KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA december hó /

2 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ALÁÍRÓLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Vezető településtervező: Tanácsadó, vezető településtervező Paksi Szilvia TT/ Lautner Emőke TT városi főépítész Közlekedés- és víziközmű tervező: Tájrendezés és környezetalakítás: Dr. Vincze János Tkö, TV/ NÓVIA KFT. Dobos Sára TK Kertalkotók Kft Berkes Csilla K ARCHIGREEN Kft. Környezetvédelem Gáz közmű tervező: Dienes Endre SZKV-1.1., 1.2., 1.3., Kiss Péter SZKV-1.1., 1.2., Envira Kft Elektromos tervező: Hírközlés tervező: Tóth Péter TE Kozaróczy Kornél TE Csótai István TH /

3 TARTALOMJEGYZÉK KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP... 1 ALÁÍRÓLAP... 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FOGALMA ÉS ESZKÖZRENDSZERE ÉS ELKÉSZÍTÉSÜK IDŐSZERŰSÉGE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELŐZMÉNYEI Integrált Településfejlesztési Stratégia Gazdasági Program KAZINCBARCIKA 2030-RA SZÓLÓ JÖVŐKÉPE ÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLJAI A VÁROS, GAZDASÁGÁRA TÁRSADALMÁRA ÉS FIZIKAI - TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT - KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN KAZINCBARCIKA VÁROS 2030-RA SZÓLÓ HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, ÉPÍTETT, TÁJI, ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN Átfogó gazdasági célok Átfogó társadalmi célok Átfogó fejlesztési cél az épített környezetre vonatkozóan Átfogó fejlesztési cél a táji, természeti környezetre vonatkozóan KAZINCBARCIKA VÁROS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE KAZINCBARCIKA VÁROS FELJLESZTÉSI CÉLJAI A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK MEGHATÁROZÁSA Alapvető cél Horizontális cél Stratégiai célok / Tematikus célok / Tematikus részcélok A gazdaság fejlesztése Az életminőség javítása Az épített környezet fejlesztése Klímatudatos lépések megtétele A JÖVŐKÉP ÉS AZ ÁTFOGÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA A JÖVŐKÉP, AZ ÁTFOGÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEKKEL A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA /

4 Városrészek lehatárolása A Városrészek rövid bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában lehatárolt akcióterületek összefüggései a városrészekkel A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE A gazdaság fejlesztése Az életminőség javítása Az épített környezet fejlesztése Fenntarthatósági környezetbarát és energiatudatos elvek érvényesítése a településfejlesztésben A fejlesztési célok értelmezése az egyes akcióterületekre KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok...38 JAVASLAT A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések...39 JAVASLAT A területrendezési tervekkel való összefüggések...42 JAVASLAT A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult és meg nem valósult elemei...49 JAVASLAT A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA...51 JAVASLAT A település humán infrastruktúrája Oktatás Egészségügy Szociális ellátás...59 JAVASLAT A település gazdasága...61 JAVASLAT Közlekedés A közlekedési rendszer általános értékelése, előnyök, hátrányok bemutatása Közlekedési javaslat Kazincbarcika zöldfelület fejlesztési irányai Zöldfelületek kataszterezése, értékvédelem és jogi szabályozás, fenntartás Kapcsolódás a természeti környezethez Szabadidőparkok létesítése és környezeti nevelés Ökológiai hálózat fejlesztése /

5 Városközponti zöldterületek Lakótelepek zöldfelületei Zöldfelületi intézmények Intézményi zöldfelületek Pincefalu, zártkertek A település közművei, energiagazdálkodása A Településüzemeltetés A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Műszaki infrastruktúra térbeli rendjének módosítási javaslata Közlekedési infrastruktúra Közmű infrastruktúra Javasolt területfelhasználási változtatások...82 Fejlesztésre kijelölt területek...82 Zöldterületi rendszerek fejlesztése...82 Területi konfliktusok...86 Rehabilitációra kijelölt leromlott területek...86 Rekonstrukcióra kijelölt, leromlott területek esetleges funkcióváltással...86 Alábányászott területek Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére Az épített környezet értékei...91 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület...91 Műemlék, műemlék együttesek...91 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Az Az épített környezet helyi értékei...91 Az épített környezet helyi jelentőségű védendő értékei...91 A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek...92 Városkép jelentőségű területek...94 A Városközpont területe...96 A Helyi értékvédelmi területek...97 Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek Helyi védelem alatt álló műalkotások /

6 1. BEVEZETŐ 1.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FOGALMA ÉS ESZKÖZRENDSZERE ÉS ELKÉSZÍTÉSÜK IDŐSZERŰSÉGE A Településfejlesztési Koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum, mely hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait. Ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A város Településfejlesztési koncepciója tíz évvel ezelőtt került jóváhagyásra és gyakorlatilag elavult. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet új jogi kereteket fogalmazott meg a településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatosan. A Képviselő-testület korábban településfejlesztési döntést hozott a 103/2014. (IV. 25.) határozatában, és saját erőből biztosította a szükséges forrásokat a Településfejlesztési Koncepció és Településrendezési terv elkészítésére 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELŐZMÉNYEI Integrált Településfejlesztési Stratégia A Településrendezési eszközök komplex felülvizsgálata során pályázati finanszírozással sor került Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésére is, mely a Településfejlesztési Koncepció készítésével párhuzamosan futott az ÉMOP-6.2.1/K azonosító számú projekt megvalósulásával. Az ÉMOP-6.2.1/K-13 azonosító számú, Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című pályázati kiírás 2014-ben a Belügyminisztérium által került meghirdetésre, melyre településünk sikeresen pályázott. A Belügyminisztérium által 2014-ben meghirdetett ÉMOP pályázaton az ITS 2014 Konzorcium (tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. /konzorciumvezető/, Art Vital Kft., Opus Team Kft.) lett a nyertes szakértő, akiknek a közreműködésével készült el a település közép- és hosszú távú fejlesztését meghatározó dokumentum, az Integrált Településfejlesztési Stratégia, rövidített és közismert nevén az ITS. A Belügyminisztérium szakmai iránymutatásai mellett, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásai alapján folyt a munka, melynek eredményeként készültek el a BM által elfogadásra került településfejlesztési dokumentumok, melyet Kazincbarcika Képviselő-testülete a 182/2015.(IX.25) határozatával fogadott el. Az ITS-hez készült Megalapozó vizsgálat szakmai véleményezése során a Településfejlesztési Koncepciót készítő szakértők (Paksi Szilvia vezető településtervező és Lautner Emőke szaktanácsadó) elvégezték a Megalapozó vizsgálat című dokumentum kiegészítését, mely /

7 elsősorban a helyzetfeltáró munkarészek mérnöki, műszaki és egyéb, már a Településfejlesztési Koncepció és a Településrendezési terv előkészítésében is jelentőséggel bíró adatok beszerzésén alapult. Az ITS jóváhagyása előtt a készülő Településfejlesztési Koncepció Kiegészítő Helyzetfeltáró munkarészei is elkészültek, valamint a város tervezett jövőképének és célrendszerének kialakítása is párhuzamosan haladt, így a jóváhagyott és jóváhagyandó dokumentumok egymásra épülnek. A párhuzamos felülvizsgálatot az is indokolta, hogy a helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarészek átfedésben vannak, egyik kiegészíti a másikat Gazdasági Program Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX tv. (továbbiakban: Mötv.) a alábbiakat írja elő: 116. (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani. A törvény előírásainak megfelelően elkészült Kazincbarcika Város Önkormányzatának ig szóló Gazdasági Programja, melyet a Képviselő-testület 112/2015.(V.29) határozatával fogadott el /

8 2. KAZINCBARCIKA 2030-RA SZÓLÓ JÖVŐKÉPE ÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLJAI A VÁROS, GAZDASÁGÁRA TÁRSADALMÁRA ÉS FIZIKAI - TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT - KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN 2.1. KAZINCBARCIKA VÁROS 2030-RA SZÓLÓ HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE Kazincbarcika város 2030-ra szóló hosszú távú jövőképét összefoglalóan az alábbiakban határozhatjuk meg: A MEGÚJULÓ KAZINCBARCIKA, MINT A BORSODI MEDENCE TÉRSÉGI SZEREPKÖRŰ, ÉLHETŐ VÁROSA Kazincbarcika város szerepkörének megőrzésével és megerősítésével megújuló, kedvezően élhető, fokozottan vonzó, lakható, komfortos, fenntartható várossá kíván válni a környező térségek, tájegységek találkozásánál lakónépességének erejével vonzáskörzetének erős hátterével határon átnyúló kapcsolataival súlyponti helyzetét erősítő intézményi adottságaival történeti-földrajzi útvonalon való elhelyezkedésével múltbéli erősségeinek jövőbe való kiterjesztésével a gazdasági potenciáljának erősítésével a foglalkoztatás növekedésével az egyensúlyra törekvő, kiegyensúlyozott településfejlesztéssel Kazincbarcika város jövőképének középpontjában a gazdasági fejlődésének fokozása áll, emellett erősíteni szükséges a térségközpontú területfejlesztési koordinációs feladatainak ellátását is, melynek következtében a fő cél, hogy a településen élők életkörülményei, így a társadalmi integráció fenntartható megvalósítása, a lakosság foglalkoztatási és megélhetési körülményeinek javítása, a helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának és bővülésének ösztönzése a város lakosságmegtartó képességének javítása, a komfortosság, a települési intézményi és egyéb infrastruktúra fejlesztése, az esztétikai minőség, a városiasodási folyamatok, az egészséges környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak. Cél továbbá a fenntartható egyensúlyi állapot elérése, hogy javuljon a város gazdasági és tőkevonzó képessége, infrastruktúrája és vonzereje. Mindezek alapján erősödjön a város népességmegtartó ereje, valamint a város üzemeltetése gazdaságosabb legyen, a fenntartható fejlődés érvényre juthasson, és megszűnjenek a szegregációs gócpontok /

9 2.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, ÉPÍTETT, TÁJI, ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN Átfogó gazdasági célok Az ipar és a mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a helyi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás bővítése, a képzések piaci igényekhez történő igazítása A környező térségek, tájegységek találkozásánál, a Borsodi Ipari tengelyen elhelyezkedő város térségközponti szerepkörrel biztosíthatja fenntartható fejlesztésével lakosságának és közvetlen környezetének megélhetését és megfelelő színvonalú életkörülményeit. A korábbiakban elkészült dokumentumokban foglaltakkal összhangban, mint az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a Gazdasági program, Kazincbarcika város hosszú távú jövőképe (15-20 év), figyelemmel a funkcionális környezetére is, a következő: El kell érni, hogy Kazincbarcika város, részben a járási szerepkörének erősödésével, részben a gazdasági potenciáljának növekedésével, a népesség megtartó képességének növelése mellett, fokozottan vonzó, lakható, komfortos, fenntartható várossá váljon. Kazincbarcika város megalapozott jövőképének kialakításához számos külső és helyi, illetve öröklött tényezőt szükséges figyelembe venni, melyek döntően és alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányait, de korlátait is. Ezek az alapvető és a városra jellemző tényezők a következők: Pozitív tényezők, erősségek - A város térségközpontú, térségszervező szerepe, adottsága, lehetőségei - A meglévő, működő vegyipari kapacitás és annak fejlesztési lehetőségei és céljai - Az Ipari Parkok fejlesztésének további lehetőségei - Barnamezős, alulhasznosított területek fejlesztési lehetőségei - A város közlekedési helyzetének (26-os elkerülő út) javuló lehetősége Negatív tényezők, gyengeségek - A város területfejlesztési lehetőségeinek beszűkülése az igazgatási terület határainak korlátai miatt - A jelenlévő munkanélküliség. - A város lakónépességének csökkenése és elszegényedése - A város egyes területeinek szegregáltsága, leromlása Kazincbarcika város gazdasági helyzetét döntően a BorsodChem Zrt. vegyipari nagyvállalat és a hozzá kapcsolódó vállalkozások határozzák meg, megteremtve egy vegyiparhoz kötődő és ahhoz kapcsolódó iparfejlesztés alapjait. Kazincbarcika Város Önkormányzata és a BorsodChem Zrt.-vel létrejött stratégiai megállapodás nagyban elősegíti a város további iparosítását, újabb munkahelyek teremtését és a nagyvállalat fejlesztési lehetőségének bővítését. A 26. számú országos főútvonal elkerülő szakaszának és további üteminek megépítésével és a vasúti szállítás elérhetősége okán, gazdasági potenciáljának megléte miatt a Városnak újabb gazdasági vállalkozások megjelenésére készülhet fel. Ehhez telekkínálatot teremt, illetve jogi előkészületeket tesz az Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztésével, bővítésével. A meghatározó nagyvállalatok mellett figyelmet fordít a város a mikro-, kis- és középvállalkozásaira is, hiszen ezek a vállalkozások összességükben jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak, a hamarosan induló inkubációs programmal is segítve a helybeli vállalkozásokat. A település elkötelezett az új vállalkozások betelepülésének bevonzására, a meglévő vállalkozások fejlesztésének, munkahelyteremtő beruházásának /

10 segítésére, a gazdaságot élénkítő eszközökkel (Svájci-Magyar Együttműködési Program, Inkubátor Ház létrehozása, Ipari park fejlesztése). Az ipari termelés mellett előtérbe kerül a mezőgazdasági termelés, melynek területi korlátai vannak a város nagyfokú erdősültsége miatt, illetve annak okán, hogy a városnagysághoz képest az igazgatási terület nagysága, így a termőterületek nagysága is kedvezőtlenül alacsony. Cél az iparfejlesztési területek és a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek egyensúlyának megteremtése, és a fejlesztések ütemezése. A meglévő kertkultúra újból szerepet kaphat a város élelmiszer ellátásában, a helyben termelt javak felértékelődése megindult és integrálódik a közétkeztetésbe. A települések versenyében esélyesebbek az önellátásra képes, az ipar és a mezőgazdaság egyensúlyát megtaláló városok. Azoknak a településeknek a gazdasági helyzete megerősödik, akik felismerik, hogy nem állítható egyik gazdasági ágazat sem előtérbe, valamennyi szerepére szükség van. Az építőipar általános visszaesése országos tendencia. Ennek ellenére Kazincbarcika városában az utóbbi mintegy nyolc évben jelentős beruházások valósultak meg, és folyamatban lévő beruházások is vannak, ezek közül sokat a helyi és környékbeli építőipari cégek valósítottak meg. A város további nagyobb beruházásokat tervez az intézményállomány rekonstrukciójával és az infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatosan. A magánlakás építés gyakorlatilag megszűnt, inkább a meglévő épületek bővítésére került sor. Fontos szempont a meglévő lakás, és épületállomány energetikai korszerűsítése a megújuló energiaforrások alkalmazása, illetve a leromlott lakóterületek rehabilitációja és rekonstrukciója, de párhuzamosan előtérbe kerülhet a bérlakásépítés is. A város célja a fenntartható idegenforgalom megvalósításának elősegítése, a természeti és a kulturális örökségnek, az immár hagyományos és rendszeres fesztiválok megrendezésével, illetve a sport és a szabadidő területeinek fejlesztésével, melytől a látogatók számának növekedése várható Átfogó társadalmi cél Az életminőség javítása Kazincbarcika városában népességszám csökkenés figyelhető meg, melynek okai a természetes fogyás és az elvándorlás. A év óta közel 4500 fővel csökkent a település lakosságszáma, melynek következtében a évben fő volt az állandó népesség száma. Kazincbarcika lakossága folyamatosan csökken, aminek hátterében egyrészt a természetes fogyás, másrészt az elvándorlás is szerepet játszik. A fiatalok, képzettebbek tartós elvándorlása a helyi társadalom és gazdaság fenntarthatóságát is veszélyezteti közép és hosszú távon. Ennek érdekében erősíteni szükséges a település népességmegtartó erejét, amit az elvándorlást és öregedést kiváltó okok megszüntetésével kell elérni. A város járásközponti szerepével tovább erősödött térségi szerepköre, de a vonzáskörzet számára megfelelő színvonalú szolgáltatások biztosításával, az oktatás fejlesztésével, a gazdasági erejének növelésével és az elérhetőség javításával térségi szerepkörét továbbra is erősíteni szükséges. Ennek érdekében mind a település gazdaságának, mind lakosságának és a vonzáskörzetének nyújtott szolgáltatásai fejlesztésére van kiemelten szükség. A jelenlegi egyoldalú gazdasági szerkezet árnyaltabbá tételével új gazdasági ágazatok megteremtésével, vagy a meglévőkhöz kapcsolódó további fejlesztésekkel és megerősítésével magasabb képzettségi szintet igénylő munkahelyek kialakításával vonzóbbá lehet tenni a várost a gazdaságilag aktív népesség számára /

11 A munkahelyek mellett fontos népességmegtartó szerepe van a vonzó lakókörnyezetnek, a magas minőségű közszolgáltatásoknak, hiszen a lakosság alapvető elvárása, hogy települési és lakókörnyezetében meglegyen a lehetőség a szabadidő minőségi eltöltésére, a közösségi életbe való bekapcsolódásra, a hivatali ügyek megfelelő szintű helyi intézésére, a közszolgáltatásokhoz való magas szintű hozzáféréshez. Mindezen feltételek teljesülésével olyan élhető települési környezet kialakítása a cél, amely helyben biztosítja a munkahelyeket, a rekreációs lehetőségeket, a magas szintű közszolgáltatásokat, és csökkenti az ingázás és elvándorlás kényszerét. Az előzőekben felsorolt főbb tényezők egyértelműen meghatározzák Kazincbarcika város felvázolható jövőképét, illetve a térségben betöltött szerepét, lakosainak komfortosabb életterét és a település fejlesztésének lehetőségeit. A város népességének várható növekedésével jelenleg nem lehet számolni, részben területi, részben gazdasági korlátok miatt sem. Az azonban lényeges kérdés, hogy a település lakosságának összetétele hogyan alakul, mennyiben sikerül a várost komfortos, rendezett élettérré fejleszteni, jó közlekedési kapcsolatokat kialakítani. Fontos, hogy a város csomóponti szerepét kihasználva erősítse térségi szerepkörét, és a gazdasági fejlődés mellett intézményi korszerűsítéseket is végrehajtson, annak érdekében, hogy a fejlesztések koncentráltan, és szakmailag megalapozottan történjenek. Külön említést kell tenni arról, hogy a szegregált településrészek fejlődésében csak hosszabb távon és a fejlesztések jelentős koncentrációja mellett várható kedvező javulás, pozitív irányú elmozdulás. A társadalmi befogadás, a szociális biztonság erősítése miatt fontos a hátrányos helyzetű rétegek elsősorban a roma kissebséghez tartozó lakosság felzárkóztatása érdekében az érintett területeken szociális rehabilitációs és integrációs programokat végrehajtani, az infrastrukturális helyzetet javítani, (át)képzési - és munkalehetőségeket biztosítani, vagyis a további leszakadásukat mielőbb meggátolni. Az életminőség javításának kiemelkedő eszköze a hagyományőrzés és az identitáserősítés is. Ennek keretében fokozott figyelmet kell fordítani a települési értékvédelemre, mind a településszerkezeti, mind az építészeti, mind a táji, mind a kulturális értékek megőrzésére. A már elindult programok további folytatása is kiemelkedő szerepet kell játsszon. Összefoglalva: erősödjön a város népesség megtartó ereje, javuljon a lakosság életminősége és egészségi állapota, erősödjön az identitása, a társadalmi befogadó képessége és szociális biztonsága Átfogó fejlesztési cél az épített környezetre vonatkozóan Az épített környezet városrészek közötti kiegyensúlyozott, az intézményi, a közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztésével és területrendezéssel megújuló városszerkezet, vonzó települési környezet kialakítása A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a város külső és belső megközelíthetőségének és elérhetőségének javítása elengedhetetlenül fontos a város kiegyensúlyozott fejlődésének elérése érdekében. A külső és belső megközelítési viszonyok javításának jelentős a gazdaságélénkítő szerepe, a szerepkör erősítésének eszköze, és jelentős eredményeket hozhat a településszerkezet korszerűsítése terén. Ezért a legfontosabb cél a 26. számú országos főútvonal Kazincbarcikát elkerülő útépítés ütemeinek megvalósítása, valamint a BorsodChem Zrt. északi-déli kapcsolatának kialakítása az új főútvonalhoz. A városrészek arányos fejlesztésével a városi szövet és a települési környezet megújulásával a korszerű infrastruktúra kiépítésével, a funkcióbővítő településközponti és szociális város /

12 rehabilitáció folytatásával, a leromlott városrészek kezelésével és leszakadásuk megállításával vonzó települési környezetet biztosítható egyrészt a gazdasági fejlődés számára, másrészt lehetőséget nyújtunk a város egyes területeinek élhetőbbé tételére, különös tekintettel a leromlott városrészekre. A városban a KSH mutatók alapján a központi módszertan szerint - 3 szegregátum és 3 szegregációval veszélyeztetett terület került lehatárolása. A legfontosabb lépés annak eldöntése, hogy az adott szegregációs terület jelen állapotában megtartható, komplex beavatkozásokkal a leszakadás csökkenthető, vagy a területet jellegétől eltérően, funkcióváltással kell kezelni, és újra beintegrálni azt a városi szövetbe. Erre javaslatot teszünk a Településfejlesztési koncepció rajzi mellékletében. Az intézményi infrastruktúra további fenntartható fejlesztésével, ezen belül az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális, a sport és a szabadidős, valamint az egyéb városüzemeltetési intézmények infrastruktúra fejlesztésével erősödik a városi szerepkör, javul az életminőség és a város népességmegtartó képessége. Előtérbe kerülhet a lakóterületek rekonstrukciója és kismértékű területi bővítése, valamint lehetőség nyílik az eddig a városfejlesztésbe bevonásra nem került területek előtérbe helyezésére az egyéb városfejlesztési célokkal összhangban. Az épített környezet fejlesztése a közterületek, közterek megújításával, az intézmények arculati erősítésével indul, mintát adva a környezetkultúra alakítására. Kazincbarcika város törekszik a szocialista realista építészeti kultúra megőrzése mellett a kor szellemét tükröző modern épületek megépítésére, amelyek egy későbbi korban értékké válhatnak, folytatva a hetvenes évek korai modern, és a nyolcvanas évek templom építészeti minőségének építészeti értékteremtő hagyományait. Koncepciózus terveinek megvalósításához a város neves építészeket kíván bevonni, illetve tervpályázatokat kiírni Átfogó fejlesztési cél a táji, természeti célokra vonatkozóan Klímatudatos város építése, a fenntartható, környezetbarát és energiatudatos elvek érvényesítése a településfejlesztésben A külső és belső elérhetőség javításával és a településszerkezeti rendszer felülvizsgálatával, az összefogott beépítésre szánt területek kijelölésével megszűnik a város korábbi tervekben kijelölt aránytalan szétterülése, mely összhangban van a fenntartható város elvével. A természetvédelmi és tájvédelmi elveket követve a tájszerkezet lehetőséghez mért megtartása mellett erősödik a város zöldterületi rendszere, mely jól szolgálja a kedvezően élhető, fokozottan vonzó, lakható, komfortos, fenntartható várossá válás jövőképét. Kazincbarcika a jövőben olyan élhető és mindenekelőtt lakossága által szerethető várossá válik, amely a jól karbantartott, minőségi és a város teljes lakossága számára változatos rendeltetéssel bővelkedő magas zöldfelületi aránnyal bír. A közhasználatú zöldterületeken biztosított a közösségi kapcsolatok megteremtésének és ápolásának lehetősége, az aktív szabadidő eltöltés minden korosztály számára. A városi zöldfelületek és fasorok karbantartása folyamatos, a közterületek tiszták, átláthatók és biztonságosak. A település nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, a természeti értékeinek védelmére, ökológiai folyosóit, leromlott állapotú természeti értékeit revitalizálja. Az energiatudatos elvek alkalmazása elősegíti az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiahasználat elterjesztését. Különös szerepe lehet a környezetbarát közlekedési módok támogatásának, mely részben a tömegközlekedés alternatív lehetőségeinek ad teret, illetve a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a települések, illetve a településrészek közötti elérhetőséget javítja /

13 A környezeti elemek állapotának javításával és a környezetkárosítással érintett területek kármentesítésével a környezetterhelés csökken. A Sajó folyó árvízvédelmének javításával, hullámtér kezelési tervének megalkotásával, valamint az elkerülő út tervezett megépítésével összhangban javul a város árvízvédelmi helyzete és biztonsága, illetve a gátrendszer kiegészítésével a jelenlegi Településrendezési tervben rögzített iparterületi fejlesztések megvalósíthatóvá válnak. Az élővízfolyások ökológiai állapotának javítása nemcsak a vízrendezési kérdések megoldásában játszik jelentős szerepet, de a zöldterületi rendszer fejlesztésével párhuzamosan a városi környezetminőség javulását is eredményezheti KAZINCBARCIKA VÁROS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN Kazincbarcika város, mint a térség egyetlen középvárosa, térségének foglalkoztatási, szolgáltatási, gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi és közművelődési központja, szerepkörének erősítésével, a települési együttműködés eszközeivel tovább erősítheti térségi szerepét és középvárosi pozícióját. A város jövőképét alapvetően kijelöli térségi szerepkörének, középvárosi helyzetének erősítése, melyet a korábbi évtizedekben betöltött központi szerepe, a kialakult vonzáskörzet mellett a közigazgatási hierarchiában betöltött járásközponti funkciója is alátámaszt. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város és vonzáskörzete számára nyújtott közszolgáltatások elérhetőségének és minőségi fejlesztésének irányait tűzte ki a as időszakban stratégiai célul, ami nagymértékben hozzájárul a térségi szerepkör erősítéséhez. A város térségközponti szerepkörét mutatja, hogy a Borsodi Ipari tengely, valamint a Kazincbarcika és Berente között elterülő vegyipari komplexum által szervezett vegyipari-ipari zóna része. A város a térségi vegyipar központi településeként jelenik meg, és további jelentős területfejlesztési potenciállal rendelkezik az iparfejlesztés területén. Kazincbarcika a térségének egyetlen, központi szerepre hivatott települése, mind a lakosságszámának nagyságát, mind a kialakult intézményhálózatát, mind a városias belső magját, mind az építészeti értékeit, mind a sajátos, egyedi, zöldfelületekben gazdag városias jellegét, mind történelmi múltját, mind pedig az új város egyensúlyának megteremtését tekintve. Vonzerejét több tényező együttesének köszönheti. Kedvező gazdasági helyzetben van. Fejlett intézményhálózattal (oktatási, egészségügyi, kulturális) rendelkezik. Jelentős városrehabilitációs és rekonstrukciós projektek valósultak meg a területén, amelyek városiasodási folyamatait megerősítették. Az arculatváltás, a színes város KolorCity képe új, fiatalos lendületet adott a városnak. Jelentős eredményként értékelhető, hogy annak ellenére, hogy az ipari szektor a vegyiparra támaszkodik a város egyensúlyi állapota nem billent meg A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE Minden más emberi tevékenységhez hasonlóan a településfejlesztést is az adott tevékenységet végzők kultúrája vezérli, így a tevékenységet meghatározó konkrét településfejlesztési elvek hierarchikus rendszerének csúcsán is azok a kultúránkat meghatározó, egyetemes értékekből származó alapelvek helyezkednek el, amelyek Kazincbarcika fejlesztését is vezérlik. A gyakorlati elvek hierarchiájának csúcsán az EU 2020 stratégiájának fejlesztési célkitűzéseit meghatározó alapelv áll: a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdításának elve /

14 A városi szövet, az épületek és az épületek által alkotott épített terek együttese, a helyi társadalom életének és működésének fizikai kerete a városi élet anyagi hordozója. A városi szövet és a város társadalmi és gazdasági élete összefüggő rendszert alkot, melynek elemei kölcsönösen hatással vannak egymásra és együttesen, összefüggésükben határozzák meg a városi élet minőségét és a város versenyképességét, attraktivitását. A városfejlesztés és a városrehabilitáció keretében történő fizikai beavatkozások a városi szövet fizikai átalakítására irányulnak a városi élet fizikai feltételeinek javítása érdekében. A városfejlesztés eredményessége, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben vett fenntarthatósága érdekében a fizikai beavatkozások mellett, azokhoz szorosan kapcsolódva a városi élet nem fizikai (társadalmi, gazdasági, kulturális, stb.) körülményeinek átalakítására irányuló tevékenységek megtervezésére és végrehajtására is szükség van. Különösen igaz ez a város rehabilitációs célú beavatkozásai esetén, ahol a kölcsönhatások hosszú idő alatt kialakult rendszere következtében pusztán a fizikai körülmények megváltoztatása rendszerint csak részben vagy rosszabb hatásfokkal eredményezi az életminőség és versenyképesség tényleges javulását. A időszakra vonatkozó tervezés olyan új programozási elvárásokat tartalmaz, amelyek alkalmazásával célvezéreltté - és az integrált településfejlesztés céljainak megvalósítására alkalmassá válhat az eddigi eszköz-orientált és széttagolt hazai programozási tevékenység. A Tervezés 2020 során a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elv érvényesül. Az integrált településfejlesztés fenti céljainak megvalósítását elősegíti, hogy a Kormány döntése értelmében, a időszakban át kell térni a fejlesztések tervszerű megvalósítására, szemben a időszak gyakorlatával, amikor a fejlesztési források allokációja eseti pályázatok útján történt, és pontszerű, esetleges, egymást kölcsönösen nem erősítő, térben, funkcionálisan és ágazatok között nem összehangolt projektek megvalósítását idézte elő. KAZINCBARCIKA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ALAPELVEI AZ ALÁBBIAK: 1) Kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elveinek érvényesítése a településfejlesztésben. 2) Egymást kölcsönösen erősítő, térben, eltérő rendeltetések és ágazatok között történő összehangolás, integrált fejlesztés a szabályozáson alapuló és az operatív városfejlesztési eszközök tervszerű, összehangolt alkalmazásával a Településfejlesztési Koncepció, az Integrált Településfejlesztési Stratégia és egyéb fejlesztések megvalósítása során. Gazdasági, lakóterületi, illetve egyéb fejlesztések térbeli rendszerének felülvizsgálata. 3) Az integrált településfejlesztés meghatározó dimenziója a város épített városi szövetének és természeti környezetének megújítása és fejlesztése annak érdekében, hogy a kiinduló állapotnál szebb, egészségesebb, kényelmesebben használható városi környezet jöjjön létre, ahol jobb élni, mint a korábbi állapotában. 4) Társadalmi, gazdasági, környezeti és fizikai fenntarthatóság és biztonság, figyelemmel a megvalósíthatóság, tervszerű előkészítés, hatékonyság, területi kiegyensúlyozottság elveire. Az önkormányzatnak az operatív városfejlesztés eszközeivel is be kell avatkoznia, összehangolva a gazdaságfejlesztést és az innovációt, valamint az energetikai megújítást szolgáló fejlesztéspolitikai eszközöket Kazincbarcika társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében. 5) Társadalmi felzárkóztatás, képzések támogatása és piaci igényekhez történő alkalmazása, munkahelyteremtés elősegítése /

15 6) Az elérhetőség javítása. A hiányzó hálózati kapcsolatok kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, környezetkímélő, közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, a térség központi városi szerepből adódó gazdaságfejlesztési potenciál kihasználásának érdekében. 7) Az intézményi és közmű infrastruktúra fejlesztés, ellátatlan területek ellátásának biztosítása, árvíz- és belvízvédelem, valamint belvízrendezés. 8) A városközpont rehabilitációját és fejlesztését tovább kell folytatni annak érdekében, hogy adottságait ki lehessen használni. 9) A lakótelepek, telepszerű lakóterületek rehabilitációját és zöldterületi rendszerének fejlesztését elő kell mozdítani. 10) A fizikai és társadalmi szempontból hanyatló városi területek szociális rehabilitációját, a felújításra alkalmatlan lakott területek rekonstrukcióját, esetenkénti felszámolását elő kell mozdítani, összehangolva a társadalmi felzárkóztatást és integrációt a humán erőforrások fejlesztését szolgáló fejlesztéspolitikai és szociálpolitikai eszközökkel. 11) A barnamezős városi területek fejlesztését, javítását és rehabilitációját elő kell mozdítani annak érdekében, hogy adottságaikat és városszerkezeti helyzetüket ki lehessen használni, rekonstrukciójukkal a város új fejlesztési területekhez tudjon jutni. 12) A kiemelkedő értékekkel rendelkező zöldterületi rendszerének fejlesztése a természetvédelmi követelményeket és rekreációs igényeket összehangoló hasznosításával a táji elemek bevonásával. A termőterületek védelme. 3. KAZINCBARCIKA VÁROS FELJLESZTÉSI CÉLJAI Kazincbarcika város célrendszere a városra kijelölt elvárásokat és kívánatos változásokat tartalmazó célok egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, amelynek alapvető elemei a stratégiai, a tematikus, a területi és a horizontális célok. A célrendszer rangsorolásának legfelső szintjén kapott helyet a Településfejlesztési Koncepció jövőképének elérésére kitűzött alapvető cél, amely stratégiai célok, tematikus célok és részcélok meghatározásával közelít a megvalósíthatóság irányába. A következő szinten a stratégiai (vagy átfogó) célok találhatók. Ezek általános és komplex, hosszú távú célkitűzések, melyek egyértelműen megjelenítik a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, egyben a közép-, illetve rövid távú célok kijelölésének alapjait adják. A következő szintet a tematikus célok alkotják. Ezek a stratégiai célokból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja a stratégiai célok érvényesülését. A célrendszer a horizontális célokkal válik teljessé. A horizontális célok a város fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál egyaránt következetesen érvényesíteni kell /

16 3.1. A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK MEGHATÁROZÁSA Alapvető cél a város alábbi Jövőképének elérése: A MEGÚJULÓ KAZINCBARCIKA MINT A BORSODI MEDENCE TÉRSÉGI SZEREPKÖRŰ, ÉLHETŐ VÁROSA - lakónépességének erejével - vonzáskörzetének erős hátterével - határon átnyúló kapcsolataival - súlyponti pozíciót erősítő intézményi adottságaival - történeti-földrajzi útvonalon való elhelyezkedésével - múltbéli erősségeinek jövőbe való kiterjesztésével Horizontális cél: A FENNTARTHATÓ EGYENSÚLYI ÁLLAPOT ELÉRÉSE Stratégiai célok / Tematikus célok / Tematikus részcélok: A gazdaság fejlesztése Ipar és mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése Iparterületek fejlesztése, Ipari Park bővítése Inkubátorház fejlesztése, működtetése Városi barnamezős területek újrahasznosításának támogatása Termőterületek megőrzése, kertművelés ösztönzése Helyi tematikus piac fejlesztése, helyi termékek előállításának és értékesítésének erősítése Helyi gazdaság erősítése Vonzó üzleti környezet, modern üzleti infrastruktúra megteremtése, inkubációs program végrehajtása, Következetes és a stratégiai fejlesztéseket támogató, versenyképes helyi adórendszer kidolgozása Mikro-, kis- és középvállalkozások letelepedésének, működésének támogatása, és együttműködésük elősegítése Helyi és térségi vállalkozások innovációs célú fejlesztéseinek ösztönzése Helyi mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának, felhasználásának (fogyasztásának, vásárlásának) ösztönzése (rövid ellátási lánc szervezése) Foglalkoztatás bővítése Munkahelyteremtés elősegítése és támogatása Helyben lakók helyben foglalkoztatásának preferálása és támogatása Eltérő képzettségi szintűek számára szolgáló munkaalkalmak megteremtésének támogatása Közfoglalkoztatás értékteremtő bevétel-orientált tervezése Családi vállalkozások, családi gazdaságok segítése Képzés piaci igényekhez igazítása Gazdasági-vállalati szférával egyeztetett képzési programok kialakítása Felnőttképzés erősítése Képzett rétegek helyben tartásának elősegítése, támogatása /

17 Oktatás-nevelés minőségi fejlesztésének támogatása, tehetséggondozás, a korai iskolaelhagyás megelőzése Kapcsolaterősítő idegen nyelvi képzések ösztönzése Az életminőség javítása Demográfiai egyensúly megteremtése A város lakosságmegtartó képességének javítása Népességszám, korösszetétel stabilizálása Családbarát város kialakítása Idősek ellátásának fejlesztése Bölcsődei, óvodai feladatellátás fejlesztése és bővítése A lakosság egészségügyi állapotának javítása Egészségügyi (alap)ellátás fejlesztése, rekreációs tevékenységek támogatása Aktív és minőségi időskor megalapozása Szabadidős tevékenységek népszerűsítése Sportolási lehetőségek bővítése Egészségfejlesztő programok megvalósítása, megelőzésre összpontosító ellátórendszer kiépítése Arculatfejlesztés Város-imázs továbbépítése, Kolorcity-koncepció folytatása, XXI. század lenyomatát őrző, kreatív városi elemek megteremtése Városrekonstrukció folytatása és kiterjesztése Települési értékek védelme Vízi elemek (élővízfolyások, tavak) hangsúlyos kezelése Értékes táji diverzitás megőrzése Társadalmi befogadás, szociális biztonság és közbiztonság erősítése Következetes elvárások érvényesítése Szociális ellátás, önkormányzati lakás-gazdálkodás fejlesztése Értékteremtő, foglalkoztatást ösztönző közmunkaprogram magvalósítása, tranzitfoglalkoztatási jellegének erősítése Térfigyelő-rendszer kialakítása Közlekedésbiztonság javítása Az épített környezet fejlesztése Városrészek kiegyensúlyozott fejlesztése Városrészközpontok és történeti településmag arculati javítása Lakó- és közösségi területek minőségi fejlesztése Szegregált területek komplex rehabilitációja Szabadidős területek fejlesztése Zártkerti területek megközelíthetőségének javítása Intézményi infrastruktúra fejlesztése Oktatási és kulturális intézmények színvonalának megőrzése, fejlesztése Egészségügyi és szociális infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése Sport-, rekreációs- és szabadidős infrastruktúra bővítése, fejlesztése /

18 Területigényes városüzemeltetési intézmények fejlesztése (pl. temető, városüzemeltetési gazdasági szereplők telephelyei) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Várost elkerülő út kiépítése Összefüggéseikben kezelt úthálózati, csomóponti fejlesztések Kerékpárutak hálózatos bővítése Gyalogos közlekedés akadálymentesítése Parkoló felületek bővítése, fizetős parkolási övezetek kijelölése Közmű infrastruktúra fejlesztése Felszíni víz, felszíni vízfolyások városi szintű rendezése Szennyvíz-hálózat fejlesztése, szennyvízcsatornába bekötött lakások arányának növelése Elektromos ellátórendszer korszerűsítése Távhő-ellátó rendszer rekonstrukciója Megújuló energia-rendszer kiépítése Klímatudatos lépések megtétele Kompakt város megteremtése Szétterülés mérséklése Településszerkezeti rendszer felülvizsgálata Városrészeket feltáró, illetve összekötő úthálózat fejlesztése Eltérő használatú településrészek zöldfelületekkel való elválasztása Környezetbarát közlekedési módok támogatása Zöldfelületek fejlesztése Mozaikos tájszerkezet megtartása Erdőterületek megtartása, véderdősávok növelése Zöldfelületi rendszer minőségi javítása, fejlesztése Intézménykertek kertészeti fejlesztése Közterületi növényállomány megújítása Energiatudatos változtatások Energiahatékonyság növelése Energiatudatos szerkezetek használata Megújuló energia-használat elterjesztése Közösségi közlekedés fejlesztése, támogatása Környezetbarát közlekedési módok preferálása Környezetterhelés csökkentése Katasztrófavédelmi, árvízvédelmi biztonság növelése Levegő-, zaj-, rezgés- talaj- és talajvízterhelés csökkentése, vízbázis védelme Tardona-patak, Sajó folyó ökológiai állapotának javítása Hulladékhasznosítás arányának növelése Környezettudatos elvek érvényesítése 3.2. A JÖVŐKÉP ÉS AZ ÁTFOGÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA Kazincbarcika város célrendszerét, célfáját az alábbi ábra mutatja be: /

19 3.3. A JÖVŐKÉP, AZ ÁTFOGÓ CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEKKEL ÁTFOGÓ CÉL RÉSZCÉLOK 1.elv 2.elv 3.elv 4.elv 5.elv 6 elv 7.elv 8 elv 9.elv 10.elv 11.elv 12.elv Ipar és mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése Iparterületek fejlesztése, Ipari Park bővítése Inkubátorház fejlesztése, működtetése Városi barnamezős területek újrahasznosításának támogatása Termőterületek megőrzése, kertművelés ösztönzése Helyi tematikus piac fejlesztése, helyi termékek előállításának és értékesítésének erősítése A GAZDASÁG FEJLESZTÉSE Helyi gazdaság erősítése Vonzó üzleti környezet, modern üzleti infrastruktúra megteremtése, inkubációs program végrehajtása, Következetes és a stratégiai fejlesztéseket támogató, versenyképes helyi adórendszer kidolgozása Mikro-, kis- és középvállalkozások letelepedésének, működésének támogatása, és együttműködésük elősegítése Helyi és térségi vállalkozások innovációs célú fejlesztéseinek ösztönzése Helyi mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának, felhasználásának (fogyasztásának, vásárlásának) ösztönzése (rövid ellátási lánc szervezése) Foglalkoztatás bővítése Munkahelyteremtés elősegítése és támogatása Helyben lakók helyben foglalkoztatásának preferálása és támogatása Eltérő képzettségi szintűek számára szolgáló munkaalkalmak megteremtésének támogatása Közfoglalkoztatás értékteremtő bevétel-orientált tervezése Családi vállalkozások, családi gazdaságok segítése Képzés piaci igényekhez igazítása Gazdasági-vállalati szférával egyeztetett képzési programok kialakítása Felnőttképzés erősítése Képzett rétegek helyben tartásának elősegítése, támogatása Oktatás-nevelés minőségi fejlesztésének támogatása, tehetséggondozás, a korai iskolaelhagyás megelőzése Kapcsolaterősítő idegen nyelvi képzések ösztönzése 19

20 ÁTFOGÓ CÉL RÉSZCÉLOK 1.elv 2.elv 3.elv 4.elv 5.elv 6 elv 7.elv 8 elv 9.elv 10.elv 11.elv 12.elv Demográfiai egyensúly megteremtése A város lakosságmegtartó képességének javítása Népességszám, korösszetétel stabilizálása Családbarát város kialakítása Idősek ellátásának fejlesztése Bölcsődei, óvodai feladatellátás fejlesztése és bővítése AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A lakosság egészségügyi állapotának javítása Egészségügyi (alap)ellátás fejlesztése, rekreációs tevékenységek támogatása Aktív és minőségi időskor megalapozása Szabadidős tevékenységek népszerűsítése Sportolási lehetőségek bővítése Egészségfejlesztő programok megvalósítása, megelőzésre összpontosító ellátórendszer kiépítése Arculatfejlesztés Város-imázs továbbépítése, Kolorcity-koncepció folytatása, XXI. század lenyomatát őrző, kreatív városi elemek megteremtése Városrekonstrukció folytatása és kiterjesztése Települési értékek védelme Vízi elemek (élővízfolyások, tavak) hangsúlyos kezelése Értékes táji diverzitás megőrzése Társadalmi befogadás, szociális biztonság és közbiztonság erősítése Következetes elvárások érvényesítése Szociális ellátás, önkormányzati lakás-gazdálkodás fejlesztése Értékteremtő, foglalkoztatást ösztönző közmunkaprogram megvalósítása, tranzitfoglalkoztatási jellegének erősítése Térfigyelő-rendszer kialakítása Közlekedésbiztonság javítása 20

21 ÁTFOGÓ CÉL RÉSZCÉLOK 1.elv 2.elv 3.elv 4.elv 5.elv 6 elv 7.elv 8 elv 9.elv 10.elv 11.elv 12.elv AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Városrészek kiegyensúlyozott fejlesztése Városrészközpontok és történeti településmag arculati javítása Lakó- és közösségi területek minőségi fejlesztése Szegregált területek komplex rehabilitációja Szabadidős területek fejlesztése Zártkerti területek megközelíthetőségének javítása Intézményi infrastruktúra fejlesztése Oktatási és kulturális intézmények színvonalának megőrzése, fejlesztése Egészségügyi és szociális infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése Sport-, rekreációs- és szabadidős infrastruktúra bővítése, fejlesztése Területigényes városüzemeltetési intézmények fejlesztése (pl. temető, városüzemeltetési gazdasági szereplők telephelyei) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Várost elkerülő út kiépítése Összefüggéseikben kezelt úthálózati, csomóponti fejlesztések Kerékpárutak hálózatos bővítése Gyalogos közlekedés akadálymentesítése Parkoló felületek bővítése, fizetős parkolási övezetek kijelölése Közmű infrastruktúra fejlesztése Felszíni víz, felszíni vízfolyások városi szintű rendezése Szennyvíz-hálózat fejlesztése, szennyvízcsatornába bekötött lakások arányának növelése Elektromos ellátórendszer korszerűsítése Távhő-ellátó rendszer rekonstrukciója Megújuló energia-rendszer kiépítése 21

22 ÁTFOGÓ CÉL RÉSZCÉLOK 1.elv 2.elv 3.elv 4.elv 5.elv 6 elv 7.elv 8 elv 9.elv 10.elv 11.elv 12.elv KLÍMATUDATOS LÉPÉSEK MEGTÉTELE Kompakt város megteremtése Szétterülés mérséklése Településszerkezeti rendszer felülvizsgálata Városrészeket feltáró, illetve összekötő úthálózat fejlesztése Eltérő használatú településrészek zöldfelületekkel való elválasztása Környezetbarát közlekedési módok támogatása Zöldfelületek fejlesztése Mozaikos tájszerkezet megtartása Erdőterületek megtartása, véderdősávok növelése Zöldfelületi rendszer minőségi javítása, fejlesztése Intézménykertek kertészeti fejlesztése Közterületi növényállomány megújítása Energiatudatos változtatások Várost elkerülő út kiépítése Összefüggéseikben kezelt úthálózati, csomóponti fejlesztések Kerékpárutak hálózatos bővítése Gyalogos közlekedés akadálymentesítése Parkoló felületek bővítése, fizetős parkolási övezetek kijelölése Környezetterhelés csökkentése Katasztrófavédelmi, árvízvédelmi biztonság növelése Levegő-, zaj-, rezgés- talaj- és talajvízterhelés csökkentése, vízbázis védelme Tardona-patak, Sajó folyó ökológiai állapotának javítása Hulladékhasznosítás arányának növelése Környezettudatos elvek érvényesítése 22

23 3.4. A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETEI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA Városrészek lehatárolása Kazincbarcika városrészeinek lehatárolása és ismertetése Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete által évben jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégia városrészei alapján történt. Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete 182/2015.(IX.25) határozatában fogadta el a város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégia is a korábbi lehatárolást használta fel, ebben nem történt változás. A városrészek számának megállapításakor optimalizálták a kijelölt városrészeket, de tekintettel arra, hogy számos városrész különállósága adott, a városrészek száma így összesen négy egységben véglegesítődött. A városrészek helyzetértékeléséhez felhasználták a Városfejlesztési Kézikönyvben fellelhető iránymutatásokat és táblázatokat, az elemzés során elvégezték az egyes városrészekre lebontott SWOT elemzést is. A beazonosított városrészek alapján kerültek kijelölésre a későbbi fejlesztési akcióterületek. A korábban meghatározott városrészeken a város nem kívánt változtatni, a lehatárolások megfelelnek továbbra is a fejlesztési elképzeléseknek, be tudják fogadni a fejlesztési területeknek megfelelő akcióterületeket is. Kazincbarcika a települési adottságok alapján 4 városrészre osztható, ennek lehatárolása az előző időszak Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) készítése során pontosításra került, ez képezte alapját a KSH városrészekre vonatkozó adatszolgáltatásának. A városrészek lehatárolása a korábban hatályos IVS készítése óta nem változott, azóta is érvényes. A városrészek lehatárolásának általános szempontjai a település kialakulásának történelmi hagyományaira épültek, valamint a jelenlegi városszerkezeti tagolódást is alapul veszi. A korábban már egyesült Alsó- és Felső-Barcika egyben kezelendő városrészként jelenik meg. Sajókazinc önálló település volt az egyesítés előtt, így önálló városrészként lehatárolható, a településszerkezetbe funkcionálisan betagolódott, de Újkazinc településrésszel együtt kezelhető. A Belváros a városfejlődés során kialakult központi települési egység, önálló városrészi lehatárolása központi funkciói miatt is indokolt. A Kertváros-Herbolya városrész kialakulása újabb keletű, a XX. század elején indult fejlődésnek a bányák nyitásával, iparosítással terjeszkedett D-DNy irányába a város. Napjainkra a Kertváros nevéhez igazodóan lakóövezetként funkcionál, amit délről, délnyugatról leromlott állapotú lakóterületek szegélyeznek, tagolnak. A városrész lehatárolása peremi jellegéből adódóan is indokolt. Kazincbarcika városrészei az alábbiak: 1. Belváros 2. Újkazinc-Sajókazinc 3. Kertváros-Herbolya 4. Barcika-Alsóváros /

24 A városrészek lehatárolása /

25 A Városrészek rövid bemutatása Belváros A városrészek felosztásában 1. számmal jelölt Belváros városrész nagy történelmi múltú városoktól eltérően nem a történelem során organikusan fejlődő településrészeket foglalja magába, hanem az Újváros településrészt, ahová Kazincbarcika építésekor, az 1950-es évek végétől először költöztek lakosok, először települtek közintézmények, gyakorlatilag évek alatt kinőve a földből. A Belváros megközelítési viszonyai jónak mondhatóak, a 26. számú főútról három főbb utcán keresztül érhető el, a vasútállomás a városrészhez képest 1 km távolságra található, a buszpályaudvar az Egressy út végén, a Belváros déli oldalán helyezkedik el. A Belvárost déli és délkeleti irányban a Kertváros és a Bükk hegység teljesen körülöleli. Észak felé Kazincbarcika legrégebbi településrészei és az Újkazinc városrész, valamint a legújabb beépítésű városrész a Barcika-Alsóváros lakótelep városrésze határolja a Belvárost. A Belváros az első, a városalapítást követően épült lakóterületeken alakult ki az 50-es és a 60-as években. Vannak ugyan újabb beépítésű területek is a Belvárosban, de az igazi centrumot az 50 éves lakóházak uralják, ezek határozták meg a jellegét is. A város központja szerkezetileg és funkcionálisan is a Békeváros illetve a később melléépült új épületekkel létrehozott új városközpont. A 3-4 szintes épületekből álló /

26 Békevárost 1953-ban adták át, ami a mai napig a város központja. A munka gyorsítása érdekében a város első épülettömbjeit Tatabányán épülő házak tervei alapján húzták fel, csakhogy míg ezek az épületek Tatabányán egy lakótömböt alkottak, itt a város főutcájára kerültek. Ezzel magyarázható, hogy a főutcán üzletek, szolgáltató helyek, középületek elhelyezésére kezdetben nem került sor. A beépítés itt laza, a legkorábban épült utcákat széles parkosított zónák választják el egymástól. A város főutcája az Egressy Béni út, amely észak-déli irányban fut végig a városrész középvonalán. Itt is fokozatosan jelentek meg a közfunkciók és kereskedelmi egységek a lakóépületek földszintjén, a korábbi lakások helyén. Az 1970-es években tovább bővült a város ipara, a lakosságszám elérte a 30 ezer főt, új lakóházak épültek házgyári technológiával. Új lakótelepek épültek, és elkészültek a hiányzó középületek is. A város intézményei kialakították vonzáskörzetüket, melyeket a mai napig megőriztek és gyarapítottak. A Főtér és környéke közintézményei a hatvanas évek modern középületi stílusában épültek. A Főtéren halad át a város egyik fő közlekedési útja, így a központi tér szerepet csak részben tudja betölteni. A Főtér és környéke kell helyet adjon a város legjelentősebb, regionális szerepet játszó intézményeinek, a terület átgondolt beépítése és fejlesztése kulcsfontosságú a városszerkezet véglegesítésében. A Belváros funkcióellátottsága és közüzemi ellátottsága teljesnek mondható a városrész jellegének megfelelően, de egyes részterületei rekonstrukciót igényelnek Újkazinc-Sajókazinc A városrészek felosztásában 2. számmal jelölt Újkazinc-Sajókazinc városrész két jól elkülönülő egységből áll. Az egyik Sajókazinc, amelynek területe Kazincbarcika alapításakor önálló bányászfalu volt, és a későbbiekben a város nevének egyik névadó települése lett. Ezt a /

27 területet az eredeti beépítési hagyományok megőrzése mellett körbenőtte a város, és a vegyipari üzem területe. Mára mindössze néhány, részben falusias beépítésű utca és az általuk közbezárt két kisebb tér jeleníti meg az ősi települést. Kertes családi házak jellemzik ezt a területet, ahol a város jobb módú, illetve magasabb átlagéletkorú lakosságának egy része él. A másik településrész az Újkazinc, amely nevét onnan kapta, hogy új beépítésű, városias településrészként szervesen illeszkedik Sajókazinchoz, azt keleti irányból körbe öleli. Újkazinc lakótelepi lakóövezet, építése az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején fejeződött be, panel technológiával épült. Ez utóbbi terület közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz. A belvárosi épületállománynál évvel fiatalabb panel lakóházak, illetve szintén ipari technológiával épült intézmények és kereskedelmi egységek jellemzőek a területen. Újkazinc népességéről megállapítható, hogy fiatalabb a Belváros, vagy Sajókazinc átlagánál. Az Újkazinc-Sajókazinc városrész tehát meglehetősen tagolt, nem csak a lakóövezet jellegében, hanem funkciójában is. A lakóterületek infrastruktúrája nem tér el jelentősen a többi városrésztől. A városrészt észak felől a 26. számú főút határolja, három irányból a Barcika-Alsóváros lakótelep városrész szomszédja, déli és nyugati irányban a Belváros területéhez csatlakozik. A vasút a 26. számú főút túloldalán, néhány száz méterre érhető el ebből a városrészből, az országúti összeköttetése több, a 26-os útra közvetlenül csatlakozó utcával is biztosított Kertváros-Herbolya A városrészek felosztásában 3. számmal jelölt városrészbe a Kertváros és Herbolya nevű településrészek tartoznak. A jelenleg hagyományos beépítésű és vegyes használatú, eltérő karakterű területet felölelő városrész a Belvároshoz csatlakozik a város hossztengelyének mentén, a Belvárostól dél-délkeleti irányban. A területnek az Újkazinc-Sajókazinc /

28 városrésszel is van egy érintkezési pontja a Csónakázó-tó környékén. A Tardonai úton keresztül érhető el a Bükk-hegység és Eger, ezen út mentén számos hétvégi telek, kisebb nyaraló is található. A városrész jellemzően családi házas beépítésű, azonban itt is találhatóak ipari jellegű telephelyek, nagykereskedelmi telepek, autószalon, sportpályák, szabadidős területek, továbbá a városrészben található a városi autóbusz-pályaudvar is. Herbolya területe a Gábor Áron és Illyés Gyula utcák között a Régi-telepig tart. A Kertvárossal szomszédos területen, Kazincbarcika nyugati részén található a város legújabb, legmodernebb, és legnagyobb presztízsű családi házas területe az úgynevezett Rózsadomb, ahol többnyire a fiatalabb és jómódú lakosság él. A Régi-telep - amelyet északnyugati oldalról a Tardonai út, északi-keleti oldalról a Gábor Áron utca, a Herbolyai út és a Kertváros határol - bányászkolóniaként jött létre a 19. század végén. A terület déli, délnyugati határa Kazincbarcika városhatárával esik egybe. A néhány épületből álló Barak elnevezésű településrész a Régi-teleppel egyidős, és szintén bányászkolóniaként jött létre ban kezdődött meg a Radvánszky-táró kihajtása, amely 1945 után Tervtáróként lett ismert. Az 1970-es években a Régi-telep területe a bányászat egyik magyar fellegvárának számított ben a Bükkaljai Bányaüzem bányáiban, köztük a Tervtárón kétezer-kétszázan dolgoztak. A Tervtárón 1986-ban szűnt meg végleg a szénkitermelés. A Kertváros területén az 1970-es, 80-as években épült, az időszakra jellemző sátortetős házak jellemzőek, azonban a Kazincbarcikai Sport Központtól keleti irányban egyszintes panelépítésű sorházak is megtalálhatóak. A Rózsadomb területén jellemzően a 90-es években épült családi házak a jellemzőek, mely épületeket kisebb telkekre, egymáshoz közel építették Barcika-Alsóváros A városrészek felosztásában 4. számmal jelölt Barcika-Alsóváros városrész. Észak felől határolja Kazincbarcikát, a 26. számú főúttal párhuzamosan terül el. Földrajzi kapcsolata csak az Újkazinc-Sajókazinc városrésszel van, hiszen azt félkörívben szegélyezi. Funkcionálisan vegyes a városrész, hiszen jelentős az ipari-vállalkozói zónája, itt épültek fel a nagyobb /

29 kereskedelmi létesítmények, és emellett mind lakótelepi, mind kertes, családi házas övezetei is vannak. A Felső-Barcikai őstelepülések területei is jelen városrészbe tartoznak, melyek lakásai döntően előtt épültek. A 26. számú főút vasúti pálya felőli oldala családi házas beépítésű, itt számos vállalkozás rendelkezik telephellyel, raktárakkal, kisebb üzemcsarnokkal. A terület kisebb része esik a főútnak a város felőli, déli oldalára, de ez is két részletre tagolódik. A városrész nyugati része a főúttól délre, telepszerűen megépített kertvárosias zóna. A keleti vége összekapcsolja a városrészt a BorsodChem Zrt. üzemi területével. Ebben a keleti részben városi intézményi funkciók is megjelennek, valamint itt található a BC úgynevezett Készenléti Lakótelepe is, mely a vegyipari komplexum főbejárata közelében található 3-4 szintes épületekből áll, melyek az 1950-es években épültek. Vegyesen találhatóak itt régi építésű bérházak, családi házas utcák és nagy területen fekvő intézmények is. A városrész közmű infrastruktúrával teljesen ellátott, közlekedési kapcsolatai a legkedvezőbbek a város egészéhez viszonyítva Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában lehatárolt akcióterületek összefüggései a városrészekkel A településen a közeljövőben tervezett fejlesztési elképzelések alapján az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra a jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégiában: VÁROSRÉSZEK AKCIÓTERÜLETEK I. BELVÁROS Belváros AT Hámán Kató utcai AT II. ÚJKAZINC-SAJÓKAZINC Újkazinc AT Mátyás király út Tardona-patak AT III. KERTVÁROS-HERBOLYA Mátyás király út Tardona-patak AT Kertváros-Herbolya AT Dél-herbolyai szegregátumok AT. IV. BARCIKA-ALSÓVÁROS Ipari Park AT Alsó- és Felsőbarcika AT Keleti városkapu és BC lakótelep környezete AT Sajókazinc AT Az akcióterületek között egy olyan van, mely két városrészt érint, a Mátyás király út Tardona-patak AT Amint az a megalapozó vizsgálatból kiderült, a KSH lehatárolása alapján, a településen a szegregációs index alapján három szegregátum került kijelölésre. A háromból kettő szegregátum, azok egy településrészre való koncentráltságuk és egyéb közelben lévő veszélyeztetett területek miatt, az ITS tervezésekor egy akcióterületként lett megjelölve egy összefoglaló névvel. Így a két akcióterület lefedi mind a három szegregátum területét. A két akcióterület az alábbi elnevezést kapta: 1. Hámán Kató utcai AT 2. Dél-herbolyai szegregátumok AT /

30 A városban lehatárolt AT-ek áttekintő térképe Forrás: ITS /

31 3.5 A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE A gazdaság fejlesztése STRATÉGIAI CÉLOK Tematikus célok Részcélok BELVÁROS ÚJKAZINC- SAJÓKAZINC KERTVÁROS- HERBOLYA BARCIKA- ALSÓVÁROS Ipar és mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése Iparterületek fejlesztése, Ipari Park bővítése Inkubátorház fejlesztése, működtetése Városi barnamezős területek újrahasznosításának támogatása Termőterületek megőrzése, kertművelés ösztönzése Helyi tematikus piac fejlesztése, helyi termékek előállításának és értékesítésének erősítése A GAZDASÁG FEJLESZTÉSE Helyi gazdaság erősítése Vonzó üzleti környezet, modern üzleti infrastruktúra megteremtése, inkubációs program végrehajtása, Következetes és a stratégiai fejlesztéseket támogató, versenyképes helyi adórendszer kidolgozása Mikro-, kis- és középvállalkozások letelepedésének, működésének támogatása, és együttműködésük elősegítése Helyi és térségi vállalkozások innovációs célú fejlesztéseinek ösztönzése Helyi mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának, felhasználásának (fogyasztásának, vásárlásának) ösztönzése (rövid ellátási lánc szervezése) Foglalkoztatás bővítése Munkahelyteremtés elősegítése és támogatása Helyben lakók helyben foglalkoztatásának preferálása és támogatása Eltérő képzettségi szintűek számára szolgáló munkaalkalmak megteremtésének támogatása Közfoglalkoztatás értékteremtő bevétel-orientált tervezése Családi vállalkozások, családi gazdaságok segítése Képzés piaci igényekhez igazítása Gazdasági-vállalati szférával egyeztetett képzési programok kialakítása Felnőttképzés erősítése Képzett rétegek helyben tartásának elősegítése, támogatása Oktatás-nevelés minőségi fejlesztésének támogatása, tehetséggondozás, a korai iskolaelhagyás megelőzése Kapcsolaterősítő idegen nyelvi képzések ösztönzése /

32 3.5.2 Az életminőség javítása STRATÉGIAI CÉLOK Tematikus célok Részcélok BELVÁROS ÚJKAZINC- SAJÓKAZINC KERTVÁROS- HERBOLYA BARCIKA- ALSÓVÁROS Demográfiai egyensúly megteremtése A város lakosságmegtartó képességének javítása Népességszám, korösszetétel stabilizálása Családbarát város kialakítása Idősek ellátásának fejlesztése Bölcsődei, óvodai feladatellátás fejlesztése és bővítése AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A lakosság egészségügyi állapotának javítása Egészségügyi (alap)ellátás fejlesztése, rekreációs tevékenységek támogatása Aktív és minőségi időskor megalapozása Szabadidős tevékenységek népszerűsítése Sportolási lehetőségek bővítése Egészségfejlesztő programok megvalósítása, megelőzésre összpontosító ellátórendszer kiépítése Arculatfejlesztés Város-imázs továbbépítése, Kolorcity-koncepció folytatása, XXI. század lenyomatát őrző, kreatív városi elemek megteremtése Városrekonstrukció folytatása és kiterjesztése Települési értékek védelme Vízi elemek (élővízfolyások, tavak) hangsúlyos kezelése Értékes táji diverzitás megőrzése Társadalmi befogadás, szociális biztonság és közbiztonság erősítése Következetes elvárások érvényesítése Szociális ellátás, önkormányzati lakás-gazdálkodás fejlesztése Értékteremtő, foglalkoztatást ösztönző közmunkaprogram megvalósítása, tranzitfoglalkoztatási jellegének erősítése Térfigyelő-rendszer kialakítása Közlekedésbiztonság javítása /

33 3.5.3 Az épített környezet fejlesztése STRATÉGIAI CÉLOK AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Tematikus célok Részcélok Városrészek kiegyensúlyozott fejlesztése Városrészközpontok és történeti településmag arculati javítása Lakó- és közösségi területek minőségi fejlesztése Szegregált területek komplex rehabilitációja Szabadidős területek fejlesztése Zártkerti területek megközelíthetőségének javítása Intézményi infrastruktúra fejlesztése Oktatási és kulturális intézmények színvonalának megőrzése, fejlesztése Egészségügyi és szociális infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése Sport-, rekreációs- és szabadidős infrastruktúra bővítése, fejlesztése Területigényes városüzemeltetési intézmények fejlesztése (pl. temető, városüzemeltetési gazdasági szereplők telephelyei) Oktatási és kulturális intézmények színvonalának megőrzése, fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Várost elkerülő út kiépítése Összefüggéseikben kezelt úthálózati, csomóponti fejlesztések Kerékpárutak hálózatos bővítése Gyalogos közlekedés akadálymentesítése Parkoló felületek bővítése, fizetős parkolási övezetek kijelölése Közmű infrastruktúra fejlesztése Felszíni víz, felszíni vízfolyások városi szintű rendezése Szennyvíz-hálózat fejlesztése, szennyvízcsatornába bekötött lakások arányának növelése Elektromos ellátórendszer korszerűsítése Távhő-ellátó rendszer rekonstrukciója Megújuló energia-rendszer kiépítése BELVÁROS ÚJKAZINC- SAJÓKAZINC KERTVÁROS- HERBOLYA BARCIKA- ALSÓVÁROS /

34 3.5.4 Fenntarthatósági környezetbarát és energiatudatos elvek érvényesítése a településfejlesztésben STRATÉGIAI CÉLOK KLÍMATUDATOS LÉPÉSEK MEGTÉTELE Tematikus célok Részcélok Kompakt város megteremtése Szétterülés mérséklése Településszerkezeti rendszer felülvizsgálata Városrészeket feltáró, illetve összekötő úthálózat fejlesztése Eltérő használatú településrészek zöldfelületekkel való elválasztása Környezetbarát közlekedési módok támogatása Zöldfelületek fejlesztése Mozaikos tájszerkezet megtartása Erdőterületek megtartása, véderdősávok növelése Zöldfelületi rendszer minőségi javítása, fejlesztése Intézménykertek kertészeti fejlesztése Közterületi növényállomány megújítása Energiatudatos változtatások Energiahatékonyság növelése Energiatudatos szerkezetek használata Megújuló energia-használat elterjesztése Közösségi közlekedés fejlesztése, támogatása Környezetbarát közlekedési módok preferálása Környezetterhelés csökkentése Katasztrófavédelmi, árvízvédelmi biztonság növelése Levegő-, zaj-, rezgés- talaj- és talajvízterhelés csökkentése, vízbázis védelme Tardona-patak, Sajó folyó ökológiai állapotának javítása Hulladékhasznosítás arányának növelése Környezettudatos elvek érvényesítése BELVÁROS ÚJKAZINC- SAJÓKAZINC KERTVÁROS- HERBOLYA BARCIKA- ALSÓVÁROS /

35 3.5.5 A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKRE 1 Az akcióterületek lehatárolása és jellegzetességei valamint fejlesztési céljai a hatályos ITS alapján BELVÁROS AT Jószerencsét út Mátyás király út Egressy Béni út - Lini István tér Tardonai út - Építők útja által határolt terület Jellemzői és céljai: A Belváros AT a város 1950-es években kialakított első lakóházait magában foglaló terület számos közintézménnyel (Járási Bíróság, Ügyészség, Járási Kormányhivatal, Polgármesteri Hivatal, művelődési ház, orvosi rendelő, idősek otthona, kereskedelmi egységek, óvoda, gimnázium stb.). A területen az utóbbi években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően többek között megújult az Egressy Béni út és környezete, illetve elkészült a keleti és nyugati gyűjtőút is. Ezen fejlesztéseknek köszönhetően új funkciók jelentek meg, a városrész lakosságszáma ennek ellenére mérsékelten tovább csökkent. Az akcióterületen ezért további funkciók létesítése szükséges annak érdekében egyrészt, hogy a Belváros lakosságmegtartó képessége növekedjen, másrészt ezzel alkalmas terévé váljon különböző közösségi rendezvények minőségi lebonyolítására. Az itt tervezett beruházások a Belváros központi funkcióit kívánják megerősíteni, így vonzóbbá tenni azt a helyi lakosság és a betelepülni vágyó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A Belváros AT-hez kapcsolódik az Egressy Béni út alsó harmadának és környezetének megújítása a Főtér irányába, a Dísztér kialakítása, illetve az Egressy Béni Művelődési Központ térségi kulturális központtá való fejlesztése is. Ezek mellett szükségszerűvé vált a terület zárt csapadékvíz elvezetési rendszerének teljes körű rekonstrukciója is. Az akcióterületen tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet és a Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása céljaihoz kapcsolódnak. ÚJKAZINC AT 26-os számú főút (Hadak útja) Vasvári Pál tér Eötvös tér Jószerencsét út Egressy Béni út Jellemzői és céljai: Az 1980-as években, iparosított technológiával épült panelházak energetikai korszerűsítése időszerűvé vált. Tekintettel arra, hogy a város lakásállományának kétharmadát panellakások adják, és ezek döntő hányada az akcióterületen belül található, ezért a lehatárolás szükségszerű. A városi szinten kedvező korstruktúrával rendelkező akcióterület népességmegtartó képességét is növelni szükséges, ezért kiemelt szerepet kapnak a lakosság életminőségének emelése érdekében tett intézkedések (közterületek, zöldfelületek megújítása). Az épített és a természeti értékek mellett fontos szerepet kap a kereskedelmi ellátottság javítása is az akcióterületen, ami ugyancsak a lakosság komfort érzetét kívánja emelni. Az AT-en tervezett beavatkozások a stratégia Élhető települési környezet és a Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása céljaihoz kapcsolódnak. Ebben az AT-en épül meg év végéig az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház, melynek további fejlesztése a gazdaságfejlesztést, foglalkoztatás-ösztönzést erősíti. KELETI VÁROSKAPU ÉS BC LTP. AT 26-os számú főút (Hadak útja) Közigazgatási határ Bunker területe Tölgyfa utca Irinyi János utca - Jószerencsét út 1 Forrás: ITS /

36 Jellemzői és céljai: A BC lakótelep felett tervezett Barcika Bunker a hidegháborús korszakot idéző, egyedi élményt nyújtó turisztikai attrakcióként került meghatározásra. A Bunker időjárási viszonyoktól függetlenül az év minden napjában látogatható lesz. A BC lakótelep és térsége jelenleg azonban nem rendelkezik azokkal a funkciókkal, ami a turisták számára vonzóvá tennék a településrészt, növelve ezzel annak turisztikai potenciálját. Az akcióterületen megvalósítandó intézkedések célja a Bunker mellett a lakókörnyezet és ezzel az életminőség javítása, amivel a helyi lakosság életkörülményei is javulnak. Az akcióterületen tervezett fejlesztések a stratégia A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése és az Élhető települési környezet céljaihoz kapcsolódnak KERTVÁROS-HERBOLYA AT Mátyás király út Herbolyai út Akácfa utca Vármegi dűlő É-i határa közigazgatási határ Vármegi-dűlő D-i határa - Vadvirág utca - Herbolyai út Csille utca Vájár utca Tárna utca Tardonai út Lini István tér Jellemzői és céljai: Kertváros-Herbolya jelenleg több, szabadidős tevékenységre és aktív pihenésre alkalmas területtel (pl.: KSK-sporttelep, Tardona-patak, régi sípálya, tavak) rendelkezik. Ezen már meglévő adottságokra, illetve természet közeliségére alapozva alkalmas arra, hogy a település rekreációs területévé váljon, ezek eléréséhez azonban további beruházások megvalósítása szükséges. Az akcióterületet érintő ezen fejlesztések a lakosság életminőségének javítása mellett új turisztikai attrakciók kialakítására irányulnak. A szabadidős tevékenységek mellett fontos szempont egyrészt az akcióterületbe eső buszpályaudvar és a hozzá kapcsolódó B+R és P+R parkolók megvalósítása, másrészt a felszíni vízelvezetési rendszer rekonstrukciója. A területen tervezett beavatkozások a stratégia Élhető települési környezet és Kertváros- Herbolya, a város szabadidős körzete céljaihoz közvetlenül kapcsolódnak. IPARI PARK AT Miskolc-Bánréve vasúti pálya belterületi határ 26-os főút Bevásárlóközpontok területe Ipari Park D-i határa közigazgatási határ Jellemzői és céljai: A as tervezési ciklus kiemelt szerepet tulajdonít a gazdaságfejlesztésnek. Ezzel párhuzamban Kazincbarcika stratégiai célja A helyi gazdaság diverzifikálása, aminek keretében a vállalkozás-ösztönzés, illetve a működő tőke településre vonzása kiemelten fontos feladat. Az újonnan betelepülő vállalkozásoknak biztosít helyet a város Ipari Parkja, ami megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a betelepülni vágyóknak. Az Ipari Park jövőbeni bővítése érdekében még beépítetlen, vagy más besorolású, de fejlesztési területként kijelölt területek is lehatárolásra kerültek. Az Ipari Park AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia A helyi gazdaság diverzifikálása céljához kapcsolódnak. ALSÓ- ÉS FELSŐBARCIKA AT Közigazgatási határ 26-os főút belterületi határ Jellemzői és céljai: Az akcióterület a 26-os főúttól északra helyezkedik el. A város alacsonyabban fekvő térfelszínén lévő területen kiemelt cél a hosszú távú és biztonságos csapadékvíz elvezetésének megoldása. Az AT sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan belvíz veszélyeztetettsége igen nagy, ezért a talajvíz-szint csökkentése és a felszíni vízelvezetés teljes körű kialakítása nélkülözhetetlen. A Sajó és a hozzákapcsolódó árvízvédelmi területek, védművek kezelése is /

37 kulcsfontosságú emellett. A fentebb tervezett beruházások mellett a vasútállomás környékén tervezett P+R, B+R parkolók kialakítása is indokolja az AT-be való besorolást. Alsó- és Felsőbarcika AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet és a Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása céljaihoz kapcsolódnak. MÁTYÁS KIRÁLY ÚT TARDONA-PATAK AT Jószerencsét út Nyárfa utca Előharaszt-dűlő közigazgatási határ Vármegi-dűlő É-i határa Akácfa utca Herbolyai út Mátyás király út Jellemzői és céljai: A területen megvalósítani kívánt fejlesztések elsősorban a szabadidő aktív és élménydús eltöltéséhez kapcsolódnak. Az AT-be eső Csónakázó-tó jelenleg is számos rendezvény helyszíne, a lakosok kedvelt pihenőhelye. A meglévő adottságokra alapozva további fejlesztések (futópálya, kerékpárút, Kalandpark, Csónakázó-tó területének komplett rehabilitációja, megközelíthetőségének javítása, rendezvénytér kialakítása) megvalósítása van tervben. Az AT másik kiemelt beruházása a Strand fejlesztése, ami a helyi lakosság mellett a turisták számára is vonzó desztinációként jelenik meg. Az AT Mátyás király úti határán a lakótelep parkolási problémáinak enyhítésének érdekében is intézkedések szükségesek. A Mátyás király út Tardona-patak AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet, a Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása és A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése céljaihoz kapcsolódnak. SAJÓKAZINC AT 26-os főút Egressy Béni út Jószerencsét út Alsóvárosi krt. garázssorok Ipari Park D-i határa Bevásárló központok szerviz útja Jellemzői és céljai: Az AT-en a lakosság életminőségének javítását célzó fejlesztések kerültek többségében meghatározásra. Az itt található közterületek és közintézmények állapota nem kielégítő, így azok fejlesztése elsőrendű szempont. Ennek keretében több beavatkozás is tervben van: járdafelújítás, játszóterek felújítása, kutyafuttató kialakítása, az Alsóvárosi óvoda felújítása és környezetének fejlesztése. A Sajókazinc AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet és a Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása céljaihoz kapcsolódnak. DÉL-HERBOLYAI SZEGREGÁTUMOK AT Csille utca Herbolyai út Illyés Gyula út Sárosvölgy Balázs-völgyi-kolónia Barakkok Tardonai út Batthyány Lajos utca Sallai Imre köz Bükkalja út Jellemzői és céljai: A KSH számításai szerint a terület 30% feletti szegregációs mutatóval rendelkezik, ami indokolja akcióterületként való lehatárolását. Az AT több, kisebb - a problématérképeken is feltüntetett - szegregátum összefüggő területté alakításával jött létre, melyek az alábbiak: Gábor Áron úti telep, Régi-telep, Balázs-völgyi kolónia, Sárosvölgyi-telep. Az AT-en tervezett fejlesztések a kedvezőtlen életkörülmények között élő csoportok társadalmi mobilitását, a lakhatási körülmények javítását szolgálják. A fentebb felsorolt szegregátumok településfejlesztési szempontból nem teljesen illeszthetőek be a város testébe, ezért részben felszámolásukkal, az itt élő lakosság egy részének többségi társadalomba való beintegrálásával, akár a város egyéb más területein is lakhatást biztosítva nekik, valamint különböző antiszegregációs felzárkóztatási programokkal, a megkezdett infrastrukturális fejlesztési beavatkozásokkal tervezi a város a szegregáció csökkentését elérni. A Dél /

38 herbolyai szegregátumok AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet céljához kapcsolódnak. HÁMÁN KATÓ UTCAI AT Alsóvárosi körút Jószerencsét út Építők útja Tardonai út Május 1. út ÉRV Zrt. telephelye belterületi határ Jellemzői és céljai: A Belváros peremén elhelyezkedő szegregátumban élők nagy száma, ill. az itt található épületek és közterek leromlott állapota egyértelműen indokolttá teszi a terület rehabilitációját, így akcióterületként került kijelölésre. Cél továbbá, az AT közterületeinek fejlesztése, az akcióterület É-i részén élő idősebb lakosság igényeit is figyelembe véve. A Hámán Kató utcai AT-re tervezett fejlesztések a stratégia Élhető települési környezet céljához kapcsolódnak. 4. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 4.1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kazincbarcika a Sajó-völgy Miskolctól északra eső szakaszának legfontosabb, fejlődő ipari települése. Kazincbarcika 1947-ben Barcika, Sajókazinc településekből jött létre, 1948 évben Berente község is csatlakozott. A városi rangját ben kapta. Az 1950-es években a vegyipar fejlesztésével egy időben mesterségesen létrehozott új város fő funkciója a Borsodi Vegyi Kombinát és a közelben lévő bányaüzemek lakóterületének kialakítására jött létre, akkor még lakótelep jelleggel, hiányos intézményi struktúrával, tervezett településként. Az eltelt időben a város a térség meghatározó településévé, igazgatási és gazdasági központjává vált, járási székhely, mind gazdasági fejlődésénél és erejénél fogva, mind a térség ellátásában, a lakókörnyezet alakításában, oktatási, szociális, egészségügyi és infrastrukturális ellátásban elfoglalt szerepénél fogva. A folyamatosan növekvő város az eredeti tervezett nagyságától már lényegesen nagyobbra nőtt, az ipari fejlődés és a viszonylag sűrű településhálózat miatt a beépített területek a Sajó völgyében Sajószentpéter városáig szinte összenőttek. A BorsodChem Zrt vegyipari nagyvállalat és a hozzá kapcsolódó iparterületek felvetik a településcsoportba tartozó városok, így Kazincbarcika és Sajószentpéter, valamint községek Berente és Múcsony mikrotérségi együttműködésének kérdését, szükségességét. A város Ózd és Miskolc között hozzávetőlegesen félúton, a Sajó völgyét feltáró fő artéria, a 26 számú Miskolc-Bánréve másodrendű főút két oldalán és a 92-es számú Miskolc-Bánréve- Ózd vasútvonal mellett fekszik. A Miskolci Agglomeráció északi határát képezi, de még Miskolc vonzáskörzetéhez tartozik. Ez a helyzet jelentős mértékben meghatározza a város forgalmi súlyvonalait, mind az egyéni, mind a közforgalmú közlekedés szempontjából. A Nyugat-cserehát és az Aggteleki karszt területei a Szuha patak völgyének "közvetítésével" csatlakoznak a Sajó-völgyi közlekedési csomópontokhoz. Az innen érkező j. út Kazincbarcika érintésével vezeti át a forgalmat Miskolc irányába. Ennek megfelelően Kazincbarcika városa természetes központja is a jelzett tájegységeknek. Ugyanakkor akár a kereskedelmi, akár az oktatási vagy a felsőfokú funkciókat tekintjük Miskolc vonzása is erős, mely jelentős átmenő forgalmat generál Kazincbarcikán. Az átmenő forgalom a 26 sz. főúton és a j. összekötő úton (Múcsonyi út) jelenik meg /

39 A város településszerkezetét tekintve kedvező helyzetben van, mert ez a - földrajzi meghatározottság következtében generálódó - átmenő forgalom a városközponti területeken kívül tud áthaladni a városon. Ugyanakkor a főút átkelési szakaszát a közelmúlt kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységet folytató fejlesztései benőtték, fokozva a letelepedett funkciók és az átmenő forgalom egymásra gyakorolt zavaró hatását. A térségi úthálózat szempontjából fontos a város közvetlen bükki kapcsolata a Tardonai út révén. Az út forgalma ugyan nem nagy, de hálózati szerepe jelentős. A Kazincbarcikai Kistérség települései viszonylag kedvező helyzetben vannak, hiszen a főútvonal, a térségi központ és a megyeközpont is rövid időn belül elérhető. A szomszédos városok, Edelény, Szendrő, Putnok és Ózd elérhetősége jó, a megyeközponttal a közlekedési kapcsolat szintén jónak mondható, de hiányzik a Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő 26 számú főút elkerülő szakasza, mely megépítésének tervei lassan két évtizede napirenden vannak. Kazincbarcika térségi kapcsolataiban jelentős változás következett be január 1-től: a területfejlesztési struktúrában, hiszen a korábbi kistérségek helyébe lépő járási rendszerben átalakulások történtek, így például Sajószentpéter város a Miskolci Kistérség helyett a Kazincbarcikai Járás részévé vált. Kazincbarcika város egyes kötelező önkormányzati közfeladatainak ellátásához társulásokba szerveződött a szomszédos települések önkormányzataival. JAVASLAT A megújuló Kazincbarcika, mint a Borsodi Medence térségi szerepkörű, élhető városa városi szerepkörének megőrzésével és megerősítésével megújuló, kedvezően élhető, fokozottan vonzó, lakható, komfortos, fenntartható várossá fejlődjön az agglomeráció és a környező térségek, tájegységek találkozásánál: lakónépességének erejével vonzáskörzetének erős hátterével határon átnyúló kapcsolataival súlyponti pozíciót erősítő intézményi adottságaival történeti-földrajzi útvonalon való elhelyezkedésével múltbéli erősségeinek jövőbe való kiterjesztésével térségi szerepkörének fejlesztésével súlyponti pozícióit erősítő közlekedés földrajzi helyzetével a Borsodi Ipari Tengelyen történő elhelyezkedésével a gazdasági potenciáljának erősítésével a foglalkoztatás növekedésével az egyensúlyra törekvő, kiegyensúlyozott településfejlesztéssel A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések A városnak a fejlesztési elképzeléseihez szükséges figyelembe vennie az országos és megyei fejlesztési koncepciókat és irányelveket. A nemzeti és a területi szintű fejlesztéspolitikai dokumentumok adják a keretét a helyi fejlesztési programoknak. A helyi szintű tervezéskor elengedhetetlen a magasabb szintű programok, koncepciók áttekintése, a kapcsolódási pontok feltárása. A Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga amelyet az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozatával /

40 fogadott el az alábbi fejlesztési irányokat fogalmazta meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kapcsolatban, mely az Integrál Településfejlesztési Stratégia készítésénél is alapelvként szolgált. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása. A foglalkoztatás növelése, a meglévő kkv-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrásgazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapfokú oktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szakés felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen. Miskolc fejlesztése, különösen a tudásigényes, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Miskolcon. Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvíz készlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával. Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése. Integrált állattartási rendszerek kialakítása. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése. Kazincbarcika térségi kapcsolataiban jelentős változás következett be január 1-től: a területfejlesztési struktúrában a korábbi kistérségek helyébe lépő járási rendszerben Kazincbarcikai város járási székhellyé vált. Kazincbarcika 290/2014.(XI.26) Korm. rendelet szerinti helyzete Az egyes járások fejlettségének mérését a 290/2014. Kormányrendelet új paraméterek alapján végezte el, amely szerint a járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, a lakás és életkörülmények, a helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint az infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. A komplex mutató alapján a lakosságszámú Kazincbarcikai járás 198 járásból emelkedő sorrendben a 95. kedvezményezett besorolású járás. JAVASLAT /

41 A nemzeti és a területi szintű fejlesztéspolitikai dokumentumok adják a keretét a helyi fejlesztési programoknak, így a jelen Településfejlesztési Koncepciónak is. A helyi szintű tervezéskor elengedhetetlen a magasabb szintű programok, koncepciók áttekintése, a kapcsolódási pontok feltárása. A Településfejlesztési Koncepció célrendszerénél ezeknek az elveknek a figyelembe vétele szükséges, mert a külső források megszerzésének fontos feltétele az elvek alkalmazása. Ezért a település jövőképét és a hozzá tartozó célrendszer négy átfogó célját az alábbiak szerint javasoljuk meghatározni. Átfogó gazdasági cél: A gazdaság élénkítése, a helyi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás bővítése, a képzések piaci igényekhez igazítása El kell érni, hogy a megújuló Kazincbarcika, mint a Borsodi Medence térségi szerepkörű, élhető városa részben a térségi feladat-ellátási és koordinációs szerepkörének erősödésével, részben a gazdasági potenciáljának növekedésével, a népességének megtartása mellett, fokozottan vonzó, lakható, komfortos, fenntartható várossá váljon. Átfogó társadalmi cél: Az életminőség javítása Erősödjön a város népességmegtartó ereje, javuljon lakossága életminősége és egészségi állapota, erősödjön az identitása, társadalmi befogadó képessége, szociális és közbiztonsága. A megújuló Kazincbarcika létrehozásában fontos szerepet kell, hogy kapjon a város-imázs továbbépítésén túl a városrekonstrukció folytatása és kiterjesztése, a települési értékek és a táji sokszínűség megőrzése, védelme. Átfogó fizikai fejlesztési cél: Az épített környezet fejlesztése A megújuló városszerkezet, a városrészek kiegyensúlyozott arányos fejlesztésével, a közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztésével és korszerűsítésével, az intézményi infrastruktúra további fenntartható fejlesztésének eszközeivel a vonzó települési környezet kialakítása. Átfogó táji, természeti célok: Klímatudatos lépések megtétele Fenntartható, környezetbarát és energiatudatos elvek érvényesítése a településfejlesztésben a környezetterhelés csökkentése mellett. Szűnjön meg a város korábbi tervekben kijelölt, aránytalan szétterülése, mely összhangban van a fenntartható város elvével. Erősödjön a város zöldterületi rendszere. Az energiatudatos elvek alkalmazása elősegíti az energia hatékonyság növelését, a megújuló energiahasználat elterjesztését. Különös szerepe lehet a környezetbarát közlekedési módok támogatásának, mely részben a tömegközlekedés alternatív lehetőségeinek ad teret, illetve a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a települések, illetve a településrészek közötti elérhetőséget javítja. A környezeti elemek állapotának javításával és a környezetkárosítással érintett területek kármentesítésével a környezetterhelés csökken. A Sajó folyó árvízvédelmének javításával, valamint a hullámtér kezelési tervének magalkotásával az elkerülő út tervezett megépítésével összhangban javul a város árvízvédelmi helyzete és biztonsága. Az élővízfolyások ökológiai állapotának javítása nemcsak a vízrendezési kérdések megoldásában játszik jelentős szerepet, de a zöldterületi rendszer fejlesztésével párhuzamosan a városi környezetminőség javulását is eredményezheti /

42 4.1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések Kazincbarcika városát az Országos Területrendezési Terv és a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Területrendezési Terv is érinti. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Terv január 1-én hatályba lépő változata bizonyos esetekben felülírhatja a hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési terv előírásait, így fokozott figyelemmel kell eljárni az államigazgatási szervek adatszolgáltatásai alapján az egyes térségi övezetek lehatárolásánál. A módosított, január 1-től hatályos, évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről az alábbiakat tartalmazza: 2. sz. melléklet Az Ország Szerkezeti Terve A Településrendezési terv készítésekor a város térségi besorolásait a BAZ Megyei Területrendezési Terv alapján kell figyelembe venni sz. melléklet Országos ökológiai hálózat övezete A város igazgatási területét érinti az országos ökológiai hálózat sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti, de a kiegészítő adatszolgáltatás alapján megjelenhetnek az átlagosnál jobb termőterületek sz. melléklet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet A külterületet 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki /

43 3.5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Fedi a város igazgatási területét. 14/A. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni sz. melléklet Világörökségi és világörökség várományos terület övezete A város igazgatási területét nem érinti sz. melléklet Országos vízminőség-védelmi terület övezete A város igazgatási területét szinte teljes mértékben fedi. 15. (2) ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani sz. melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet. 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki sz. melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete i A város igazgatási területét nem érinti. Az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények tekintetében az alábbiak érintik Kazincbarcika város igazgatási területét: Főútvonal, Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya Földgáz szállító vezeték, Termékvezeték,400kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme /

44 BAZ Megyei Területrendezési Terv Térségi szerkezeti terv /

45 TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV A 37/2009.(IV.30.) számú. határozat és mellékletei alapján Kazincbarcika város érintettsége: 1.1 számú melléklet Védett természeti területek Nem érinti a települést 1.2 számú melléklet Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Kiemelten fontos érzékeny természeti terület 1.3 számú melléklet Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek Nem érinti a települést 1.4 számú melléklet Borvidéki térségek Nem érinti a települést 1.5 számú melléklet NATURA 2000 területek NATURA 2000 madárvédelmi területek 1.6 számú melléklet A megye területét érintő légszennyezettségi zóna A Sajó völgye légszennyezettségi zónába tartozó település 1.7 számú melléklet Nitrátérzékeny települések Nitrátérzékeny település 1.8 számú melléklet Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági terület Nem érinti a települést /

46 1.9 számú melléklet Települési területek Településhálózati csomópont területe 1.10 számú melléklet Védendő szerkezetű települések Nem érinti a települést 1.11 számú melléklet Ipari parkok és logisztikai központok Ipari parkokkal érintett terület 1.12.számú melléklet 1.13.számú melléklet Turisztikai központok Nem érinti a települést Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 1.14.számú melléklet 1.15.számú melléklet Kiemelt térségek által érintett területek Nem érinti a települést Térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek Nem érinti a települést BAZ MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZABÁLYZATA A 10/2009. (V. 5.) számú rendelet és mellékletei alapján Kazincbarcika város érintettsége: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete döntött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról. A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára /

47 A 10/2009.(V. 5.) sz. rendelet mellékletei Kazincbarcikai érintettsége: 3.1 számú melléklet Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei Magterület Ökológiai folyosó, 3.2 számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdő- és szántóterületek övezetei Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.3 számú melléklet Országos és komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei Országos komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei 3.4 számú melléklet Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetei Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete /

48 3.5 számú melléklet 3.6 számú melléklet Világörökség terület övezete, történeti települési terület övezete Nem érinti a települést Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3.7 számú melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Nem érinti a települést 3.8 számú melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezetet 3.9 számú melléklet Együtt tervezhető térségek övezete Nem érinti a települést 3.10 számú melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Nem érinti a települést 3.11 számú melléklet Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nem érinti a települést 3.12 számú melléklet Nagyvízi meder övezete Nagyvízi meder övezete /

49 3.13 számú melléklet Földtani veszélyforrás övezete Földtani veszélyforrás övezete 3.14 számú melléklet Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete Vízeróziónak kitett terület által érintett település 3.15 számú melléklet Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete Nem érinti a települést JAVASLAT A Településrendezési Eszközök teljes körű felülvizsgálata során a magasabb rendű terveknek való megfelelőséget biztosítani szükséges. Ehhez az adatszolgáltatásokat az előzetes tájékoztatási eljárás során az államigazgatási szervek biztosították. A Településrendezési eszközök készítése során a Táj- és természetvédelmi, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni, és összhangba kell hozni a településfejlesztési elképzelésekkel. Ezzel kapcsolatosan konfliktust nem látunk, veszélyt jelenthet azonban az újonnan beépítésre szánt területek kijelölése esetében az átlagosnál magasabb aranykorona értékű termőföldek más rendeltetésre történő hasznosítása, valamint a hatályos Településrendezési Eszközökben kijelölt iparterületi fejlesztések, melyeket a tervek jóváhagyása óta nagyvízi mederbe soroltak át A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult és meg nem valósult elemei HÁLÓZATI ELEMEK Megvalósult hálózati fejlesztési elemek: A Településszerkezeti terv tervezett hálózati fejlesztési elemei közül, több lényeges, településszerkezeti elem megvalósult, elsősorban a Belváros tehermentesítését szolgáló Keleti és Nyugati gyűjtő utak. Megvalósult az Ipari Parkot feltáró városi gyűjtőút. Meg nem valósult hálózati fejlesztési elemek: /

50 A Településszerkezeti terv tervezett hálózati fejlesztési elemei közül, több lényeges, településszerkezeti elem nem valósult meg. A legjelentősebb ezek közül a döntően a 26. számú országos főútvonal megépítését, valamint annak visszakötését a 26. számú országos főútvonal elkerülő szakaszához kapcsolódik. - Elmaradt a 26-os főútvonal elkerülő szakaszának megépítése - Elmaradt a 26-os főútvonal elkerülő szakaszának visszakötése a meglévő 26-os főútvonalba További elmaradt, szükséges hálózat fejlesztési elemek: - Tardonai és Herbolyai út összekötése - Herbolyai út folytatása és kikötése a Tardonai útba - Hajcsár utca és folytatása kiépítése - Vadvirág utca folytatása és kiépítése (részben) - Városi csomópontok rekonstrukciója További elmaradt, felülvizsgálható hálózat fejlesztési elemek: - Elmaradt a vasútvonallal párhuzamos városi gyűjtőút kiépítése Településfejlesztési Koncepció mellékletét képező térképen bemutatásra kerülnek a közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztés irányvonalai. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELEMEK A településszerkezeti terv területfelhasználási elemei közül az alábbi jelentős fejlesztéseket irányozták elő, melyek nem, vagy csak részben valósultak meg: - A város nyugati, északnyugati részén az Ipari Park területei csak részben valósultak meg. - A Kertváros - Herbolya városrész nyugati részén belül a kertségekbe tervezett, nagyarányú kertvárosias lakóterületek kerültek kijelölésre, melyek fejlesztésére nem került sor. - A Belváros nyugati részén, a szegregált területek közvetlen közelébe tervezett kertvárosias lakóterület fejlesztés nem valósult meg. - Nem valósult meg a vasútvonaltól északra elhelyezkedő iparterület fejlesztése az Ipari út környezetében - Nem történt meg a Városi köztemető bővítése. Megállapítható, hogy a Településszerkezeti tervben előirányzott a városi hatáskörbe tartozó településszerkezeti jelentőségű hálózati és területfelhasználási elemekből lényeges elemek megvalósultak. A meg nem valósult elemek jelzik azt, hogy a korábbi Településszerkezeti terv úgynevezett kínálati terv volt, a településszerkezet minden vonatkozásában nagyméretű zöldmezős fejlesztéseket irányzott elő, melynek létjogosultságát felül kell vizsgálni, illetve meg kell teremteni fejlesztésük lehetőségeit. JAVASLAT Tekintettel arra, hogy a város demográfiai helyzete nem alakult kedvezően, valamint a közlekedési infrastruktúrafejlesztések is elmaradtak a várakozásoktól, valamint a belső megközelítési viszonyok javulása ellenére a gazdaságfejlesztés területei sem valósultak meg, a kínálati zöldmezős lakóterület fejlesztések visszafogására van szükség. Ezért a szétterülő város tervezett fejlesztései helyett a fenntartható város jövőképe kell, hogy érvényesüljön, oly módon, hogy a városnak azért maradjanak fejleszthető, elsősorban gazdasági területei, és kisebb arányban lakóterületi fejlesztésekre is legyen lehetőség /

51 Településfejlesztési Koncepció mellékletét képező térképen bemutatásra kerülnek a területfelhasználás és zöldterületi rendszer fejlesztés irányvonalai A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 2 Demográfia népesség Kazincbarcika állandó-, illetve lakónépessége is folyamatosan csökkendő tendenciát mutatott a közti időszakban. A település az ezredfordulón még több mint 34 ezer állandó lakossal rendelkezett, a lélektani 30 ezer alá 2011-ben csökkent. A lakónépesség vonatkozásában megfigyelhető, hogy az már 2008-ban 30 ezer fő alá csökkent. A 2013-as állandó népesség 86,5%-a a 2000-es állapotnak, még a lakónépesség esetében a csökkenés nagyobb volt, ott az időszak végi népesség 83,4%-a a 2000-esnek Állandó népesség Lakónépesség Kazincbarcika népessége (fő) Forrás: TEIR A 2001-es állapot szerint Kazincbarcika korstruktúrája a vizsgált területi szintek vonatkozásában relatíve fiatalos képet mutatott: a 0-14 évesek aránya meghaladta a járásközponti és országos szintet, még a 60 éven felülieké bőven az országos átlag alatt volt. Ehhez képest 2011-ben a 0-14 éves korcsoport megoszlása itt volt a legalacsonyabb; a 60 éven felüliek aránya 10 év alatt 23,1%-ra emelkedett, megközelítve ezzel az országos és a járásközpontok átlagát. Ebből az adatsorból megállapítható, hogy Kazincbarcika népessége relatíve gyors ütemben öregedett. A város kedvezőtlen demográfiai helyzetével ellentétben, a járásban 2001-ben és 2011-ben is magas volt - a vizsgált területi szintek vonatkozásában - a fiatalok és alacsony az idősek aránya. Ez a látszólagos ellentmondás a Kazincbarcikai járásban viszonylag nagy számban élő roma lakosság eltérő korstruktúrájára vezethető vissza. Egy terület népességének csökkenése mögött két tényező áll. Egyrészről a természetes fogyás jelensége, ami esetében a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. Másrészről, a kivándorlás az adott területi egységről, amelyet a vándorlási egyenleg negatív előjele mutat. Kazincbarcika esetében is jelen van a fogyás, de tendenciáját tekintve a vizsgált területi egységek vonatkozásában 2006-ig a legjobb mutatókkal rendelkezett (0 és -3,2 között). Majd között a megyei és az országos érték körül mozgott, azonban től azok alá süllyedt (2013-ban -5,5 ). A Kazincbarcikai járás esetében megemlíthető, hogy 2007-től a természetes fogyás mértéke a megyei és az országos szint alá csökkent, 2013-ban már a járásban volt a legnagyobb a természetes fogyás (-5,8 ). Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 3 2 Forrás: ITS 3 Forrás: KSH, ITS /

52 Kazincbarcika város szegregátumaival mind a 2008-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégia, mind a 2013-ban jóváhagyott Helyi Esélyegyenlőségi Program foglalkozott. A város területén belül három kiemelten veszélyeztetett szegregációs terület került lehatárolásra, az alábbiak szerint: Az úgynevezett szegregációs mutató értéke alapján: A. 35% feletti szegregációs mutató 1. sz. szegregátum: Tardonai út Illyés Gyula út (Herbolya régi telep) 2. sz. szegregátum: Csille utca Bükkalja út Gábor Áron utca Herbolyai út 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca Május 1. út Iskola köz Kazincbarcika szegregátumai (35%-os mutató felett) B. 30% feletti szegregációs mutató Forrás: KSH 1. sz. szegregátum: Tardonai út Ilyés Gyula út 2. sz. szegregátum: Csille utca Bükkalja út Gábor Áron utca Herbolyai út 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca Május 1. út Iskola köz 4. sz. szegregátum: Kossuth Lajos utca Mikes Kelemen utca Vécsetal tanya (külterület) /

53 Kazincbarcika szegregátumai (30%-os mutató felett) Forrás: KSH A szegregátumok bemutatása 4 : A szegregátumokról általánosságban elmondható, hogy a városi átlaghoz képest - magasabb a gyermekek ( 14 év) aránya; - magasabb az alacsony végzettségűek aránya; - magasabb a munkanélküliségi ráta; - alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány; - magasabb a komfort nélküli, illetve egyszobás lakások aránya. A szegregátumok kiemelkedő problémája a munkanélküliség, mobilizációs és szociális problémák, a lakások állapota, a környezet állapota. 1. sz. szegregátum: Tardonai út Illyés Gyula út A szegregátum több részterületet, kolóniát tartalmaz, úgymint a Gábor Áron úti kolónia, Barakkok, a Balázs-völgyi kolónia, valamint a Sárosvölgyi-telep. A KSH lehatárolása alapján a szegregátum lakónépességének száma 370 fő, melyből a évesek aránya 58,1%. A lakosság korcsoportos megoszlása a városéhoz képest fiatalos, a városi átlagnál jóval nagyobb a fiatalok (27,8%) és jóval kisebb az idősek (14,1%) aránya. 4 Forrás ITS /

54 A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 27%, mely közel fele a városi átlagértéknek. A szegregátum lakásállománya 131 db, ebből az alacsony komfortfokozatú lakások (komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások) aránya 78,6%. A szegregátumban kizárólag családi házas épületek találhatók. A szegregátum megközelíthetősége a város felől nehézkes, hiányzik a Herbolyai gyűjtőút, valamint a bükki kerékpárút kiépítése, mely oldaná a fizikai elszigeteltséget. A szegregátum területén kiemelt problémát jelent a rendezetlen környezeti állapot, a horgásztó környéke, az ökológiai folyosói szerepét betölteni nem képes zöldterület. Ugyancsak a fejlesztéseket gátolja jelenlegi állapotában az erősen leromlott lakókörnyezet, amelynek fejlesztése, a jelenlegi állapot felszámolása szükséges. A területen hiányos a szennyvízhálózat kiépítettsége, továbbá a város teljes területével együtt fontos a belterületi vízrendezést megtervezni és ez alapján a rekonstrukciókat végrehajtani. 2. sz. szegregátum: Bükkalja út Csille utca Herbolyai út Gábor Áron utca A KSH lehatárolása alapján a szegregátum lakónépességének száma 86 fő. A lakosság korcsoportos megoszlása a városéhoz képest fiatalosabb, a városi átlagnál nagyobb a munkaképes korúak (72,1%) és jóval kisebb az idősek (14,0%) aránya. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 22,7%, mely alig több mint 40%-a a városi átlagértéknek. A szegregátum lakásállománya 27 db, ebből az alacsony komfortfokozatú lakások (komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások) aránya 29,6%. A szegregátumban kizárólag családi házas épületek találhatók. A szegregátum megközelíthetősége a város felől nehézkes, hiányzik a Herbolyai gyűjtőút, valamint a bükki kerékpárút kiépítése, mely oldaná a fizikai elszigeteltséget. A szegregátum területén kiemelt problémát jelent a rendezetlen környezeti állapot, a horgásztó környéke, az ökológiai folyosói szerepét betölteni nem képes zöld terület. Ugyancsak a fejlesztéseket gátolja jelenlegi állapotában az erősen leromlott lakókörnyezet, amelynek fejlesztése, a jelenlegi állapot felszámolása szükséges. A területen a város teljes területével együtt fontos a belterületi vízrendezést megtervezni és ez alapján a rekonstrukciókat végrehajtani. 3. sz. szegregátum: Iskola köz Ny-i oldal Hámán Kató utca Béke tér - Május 1 út Egyház dűlő Névtelen utca A KSH lehatárolása alapján a szegregátum lakónépességének száma 928 fő, a szegregátumok között a legnagyobb lakónépességgel rendelkezik. A lakosság korcsoportos megoszlása a városéhoz képest fiatal, a városi átlagnál jóval nagyobb a fiatalkorúak (26,4%) és jóval kisebb az idősek (9,6 %) aránya. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 30,1%, mely alig több mint fele a városi átlagértéknek. A szegregátum lakásállománya 312 db, ebből komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 46,7%. A szegregátumban döntően társasházi lakások találhatók, jelentős részben önkormányzati tulajdonban. A szegregátumnak közlekedési problémát jelent a Völgypark út és a lakóterület kapcsolatának hiánya, továbbá a szegregátumban a parkolók hiánya és a közterületek állapota /

55 A szegregátum területén problémát jelent a lakótelepi közterületi és zöldfelületi rendszer állapota, a szegregátum lakókörnyezeti állapota. A területen a város teljes területével együtt fontos a belterületi vízrendezést megtervezni és ez alapján a rekonstrukciókat végrehajtani. 4. sz. szegregátum: (30%-os lehatárolás): Kossuth Lajos utca Mikes Kelemen utca Hadak útja A KSH lehatárolása alapján a szegregátum lakónépességének száma 65 fő. A lakosság korcsoportos megoszlása a városéhoz képest fiatalos, a városi átlagnál jóval nagyobb a fiatalkorúak (27,7%) és kisebb az idősek (18,5 %) aránya. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 32,5%, mely alig több 60%-a a városi átlagértéknek. A szegregátum lakásállománya 19 db, ebből komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 35,3%. A szegregátumban döntően családi házak találhatók. A szegregátumnak közlekedési problémát jelent kerékpárút hiánya a 26-os út mentén, illetve a Múcsonyi úti csomópont kialakítása. A szegregátum területén a város teljes területével együtt fontos a belterületi vízrendezést megtervezni és ez alapján a rekonstrukciókat végrehajtani, a területen kiemelt problémát jelent a belvízveszély. JAVASLAT A Település társadalmával kapcsolatos kiemelt célként az életminőség javítását határozhatjuk meg. A város népességének várható növekedésével jelenleg nem lehet számolni, részben területi, részben gazdasági korlátok miatt sem. Az azonban lényeges kérdés, hogy a település lakosságának összetétele hogyan alakul, mennyiben sikerül a várost komfortos, rendezett élettérré fejleszteni, jó közlekedési kapcsolatot kialakítani. Fontos, hogy a város csomóponti szerepét kihasználva erősítse térségi szerepkörét, és a gazdasági fejlődés mellett intézményi korszerűsítéseket is végrehajtson, annak érdekében, hogy a fejlesztések koncentráltan, és szakmailag megalapozottan történjenek. Külön kell említést tenni arról, hogy a szegregált településrészek fejlődésében csak hosszabb távon és jelentős koncentráció mellett várható kedvező javulás, pozitív irányú elmozdulás. A Településfejlesztési Koncepció mellékletét képező térképen bemutatásra kerülnek a szegregátumok kezelésével kapcsolatos javaslatok. Társadalmi befogadás, szociális biztonság erősítése érdekében fontos a hátrányos helyzetű rétegek elsősorban a roma kissebséghez tartozó lakosság felzárkóztatása érdekében az érintett területeken szociális rehabilitációs és integrációs programokat végrehajtani, az infrastrukturális helyzetet javítani, munkalehetőségeket biztosítani, vagyis a további leszakadásukat mielőbb meggátolni. Különösen fontos ez azért is, mivel tény, hogy a demográfiai mutatók alapján a roma lakosság körében nagyobb a születésszám, így a városon belüli részarányuk folyamatosan növekszik. Az életminőség javításának kiemelkedő eszköze a hagyományőrzés és az identitáserősítés is. Ennek keretében fokozott figyelmet kell fordítani a települési értékvédelemre, mind a településszerkezeti, mind az építészeti, mind a táji értékek megőrzésére. Erősödjön a város népesség megtartó ereje, javuljon lakossága életminősége és egészségi állapota, erősödjön az identitása, társadalmi befogadó képessége és szociális biztonsága. Településfejlesztési Koncepció mellékletét képező térképen bemutatásra kerülnek a szegregált területekkel kapcsolatos fejlesztések irányvonalai /

56 4.1.6 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Oktatás Óvodai ellátás Kazincbarcikán az óvodai ellátás intézményi szinten integrálásra került, Kazincbarcikai Összevont Óvodák néven. Az intézményhez jelenleg egy székhelyintézmény, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvoda tartozik. Az óvodai férőhelyek száma 2013-ban 978 fő, csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenő gyermekszám miatt a mutató növekedésére nem lehet számítani a közeljövőben. Az intézmények 96%-os kapacitás kihasználtsággal működnek, mely valamelyest magasabb az országos és a megyei járásközpontok kapacitás kihasználtságánál. Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek számát tekintve az látható, hogy ebben a korosztályban a kapacitás kihasználtság valamivel rosszabb, 76 %, de arányát tekintve megfelel az országos és területi átlagnak. A város által fenntartott intézményekbe a más településekről bejáró óvodások száma 56 fő. A város korábbi erőfeszítéseinek ellenére az óvoda intézményeknek helyt adó épületek többsége még mindig többek között energetikai - felújításra szorul. Az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda, mint egyházi fenntartású intézmény 2011-től fogadja a gyerekeket Kazincbarcikán. Európai uniós forrásokból a időszakban 3 óvodai tagintézmény akadálymentesítése, valamint a korábbi nevén Mátyás Király Úti Tagóvoda (mai nevén: Kazincbarcikai Összevont Óvodák Füzike Tagóvodája) felújítása történt meg. Az óvodai intézmények épületei a megvalósult fejlesztésektől függetlenül további felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. Általános Iskolák Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma Kazincbarcikán 2013-ban 2483 fő, 2009 óta stagnáló tendenciát mutat. A 2000-es évek elején tapasztalt drasztikus csökkenés az elmúlt 5 évben lassult és 2500 fő létszám körül stabilizálódni látszik. Az ingázó tanulók létszáma jelenleg 469 fő a város általános iskoláiban, ez a tanulók 18%-a. Kazincbarcika Város Önkormányzata a város területén működő általános iskolákat átszervezte, létrehozva egy székhely intézményt (Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola) és 5 tagintézményt, melyből egy vidéken Szuhakállóban található. Az intézményi feladatok ellátására a város a környező településekkel feladat-ellátási szerződést kötött az ésszerű és gazdaságos közoktatás szervezésének ellátása érdekében, a jogszabályi környezet változása okán már a KLIK a fenntartó. Az oktatási intézmények közül az ÉMOP-4.3.1/2F-2f Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése (ERFA) pályázati kiírás keretében a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola székhelyintézmény és az Árpád Fejedelem Tagiskolájának épületei teljes körű infrastrukturális felújításra kerültek. A KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések program keretében pedig a korábbi nevén Ádám Jenő Általános Iskola Dózsa György Tagiskolájának mai nevén: Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Dózsa György Tagiskolája, valamint a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának komplex épületenergetikai korszerűsítése valósult meg. Ezen felül az elmúlt időszakban a Dózsa György Tagiskola és az Ádám Jenő Tagiskola külső-belső akadálymentesítése is megtörtént. 5 Forrás ITS Megalapozó Vizsgálat /

57 Ennek ellenére az oktatási intézményeknek helyt adó épületek többsége még mindig többek között energetikai - felújításra szorul. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek átlagos létszámát tekintve megállapítható, hogy az magasabb az országos és megyei járási központok átlagánál, viszont az átlagos létszám 2009 óta a kazincbarcikai iskolákban is csökken. A városban egyházi fenntartású alapfokú oktatási intézményként a Tompa Mihály Református Általános Iskola működik. A város és egyben a környező települések hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében meghatározó szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. Az iskola, mely már a kezdetektől fogva a szalézi nevelési módszerrel megegyező alapokon működött, 1991-ben vette fel a Don Bosco nevet és 1993 óta van a Don Bosco Szalézi Rend fenntartásában. Az intézményben az általános képzés mellett felzárkóztatás, érettségire való előkészítés, szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Az intézmény kapuja nyitva áll a legszegényebbek és legveszélyeztetettebbek előtt is. Középiskolák A városban 4 db gimnáziumi oktatási és szakközépiskolai képzést nyújtó intézmény található. Ezek közül az Ózdi Szakképzési Centrum fenntartásában 1 intézmény (Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, és ennek Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolai Tagiskolája) áll, 3 intézmény (Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Szalézi Szent Ferenc Gimnázium) pedig egyházi fenntartású. A középiskolai intézményekben tanuló gyermekek létszáma 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, 2013-ban 2501 fő volt a tanulói összlétszám. A középiskolai férőhelyek száma Szalézi Szent Ferenc Gimnázium: Az iskola kihasználtsága a tantermi és a férőhely-mutatók alapján közel 100 %-osnak tekinthető, a 2015/16-os tanévben 625 fő nappali tagozatos tanulóval. Az esti tagozat az intézményben 2015-ben megszűnik. Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium: férőhely alapító okirat szerint 2014-ben: 1268 fő, tanulói létszám: 563 fő, a kapacitás kihasználtság 44%-os. A tanulói létszám az elmúlt 5 évben folyamatosan csökken. Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon: Az alapító okiratban szereplő tanulói létszám nappali rendszerű iskolai oktatásban 1020 fő, évben a statisztikai tanulói létszám 719 fő az intézményben. A levelező oktatás engedélyezett létszáma 100 fő, 2014-ben 26 fő vett részt ebben a képzési formában, ez 26%-os kapacitás kihasználtságot jelent. A kollégium 110 férőhelyére 2014-ben 23 tanuló jutott (21%). A más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 81,9 %, ami mutatja, hogy a város jelentős középfokú oktatási központ. Felsőoktatási feladatokat ellátó intézmény Kazincbarcikán nem található, bár korábban működött főiskolai kar még a 70-es években. A felsőoktatás jelenlegi átszervezésében a főiskolai képzés visszaállításának nincs realitása, különösen a Miskolci Egyetem közelségében, viszont az egyetemmel a gazdasági és szakképzési kapcsolatok szorosabbra fűzése további fejlődési lehetőséget hordoz /

58 Művészeti oktatás A Kazincbarcikán működő Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a térség egyik szakmailag legelismertebb és legnagyobb létszámú művészetoktatási intézménye. Az iskola négy művészeti ág tanszakán biztosít színvonalas képzést növendékei számára, úgy, mint zeneművészet, táncművészet, képző,- és iparművészet, valamint színművészet Egészségügy Kazincbarcikán az egészségügyi alapellátások megoldottak, elérhetőek, valamint a felmerülő igényeket kielégítik. Háziorvosi ellátás A városban 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi körzet található, ezen felül munkanapokon 17:00-től másnap 7:00-ig, valamint munkaszüneti napokon és hétvégén orvosi ügyelet érhető el a városban. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 1468 lakos jut, ezzel az ellátott lakosok száma körzetenként az országos átlagnak megfelelő képet mutat, viszont a járásközpontokhoz képest Kazincbarcikán a háziorvosok leterheltebbek. Kazincbarcikai Kórház A Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként működik. A kórház működésének a célja az, hogy az egészségügyi szakellátások összehangolásával, koordinálásával, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával, a pályakezdő egészségügyi dolgozók foglalkoztatásával, szakmai továbbképzésének biztosításával és ezek hatékonyan működő rendszerbe történő integrálásával elősegítse, megerősítse a működési körébe tartozó egészségügyi közfeladatok ellátását. A kórház fenntartója a Magyar Állam, mely közhasznú tevékenysége során közfeladatot lát el. Ma a kórház térségi krónikus-rehabilitációs kórházként működik, a fekvőbeteg osztályok tekintetében megszűnt az intenzív ellátás, a gyermekgyógyászati ellátás, a sürgősségi ellátás, csökkentett ágyszámmal működik a szülészet-nőgyógyászat. A sebészeti ellátás egynapos formában működik. A településen gyermekorvosi ügyelet is biztosított. Jelenleg 78 település tartozik a kórház beutalási területéhez. A járó beteg szakrendelők által ellátott lakosságszám fő, kivéve a reumatológiát, ahol lakos ellátásáról gondoskodnak. A kórház a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete által 2013-ban módosított működési engedélye alapján, 7 osztályon, 219 fekvőbeteg szakellátási ágykapacitással rendelkezik. Ebből aktív ágyszám 55 db 3 osztályon. A krónikus betegek ellátására szolgáló ágyszám összesen 164, ebből a mozgásszervi rehabilitációs osztályé 66, krónikus osztályé 38, ápolási osztályé 30, a pszichiátriai rehabilitációs osztályé pedig 30 ágy. Az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház telephelye a kórháznak, 110 ágyon Krónikus Pszichiátria és 32 ágyon Pszichiátriai Rehabilitáció működik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház közreműködőjeként, általános sebészeti szakmában a kórházban 15 kihelyezett ágy működik. A kazincbarcikai kórházban bekövetkezett struktúraváltáshoz kapcsolódóan megújult a járó betegek ellátására alkalmas szakrendelői épület. Az aktív fekvőbeteg ellátás leépítését a település lakossága döntően teherként értékeli, hiszen számos ellátást Miskolcon lehet igénybe venni, az átszervezések nehezítették egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, holott az eszközállomány és az infrastruktúra is helyben rendelkezésre áll, igaz további felújításra szükség lenne /

59 Az elmúlt évtizedben történt változtatások azt mutatják az itt ellátott betegszám növekedése alapján, hogy az egészségügyi rendszer elmozdult a járóbeteg-szakellátás irányába, amely költséghatékony módon kevesebb betegteherrel gyógyítja a betegeket. A térség lakói számára széles spektrumú járóbeteg szakrendelések működnek. A szakrendelői infrastruktúra a korábbi kórház felújítás által csak részben volt érintett. Azonban a megvalósult TIOP /1B számú projekt keretén belül a teljes szakrendelői épületrész felújításra került, korszerű, hatékonyan működtethető betegfogadó és -ellátó terek kialakításával. Minden felújításra kerülő épületrészben megvalósult a teljes körű akadálymentesítés is Szociális ellátás Bölcsődék A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A város két bölcsődei intézményt tart fent (Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ I. és II. Bölcsőde). A működő férőhelyek száma 216 fő, 2011-től jelentős, mintegy 35%-os emelkedést mutat a korábbi időszakhoz képest, melyben szerepe van az ÉMOP /B pályázati konstrukcióban megvalósult Kazincbarcika város I. számú bölcsődéje kapacitásbővítését és rekonstrukcióját tartalmazó projektnek. Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma alapján az intézmények kapacitás kihasználtsága magas, mintegy 92 %, a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően viszont az addig jellemző túlterheltség megszűnt. A bölcsődei ellátottság az országos átlaghoz (98% kihasználtság) képest jobbnak mondható, a megyei járásközpontokkal (92%) azonos képet mutat. Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma alapján megállapítható, hogy a bölcsődei ellátottsága javuló tendenciát mutat a 2000-es évektől kezdődően, Kazincbarcika esetében (2013-ban 3,2 fő) az országos és megyei járásközpontok átlagánál kedvezőbben alakul. A bölcsődék épületei a megvalósult fejlesztésektől függetlenül további felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. Szociális Szolgáltató Központ Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ a szociális törvény (1993. évi III. törvény) valamint a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) alapján az ellátásokat igénybe vevők részére személyes gondoskodást nyújtó feladatokat lát el, ami magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási formák az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítés. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formák az ápolástgondozást nyújtó intézmény (I-II. Sz. Idősek Otthona), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (Időskorúak Gondozóháza, Éjjeli Menedékhely), valamint a nappali ellátást nyújtó intézmény (I. Sz. Idősek Klubja, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Nappali Melegedő). A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyermekjóléti Szolgálat és a gyermekek napközbeni ellátása (I-II. Sz. Bölcsőde). Intézményi egységek: - Szociális étkeztetés szolgáltatás nyújtásával egyszeri étkezés, meleg ebéd biztosítása azon szociálisan rászorult személyek részére, akik ezt saját részükre más módon nem képesek megoldani (2014-ben 475 fő ellátott) /

60 - Házi segítségnyújtás keretében olyan idős, vagy beteg emberek saját otthonában történő gondozása-ápolása, akik intézményi ellátásra nem szorulnak (2014-ben 107 fő ellátott). - A családok támogatását, a gyermekek védelmét segíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége (2014-ben 6296 esetszám). - Elemi létfeltételek teremtése a hajléktalan, perifériára szorult személyek részére az Éjjeli Menedékhely és Nappali Melegedő (2014-ben 70, illetve 63 fő ellátott) működtetésével. - Nappali tartózkodást, szociális és mentális támogatást, társas és közösségi kapcsolatok megtartását teszi lehetővé az Idősek Klubja (2014-ben 70 fő ellátott) szolgáltatás. - A Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása (2014-ben 31 fő ellátott) elő kívánja segíteni a fogyatékos személyek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségét, célja a fogyatékkal élők, értelmileg akadályoztatott személyeket nevelő családok tehermentesítése, a szülők, hozzátartozók munkaerő-piaci reintegrációjának segítése. - Tartós bentlakásos elhelyezést, ápolást-gondozást biztosítanak az idősotthonok (I-II. Sz. Idősek Otthona 2014-ben 48, illetve 16 férőhely), melyben azon önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes idős betegeket gondozzák, akiket házi segítségnyújtás keretében már nem lehet ápolni-gondozni. - Az Időskorúak Gondozóháza (2014-ben 19 férőhely) ideiglenes jelleggel, bentlakással teljes körű gondozást-ápolást nyújt azoknak az időskorúaknak, betegeknek, akik gondozása otthonukban időlegesen nem megoldható. - A Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás szolgáltatás (2014-ben 136 fő ellátott) az önálló életvitel fenntartása mellett a felmerülő krízishelyzeteket hárítja el. - Két bölcsődében, (2014-ben 104, illetve 86 fő ellátott) a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása, és nevelése történik. Továbbá egyedi esetekben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet 36. (2) bekezdése értelmében ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi v. szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a 4. életév betöltését követő augusztus 1-éig, valamint a 35. (3) bekezdése értelmében a bölcsőde vállalhatja a 6 éven aluli SNI gyermekek nevelését és gondozását, amennyiben az ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. Míg az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága Kazincbarcikán valamivel alulmarad az országos átlagtól, addig az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtsággal működnek. JAVASLAT A település humán infrastruktúrájának fejlesztése a településen élők, a helyi társadalom életminőségének javítását szolgálja. Kiemelt részcélként fogalmazhatjuk meg az oktatási és kulturális intézményi infrastruktúra fejlesztését, ezen belül különös figyelmet fordítva az oktatási és kulturális intézmények színvonalának megőrzésére, fejlesztésére, energetikai és teljes körű korszerűsítésére, és esetenként a hiányzó, vagy már nehezen működtethető új intézmények megépítésére. Kiemelt részcélként fogalmazhatjuk meg az egészségügyi és szociális ellátás területén a lakosság egészségügyi állapotának javítását, a szociális ellátások fejlesztését, bővítését, a betegségmegelőzés kiemelt kezelését, az idősellátás fejlesztését a kínálat bővítésével. Ennek fontos része a meglévő intézményhálózat fejlesztése és korszerűsítése. Társadalmi befogadás, szociális biztonság és közbiztonság erősítése /

61 Fontos önkormányzati feladat a közmunkaprogram bővítése is. A közbiztonság kérdésében is feladatok vannak, mind műszaki, mind humán erőforrások tekintetében. Az intézményi infrastruktúra további fenntartható fejlesztésével, ezen belül az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, szociális, sport és szabadidős és egyéb városüzemeltetési intézmények infrastruktúra fejlesztésével erősödik a városi szerepkör, javul az életminőség és a város népességmegtartó képessége. Az egyes városrészek lakói számára saját szűkebb környezetük rendezettsége, fejlődése a legfontosabb, így a jövőben a meglévő különbségek mérséklését és a további fejlesztést kell célul tűznünk A település gazdasága 6 A település gazdasági súlya, szerepköre Az Észak-magyarországi régió a 90-es évekig az ország legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar jelentős mértékben itt koncentrálódott. A 90-es évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásának, illetve az ipari termelés visszaesettségének eredményeképpen gyökeresen megváltozott a régió helyzete, gazdasági szerkezete, ami a régió hosszan elhúzódó, jelenleg is tartó válságához vezetett. Kazincbarcika város vonatkozásában a korábban meghatározó szénbányászat teljes megszűnését kellett megélnie. A bányászat és a nehézipar régiós és helyi hanyatlását követően és ezzel egy időben, folyamatosan számos, a munkanélküliséget elkerülni kívánó vállalkozás döntően kényszervállalkozás jött létre. A vegyipari nagyvállalt a BorsodChem Zrt. a válságokat és tulajdonos váltásokat átvészelve a mai napig a város meghatározó termelő ipari egysége. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Kazincbarcika településen a múlt és jelen gazdasági alakulásai miatt a mezőgazdaság és az idegenforgalom nem volt jellemző, a település neve régen egybenőtt a bányászattal és a vegyiparral, így napjainkban is leginkább iparvárosként említhetjük, mely egybefonódik a BorsodChem Zrt.-vel, mint 2481 főt foglalkoztató vállalattal, amely 100%-ban külföldi érdekeltségű vegyipari óriásvállalat, a Wanhua Industrial Group tulajdonában áll. A regisztrált vállalkozások számában kisebb hullámzások voltak, de folyamatosan db körül alakult Kazincbarcikán ezen mutató, mely stabil gazdaságra utal. A településen a mikrovállalkozások száma közel 96 %, míg a nagyvállalkozások aránya elenyésző (0,12%). A vállalkozások számát, és típusát jelentős mértékben befolyásolta a világválság. Némiképp hullámzott, a válság után volt egy visszaesés a mikrovállalkozások számában, ami átmenetileg ugyan kisebb növekedésnek indult, de évtől újra jelentősen csökkent, méghozzá a válság utáni szint alá. Ez utalhat arra is, hogy sokan próbálkoztak még vállalkozásként túlélni a válságot, illetve sok vállalkozás próbálkozott még életben maradni. A kisvállalkozások száma a válság időszakában csökkent, majd ismételt növekedő tendenciát mutat, azaz a mikrovállalkozások egy része a válság után néhány évvel kisvállalkozássá nőtte ki magát. 6 Forrás: Gazdasági Program, ITS /

62 Kazincbarcikán a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya annak ellenére, hogy minimális növekedés tapasztalható, attól függetlenült továbbra is elmarad a járási, megyei és az országos átlagtól évben 8 % alatti a primer szektorban tevékenykedő vállalkozások száma. Az ipar-, építőiparban regisztrált vállalkozások száma változó, arányaiban egyszerre mozog a megyei, járási és az országos változásokkal. A szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások száma a válság hatására csökkent, viszont évben növekvő tendenciát mutatott, de ennek ellenére közel tízszerese a primer szektorban tevékenykedő vállalkozások darabszámának. Turizmus Kazincbarcikának nincs jelentős idegenforgalmi potenciálja, a turisztikailag vonzó célpontok mind a település szomszédságában találhatóak. Ezek közül a két legfontosabb az UNESCO világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park. A város térségében található kirándulóhelyek kora tavasztól őszig az aktív kikapcsolódást keresők - túrázók, kerékpárosok - célpontjai. A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a év óta kiemelkedik a regionális szinten népszerű Borsodi Művészeti Fesztivál, ezzel párhuzamosan pedig óta az országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál, mely a települések közötti kohéziót is erősíti. A településen található a Városi Strandfürdő, mely mind a helyi, mind a szlovák vendégek körében kedvelt célpont volt, azonban amortizáltsága miatt jelentős fejlesztést igényel. Kazincbarcikán a külföldi vendégéjszakák arányában 2009-től van nagyobb mértékű emelkedés, és ebből, valamint a BorsodChem Zrt. és a Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalat ezen időszaktól történő együttműködéséből adódóan arra következtethetünk, hogy a külföldi üzletemberek szállnak meg nagyobb számban. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A évben Ipari Park címet elnyert terület 34,33 ha, továbbá a hozzákapcsolódó Ipari Park címmel még nem rendelkező terület 9-10 ha területtel várja a betelepülni vágyó vállalkozásokat. A Városközpontban kerül kialakításra az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház, mely a térségbe betelepülő és új szolgáltatásokat bevezető vállalkozásoknak kíván modern, kulturált üzleti környezetet biztosítani. A város a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében több mint 100 millió Ft-tal kívánja élénkíteni a térség gazdaságát, munkahelyteremtéssel egybekötve. Kazincbarcika és térségében a munkanélküliek száma sajnos jelentős, melynek köszönhetően átképezhető humáninfrastruktúrával rendelkezik, így a betelepülő vállalkozások számára szükséges kellő szakképesítésű munkaerő rendelkezésre bocsátható. Kazincbarcikán a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőjeként közvetve megemlíthetjük a napjainkban már 100%-os külföldi érdekeltségű vegyipari óriás vállalatot, a BorsodChem Zrt-t. Ez a nagyvállalat a településre vonzhat még egyéb olyan vállalkozásokat, melyek a vegyipari vállalat tevékenységeit szolgálhatják, illetve köré települhetnek. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztésének érdekében elsősorban a szekunder és a tercier szektor újabb szereplőinek betelepülését kívánja ösztönözni. A évi adatokhoz képest a évi népszámlálási adatok alapján, Kazincbarcikán a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül javul, megyei viszonylatban kedvezőnek mondható (54,5%), azonban az országos átlagtól elmarad /

63 A település lakosságának 31,1%-a a környező településeken helyezkedik el, és e munkavállalók közel 43,7%-a Miskolcon vállalt munkát, viszont az egyéb településekről Kazincbarcikára bejáró munkavállalók száma is jelentősnek mondható (főként Sajószentpéter, Miskolc és Múcsony településekről). Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Kazincbarcika Város Önkormányzatának évi költségvetése alapján az összes kiadáson belül meghatározó a működési kiadások (68,8%) és a felhalmozási költségvetési kiadások (28,6) aránya. Az összes kiadásnak 68,4 %-a kötelező feladat, 24,0 %-a önként vállalt feladat, 7,6 %-a pedig államigazgatási feladat. Kazincbarcikán az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke jelentősen meghaladja az országos, megyei járásközpontok, és a járáson belüli átlagot évben tapasztalható jelentősebb visszaesés, mely évre ismételten az elmúlt évek szintjére emelkedik vissza, mely a BorsodChem Zrt.-nek, mint jelentős mértékű iparűzési adóbefizetőnek köszönhető. A segélyek, támogatások kifizetése évben volt a legmagasabb, közel 600 millió Ft, viszont ez az összeg évre 500 millió Ft alá csökkent. Ebben a kategóriában a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg volt a legnagyobb tömeg, melynek összege e Ft volt. Városfejlesztő Társaság ugyan nincs Kazincbarcikán, azonban a kötelező önkormányzati közfeladat ellátásával, az ingatlangazdálkodással az önkormányzati cégcsoportba tartozó egyébként távhőszolgáltatást nyújtó Barcika Szolg Kft.-t bízta meg. Kazincbarcika város kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing részben szintén önkormányzati - közfeladatait a Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft. látja el. A közétkeztetést a Barcika Píma Kft. látja el a városban, mely egyre inkább kiveszi a részét az önkormányzati feladatokon kívüli intézmények ellátásából is. A városban most került átadásra az új, 4000 adagos országosan nagyon is jó színvonalúnak mondható konyhaüzem, mely racionalizálja a közétkeztetési feladatokat, a hatékonnyá válásával. A konyhaüzem további fejlesztésére, kiegészítésére, eszközbeszerzésekre, cukrászüzem létrehozására, tanműhelyek létrehozására is szükség van még, emellett az épület energetikai korszerűsítésére is gondot kell fordítani. Ez az intézmény lehet a befogadója a helyi és környékbeli mezőgazdasági termékeknek, melyeket tovább feldolgozva tudnak hasznosítani. A településfejlesztést szolgáló önkormányzati rendeletek, stratégiák, tervek a települési problémák megoldására elkészültek, meghatározták az irányvonalakat. A koncepciók, stratégiák, programok nagy része elkészült, Kazincbarcika Város Önkormányzata évben már jóváhagyta a Gazdasági Programját és az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját is. A fejlesztési dokumentumok sora a jelen Településfejlesztési Koncepcióval válik teljessé. JAVASLAT A Település gazdaságával kapcsolatosan kiemelt célként a gazdaság élénkítését, a helyi gazdaság erősítését, a foglalkoztatás bővítését határozhatjuk meg. Ennek eszközei lehetnek az alábbiak a települési együttműködés erősítésén túl az alábbiak: A gazdaság élénkítése, a helyi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás bővítése Iparterületi kínálat növelései fejlesztése, Ipari Park bővítése /

64 Városi barnamezős területek újrahasznosításának támogatása Inkubátorház fejlesztése, működtetése Termőterületek megőrzése, kertművelés ösztönzése, a mezőgazdasági területek művelésben tartása, helyi terményekre szakosodott élelmiszertermelés és értékesítésének erősítése helyi tematikus piac fejlesztése, helyi termékek előállításának erősítése az önkormányzati tulajdon felértékelésével párhuzamosan A helyi gazdaság erősítése Vonzó üzleti környezet, modern üzleti infrastruktúra megteremtése, inkubációs program végrehajtása, Következetes és a stratégiai fejlesztéseket támogató, versenyképes helyi adórendszer kidolgozása Mikro-, kis- és középvállalkozások megtelepedésének, működésének támogatása, és együttműködésük elősegítése Helyi és térségi vállalkozások innovációs célú fejlesztéseinek ösztönzése Helyi mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának, felhasználásának (fogyasztásának, vásárlásának) ösztönzése (rövid ellátási lánc szervezése) A foglalkoztatás bővítése Munkahelyteremtés elősegítése és támogatása Helyben lakók helyben foglalkoztatásának preferálása és támogatása Eltérő képzettségi szintűek számára szolgáló munkaalkalmak megteremtésének támogatása Közfoglalkoztatás értékteremtő bevétel-orientált tervezése Családi vállalkozások, családi gazdaságok segítése A képzés piaci igényekhez igazítása Gazdasági-vállalati szférával egyeztetett képzési programok kialakítása Felnőttképzés erősítése Képzett rétegek helyben tartásának elősegítése, támogatása Oktatás-nevelés minőségi fejlesztésének támogatása, tehetséggondozás, a korai iskolaelhagyás megelőzése Kapcsolaterősítő idegen nyelvi képzések ösztönzése Közlekedés A közlekedési rendszer általános értékelése, előnyök, hátrányok bemutatása. A 26 sz. út átkelési szakaszának kiváltása döntő fontosságú fejlesztés lenne mind az iparterületek fejlesztése, mind az átmenő forgalom kiiktatása szempontjából. Lényeges azonban, hogy az elkerülő nyomvonalnak legyenek olyan útkapcsolatai, melyek révén elkerülhető, hogy a jelenlegi hálózat egyes elemei (Múcsonyi út és jelenlegi 26-os úti csomópontja) ne kapjon indokolatlan többlet terhelést. Fontos a belvárosi forgalmi úti gyűrű déli lezárása, valamint az autóbusz pályaudvar kétirányú megközelítésének biztosítása. (Mátyás király út és Paál László utca meghosszabbítása a Tardonai útig) /

65 A Jószerencsét - Attila körúttól délre eső területen a város kelet-nyugati átkötő kapcsolatai nincsenek kielégítően biztosítva az észak-déli tengelyek között. Több fontos közúti csomópont szorul átépítésre. Az átépítések kapcsán preferálandó a körforgalom. Megoldandó a BorsodChem 4. kapu megközelítésének forgalmi csomópontja, illetve a kamionok várakoztatása. Folytatni szükséges a kerékpárutak teljes városi hálózattá való bővítését. Fontos a parkoló kapacitások növelése az intenzív beépítésű területeken és a nagy forgalmú intézményeknél Közlekedési javaslat Elérhetőség fejlesztése, a 26 sz. főút nyomvonaljavaslata A közúti közlekedés gerince a 26 sz. Miskolc-Bánréve főút. Elkerülő szakaszának (továbbiakban külső elkerülő) építése két ütemben javasolt: I. ütem: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika iparterület elkerülése. Nyomvonal a Sajón túl a Sajószentpéter előtti 2x2 sávos szakasz végétől a 2606 j. ök útig (Múcsonyi út). II. ütem: Kazincbarcika elkerülő a Múcsonyi úttól a jelenlegi nyomvonalra való visszatérésig Kazincbarcika és Sajóivánka között. A régi 26-os úti nyomvonal kihelyezése az Ipari út nyomvonalára (továbbiakban: belső elkerülő): A BorsodChem és kapcsolódó ipari létesítmények bővítésére szolgáló területbiztosítás érdekében a jelenlegi 26-os út BC. melletti szakaszát (a vasúttal együtt) szükséges áthelyezni. Minthogy az áthelyezés célszerűen Berente és Sajószentpéter területét is érinti, a javasolt nyomvonalat a három település egyetértésével szükséges kijelölni. (Hasonlóképpen a 26-os külső és belső elkerülők között, Sajószentpéter és Kazincbarcika közötti átkötésének kijelöléséhez, melynek kedvező érkezési pontja nagyjából a Berentei bekötőút jelenlegi csatlakozásánál van.) A belső elkerülő egyik elemeként épülhetne meg a Múcsonyi úti felüljáró a vasút (illetve a vasút javasolt új nyomvonala) felett. A 26-os út jelenlegi nyomvonalának és a BC. kibővített területének metszéspontjánál a nyugati és a keleti oldalon egyaránt korszerűen kiépített BC kapuk helybiztosítása szükséges, ahol a be- és kilépő szállítási és személyforgalom, megfelelő kapacitású kamion és személygépkocsi parkolók, tömegközlekedési megállóhelyek biztosíthatók. Régi hálózati hiány a Berentét Kazincbarcikával összekötő közvetlen útkapcsolat, melynek kedvező nyomvonala a BC. déli kerítése mellett, a hegylábnál van. Ez az út egyúttal be is zárná az iparterület körüli útgyűrűt, melynek további részei lennének a Jószerencsét út, Múcsonyi út, belső elkerülő és a Berentei út. Belső közlekedési hálózat fejlesztése ÚTHÁLÓZAT: Mátyás király út meghosszabbítása a Tardonai útig Paál László utca meghosszabbítása a Tardonai útig Vasúttal párhuzamos út Felsőbarcika és a Múcsonyi út között Herbolyai út déli szakaszának kiépítése és csatlakoztatása a Tardonai úthoz Völgy-parki út kiépítése /

66 CSOMÓPONTOK: 26-os út-múcsonyi út - Jószerencsét út kettős csomópontjának egy ovális körforgalmú csomóponttá való átépítése a Jószerencsét út csatlakozó szakaszának nyomvonal korrekciójával. Jószerencsét út Építők útja csomópont körforgalommá átépítése Mátyás király út - Herbolyai út csomópont körforgalommá átépítése A meghosszabbított Mátyás király út - Tardonai út - Május 1. út találkozásánál körforgalom kiépítése A Herbolyai út meghosszabbításának Tardonai úti csatlakozásánál körforgalom kiépítése Jószerencsét út - Szent Erzsébet sétány - Tóth Árpád út csomópont jelzőlámpás, vagy körforgalmas kialakítása FORGLOMCSILLAPÍTÁS: az Egressy út Főtérre eső szakaszának forgalomcsillapítása az Egressy út Tardonai út és Mátyás király út közé eső szakaszának forgalomcsillapítása (a Mátyás király út Tardonai útig való meghosszabbításának kiépítése után) nagyobb forgalmú gyalogátkelőhelyek és lakóutca csomópontok kiemelése főutak városi belépési pontjainak kialakítása sávelhúzással, szigetekkel lakó-pihenő- korlátozott sebességű övezet kialakítása forgalomlassítókkal Közösségi közlekedés fejlesztése KÖZÚTI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS: Új BC kapukhoz kapcsolódó autóbusz létesítmények fejlesztése Központi autóbusz pályaudvar ki- és bejárat nyitása a meghosszabbított Paál László utcára Hiányzó buszvárók telepítése autóbusz megállóhelyeken közösségi közlekedés megállóhelyeinek korszerűsítése, biztonságos megközelítés kiépítése, szükség szerinti átalakítása Tramtrain nyomvonal megállóihoz kapcsolódó autóbusz megállóhelyek kialakítása Kötöttpályás közlekedés: A 26-os főút belső elkerülő útjának kiépítésével egy időben szükséges a vasútvonal kihelyezése is a BC területbővítéssel érintett szakaszán. Az új vasúti nyomvonal és a belső elkerülő út nyomvonalának egymáshoz viszonyított helyzetét úgy kell meghatározni, hogy az esetleges vasúti átjárók és közúti csomópontok megfelelő felállási hosszai biztosíthatók legyenek. A BC által benyelt jelenlegi vasútvonali szakasz iparvágányként hasznosítható. A vasútvonalat és Kazincbarcika belvárosát összekötő kötöttpályás közlekedési nyomvonal, a Tramtrain nyomvonalát a TRE-ben ki kell jelölni. Javasolt olyan nyomvonal, mely kiszolgálja a BC új nyugati kapuját és jelenlegi főbejáratát is. Parkoló fejlesztés Új parkoló építések szükségesek, a városközpontban a kialakítandó úgynevezett Dísz tér környezetében (az Egressy Béni út elején), a piacnál, és az autóbusz pályaudvarnál. Megoldandó a Strand és kapcsolódó létesítményeinek parkolóhellyel való kiszolgálása. Folyamatos és homogén parkoló kapacitás növelés szükséges: a Mátyás király u. Keleti gyűjtőút Jószerencsét út által határolt területen az Építők útja és Május 1. út közötti terek térségében /

67 Törekedni kell arra, hogy a közszolgálati egészségügyi oktatási intézményeknek, nagy járműforgalmat vonzó létesítményeknek saját parkolója legyen. További P+R parkolók és B+R csomópontok kiépítése is szükségessé válik a tömegközlekedési rendszerekhez kapcsolódóan. Kerékpárhálózat fejlesztése Tardonai úton a Május 1. úti csomóponttól Tardona településig Hadak útja mentén a Múcsonyi úti csomóponttól a nyugati városhatárig (ÉRV Zrt.) Múcsonyi út és 26-os belső elkerülő mentén Jószerencsét úton Építők útja csomópontjától a Hadak útjáig Tesco áruházat érintve Egressy úton a Pollack Mihály utcai csomóponttól a vasútállomásig Jószerencsét úton az Irinyi úti csomóponttól (Városi Köztemetőtől) a Hadak útjáig Hadak útján a Jószerencsét úti csomóponttól a Szent Flórián téri csomópontig Herbolyai úton az Illyés Gyula utcai csomópontig Turisztikai célú kerékpárutak (Csónakázó-tótól körülvezetve a tavon Tardonára vezető kerékpárútig) Kazincbarcika zöldfelület fejlesztési irányai Zöldfelületek kataszterezése, értékvédelem és jogi szabályozás, fenntartás A zöldfelületi értékek védelmének, szabályozásának és tervszerű fenntartásának alapja, hogy a település rendelkezzen a zöldfelületeinek kataszterével. Az értékek védelmének különös tekintettel a botanikai és tájképi értékek alapja az értékek számbavétele, nyilvántartása és azok védelmének biztosítása részben rendeleti szinten, részben tevékenyen, az értékek karbantartásával, bemutatásával. A települési zöldfelületi rendszer megőrzésének, gazdagításának alapja a települési zöldfelületek védelmére vonatkozó szabályozás, mely nem csak a közterületi zöldterületekre és zöldfelületekre, hanem az egyéb terület-felhasználási egységekhez (lakóterület, kertvárosi lakóterületek, zártkertek, ipari területek, stb.) tartozó zöldfelületekre is vonatkozik. Magába foglalja az egyes eltérő területhasználatú területek véderdőkkel, zöldsávokkal történő elválasztását. Az ilyen jellegű szabályozás a Helyi Építési Szabályzat részeként is megvalósítható. Kiemelt hangsúlyt kell fordítani a meglévő és a megújult közterületek és közhasználatú zöldfelületek fenntartására. Értelmetlen a zöldfelületi fejlesztéseket megvalósítani, ha azok szakszerű és folyamatos fenntartása nem történik meg, színvonaluk hamar leromlik. A közbiztonság megteremtése nem csak a lakosság anyagi és testi biztonságát jelenti, hanem egyúttal a közterületek értékeinek védelmét is megalapozza, ezért a közbiztonság megteremtésére (térfigyelő kamerák kihelyezése és kapcsolódó személyzet alkalmazása stb.) ebben a tekintetben is hangsúlyt kell fordítani. Javasolt feladatok: - zöldterületi kataszter összeírása és térinformatikai ábrázolása - a helyi értékvédelmi rendeletbe belefoglalni a botanikai, ökológiai, természeti és táji értékek védelmére és fenntartására vonatkozó szabályokat. - a HÉSz-ben meg kell alkotni és elfogadtatni az egyes területfelhasználási egységekhez tartozó zöldfelületi szabályozási elemeket, a helyi sajátosságokhoz igazítva /

68 Kapcsolódás a természeti környezethez Szabadidőparkok létesítése és környezeti nevelés Kazincbarcika gyönyörű természeti környezetben fekvő település. A város az erdőkkel borított Tardonai dombság ölelésében a Tardona-patak völgyében fekszik. A szűk völgy a Sajó folyó felé kiteresedik és észak felé a folyó völgyének morotvákkal szabdalt ártéri tája keretezi a várost. A település bár az értékes természeti környezetbe ékelődik, sajnos az ebben rejlő lehetőségeket még nem használja ki, nem él együtt környezetével, nem vonja be a lakosai mindennapjaiba, mint a szabadidő eltöltés legoptimálisabb opciója. Az ehhez szükséges környezeti nevelés, és a természeti környezetben való kulturált és aktív szabadidő-eltöltés lehetőségei korlátozottak. Javasolt feladatok: a) Komplex szabadidőpark létesítése a Csónakázó-tó és a Várhegy környezetében Jelenlegi állapot: A Csónakázó-tó jelenleg alulhasznosított, horgásztóként üzemel, a körülötte lévő park funkció nélküli (csupán a meglévő játszótér gazdagítja), a szomszédos Várhegyen és a domboldalakon nincsenek megteremtve az erdei séták lehetőségei. A Csónakázó-tótól délre fekvő terület kihasználatlan gyepes térség. A kapcsolódó pincefaluban nincs közösségi élet. A hajdani sípálya elhagyatott, lepusztult. Javasolt feladatok: A fentebb körvonalazott területen városi és térségi szinten is jelentős, szolgáltatásokban és funkciókban is bővelkedő komplex szabadidőpark hozható létre, mely minden évszakban lehetőséget tud nyújtani az aktív kikapcsolódáshoz, nemcsak a helyi lakosság, hanem a környékről ideérkezők számára egyaránt. A szabadidőközpont kialakítása során az ökológiai és természetvédelmi szempontok maximálisan figyelembevételre kerülnek. - a Csónakázó-tó környezete és a meder partvonala rendezett. A tavon kialakított stégről bérelhető csónakokkal ismét nevéhez méltóan csónakázó tóvá válik a vízfelület. - a Csónakázó-tó körüli park minőségileg és funkcionálisan is fejlesztésre kerül: a növényállomány felülvizsgálatát követően a parkrendezést elvégzik, a park sétányai megújulnak, utcabútorozás megtörténik, virágosított reprezentatív díszpark-részek is kialakításra kerülnek. A meglévő játszótér kibővül, és elhelyezésre kerülnek kültéri fitness eszközök, esetleg extrém sportpálya-elemek is a területen. Az idősebb korosztály számára a közösség teremtés színhelyei a petangue-pályák és a sakkasztalok. A park infrastruktúrája javul, büfé és illemhelyek is kialakításra kerülnek. A parkban szabadtéri tűzrakó-helyek is igénybe vehetők. A sportolást gumiburkolatú futókör szolgálja. - A Várhegyen, ill. a kapcsolódó erdős domboldalakon könnyen járható erdei sétautak, erdei tornapályák, ill. erdei játszóterek kerülhetnek kialakításra pihenőhelyekkel gazdagítva, így az idősebb korosztály, ill. a kisgyermekes családok is szívesen kisétálnak az erdei környezetbe. A környezeti nevelést tanösvények szolgálják, melyek használatát be lehet vonni az iskolai tanmenetbe is. - A hajdani sípálya, városi, ill. térségi szintű pályaként újraéled, szánkópályával kerül kiegészítésre. A felvonó nyári időszakban a kirándulókat szolgálja ki. - A domboldal lejtőin az extrém kerékpárosok számára erdei kerékpár-pálya épül ki /

69 - A pincefalu rekonstrukciója megvalósul. A szigorú településkép-védelmi és építési szabályozási elemek betartásával az épületek homlokzata megújul, a közvilágítás kiépül, az infrastruktúra hálózat fejlődik (utak javítása, víz-, szennyvíz hálózat bővülése stb.). A pincékben szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, egyfajta mulató-falu jelleggel: borkóstolás, borozás, rendezvények, stb. - A városi strand adott esetben akár új helyen, vagy területileg bővülve a Csónakázó-tótól délre fekvő területen kerül fejlesztésre. b) A Minivadon megújulása Jelenlegi állapot: A Herbolyai városrészen a Sáros-völgyi út mentén található két horgásztavat és annak környezetét magába foglaló terület részben elhanyagolt, elvadult, melynek rendbetételének folyamata elindult. A terület jó adottságokkal rendelkezik egy természet közeli szabadidőpark létrehozásához, ahol a horgászaton túl egyéb kiegészítő funkciók is helyet kaphatnak. Jelenleg azonban ehhez az infrastrukturális adottságok hiányoznak. Javasolt feladatok: A terület szomszédságában található művelődési házhoz és közösségi szolgáltató házhoz kapcsolódóan, ill. azokkal együttműködésben megújul a Minivadon területe. A parkosított területen sétautak és tanösvények vezetnek. A hajdani autósmozi területén görkorcsolya- és extrém kerékpáros-pálya létesül. A horgásztavak partja rendezett, kiépített stégekről lehet kényelmesen horgászni, melyekhez esőbeállók, ill. tűzrakó-helyek is kapcsolódnak. A parkosított részeken játszóeszközök és pihenő-, ill. piknikhelyek kerülnek kialakításra. Részben fedett közösségi téren lehet a szomszédos intézmények által szervezett hagyományos kézműves foglalkozásokon, környezeti neveléssel kapcsolatos erdei iskolai előadásokon részt venni Ökológiai hálózat fejlesztése A települési ökológiai hálózatának megléte, ill. a folyamatos és összefüggő ökológiai hálózat jelenléte kiemelten fontos a települési szintű mikroklíma (pl. árnyékoltság) javítása, az átszellőzési sávok kialakítása, a városon belüli élőhelyek fenntartása, a flóra és fauna-elemek migrációja, a levegőtisztaság védelme (pl. szállópor szűrése) szempontjából, de kimondottan kedvezően hat a település esztétikus megjelenésére, az élhető településkép megteremtésére. Az ökológiai hálózat foltszerű elemeit képezik az élőhelyekben gazdag város körüli természeti területek, a városon belüli közparkok, a lakótelepi zöldfelületek, de ugyanígy a zöldfelületi rendszer részeként kell figyelembe venni pl. a kertvárosi- és zártkerti területek növényzetben gazdag kertjeit. Mivel egyéb zöldfelületi feladatok között foglalkozunk a zöldfelületi rendszer ezen elemeinek fejlesztésével, ezért itt a foltszerű elemek egybefűzését célzó és segítő vonalas ökológiai hálózati elemek fejlesztésével kell foglalkozni. Vonalas ökológiai hálózati elemek a folyók, patakok és erek menti zöldsávok, a fasorok és egyéb utakat, vasutat kísérő zöldsávok. Ebben a fejezetben kerülnek megemlítésre azok a zöldfelületek jellemzően erdők, véderdők melyek fő funkciója egyes eltérő használatú településrészek elválasztása, elhatárolása. Bár egyrészről elhatárolás a feladatuk, ökológiai szempontból az összeköttetés megteremtését szolgálják, az élővilág számára ökológiai hálózat elemet, ökológiai folyosót jelentenek /

70 Jelenlegi állapot: A Sajó-folyó táji szinten meghatározó Kazincbarcika szempontjából. Települési zöldfelületi rendszer elemeként jelen dokumentumban nem kerül vizsgálatra, mivel hosszútávon is regionális, ill. országos szinten (természetvédelmi hatóságok) kezelik a folyóhoz kapcsolódó ökológiai folyosó megőrzését és fejlesztését. Kazincbarcika a Tardona-patak völgyében fekszik, a patak tájszerkezetileg meghatározó eleme a településnek, ennek ellenére helyzete mostoha. A patak és a hozzá kapcsolódó zöldfolyosó sok helyen keskeny sávba van beszorítva, ellehetetlenítve a természetes életközösségek fennmaradását. A patak helyenként túlszabályozott. A Tardona-patak völgyébe a csatlakozó domboldalak völgyeiből keleti és nyugati oldalról érkező jellemzően időszakos vízfolyások, erek, vízmosások medrei helyenként elhanyagoltak, máshol túlszabályozottak. Felmérésüket és nyilvántartásukat el kell végezni. A település belterületén meghatározó vonalas hálózati elemek a fasorok. Kazincbarcika fásítottsági aránya kedvező, ugyanakkor elmondható, hogy a telepítéskor rosszul megválasztott fafajok egyedei mára elöregedtek, részben balesetveszélyessé váltak. Ugyanakkor továbbra is vannak olyan utcák, ill. utak menti zöldsávok a városban ahol hiányoznak a fasorok. Fontos kiemelni a Hadak útja (26 sz főút) és a vasút menti zöldsávok hiányos kialakítását, illetve fejlesztésüknek jelentőségét. Az iparterületek, ill. a gazdasági- és kereskedelmi területek elhatárolása a lakóterületektől nem, vagy csak csekély mértékben történt meg. Meg kell keresni a lehetőségét ezen eltérő használati jellegű területek elválasztásának véderdősávok beiktatásával. Javasolt feladatok: Javasoljuk, hogy a jövőben a Tardona-patak természet közeli élőhelyként kapja vissza ökológiai szerepét, revitalizációja megtörténjen. A patak rendezését a vízügyi- és a természetvédelmi hatóságok szakemberei bevonásával alakítják ki, mellyel biztosítható a patak menti élőhelyek revitalizációja és a maximális árvízi biztonság megteremtése. Helyenként a patak menti zöldfelületek parkosítása is szükséges. A Tardona-patak tágabb környezete, így az ahhoz kapcsolódó zöldfelületek fejlesztése is az ökológiai szempontok maximális figyelembevételével valósul meg. (pl. Minivadon, Csónakázó-tó és környéke). A kisebb vízmosások, vízfolyások és erek nyomvonalai felmérésre kerülnek, medrük és környezetük fejlesztése és átalakítása szintén a természetvédelmi és vízügyi szakemberek együttműködésével valósul meg. A települési fasorok felmérésre kerülnek (zöldfelületi kataszter), fokozatos cseréjük szükség szerint megvalósul. A hiányzó fasorok pótlása megtörténik. Így a település minden jelentősebb útját és utcáját szépen karbantartott fasor kíséri, mely nem csak árnyékolja az utcákat, de élőhelyet is teremt. A 26-os számú főutat nem csupán hiányos fasor, hanem kétoldali fásítás (többszintű és többsoros) kíséri, mely azon túl, hogy ökológiailag fontos szerepet tölt be, környezetvédelmi jelentősége is megkérdőjelezhetetlen, főként a szálló por és a zajszint csökkentésének tekintetében /

71 A vasút menti zöldsávok fejlesztésével Kazincbarcika területe is bekapcsolódik a vasúti területek által meghatározott országos szintű ökológiai hálózati rendszerbe. Az iparterületek és a gazdasági-kereskedelmi területek elhatárolására véderdősávokat telepítenek Városközponti zöldterületek Egy város központjának arculata nagyon meghatározó, nem csak a helyi lakosság számára, hanem a városba látogatók, ill. helyi rendezvényekre érkezők felé is leginkább ezt a képét mutatja a város, ezt őrzik meg emlékeikben. Az itt élőkben növelik a lokálpatriotizmust, büszkeséggel töltheti a helyieket, hogy szép városban élnek, melynek egyedi arculata is van (Kolorcity). A városközpont megújulása tekintetében az építészeti elemeken túl a tereknek és zöldfelületeknek is meghatározó jelentősége van, hiszen sok esetben a parkok, terek jelentik egy város központját, melyet az épített elemek térfalként ölelnek körül, máshol pedig egy-egy fasor, vagy zöldsáv csupán csak kíséri és keretezi egy értékes épület homlokzatát. A városközponti zöldfelületeknek az esztétikai szerepén túl jelentős közösségépítő szerepe is van. A funkciókban gazdag tereken, parkokon a különböző korosztályú, vagy eltérő szociális helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó emberek összetalálkozhatnak, ismerkedhetnek, a szabad tér jelentős rendezvényeknek ad teret. Ehhez persze sok esetben a tájépítészet eszközeivel csupán az optimális színteret lehet megalkotni, szükséges hogy rendezvények, közösségi események szervezése is kapcsolódjon hozzájuk. Jelenlegi állapot: A városközponti zöldterületek fejlesztése napjainkban is jelentős ütemben zajlik. Megújult az Egressy utca és a hozzá kapcsolódó közösségi terek, a Völgy-parkban térségi szinten is jelentős nagy kiterjedésű játszótér épült és tervezés alatt áll egy rendezvényterület kialakítása is. Tervezi a város a Polgármesteri Hivatal környezetének megújítását és a Főtér átalakítását, a Liget-park megújítását és funkcióbővítését. Kialakulóban van egy nívós és reprezentatív, zöldfelületekben is gazdag városközpont. Javasolt feladatok: A napjainkban épülő, ill. tervezés alatt álló zöldfelületi fejlesztések megvalósulnak. A jövőben legnagyobb feladatként ezen közterületek szakszerű fenntartására és karbantartására kell nagy hangsúlyt fektetni, annak érdekében, hogy a megújult közterületek hosszútávon is reprezentatívak és biztonságosak lehessenek, a nekik szánt funkciókat betöltsék. A közterületek használata során jelentkező problémákat a város kezeli, az esetlegesen felmerülő funkcióbővítő javaslatokat megvalósítja Lakótelepek zöldfelületei Míg a városközponti zöldfelületek fontos szerepei közé tartozik a reprezentáció és a rendezvényközpontúság, városi és térségi szintű szerepkör betöltése is, addig a lakótelepek zöldfelületeinek a helyi lakóközösséget kell szolgálnia. Élhetővé és szerethetővé tenni a lakótelepet az ott-élők számára talán ez is lehetne a mottója a lakótelepi zöldfelület fejlesztéseknek. Egy-egy lakótelepen ugyanakkor sokféle társadalmi réteg és korosztály számára kell szerethetővé, használhatóvá és hívogatóvá tenni a közterületeket. Egyaránt fontos figyelembe /

72 venni az idősek, a fiatalok és a gyerekek, a családosok és az egyedül élők, a kutyatartók és a nem kutyások, a csendességre-vágyók és a közösségi emberek, a szegényebbek és a tehetősebbek, a sportolni-mozogni vágyók és a pihenni vágyók stb. igényeit és ennek megfelelően kell funkcióban gazdag, fenntartható és szépen parkosított, magas zöldfelületi értékkel rendelkező lakótelepi közterületeket létrehozni. Jelenlegi állapot: A város lakótelepeinek (Sajókazinci, Újkazinci, Építők és Május 1. úti, Pollack úti, Mátyás király úti) zöldfelületei eltérő állapotúak. Mindegyikről egységesen elmondható, hogy tervszerű kialakításuknak köszönhetően magas zöldfelületi aránnyal bírnak. A zöldfelületek állapota eltérő, a meglévő növényállomány felülvizsgálandó. Funkciókat tekintve jelenleg inkább a pihenőpark funkció, ill. a játszóterek megléte figyelhető meg, mely mellett a sajnos leromlott állapotú, de aktívan használt és népszerű kis sportpályák (ún. dühöngők) találhatók még meg a sok esetben teljesen funkciótlan, csupán a házak közti terület kitöltését szolgáló, inkább csak áthaladásra, közlekedésre használt zöldfelületeken. Javasolt feladatok: A jövőben aktív közösségi tervezés (lakosság bevonásával történő igényfelméréssel alátámasztott) során meghatározott funkcióbővítő beruházásokkal újulnak meg a lakótelepi zöldfelületek, a házak közti teresedések: - a játszóterek szükség esetén bővülhetnek, átalakulhatnak a lakossági igényekhez igazodva, - a parkosított területek biztonságosak legyenek, szépen fenntartottak, növényállományuk kerüljön felfrissítésre, - kutyafuttatók, kutyajátszóterek létesülnek, - a meglévő kis, elkerített sportpályák megújulhatnak, a sportfunkciók bővülnek, ezzel is segítve a fiatalok aktív szabadidő eltöltését, - a pihenőparkokba sakkasztalok, tekepályák és petanque-pályák is létesülnek, melyeket az idősebb korosztály is felfedez magának Zöldfelületi intézmények Egy település területén a zöldfelületi intézmények közé sorolandók azok a közhasználatú vagy korlátozottan közhasználatú szabadtéri intézmények, melyek jelentős zöldfelülettel rendelkeznek és az intézmény funkciója szempontjából meghatározó a zöldfelületek jelenléte, a szabad területek használata. Az intézményekhez rendelt funkció teljes körű betöltését nagyban támogatja a szépen fenntartott, jól használható zöldfelületek, ill. szabad terek jelenléte. Zöldfelületi intézmények ennek megfelelően: egyes sportterületek, temetők és kegyeleti parkok, strandok és fürdőhelyek, állat- és növénykertek, ifjúsági táborok, stb. Jelen dokumentum tekintetében azok a zöldfelületi intézmények meghatározóak, melyek önkormányzati tulajdonban vannak, ill. önkormányzati üzemeltetés alá tartoznak. a) Kazincbarcikai Sport Központ (sporttelep) A települési szintű sportközpontok fejlesztése nagy jelentőséggel bíró feladat. A tömegsport mozgalom erősítése, az aktív szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtése és ugyanakkor a település számára elismerést szerző, és a lakossági identitástudatot növelő versenysportok tekintetében egyaránt /

73 Napjainkban (az internet, a számítógépes játékok, az ülőmunka, stb. miatt) még fontosabb a sportolási lehetőségek és azok népszerűségének növelése. Jelenlegi állapot: A Kazincbarcikai Sport Központ területe (Tardonai u., Csontváry u. Akácfa u. közötti terület) részleges fejlesztése megtörtént (pl. műfüves pálya létesítése), de egységes, teljes területet rendező, funkcióbővítő fejlesztésére még szükség van. Az épületek körüli, ill. a pályák közti területek még elhanyagoltak, sivár megjelenésűek, vannak ki nem használt területek az intézmény területén. Javasolt feladatok: A jövőben Kazincbarcika sokat tesz a tömegsport fejlesztéséért, nem csak a sportolás területi lehetőségeinek megteremtésével, hanem szervezési (tömegsport rendezvények, edzési lehetőségek megteremtése, versenysportok népszerűsítése) tekintetben egyaránt. A sportpark területe megújul, nem csak funkciójában bővül, de reprezentatív külsőt is kap. Az épületek környezete parkosított, a telekhatár mentén zöldsáv keretezi. A jelenlegi igényekhez igazodva területén helyet ad az extrém sportoknak is - a klasszikus sportágak mellett, mellyel egyre több fiatalt és gyermeket tud a sportos élet felé irányítani. b) Strand Egy strand, ill. fürdőhely jelenléte nem alapszükséglet egy település életében, ugyanakkor jelentősen növeli vonzerejét, erősíti térségi szerepét és növeli a lakosság kötődését a településhez, nagymértékben hozzájárul az élhető és szerethető település-szerep erősödéséhez. Jelenlegi állapot: Kazincbarcika jelenlegi strandja már nem felel meg sem a szigorú szakhatósági előírásoknak, sem a fürdőzők igényeinek. Gépparkja elavult, vizesblokkja nem megfelelő, építészeti kialakítása sem felel meg a jelen kor követelményeinek. Medencéinek száma és jellege szintén alulmúlja régió strandjainak színvonalát. A parkolás megoldása gondot okoz, nincs megfelelő számú parkoló. Zöldfelület tekintetében ugyanakkor kedvező arányú a strand területe, de faállománya elöregedett, a parkosítás szintén nem kellően színvonalas. A város vezetése jelenleg is tervezi a városi strand megújítását. Felmerült annak lehetősége, hogy jelenlegi területét másként hasznosítanák, a strand pedig méltó területen születhet újjá a Csónakázó-tó közelében. Javasolt feladatok: Adott esteben új helyen, a Csónakázó-tó melletti szabadidőparkhoz kapcsolódóan létesülhet egy tágas új élménypark. Ez a terület közkedvelt a helyi lakosság és a térségben élők körében egyaránt. A korszerű strand méltó versenytársa lehetne a régió fürdőhelyeinek, korszerű medencékkel, élményelemekkel és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik. A strand területe reprezentatívan parkosított kell legyen, melyhez, fásított parkolók kapcsolódhatnak. c) Temető és kegyeleti parkok Egy közösség kultúrájának egyik mutatója temetőinek állapota, a temető kialakítása, a közösségnek a halottaikhoz való viszonyulása /

74 Jelenleg a temetők kialakítására és kezelésére vonatkozóan szigorú jogszabályok vannak, melyek megalapozzák a kegyelet-teljes temetők kialakítását, üzemeltetését és fenntartását. Jelenlegi állapot: Kazincbarcika városi köztemetőjének állapota nem megfelelő. A sírmezők túlzsúfoltak, az utak részben elhanyagoltak, nyomvonalvezetésük sem kielégítő. A korábbi üzemeltető által alkalmazott (jogszabály-ellenes) sírhelyosztási-módszerek sajnos zsúfolttá, és helyenként kegyeletsértővé tették a temetőt. A meglévő fásítási rendszer elhibázott. Az Önkormányzat tervezi a temető bővítését, a meglévő temető felújítását, átalakítását. A településen található kisebb, használaton kívüli temetők (pl. Alsóváros, Sáros-völgy) elhagyatottak, elhanyagoltak, gondozatlanok. Javasolt feladatok: A kibővített és felújított köztemetőt hozzáértően és szabálykövetően üzemeltetik. A temető területe kegyelet-teljes, esztétikus és biztonságos. A meglévő temetőrész útjai felújításra kerülnek, a sírmezők a sírhelymegváltások és a hosszú távú tervek figyelembevételével lehetőség szerint korrekcióra kerülnek és utólagos fásításuk, parkosításuk a meglévő adottságok figyelembevételével megtörténik. A temető bővítési területét parkosítottan, az előírásoknak megfelelően (sírmezők, sírhelyek kiosztása, fásítás stb.), a kegyeleti szempontok maximális figyelembevételével alakítják ki, a helyi adottságokhoz igazodva. A meglévő, felhagyott temetőket kegyeleti parkká kell alakítani. A parkosított és gondozott kegyeleti parkok elkerítettek lesznek, időszakosan látogathatók, biztonságosak. A városi zöldfelületi rendszer részeit képezik Intézményi zöldfelületek Az intézményi zöldfelületek gyakorlatilag egyes épített intézmények kertjeit jelentik. Ezek a kertek olyan önkormányzati üzemeltetésben lévő intézményekhez kapcsolódnak, melyek elsődleges funkciójának betöltéséhez nem szükséges a zöldfelületek használata, ugyanakkor a színvonalas intézménykert megléte nagyban növeli az intézmény színvonalát, bővíti funkcióit. a) Oktatási, nevelési intézmények kertjei Kétségtelen, hogy az oktatási és nevelési intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, középiskola) életében milyen jelentős kiegészítő funkciókat töltenek be az intézményi udvarok. A bölcsődék és óvodák kertjeiben megfelelő időjárás esetén sok időt töltenek a gyerekek. Ennél a korosztálynál pedig nagyon fontos, hogy az udvar alkalmas legyen szabad mozgásra, a természet megtapasztalására, ügyesség és készségfejlesztésre. Ugyanakkor biztonságosnak, jól beláthatónak és könnyen tisztán- és fenntarthatónak kell lennie. Az iskolák udvara a testnevelési órákon túl a szünetekben, ill. a délutáni napköziben történő időtöltést szolgálja. Ezen időszakokban van lehetőségük a gyerekeknek mozogni, feltöltődni az órák közt (melyeket kénytelenek mocorgás-mentesen ülve tölteni). A jelen kor igényeit kielégítve szükséges lenne az iskolakerteket úgy kialakítani, hogy képesek legyenek a gyerekek érdeklődését felkelteni, ne a mobiltelefonjaikkal ücsörögjenek a szünetekben, hanem mozogjanak, játszanak, közösségben legyenek /

75 A lakosság megtartó képességének, ill. a település vonzóvá tétele tekintetében nagyon fontos a vonzó, a szülők szívének kedves oktatási intézmények megléte, ahova szívesen íratják be gyermekeiket. Bár az intézvényválasztásnál nem a legfontosabb szempont az udvar milyensége, de biztosan állítható, hogy fontos a szépen karbantartott, jól használható, funkcióban gazdag, biztonságos udvar megléte. Jelenlegi állapot: Kazincbarcika bölcsődéinek és óvodáinak az udvara aránylag megfelelőnek mondható. Játszóeszközökkel (EU szabványnak megfelelő) ellátottak, zöldfelületben gazdagok. Aktuális lenne felülvizsgálatuk és korszerűsítésük (pl. játékok és ütéscsillapító burkolatok), valamint parkosításuk teljessé tétele. Az általános- és középiskolák udvarának állapota ennél rosszabb képet mutat. Egyes intézmények udvara sivár (túlburkolt) és nem kielégítő, de még balesetveszélyes is. Természetesen vannak kivételek is, épp ezért lenne szükséges az intézménykertek kataszterbe vétele és felújításukra vonatkozóan prioritási sorrendet felállítani. Javasolt feladatok: Az oktatási és nevelési intézmények kertjei - felülvizsgálat és az oktatókkal, nevelőkkel történt egyeztetés után - korszerűsítésre kerülnek. Az intézmények ez által is egyre vonzóbbakká válnak a városban, ill. a környező településeken élők körében. A bölcsődék és óvodák kertjeiben korszerű játszóeszközök, fenntartható ütéscsillapító burkolatok, egyéb burkolatok, árnyat adó fák és környezeti nevelésbe is bevonható parkosított kertrészletek kerülnek kialakításra. Az általános- és középiskolák udvarai megújulnak: szükség esetén sport-, játék- és ügyességi-, ill. készségfejlesztési funkciókkal bővülnek. Növényállományuk felülvizsgálata után zöldfelületeik parkosítása megvalósul. b) Idősellátás intézményei Az idősotthonok és szociális létesítmények kertjeinek rekreációs hatásai vitathatatlanok, különösképpen a nagyvárosias környezetben. Az idősotthonok parkosított kertjében a pihenőpark funkción túl helyet kaphatnak a közösség építés és az aktív szabadidő-eltöltés területei (pl. tűzrakóhely, sakkasztal, petanque stb.) Jelenlegi állapot: Kazincbarcika idősotthonainak a kertjeinek állapota nem kielégítő. Bár részlegesen megtalálhatók a fentebb említett funkcionális egységek és a parkosítás, de színvonaluk még javításra szorul. Javasolt feladatok: A helyi nyugdíjasok szívesen töltik idejüket az idősotthonokban és szociális létesítményekben, szabadidejüket aktívan és közösségben töltik az intézmény udvarán (és az egyéb települési zöldterületeken egyaránt). Az intézmény bentlakói számára az idősotthonok kertjei növelik a komfortérzetüket, szabadidejüket szívesen töltik aktívan a szabadban a szépen kialakított és fenntartott kertben /

76 Pincefalu, zártkertek A várost övező zártkerti és pincés területek jelentős kiterjedésűek és szervesen kapcsolódnak a településhez, nem csupán térszerkezetileg, hanem a városi lakosság életének részeként is. A pincefalu településtörténeti értékkel is rendelkezik, melyet érdemes lenne feltárni és védeni. Jelenlegi állapot: A pincefalu területe rendezetlen, infrastrukturális ellátottsága hiányos. A zártkertekről szintén ugyanez mondható el, feltáró útjaik rendezetlenek, sárosak. A zártkerti területek szabályozatlanok. Javasolt feladatok: A zártkerti és pincés területekre megalkotott szigorú szabályozási elemek betartatásával (minimális zöldfelületi arány, épületekre vonatkozó előírások, köztisztaság fenntartása, stb.) rendezetté válnak a város ezen eddig elhanyagolt területei. A feltáró utak rendezésével a telkek és pincék könnyen megközelíthetővé válnak, a tulajdonosok szívesebben kijárnak telkeikre és művelik azokat, az ingatlanok értéke növekszik, a helyi termelők termékei a városi piacon eladhatóvá válnak. A pincefalu útjai rendezettek, közvilágítás kiépül, a pincés terület részévé válik a kulturális életnek és a szabadidős kikapcsolódási lehetőségeknek. Az infrastruktúrával kellően ellátott (áram, víz, szennyvíz) pincéknél borkóstolásokat szerveznek, egyes pincéknél vendéglátást folytatnak A település közművei, energiagazdálkodása 7 Kazincbarcika város vízellátását teljes egészében az ÉRV Zrt. üzemelteti az önkormányzati tulajdonú hálózaton keresztül. A város víz betáplálása az ÉRV Zrt. Ózdi Regionális Vízellátási Rendszer Lázbérci Vízművéről és a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer Borsodsziráki Vízművéről vezetékeken keresztül történik. A település közmű ellátottsága jónak mondható. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma csaknem teljes (99,5%-os). A város nagyüzemei ipari vízellátásukat többnyire saját rendszerekkel és hálózatokkal oldják meg. Vízforrásuk felszíni vízkivétel, illetve saját talajvíz kút. A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel. A kiépítettség közel teljes, olyan nagyobb település rész nincs, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg csak néhány utcában nincs szennyvíz elvezető rendszer, de annak kiépítése folyamatos. A csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma db, a rákötési arány 86%. A tisztított szennyvízelvezetés a Sajóba változatlan formában marad a meglévő gépészet újra cserélése mellett. A BorsodChem Zrt. saját speciális szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel rendelkezik. A belvárosi, intenzív beépítésű területeken és az újabb családi házas övezetekben zárt csapadékcsatorna hálózat üzemel, míg a peremterületeken és a régi település részeken az út menti nyíltárkos felszíni vízelvezetés a jellemző. A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát, melyen a vízrendezés, a felszíni vizek megfelelő elvezetése, kezelése segíthet. 7 Forrás: ITS Megalapozó vizsgálat /

77 A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen is magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A lámpatestek nagy energiafelhasználású lámpatestek, melyet a szolgáltató energiatakarékosra kíván cserélni. Az állami és önkormányzati támogatásoknak köszönhetően közel 3000 (távfűtéssel ellátott és/vagy panel) lakás vált korszerűbbé, szabályozhatóbbá, melynek köszönhetően a lakások energiatakarékosabbá válhatnak. A település tovább is folytatni kívánja a lakások korszerűsítését. Az önkormányzat több intézményét korszerűsítette már energetikailag, viszont még mindig jelentős azon intézmények száma, ahol energetikai korszerűsítés szükséges, ugyanis a nem felújított önkormányzati intézmények jelentős részében elavult, korszerűtlen lámpatestek vannak, melyek energiatakarékos lámpatestekre való cseréjét tervezi az önkormányzat A településüzemeltetés A településüzemeltetési szolgáltatások, mint helyi közügyek helyi önkormányzati feladatok közé tartoznak. A zöldfelületek gondozását, köztisztasági tevékenység ellátását és egyéb városüzemeltetési feladatokat (közúti jelzőeszközök karbantartása, csapadékvíz elvezető hálózat karbantartása, játszóterek karbantartása, utcabútorok kihelyezése, javítása) a Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft látja el. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek ZRt. (ÉRV ZRt.) fő tevékenysége a településen a víztermelés, -kezelés, -elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű- szolgáltatás. A cég északkelet-magyarország meghatározó víziközmű szolgáltatója. Kazincbarcika Város és Sajókaza Község Önkormányzata, mint alapító önkormányzatok, valamint további 116 csatlakozó település októberében létrehozta a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulást azzal a céllal, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztésként megoldja a hulladékgazdálkodással összefüggő feladatokat. A városban a közvilágítási feladatokat a KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. látja el a vonatkozó szerződés keretein belül. A szerződés alapján a Zrt. megvalósította az önkormányzat illetékességi területén található közvilágítási berendezések energiatakarékos rekonstrukcióját, illetve bővítését, majd ezen korszerűsített közvilágítási rendszeren keresztül végzi a közszolgáltatást, valamint az aktív hálózati elemek karbantartását. A közvilágítási elosztóhálózatot az ÉMÁSZ Hálózati Kft. üzemelteti és tartja karban. A város közvilágítási hálózata a belvárosban és a lakótelepeken földkábeles, családi házas környezetben szabadvezetékes. A közvilágítás kiépítettsége kb. 98%-os. A város területén jelenleg 3262 db lámpatest üzemel január 16-tól az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. mint a Borsod Volán Zrt. jogutódja biztosítja a városban a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói- üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent. Az egyéb városüzemeltetési feladatokat az alábbi szervezetek látják el: - Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.: ingatlangazdálkodás, távhőszolgáltatás - Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft.: saját, közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatásával a városüzemeltetési feladatokat, a temetőüzemeltetési és kegyeleti szolgáltatást /

78 - Barcika Príma Kft.: a közétkeztetés zavartalan és színvonalas működtetése - Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft.: Kazincbarcika város kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing feladatait látja el /

79 4.2. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA Kazincbarcika Város Képviselő-testülete a Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan hozott településfejlesztési döntésével elindította a BorsodChem Zrt. területére vonatkozó Településrendezési eszközök felülvizsgálatát, melynek okán kisebb pontosítások valószínűsíthetők a fejlesztési igények alapján, melyet a Településrendezési Eszközök készítésekor figyelembe kell venni. Közlekedési infrastruktúra-elemek nyomvonal és helyszín-változása. További területigényes fejlesztések kijelölése. Jogszabályi módosításokhoz való igazodás, OTÉK alóli felmentési kérelem Műszaki infrastruktúra térbeli rendjének módosítási javaslata Közlekedési infrastruktúra Javaslatok ábrázolása az 1. melléklet szerint - Elkerülő utak megvalósítása - Belső elérhetőség javítása a hiányzó utak pótlásával - Közlekedési csomópontok kialakítása - Kerékpárutak kijelölése (regionális, lokális) - Vasúthálózati fejlesztések a tömegközlekedés elősegítésére (pályaudvar, P+R, Tamtrain) Közmű infrastruktúra Javaslatok ábrázolása a 2. melléklet szerint - Ivóvíz ellátás - Szennyvíz-, csapadékvíz elvezetés - Ár-, belvízrendezés - Gázellátás - Villamos energia ellátás - Elektronikus hírközlés - Megújuló energiaforrások alkalmazása /

80 1. melléklet: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének főbb irányai /

81 2. melléklet: A közmű infrastruktúra fejlesztésének főbb irányai /

82 Javasolt területfelhasználási változtatások Fejlesztésre kijelölt területek A) Barnamezős és alulhasznosított területek - Barnamezős ipari területek fejlesztése - Barnamezős ipari területek fejlesztésének elősegítése, lakó és ipari funkciók konfliktusának rendezése - Barnamezős és alulhasznosított területek fejlesztésének elősegítése, intézményi és szolgáltató funkció elősegítése a városközpont részeként - Barnamezős vegyes funkciójú területek fejlesztésének, rendezésének elősegítése Herbolyán - Volt bányaüzemi területek rendezése és hasznosításának elősegítése - Barnamezős, rekonstrukcióra érett vegyes használatú területek fejlesztése a Strandtól a lakótelepig, a Spar áruháztól a Strandig B) Alulhasznosított területek - Helyi termékek piacának kialakítása - Strand és környezetének fejlesztése - Volt Jókai Szakközépiskola és kollégium hasznosítása - Mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztése a konyhaüzemhez kapcsolódóan - Rendezvényház kialakítása - Leromlott alulhasznosított területek rehabilitációja a nyugati városrészben - Alulhasznosított területek fejlesztésének elősegítése a BorsodChem főbejárat környezetének rendezése, használaton kívüli létesítmények újrahasznosítása, lakótelep környezetének rendezése Javaslatok ábrázolása a 3. melléklet szerint Zöldterületi rendszerek fejlesztése Zöldterületi elemek - Városközponti közterületi és zöldterületi rendszer fejlesztése (Liget-park, Völgy-park, Dísz tér, Főtér, Lini István tér) - Lakótelepi közterületi és zöldfelületi rendszer fejlesztése Belváros keleti területein - Lakótelepi közterületi és zöldfelületi rendszer fejlesztése a Belváros nyugati területein Ökológiai elemek - Ökológiai folyosó és horgásztavak környezetének fejlesztése Herbolyán - Ökológiai folyosó és horgásztavak környezetének fejlesztése a Tardona patak mentén - Zöldterületi rendszer részeként élménypark létrehozása a Csónakázó tó környezetében a zöldfelületi rendszer rekonstrukciójával egyetemben - Pincefalu megközelítésének javítása és fejlesztésének elősegítése, a Pincesor vendéglátó funkciójának erősítése - Vízfolyások melletti zöldsávok kezelése a Barcika-Alsóváros városrészben - Városi Sportközpont fejlesztése - Meg nem valósult gazdasági és különleges területek felülvizsgálata a sípálya környezetében - Erdősítésre javasolt területek felülvizsgálata az Ipari Park környezetében Javaslatok ábrázolása a 4. melléklet szerint /

83 3. melléklet: Barnamezős és alulhasznosított területek /

84 06-1/

85 4. melléklet: Zöldterületi rendszerek fejlesztése /

86 Területi konfliktusok - Ipari Park zöldmezős fejlesztési területeinek konfliktusa a régészeti területekkel - Ipari Park zöld és barnamezős fejlesztési területeinek konfliktusa a jó minőségű termőföldekkel. - Zöldmezős iparfejlesztési területek konfliktusa a nagyvizi mederrel - Belváros rehabilitáció folytatása II. ütem szegregációs területek és leromlott barnamezős ipari területek konfliktusa - Városi temető fejlesztésének konfliktusa a jó minőségű termőföldekkel. - Igazgatási határ és területhasználat konfliktusa, együttműködés Sajóivánka községgel - Meg nem valósult fejlesztési területek felülvizsgálata (településközpont vegyes és kertvárosias lakóterület) - Meg nem valósult gazdasági terület felülvizsgálata, ütemezése - Meg nem valósult lakóterület fejlesztés felülvizsgálata a tanyás térségben - A BC terület rendezése és fejlesztése, igazgatási határ és a területhasználati konfliktusa, együttműködés Berente községgel - A BC biztonsági övezetinek és a területhasználatnak a konfliktusai (Készenléti Lakótelep) Javaslatok ábrázolása az 5. melléklet szerint Rehabilitációra kijelölt leromlott területek 30% feletti szegregációs mutató feletti területek - 1. sz. szegregátum: Tardonai út Ilyés Gyula út - 2. sz. szegregátum: Csille utca Bükkalja út Gábor Áron utca Herbolyai út - 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca Május 1. út Iskola köz - 4. sz. szegregátum: Kossuth Lajos utca Mikes Kelemen utca - 5. sz. szegregátum: Vécsetál tanya (külterület) Rekonstrukcióra kijelölt, leromlott területek esetleges funkcióváltással - Balázs völgyi kolónia - Barakkok - Sárosvölgyi telep - Gábor Áron úti kolónia Javaslatok ábrázolása a 6. melléklet szerint Alábányászott területek Ábrázolása a 7. melléklet szerint /

87 06-1/

88 5. melléklet: Fejlesztésre kijelölt területek konfliktusai /

89 6. melléklet: Rehabilitációra kijelölt leromlott területek /

90 7. melléklet: Alábányászott területek /

91 4.3. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE 4.3.1Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A Forster Központ február 21 napi adatszolgáltatása (Ikt. sz.:601/219-2/2015) szerint Kazincbarcika város területén 10 db régészeti lelőhely található. Ezek közül egy kiemelten védett I. bírság kategóriába tartozik. Ez a Várdomb, ami a 0252/1, 11266/1 hrsz.-ú ingatlanokon található. Nyilvántartott lelőhely a Felsőbarcikai református templom, ami a 1392, 1902 hrsz.-on található. A többi lelőhely szakmai védelem alatt van. /Vécsetál-dűlő, Libalegelő, Tardona patak partja, Kakas tanya. Sajópart, Berentei hőerőmű, Felső-Rétek/. A lelőhelyek túlnyomórészt a külterületen helyezkednek el. A kulturális örökség védelméről szóló évi CVI. illetve a régészeti örökséggel és műemléki értékkekel kapcsolatos szakértői tevékenységgel kapcsolatos 439/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet szerint: Műemlék, műemlék együttesek A Forster Központ adatszolgáltatása szerint Kazincbarcika Város területén 1 db védett műemlék található. Ez pedig a Sajókazinci református templom. A 2293 hrsz.-ú telken található. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A fent nevezett műemlék műemléki környezete az alábbi hrsz.-ú ingatlanokat érinti: 2230/94, 2230/65, 2230/85, 2230/88, 2230/40, 2230/44, 2230/22, 2357/2, 2360, 2230/ Az Az épített környezet helyi értékei Az épített környezet helyi jelentőségű védendő értékei Kazincbarcika város élve az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 47/2014.(X.3) FVM rendelet adta felhatalmazással megalkotta az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletét. A rendeletet kitér az építészeti örökség mindazon elemereire, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet önkormányzat rendeletében helyi települési, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté kíván nyilvánítani. A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése. Ezért a helyi védelem rendszerét úgy vették figyelembe, hogy az gondoskodjon a területi és az egyedi értékvédelemről is /

92 A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek Olyan területi védelmet jelentenek, amely a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik. A városképi jelentőségű útvonalak az alábbiak: számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza 2. Hadak útja 3. Ózdi út 4. Budai Nagy Antal utca 5. Vasút utca 6. Kossuth Lajos utca 7. Jószerencsét út 8. Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila útig) 9. Attila út 10. Egressy Béni út 11. Mátyás király út 12. Lini István tér 13. Építők útja 14. Május 1. út 15. Tavasz köz keleti szakasza 16. Hámán Kató utca 17. Szent Erzsébet sétány, Liget utca 18. Lini István tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza 19. Pollack Mihály út 20. Herbolyai út 21. Gábor Áron utca 22. Tardonai út 23. Irinyi út 24. Bólyai tér /

93 06-1/

94 Városkép jelentőségű területek Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. VÁROSKÉP JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK 1. Készenléti lakótelep és BC főbejárat környezete, Irinyi út 2. Új Kazinczi lakótelep I. Patak utcai lakótelep és környezete, 3. Új Kazinczi lakótelep II. Mikszáth úti lakótelep 4. Új Kazinczi lakótelep III. Csokonai úti lakótelep 5. Móricz-Radnóti téri lakótelep 6. Tavasz úti lakótelep és Kazincbarcikai Kórház 7. Mátyás király út keleti oldal lakótelep és környezete 8. Derkovits téri lakótelep és környezete 9. Lini István téri alközpont 10. Herbolya, Régi telep városközpont és Mini vadon tavak és környezete 11. Kiserőmű lakótelep 12. Csónakázó tó és környezete 13. Pincés terület 14. Városi köztemető /

95 06-1/

96 A Városközpont területe /