarthatósági vizsgálata szezonon kívül Dátum Napok Minták Motilitás Prog mot VAP VCL VSL Akroszóma % % µm/s µm/s µm/s sérülés %.2.9 K 93.9 87.91 2. 17.8 86.4.7.2. 1 K 93.17 8.79 94.76 11.9 83.74 8.6.2. 1 R1 8.3 77.18 98.3 16.8 87.62.2.2. 1 R2 78.78 69.79 96.34 161. 8.71 9.66.2. 1 Q1 89.32 78.82 97.8 163.4 84.48..2. 1 Q2 76.6 67.91 91.88 16. 82.29 8..2. 1 E3 82.8 71.81 94. 17. 83.64 6..2. 1 E 78.3 6.64 77.68 128.4 67.61 7..2. 1 RQ 87.74 7.31 86.7 13. 76.17 7.7.2. 1 RE 77.62 68.1. 16. 92.7 12..2. 1 QE 83.99 64.43 79.91 138. 7.19.2.2.12 3 K 87.1 76.6 7.23 122.8 67.9.2.2.12 3 R1 7.38.94.96 8.4 43.38 7.7.2.12 3 R2 78.47 64.77 73.34 123.4 6.74 12..2.12 3 Q1 81.9 62.67 77. 13. 67.73 9.7.2.12 3 Q2 66.74 2.61 79.3 132.8 72.33 9..2.12 3 E3 8.71 6.73 72.12 1. 63.19 8.2.2.12 3 E 84.98 63.24 73. 121.7 6.83 8.2.2.12 3 RQ 6.26 44.98 69.81 121. 62.3 16..2.12 3 RE 63.19 49.8 72.64 124.4 6.1 13..2.12 3 QE 6.46 42.63 82.74 138.4 74.86 16..2.1 6 K 2.41 31.36 4.4 86.68 48.47 19.66.2.1 6 R1 67. 4.64 9.93.8 2.78.66.2.1 6 R2 74.1. 4. 97.99 47.3 1..2.1 6 Q1 68.61 1.14 7.9 96.36.92 18.66.2.1 6 Q2 63.9 47.27 47. 86.44 38.92 17.66.2.1 6 E3 7.21 47.6 8. 9.48 2.28 14.7.2.1 6 E 76.4 36.78 44.23 79.28 36.6 11.7.2.1 6 RQ 9.34 38.8 49.9 93.28 4.86 13..2.1 6 RE 67.41 4.82 1.44 93.38 43.14 2..2.1 6 QE 69.4 42.76 3.3 99.4 44.64 17.33.2.17 8 K Ø.2.17 8 R1 6.4 36.21 2.21 91.7 46.31 14.16.2.17 8 R2 8.42 44.91 6.68 96.7 49.66 18.7.2.17 8 Q1 6.19 31.17 38.27 67. 31.2 21..2.17 8 Q2 4.4 28 44.82 83. 37.73 18..2.17 8 E3 Ø.2.17 8 E 46.9 26.17 47.9 81.43 41.37 19..2.17 8 RQ 62.2 37.8 44.7 81.39 37.2 19.2.2.17 8 RE 6.13 41.62 2.48 92.82 4.71 19..2.17 8 QE 2. 37.38 1.8 89.48 4.22 14.8.2.19 K Ø.2.19 R1 69.71 36.19 37.7 67. 31.28 18.33.2.19 R2 1.87 42.2 41.86 78.86 34.29.33.2.19 Q1 Ø.2.19 Q2 Ø.2.19 E3 Ø.2.19 E Ø.2.19 RQ 7.4 36 42.7 77.91 3.18 22.8.2.19 RE 28.98 19.3 1. 88.84 4.43 27.33.2.19 QE 3.36 17.86 41.78 74.86 34.4 32.66 6

7 értéket. Jelentıs különbségeket tapasztaltunk a VCL (a hímivarsejt sebessége a ténylegesen megtett teljes mozgási útvonalára számolva), és VSL (a hímivarsejt sebessége mozgásának kiindulási és végpontja közötti távolságra számolva) adatokban is (táblázat). Az eltartás során mindkét kísérletben a sejtmembrán sérülés aránya a Resveratrollal (R1) kezelt mintában volt a legalacsonyabb. Antioxidánsokkal kezelt spermaminták eltarthatósági vizsgálata szezonban Dátum Napok Minták Motilitás Prog.mot. VAP VCL VSL Akroszóma % % µm/s µm/s µm/s sérülés % 11.11.8 K 94.31 83.61 7. 14.8 91.72 4. 11.11.9 1 K 9. 84.4 13. 214.4 119.8 16.17 11.11.9 1 R1 83.84 78.1 129. 4. 112. 8.8 11.11.9 1 R2 8.43 79.37 132.8 212.3 119. 8.91 11.11.9 1 Q1 81.1 71.11 124. 7.7 112..13 11.11.9 1 Q2 8.24 69.6 122. 196. 9.6 11.88 11.11.9 1 E3 88.61 81.4 13.8 212.6 114.3 12.21 11.11.9 1 E 81.12 68.2 124.3 197.6 9. 19.8 11.11.9 1 RQ 87.1 79.89 123.3 194. 8.4 18.1 11.11.9 1 RE 79.19 67.96 133.4.9 1. 18.48 11.11.9 1 EQ 83.81 69.6 116. 182.4.7 33.66 11.11.11 3 K 84.24 8.6 117.4 182.7 3. 22.77 11.11.11 3 R1 74.83 67.81 121. 162.6 8.8 17.82 11.11.11 3 R2 7.7 7.8 121. 19.6 111.4 22.11 11.11.11 3 Q1 81.47 7.61 123. 2. 1.8 24.7 11.11.11 3 Q2 73.23 6.92 126.4 6.8 11.9 21.4 11.11.11 3 E3 86.96 83.27 121.8 19. 3. 18.48 11.11.11 3 E 82.34 72.44 9.63 161. 79. 18.81 11.11.11 3 RQ 77.76 68.72 117. 192. 3. 2.74 11.11.11 3 RE 7.36 8.16 116.8 191. 6.4 4.92 11.11.11 3 EQ 7.36 61. 9. 179.6 96.16 44. 11.11.14 6 K.63 48.41. 19. 92.69 37.9 11.11.14 6 R1 7.9 3.31 1.6 18.6 1.3 23.76 11.11.14 6 R2 66.36 6. 119.6 196.3 9. 22.77 11.11.14 6 Q1.26 47.77 118.4 19.8 111.3 32.34 11.11.14 6 Q2 73.17 69.42 128.4 7. 11. 32.67 11.11.14 6 E3 77.69 74.29 12.3 194. 114.4 28.71 11.11.14 6 E 63.1 3.2 11. 191. 6.8 32.34 11.11.14 6 RQ 62..76 11.6 189.9.7 46. 11.11.14 6 RE 68.32 9.12 114. 189. 2. 44. 11.11.14 6 EQ 9.84. 126.7 2.3 116. 2.47 11.11.16 8 K 7.63 67.18 112. 17. 99.92 3.97 11.11.16 8 R1 76.39 69.79 8.3 179.3 94.86 23.76 11.11.16 8 R2 69.76 62.94 118.8 192.3.3 29.4 11.11.16 8 Q1 81. 76.63 121.6 196.4.9 39.27 11.11.16 8 Q2 77.4 72.7 123.9 3.3 1. 3.3 11.11.16 8 E3 77. 72.71 121.4 197. 6.8 3.3 11.11.16 8 E 78.41 73.2 12.7.6 111.4 41.91 11.11.16 8 RQ 9.4 4.13 126.7 1.8 11.8.49 11.11.16 8 RE 67.92 7.3 127.3 197.6 119.4 43.23 11.11.16 8 QE 78.32 7.7 12.4 19.6 114. 73.24 11.11.18 K 4.8 4.9 88.7 149. 81.3 42.9 11.11.18 R1 6. 6.7 119. 19. 7. 33.33 11.11.18 R2 44.8 39.6 9. 178. 1. 41.2 11.11.18 Q1 7.3 42.1 1. 184. 96.8 42.9 11.11.18 Q2 42. 27.9 1. 176. 94.7 42.7 11.11.18 E3 8. 47.1. 17. 9.3 7.7 11.11.18 E 4. 23.97. 179. 96.9 2.8 11.11.18 RQ 13. 8.89 69. 134. 6. 68.64 11.11.18 RE 4.3 28.99 3. 177. 69. 48.12 11.11.18 QE 33.9 26.2 1. 164. 9.6 77.33 7

8 Ellentétben a mozgási paraméterek esetében tapasztaltakkal, valamennyi vizsgálati napon a szezonon kívüli kísérletben születtek jobb eredmények, 39-3%-al kevesebb sérült akroszómájú ondósejtet láttunk, mint a másik kísérletben. A reaktív oxigéngyökök elleni védelemmel kapcsolatos kutatási programjainkban továbbra is fontos feladatunk újabb kísérletekkel az ehhez szükséges leghatékonyabb anyagok és optimális koncentrációik kiválasztása. Egy megfelelı spermakezelési eljárás kidolgozása a peroxidációs folyamatok visszaszorításával segítene az ondósejt membrán szerkezetének megóvásában, a permeabilitás megnövekedésének megakadályozásában, amely fontos feltétele a spermakonzerválásnak, az eredményes sperma mélyhőtésnek. V. Racka kosok spermájának mélyhőtése tenyész szezonban és szezonon kívül. A fagyasztott/felolvasztott sperma termékenyítı-képességének in vitro becslése, elırejelzése. A racka kosok esetében két jól elkülöníthetı idıszak figyelhetı meg a sperma manipulálhatóságát tekintve, a nyári-ıszi és a téli-tavaszi évszak. Az ejakulátum mennyiség (>,6 ml), az összes spermium szám (>3,x 9 sejt/ejakulátum) és a morfológiai defektusok számát (<%) tekintve is a nyári-ıszi idıszak a legmegfelelıbb a sperma fagyasztására (p<,). A sperma minták mélyhőtését az eredetileg tervezett tris-bázisú hígító helyett Andromed (Minitube, Germany) hígítóval végeztük. A motilitás vizsgálatot követıen 1:1 arányban hígítottuk az ejakulátumokat, majd a végtérfogatot,3 x 9 sejt/ml állítottuk be. A mintákat fokozatosan o C-ra hőtöttük és 2 óra ekvilibrációt követıen, ml-es szalmákba töltöttük, majd N 2 gızben 8 percig fagyasztottuk. A minták motilitását 38 C-on másodpercig tartó felolvasztás és perces inkubálás után CASA rendszerrel ellenıriztük. A spermiumok morfológiáját, az élı/elhalt sejtek arányát és az akroszóma státuszát Kovács és Foote-féle festéssel értékeltük. A felolvasztást követıen relatíve magas 4-6%-os értékeket kaptunk (2,4±4,3% motilitás és 49,3±,1% progresszív motilitás). A fent leírt spermatológiai jellemzıknek megfelelıen szignifikáns különbség mutatható ki a szezonban (nyár-ısz) és szezonon kívül mélyhőtött minták között (p<,), valamint az egyedek között is. A mintákban az élı-ép sejtek elıfordulási aránya 3-4%, ami jelzi a módszer további tökéletesítésének szükségességét. VI. Tenyész-szezonon kívül alkalmazott tartós melatonin kezelés hatása a here endokrin és exokrin mőködésére, valamint az állat energetikai állapotára Az évszakok (tenyész szezon és tenyész szezonon kívüli idıszak) váltakozásáról (megvilágított órák számának változása) a melatonin hormon tájékoztatja az állatokat. A VI. kísérletsorozatban az állatok energetikai állapotával kapcsolatban vizsgáltuk a plazma βoh-vajsav (BHB) és szabad zsírsav (NEFA) szintjét (NEFA és BHB: Randox Laboratoires Ltd, Ardmore, UK). A plazma melatonin szintjét egy eredetileg humán célra kifejlesztett, laboratóriumunkban juh fajra validált direkt 12 I-RIA módszerrel határoztuk meg ( direct RIA RE2931, IBL-International, Hamburg, Germany). A here Leydig-sejtjeinek aktivitását az alap tesztoszteron szint és a GnRH terhelésre adott tesztoszteron válasz meghatározásával jellemeztük. A GnRH-stimulációs teszt során.8 mg buserelin (Receptal inj., Intervet, Angers, France) intravénás adagolását követıen a 3., 6., 9. és 1. percben győjtöttünk vérmintát. Az analízis vérplazma-mintákból, egy eredetileg humán célra kifejlesztett 3 H-RIA módszer (Csernus, 1982) elızetesen juh fajra is adaptált és validált változatával (Kulcsár, 7) történt. 8

9 Az átlagokat Student-féle T-próbával hasonlítottuk össze. A szignifikancia szintet P<, értékben határoztuk meg. Két csoportot alakítottunk ki (kezelt és kontroll). A kezelt csoport egyedei május hónapban, majd kb. 1 hónappal késıbb 1-1 db szubkután melatonin implantátumot kaptak (Melovine, CEVA, France), ami 18 mg melatonint tartalmaz. Három alkalommal végeztük el az un. stimulációs tesztet A kísérleti és a kontroll csoportban (a melatonin kezelés megkezdésekor /. nap/, majd 1 /kb. 3. nap/ és 2 hónappal /kb. 6. nap/ késıbb). Endokrin funkció; tesztoszteron produkció A kísérlet megkezdése elıtt (. nap) győjtött vérplazmákból mért alap tesztoszteron szintek a két csoportban azonosak voltak. Ugyanakkor az alap tesztoszteron szint a kísérlet 2. hónapjában győjtött mintákban szignifikánsan magasabb volt a melatoninnal kezelt állatokban a kontrollhoz képest (3. ábra). Alap tesztoszteron szint tesztoszteron (nmol/l±sem) 1 *. nap 1. hónap 2. hónap 3. ábra Az alap tesztoszteron szint alakulása melatoninnak kezelt és kontrol racka kosokban (*: P<,). A GnRH terhelésre adott tesztoszteron válasz a kísérlet. napján és az 1 hónap után győjtött mintákban nem mutatott eltérést a kezelt és kontroll csoport között. Ugyanakkor a kísérlet második hónapjában végzett terheléses teszt során az alapszintek megemelkedése mellett a 3. és 6. percben mért értékek is szignifikánsan magasabbak voltak a melatoninnal kezelt kosokban (4. ábra). A tesztoszteron szint megemelkedésével egy idıben a herék körmérete is megnövekedett. 9

GnRH terhelésre adott tesztoszteron válasz. nap tesztoszteron (nmol/l±sem) 1 3 6 9 1 GnRH terhelésre adott tesztoszteron válasz 1. hónap tesztoszteron (nmol/l±sem) 1 3 6 9 1 GnRH terhelésre adott tesztoszteron válasz 2. hónap * * tesztoszteron (nmol/l±sem) 1 * 3 6 9 1 4. ábra A GnRH termelésre adott tesztoszteron válasz alakulása melatoninnal kezelt és nem kezelt racka kosokban (*: P<,) Energetikai állapot; plazma metabolitok A vizsgált metabolikus paraméterek (BHB és NEFA szintek) mind a melatoninnal kezelt, mind a kontroll csoportban mindvégig a fiziológiás határértékeken belül voltak, negatív energia egyensúlyra utaló emelkedett értéket ( 1.6 mmol/l, vagy egymást követıen két mintában: 1. mmol/l; BHB szinteket (Henze et al., 1998) egyetlen alkalommal sem tapasztaltunk (. ábra).

11 BHB NEFA 1, 1, BHB (mmol/l±sem),8,6,4, NEFA (mmol/l±sem),8,6,4,,. nap 1. hónap 2. hónap,. nap 1. hónap 2. hónap. ábra A plazma βoh-vajsav (BHB) és szabad zsírsav (NEFA) szintjének alakulása nal kezelt és racka kosokban. szint alakulása A plazma melatonin szintjének vizsgálata alapján a melatonin implantátum a kezelt () csoportban hatékonyan mőködött, a kezelés 1. hónapjában a nappal győjtött vérmintákból mért melatonin szintek szignifikánsan magasabbak voltak a. naphoz képest (44,3±91, vs. 92,4±9,1 pmol/l; P=,3). Az 1. hónap végén beültetett 2. implantátum hatására a melatonin szint tovább emelkedett (699,4±163,91 pmol/l; P=,2 a. naphoz képest) (6. ábra). (pmol/l±sem) 8 6 4 a b b. nap 1. hónap 2. hónap 6. ábra A plazma melatonin szintjének alakulása a melatoninnal kezelt és a kontroll racka kosokban nappal győjtött vérmintákból. (a és b jelzéső esetekben P<.) Spermatológiai paraméterek alakulása A spermatológiai alap paraméterekben nem találtunk különbséget a melatoninnal kezelt és a kontroll csoport között. A here körméret alakulásában azonban igen. A melatoninnal kezelt egyedek esetében szignifikánsan nagyobb here körméreteket tapasztaltunk. 11

12 3 Here körméret 34 33 cm 32 31 melatonin 3 1, 2, 3, 4,, 6, 7, 9, kontrol Hét Összefoglalva Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi ıshonos racka kosok esetében a tenyész-szezonon kívül alkalmazott lassú kioldódású melatonin kezelés hatására a here körméretének növekedését tapasztaltuk, továbbá a kezelés pozitívan befolyásolta a herék endokrin funkcióját (tesztoszteron termelését). A spermatológiai paraméterekben nem tapasztaltunk különbséget a kezelt és a nem kezelt/kontroll csoportok között. Ez talán azzal magyarázható, hogy a kosoktól egész éven keresztül folyamatosan győjtöttük a spermát. A rendszeres spermavétel feltételezhetıen hozzájárult a sperma minıségének karbantartásához, amelynek eredményeként az ejakulátum minısége még szezonon kívül is nagyon jónak mutatkozott. Így a melatonin kedvezı hatása nem érvényesülhetett. Természetesen ennek a jelenségnek a bizonyítása további vizsgálatokat igényel. 12