Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 23 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló 30 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 32 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 39 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők 39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 43 1. A HEP IT részletei... 43 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 49 3. Megvalósítás... 51 4. Elfogadás módja és dátuma... 55 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajópálfala Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 12 km-re északkeletre fekszik. A települést 1320-ban említik először, akkor még Pálfalva néven. Az Ákos nemzetség birtoka volt, a nemzetség egyik Pál nevű tagjáról kaphatta a nevét. A Rákóczi-szabadságharc után ruszinokkal telepítették be újra a települést. A község büszkesége Görög katolikus templom könnyező Szűz Mária-kegyképpel. Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6 február 16.), hogy a falu templomában lévő nagyméretű Mária-kép "izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görög katolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor Antal akkori egri püspöknek. Erdődy Gábor Antal püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt "hasonló több képekkel együtt" őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban. A sajópálfalai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a 17-18. század fordulóján több helyen feljegyzett Máriajelenéseknek. 3
1. 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén A grafikonon egyértelműen látszik, hogy a lakónépesség évről évre csökken. Év Fő Változás 2007 812-2008 792 97,5% 2009 766 96,7% 2010 750 97,9% 2011 727 96,9% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR 2. számú táblázat - Állandó népesség Sajópálfala állandó népesség 2011-ben 774 fő. Lakosságának 99%-a magyar. Nem működik a településen roma nemzetiségi önkormányzat, a községben körülbelül 15 fő a roma lakosság. 2010-től alakult meg a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat. A településen a lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve, az aktív korúak (18-69 évesek) aránya a legmagasabb, 495 fő (64%). A 60 év felettiek aránya 22,6% százalék, ami szintén számottevő. A lakosság életkor szerinti megoszlását a következő táblázat és diagram mutatja: 2011. fő % nők férfiak összesen nők férfiak Állandó népesség 366 361 727 50,3% 49,7% 0-2 évesek 14 14 0-14 éves 42 39 81 51,9% 48,1% 15-17 éves 8 15 23 34,8% 65,2% 18-59 éves 246 249 495 49,7% 50,3% 60-64 éves 28 27 55 50,9% 49,1% 65 év feletti 78 42 120 65% 35% Forrás: TeIR 4
3. számú táblázat - Öregedési index A település lakossága elöregedő, egyre kevesebb a 0-14 éves korú állandó lakosok. Év 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 98 136 72% 2008 119 97 122,7% 2009 123 87 141,4% 2010 123 82 150% 2011 120 81 148,1% 2012 n.a n.a n.a. Forrás: TeIR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Az utóbbi öt év állandó népességszám változásait az alábbi táblázat mutatja. Látható, hogy az 5 év alatt 28 fővel csökkent elvándorlás következtében a népességszám Sajópálfalán. (Egy ilyen kisközség esetén sajnos ez számottevő.) Nagyváros elszívja a kistelepülések lakóit, mert helyben nincs munka. Év állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 29 32-3 2009 11 27-16 2010 15 22-7 2011 11 13-2 Forrás: TeIR 5
5. számú táblázat - Természetes szaporodás Sajópálfala követi az országos tendenciákat, (kevés gyermek születik, kitolódott a fiatalok gyermekvállalási ideje, a halálozások viszont magasan meghaladja az adott év születési adatait.) Év élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 5 12-7 2009 4 8-4 2010 4 8-4 2011 5 12-7 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Alapvető küldetésünk, hogy az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Sajópálfala Község Önkormányzata még az alábbi küldetést tekinti sajátjának: A múlt történelmi és természeti értékeit megőrizni fontos feladatunk. Ezen túlmenően a változások előidézőiként az utókor számára maradandót alkotni és hátrahagyni szintén lényeges küldetés. Megfelelni a helyi lakosok igényeinek, ugyanakkor világunk változást sürgető kihívásainak is. A település életét felelősen irányítani, gazdasági, társadalmi és környezeti adottságait minél teljesebb mértékben kihasználva fejlődését elősegíteni és a különböző forrásokat felkutatva cselekedni. A település gazdasági növekedését felgyorsítani, a lakosság életkörülményeit javítani, úgy, hogy közben megőrizzük a helyi hagyományokat, szokásokat és értékeket, valamint figyelembe vesszük az esélyegyenlőségi szempontokat, amelyek áthatják a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a település életének alakítása során. A település mindenkié, aki közösségünk életét megőrizni, építeni és jobbá tenni akarja. 6
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célunk, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. A Program készítése során kiemelt figyelmet fordítunk : az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre; A HEP helyzetelemző részének célja az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi rendelet alkotásnál és szabályozásnál a releváns célcsoportokra figyelemmel vagyunk. A program elkészítésénél figyelembe vettük továbbá azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzetű lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak: Az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2004.(V. 26.) rendelet 8
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelet, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulási Megállapodására, valamint támaszkodtunk a település településrendezési tervére, valamint településfejlesztési koncepciójára és vagyongazdálkodási tervére. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulási Megállapodásával és a Kistérségi Esélyegyenlőségi Programmal egyeztetett. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A releváns adatok rendelkezésre álltak. A helyzetelemzés alapját statisztikai adatok legnagyobb részét az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisból gyűjtöttük össze. Jelentős segítséget nyújtottak továbbá a releváns adatok összegyűjtéséhez az önkormányzat, valamint az önkormányzat társszervei és intézményei nyilvántartásai és statisztikái. 9
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység egy viszonylag új, azonban manapság egyre gyakrabban emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki(k) tartósan a létminimum szintje alatt él(nek), és szinte esélye/ük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen(ek). A mélyszegénység igen összetett jelenség, amelynek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányokban, az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság beli hiányokban mutatkozik meg, és ezáltal súlyos megélhetési zavarokhoz vezet. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási és táplálkozási körülményekben, valamint az érintett személyek egészségi állapotában (is) jelentkezik A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja, tekintettel arra, hogy az adatvédelmi törvény értelmében a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó személyes adat különleges személyes adatnak minősül, amelyet a törvényben meghatározott eseteket kivéve -az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. A beilleszkedni vágyás illetve a cigányokkal szembeni előítéletek miatt azonban Magyarországon ma a roma népesség egy része nem szívesen vállalja roma identitását, éppen ezért számukat megmondani nagyon nehéz vállalkozás. A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. A területi eltérések jelentősek mind a teljes lakosságon belüli, mind pedig a cigány népességen belüli arányszámokat tekintve. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a 15 százalékot közelíti. A területi különbségek legmarkánsabban alacsonyabb területi szinten, a települések szintjén jelentkeznek, egyes településeken, településcsoportokban többségben élnek a cigányok. Bár Sajópálfala B.-A.-Z. Megyében fekszik a romák elenyésző. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során senki nem vallotta magát romának. Becsléseink alapján a romák 15 főre tehető, lakosságszámhoz képest nem számottevő. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen jelenleg a romák 15 főre tehető. Nincsenek megbízható, pontos információk, a mélyszegénységben élők kb.: 12 fő (önkormányzati forrás). 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya A településen a regisztrált munkanélküliek számának változását, valamint a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú lakónépességhez viszonyított arányát az alábbi táblák és diagramok mutatják: 10
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek A nyilvántartott álláskeresők arányát tekintve a férfiak vannak többségben. A lakosság, az utolsó vizsgált évet tekintve, 9,5%-a nyilvántartott álláskereső, mely az országos átlaghoz képest (11,1%) pozitív képet mutat. Év 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 303 295 598 20 6,6% 21 7,1% 41 6,8% 2009 266 291 557 19 7,1% 31 10,7% 50 5,9% 2010 286 291 577 22 7,7% 36 12,4% 58 10,4% 2011 282 291 573 20 7,1% 35 12% 55 9,5% Forrás: TeIR 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen Forrás: TeIR 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett 2008 2009 2010 2011 fő 41 50 58 55 fő 4 0 1 1 % 9,8% 0% 1,7% 1,8% fő 6 13 13 15 % 14,6% 26% 22,4% 27,3% fő 3 4 5 7 % 7,3% 8% 8,6% 12,7% fő 6 6 8 5 % 16,6% 12% 13,8% 9,1% fő 8 6 6 6 % 3,8% 12% 10,3% 10,9% fő 8 12 9 6 % 19,5% 24% 15,5% 10,9% fő 1 6 6 6 % 2,4% 12% 10,3% 10,9% fő 3 2 6 6 % 7,3% 4% 10,3% 10,9% fő 2 1 4 3 % 4,8% 2% 6,9% 5,5% fő 0 0 0 0 % 0% 0% 0% 0% 11
Az adatokból jól látszik, hogy a 21-25 éves korosztályt sújtja leginkább a munkanélküliség.a háttérben összetett okok állnak, de a probléma nemzetközi szinten is fennáll. Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázata a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés" - ezeket a megállapításokat tette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készített munkaerő-piaci helyzetkép. A Nemzeti Munkaügyi Szervezet (ILO) 2012. augusztus 9-én kiadott jelentése szerint a fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a felnőttek, és több mint 75 millió fiatal keres munkát világszerte. Az ILO "megsebzett generációnak" ("scarred generation") nevezi a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetben lévő csoportját, akiket növekvő inaktivitás, munkanélküliség és bizonytalan munkahelyek jellemeznek a fejlett gazdaságokban, a fejlődő országokban pedig a munka melletti elszegényedés jelensége veszélyeztet. A fiatalok munkanélküliségi rátája a szervezet szerint kiugróan magas marad idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés. A globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami magasabb a tavalyi évi 12,6 százalékhoz képest - mutat rá az ILO jelentés, hozzátéve, hogy ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést, és inkább hosszabb ideig maradnak az oktatási rendszerben. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 20 21 41 8 6 14 40% 28,6% 14,1% 2009 19 31 50 12 15 27 63,2% 48,4% 54% 2010 22 36 58 17 14 31 77,3% 38,8% 53,4% 2011 20 35 55 9 14 33 45% 40% 60% 2012. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 12
A táblázat alapján megállapítható, hogy a nyilvántartott, regisztrált munkanélküliek aközött a nők nagyobb arányban vannak munkanélküliként nyilvántartva 180 napnál régebben. Ennek több oka is lehet. A nők munkaerő-piaci helyzetére az elmúlt évek tendenciái rányomták bélyegüket. 1990-ben a gazdasági struktúraváltások következtében átalakult munkahelyek miatt sok nő nem kapta vissza korábbi állását, majd a 2008-ban indult gazdasági válság újabb létbizonytalanságot indukált a nők munkaerő-piaci helyzetében. Az elmúlt két évben bár viszonylag nyugodtabb stádiumba értek a piaci mozgások, a kedvezőtlen gazdasági háttér miatt az álláskeresők aránya rendkívül magasra nőtt. A dolgozó magyar nőknek a rugalmatlan munkaidő következtében nagyon kevés idejük van a családi teendők ellátására. 137.000 nőre alig 6700 fő jut, akinek lehetősége lenne részmunkaidőben dolgozni. A teljes munkaidővel szemben a gyermeknevelés, a család és a munkavállalás harmonikus kapcsolatát kedvezőbben támogató részmunkaidő lehetősége rendkívül kismértékű a magyar munkaerőpiacon. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség A pályakezdő fiatalokat vizsgálva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között a nők vannak többségben. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését nemcsak a munkalehetőségek, hanem a nem megfelelő szakmaválasztás valamint a szakmai tapasztalat hiánya is befolyásolja. A férfiak többsége egy jó szakma kitanulását is előnyben részesíti a felsőoktatás mellett, így a munkát keresők elenyészőbb a nőkéhez képest. A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkezőket, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 77 79 156 3 3,9% 0 0, % 3 1,9% 2009 78 75 153 5 6,4% 1 1,3% 6 3,9% 2010 81 75 156 5 6,1% 4 5,3% 9 5,8% 2011 80 76 156 4 5% 2 2,7% 6 3,8% Forrás: TeIR 13
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az Önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatja az alacsony iskolai végzettségűeket is, mely személyek a település összlakosságához viszonyítva nem magas, azonban pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Ezen tábla kitöltése érdekében nem álltak rendelkezésünkre pontos adatok. Az önkormányzati nyilvántartások alapján az általános iskolát nem végzetek elenyésző. A munkavállaló korú lakosság között 2-3 fő nem rendelkezik alapfokú végzettséggel. Év 15 éves és idősebb lakosság összesen összese n nő férfi 15-X éves legalább általános iskolát végzettek összese n általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 694 361 333 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 693 360 333 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint Az alábbi táblázat alapján jól látható, hogy Sajópálfalán az alacsony iskolai végzettséggel nem rendelkezők elenyésző és az utóbbi években nem is jellemző. A lakosság iskolai végzettségének növekedése nagyobbrészt arra vezethető vissza, hogy a belépő fiatal lakosság képzettebb, mint a kilépő idősebb lakosság, másrészt a mutató emelkedésében valószínűleg gazdasági okok is közrejátszanak, hiszen a munkaerőpiacon nagy valószínűséggel könnyebben talál munkát a képzett munkaerő. Év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 41 0 0% 7 17,1% 34 82,9% 2009 50 1 2% 7 14% 42 84% 2010 58 2 3,4% 8 13,8% 48 82,8% 2011 55 0 0% 7 12,7% 48 87,3% Forrás: TeIR Településünkön nem található általános iskola, felnőttoktatásra sincs lehetőség, így erre vonatkozó információk sem állnak rendelkezésünkre. 14
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók lét és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 2009 n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai Felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR c) közfoglalkoztatás A magas munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését településünkön Sajópálfala Község Önkormányzata látja el a Munkaügyi Kirendeltséggel, valamit a Miskolc Kistérség Többcélú Társulásával együttműködve. A mélyszegénységben élők és a településen kis létszámban élő romák foglalkoztatásában jelentős szerepet kapnak a közfoglalkoztatási programok. Ezen csoport igen jelentős részének a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen reális esélyt a munkához való jutásra. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Sajópálfala község aktív álláskeresői helyben nem találnak munkát. A munkát vállaló lakosság nagy része Miskolcon dolgozik. A településünk szerencsés helyzetben van a megyeszékhely közelségét illetően. 15
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kis település révén ezt nem tudjuk megoldani, de Miskolci Munkaügyi Kirendeltség szolgálat tájékoztatást ad a lehetőségekről. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége nyújtja a legnagyobb segítséget. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelünk. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs adat arról, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Szt. 25. -a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Fenti ellátási formák célja, hogy a különböző problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülő személyek, családok vonatkozásában hozzájáruljon a helyzet megoldásához, az azt kiváltó okok felszámolásához. A fent felsorolt támogatási formák közül a sajópálfalai rászoruló lakosok részére Hivatal részéről lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az Önkormányzat részéről átmeneti segély, míg az illetékes járási hivatal részéről közgyógyellátás, ápolási díj, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kerülhet megállapításra. 16
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők Az álláskeresési segélyben részesülők létszámát vizsgálva megállapítható, hogy az évek során számottevő változás nem figyelhető meg. év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 598 13 2,2% 2009 584 15 2,6% 2010 577 14 2,4% 2011 547 14 2,5% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak Az álláskeresési járadékra jogosultak számának tekintetében nem állt rendelkezésünkre forrás. év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 41 n.a. - 2009 50 n.a. - 2010 58 n.a. - 2011 55 n.a. - 2012 n.a. n.a. - Forrás: TeIR 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Év rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %- Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ában 2008 6 1 8 19,5% 0 0 2009 2 0,3 6 12% 0 0 2010 0 0 11 19% 0 0 2011 0 0 14 25,5% 0 0 2012 0 0 16 30% 0 1 Forrás: TeIR, Önkormányzati 17
Az alábbi táblázat szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők évrőlévre nő. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás elemzésénél abból célszerű kiindulni, hogy az Szt. 2009. január 1. napjától egy teljesen új ellátási típust, az aktív korúak ellátását vezette be. Az aktív korúak ellátása - a törvény célja szerint - a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították a rendszeres szociális segélyre jogosultak kivételével - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni, és a jogosult személynek felülvizsgálatkor a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Önkormányzatunk a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében az aktív korú ellátásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó követelményt. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az ellátást kérők eleget tesznek a követelményeknek, nem fordul elő, hogy ennek hiánya miatt kerülne sor az ellátási forma megvonására. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges 30 napos munkaviszonyt számos érintett a közfoglalkoztatás eredményeképp tudja igazolni, ezért látható, hogy a közfoglalkoztatási rendszer működtetése nélkül még több család kerülne létfenntartást veszélyeztető helyzetbe. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 18
3.4.1. számú táblázat Lakásállomány Sajópálfalán szegregált lakókörnyezetben élő lakos nincs. A közüzemi szolgáltatások(vezetékes víz, villany, gáz, csatorna) majdnem minden lakásban elérhetők. Illegális szemétlerakó, dögkút nincs a településen. db év összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások 2008 282-0 - 0-0 - 2009 284-0 - 0-0 - 2010 284-0 - 0-0 - 2011 283-0 - 0-0 - 2012 285-0 - 0-0 - Forrás: TeIR a) bérlakás-állomány Nem releváns. b) szociális lakhatás Önkormányzatunk bérbe adható lakással nem rendelkezik c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében kiterjedt támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. A lakhatást segítő támogatási forma egyik legjelentősebb eleme a normatív lakásfenntartási támogatás, amelyben településünkön az elemzett időszakban (2008-2012) évente átlagban 10 fő részesült. f)eladósodottság Nem releváns. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Lakott külterületen élők 4 fő, a teljes közműellátottság biztosítva van számukra is. 19
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző az áram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A támogatásban részesülők évről-évre nő. Év lakásfenntartási támogatásban részesítettek Adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 2 0 2009 5 0 2010 10 0 2011 18 0 2012 17 0 Forrás: TeIR, Önkormányzati 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Sajópálfala községben telep/szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői Nem releváns. b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Településünkön a települési önkormányzati feladatok tekintetében az egészségügyi alapellátás biztosított. Heti két alkalommal jár ki a háziorvos és a fogorvos is hetente kétszer rendel. A gyógyszertár szintén heti két alkalommal tart nyitva a háziorvosi rendelés időpontjában. A védőnői ellátás Arnóttal közös. Szakrendelés Miskolcon érhető el. Nem biztosítottak az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, a család és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása), és az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása, amely azonban szintén elérhető a közeli megyeszékhelyen. 20
3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Településünkön 1 fő háziorvos hetente két alkalommal rendel. Külön gyermekorvos nem rendel Sajópálfalán. év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, Önkormányzati 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátásban részesülők 2012-ben 22 fő volt, mely az előző évekhez képest, ilyen kis településnél számottevő növekedést jelent. Ez a tendencia magyarázható azzal, hogy a település lakosság elöregedő, így egyre többen szorulnak rá ezen támogatási formára. év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 20 2009 22 2010 19 2011 15 2012 22 Forrás: TeIR, Önkormányzati 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjban részesültek évről-évre növekszik, mely szintén magyarázható azzal, hogy a falu lakossága elöregedő. év ápolási díjban részesítettek 2008 2 2009 3 2010 5 2011 5 2012 7 Forrás: TeIR, Önkormányzati 21
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Egészségnap keretében helyi szűrővizsgálatok, tüdőszűrő, védőnői szűrések biztosítottak. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A kijelölt megyei kórház. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Közétkeztetés településünkön nincs Az óvodások részére közeli település, Felsőzsolcáról, érkezik az étel. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen többféle sportolási lehetőség van. A hivatal tornatermében több ping pong asztal várja a sportolni vágyókat, illetve a sportpályán labdarúgásra és röplabdázásra van lehetősége. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás keretében megoldott. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőbánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A rászorultak részére önkormányzatunk igyekszik biztosítani a természetbeni juttatást. Idén januárban szociális tűzifa került kiosztásra. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Minden évben megrendezésre kerülő ünnepségeken (idősek napja, tanév végi hálaadás a gyerekek részére, sport nap) aktívan részt vesznek. A lakosság túlnyomó többsége Görög katolikus vallású. Egy év során két alkalommal kerül megrendezésre búcsú. A templom búcsú mellett Mária Kegykép búcsúja tiszteletére is összegyűlnek. Ezen alkalommal több autóbusszal zarándokok is érkeznek községünkbe. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A községben nem fordult elő etnikai konfliktus. A lakók zavartalanul élnek a településen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az Önkormányzat évente több alkalommal szervez karitatív szervezetekkel együttműködve adományozást. Magyar Karitász által szervezett EU élelmiszer segély program, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével valósult meg. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma Nemzetiségi Önkormányzat nincs a településen, hiszen a romák elenyésző. 22
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémá(k) A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége fejlesztési lehetőség(ek) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete E fejezet leírásakor elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást. Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés. Sajópálfalán védelembe vett kiskorúak az utóbbi években 0. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek évről-évre csökkenő tendenciát mutat. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek Sajópálfalán védelembe vett kiskorúak az utóbbi években 0. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Év védelembe vett 18 év alattiak Megszűntetett esetek a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek 2008 1 0 22 2009 1 0 11 2010 1 0 7 2011 0 1 6 2012 0 0 n.a. Forrás: TeIR, 23
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek az utóbbi években másfélszeresére nőtt. Ha az adatokat összevetjük a település gyermek létszámával, megállapíthatjuk, hogy a gyermekek nagy él olyan családban, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladta meg a nyugdíj minimum 130%-át, egyedülálló szülő, tartós beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, valamint nagykorúvá vált gyermek esetén a nyugdíj minimum 140%-át, és a család vagyonnal sem rendelkezik év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2008 32 n.a. 0-0 2009 48 n.a. 0-0 2010 53 n.a. 0-0 2011 49 n.a. 0-0 2012 50 n.a. 0-0 Forrás: TeIR, Önkormányzati c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya Óvodáztatási támogatásban csupán 1 fő részesült az elmúlt években. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen vehetik igénybe az étkeztetést. 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők Településünkön nem működik általános iskola, így ezzel kapcsolatos adataink nincsenek. Tanév Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők 2008/2009 18 n.a. n.a. n.a. 0 0 2009/2010 16 n.a. n.a. n.a. 0 0 2010/2011 16 n.a. n.a. n.a. 0 0 2011/2012 13 n.a. n.a. n.a. 2 0 2012/2013 12 n.a. n.a. n.a. 1 0 Forrás: Önkormányzati e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya Sajópálfalán nem él magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 24
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns, Sajópálfalán nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői 1 fő védőnő (Arnót Község Önkormányzatával közösen foglalkoztatott) látja el a gyermekek egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat. Betöltetlen házi illetve védőnői státusz nincs. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek Év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek 2008 1 18 2009 1 16 2010 1 20 2011 1 17 2012 1 n.a. Forrás: Önkormányzati 4.3.3. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek Sajópálfalán 2013. szeptember 1-jével megnyitotta kapuit a Sajópálfalai Vackor Egységes Óvoda - Bölcsőde, 5 fő bölcsődés korú gyermeket tudnak fogadni. Év Bölcsődék Bölcsődébe beírt gyermekek Szociális szempontból felvett gyerekek (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 1 5 3 5 Forrás: Önkormányzati 25
4.3.4. Családi napköziben engedélyezett férőhelyek Nincs családi napközi a településünkön. év Családi napköziben engedélyezett férőhelyek Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek Családi napközeiben gondozott gyermekek 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: Önkormányzati b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Házi gyermekorvosi ellátás nem biztosított. Háziorvos látja el a gyermekek is. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Miskolci GYEK-ben kapnak segítséget a szülők ilyen irányú kérelmükre. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat működését elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. E jogszabályban foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez, a jólétét biztosító családban történő nevelkedéséhez. A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy ehhez segítséget kapjanak. Ezt követően személyes segítség a gyermekek védelmének rendszerén keresztül, a gyermekjóléti szolgáltatások keretén belül biztosítható számára. A fenti törvény továbbá kimondja, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladata: a családban nevelkedő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, védelembe vétellel kapcsolatos feladatok, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, családjából kiemelt gyermek saját családjába történő visszaillesztése, helyettes szülői hálózat működtetése. Gyermekvédelmi feladatokat közös ellátásban, társulási formában működtetjük Felsőzsolca Város Önkormányzatával. e) gyermekvédelem A jogosult gyermek számára a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek szám növekvő tendenciát mutat, mely magyarázható azzal, hogy a kisgyermekes anyák a munkaerőpiacra nehezen tudnak visszajutni. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál hozzáférhető azon krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások köre, amelyek a gyermekek veszélyeztetettsége esetén igénybe vehetőek, például anya-gyermek otthonok, családok átmeneti otthonának elérhetőségei. Helyben fellépő krízishelyzet esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakemberei intézkednek a szükséges intézkedésekről. Lelki segítségnyújtásban pedig a település lelkipásztora támaszt nyújt. 26
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Labdarúgó pályás sporttelep, sportköri és szabadidős használata folyamatosan biztosított, valamint az polgármesteri hivatal tornatermében ping-pong asztalok kerültek elhelyezésre, mely várja a sportolni vágyókat. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodások gyermekétkeztetése a Felsőzsolcai Központi Gyermekkonyhával együttműködve valósul meg. Az óvodások közel 70% ingyen kapja. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Óvodáztatási támogatással segítjük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező kisgyermekes szülőket. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. -ának 13. pontja) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra,képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt,illetve amelyhez közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 27
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Településünkön egy óvoda működik Sajópálfalai Napközi Otthonos Óvoda, amely 2013. szeptember 1-jétől Sajópálfalai Vackor Egységes Óvoda - Bölcsődeként működik tovább, ezzel segítve bölcsődés korú kisgyermekes családosokat, hisz így a szülők hamarabb vissza tudnak menni munkahelyükre, vagy munkát kereshetnek. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek 25 Óvodai csoportok 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6:00 17:00 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek 5 hét Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok 2 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok 1 0 Gyógypedagógusok lét 0 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: Önkormányzati 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai A táblázatot és a grafikonon jól látszik, hogy a településen élő gyermekek csökken. Év 3-6 éves korú gyermekek óvodai gyermekcsoportok óvodai férőhelyek óvodai feladatellátási helyek óvodába beírt gyermekek óvodai gyógypedagógiai csoportok 2008 18 1 25 1 18 0 2009 16 1 25 1 16 0 2010 16 1 25 1 16 0 2011 13 1 25 1 13 0 2012 12 1 25 1 12 0 Forrás: TeIR, Önkormányzati 28
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele Az alábbi táblázat szerint az óvodás gyermekek majdnem 70% hátrányos helyzetű. 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Az intézménybe beíratott gyermekek lét Más településről bejáró gyermekek lét az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek lét a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek lét Forrás: Önkormányzati 0 3 3 5 1 12 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 2 1 4 1 8 0 0 0 1 0 1 A következő 3 tábla kitöltésére adatokkal nem rendelkezünk, mivel Sajópálfala községben nem működik általános iskola. A szülők gyermekeiket a szomszédos településekre, illetve Miskolcra íratják iskolába 29