Tápiószele Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2011-2018.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2 I. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN--------------------------------------------------------------------4 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE-----------------------------------------------------------------------4 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG NÉPESSÉGE, NÉPSŰRŰSÉGE---------------------------------------------------------------------------6 TERMÉSZETI TÉNYEZŐK------------------------------------------------------------------------------------------------------------------8 TELEPÜLÉSSZERKEZET, KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER----------------------------------------------------------------------------12 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA----------------------------------------------------------------------------------------------------13 A GAZDASÁGI ÁLLAPOTA--------------------------------------------------------------------------------------------------------------14 TÁPIÓSZELE KISTÉRSÉGI SZEREPKÖRE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN---------------------------------------------------------18 II. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS -------------------------------------------------------------------------------20 VÁROSSZERKEZET-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------20 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI TÉNYEZŐK----------------------------------------------------------------------------------------------20 GAZDASÁGI HELYZET-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------24 TURISZTIKAI LÁTNIVALÓK, SZOLGÁLTATÁSOK----------------------------------------------------------------------------------35 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM----------------------------------------------------------------------------------------------------------38 KULTÚRA SZEREPE----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------39 III. TÁRSADALMI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA ----------------------------------------------------------------------41 DEMOGRÁFIAI HELYZET----------------------------------------------------------------------------------------------------------------41 CIVIL SZERVEZETEK---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------56 IV. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET---------------------------------------------------------------------------------------------------60 TÁPIÓSZELE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE--------------------------------------------------------------------------------------------60 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS MŰEMLÉKEK----------------------------------------------------------------------------------------------70 LAKÁSÁLLOMÁNY-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------80 TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG-----------------------------------------------------------------------------------82 V. KÖZS ZOLGÁLTATÁSOK-------------------------------------------------------------------------------------------------------87 OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK----------------------------------------------------------------------------------------87 EGÉSZSÉGÜGY----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------91 SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK--------------------------------------------------------------------------------------------------------------92 KÖZIGAZGATÁS--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------93 VI. KORÁBBI IDŐSZAKOK FEJLESZTÉSEI-------------------------------------------------------------------------------98 VII. SWOT ANALÍZIS --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 101 VIII. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE--------------------------------------------------------------------------------------------- 103 VÁROSKÖZPONT----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 105 ÉSZAKI VÁROSRÉSZ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 112 NYUGATI VÁROSRÉSZ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 116 DÉLI VÁROSRÉSZ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 120 IX. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV----------------------------------------------------------------------------------------------- 124 X. STRATÉGIAI FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 146 JÖVŐKÉP --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 146 ÁTFOGÓ CÉLOK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 146 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 147 ÁGAZATI CÉLOK----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 147 TERÜLETI CÉLOK----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 161 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA----------------------------------------------------------------------------- 165 2011-2018 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ------------------------------------------------ 168 XI. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK------------------------------------------------------------------------------- 172 XII. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM------------------------------------------------------------------------------------ 173 2
XIII. MEGVALÓSULÁS ESZKÖZEI------------------------------------------------------------------------------------------- 181 A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK----- 181 AZ IVS MEGVALÓSULÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK------------------------------------------------ 184 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI----------------------------------------------------------------------------- 185 XIV. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ---------------------------------------------------------------------- 187 ÖNKORMÁNYZAT BÉRLAKÁS GAZDÁLKODÁSA--------------------------------------------------------------------------------- 187 FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS INGATLANGAZDÁLKODÁS--------------------------------------------------------------- 190 PARTNERSÉG-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 192 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING------------------------------------------- 194 MELLÉKLETEK----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 196 3
I. A város szerepe a településhálózatban Tápiószele M agyarország középső részén, a Közép-M agyarországi régióban, Pest megye déldélkeleti részén, a Nagykátai Kistérségben, a Tápió folyó mentén fekszik. A város a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található. A település 2009-ben kapta meg a városi rangot. Tápiószele városa a kistérség keleti felének (Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye) gazdasági, szolgáltatási, foglalkoztatási, kulturális értelemben vett természetes központja. A Nagykátai Kistérség földrajzi elhelyezkedése A Nagykátai kistérség a Közép-M agyarországi Régióban, Pest megye keleti, dél-keleti részén helyezkedik el. A Kistérség központi települése Nagykáta, mely Budapesttől 55 km-re fekszik a 31-es főút mentén. A Nagykátai kistérség települései és elhelyezkedése az országban Szerk.: Patkós stúdió 4
A Közép-Magyarországi Régió területe 6919 km 2 ez az ország területének 7,4%-a. Népessége 2 926 000 fő, ami az ország lakosságának 29,16%-a. A Nagykátai kistérség területe 710,16 km 2, ami a régió területének 10,2%-a. Népessége 76 900 fő, ami a régió népességének 2,6%-a. A Közép-Magyarországi Régióban található 16 kistérség közül a Nagykátai Kistérség a második legnagyobb területű, népességét tekintve a 7. legnépesebb. Településeinek száma szerint a harmadik helyet foglalja el. Népsűrűsége: 108,04 fő/km 2 A Nagykátai Kistérség helye a Közép-Magyarországi Régióban A kistérség települései Az 2004-2007. között a Nagykátai kistérséget a következő települések alkották: Nagykáta, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Kóka, Tápiógyörgye, Farmos, Tápióbicske, Tóalmás, Tápióság, Pánd, Szentlőrinckáta. A 2007. évi CVII. törvény alapján a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe visszakerült Sülysáp, Mende és Úri is. (2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) Jelenleg a Nagykátai kistérséget 16 település alkotja: Nagykáta, Sülysáp, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Kóka, Mende, Tápiógyörgye, Farmos, Tápióbicske, Tóalmás, Úri, Tápióság, Pánd, Szentlőrinckáta. 5
A Nagykátai kistérség népessége, népsűrűsége Az ezredforduló környékén a kistérség lakossága kis mértékben emelkedik, eközben azonban egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. Magasabban kvalifikált, illetve fiatal népesség költözik el a településekről, és alacsony végzettségű, elszegényedett réteg költözik be, elsősorban olyanok, akik a fővárosi munkaerőpiacról kiszorultak, vagy az ország távolabbi vidékeiről a Főváros felé törekszenek. (A nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciója II. kötet 2005.) A népesség számának változását az alábbi grafikon jól érzékelteti. 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év A grafikonból jól látható, hogy a kistérség lélekszáma 2003-ban 80 000 főt meghaladó volt, majd a Monori kistérségbe csatolt települések miatt (Úri, Mende, Sülysáp) jelentősen csökkent, ezt követően a visszakerült településekkel sem érte el a 2003-as szintet. A 2009-es év adata alapján a lakosságszám 76 900 főre csökkent. 6
A Nagykátai kistérség településeinek népességi adatai (2009) Település Lélekszám területe népsűrűség (ha) (fő/km 2) Nagykáta 12 739 8 161 156 Sülysáp 8 258 4 719 175 Tápiószecső 6 434 3 838 167 Tápiószele 6 207 3 699 168 Tápiószentmárton 5 505 10 291 53 Szentmártonkáta 4 999 5 220 95 Kóka 4 530 4 436 102 Mende 4 325 2 717 159 Tápiógyörgye 3 756 5 331 70 Farmos 3 754 4 012 93 Tápióbicske 3 512 4 848 72 Tóalmás 3 407 3 935 86 Úri 2 713 2 219 122 Tápióság 2 705 3 354 80 Pánd 2 103 2 221 94 Szentlőrinckáta 1 962 2 015 97 Összesen: 76 900 71 016 108 Forrás: A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciója és programja helyzetértékelés, III. kötet A legnépesebb települések a kistérség nyugati felében Budapesthez közelebb találhatók, mindegyik vasútvonallal kapcsolódik a fővároshoz. Ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a népsűrűség is. Pest megye átlagától eltérően a Nagykátai kistérség etnikailag szinte egységesen magyar nemzetiségű. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a magát valamely nemzetiséghez tartozónak vallók közül a legnagyobb arányú etnikai kisebbség a cigány (561 fő). A magukat németnek vallók száma 37 fő, a románok száma 14 fő. 7
Természeti tényezők A Nagykátai kistérség, három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északiközéphegység találkozásánál fekszik, ami itt egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A Pest megye délkeleti részén elhelyezkedő térség az ország egyik különleges természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Az Alföld síkjának ezen részén a vízszabályozások után is maradt mocsaras terület egyedi növény és állatvilággal. Talajtani adottságok Az észak alföldi hordalékkúp síkságon elterülő kistáj, a Tápió vidékhez tartozó település földtani alapján a nagyvastagságú pannóniai rétegek és az arra telepített 40 50 méter vastagságú pleisztocéni folyóvízi hordalékanyag képezi. Felszíne összetett, felépítettsége mozaikszerű. A Jászberény felé eső szűk folyosón szikes foltok, infúziós lösztakaró és futóhomok egyaránt megtalálható. Ettől délebbre az infúziós lösztábla kiterjedtebb. Közvetlenül a vasútvonal mentén futóhomokos beékelődés van, amely kelet felé fokozatosan beszűkül. A Tápió és a Hajta mentén holocén öntéshomok és iszap, a falu délnyugati szegletében ismét a futóhomok az uralkodó. A délkeleti határrészben egy szikes foltokkal tarkított lösztábla található. Éghajlat Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam átlaga 2000 óra alatt van, középhőmérséklete 10,2 o C, csapadékösszege 554 mm. A mérsékelten meleg, száraz éghajlat miatt a kistérség az utóbbi 10 évben jelentős vízhiánnyal küzdött, e vidéket is érinti a Duna-Tisza közére jellemző talajvízszint süllyedés, azonban az utóbbi időben a szinte 10 évenként visszatérő csapadékos időszakok jelentős belvíz problémákat jelentenek a települések számára. A szárazabb időszakok vízhiánya, illetve a talajvízszint csökkenése, valamint a csapadékos időszakok jelentős belvízproblémái egyaránt kihatnak a térség táji és természeti értékeinek megőrzési-, fejlesztési lehetőségére, valamint a mezőgazdálkodás fejleszthetőségére is. 8
A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12%-ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. Az erdők összterülete 94 hektár. A szántóföldi növénytermesztésben legjelentősebb a búza, a kukorica a cukorrépa és a napraforgó. Vízfolyások A terület legfontosabb vízfolyása a Tápió folyó. Az Alsó és felső Tápió Tápiószentmártonnál egyesül, az Egyesült Tápió pedig Újszásznál omlik a Zagyvába. A Hajta patak Tápiószele határában torkollik a Tápióba. A forrásokban és patakokban gazdag nyugati és középső részek jelentős kiterjedésű vizes élőhelyek, míg a középső terület fás, ligetes, a keleti pedig pusztai élőhely. Vizes élőhelyek a Nagykátai kistérségben Szerk.: Patkós stúdió 9
Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 1998. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet a kistérség legértékesebb élőhelyeit foglalja magába, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részeként. A mozaikos elrendezésű Tájvédelmi Körzet területe kb. 5 000 ha. A Tápió-Hata Vidéke Tájvédelmi Körzet Szerk.: Patkós stúdió A Tájvédelmi Körzet legnagyobb összefüggő területe Nagykáta és Farmos között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északiközéphegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el: a dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. 10
A vidék legnagyobb vízfolyása a Tápió-patak, melynek két ága folyik át a területen és ömlik Újszász fölött a Zagyvába. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkertitó, Disznótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozó helyet. A térség növényvilága igen változatos; megtalálható itt a szibériai nőszirom is, amely a Tápió Közalapítvány címernövényeként a vidék jelképévé vált. Ezen kívül az agárkosbor, a tavaszi gyöngyike, a sziksaláta, a bárányparéj, és réti őszirózsa jelzi a táj háborítatlanságát, a kései szegfű, a homoki árvalányhaj, a báránypirosító, a homoki nőszirom, a pókbangó felfedezése pedig igazi érdekesség lehet az öko-túrákon. A terület különösen gazdag madarakban. Egy-egy túra alkalmával fantasztikus látványt nyújt a gyurgyalagok, parti fecskék telepes világa, vagy a nádasokban élő vízimadarak sokasága. A bölömbika, a nádirigó, a mezei pacsirta hangja hallatszik, miközben a szikes puszták fölött a egerészölyvek, barna rétihéják, vércsék köröznek. A vidék keleti pusztáin kékvércsék költenek, a szikes, réteken nagy godák, bíbicek, piroslábú cankók láthatók, és gyakran feltűnnek a fehér és fekete gólyák is, ritkábban pedig a túzok. Gyakran előfordul a fokozottan védett nagy kócsag. A farmosi nádastó a vonuló madarak fontos pihenőállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió-Hajta vidéket felvette az Európai Jelentőségű Madár élőhelyek jegyzékébe. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a hagyományos gazdálkodás fenntartása érdekében Nagykáta mellett egy 150 szürkemarhából álló gulyát hozott létre, mely a gazdasággal együtt folyamatosan megtekinthető. 11
Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség középső és keleti részén erősen érződik Jászberény, Cegléd, Újszász és Szolnok vonzása. Budapest és a többi város közelsége elsősorban a munkalehetőség és piacok tekintetésben érvényesül kedvezően. Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A Budapesthez fűződő kapcsolatok egyoldalúak, csak a fővárosba tartó ingázásra terjednek ki. A kapcsolat más, pozitív hatásai gyengén vagy egyáltalán nem érezhetőek (pl. a térséget tágabb környezetével összekötő infrastruktúra fejlesztése elmarad a várt ütemtől). A kapcsolat sem gazdasági, sem pénzügyi szempontból nem vált kölcsönössé: kevés a belföldi és külföldi befektető, átlag alatti a Tápió-menti településeken termelt áruk jelenléte. A főváros nyomasztó túlsúlya a környéken a városfejlődésnek is gátja volt. A polgári városfejlődés is csak igaz gatási központokat hívott életre (Nagykáta,), ám ezekből mindmáig sokoldalú funkciókkal rendelkező valódi kisvárosok nem formálódtak, a helyi szolgáltatási szektor nem tudott megerősödni. A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert mutató településekből áll. A kistérség keleti felében élő emberek gyakran Kis Hortobágy -ként, illetve Pest megye Nyírsége megnevezést használják, mikor a vidéket jellemzik. A megnevezések a természeti, táji értékre, falusi, mezőgazdasági hagyományokra és a természet-közeli állapot megőrzésének szándékára, valamint hátrányos helyzetére utalnak. A kistérség nem rendelkezik erős, határozott profillal rendelkező központtal, a kistérségi központ (1990 óta város), Nagykáta, korlátozottan képes központi szerepkört ellátni. Nagykáta mellett jelentős mértékben részt vesz a térség kiszolgálásában Jászberény, Cegléd, Újszász, Szolnok, Cegléd, Monor és mindenekelőtt Budapest. A kistérség települései közül a legnagyobbak: Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta. Lélekszámuk 5 000 fő fölötti. 12
A községek nagy része alapfokon ellátott, a kistérség központjával fenntartott kapcsolatok lazábbak, a községek egymásrautaltsága is csekélyebb. A 90-es évek elején elindult saját erős települési infrastruktúra-fejlesztés (elsősorban telefon- és gázhálózat kiépítése, közintézmények, középületek kialakítása, felújítása) dinamikája lelassult. Mivel az önkormányzatok Pest megyei összehasonlításban reálértéken mérve is tőkeszegények, hiányoznak a további fejlesztésekhez (pl. belterületi és településeket összekötő utak, szennyvízcsatorna) szükséges saját források. Az önkormányzatokkal szemben ugyanakkor nagy az elvárás az infrastrukturális elmaradottság felszámolása területén, fokozottan igaz ez a térségi szennyvízelvezető rendszer megépítésére. A térségi szennyvízelvezető rendszer kiépítését szolgáló pályázat még mindig elbírálási fázisban van. Az orvosi ellátás központja Nagykáta, itt működik a térség szakorvosi rendelőintézete, illetve az térségi orvosi ügyelet központja is. A kistérségben két mentőállomás található, Nagykátán és Tápiószelén. Közlekedési infrastruktúra A térség a fő közlekedési tengelyek holtterében helyezkedik el, megközelíthetősége és átjárhatósága egyaránt rossz. Vasútvonala (Budapest-Sülysáp-Nagykáta-Szolnok útvonalon) 1871 óta szállítja az utasokat, felújítása vontatottan halad. Kelet-nyugati fő útvonala a 31-es út, ami Budapest megközelítésének egyik legfontosabb iránya, igen rossz állapotban van, felújítása elkezdődött. A térségen belüli közlekedés a rossz minőségű belső úthálózat miatt gyenge színvonalú. A vasútvonallal nem rendelkező településekről a tömegközlekedés az országos problémákat tükrözi. A közútfejlesztés terén az utóbbi évek törekvései közül figyelmet érdemelnek a térség északnyugati felének útfelújításai Tóalmás, Sülysáp, Mende térségében, valamint a térség keleti felét Abonnyal-Szolnokkal összekötő Abony-Tápiószele összekötő út felújítása, kiépítése, ami könnyebbé teszi a megközelíthetőséget, valamint a kistérségből való eltávolodást. 13
A gazdasági állapota A Nagykátai kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony. A kistérségben az 1000 főre vetített működő vállalkozások száma 51, mely érték nem éri el a Pest megyei átlag 60%-át és alig haladja meg a közép-magyarországi átlag 40%-át. Ennek magyarázata keresendő egyrészt Budapest munkaerő elszívó hatásában, illetve abban, hogy a kistérség lakossága szolgáltatási igényeinek jelentős részét a térségen kívüli városokban (Budapest, Jászberény, Monor, Cegléd) elégítik ki. (A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciója és programja helyzetértékelés, I. kötet 2005.) A térségben a működő vállalkozások túlnyomó része tőkeszegény egyéni vállalkozás. A térség legnagyobb foglalkoztatói Sülysápon, Nagykátán és Tápiószelén működnek. (pl. Clarion Electronikai Kft., SCA Packaging, a CG Electronik.). A kistérséget a csekély befektetői kedv, alacsony működő tőke bevonási képesség jellemzi. A térségben a telephely kínálat kicsi, alig található ipari park, illetve műszaki alapinfrastruktúrával ellátott iparterület. A lakosság vállalkozási kedve Tápiószecsőn, Kókán és Sülysápon a legélénkebb, ezt követi Nagykáta, Úri és Mende. A gazdasági aktivitás Tápiószentmártonban, Pándon, Bényén, Farmoson, Gombán és Káván a legalacsonyabb. A lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen: a kistérségben a személyi jövedelemadót fizetők aránya alacsony (373 fő 1000 lakosra vetítve), amely 13%-kal alatta marad a Pest megyei átlagnak. A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 32%-kal kevesebb a Pest megyei átlagnál. A személyi jövedelemadó kevesebb, mint fele a Pest megyei átlagnak. A mezőgazdaságnak továbbra is nagy szerepe van e térségben. A kedvezőtlen birtokstruktúra és az akut tőkehiány miatt a mezőgazdaság számára kitörési pontok még alig látszanak. A mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségből. A turisztikai szolgáltatások területén rendkívül nagy a lemaradás, a településenként meglévő vendéglátóhelyek száma ugyan jelentős, de ezek leginkább a helyi igények kiszolgálására vannak berendezkedve. A szálláshelyet is kínáló vállalkozások száma enyhe emelkedést mutat. (Tóalmás, Tápiószentmárton, Nagykáta, Tápiószele, Tápiógyörgye). 14
Munkaerő piaci helyzet, foglalkoztatottság Az országos munkanélküliségi ráta 2010. második negyedévében 11,1% volt, a Középmagyarországi Régiós mutató 8,57 % volt. Az előző évekhez képest mindkét mutató emelkedik. A Nagykátai kistérségben ez a mutató 13,12%, ami az előző évhez képest több mint 4%-os emelkedést mutat. Pest megye kistérségei között a Nagykátai kistérség munkanélküliségi mutatója a legmagasabb. A Kistérségben a munkanélküliek fele (50%) tartósan munkanélküli (fél évnél hosszabb ideig) kategóriába tartozik. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a regisztrációban töltött idő szerint (2010. szept.) Forrás: Munkaügyi Központ, Nagykáta Nemcsak magas a munkanélküliek száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, hanem az is súlyos gondot okoz, hogy az érintettek többsége hosszú ideig nem helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Jellemző az is, hogy a havonta regisztrációra kerülő munkanélküliek jelentős része visszatérő, ez előre vetíti azt a tényt is, hogy a tartós munkanélküliek jelentős részénél csekély az esély az önálló, támogatás nélküli elhelyezkedésre. Kialakult egy réteg, amely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tud állásban maradni. A regisztrált munkanélkülieknek 3%-a felsőfokú végzettségű, a középiskolát végzettek aránya 19%. A szakképzetlenek aránya 47%, melyből még mindig 6% az általános iskolát el nem 15
végzettek aránya. Az ő foglalkoztatásuk szinte lehetetlen, foglalkoztatásuk legfeljebb csak betanított formában oldható meg. A szakképzetlenség ily módon korlátozza a gazdaságfejlesztési lehetőségek körét is. A kistérség falvaiban a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok, rajtuk kívül szinte nincs munkaadó. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint (2010. szept.) Forrás: Munkaügyi Központ, Nagykáta Állománycsoportos bontásban legmagasabb a fizikai munkát végző, 8 általánost, vagy még azt sem elvégzők aránya. Ezt a csoportot a szakmunkások követik, s a szellemi munkát végzők 11%-ban vannak jelen, további 2%-ot tesz ki a korábban vezetőként regisztráltak aránya. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása állománycsoport szerint (2010. szept.) Forrás: Munkaügyi Központ, Nagykáta 16
A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlását elemezve magasan vezet a 20-55 év között korosztály, a pályakezdők 14%-ban képviseltetik magukat. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása korcsoport szerint (2010. szept.) Forrás: Munkaügyi Központ, Nagykáta A lakóhelytől munkavállalás céljából való elszakadásra a munkanélküliek csak csekély hányada motivált, ugyanakkor jelentős a napi ingázók aránya. Az ingázók leggyakoribb célpontjai a közeli városok üzemei (Cegléd, Jászberény, Szolnok, Budapest), de távolabbi munkahelyekre is naponta ingáznak (Jászfényszaru, Hatvan, Budaörs, Dunakeszi). A kistérségben a legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. A közcélú foglalkoztatás lehetőségével megpróbálnak élni a települések. A térségben viszonylag alacsony a vállalkozóvá válási kedv. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem. 17
Tápiószele kistérségi szerepköre a településhálózatban A település a Tápió mente gazdasági életében az 1970-es évek óta jelentős gazdasági súllyal van jelen. A településen létesített munkahelyekre, a helyben lakó munkavállalókon kívül, évtizedek óta jelentős számú munkavállaló jár be Cegléd, Farmos, Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Újszilvás településekről. A tápiószelei egészségügyi rendelőben működő központi orvosi ügyelet és a 2008-ban átadott mentőállomás hat település (Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Újszilvás) huszonötezer lakosát látja el. Tápiószele Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1999-től négy településen (Farmos, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele) lát el feladatot. Az általános iskolában működő esti gimnáziumban öt település (helyi lakosokon kívül Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószőlős, Újszilvás) lakossága részére nyílt lehetőség a középiskolai végzettség megszerzésére, amellyel éltek is a jelentkezők. A Tápiószelei Általános Iskola gyógypedagógiai oktatását két szomszéd település (Farmos, Tápiógyörgye) bejáró tanulói is igénybe veszik. A település kereskedelmi egységei öt közeli település (Tápiószelén kívül Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Újszilvás) lakosságának ellátásában vesznek részt, a heti három alkalommal nyitva tartó piac nemcsak e települések ellátásában játszik szerepet, hanem a környező települések őstermelőinek, kereskedőinek is üzleti lehetőséget teremt. A településen létrehozott rendőrőrs négy település (Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton) közigazgatási területén lát el rendészeti tevékenységét. A település földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közlekedési csomópont, mivel két szomszédos település (Tápiószőlős, Újszilvás) nem rendelkezik vasútvonallal. 18
A településen működő az önkormányzat által támogatott sportegyesületben számos környező település lakosa is tevékenykedik. A településen működő civil szervezetek (Blaskovich Múzeum Baráti Köre, Folton Folt Klub, Tápiószelei Természetbarát Klub, Tápiószelei Motoros Klub) életébe és tevékenységébe tagként számos szomszédos és távolabbi település (Abony, Cegléd, Farmos, Nagykáta, Szolnok, Tápiógyörgye, Tápiószőlős, Újszilvás) lakói kapcsolódtak be. Tápiószele a településen működő civil szervezetek és intézmények tevékenységének köszönhetően a Tápió-térség kulturális és szellemi központja. 19
II. Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők Természeti környezet A falu szerkezetének fejlődését nagymértékben befolyásolta a Tápió- és Hajta-folyók településen végighúzódó szakasza és a mély fekvésű részeken kialakult Tápió-tó. A folyószabályozások következtében ugyan lassan-lassan a tó feltöltődött, de a mély fekvésű, vízállásos terület még ma is korlátot szab a terjeszkedésnek. A Tápió-tótól északra a Hajtafolyótól keletre alakult ki a település egyik legrégebbi magja, a Kisfalu és a Tápió-tó keleti oldalán a Római katolikus templom környékén a falu központja. A mindkét városrész girbegurba utcahálózata mai napig viseli a halmazos szerkezet jellemzőit. A belvárosi utcahálózaton a mai központtól északi irányba még ma is felfedezhető a valamikori szőlő terület szűk utcahálózata, amelyek az elmúlt évtizedekben szabályos, mérnöki tervek szerint kiosztott utcahálózattal egészültek ki. Társadalmi, gazdasági tényezők Tápiószele a XII-XIII. századi források alapján Scela néven vált ismerté. Ebben az időben a Tápió vidéket a Káta nemzetség uralta. A többnyire földművelő életmódot folytató tápiószelei lakos a középkorban önellátó és kereskedelmi tevékenységet folytatott. A XIII. században köznemesek, királyi birtokok különböző állapotú népeinek leszármazottjai jelentek meg a területen. A török uralom alatt Szele teljesen elpusztult, majd újjá építették. A XVIII. században több nemesi család birtokolta a települést, mely családok kúriái közül több is megtalálható a városban illetve a nemesi családok egykori tevékenységei mai napig hatással vannak a település életére. A magyar államalkotás korában a vármegye több vezető posztját tápiószelei birtokos töltötte be. A 19. században a település népességszámának erőteljes gyarapodása mellett, a nemesség templomokat építtetett és egyes uradalmak fejlődésnek indultak. A IX. század végére több kúriával, 3 templommal, községi, katolikus, evangélikus, református és zsidó iskolával, úri kaszinóval, számos civil egyesülettel rendelkező pezsgő életű település képe rajzolódott ki. A szelei köznemességből sokan kiemelt 20
szerepet töltöttek be a megye és az ország társadalmi és gazdasági átalakulásában, pl. Dubraviczky, Sárközy, Rákóczy és Ruttkay családok. A XX. század fordulójára több kúria gazdát cserélt, de gazdáik továbbra is a gazdasági- és társadalmi élet fontos szereplői voltak. A nemesi életformának, életmódnak és a nemesi kúriáknak állít emléket az ország egyetlen kúriamúzeuma a Blaskovich Múzeum. A XX. század elejére kialakult a település mai birtokhatára és településszerkezetének mai váza, a településközpontot meghatározó épületekkel, pl. templomokkal együtt. A XX. Században lakosságszáma folyamatosan növekedett, 1900-ban már 6257 fő lakta Szelét, így Nagykáta után már a vidék második legnépesebb települése volt. A II. világháborúig (1940) Tápiószele lakossága elérte a 10 000 fő, beépült a vasút és faluközpont közötti kertes övezet, és a külterület folyamatos benépesülése életre hívta az elszakadási gondolatokat. Erre az időszakra gyakorlatilag teljesen eltűntek a vizenyős területek, beépült a Dózsa-telep. A mai birtokhatár már a szocialista rendszerben alakult ki. 1947-ben levált a településről Halesz a mai Tápiószőlős. 1951-ben Tápiószele délkeleti birtokrészének és Tápiógyörgye déli részének leválásával jött létre Újszilvás. A települések kiválásával a településen a lakónépesség száma lecsökkent 1949-ben már csak 5236 fő volt és 1990-től látható fokozatos népességszám növekedés 1990-ben 5532, 2001-ben 5822, 2010-ben 6332 fő. Közlekedési útvonalak A település szerkezetének kialakulását a településen észak-déli irányba átmenő főút (mai 311- es út) is befolyásolta, a település utcái és teresedései ezzel a hosszanti tengellyel párhuzamosan futnak ki. Az egykori forgalmas Pesti út (a régi sós út vagy só út) a település déli irányú terjeszkedésére volt hatással, a XIX század közepén ettől az úttól délre jöttek létre külterületi szőlők (Halesz területe) illetve indult meg a tanyásodás és a majorságok elterjedésének folyamata. A Sóút Szelénél Tura-Vác irányában folytatódik. A település szerkezetének másik meghatározó közlekedési útvonala a XIX. század közepén a mai település északi részén áthaladó Szolnok-Budapest nemzetközi vasúti fővonal kiépítése. A Budapest-Szolnok vasútvonal egyrészt felgyorsította az Északi városrész és városközpont közötti terület beépülését, illetve lehetővé tette a lakosság számára a napi ingázást Budapestre, melynek következtében a település foglalkoztatási esélyei javultak, aminek köszönhetőn népessége folyamatosan nő. Az 1858-ban megépített ún. jászsági vasút újabb vásári lehetőségeket biztosított a gazdálkodóknak illetve kereskedelmi tevékenységet folytatóknak. 21
A közúti közlekedés a megfelelő természeti viszonyok ellenére későn alakult ki. Az első burkolt közutat 1890-ben építették Tápiószele és Farmos között, majd a 20. század első éveiben fokozatosan kezdték kiépíteni a települések közötti közutakat. Iparosodás A település ipari jellege meghatározó már a háziipar kialakulása óta, 1878-tól különböző iparos szervezetek jöttek létre a településen. 1951-ben alakult meg a Vegyes Kisiparosi Termelőszövetkezet, ami a helyi kisipar megerősödését segítette elő. A település legfontosabb vállalatának elődje a helyi gépállomás párhuzamosan a kisipar fejlődésével jött létre, aminek elsődleges feladata volt a mezőgazdasági munkák elvégzése, a munkagépek javítása és karbantartása (150 főt dolgoztatott). A gépállomást 1968-ban megvásárolta a Kohászati Gyárépítő Vállalat (KGYV), amely 70-es években kormányprogram keretében gyártotta a dunai vasműnek és a paksi atomerőműnek a szerkezeteit. 1989-ig változatlan keretek között működött, majd KODA Rt.-ként működött és 1994-ben megszűnt. Helyén a Ganz Aldo transzformátor és villamossági készülékgyár kezdett működni. 2000-től Ganz Transelektro Villamossági Zrt. majd 2006 után CG Electric Systems Hungary Zrt. néven továbbra is transzformátorokat és nagy teljesítményű villamos motorokat gyártanak. A település iparosodásával párhuzamosan a XX. század elejére tehető a szövetkezeti mozgalom kialakulása a Hangya Szövetkezet létrejöttével, ami Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetként a II. világháború végéig működött. A II. világháború után a szövetkezeti élet gyorsan talpra állt és egyre erősödött a szövetkezetek mezőgazdasági szerepköre. A Keleti Fény és a Béke Tsz egyesülésével létrejött Tápió Mente Mezőgazdasági Szövetkezet, elsősorban gabonafélék és paradicsom termesztésével illetve állattenyésztéssel foglalkozott, de egyre erősödött kereskedelmi tevékenysége is. A Tápiószele és Vidéke Általános Fogyasztási és értékesítő Szövetkezet 1968-tól működik, kereskedelmi egységei mellett 1990-től jelentek meg a kiskereskedők. Meghatározó volt a település életében az Állami Pincegazdaság Szőlészeti és Borászati kombinát szelei tevékenysége szőlőültetéssel és a legendás Márka üdítőitalt is gyártó feldolgozó üzemével. 22
A település egyik leghíresebb foglalkoztatója az egykori Szelényi birtokon (egykori tangazdaság) működő Növényi Diverzitás Központ (korábban Országos Agrobotanikai Intézet). 1968-ban alapították a településen az Állami pénzverő éremszerelő üzemet, amely 1974-ben közel 200 főnek adott munkát. Az üzem fokozatosan veszítette el jelentőségét, ma már nem üzemel. 1992-től a helyén a REHM Hegesztéstechnika Kft. működik. A feldolgozóipar legjelentősebb üzeme a nagykőrösi konzervgyár tápiószelei üzeme volt, ami a farmosi úti Viczián-kúriában működött a rendszerváltásig. A malomipar már a török időktől meghatározó volt a település életében, amelyre sütödék és pékségek egyaránt építhettek. A településen egyaránt képviseltetve volt vízimalom, gőzmalom, hengermalom majd a legmodernebb változata a villamosított malom. Az első gőzmalom helyén szeszgyár épült, amivel a helyi rozs és burgonya feldolgozást segítették elő. A településen napjainkban is működő Tápió-Malom Kft. 2001-ben kezdte el működését. A város 2005 után helyezett hangsúlyt az infrastrukturális hiányok pótlására, kiegészítésére vagy felújítására, pl. közműépítés, közvilágítás, közutak szilárd burkolattal való ellátása. A 2009-ben városi rangot kapott Tápiószele, a várossá nyilvánítás idejében a városközpontban rendezett közigazgatási, egészségügyi-, oktatási-, kulturális és kereskedelmi központ alakult ki. A település központjában található a postahivatal és banki szolgáltatások is. A szennyvízelveztő-csatorna hiánya és a belterületi csapadékvíz elvezető csatornák állapota komoly fejlesztéseket kíván. A kereskedelmi egységek a helyi lakosság ellátásán túl a környező települések lakosait is kiszolgálják, a városban heti három alkalommal van piac. Jelenleg a településen négy kereskedelmi szálláshely működik, a városban, 2010-ben 15 vendéglátóhely volt, melyek azonban elsősorban helyi igényeket elégítenek ki. A rekreáció, művelődés lehetőségei adottak, ám ezek turisztikai vonzereje ma még korlátozott. Fejlesztési elképzeléseiben a város fokozott figyelmet kíván fordítani a város vonzerejének növelésére, a munkanélküliség csökkentésére és a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek hátrányos helyzetének javítására. Tápiószele ma az alábbi városrészeket foglalja magában: Városközpont, Nyugati városrész (Kisfalu), Északi városrész és Déli városrész. 23
Gazdasági helyzet Külső elérhetőség A Nagykátai Kistérség és Tápiószele országos szintű megközelíthetősége kedvezőtlen, közlekedési szempontból a fő közlekedési tengelyek holtterében helyezkedik el, megközelíthetősége és átjárhatósága egyaránt rossz. Közúton a 31-es fő út vezet át rajta, vasútvonala a Budapest-Sülysáp-Nagykáta-Szolnok viszonylat. Mindkettő felújításra szorul. Elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. Autópálya nem érinti, a főutak minősége és leterheltsége miatt lassú és baleset veszélyes a közlekedés. Tápiószele kistérségen belüli pozíciója szerencsésnek mondható, mert rendelkezik önálló vasútállomással és 20 kilométeren belül elérhető a 31-es és a 4-es számú főút, illetve a térség négy legfontosabb városa: Nagykáta, Jászberény, Cegléd, Abony. A települést rendszeres buszjárat köti össze Cegléddel és Nagykátával, valamint Jászberénnyel. Tápiószele és a környező városok elhelyezkedése, távolsága Szerk.: Patkós stúdió, 2010 24
A kis távolságok ellenére a térségen belüli közlekedés a rossz minőségű belső úthálózat miatt mégis nehézkes. A térség keleti felét Abonnyal-Szolnokkal összekötő Abony-Tápiószele összekötő út felújítása, kiépítése javította a város és kistérség megközelíthetőséget. Tápiószele közúton Budapest irányából két útvonalon közelíthető meg: Nagykátától a 311-es főúton, Farmoson keresztül és a 4-es számú főútról Cegléd felől. Mellékúton Tápiógyörgyéről és Tápiószentmártonból is megközelíthető. Ágazati szerkezet, vállalkozások A vállalkozások a több száz főt foglalkoztató nagyvállalkozástól a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásig terjednek. A településen jelenleg működő országos, térségi jelentőségű vállalkozások a kilencvenes évek második felében települtek Tápiószelére. A térségben betöltött fontos szerepüket igazolja az a tény, hogy e vállalkozások foglalkoztatottjai akár naponta 70 120 km távolságból ingáznak Tápiószelére. A városban a regisztrált gazdasági szervezetek és vállalkozások száma 2005 óta folyamatosan nő, 337-ről 2008-ra 513-ra emelkedett. Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db) Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) 2005. év 337 313 2006. év 333 309 2007. év 330 306 2008. év 513 489 A működő vállalkozások száma kisebb változást mutat az évek során. Az egyéni vállalkozások száma 2002-ben volt a legmagasabb, azóta lassú csökkenés zajlik. A társas vállalkozások száma ugyanakkor örvendetes módon folyamatosan nő. A vállalkozások stabil száma kiegyensúlyozott piacot és keresletet feltételez. Főként a kiskereskedelem és a szolgáltatások területén működnek. Legtöbbjük évek óta stabilan, kiegyensúlyozottan működik. 25
Működő egyéni vállalkozások száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő társas vállalkozások száma összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) 1999. év 131 42 2000. év 137 43 2001. év 139 54 2002. év 152 52 2003. év 136 56 2004. év 135 66 2005. év 129 72 2006. év 125 78 2007. év 121 76 Forrás: KSH T-STAR Működő vállalkozások száma 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1999. év 2001. év 2003. év 2005. év 2007. év Működő egyéni vállalkozások száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő társas vállalkozások száma összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett A városban működő jogi személyiségű vállalkozások között döntő többségben vannak a kisés mikrovállalkozások. 2006-ban a vállalkozások 94 %-át az 1 és 9 főt foglalkoztató vállalkozások teszik ki. A vállalkozások nagy számban vannak önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozások, amelyek a GDP termelésben nem játszanak jelentős szerepet, de a foglalkoztatás szempontjából fontosak. 26
Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) 1-9 10-19 20-49 50-249 250-499 500 és több Időszak 0 fő fő fő fő fő fő fő 1999. év 4 162 4 3 0 0 0 2000. év 2 170 4 4 0 0 0 2001. év 4 180 5 4 0 0 0 2002. év 4 191 5 4 0 0 0 2003. év 0 182 6 3 1 0 0 2004. év 3 189 5 3 1 0 0 2005. év 2 191 5 2 1 0 0 2006. év 5 191 2 5 0 0 0 0 2 4 0 0 0 Forrás: KSH, t-stat A működő vállalkozások számát nemzetgazdasági ágankénti megoszlása: Vállalkozások me goszlása nemzetgazdasági áganké nt 2010. ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás A vállalkozások nemzetgazdasági ágazatonként vizsgálva azt mutatják, hogy a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban működik, de ebben a számban benne vannak az őstermelők is. A legnagyobb iparűzési adót fizetők többsége az ipar (CG. Electric Systems Hungary Zrt., Rehm Hegesztéstechnikai Kft.), a kereskedelem (Tápiómetall Kft., Szele Patika) és a szolgáltatások (Ganz Ász Kft., Komjáti Kereskedelmi és szolgáltató Kft., Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet) területén működnek. 27
Városi szintű adat 2010 Működő vállalkozások száma 393 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként: ipar 30 mezőgazdaság 215 kereskedelem 46 vendéglátás 37 szolgáltatás 65 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 69 ebből élelmiszer jellegű 12 Szálláshelyek száma 4 Vendéglátóhelyek száma 15 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2010 Komjáti Kft. Buzás Endre Falusi Zoltán Ganz Ász Kft. Logi Box Rehm Kft. S.O.O.N Kft. Szele Patika Tápió Malom Kft. Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet Miért nem szerepelnek: Tápiómetall Kft.? CG Electric Systems Hungary Zrt.? Varga és Társa Kft.? 28
Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 1990-es évek végén az ÁFÉSZ kereskedelmi egységei mellett megjelentek a kiskereskedők is. Ma már a különböző kereskedelmi egységekben bármilyen áruféleség beszerezhető, a helyi igényeken túl a térségi keresletet is kiszolgálnak. A kiskereskedelmi üzletek nagy száma a város vezetés tudatos gazdaság politikájának következménye, ugyanis nem támogatták a nagyobb, multinacionális üzletláncok letelepedését. A kiskereskedelmi üzletek száma 1997-2002-ig drasztikusan emelkedett, 2003-2008 között a számuk kiegyensúlyozott, ami a kereslet és kínálat összhangját feltételezi. Árukészletük, kínálatuk Az önkormányzat által fenntartott piacon heti három alkalommal kedden, csütörtökön és szombaton van lehetősége a helyi és a környező települések (Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Újszilvás) kereskedőinek és az őstermelőknek termékeikkel megjelenni. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) 1997. év 37 21 1998. év 49 23 1999. év 48 21 2000. év 51 24 2001. év 55 28 2002. év 61 33 2003. év 60 29 2004. év 63 33 2005. év 68 37 2006. év 66 36 2007. év 67 35 2008. év 68 37 Forrás: KSH T-STAR Kiskereskedelmi egysége száma és típusa 2007-ben: élelmiszer-jellegű üzlet és áruház 10 zöldség-gyümölcs üzlet 2 alkoholtartalmú italok üzlete 18 cukrászda 1 gyógyszertár 1 ruházati szaküzlet 8 méteráru- és lakástextil-szaküzlet 1 gyermekruházati bolt 1 vasáru-, festék- és üvegszaküzlet 2 vasáru-kereskedés 1 iparcikk jellegű üzlet és áruház 1 kerékpárszaküzlet 1 gépjárműalkatrész-üzlet 2 számítástechnikai üzlet 1 autógumi-kereskedés 1 mobiltelefon-szaküzlet 1 könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet 1 ékszerbolt 1 virág-ajándék üzlet 3 illatszerbolt 1 gépjárműüzemanyag-töltő állomás 2 mezőgazdasági szaküzlet 1 táp-, terményüzlet 3 állati eledel és felszerelés 1 építőanyag- és tüzelőkereskedés 1 - szikvíz-előállítás és -forgalmazás 1 29
30
Jelentősebb vállalkozások A CG Electric Systems Hungary Zrt. a Ganz Művek 1878-ban megalapított Elektrotechnikai osztályából kinőtt erősáramú gyár utódjaként 130 év sikert mondhat magáénak. Ez a siker neves feltalálók, tehetséges innovatív mérnökök, jól képzett technikusok, szakmunkások és nem utolsó sorban kiváló menedzserek szorgalmas munkájának köszönhető. Mindezek és közöttük néhány történelmi név - Mechwart András, az Elektrotechnikai osztály alapítója (1878); Déri Miksa, Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó, az energia elosztó transzformátor feltalálói (1884) - valamint az igen gazdag, az egész világra kiterjedő referencia lista adják a magyarázatát annak, hogy miért nevezték ezt a gyárat a magyar erősáramú ipar fellegvárának. Az 1980-as évek végén megtörtént a Ganz Villamossági Művek részvénytársasággá való átalakítása. A Ganz Villamossági Művek és az olasz Ansaldo vállalat között Ganz Ansaldo Villamossági Rt. néven létrejött közös vállalkozás 1991. január 1-jén kezdte meg működését. 2000-ben a Transelektro az olasz Ansaldotól megvásárolta annak többségi részvénytulajdonát, így a társaság Transelektro érdekeltséggé vált és ezzel a nagy hírnévnek örvendő cég ismét 100%-ban magyar tulajdonba került. 2006. októberében a hasonló iparágban tevékenykedő, indiai tulajdonú Crompton Greaves vállalatcsoport vásárolta meg a cég tulajdonjogát. Az átszervezések eredményeként az erősebb CG Electric Systems Hungary. - korszerű gyáraival, kibővített tevékenységével - jobban meg tud felelni a jelen idők kihívásainak, és hatékonyabban tudja kiszolgálni megrendelőit a következő területeken: Vállalkozás - hazai és nemzetközi viszonylatban fő- és alvállalkozás, kulcsrakész kivitelezés (szükség szerint hitelszervezéssel) az energiaátvitel és -elosztás területén. Gyártás - transzformátorok, SF 6 gázszigetelésű nagyfeszültségű tokozott kapcsoló berendezések (GIS), nagyfeszültségű átviteli és elosztó rendszerek, hagyományos szigetelésű szakaszolók, szakaszolóhajtások, nagyfeszültségű aszinkron gépek és trakciós motorok. Szerelés - szerelésvállalkozás és az egyes termékekkel kapcsolatos szerviz, felújítás; erőművek alállomások, ipartelepi villamos energiarendszerek karbantartása. A gyártás Tápiószelén és Szolnokon folyik, a korábbi Kohászati és Gyárépítő Vállalat (KGYV) csarnokaiban. A fővárosban a tervezési, anyagbeszerzési és adminisztrációs feladatokat látják el. A magyarországi vállalat három telephelyen, Budapesten, Szolnokon és 31
Tápiószelén több mint 750 főt foglalkoztat. A legutóbbi üzleti évben, tavaly április elseje és az idén március vége között 18 milliárdos árbevételt ért el a cég, aminek a 90 százaléka exportból származik. A CG-nek a három telephelyen 4 gyártó és 2 szolgáltató üzletága van. TápióMetál Kft Az 1994-ben létrejött Tápiómetall Műszaki Kereskedelmi Kft. acélipari termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A vállalkozás 7.000 nm-es fedett csarnokában, 300 nm-es iroda és 300 nm-es szociális helyiségeiből álló telephelyén 30 főt foglalkoztat, valamint 6 tápiószelei vállalkozás szerződéses partnere. A vállalkozás 1500-2000 tonna acélipari terméket forgalmaz havonta. REHM Hegesztéstechnika Kft. A Rehm GmbH u. Co. Schweisstecnik 1992-ben kezdte meg tevékenységét Magyarországon. Kezdetben egyszemélyes képviseletként működött, majd 1995-ben alakult meg a magyarnémet vegyes tulajdonú REHM Hegesztéstechnika Kft. A hegesztés- és robottechnikai, környezettechnikai és ipari légtechnika területén a kereskedelmi tevékenység mellet szaktanácsadást, oktatást, szerszámkölcsönzést és karbantartási tevékenységet folytató vállalkozás 37 főt foglalkoztat 800 nm nagyságú üzemében. Tápió-Bau Kft. Építő ipari tevékenység, nyílászáró kis- és nagykereskedelem. Ganz Ász Kft. A Kft. "több lábon áll": egyrészt a CG Electric Systems Hungary Zrt. szerződéses partnereként lát el a Zrt. részére szolgáltatásokat (munkahelyi vendéglátás, takarítás, karbantartás, fűtés stb.), másrészt éttermet, vendégházat üzemeltet a településen 46 fő foglalkoztatásával. A vállalkozás 400 nm alapterületű rendezvényterme 300 fő befogadására, 200 nm-es (III. kategóriájú) étterme 70 fő egyidejű kiszolgálására alkalmas. Az étterem szolgáltatásai: a házhozszállítás, catering, rendezvények (szabadtéri rendezvények) szervezése, hang-, fény és színpadtechnika. A vállalkozás családi rendezvények lebonyolításán túl bálok, zenés rendezvények szervezésével is foglalkozik. 32