Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I. (Bevezetés a mikrökonómiába), 2013. i

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan elemei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi közgazdaságtan

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet A mikroökonómia tárgya A mikroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja. A fogyasztókkal és termelőkkel, mint piaci szereplőkkel foglalkozik, akik feltevése szerint haszonmaimalizáló és költségminimalizáló, valamint az ehhez tartozó kockázatot mérlegelő döntéshozók.

A keresleti függvény levezetése Feltételek: A vásárló jövedelme állandó A többi termék ára nem változik Minél magasabb az ár annál kisebb a vásárlók kereslete Egy vevőt és egy terméket feltételezünk

Keresleti függvény 5 fogyasztó esetén

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Keresleti függvény több fogyasztó esetén Rezervációs ár (p) Keresleti függvény (D) Mennyiség (Q)

A kínálat meghatározói A termék ára Termelési tényezők ára Termelési technológia Várakozások

A kínálati vüggvény levezetése Feltételek: A termelési tényezők árai állandóak A termelő egy meghatározott technológiát használ Minél magasabb az ár, annál több terméket kínálnak az eladók

Kínálati függvény több eladó esetén Rezervációs ár (p) Kínálati függvény (S) Mennyiség (Q)

Piaci egyensúly Egyensúly a kínált és a keresett mennyiség között Egyensúlyi mennyiségnek azt a mennyiséget nevezzük, ahol a kerslet=kínálat Egyensúlyi árnak azt az árat nevezzük, ahol a kerslet=kínálat

p Az egyensúly grafikus ábrázolása S p * D Q * Menge ()

Túlkereslet és túlkínálat p S Túlkínálat p 1 p * p 2 D Túlkereslet Q * Mennyiség (Q)

A kereslet változása p 1. Kereslet emelkedése 2. Kereslet csökkenése D 2 D 0 D 1 Mennyiség (Q)

p A kínálat változása 1. Kínálat emelkedése 2. Kínálat csökkenése S 2 S 0 S 1 Mennyiség (Q)

p Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A keresletváltozás hatása a piaci egyensúlyra S 0 p 1 p 0 p 2 D 2 D 0 D 1 Q 2 Q 0 Q 1 Mennyiség (Q)

p A kínálatváltozás hatása a piaci egyensúlyra S 2 S 0 S 1 p 2 p 0 p 1 D 0 Q 2 Q 0 Q 1 Mennyiség (Q)

p Fogyasztói többlet S p * D Q * Mennyiség (Q)

p Termelői többlet S p * D Q * Mennyiség ()

Jólét Társadalmi jólét= Fogyasztói többlet + Termelői többlet Jóléti veszteség 1. Monopólium 2. Adórendszer

A fogyasztói magatartás elemzése

Az elemzés végcélja: Az egyéni és az összpiaci keresleti függvény meghatározása Feltételezés a fogyasztói elméletben Racionalitás (a legjobb jószágkosár választása, amit meg tud vásárolni) egyetlen cél a haszonmaimalizálás

Két fogyasztói modell Kardinális Hasznosság tőszámokban mérhető Két jószágkosár közötti hasznosságkülönbség fontossága Ordinális Hasznosság tőszámokban nem mérhető Preferenciarendezés, döntés

Hasznossági függvény egy termék Haszon fogyasztása esetén () Telítettségi pont TU ma TU() 1 Kenyér

A hasznosság változása Hasznosság ΔTU ΔTU 1 1 kenyér

határhaszon MU Határhaszon függvény MU=ΔTU/ Δ GOSSEN I. törvénye: Csökkenő határhaszon elve MU() Telítettségi pont

Ordinális hasznoságelmélet (Preferenciarendezés) Feltételezzük, hogy a fogyasztó a jószágkosarakat a hasznosságuk alapján képes sorba rendezni. Ez azt jelenti, hogy eltudja dönteni, hogy az egyik kosár a másikkal szemben szigorúan preferált, vagy közömbös: szigorúan preferált(a > B) közömbös (A = B)

A preferenciarendezés feltételei (Aiomák) teljesség: Feltételezzük, hogy a fogyasztó két jószágkosarat egymással bármikor képes összehasonlítani. Eredmény A B, vagy B A, vagy mindkettő. refleivitás: Egy jószágkosár legalább olyan jó, mint önmaga tranzitivitás: ha A > B és B > C, akkor feltételezzük, hogy A > C.

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közömbös jószágkombinációk. A. B. C. D

y Egy közömbösségi görbe A B C D U 0

y A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást A C B

y Közömbösségi térkép U 2 U 0 U 1

y Helyettesítési ráta (RS) RS= Δy/Δ Δy U 0 Δ

y Helyettesítési határráta(mrs) A helyettesítés kiszámítása egy pontban. A helyettesítési ráta egyenlő a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredekségével. A MRS= dy/d U 0

Különböző preferenciák Tökéletes helyettesítés Tökéletes kiegészítés Egy negatív jószág Két negatív jószág

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Tökéletes helyettesítő termékek U 0 < U 1 < U 2 Állandó MRS Pl.: y: tea, : kávé U 0 U 1 U 2

y Tökéletesen kiegészítő termékek U 0 < U 1 < U 2 U 2 U 1 U 0 Pl.: y: paradicsom, : paprika

y Egy káros jószág(és egy hasznos jószág) U 0 U1 U 2 U 0 < U 1 < U 2 positív MRS Pl.: y: szardínia, : kolbász

y Két káros jószág U 0 > U 1 > U 2 Pl.: y: spenót, : tojás U 0 U 1 U 2

y Semleges jószág U 0 U 1 U 2 U 0 < U 1 < U 2 Pl.: y: Mentőöv : fürdőnadrág

y Szélsőség preferálása U 0 < U 1 < U 2 z.b.: y: sör, : fagylalt U 0 U 1 U 2

A költségvetési korlát A gyakorlatban a jószágkosarak több, nagyon sok termékből állnak. Mi egy kéttermékes modellt feltételezünk, így a döntési problémát grafikusan is tudjuk ábrázolni. Első termék:, második termék : y

Mit ismerünk? A két termék árát(p, p y ) Azt a pénzösszeget (a fogyasztó jövedelmét), amit a két termékre elkölthet

A költségvetési korlát egyenlete I p p y y

A költségvetés ábrázolása y I p y y B B y A A A B I p

Költségvetési egyenes A költségvetési egyenes azon termékkombinációk, amelyek a jövedelemből, annak teljes elköltése mellett megvásárolhatók: I p p y y

A költségvetési egyenes meredeksége Az egyenes meredekségét az árarányok mutatják: y I p p y p y

A költségvetési egyenes ábrázolása y I p y meredekség = -p / p y I p

A költségvetési egyenes meredekségének változása Ha az árak és a jövedelem változik, akkor változik az a jószághalmaz, amit a fogyasztó meg tud vásárolni.

Jövedelemváltozás Feltételek: p, p y állandóak I változik: I 1 > I 0 I 2 < I 0

y I p 1 y A költségvetési korlátok ábrázolása I p 0 y I p 2 y I p 2 I p 0 I p 1

Feltételek: I, p y állandóak p változik: p 1 > p 0 p 2 < p 0 Árváltozás

A költségvetési korlátok ábrázolása y I p y I I I p 1 p 0 p 2

Az optimális fogyasztás meghatározása

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Optimális döntés U 0 < U 1 < U 2 A y opt C I B U 0 U 1 U 2 opt

Az optimális döntés feltétele Optimális esetben a költségvetési egyenes érinti a közömbösségi görbét: MRS p p y MRS MU MU MU p y p p p p y y MU p y y Gossen II. törvénye

y Optimális döntés tökéletesen helyettesítő termékeknél U 0 < U 1 < U 2 I U 0 U 1 U 2 opt

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Optimális döntés tökéletesen kiegészítő termékeknél U 0 < U 1 < U 2 U 2 y opt U 1 U 0 I opt

y Optimális döntés semleges jószágnál U 0 U 1 U 2 U 0 < U 1 < U 2 I opt

y Optimális döntés szélsőség preferálása esetén U 0 < U 1 < U 2 I U 0 U 1 U 2 opt

A kereslet

Jövedelemváltozás hatása az optimális fogyasztásra Az elemzés előfeltétele: A termékek (, y) árai állandóak maradnak A jövedelem változik

y Az optimális fogyasztás alakulása a jövedelem változása esetén I 1 < I 0 < I 2 y 2 y 0 y 1 I 0 I 1 I 2 1 0 2

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Normál javak I 1 < I 0 < I 2 A termékek kereslete nő, ha nő a jövedelem y 2 y 0 y 1 I 0 I 1 I 2 1 0 2

y Egy inferior jószág I 0 < I 1 y 1 Az jószág kereslete csökken a jövedelem növekedésével. y 0 I 0 I 1 1 0

y Jövedelem-fogyaztás görbe ICC y 2 y 0 y 1 I 0 I 1 I 2 1 0 2

Jövedelelem-fogyasztás-görbe A jövedelem-fogyasztás-görbe az optimális fogyasztási pontokat mutatja változó jövedelem és állandó termékárak mellett. Ha a termék keresletét a változó jövedelemszintek mellett ábrázoljuk, akkor az Engel-görbét kapjuk.

I Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Engel-görbe Engel-görbe I 2 I 0 I 1 1 0 2

I Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Engel-görbe inferior jószág esetén Engel-görbe I 2 I 0 I 1 1 2 0

y Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen helyettesítő termékek esetén ICC I 0 I 1 I 2 0 1 2

I Engel-görbe tökéletesen helyettesítő termékek esetén Engel-görbe Meredekség = P

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen kiegészítő termékek esetén ICC I 0 I 1 I 2

Engel-görbe tökéletesen kiegészítő termékek I esetén Engel-görbe meredekség = P +P y

Luus és létszükségleti javak Luusjavak esetén a jövedelemváltozás hatására a kereslet nagymértékben változik, míg létszükségleti javak esetén csak kis mértékben.

Optimális fogyasztás árváltozás esetén Az elemzés előfeltételei: termék ára változik y termék ára és a jövedelem állandó

y Az optimális fogyasztás alakulása árváltozáskor P 1 > P 0 > P 2 y 2 y 0 y 1 I 1 I 0 I 2 1 0 2

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Normál jószág P 1 > P 0 > P 2 Árnövekedés hatására a kereslet csökken y 2 y 0 y 1 I 1 I 0 I 2 1 0 2

y Giffen jószág (paradok árhatások) P 1 > P 0 y 1 y 0 I 0 I 1 1 0

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Ár-fogyasztás görbe (normál jószág) PCC y 2 y 0 y 1 I 0 I 1 I 2 1 0 2

Ár-fogyasztás görbe Az ár-fogyasztás görbe az optimális fogyasztási pontokat mutatja változó ár és állandó jövedelem mellett. Ha a termék keresletét a változó árszintek mellett ábrázoljuk, akkor a keresleti görbét kapjuk.

P Keresleti görbe Keresleti görbe P 2 P 0 P 1 2 0 1

y Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A Marshall-féle keresleti görbe B A p d

Az összkeresleti függvény Eddig egy fogyasztó döntéseit vizsgáltuk, ezért egyéni keresleti görbét határoztunk meg. Az összkeresleti görbéhez figyelembe kell venni az elemzett piac összes szereplőjét. Magánjavak esetén az összkeresleti függvényt az egyéni keresleti görbék horizontális összegzésével kapjuk.

Összkeresleti görbe p 0 d 1 d 2 d 3 D

Két lineáris keresleti görbe összegzése p p p d 1 d 1 +d 2 d 2

A kereslet jellemzése A piaci szereplők viselkedésének feltérképezése során fontos megvizsgálni, hogy a kereslet mennyire érzékeny az árak, illetve a jövedelem változására (százalékban mérjük).

A kereslet árrugalmassága p, / p / p Előjele általában negatív

A termékek jellemzése az árrugalmasság alapján Normál javak: ε p,<0 Parado árhatások: ε p,>0

Jövedelemrugalmasság / I, I / I Előjele általában pozitív

A termékek jellemzése a jövedelemrugalmasság alapján Normál javak: ε I, >0 Inferior javak: ε I, <0 Luus javak: ε I, >1 Létszükségleti javak: ε I, <1

Keresztár-rugalmasság p, / y p / p y y

A termékek jellemzése a keresztárrugalmasság alapján Helyettesítő javak: ε p y,>0 Kiegészítő javak: ε p y,<0