VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

Átírás

1 TARTALOM TARTALOM... 1 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 I.1. Fót szerepe az országos és térségi településhálózatban... 5 I.2. A vonzáskörzet bemutatása, a városhierarchiában és a térségi munkamegosztásban betöltött szerep... 7 II. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1. Városszerkezet II.2. Gazdasági helyzet II.2.1. Vállalkozások helyzete...12 II.2.2. Idegenforgalom...16 II.2.3. K+F...19 II.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei...19 II.2.5. Információs társadalom...19 II.2.6. Kultúra szerepe...20 II.3. Társadalmi helyzet II.3.1. Demográfiai adatok...21 II.3.2. Foglalkoztatás, munkaerı-piaci helyzet...25 II.3.3. Képzettség...28 II.4. Környezet II.4.1. A természeti adottságok vizsgálata...30 II.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mőemlékek és helyi értékvédelem...32 II.4.3. A lakásállomány megoszlása és szerkezete...34 II.4.4. Települési környezeti infrastruktúra...36 II.4.5. Közlekedési infrastruktúra...36 II.5. Közszolgáltatások II.5.1. Oktatás...39 II.5.2. Egészségügy, szociális ellátás...41 II.5.3. Sport, szabadidı, közmővelıdés...46 II.6. A korábbi idıszak fejlesztései II.7. Fót SWOT - analízise III. VÁROSRÉSZI ELEMZÉSEK A városrészek kijelölése III.1. Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék III.1.1. Elhelyezkedés...51 III.1.2. Városszerkezet, területhasználat és funkció...51 III.1.3. A városrész gazdasági jellemzıi...51 III.1.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...52 III.1.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...53 III.1.6. Lakossági humán szolgáltatás...54 III.1.7. Fejlesztések...55 III.1.8. A Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék városrész SWOT-analízise...55 III.2. Kisalag III.2.1. Elhelyezkedés...56 III.2.2. Városszerkezet, területhasználat, funkció...56 III.2.3. A városrész gazdasági jellemzıi

2 III.2.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...56 III.2.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...58 III.2.6. Lakossági humán szolgáltatás...58 III.2.7. Fejlesztések...59 III.2.8. Kisalag SWOT-analízise...59 III.3. Új-Fót III.3.1. Elhelyezkedés...60 III.3.2. Városszerkezet és területhasználat...60 III.3.3. A városrész gazdasági jellemzıi...60 III.3.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...60 III.3.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...62 III.3.6. Lakossági humán szolgáltatás...63 III.3.7. Fejlesztések...63 III.3.8. Új-Fót SWOT-analízise...64 III.4. Ófalu és környéke III.4.1. Elhelyezkedés...65 III.4.2. Városszerkezet és területhasználat...65 III.4.3. A városrész gazdasági jellemzıi...65 III.4.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...65 III.4.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...67 III.4.6. Lakossági humán szolgáltatás...67 III.4.7. Fejlesztések...68 III.4.8. Ófalu és környéke SWOT-analízise...69 III.5. Nyugati iparterület III.5.1. Elhelyezkedés...70 III.5.2. Városszerkezet és területhasználat...70 III.5.3. A városrész gazdasági jellemzıi...70 III.5.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...70 III.5.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...72 III.5.6. Lakossági humán szolgáltatás...72 III.5.7. Fejlesztések...72 III.5.8. Nyugati iparterület SWOT-analízise...73 III.6. Mogyoródi Patakmente III.6.1. Elhelyezkedés...74 III.6.2. Városszerkezet és területhasználat...74 III.6.3. A városrész gazdasági jellemzıi...74 III.6.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...75 III.6.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...75 III.6.6. Lakossági humán szolgáltatás...75 III.6.7. Fejlesztések...75 III.6.8. Mogyoródi Patakmente SWOT-analízise...75 III.7. Déli Vállalkozási terület és Lakópark III.7.1. Elhelyezkedés...76 III.7.2. Városszerkezet és területhasználat...76 III.7.3. A városrész gazdasági jellemzıi...77 III.7.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...77 III.7.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...77 III.7.6. Lakossági humán szolgáltatás...77 III.7.7. Fejlesztések...77 III.7.8. Déli Vállalkozási terület és Lakópark SWOT-analízise...78 III.8. Sátorfák és Sikátorpuszta III.8.1. Elhelyezkedés...79 III.8.2. Városszerkezet és területhasználat...79 III.8.3. A városrész gazdasági jellemzıi...79 III.8.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...80 III.8.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık

3 III.8.6. Lakossági humán szolgáltatás...80 III.8.7. Fejlesztések...81 III.8.8. Sátorfák és Sikátorpuszta SWOT-analízise...81 Külterület Külterület társadalmi-demográfiai jellemzıi...82 Külterület környezeti, városképi jellemzık...83 III. 9. Szegregátumok III.9.1. Helyzetértékelés...86 III.9.2. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése...94 III. 10. Összefoglalás IV. STRATÉGIA IV.1. A város hosszú távú jövıképe IV.1.1. Jövıkép és átfogó célok...97 IV.1.2. Részcélok...99 IV.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre IV.2.1. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja IV.2.2. Célok és összefüggéseik (célhierarchia) IV.3. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése IV.3.1. Intézményközpont AT IV.3.2. Városközpont AT IV.4. Fenntarthatósági szempontok IV.4.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja IV.4.2. Antiszegregációs program IV.5. A stratégia külsı és belsı összefüggései IV.5.1. A stratégia fıbb külsı összefüggései IV.5.2. A stratégia fıbb belsı összefüggései IV.6. A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai IV.6.1. Kockázatok azonosítása IV.6.2. Kockázatok kezelése V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI V.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek V.1.1. Tervalku településrendezési szerzıdés V.1.2. Befektetést ösztönzı rendeletek és intézkedések V.1.3. Társadalomépítés, partnerség, identitáserısítés V.1.4. Városmarketing V.2. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások V.2.1. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre V.2.2. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre V.3. Településközi koordináció mechanizmusai V.4. Ingatlangazdálkodási koncepció V.4.1. Stratégiai célok, fejlesztési koncepció V.4.2. Ingatlangazdálkodási prioritások V.4.3. Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása VI. PARTNERSÉG

4 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Fót város Önkormányzata a as idıszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2009-ben. Az IVS azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különbözı szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításban érdekelt szereplık, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplıinek aktív bevonásával, érdekeik, a város jövıjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével és a dokumentumba való beleépülésével válik az IVS a teljes település által elfogadott stratégiává. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli a célok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját is. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési / megújítási dokumentum áll majd Fót rendelkezésére, amely középtávra vonatkozóan összefoglalja a városfejlesztés fıbb irányvonalait és céljait, kiszámítható fejlesztési környezetet biztosít az érintett szereplık számára, továbbá keretet, struktúrát ad az egyes projektek összefüggı programmá, rendszerré szervezéséhez. Mindezek mellett az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendı területek elıkészítı, megvalósíthatósági tanulmány mélységő, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a as idıszakra kidolgozott Közép-Magyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása címő prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. A város vezetıinek kezdeményezése egy, a település 21. századi fejlıdését megalapozó fejlesztési koncepció, melynek hosszú távú célja az, hogy összhangba hozza a város kedvezı adottságait, azok bıvített újratermelését, a mőszaki és szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését a település közösségének érdekeivel, a kereslet igényeivel, a változó társadalmi elvárásokkal valamint a közép- és rövid-távon tervezett fejlesztéseknek a gazdasági /társadalmi megalapozásával, a közösségi és privát fejlesztéseknek egymást erısítı összekapcsolásával. Ezen társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak az egymásba kapcsolásával meg kell alapozni és szervezni, menedzselni Fót hosszú távú és fenntartható fejlıdését, minıségjavulását. 4

5 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1. Fót szerepe az országos és térségi településhálózatban Fót Magyarországon belül Fót Pest megyében, Budapesttıl északra fekszik. Területe 37,42 km², népsőrősége 442,52 fı/km2, állandónépessége fı (2009). A fıváros északkeleti kapujában található. Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján Fót az ország fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régióban, a budapesti fejlesztési pólus közvetlen környezetében helyezkedik el. A policentrikus városfejlesztési koncepció az ország Budapest-központú térszerkezet oldódását kívánja elérni. Fótnak, tekintettel, hogy Budapest közvetlen közelében helyezkedik el jelentıs szerepe a tekintetben nincsen, a méretébıl adódóan nem tudja és nem is kell, hogy ellensúlyozza a Fıváros szerepét. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Fót a Budapesti Metropolisz-térségbe tartozik az Országos Területfejlesztési Koncepció a Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtését tőzte ki célul, melyet az alábbi részcélokon keresztül javasolja megvalósítani. Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervezı szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának, kapuvárosi szerepének megerısítése; A térség kapuvárosi szerepének növelésében Fótnak jelentıs szerepe van, hiszen az M3 autópálya és a 2/A közötti elhelyezkedése, valamint Budapest közelsége potenciális befektetési helyszínné teszi. A város gazdaságfejlesztési tervei ezen szerepkör további növelését célozza gazdasági területeinek kijelölésével. a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl adódó elınyök kihasználásának ösztönzése; Fóton mind a tudás-ipar, a high-tech iparág nem nagyon telepedett meg, bár sem a város, sem padig a térség életében ez az iparág még nem jelentıs, ugyanakkor a város elhelyezkedésébıl adódóan a K+F ipar további fejlesztéseire lehetısége van, hiszen mind a beépítetlen gazdasági területek, az egyes megtelepedett tevékenységek (pl. filmgyár) a lehetıséget megadják. 5

6 nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; A településen lévı értékek, mind a településkép, a szerkezet, mind pedig a nagyszerő és egyedülálló építészeti emlékek potenciális turisztikai helyszínné deklarálják Fótot. A település Budapest közelsége révén széles közönséget vonzhat. az élhetı város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése révén; A fenntartható fejlıdés szem elıtt tartásával a város tudatos fejlesztésével TSzT karbantartásával, a beépítésre szánt területeivel való gazdálkodásának-, valamint a meglévı városközpont rehabilitációjával Fót hozzájárul az országos stratégia megvalósításhoz. közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és környezetbarát közlekedés fejlesztése; A város szorgalmazza mind az elıvárosi vasút fejlesztését, valamint a kerékpáros úthálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek által nagyobb térségi kapcsolatokban rejlı lehetıségek is kiaknázódnának. várost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével; Fontos feladat a természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek megtartása és fenntartása, a biodiverzitás megırzése. Fót a Közép-Magyarországi Régióban A Közép-Magyarországi Régió jellegének egészét meghatározza, hogy területe Pest megye mellett az ország fıvárosát, Budapestet is magában foglalja. A népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági tevékenységek, a mőszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékő, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentıséget és az ország többi részétıl egyértelmően eltérı karaktert kölcsönöz. Fót a budapesti agglomerációban Fót szempontjából jelentıs, hogy a város Budapest agglomerációjához tartozik. A Dunakeszi-Fót-Göd-Mogyoród Területfejlesztési Kistérségi Társulás egyik tagja, amely területét tekintve a legkisebb a régióban lévı kistérségek közül. A dinamikusan fejlıdı kistérségek közé tartozik, amely fejlettség egzakt módon, 9 mutató alapján került meghatározásra. A Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulásban rejlı lehetıségeket a társulásban résztvevı települések eddig nem maradéktalanul használták ki. A közöttük lévı együttmőködés fokozásával jelentıs költségeket tudnának megspórolni, emellett a települési önkormányzatok szolgáltatásainak minıségét is javítani tudnák az együttmőködés fokozásával. Fót jövıje és fejlıdése, mint a térség többi településeinek is szorosan összefügg Budapest, valamint más az agglomeráció településeinek fejlıdésével: az agglomerációs övezet egyes települései bizonyos gazdasági és kereskedelmi funkciókat átvállalnak a Fıvárostól, mint Fót is, ami az M3-as autópálya mentén elhelyezkedı kereskedelmi, logisztikai gazdasági övezetei révén nem csak a környék, hanem Budapest igényeit is kielégíti. 6

7 Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti ábra is jól szemlélteti, az agglomeráció a Közép-magyarországi régióban nem hálózatosan fejlıdött, hanem Budapest-centrikusan. A fótiak közül is jelentıs számban vesznek igénybe budapesti szolgáltatásokat, illetve járnak a fıvárosba dolgozni. Azonban a város önálló, Budapesttıl független településként való mőködése is egyre hangsúlyosabb: más agglomerációs településekkel ellentétben Fót jelentıs foglalkoztató, a kiskereskedelmi egységek mellett számos tudás-és technológiaintenzív vállalkozásnak ad otthont, mint például a filmgyár. A tudatos és integrált településfejlesztés várt hatásaként pedig a jövıben nemcsak munkavállalási, vagy vásárlási, hanem turisztikai és rekreációs céllal is egyre többen keresik majd fel. I.2. A vonzáskörzet bemutatása, a városhierarchiában és a térségi munkamegosztásban betöltött szerep A város mivel Budapest közvetlen környezetében helyezkedik el jelentıs regionális feladatokat nem lát el. A szociális hálózatból kiemelendı a Károlyi István Gyermekközpont, mely országos szinten is meghatározó intézmény. A rendszerváltás óta jelentıs változásokon ment át. A bentlakók gyermekek létszámának jelentıs csökkenése következtében felszabadult területeken különbözı oktatási intézmények és egyéb szervezetek is mőködnek. Dunakeszin a Vöröskereszten belül mőködik a hajléktalanok ellátása, melyhez Fót ellátási szerzıdés megkötésével csatlakozhatna. A fogyatékos személyek lakókörnyezetében történı ellátás megoldása lehetséges a Családsegítı Szolgálat és a Területi Gondozási Központ közötti megosztással. A Kistérségi Társulás keretében már voltak kezdeményezések e szolgáltatás kiterjesztésére. A Dunakeszi Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetével való együttmőködés reális megoldást jelentene, hiszen ott a feltételek már adottak. A városoknak a településhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a településhierarchiában elfoglalt pozíció utal. A települések körén belül kimutatható hierarchikus tagolódás a városi alapfunkciók mennyiségétıl és sokféleségétıl függ. A városi alapfunkciók közé pedig a tágan értelmezett szolgáltatási ágak pl. oktatás, 7

8 kulturális intézmények, egészségügy, kereskedelem, igazgatás és igazságszolgáltatás, a pénz- és biztosításügy stb. nem mindennapos igényeket kielégítı intézményei ill. tevékenységei tartoznak. A Közép-Magyarországi régió sajátossága, hogy Pest megye az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye, ezt a szerepet az ország fıvárosa tölti be. Budapesten mőködik számos megyei intézmény mellett Pest megye önkormányzata is. Éppen ezért a régió számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez főzi. Ez a kötıdés különösen fontos a fıváros közvetlen környezetében elhelyezkedı 78 településbıl álló agglomerációs övezet, köztük Fót számára is. A fıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból, egyaránt meghatározó. Korábban a településhierarchiában elfoglalt helyzet, az ehhez szorosan kötıdı infrastrukturális ellátottság, intézményi ellátottság volt a legfontosabb differenciáló tényezı a városok között, ma elsısorban a jövedelemszerzés lehetıségei határozzák meg egy-egy térség helyzetét. Fót földrajzi helyzetébıl adódóan kiemelt helyzetben van, hiszen Budapest elıvárosaként, valamint az ország északi és keleti legfıbb közlekedési tengelyei mellett való elhelyezkedésével jól pozícionálja magát. Fót funkcióellátottsága valamennyi szolgáltatás terén kielégítı. Az alábbiakban megkíséreljük rendszerszerően összefoglalni Fót funkcionális ellátottságát, ill. szolgáltatásait. Tekintettel arra, hogy Budapest és környékének esetében a regionális és a megyei szint nem értelmezhetı külön, az alábbi táblázatban ezt összevontan kezeljük; e szétválasztás helyett külön oszlopot kapott viszont a budapesti agglomeráció, mint speciális, ám annál jellemzıbb területegység. 8

9 Fót funkcióinak területi hatóköre 1 Nemzetközi Országos Regionális, megyei Agglomerációs Kistérségi Helyi Gazdaság Fóti filmgyár Gazdasági és logisztikai terület Közlekedés Autópályák Vasút Átmenı forgalom Tömegközlekedés Településen belüli autóbuszjárat Kereskedelem Áruházláncok (Auchan, Tesco, Metro, stb.) Kiskereskedelmi egységek Államigazgatás Oktatás Gyógypedagógiai iskola Kistérségi központ Buda környéki ügyészség Pest Megyei Munkaügyi központ Vám- és Pénzügyırség Buda Térségi Fıvámhivatala Gimnázium Közszolgáltatások, intézmények Szociális ellátás Károlyi István Gyermekközpont Szociális intézmények Kultúra Helyi kulturális intézmények Turizmus, rekreáció Ybl mőemléki építészetei Védett természeti területek Vendéglátóhelyek 1 A Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsorolt funkciók alapján 9

10 II. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1. Városszerkezet Fót a XI. századtól már lakott volt - ebbıl az idıbıl származik elnevezésének mondája is, de az elsı írásos forrás csak 1353-ban említi Folth-ot. A Fót elnevezés legelıször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-bıl. A váradi káptalan jegyzıkönyvébıl való oklevélben Fótot ismét említik, amelynek kelte 1219-re tehetı. Itt vitatott az, hogy hová esik a szóban forgó Fót nevő település, egyesek szerint Heves megyei Fót településrıl van itt szó, ám a váradi jegyzıkönyvben váci ügyet is tárgyalnak, amelyik viszont Pest megyei település. A következı oklevél, amelyben Fótról, mint a fóti nemesekrıl esik szó 1261-bıl való IV. Béla király egyik oklevelébıl ban Nagy Lajos király uralkodása alatt is említik Folth formájában Fótot. Fótról nagyon sok korabeli emlékkel találkozhatunk, egyértelmően viszont csak a török hódoltság idejébıl hallhatunk róla. A XVI-XVII. században Fót török kézre került, és a település neve mellé a "desertum" (lakatlan puszta) megjelölés került egy idıre. Az idıszak végével viszont újra benépesítették. A Rákóczi szabadságharc mély nyomot hagyott Fót életében, a helybéliek közül 14-en fegyvert is fogtak, és harcoltak Szabó Máté ezredében ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával, 1808-ban, a gróf Károlyi-családra szállt az uradalom. A ma is látható kastélyt és parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és a katolikus plébániatemplomot 1845 és 1855 között építtette Ybl Miklós tervei szerint. Gróf Károlyi István irányításával 1848-ban megalakult a "Károlyi-huszárezred", amely harcolt a szabadságharcban. A Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a település életében, fejlıdésében. Fót településszerkezetének mai képe egy hosszú fejlıdés eredményeként alakult ki. Fót lakóterülete eredetileg három településrészbıl áll, amely az utóbbi évtizedekben újabb lakóterületi egységekkel egészült és egészül ki. Az úgynevezett Ófalu a XI. században alakult ki a Rákospalota Veresegyház és Dunakeszi Gödöllı között vezetı utak keresztezıdése mentén. A belsı városmag folyamatosan fejlıdött az évszázadok során. A lakónépesség növekedésével a beépítés egyre sőrőbb lett, az eredetileg hosszú szalagtelkeket keresztbe megosztották és egy halmazszerkezető településkép alakult ki. Az új vasútállomással egy új település jött létre: Új-Fót, melynek elsı lakóterületi része a Suum cuique ( Mindenkinek magáét ) telep. A telepet 1922-ben avatták fel. Gróf Károlyi Lászlóné által megvásárolta területen, 720 m2-es telkeken adományokból épültek fel a szoba, konyha, kamrás épületek hadirokkantak és hadiözvegyek számára. A telep az Európában ekkor már elterjedt Mindenkinek saját házat címő szociális lakásépítési akció hazai példája volt. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. A Móricz Zsigmond úttól Északra terül el Fót gazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek A harmadik rész Kisalag, melyet 1952-ben csatoltak Fóthoz, a lakosok kezdeményezésére. A Parcellázása elıtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. A sok háztáji kecske nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petıfi szobor környékén helyezkedik el. A központi részét leszámítva jellemezıen családiházas, tiszta lakóterület. 10

11 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, és április 1-jével nagyközséggé nyilvánították. Fót kisalagi városrésze szerkezetileg is elkülönül a település többi részétıl, szabályos utcahálózatával. A rendszerváltás után a nagyvállalatok bezárásával sok munkahely megszőnt, így vidékrıl elkezdetek a Fıváros győrőjében elhelyezkedı településekre beszivárogni az emberek a Budapest által nyújtott munkalehetıségek reményében. Ezt a megindult országos vándorlási folyamatot egészítette ki egy szuburbanizációs folyamat, mely során Budapestrıl a tehetısebb és a panellakásokat fenntartani nem tudó réteg elkezdett a környezı településekre kiköltözni. Míg az elıbbiek jellemzıen a meglévı lakóterületeken belül telepedtek el, addig a Budapestrıl kiköltözık új településrészeket Fótliget, vagy a volt zárkert területeket népesítik be. Mind Barackoson, mind Sikátorpusztán, mind pedig az Öreghegyen megjelentek a lakóépületek. A területek rohamos beépülésének jelenleg csak az övezeti besorolás és az infrastruktúra hiányossága szab gátat. Ezen területeken lakóterületté való átsorolás után jelentısen megnı az építkezések száma. A településszerkezet nem lakóterületi, de fontos és meghatározó szerkezeti egységei a Nyugati és Déli vállalkozási terület. A nyugati vállalkozási terület alkotja a település Dunakeszi felıli kapuját. A település képet is a régi nagy vállalatok csarnoképületei határozzák meg. A déli vállalkozási terület a településmagtól távolabb az M3 ás M0 autópálya mentén található. A településrész arculatát a nagy áruházak és a logisztikai raktárbázisok épületei, a nagy burkolt felületekkel rendelkezı szabadonálló beépítés adja. 11

12 II.2. Gazdasági helyzet II.2.1. Vállalkozások helyzete Mőködı vállalkozások száma és mőködési formája Fóton 2006-ban a regisztrált vállalkozások száma 2257 volt. Amint az alábbi diagram is jól szemlélteti, év óta a vállalkozások száma jelentısen növekedett, a évi némi visszaesést követıen 2007-ben ismét növekedés tapasztalható. Regisztrált vállalkozások száma* (db) Fót *átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: KSH Regisztrált vállalkozások száma (db) Forrás: KSH Fóton 2005-ben a mőködı vállalkozások száma 1434 volt, amely 37%-os emelkedést mutat 1999-hez képest óta a vállalkozások száma jelentısen növekedett, de 2003 óta stagnál. Mőködı vállalkozások száma* (db) Fót *átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint 12

13 Mőködı vállalkozások száma (db) forrás: KSH A vállalkozási sőrőség a településen - a kistérséghez hasonlóan óta növekedést mutat. Az utóbbi években a növekedés mértéke lelassult. A vállalkozási sőrőség alakulása , vállalkozás/km Fót 27,85 30,46 32,71 36,26 38,27 38,19 38,32 Dunakeszi kistérség 47,74 50,79 52,85 58,02 60,23 61,19 62,12 Forrás: saját számítás A vállalkozási sőrőség alakulása , vállalkozás/km Fót Dunakeszi kistérség Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója, A mőködı vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások aránya a településen %. Az egyéni vállalkozások száma 3%-kal növekedett az elmúlt idıszakban. A társas vállalkozások legkedveltebb mőködési formái a betéti társaság (414 db) és a korlátolt 13

14 felelısségő társaság (380 db). Ez utóbbi 41,84%-kal emelkedett 2000-hez viszonyítva. A Bt.-k száma is növekedést mutat. Regisztrált gazdasági szervezetek száma Fóton gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Változás, (%) Mőködı vállalkozások ,79% száma Ebbıl Kft ,95% Rt ,67% Szövetkezet ,00% Egyéni vállalkozások 597 száma ,35% Bt ,29% Jogi szem. nélküli 914 egyéb vállalkozás ,22% Mőködı társas 543 vállalkozások összesen ,46% Forrás: KSH Fóton kiterjedt kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek találhatók a fıbb közlekedési útvonalak mentén, a Régi Fóti út és az M3 között, valamint a 2. fıút és a 2101 sz. fıút csomópontja mellett. A kiskereskedelmi egységek leginkább a városszövet fıbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsısorban a helyi lakosság ellátását biztosítják. Ágazati szerkezet Fóton 2000 és 2005 között nıtt a tercier szektorban mőködı vállalkozások száma, ugyanakkor csökkent mind az iparban, mind a mezı- és erdıgazdálkodásban tevékenykedı vállalatok száma. A mőködı vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint Fóton darab százalék darab százalék darab százalék Ipar, építıipar , , ,14 Mezı- és erdıgazdálkodás 17 1, , ,93 Szolgáltatás , , ,94 Összesen , , ,00 Forrás: KSH, Budapest Statisztika évkönyve 2006-ban Fóton 34 mezıgazdasággal foglalkozó vállalkozás tevékenykedett ben az ıstermelık száma 150, ban 210, ben pedig 457 fı volt. 12 év alatt az ıstermelık száma a háromszorosára nıtt. 14

15 Kiskereskedelmi egységek A kiskereskedelmi üzletek száma 1997 óta növekedett, 2002-ben némi visszaesés, majd 2003-ban növekedés tapasztalható, azóta kisebb hullámvölgyekkel ugyan, de növekedés. A legnagyobb növekedés 2002 és 2003 között következett be. Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója, Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Forrás: KSH A kiskereskedelmi üzletek tekintetében a könyv-, újság- és papíráru szaküzletek, a festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek és a villamos háztartásicikk-szaküzletek száma emelkedett valamelyest óta. Kiskereskedelmi egységek megoszlása Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db) Festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek száma (db) Villamos háztartásicikk-szaküzletek száma (db) Bútor,- háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletek száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Iparcikküzletek és áruházak száma (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója,

16 Önkormányzat bevételei Az iparőzési adóból származó bevétel 2009-ben 731 millió forint volt, ez mintegy 2000 vállalkozást érint. Építményadó-bevételek alapján 2009-ben 86 iroda található Fóton. II.2.2. Idegenforgalom Fót Budapesttıl északra fekszik, legfıbb építészeti emlékei, látnivalói Ybl Miklós nevéhez főzıdnek. Az alábbi táblázatban a legfontosabb idegenforgalmi adatok találhatók, amelyek jól jellemzik a település idegenforgalmát. A vendéglátóhelyek száma óta megduplázódott. Érdekes képet mutat a vendégek száma, amely és között hatalmas növekedést mutat, de ezt követıen a kezdıérték alá csökkent. Ezt a tendenciát követi a vendégéjszakák száma is, a 2002-ig lévı hirtelen növekedés a kezdeti érték negyedére csökkent. A változások oka lehet a település közelében minden évben megrendezendı Formula 1 autóverseny, vagy csak statisztikai hibáról beszélhetünk. A település önmagában nem elsıdleges turisztikai célpont. Fót idegenforgalmának fıbb mutatói, Vendéglátóhelyek száma % Vendégek száma* % Vendégéjszakák száma* % Forrás: KSH * Kereskedelmi- és magánszálláshelyekkel együtt Fót idegenforgalmának fıbb mutatói, Vendéglátóhelyek Vendégek száma Külföldi Vendégéjszakák száma (db) összesen a vendégek száma a kereskedelmi száma a kereskedelmi szálláshelyeken kereskedelmi szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (vendégéjszaka) (fı) év év év év év év Forrás: KSH Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a külföldi vendégek száma nem mutat állandó adatot, kiszámíthatatlan tendenciát jelez. Vendégek száma Külföldi vendégek száma Külföldi vendégek száma összesen a kereskedelmi a kereskedelmi a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (%) , , , , ,00 Forrás: KSH 16

17 Fót turisztikai vonzerıi 2 Fót emblematikus építészeti értéke a világhírő római katolikus templom, amely az európai és magyar romantika egyik legjelentısebb alkotása. A Szeplıtelen Fogantatás Templomát Ybl Miklós tervezte gróf Károlyi István felkérésére, s 1845 és között épült fel. Festményeit és szobrait osztrák és olasz mővészek készítették. A templom egyedülálló alkotása az altemplom szentélyében álló intarziás márványoltár, egyházi vonatkozású kincse a IX. Pius pápa által adományozott Szent Lucentius vértanú ereklyéje. Kriptája mai is a Károlyi család temetkezési helye. A templom orgonáján a Károlyi családnál vendégeskedı Liszt Ferenc is játszott. A kiváló akusztikájú templomban rendszeresen szerveznek hangversenyeket és kiállításokat hazai és külföldi elıadómővészekkel, képzımővészekkel. A felújított közösségi házban színvonalas elıadásokat, a plébániakertben csodálatos szabadtéri koncerteket rendeznek. A Szent István napi és Feltámadási körmenetet a hitéleten túl különleges szépség övezi, egyre több elszakadt hazánk fia látogat vissza egyházi eseményeinkre. A mőemlék együttes két melléképülete, a plébánia és a volt zárda is megszépült. A zárdaépületben egyház- és helytörténeti múzeum, egy kávézó és vendégszállás kerül kialakításra. Fót történelmi egyházainak templomai a vallási turizmust is szolgálják. A Károlyi kastély hazánk legimpozánsabb klasszicista kastélya, amely egyre jelentısebb szerepet tölt be a kulturális turizmus terén. Az épület egy részét az emigrációból hazatért Károlyi házaspár bérli. A volt tulajdonosok sokat fáradoznak azért, hogy a kastély és a park visszanyerje régi szépségét. A grófi pár gyakran rendez jótékony célú fogadást, estet, koncertet és számos alkalommal fogad turista csoportot, annak ellenére, hogy bérelt lakosztályuk, privát életük nincs erre berendezkedve. Galériájukban megtekinthetık a gróf Károlyi család még fellelt, restaurált tárgyi emlékei, festmények, bútorok, régi könyvek. A győjtemény a Fóti Károlyiak Alapítvány kezelése alatt áll. A kastély nagytermei, márványterme, vadászterme konferenciák, esküvık, különbözı rendezvények számára nyújt reprezentatív helyszint. Elızetes bejelentkezés alapján a kastély látogatható. A kastélyt 50 hektáros angolpark övezi, amely helyi természetvédelem alatt áll. Több mint 200 db százötven évnél idısebb fa, számos értékes növénytársulás, a három mesterséges tó, platánsorok nyújtanak festıi szépséget és jó levegıt. Jelenleg a Károlyi István Gyermekközpont mőködik az ingatlanon, a volt Gyermekváros. Az intézmény átszervezése folytán a mőemlék-együttes kulturális turisztikai hasznosításra vár.. Németh Kálmán Emlékház felfedezésre váró mővészeti-turisztikai érték. Németh Kálmán ( ) a huszadik század egyik legkiválóbb hazai képzımővésze, restaurátor és fafaragó szobrászmővésze volt. Teljes életmővét és alkotóházát Fótra hagyta. A ma múzeumként mőködı emlékházat csodálatos berendezésével, Németh Kálmán mővészi munkáival egyre többen látogatják. Az épület teljes felújításra szorul, a mőhely kivételével. Fót Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Balavásárral és az olaszországi San Benedetto Dei Marsival. A jövıben elsısorban a kulturális és turisztikai területen terveznek közös programokat A Fóti Somlyó hazánk egyik elsık között (1953.) létesített fokozottan védett természetvédelmi területe, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága és a Gödöllıi Erdészet kezelése alatt áll. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) programot indított a Fóti Somlyó természeti értékei védelmére. Elkészült a 3,5 km hosszú tanösvény és hozzá egy munkafüzet, amely bemutatja a fóti Somlyó élıvilágát, természeti ritkaságait. A Fóti Somlyó és tanösvénye gazdag látnivalóival remek kirándulóhely. A Somlyó tó a horgászok és strandolók kedvelt pihenıhelye, amely jelenleg megmentésre szorul festıi környezetével együtt. Turisztikai hasznosításra vár. 2 Fót középtávú gazdasági programja 17

18 A térképrészleten a Tanösvény útvonala pirossal jelölve 3 Reformkori emlékhely a fóti Somlyó domboldalán álló Fáy présház, amely ma hangulatos, kiváló konyhával rendelkezı vendéglıként mőködik februárjában elnyerte a az év vidéki étterme 2005-ben címet. A présháznál lévı szabadtéri színpad panorámás nézıterével szabadtéri fesztiválok ideális helyszíne. Itt rendezik évtizedek óta a híres, reformkori hangulatot idézı Fóti Szüretet, amely a látványos szüreti felvonulással és a vidám mősorral Fót jellegzetes és vonzó eseménye. A Fáy présház mellett áll az 1837-ben épült Vörösmarty kunyhó, ahol a hagyomány szerint Vörösmarty Mihály megírta a Fóti Dal c. híres versét. Az önkormányzat az elmúlt évben korhő módon felújította. A szüreti hagyományok mellett a borturizmust keltheti életre az önkormányzat azon elképzelése, hogy kultúrtájként újratelepíti szılıvel a présház alatt fekvı déli domboldalt. A MAFILM telep 2005-ben megnyitotta kapuit a turisták elıtt. A filmforgatás élethő történelmi díszletei, a viseletek, fegyverek, bútorok és egyéb kellékek látványa nyújt különleges élményt szeptemberben Fót Városa bekapcsolódott a Kulturális Örökség Napok nemzetközi, mőemlékvédelmi, turisztikai programba, így egyre többen fedezik fel a város épített örökségét, mőemlékeit. Az üdülı övezetben hétvégi és nyári idıszakban elsısorban a fıvárosi lakosság tölti pihenı idejét. Fót lovas turizmusa a tereplovaglásra alkalmas vonzó környezetével egyre népszerőbb. A kerékpárturizmus számára is ideális helyszín Fót és környéke. Amint megépül Fót és Dunakeszi között a kerékpárút, egészen Vácig eljuthat a Duna mentén a biciklizı. A település melegviző forrással, gyógyvízzel rendelkezik, amely a Széchenyi vizével azonos hatású. A jövıben óriási lehetıséget kínál Fót számára egy termál fürdı, Wellness hotel kiépítése, amely a gyógyturizmust szolgálná. 3 Fót középtávú gazdasági program,

19 II.2.3. K+F Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Fót esetében kutatásról és fejlesztésrıl nem beszélhetünk. II.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat céljai a gazdasági tevékenység ösztönzésével: helyi adóbevételek növekedése helyi munkahelyek létrejötte önkormányzati vagyon értékének növekedése A helyi gazdaságfejlesztés során kiemelt fontosságúnak minısítik Fót területén mőködı mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítását. Fót gazdasági növekedését elısegíti, hogy jelentıs mérető, jelenleg még beépítetlen szabad gazdasági területekkel rendelkeznek. II.2.5. Információs társadalom Sajnos ma még sem a KSH, sem az Önkormányzatok nem rendelkeznek pontos adatokkal a lakosság internet használati szokásaival kapcsolatban. Az alábbi adatok a 2007-es középtávú gazdasági programból származnak. Fóton az internetes hozzáférés folyamatosan bıvül. Az információs eszközök használatát az Invitel, a T-Kabel, a Cable-Net, a Dunaweb cégek szolgáltatják. A telefonos csatlakozási lehetıségek is segítik az információs eszközök szélesebb felhasználását, ezt az Invitel szolgáltatja. Internetes elıfizetések száma 2007-ben A Cable-Net kábel modem Internet elıfizetések száma A T-Kábel ADSL Internet elıfizetések száma kb 3oo. Az Invitel ADSL elıfizetések száma 854 egyéni elıfizetı, 187 üzleti elıfizetı. A Dunaweb szolgáltatása napjainkig minimális elıfizetést elégít ki. A csatlakozási lehetıségek közül bármelyik létezı fajtát használhatja az elıfizetı, a telefonos csatlakozástól, xdsl, Kábel Tv-s, a mikrohullámú szolgáltatásig rendelkezésre áll. Az elıfizetık nagyobb százaléka a széles sávú internetet használja. Az intézmények kivétel nélkül rendelkeznek számítógéppel, melyeknek 97%-a személyi számítógép. A helyi hálózatot elsısorban az államigazgatásban, illetve a több számítógépet használó vállalkozásokban alkalmaznak. Komolyabb fejlesztéseket az intézmények és vállalkozások korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsony kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt multinacionális cégek között fordulnak elı. 19

20 II.2.6. Kultúra szerepe Fót sokszínő kulturális élettel rendelkezik, az év minden idıszakában különbözı kulturális program zajlik. Ezek helyszíne elsı sorban a Vörösmarty Mővelıdési Ház, illetve Fót városi könyvtára, valamint a Németh Kálmán Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola. Ezeken kívül a Kisalagi közösségi ház, a Lisai Elek János Alapítvány székháza. A teljesség igénye nélkül fıbb események Fót kulturális életében idırendben: farsangi bál, népi tavaszi fesztivál, Szent István napi ünnepség és körmenet, bográcsos kerti mulatság, nótás szüreti mulatság, ıszi szavalóverseny, Márton napi ludasbál, Zsakota bál, Vörösmarty születésnapja, karácsonyi programok, koncertek. Károlyi kastély és park kulturális turizmus céljára való fejlesztésével és hasznosításával új teret adhatna Fót városa a térség lakóinak számára. Jelentısebb kulturális események, minıségi programoknak adhatna helyet egy ilyen kulturális intézmény. A következı táblázat mutatja a mőködı civilszervezetek számának alakulását 2003 és 2009 között. Látható, hogy a szervezetek összlétszáma csökkenı tendenciát mutat, azon belül leginkább az egészségüggyel, kultúrával, sporttal, környezetvédelemmel és kutatással foglalkozó szervezetek száma csökkent. A mőködı civilszervezetek száma tevékenységi körönként, tevékenyégi kör oktatás kulturális sport egészségügy szociális településfejlesztés környezetvédelem szakmai, gazd. érdekképviselet közbiztonság-védelmi kutatás Összesen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 20

21 II.3. Társadalmi helyzet II.3.1. Demográfiai adatok A KSH adatai szerint 2009-ban Fót állandó népessége fı, lakónépessége fı volt. Területe 37,42 km2, a népsőrőség 524 lakos/km2. A lakosság elsısorban a történelmileg kialakult városmagba és a zártkerti részen található. A település lakossága az elmúlt években jelentıs változáson ment keresztül, a Budapestrıl költözık, valamint a Budapest közelébe Alföld felıl beköltözık elsıdleges célpontjává vált. A településre betelepülık elsısorban ún. lakóparkokba és a belterülettel szervesen nem kapcsolódó régi zártkertekbe költöznek. Fót lakosság számának alakulása Lakónépesség száma (fı) Állandó népesség száma (fı) Forrás: KSH, Önkormányzati adatszolgáltatás Lakónépesség száma (fı) Forrás: KSH, saját szerkesztés A településen a éves, valamint a 60 éves és annál idısebb korosztály aránya jelentıs, míg a fiatal korosztály lakosságszámának beszőkülése mutatkozik. Az idısebb korosztály száma az utóbbi két évtizedben növekedést mutat, míg a fiatalabb korosztályé csökkenést. Lakónépesség kor szerinti megoszlása (fı) Év éves és több évesek évesek éves éves ,7 % 65,2 % 19,1 % Forrás: KSH, Önkormányzati adatszolgáltatás 21

22 Lakónépesség kor szerinti megoszlása (fı) 16% 17% 5% 30% 17% 15% 0-15 évesek évesek éves éves éves 60 és több Forrás: KSH lakónépesség kor szerinti megoszlása (fı) 18% 16% 6% 28% 14% 18% 0-15 évesek évesek éves éves éves 60 és több Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A lakónépesség száma a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest 12%-os növekedett 2008-ig. A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlásának vizsgálata során jól látható, hogy 2008-ban is a éves korosztály képviseli a legnagyobb arányt, ugyan akkor az arányok megváltoztak. Érdekesség még, hogy 2001-es adatokhoz képest a népességnövekedés ellenére a éves korosztály népességszáma csökkent. A népesség számának alakulását több tényezı együttes hatása befolyásolja. Egy-egy település népességszámát a születések és a halálozások egyenlege mellett a vándorlási folyamatok határozzák meg. Fót esetében az élveszületések és halálozások egyenlege változatos, ingadozó képet mutat. 22

23 Természetes népmozgalom mutatószámai Élveszületések száma (fı) Élveszületések / 1000 fı 16,74 17,85 23,05 18,14 20,26 21,09 Halálozások száma (fı) Halálozások / 1000 fı 18,54 16,92 18,35 17,69 20,59 20,98 Természetes fogyás (fı) Természetes fogyás / 1000 fı 1,79-0,93-4,70-0,45 0,33-0,11 Forrás: KSH, Budapest területi adatok ,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, ,00-10,00 Élveszületések / 1000 fı Halálozások / 1000 fı Természetes fogyás / 1000 fı Forrás: KSH, Budapest területi adatok 2006 Az élveszületés értékei erıs növekedést mutatnak a vizsgált periódus alatt, a csúcspont 2003 volt. Ezt követıen 2004-ben visszaesés tapasztalható, azóta folyamatosan növekedik. Ez elsısorban a településre beköltözı fiatalabb korosztály megjelenésének köszönhetı. A halálozások adatai 2001 és 2004 között nagyjából azonos értékeket mutat, viszont óta folyamatos emelkedést tapasztalható. A természetes fogyás mértéke a magas élveszületések számának köszönhetıen 2003-ban volt a legalacsonyabb ig a természetes fogyás mértéke folyamatosan csökkent, majd ezt követıen növekedést mutat. Lakónépesség kor szerinti megoszlása (%) és több ,27 5,45 16,58 16,07 22,10 12, ,00 7,59 14,11 15,19 26,10 14, ,19 5,11 16,59 14,48 29,64 15, ,80 6,20 13,70 17,90 28,40 18, ,7 65,3 19,1 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 23

24 A népesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 60 és több % 20% 10% 0% Forrás: KSH, saját szerkesztés A évi és a évi népszámlálások között a fiatal (azaz a 0-14 éves) korosztályok aránya 11,47 %-kal csökkent, míg a 60 év felettiek aránya 5,46%-kal nıtt. Fót munkaképes korú lakosságának 59%-át teszi ki a helyben lakó és foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottak 41%-a bejár Fótra a környezı településekrıl év A helyben lakó és helyben A naponta bejáró A helyben dolgozó foglalkoztatottak foglalkoztatottak száma foglalkoztatottak száma (fı, %) (fı, %) száma összesen (fı, %) ,99 41, Forrás: KSH, Népszámlálási adatok A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma (fı) A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma (fı) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fı) ,57 86,43 100,00 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok Fót munkaképes korú lakosságának 38%-a eljár a településrıl dolgozni, többnyire Budapesten dolgozik. 24

25 II.3.2. Foglalkoztatás, munkaerı-piaci helyzet Foglalkoztatottság Foglakoztatottak korcsoport szerinti megoszlásban, 2001 Pest megye Fót A népesség szerkezeti összetételének mutatója a gazdasági aktivitás szerinti struktúra. Az aktív korúak közül a éves korcsoport képviseli a legnagyobb arányt a foglalkoztatottak között, ami azzal függ össze, hogy ık képviselik a legnagyobb arányt a népesség körében X Forrás: KSH évi Népszámlálás, Gazdasági aktivitás A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekbıl tevıdik össze. A településen az e körbe tartozó népesség jelentıs csökkenése figyelhetı meg, ami összefügg a népesség korösszetételének módosulásával és tükrözi a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokat is. A gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és évi népszámlálás között 15%-os, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében 28 %-os növekedés volt tapasztalható. Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott Változás % 288% 156% 109,37% hez képest, % Forrás: KSH és évi Népszámlálás A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágakban A rendszerváltozást követıen lezajlott változások nagyságrendjét jól érzékeltetik a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában bekövetkezett változások. A statisztikai besorolási rendszer megváltozása miatt részletes, pontos összevetésre nincs lehetıség, de megállapítható, hogy jelentısen növekedett a tercier szektorhoz tartozó ágakban foglalkoztatottak száma, és csökkent az építıiparban és a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Lényegében a létszámcsökkenés ez utóbbi ágakban történt, míg a többi terület létszáma növekedett (pl. kereskedelem, vendéglátás), illetve stagnált. 25

26 A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ág és korcsoport szerint, Fót Munkaképes korú Foglalkozási nemzetgazdasági ág Összesen % lakossághoz viszonyítva Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat 105 1,52 1,02 Bányászat ,44 14,38 Építıipar 635 9,21 6,18 Kereskedelem, javítás ,33 14,31 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 234 3,39 2,28 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 511 7,41 4,97 Pénzügyi tevékenység 150 2,18 1,46 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 615 8,92 5,98 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 389 5,64 3,79 Oktatás 536 7,78 5,22 Egészségügyi, szociális ellátás 382 5,54 3,72 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 388 5,63 3,78 Összesen ,00 67,08 Forrás: KSH, évi Népszámlálás A 6893 fı foglalkoztatott a település népességének 67,08 %-át teszi ki. A foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgáltatás és bányászat jellegő ágazatokban dolgozott 2001-ben. A évi népszámlálás adatait elemezve megállapítható, hogy a bányászat a legnagyobb foglalkoztató (14,38 %), második helyen szerepel a kereskedelmi ág, 14,31%- kal. A település Budapest közvetlen közelében, és a fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el. A gazdasági szolgáltatásokban (5,98%) és az építıiparban (6,18%) foglalkoztatottak aránya jelentıs. Munkanélküliség és foglalkoztatottság A politikai rendszerváltással járó gazdasági átalakulással együtt a fıvárosban és környékén is növekedett a munkanélküliség. Az átalakulás számos vállalat megszőnését, leépülését eredményezte. Idı kellett az új vállalkozások megjelenéséhez, illetve az átalakult régiek megerısödéséhez. A regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2003 között csökkenı tendenciát mutat, amely ezt követıen enyhén emelkedik, majd 2006-ban hirtelen csökken ben ismét növekedést mutatnak az értékek. Regisztrált munkanélküliek száma (fı) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 26

27 A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása és arányuk a munkavállalási korú népességen belül Száma Aránya (%) 1,62 1,36 1,10 0,88 0,87 1,02 1,21 Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása és arányuk a munkavállalási korú népességen belül Száma Aránya (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Forrás: KSH Munkanélküliség az utóbbi években 4 Minden év szept. adatok Reg. munkanélk. száma Reg.pályak.munkanélk.sz Munkanélküliségi ráta 1,4 1,28 1,56 1,56 A munkanélküliként regisztráltak (nyilvántartott álláskeresık) száma év végén 216 fı volt, mely a szeptemberi adatokhoz képest is emelkedést mutat. Az álláskeresık száma az elmúlt évek csökkenését követıen, óta ismét emelkedésnek indult. Foglalkoztatottak aránya (2001) Fót Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 % Forrás: KSH, 2001 népszámlálás 4 Fót gazdasági program (Váci Munkaügyi Központ adatai alapján) 27

28 Az ingázással kapcsolatban a KSH adatbázisában csak 2001-es népszámlálás tartalmaz adatokat ezért visszamenıleges összehasonlításra, valamint aktuális adatok bemutatására nincsen lehetıség. A 2001-es adatok alapján megállapítható, hogy a környezı települések közül Fóton a legalacsonyabb a helyben lakó és helyben foglalkoztatottak aránya. Napi ingázás, Fót Dunakeszi Gödöllı helyben lakó és helyben doltgozó foglalkoztatottak más településre dolgozni járó foglalkoztatottak napontabejáró foglalkoztatottak Forrás: KSH évi Népszámlálás, II.3.3. Képzettség Fót lakosságának iskolai végzettség szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben kedvezıen alakult. A település lakosságának képzettségi szintjébıl jól látszik, hogy a rendszerváltást követı népességmozgás Fóton a magasabban kvalifikált népesség megjelenését eredményezte. Az általános iskolai osztályt nem végzettek száma csökkenést mutat ben a lakónépesség 2,29%-át tette ki, 2001-ben viszont csak a lakosság 1,4%-át. Az alábbi táblázat adatai alapján jól látszik, hogy a település népességének kvalifikáltsága egyre magasabb értékeket mutatnak. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 9 %-ot, amely jelentıs emelkedést mutat 1990-hez képest. A középiskolai érettségivel rendelkezık aránya 21,2 %. Továbbra is jelentıs azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya. A 7 éves és idısebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettsége szerint 2001-ben 0. évfolyamot sem végezte el Fót Dunakeszi kistérség Pest megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% általános iskola 8. osztályt végzettek kzépiskolai végzettségő, érettségi nélkül középiskolai végzettségő érettségivel egyetem, fıiskolai végzettségő oklevél nélkül egyetem, fıoskolai végzettségő oklevéllel Forrás: Népszámlálás,

29 A 7 éves és idısebb népességbıl 0 osztályt végzettek száma (%) A 7 éves és idısebb népességbıl az általános iskola 8. osztályát végzettek száma (%) A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevél nélkül (%) A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel (%) A 7 éves és idısebb népességbıl középiskolai végzettségő középiskolai érettségi nélkül (%) A 7 éves és idısebb népességbıl középiskolai végzettségő középiskolai érettségivel (%) Lakónépesség száma (%) ,29 32,01 0,00 4,64 14,54 13, ,41 23,18 1,68 8,98 21,36 21, Forrás: KSH évi Népszámlálás Alacsonyan és magasan képzett foglalkoztatottak aránya (2001) Fót Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) 20,55 16,44 Forrás: KSH, 2001 népszámlálás 29

30 II.4. Környezet II.4.1. A természeti adottságok vizsgálata Fót a Cserhát nyúlványai és a Pesti síkság találkozásánál fekszik, de tájföldrajzi értelemben a Pesti síkság része. Jelenleg a település 1/5 belterület, de külterületen, a volt zárkerteken megjelenı lakófunkció miatt a beépíttet területek a település közigazgatási területének a 70%-át teszik ki. A település külterületén a Somlyó hegyet leszámítva jellemzıen csak kisebb erdıfoltok fordulnak elı, a be nem épített területek rét, gyep vagy mezıgazdasági mővelés alatt állnak. Sok helyen magmaradtak a mezıvédı erdısávok. A közigazgatási terület északi részén, Dunakeszi felıl két homokbánya helyezkedik el egymás mellett. A bánya területét jelenleg még nem rekultiválták. A Fót I. homokbánya az UTILIS Kft. Tulajdonában van, a kitermelés július 30-igy szünetel. A Fót II. Kıakó-dőlı homokbánya a Vörösmarty Mezıgazdasági TSz tulajdonában van, a tulajdonos inert hulladéklerakót tervezett a területre, melyhez az Önkormányzat nem járult hozzá. Bár jelenleg még a külterület jelentıs része zöldfelület, a szerkezeti terv nagykiterjedéső iparterületeket jelöl ki. Mind a déli, mind pedig a nyugati iparterület kiterjedése jelentısen nıni fog. Ugyanakkor még mindig megmarad Fót külterületének alapvetıen zöld jellege. Külterületen jelentısebb természeti elemek a Somlyó-hegy, a Kı-hegy és a Mogyoródi patak. Védett természeti területekben is gazdag a település. Országosan védett természeti terület a Somlyó-hegy és a Tızeg-tó környéke. A Somlyó-hegy egy része fokozottan védett terület, míg a Tızeg-tó mellett a Mogyoródi patak két oldala helyi védelem alatt áll. Helyi védettségő természeti terület található még az Öreghegy és az üdülıterület között és a középkori díszletfalu mellett az üdülıterület fölött. Kisalag és Kurjancs között helyezkedik el a Somlói út fölötti természeti terület. A védett területek közül ez, ami a leginkább veszélyeztetett, mivel kárpótlás címén többen földterületet kaptak vissza. A tulajdonosok az ingatlanjaikat felszántatták, ezáltal az értékes növényállomány egy része megsemmisült. A belterületen is jelentıs zöldfelületi rendszerrel rendelkezik a település. A település családiházas beépítésének és a nagy telekméreteknek köszönhetıen a tömbökön belül nagyobb összefüggı zöldfelületek alakultak, sok helyen elıfordul kertes mezıgazdasági termelés is az udvarokon. Jellemzıen hiányoznak a városi zöldfelületi elemek a közparkok és a közhasználati terek. Közparkként a Vörösmarty teret lehet megemlíteni. A településre jellemzı a kiszélesedı, háromszög alakú útcsatlakozási terecskék rendszere. Ezeket egészíti ki a jobbára ápolt elıkertek. A belterület jelentısebb zöldfelületi elemei közül kiterjedésben a legnagyobb a Károlyi István Gyermekközpont parkja, ezt követi a Nagy-tó (Fóti-tó), és a Mogyoródi patak mente. Károlyi István Gyermekközpont A Károlyi család birtokaiból lett átalakítva. A helybéli lakosok gyakran Gyermekvárosként említik. Az angolpark 50 ha-os területén különleges növényvilág található. A park és a tó növényállománya a karbantartás anyagi hátterének hiánya miatt elhanyagolt. A kastély egyes részeit rendezvények számára is bérbe adják, környéke rendezett, a növényzet itt ápolt. A kastély és a park a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében áll. 30

31 Nagy-tó Legtöbben inkább Fóti-tónak nevezik. A tó egy rossz minıségő földúton keresztül közelíthetı meg. A szocializmus idején úttörıtábor mőködött a környékén. A tó melletti medencék ma már nem üzemelnek, benıtte ıket a gaz, a kacsák éjszakai lakhelyéül szolgál. Fóton jelenleg ez az egyetlen tó, amely lehetıséget nyújthatna a fürdésre, ugyanakkor vízminıség miatt ez nem javasolt. A környékén vendéglı és vasútállomás található. A tó és környéke elhanyagolt, a közelében lévı kiserdıt tarra vágták, a tó vize folyamatosan fogy. Somlyó-hegy Fót egyik legkiemelkedıbb táji, természeti és turisztikai értéke. A Somlyó-hegy neve a hagyománynak köszönhetıen maradt fenn, ugyanis magasságát tekintve nem hegy. A Somlyó-hegy igen tekintélyes része országos jelentıségő, fokozottan védett természetvédelmi terület. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élı, csaknem 1500 lepkefaj miatt. Különleges klímája, változó geológiai adottságai révén értékes növénytakaró, változatos fauna alakult ki. A hegy nagy része vulkáni tufából és arra épült homokos mészkıbıl áll, mely jó táptalajt nyújtott a szılıtermeléshez, a szılı a filoxéra vész idején pusztult ki. A tıkéket nem ültették újra, így alakulhatott ki a mai képét meghatározó változatos növényzet. Idén a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Magyarország együttmőködésével egy 3,5 km hosszú tanösvény épület, mely a Fáy-présház mellıl indul. A természeti terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága és a Gödöllıi Erdészet kezelésében áll. Kı-hegy Az alagi Kı-hegyet a Somlyótól völgy választja el, ebben fut a Bp.- Veresegyház vasútvonal. A Kö-hegy Somlyónál alacsonyabb és jóval kisebb kiterjedéső. Keleti, délkeleti és déli oldalán jelenleg volt zártkert, - a szerkezeti terv szerint lakóterületté fejleszthetı mezıgazdasági kiskert - részint beépített terület található. Az agglomeráció többi településéhez hasonlóan a zártkertekben itt is megjelentek az újépítéső lakóépületek. A zártkert mellett katonai terület helyezkedik el. A domb beépítetlen oldalait a csapadékvíz és a szél erodálja. A felszínén jelentıs növénytakaró nincs, gyep és szántóterület található. Mogyoródi patak és a Tızegtó A felszíni vizek a Mogyoródi patakban győlnek össze. A patak Mogyoródról indul és a Dunába folyik be. A Fóti külterületi szakaszán fás, ligetes mederpart jellemezi. Néhol a ligeterdı olyan sőrő, hogy a patak medre nem közelíthetı meg. Fót belterületén szintén fás ligetes part kíséri, amit a Károlyi Gyermekközpont felé haladva beépített terület, lakókert váltja fel. A Kastélypark területén található tavat is a patak táplálja, majd innen folyik tovább a Tızegtó felé. A tó és környéke ex-lege országos és helyi védettségő lápterület. Melyet a patak mellett kijelölt helyi természetvédelmi terület egészít ki, így kialakítva egy ökológiai folyosót 31

32 II.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mőemlékek és helyi értékvédelem A településen kilenc mőemlék, védett építészeti érték található, amelyet az országos (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) nyilvántartás tartalmaz. A mőemlék helyrajzi számait az országos nyilvántartás tartalmazza, a mőemléki környezet földhivatali tulajdoni nyilvántartásba történı bejegyzése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata. A mőemléki környezet a mőemlék, illetve a mőemléki jelentıségő terület közvetlen környezete, amelynek területén minden - a törvényben meghatározott - változtatást, beavatkozást a mőemlék városképi, illetıleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. A mőemléki környezet helyrajzi szám szerinti jegyzékét a HÉSZ függeléke tartalmazza. 1. Károlyi-kastély 1552, 1553, 1554/1, 1565/1-2,1594, 0242 hrsz 2. Római katolikus templom 1023 hrsz 3. Kiskastély, magtár, egykori intézı lak 1554 hrsz 4. Római katolikus plébánia 1023 hrsz 5. Római katolikus zárda 1027/1-2 hrsz 6. Fáy András présház 6401, 6427, 6426 hrsz 7. Vörösmarty kunyhó 6436 hrsz 8. Templomrom (Templom dőlı) 0220/2 hrsz 9. Kálvária a római kat. temetıben 900/1 hrsz 32

33 Helyi egyedi védelem A települési önkormányzat helyi önkormányzati rendelettel védelem alá helyezhet a településen építményeket, mőalkotásokat, amelyeket arra érdemesnek talál. Fontos, hogy a településen élık megismerjék, beazonosíthassák ezen értékeket. A településnek a rendezési tervek elfogadását követıen meg kell alkotnia a helyi védelem alá helyezésrıl szóló rendeletét, amelyben ezen objektumokat helyrajzi szám szerint nevesíti. Szükséges, hogy az önkormányzat támogassa a védelemhez szükséges támogatások, források megszerzésének módját (pl. pályázat), az önkormányzat költségvetésében éves források álljanak rendelkezésre e célra. Ajánlott egy érték kataszter megalkotása is, amely a település élık és dolgozók számára adhat beletekintést a település múltjába és jelenébe, amelyet kvázi etalonként használva, a település megırizheti sajátos arculati elemeit. Valamint alapot jelent a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásához 1. Református templom 1549 hrsz 2. Evangélikus templom 1350 hrsz 3. Baptista imaház 1377 hrsz 4. Mővelıdés ház 1547 hrsz 5. Török-kút 1117 hrsz 6. Mandák villa 982 hrsz 7. Németh Kálmán emlékház 2825 hrsz 8. Nyaralóépület (Béke út 31.) 2821 hrsz 9. Katolikus óvoda épülete 1300 hrsz 10. Magyar Lajos-féle" lakóház 2171 hrsz 11. Vörösmarty utca hrsz 33

34 Népi építési hagyományokat ırzı lakóházak, helyi egyedi védelemre javasolt: A településen jellemzı egyik háztípus az utcával párhuzamos tetıgerincő épület kialakítása, a másik típus az utcára merıleges tetıgerincő lakóépület. A tetı fıleg nyeregtetı és kontyolt nyeregtetı, oromfalán a padlásszellızı nyílások általában kettesével jelennek meg. Oromzatuk vakolt és viszonylag egyszerő megjelenéső. A homlokzat arányos tagolása, a nyílászárók anyagának és osztásának hagyományos megtartása különös értéket képvisel. Az épületek fıleg téglából épültek. Táji értékek, helyi természetvédelemre javaslat Fóton található az ún. Fóti Somlyó a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. A Somlyó-hegy igen tekintélyes része országos jelentıségő, fokozottan védett természetvédelmi terület. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élı, csaknem 1500 lepkefaj miatt. Különleges klímája, változó geológiai adottságai révén értékes növénytakaró, változatos fauna alakult ki. A hegy nagy része vulkáni tufából és arra épült homokos mészkıbıl áll, amely jó táptalajt nyújtott a szılıtermeléshez, a szılı a filoxéra vész idején pusztult ki. A tıkéket nem ültették újra, így alakulhatott ki a mai képét meghatározó változatos növényzet. Javasoljuk a Károlyi Kastély Parkját a benne található értékes növényállomány miatt mindenképpen helyi természet védelemre valamint Országos természeti védelem alá vonásának vizsgálatát. II.4.3. A lakásállomány megoszlása és szerkezete Fót lakásállománya 2005-ben 5876-ról 2007-re 5968-ra változott, miközben a 100 lakásra jutó népesség enyhén növekedett az elmúlt 3 évben. Fót lakásállománnyal kapcsolatos adatai Lakásállomány lakásra jutó népesség átlagos lakás alapterület 84,8 85,4 85,9 100 szobára jutó lakos Forrás: KSH, Lakásstatisztika, A következı táblázatokban Fót lakásállománnyal kapcsolatos adatait Veresegyházával és Pest megyével hasonlítottuk össze. A lakásállomány Fóton Pest megyéhez hasonlóan 8 %- kal növekedett. Veresegyházán mindez 33%-ot tett ki. Lakásállomány változása ( ) Fót Veresegyház Pest megye év év év év év Növekedés % 108% 133% 108% Forrás: KSH 34

35 Az épített lakások számát tekintve Fóton 521 épült óta, míg Veresegyházán Arányaiban tehát kevesebb új építéső lakás épült. Épített lakások száma ( ) Fót Veresegyház Pest megye év év év év év év Növekedés összesen Forrás: KSH A következı táblázat az épített lakások átlagos négyzetméterének alakulását mutatja. Fóton erısen ingadozó, helyenként irreális számokkal találkozunk. Veresegyházán és Pest megyében is összességében csökkenés tapasztalható. Épített lakások átlagos négyzetmétere ( ) Fót Veresegyház Pest megye év év év év év év Növekedés összesen % 109% 90% 92% Forrás: KSH Épített lakások közül 3 és többszobás arányaiban Veresegyházán épült több, Fóton számuk ingadozó. Pest megyében folyamatosan növekedett a háromnál több szobás lakások száma 2002-tıl. Épített 3 és többszobás lakások száma, ( ) Fót Veresegyház Pest megye év 90% 85% 79% év 49% 91% 81% év 81% 93% 84% év 41% 95% 83% év 81% 92% 85% év 84% 93% 83% Növekedés összesen % 94% 109% 105% Forrás: KSH 35

36 II.4.4. Települési környezeti infrastruktúra II Közmőellátottság, hulladékgazdálkodás A Településszolgáltató Kht t 2000-ben alapította az Önkormányzat. A Kht. az Önkormányzattal kötött közhasznú szerzıdés alapján végzi az Önkormányzat kötelezı és egyéb közhasznú feladatait. Feladatai: települési szilárd hulladék győjtése és elszállítása, piacok, vásárok üzemeltetése, önkormányzati temetı fenntartása, kegyeleti szolgálat, közterületek fenntartása, karbantartása, közútkezelés, belvízelvezetéssel kapcsolatos feladatok, parképítés, gyermek- és közétkeztetés. A városi közmőhálózat a szennyvízcsatorna hálózatot leszámítva teljes körőnek mondható. Az elektromos hálózatba, a közüzemi vízhálózatba és a távközlési hálózatba bekötött lakások aránya közel 100%. A gázhálózatba tekintetében ez az arány 93 %-os. A szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki még teljesen, ennek megfelelıen a bekötött lakások aránya is kisebb, mindössze 70,4%. A keletkezı szennyvizek a Dunakeszin lévı DMRV szennyvíztisztító telepére kerül. A szennyvízhálózat fejlesztése és a bekötések arányának növelése, nemcsak a település hanem a régió szempontjából is kiemelkedı fontosságú, hiszen Fót területén található kutak biztosítják a régió vezetékes ivóvízellátását. A csapadékvíz elvezetés területén a nyílt árokrendszert a település folyamatosan váltja ki a zárt, elválasztott rendszerrel. A volt zártkertek és az üdülıterület esetében jelentıs problémát okoz a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetı-hálózat hiánya A települési kommunális hulladékot a Településszolgáltató Kht. Győjti Fóton és szállítja el, a FKF Zrt. Dunakeszi közigazgatási területén lévı hulladéklerakó telepre. Fót közigazgatási területén a Fót I. homokbánya tulajdonos a Vörösmarty Tsz inert hulladéklerakó létesítését tervezte, amihez nem járult hozzá az Önkormányzata. II.4.5. Közlekedési infrastruktúra II Közúti közlekedés Forrás: Fót Településfejlesztési Koncepció, Fót településszerkezetén belül meghatározó fıutak: az M3 autópálya, a 2102-es fıút, (Újpest Veresegyháza), a 2101-es fıút (Mogyoród Dunakeszi), a sz. közút, a kislagi bekötıút és a Csömör felıl érkezı országos mellékút. A belterületet nem érintı 36

37 jelentısebb közutak az M0 körgyőrő, a 2010-ben gyorsforgalmi úttá váló 2/A jelő országos fıút, és a Csomád Göd mellékút. A település belterületét érintı országos fıútvonalak forgalma jelentıs, ami a település mőködését, mindennapi életét korlátozza. A város fıtere a Vörösmarty tér gyakorlatilag, mint közlekedési csomópont funkcionál, nem mint közösségi tér. A belterületi utak jelentıs hányada még mindig burkolatlan. Az Önkormányzat anyagi lehetıségeihez képest igyekszik a burkolt utak számát növelni. A jövıben a település 30 közterület felújítását tervezi. II Tömegközlekedés A város szerkezetét nagy részben alakító és meghatározó elem a Bp.-Veresegyház - Vác vasútvonal, ami a település közigazgatási területét megosztja. A vasút egymás mellett lévı lakóterületeket, településrészeket választ el, gátolva a közlekedési lehetıségeket. Ezáltal egymástól mindössze 50 m-re lévı két terület közötti kapcsolat rosszabb, mint akár a város távolabbi, de a vasút egy azon oldalán elhelyezkedı területek. Fótón három vasútállomás található, a Fót (nagyállomás), a Fótújfalu (kisállomás) és a Fótfürdı megállóhelyek. Az utóbbi állomás forgalma elhanyagolható. A vonat alternatívájaként az ingázók Budapestre volánbusz járatokat vehetnek igénybe. A buszok meglehetısen sőrőn járnak és a várost több ponton érintik, így részt vesznek a helyi közlekedésben is. Fóton a településen belüli közlekedést helyi járat biztosítja. A busz három útvonalon közlekedik, a körjáratból adódóan átfedések is vannak. A helyi buszok a bevásárlóközpontokat és a városközponttól távolabb esı részeket (Fáy présház) is érintik. II Parkolási rend A közterületen létesített parkoló, mint közparkoló az önkormányzat vagyonának része. Abban az esetben, ha a parkolók sem az építmény területén és telkén, sem pedig külön engedély alapján közterületen sem valósíthatók meg, úgy az építtetı a hiányként mutatkozó számú parkolóhelyeket az önkormányzattal kötött külön szerzıdés alapján díj fizetése ellenében megválthatja. Az önkormányzat nevében a megállapodást a polgármester köti meg. Nagyrészt telken belül megoldott, továbbá az utcák mentén biztosított. II Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpározás hozzájárulhat a személygépkocsi-közlekedés csökkenéséhez, hiszen a településen belül, de akár a település közötti kis távolságok is megtehetık kerékpárral. Fóton a Dózsa György úton 1 kilométeren épült kerékpárút. A kerékpárút-fejlesztések egyrészt a hivatásforgalmú kerékpározási lehetıségek javítását kell, hogy érintsék (településen belüli kerékpárutak, közeli települések összekötése). Másrészt a kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a település idegenforgalmi vonzerejét növelheti. A közutakon 1500 E/nap feletti forgalom esetén hosszabb távon meg kell teremteni a biztonságos, gépjármőforgalomtól elválasztott kerékpározás lehetıségét. A Budapesti Agglomeráció Rendezési terve szerint kerékpárút kötné össze Dunakeszit és Fótot is (továbbvezetve Mogyoródig). A 2/a út építésekor a kerékpárutat egy rövid szakaszon átvezették a j. út felüljáróján. A tervek szerint kerékpárút épül majd a j. Budapest Fót összekötı út mentén is. A kerékpározás népszerőbbé tételéhez a kerékpárutakon kívül szükség van a kiegészítı beruházásokra és szolgáltatásokra is. Jó megoldás lehet az ún. B+R parkolók (kerékpártárolók) építése tömegközlekedési járatok megállói közelében. Jelenleg biztonságos (zárt) kerékpár-tárolási lehetıség nincs egyetlen fóti vasútállomáson sem. A gyalogos közlekedés feltételei jók, az akadálymentesített gyalogos közlekedés fejlesztése folyamatos. A jó minıségő, akadálymentesített járdák száma a jövıben tovább növelhetı. 37

38 II.5. Közszolgáltatások Fót közszolgáltatásokkal jól ellátott, mind oktatási, mind szociális és mind egészségügyi intézmények szempontjából. Problémát az intézmények területi tagoltsága és a jogszabályoknak, mőködési feltételeknek nem megfelelı épületekben, helységekben való kényszerő elhelyezések jelent. Fóton mőködı közigazgatási szervezetek: Polgármesteri Hivatal Fóti Rendırırs megnevezés Fót Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal dolgozói létszám alakulása között (önkormányzat adatai) dolgozók száma, fı ebbıl más településrıl bejáró, fı dolgozók száma, fı ebbıl más településrıl bejáró, fı dolgozók száma, fı ebbıl más településrıl bejáró, fı jegyzı titkársági iroda ,5 7 közigazgatási iroda gazdasági iroda + pénzügyi osztály településüzemeltetési és mőszaki iroda+hatósági osztály létszám összesen ,5 26 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás bizottság neve Az önkormányzat állandó bizottságai, belsı külsı belsı külsı belsı tagok tagok tagok tagok tagok száma száma száma száma száma Pénzügyi Ellenırzı Bizottság Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság Településfejlesztési Bizottság 2006-tól: Településfejlesztési Vagyongazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság 2006-tól nincs, a Területfejlesztési Bizottság foglalkozik e feladatkörökkel Családvédelmi Bizottság 2006-tól: Egészségügyi és Szociális Bizottság Közmővelıdési és Oktatási Bizottság 2006-tól Közmővelıdési, Közoktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Vagyongazdálkodási Bizottság 2006-tól nincs, a Területfejlesztési Bizottság foglalkozik e feladatkörökkel Ifjúsági és Sport Bizottság 2006-tól a Közmővelıdési, Közoktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság vette át az ügyeket Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás külsı tagok száma 38

39 II.5.1. Oktatás Fóton óta folyik oktatás. Jelenleg 12 oktatási intézmény mőködik, a bölcsıdétıl a középiskoláig. Az intézmények közül hét önkormányzati, a Waldorf óvodát és iskolákat leszámítva a többi egyházi mőködtetéső. Az oktatási intézmények közül az iskolák nagy része kistérségi szinten látja el feladatát. A fóti óvodák kapacitása nem elegendı. Mind a Fóti Boglárka, mind pedig az Apponyi Franciska óvodában foglalkoznak sérült és problémás gyerekekkel. Az elıbbi intézmény három különbözı helyen, míg az utóbbi két helyen biztosítja az alapfokú oktatási ellátást. Bölcsıde, csak a Fóti Boglárka intézmény keretein belül több mint 100%-os kihasználtsággal mőködik. A református óvoda az egyetlen, ami jelenleg ingatlan problémával küszködik. A Károlyi István Gyermekközpont területén bérelt ingatlan szerzıdése 2007-ben lejárt, jelenleg szóbeli megállapodás alapján mőködnek ott. A 2008-as tanévet viszont már az új, a templom udvarára tervezett, pályázati pénzbıl felépítendı óvodában kezdik Több iskola oktatási körülményei nem megfelelıek, az ingatlanok egy része utólag került átalakításra, így nem felel meg az oktatási igényeknek. Egyes intézmények helyhiánnyal küszködnek, vagy kiegészítı funkciók számára nincs megfelelı ingatlan a településen. A Fóti Gyermekváros középiskolájából jött létre Fóti Népmővészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium, mely országos beiskolázási körzettel rendelkezik ennek megfelelıen, a diákok majd nem 60%-a bejáró más településrıl. Mivel Fóton az iskola nem rendelkezik kollégiummal, Gödöllıi kollégiumban biztosítnak elhelyezést a diákok számára. Szabad Waldorf oktatási Intézményt 1996-ban a Dunakeszi Waldorf Egyesület alapította. A diákok mindössze 15 %-a Fóti, a többi diák a környezı településekrıl jár be. A tanulók létszáma évrıl-évre növekszik. A tanulói létszámának további emelkedését az iskola jelenlegi, a Károlyi István Gyermekközpont területén bérelt helységek hosszú távon már nem tudják befogadni. A többi oktatási intézmény mőszaki és infrastrukturális feltételei jók. A Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnáziumot a négy helyi felekezet (római katolikus, református, evangélikus, baptista) irányításával a Fóti Ökomenikus Közmővelési Egyesület hozta létre 1991-ben. Három különálló épületben, a település két különbözı pontján mőködik az iskola. Az oktatási körülmények évrıl évre javulnak, de még mindig nem érik el a mai kor igényeit. Liszt Ferenc Zeneiskola Dunakeszi Zeneiskola kihelyezett tagozatából 1991-ben jött létre. Az intézmény az Ifjúsági Házban mőködik. Az épület kialakítása és mőszaki állapota alapján is alkalmatlan a zeneiskolai funkció elhelyezésére. A foglalkoztató termek nem megfelelı méretőek, az épület akadálymentesítése nincs megoldva. A mostoha körülmények ellenére az iskolában állandó túljelentkezés van. Összességében elmondható, hogy alap és középfokú intézményei magas színvonalon oktatja, neveli a diákokat. Problémát csak egyes iskolák épületállományának korszerőtlensége, mőszaki állapota oktatási célokra való alkalmatlansága jelenti. Elkészült Fót Város Közoktatás-fejlesztési Terve, mely ra vonatkozóan Fót teljes oktatási programját adja. A terv az egyes oktatási-nevelési feladatokra és az intézményekre vonatkozóan célkitőzéseket fogalmaz meg. Év Fót összes oktatási intézményének jellemzıi Tanuló létszám Összes Ök.ált.fennt.int. Nem önk.ált. fennt.int. Összesen Tanulócsoportok száma Napköziscsoportok Száma Osztályterem száma Önkormányzati adatszolgáltatás 39

40 Oktatási intézmények férıhelye és beíratott gyermekek száma Intézmény neve Címe Férıhely Károlyi István Gyermekközpont Fót, Vörösmarty tér 2. Tel: gyermekek létszáma más településrıl bejáró tanulók száma Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsıde* 2151 Fót, Bölcsıde u. 2. Tel.: óvoda:452 bölcsıde:27 _ Apponyi Óvoda* Franciska Fót, Fruzsina u. 4. Tel: , _ Fáy András Általános Iskola* Garay János Általános Iskola* Németh Kálmán Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola* Fóti Népmővészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium* Fót, Vásár tér 1. Tel: , Fót, Arany J. u Tel: Fót, Március 15. u. 40. Tel: Fax: Fót, Vörösmarty tér 2. Tel/Fax: , Liszt Zeneiskola* Ferenc Fót, Dózsa György u Tel: _ Gondviselés Katolikus Óvoda 100 Juhocska Református Óvoda Fót, Vörösmarty u Telefon: (27) Fót, Károlyi u. 1. Tel: _ _ Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium Fót, Vörösmarty tér 2. Tel: ált.isk.:311 gim.:103 6 Evangélikus Kántorképzı Intézménye Egyház Fót, Mandák Vila _ Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Mővészeti Iskola és Gimnázium 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Tel: óvoda:50 ált.isk.::224 gim.:150 óvoda:43 ált.isk.::197 gim.: Forrás:Önkormányzati adatszolgáltatás 40

41 II.5.2. Egészségügy, szociális ellátás Fót lakosságának egészségi állapota 6 Az alábbi adatok az ÁNTSZ által készített statisztikai felmérés eredményei, a felmérést a háziorvosok éves jelentése alapján készítették. A városban a megbetegedések gyakorisága a felnıtt lakosság körében sorrendben a következı volt. Felnıtt ellátásban hypertonia ischaemiás szívbetegségek lipoprotein anyagcsere rendellenességek diabetes mellitus spondylopathiák osteoporosis idült alsólégúti megbetegedések emésztıszervi betegségek cerebrovascularis betegségek deformáló hátgerinc változások A gyermek ellátásban asthma atópiás dermatitis vér és vérképzı szervek betegségei szemizom szemmozgás fénytörés betegségei deformáló hátgerinc elváltozások elhízás egyéb táplálkozási és anyagcsere betegségek A leggyakoribb halálokok a KSH országos adatai szerint a keringési rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálesetek, második helyen állnak a daganatos halálozások, a harmadik helyen a gastrointestinális rendszer zavarai miatt bekövetkezett halálozások. A gasztrointesztinális megbetegedések szintén legfıbb okozói a felsorolt faktorok, ehhez kapcsolódik még az alkoholfogyasztás, mint jelentıs kockázati tényezı. Az elmúlt évek során Fóton a járóbeteg szakellátásban való megjelenés csökkent, hoz képest 2007-ben több mint felére csökkent, a beavatkozások száma csak kis mértékben csökkent. 6 Biztonsági Egészségügyi koncepció 41

42 Fót, idıszak Mutatók Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fı) Élveszületések száma (fı) Halálozások száma (fı) Mőködı háziorvosok száma én (fı) Mőködı házi gyermekorvosok száma én (fı) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db) Forrás: KSH Területi éves statisztika, Egészségügyi adatok 7 Háziorvosi szolgálat Fót városban önkormányzati fenntartású rendszerben mőködı háziorvosi rendelık, és alapellátást biztosító intézmények vannak. Az egyes szakrendelések részben a fóti rendelıintézetben, másrészt Dunakeszin bonyolódnak. A városban fekvı beteg ellátására szolgáló egészségügyi intézmény nincs. Kórházi ellátásra szoruló betegek Vácra, vagy Budapestre kerülnek. A járóbeteg-szakellátást 6 felnıtt körzeti orvosi rendelı, 2 gyermekrendelı, 3 fogászati szakorvosi rendelı biztosítja. Egyéb szakorvosi ellátást részben Fóton korlátozott óraszámban biztosít az önkormányzat, részben a Dunakeszin mőködı szakorvosi rendelıintézet biztosítja a magasabb szintő ellátást. 8 Orvosi ellátás adatai orvosok adatai ( ), Rendelésen Lakáson történt Összesen Ellátási forma megjelentek száma beteglátogatás Felnıtt háziorvosi ellátás Gyermek háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 7 Önkormányzati adatszolgáltatás 8 Gazdasági program 42

43 Védınıi szolgálat A védınıi szolgálat az egészségügyi alapellátás része, körzeti beosztás szerint mőködik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív ellátást a nıvédelem, a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozása területén. A családok romló anyagi, szociális helyzete és egészségi állapota fokozottan igényli a védınık családgondozó tevékenységét, a családban elıforduló egészségügyi, mentális és szociális veszélyeztetettség megelızését, felismerését és a segítségnyújtást. 9 Védınıi szolgálat adatai (Védınık adatai) Megnevezés Terhesség 0-16 éves gyermekek száma, fı Gyermekágyas látogatások száma Tanácsadáson ellátottak száma, fı Forrás Önkormányzati adatszolgáltatás Otthonában ellátott gyermekek száma, fı Ügyeleti rendszer Az ügyeleti szolgálat naponta a rendelést követıen másnap reggelig, hét végén és ünnepnapokon 24 órán át biztosítja a lakosság ellátását. Az ügyeleti ellátás mőködtetése kistérségi szinten történı megállapodás alapján történik. Városunkban így biztosítva van a 24 órás orvosi jelenlét. A nap közbeni sürgısségi hívásokat a háziorvosok maguk látják el. Az orvosi ügyelet jellemzıi (orvosi ügyelet adatai) Megnevezés év év Ügyeleten megjelentek száma Az orvos hívásra történt látogatásainak száma Mentıvel történı szállítási esetek száma, db Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Szakrendelések (a Szent Benedek utcai rendelıben): mintavételi laboratórium nıgyógyászati szakrendelés az ultrahangos szakrendelés 9 Egészségügyi koncepció 43

44 Szociális ellátás Az önkormányzat 2000-ben hozta létre a Fót Város Egyesített Szociális Egészségügyi és Pedagógiai Szolgálatot (ESZEPSZ), a Területi Gondozási Központ, az Egészségügyi Központ és a Nevelési Tanácsadó összevonásával. A Szolgálat az elıbb felsorolt három tagintézménnyel öt különbözı telephelyen mőködik. A Területi Gondozási Központ mőködteti az Idısek Klubját, gondozást szervez. Szociális étkezést, házi segítségnyújtást és tanácsadást biztosít. Támogatja az önsegítı csoportok szervezését, mőködését, segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében. Az intézmény keretein belül mőködik a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítı Szolgálat. Az elıbbi hetente egyszer Kölyök Klubot mőködtet hátrányos gyermekek számára. Az Egészségügyi Központ biztosítja a Szakorvosi szolgálatot, Házi szakápolási szolgálatot, Ügyeleti szolgálatot, az Egészségügyi szolgálatot, - melynek keretein belül mőködik a védınıi és az iskolai egészségügyi és ügyeleti szolgálat a háziorvosi szolgálatot, a házi gyermekorvosi szolgálatot és a fogászati ellátást. A Nevelési Tanácsadó, mint pszichológiai, pszichopedagógiai szakintézmény nyújt 3-18 éves gyerekek és fiatalok számára nevelési és mentálhigéniás tanácsot Az intézmény jelenleg az Ifjúsági Házban kapott helyett. A helységek nagysága és száma nem fele meg a törvénybe elıírtaknak. Problémát okoz a Liszt Ferenc Zeneiskolával való közös elhelyezés, mivel a foglalkoztatók felett folyó doboktatás zavarja a munkát. Az Ifjúsági Ház leromlott mőszaki állapota következtében a kulturált munkahelyi és a közszolgáltatási feltételek sem biztosítottak. A Károlyi István Gyermekközpontot 1957-ben alapították Fóti Gyermekváros néven. Kezdetben az intézmény részeként mőködött óvoda, általános és középiskola, valamit korház. A rendszerváltás nem csak az intézmény nevében, hanem mőködésében is változásokat hozott. Az új gyermekvédelemi irányzatnak megfelelıen az amúgy is lecsökkent létszámú gondozott gyermekek nagy részét családoknál helyezték el. A gyermekközpont keretein belül beteg és pszichés problémákkal küszködı gyerekekkel is foglakoznak. A családgondozó segíti a gyermekek visszatéréstét a szüleikhez, amennyiben ez nem lehetséges az utógondozó nyújt segítséget az életben való helytállásban. A Magyar Lovas Terápiás Egyesület is az intézmény területén mőködik, így a gyermekek terápiás lovagláson vehetnek részt. A rendszerváltás után megváltozott jogszabály környezet következtében a Gyermekközpontot oktatási intézményt nem tarthatott fenn, melyet a gyermek létszám csökkenése nem is indokolt. Az általános és a középiskolát az Önkormányzat vette át. Az így megüresedett épületek nagy részét bérbeadással próbálják hasznosítani. A Gyermekközpontot területén mőködik a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Mővészeti Iskola és Gimnázium, Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium és a Fóti Népmővészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium, az Országos Gyermekvédelmi szakértıi bizottság. A Károlyi István Gyermekközpont területének tulajdonosa a Kincstári Vagyoni Igazgatósága, fenntartója a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Fót Város Önkormányzata rendkívül fontosnak tartja a városban a szociális ellátás folyamatos javítását, azt, hogy az érintetteknek tényleges segítséget nyújtson, és minden rászoruló a problémájának megfelelı ellátást kapjon. Családsegítı szolgálat jellemzıi Mőködési Esetek napok száma száma, db Esetkezelésben részesültek száma Esetkezelésben érintettek száma Szolgáltatást igénybevevık száma Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 44

45 Szociális ellátást biztosító intézmények Területi Gondozási Központ Boglárka Óvoda és Bölcsıde, bölcsıde ESZEPSZ önálló szakmai intézmény Fehér Kereszt Alapítvány Idısek Klubja Károlyi Clarisse Alapítvány Nevelési Tanácsadó Fót Nagyközség Egyesített Szociális, Egészségügyi és Pedagógiai Szolgálat Esély Mentálhigiénés Alapítvány Fót Önkormányzat által biztosított szociális ellátási formák 10 ápolási díj méltányossági közgyógyigazolványok rendszeres szociális segély szociális étkeztetés idıskorúak járadéka nappali ellátást nyújtó intézmény Idısek Klubja átmeneti segély házi segítségnyújtás átmeneti segély természetbeni formában családsegítés lakásfenntartási támogatás nyári szociális gyermeküdültetés temetési segély utazási támogatás szociális továbbtanulási támogatás szemétszállítási díj kedvezmény köztemetés /a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint/ Bölcsıdék A városban egy bölcsıde telt házzal mőködik. A településen bölcsıdei férıhely hiány van. Mőködı összes bölcsıdei férıhelyek Bölcsıdébe beírt Bölcsıdei gondozónık Bölcsıdék száma Bölcsıdei felvételre Mőködı, önkormányzati száma gyermekek száma (fı) (önkormányzati, várakozók bölcsıdei (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) (db) száma (fı) üzemi, magán stb.) (db) száma (fı) férıhelyek száma (db) Forrás: KSH, Éves településstatisztikai adatok Fót 10 Egységes szoc. rend

46 II.5.3. Sport, szabadidı, közmővelıdés A Fóti közmővelıdési Központ 2000-ben jött létre. Tagintézményei a Vörösmarty Mővelıdési Ház, a Nagyközségi Könyvtár, és a Németh Kálmán Emlékház. A Vörösmarty Mővelıdési Ház 1932-ben társadalmi összefogással épült meg. A kétszintes, 400 m2-es alapterülető épület a város igényeihez képest kis és kevés közösségi térrel rendelkezik. Nincs az épületben kiállító-terem, klubszoba ruhatár ben részben felújították belülrıl az épületet, de az épület összességében még így is rossz mőszaki állapotú. A mővelıdési házban mőködik a Liszt Ferenc Zeneiskola, a Nevelési Tanácsadó, a Tudásház és több civil szervezet itt kapott helyet összejöveteleikhez és rendezvényeikhez. A falak vizesednek, az erkélyek életveszélyesek. A közösségi könyvtár 1953-ben nyílt meg, majd 1975-ben a gyermekkönyvtár és a kisalagi fiókkönyvtár. A könyvtár központja szintén a mővelıdési házban mőködik a földszinten, mostoha körülmények között. A helyiség rendszeresen beázik olykor kárt okozva a számítógépekben és a könyvállományban. Emellett a könyvtárnak szüksége lenne egy külön olvasóteremre, természetes megvilágítással, valamint nagyobb kölcsönzı térre, raktárra, irodára. Németh Kálmán alkotóházát és mővész végakaratában Fót városára hagyta 1979-ben Fót tulajdonába ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma múzeummá nyilvánította. A Németh Kálmán Emlékház épülete a mőhelyt leszámítva felújítandó. Fót közmővelıdési koncepcióját 1992-ben, a helyi közmővelıdésrıl szóló rendeletet (26/2000.(XII.08.) 2000-ben fogadták el. Fót Város Közmővelıdési stratégiája pedig 2004-ben fogadták el. Az önkormányzat a közmővelıdési feladatait jelenleg a helyi rendelet a Közmővelıdési stratégiája és az évi CVL, törvény alapján végzi. Fóton öt egyházközség mőködik. A Fóti Római Katolikus Egyházközség, a Fót-Központi Református Egyházközség, Fót-Kisalagi Református Egyházközség, Fóti Evangélikus Egyházközség, Fóti Baptista Egyházközség, valamint a Váci Görög Katolikus Egyházközség tagja Fót. Kulturális intézmények Fót Közmővelıdési és Közgyőjteményi Központ 2151 Fót Vörösmarty tér 3 Vörösmarty Mővelıdési Ház 2151 Fót Vörösmarty tér 3 Városi Könyvtár 2151 Fót Dózsa György u Kisalag Fiókkönyvtár 2151 Fót Béke u.33 Németh Kálmán Emlékház 2151 Fót Béke u. 31. Fót Város Középtávú Sportkoncepciója címő tanulmány részletesen foglalkozik a helyi sportfejlesztéssel. Fóton három sportegyesület mőködik, a Fóti Sport Egyesület, Kisalag Sport Klub és a Fóti Sakk Klub Egyesület. 46

47 II.6. A korábbi idıszak fejlesztései Mind a hazai, mind uniós pályázatokon van már tapasztalata az önkormányzatnak, és a sikeresség érdekében önrész biztosítása céljából -, széleskörő participatív tervezéssel és más potenciális érdekeltek bevonásával teszi érdekeltté a szereplıket a város fejlıdése érdekében (pl. kötvénykibocsátás, fórumok, stb.). Az elmúlt években korszerő. Új általános iskolát hoztak létre, amely a település életében és az itt tanulók és dolgozók számára jelentıs életminıség növekedést, komfortosságot hozott. A település számos típusú pályázaton vett már részt sikeresen. A teljesség igénye nélkül kerül bemutatásra néhány pályázat, amely a város életében meghatározó volt, és nagy sikernek könyvelhetı el. Beavatkozás célja, rövid leírás József Attila utca útburkolati felújítása Garay János Általános Iskola akadálymentesítése Belterületi útfejlesztés Fóti 40. Szüret rendezvény Testvérvárosi kapcsolatok Támogatás összege (HUF Ft) Forrás: Önkormányzat, Dátum Önrész (HUF Ft) Kiíró, pályázat KMRFT-TEÚT KMOP KMOP-2,1,1/B RIB EU a polgárokért 47

48 II.7. Fót SWOT - analízise kedvezı városimázs Erısségek elkerülı út(ak) kiépítése amellett, hogy a belsı területeket tehermentesítené, jelentıs felértékelı hatással bírhat(nak) az új nyomvonal menti területekre a Dunakeszi Fót Göd - Mogyoród kistérség mindössze négy településbıl áll, így a települések közötti együttmőködés, egy közös fejlıdési irány, könnyebben kialakítható Fót szabályozási terve nagy területeket jelöl ki gazdasági tevékenység céljára helyi gazdaság jövıjét meghatározó, kiemelt jelentıségő turizmussal kapcsolatos megállapítások település közmőellátottsága jó az alap és középfokú oktatás helyzete kiemelkedıen jó kiemelendı a Károlyi István Gyermekközpont, mely országos szinten is meghatározó intézmény Lehetıségek Fót közvetlen közelében futó közúti (autópályák, fıközlekedési utak) és vasútvonalak révén jól megközelíthetı, gyors elérhetıséggel rendelkezik a napi ingázó gépjármő forgalom kiváltását az elıvárosi közlekedéssel oldhatná meg a város agglomerációban tipikus Budapest környéki településként egyrészt a Budapestre történı beköltözések megállítója, másrészt a Budapestrıl kiköltözık célállomása Fóton mőködı társadalmi, Kulturálishagyományırzı egyesületeknek, szervezeteknek fontos feladata kell legyen a betelepülık integrálásában, a város jelenlegi pozitív imázsának fenntartásában Kulturális értékek megırzése, tradíciók tisztelete Gyengeségek területek elıkészítésének, fejlesztésének elmaradása miatt sok vállalkozás a szomszédos településeken telepedett meg hatékonyabb együttmőködésre lenne szükség a vállalkozói szféra és az Önkormányzat között rendezetlen településkép, településkapu város belsı térségeit érintı közlekedésbıl származó környezeti terhelések, a veszélyforrások a tőrési küszöbérték fölöttiek munkaképes korú népesség 38%-a más településen dolgozik Fót épített környezetének arculata rendezetlen jelenleg külterületi lakott helyek rendezése elmaradt Óvárosi rész jelenlegi állapota romlott meglévı alközpontok jelenleg még funkció hiányosak az alapfokú nevelési és szociális intézményrendszerben, a bölcsıdei és óvodai ellátás területén férıhelyhiány tapasztalható Veszélyek Fekvésbıl adódó változások logisztika, ipar túlsúlya Társadalmi konfliktusok kiélezıdése Értéke természeti területek degradálódása mind a regisztrált vendéglátóhelyek, mind a vendégek számának alakulása változó, nehezen prognosztizálható a népesség öregedı tendenciát mutat a településen áthaladó út kettévágja a várost 48

49 III. VÁROSRÉSZI ELEMZÉSEK 11 A városrészek kijelölése Fót három városrésze Ój-Fótfalu, Öregfalu (Ófalu) és Kisalag. Lakóterület még Sikátorpuszta és Fótliget, bár ezek nem kapcsolódnak szervesen a városhoz. Az Öreghegy, a Kurjancs, a Kö-hegy, a Barackos, István-hegy volt zárkerti területek, ahol egyre több lakóépület található éppúgy, mint Fóti tó (Nagy-tó) melletti üdülıterületeken. A város fontos szerkezeti elemei között meg kell még említeni az ipari területeket. Fót városrészei Forrás: Fót Város Önkormányzatának adatszolgáltatása 1. Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék 5. Nyugati iparterület 2. Kisalag 6. Mogyoródi Patakmente 3. Új-Fót 7. Déli Vállalkozási terület és Lakópark 4. Ófalú és környéke 8. Sátorfák és Sikátorpuszta 11 Az elemzés az önkormányzat számára rendelkezésre álló anyagokból, valamint helyszíni bejárás alapján került kidolgozásra, a Városfejlesztési Kézikönyv címő (második kiadás) útmutató követelményeinek figyelembe vételével. Az IVS helyzetelemzéséhez a város és városrész szintő vizsgálatokhoz az adatok a KSH Népességstatisztikai Fıosztályától kerültek beszerzésre, amely csak a évi népszámlálási adatokat tartalmazta. Az adatok mára már elavultak, de az ÖTM Városrehabilitáció ban Kézikönyv városok számára metodikája alapján alkalmazásuk elengedhetetlen. Frissített adatok csak a 2010-re várhatók (2011-ben kiadható). 49

50 A KSH lehatárolás nem teljesen egyeznek meg az önkormányzat által javasolt városrészi lehatárolással, amely nagyrészt a külterületen és egyén, elmúlt években történt építkezésekbıl adódik. A beépített terület nagy részén lévı lehatárolás megegyezik az önkormányzati és KSH lehatárolás között, a külterületi részeknél adódik a különbség. így az adatelemzés (népesség, lakásállomány) a KSH általi lehatárolás alapján készült, míg a településkép, a szerkezeti leírás és egyéb, helyszíni bejárás alapján megtapasztalt adatok az önkormányzati lehatároláson alapszik. Forrás: KSH, decemberi adatszolgáltatás 50

51 III.1. Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék III.1.1. Elhelyezkedés A terület a városhatár és Vörösmarty utca keresztezıdési pontjától Vörösmarty utca Határ u. Szılıkalja u. - Öreghegyi utca saroktól Szılıkalja u. egyenes folytatása a Szérüskerteken és a 083/26, 24,valamint a 074/84, 85, 9 és 7 Hrsz. ingatlanokon át a Hársfa u. és Budai Nagy Antal u. találkozási pontjához ívesen csatlakozva Budai Nagy Antal u. Viola u. Ugar u. Hegyalja u. Hargita u. Keszihegyi u. Béke u. Somlói u. Alagi u. Rév u. folytatása a Városhatárig Városhatár Dunakeszi-Göd-Csomád- Mogyoród felé tartó városrészt foglalja magába. III.1.2. Városszerkezet, területhasználat és funkció A volt zárkertek közül ez a legnagyobb kiterjedéső terület. A domboldalon elhelyezkedı, meredek területrıl páratlan kilátás nyílik a környékre. Kiváló adottságai miatt a lakófunkció egyre nagyobb teret hódít. A Településszerkezeti Terv lakóterületté fejleszthetı kertes mezıgazdasági területbe sorolja. A mezıgazdasági területen az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) elıírásai alapján 1500 m2 vagy a feletti telekre 3%-os beépítés enged meg. Az Öreghegy területén a megengedett 3% helyett 5% építhetı be minisztériumi felmentés alapján. A Kıhegyen elhelyezkedı volt zárkert terület az Öreghegyhez képest kisebb részrıl van szó, viszont itt még hosszabbak és keskenyebbek a telkek. Az egész terület lényegében négy nagy tömbbıl áll, Természetesen itt is megjelent a lakófunkció. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, A település közigazgatási területének keleti oldalán az M3 autópálya két oldalén elhelyezkedı volt zártkert. A már ismertetett zártkertekhez hasonlóan a szerkezetét a hosszú, keskeny telkek adják. Természetesen a kis hétvégi házak mellett is megjelentek a lakóépületek. Az üdülıterület a Nagy-tó (Fóti-tó) körül helyezkedik el. III.1.3. A városrész gazdasági jellemzıi A területen jelentısebb gazdasági funkció nem található. A Csomád felé vezetı út mellette mezıgazdasági funkciónak helyet adó gazdasági egységek, feldolgozó területek ugyan megtalálhatók, de a területre nem jellemzı. 51

52 III.1.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Kıhegynek jelenleg kb állandó lakosa van a területnek. Öreghegyen bár itt még kisebb létszámmal, kb fı állandó lakossal lehet számolni. A lakóterületté való átsorolást és a belterületbe vonást szorgalmazó lakosok létrehoztak egy szervezetet a Fóti- Kurjancs Lakóközösséget. Az itt élık az Öreghegy belterületbe vonását és lakóterületté való átsorolását szorgalmazzák, ezért létrehozták az Öreghegyi Építıközösséget. A helyi építıközösség pozitív tevékenységeként meg kell említeni, hogy a területen élık a rendezés érdekében a telkek szükséges részét út és közmőterületek részére leadják. Ebben az esetben probléma lesz a meglévı kerítések elbontása, valamint a telekrészek leadása után az utcafrontra kerülı épületek kérdése. A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület üdülı és lakó jellege. Fót lakosainak 2,24%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Kıhegy-Somlyó- Öreghegy Hegyvidék Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 100 2,24 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) 100 2,22 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest valamivel kedvezıbb összetételt mutat, a fiatal korcsoport ugyan 2,3 %-kal alacsonyabb arányt mutat, de az aktív korosztály aránya 4,5 %-kal magasabb, az idıskorúak aránya közel 2,3%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása Kıhegy-Somlyó- Öreghegy-Hegyvidék Fót összesen (2001, fı) 15,9 70,4 13,7 18,2 65,9 16,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% A lakosság képzettségét tekintve jelentıs eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben jóval alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (11,7%-kal), és sokkal magasabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (13,8%-kal) évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját 52

53 A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Fót Kıhegy- Somlyó- Öreghegy Hegyvidék Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, ,5 12,8 12,7 26,5 A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıbb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (10,4%-kal, 17,1%) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya valamivel alacsonyabb arányt mutat (6,1%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Fót Kıhegy- Somlyó- Öreghegy Hegyvidék Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 67,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 17,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 36,5 30,4 13,1 5,8 Forrás: KSH Népszámlálás, III.1.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A terület jelenleg keskeny, burkolt utakon közelíthetı meg, a belsı közlekedési utak, burkolatlan dőlı utak, amelyek vagy a szintvonalakra merılegesen, vagy párhuzamosan haladnak. A feltáró utak, olyan keskenyek, hogy két személygépkocsi nem fér el egymás mellett. A zártkertre jellemzı hosszú keskeny telkeket elkezdték összevonni, de az új feltáró utak hiánya miatt a tömbök mélysége nem változott. A területen a víz, villany és gáz hálózat kiépített, hiányzik a szennyvíz és a csapadékcsatorna. A csapadékvíz-elevezés hiánya nagyobb esızések esetén komoly problémát okoz. Fontos még megemlíteni, hogy a lakóterületbe vonás estén számolni kell a területen egy jelentıs számú, viszonylag gyors népességnövekedéssel, ami a településre az alapellátás biztosítása szempontjából plusz terheket ró. 53

54 Öreghegyen a lakóépületek megjelenésével a telekszerkezet is megváltozott, mivel az egymás mellett elhelyezkedı telkeket összevonták, majd keresztbe több részre osztották. A tömb belsejében kialakuló telkek feltárását egy új a tömböt keresztbe átszelı út biztosítja. Ennek a fajta telekosztásnak a hátránya, hogy az új úthoz viszonyítva fekvıtelkek alakulnak ki, ami sem a beépítés, sem pedig a használat szempontjából nem kedvezı. A területen csak a víz és a villanyhálózat kiépített, a gáz és a csatornahálózat hiányzik. Az üdülıterületen 538 ingatlan található. A közmővek közül csak a víz és a villany ellátás biztosított, a gáz és a csatornahálózat nincs kiépítve. A közmőellátás kapacitásának bıvítésére a lakosok közmőtársulást hoztak létre. A szennyvízcsatorna hálózat hiánya ökológiai problémákat vett fel, mivel a terület a Fóti-tó mellett helyezkedik el. A vízbázis védelme miatt mindenképp fontos lenne a szennyvízelvezetés megoldása. A csapadékvíz elvezetés sem megoldott, ami a leejtıs terep miatt fokozott problémaként jelenik meg. Az utak burkolatlan, rossz minıségő földutak. A kedvezı táji adottságok miatt az üdülést a lakófunkció kezdi felváltani. A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 3,27 %-a található. A laksőrőség valamivel alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány közel 18,4%-a tartozik ez alapján a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Kıhegy-Somlyó- Öreghegy Hegyvidék Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 100 3,27 Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 2,00 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 18,4 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész alapvetıen jó zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik, amelyet elsısorban a kertvárosias lakótelkek, valamint az üdülıterületek kertjeinek köszönhet. A városrész magasabb pontjai (hegyek) kedvelt rekreációs helyek, pihenıterületek, melyek kellemes helyszíneket biztosítanak a területen lakóknak és a kikapcsolódni vágyóknak - jelentıs értéket képviselnek. A zöldfelületi ellátottsága a városrésznek a városi szinthez képest magasabb. III.1.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészben a lakossági humán szolgáltatás intézményei nem találhatók meg. 54

55 III.1.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Út és közmőépítések Lakóterületi fejlesztések Tervezett fejlesztések Út és közmőépítések Lakóterületi fejlesztések III.1.8. A Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék városrész SWOT-analízise ERİSSÉGEK Magas zöldfelületi arány Jelentıs tartalékterületekkel rendelkezı területek A meglévı beépítéseknél teljes közmő megléte LEHETİSÉGEK Tömegközlekedés fejlesztése (kötöttpályás, gyalogos) Rekreációs célú fejlesztések Az betelepülık megjelenésébıl jelentıs adóbevétel várható, amelybıl származó bevételekbıl a város további fejlesztései finanszírozhatók A zöldterületekre alapozott turisztikai fejlesztések vonzó célponttá tehetik a városrészt GYENGESÉGEK Közmő szempontjából ellátatlan terület Megfelelı tömegközlekedés hiánya Szabályozási tervek hiánya Keskeny dőlı utak rendezetlenek VESZÉLYEK Spontán telekosztási folyamat megindulása Csapadékvíz-elvezetés problémák kezelése a meglévı beépítés miatt nehéz feladat Szuburbanizációs folyamat megindul Közúthálózat fejlesztési problémák tulajdonosi együttmőködési szándékok 55

56 III.2. Kisalag III.2.1. Elhelyezkedés A terület a Rév u. és Alagi u.találkozása sarokpontjától Alagi u. Somlói u. Béke u. Keszihegyi u. Hargita u. Rév u. által határolt területet foglalja magában. III.2.2. Városszerkezet, területhasználat, funkció Kisalagot 1952-ben csatolták Fóthoz, a lakosok kezdeményezésére. A Parcellázása elıtt az Imreházauradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. A sok háztáji kecske nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petıfi szobor környékén helyezkedik el. Kisebb üzletek, posta és buszmegálló található itt. Fót kisalagi városrésze szerkezetileg is elkülönül a település többi részétıl, szabályos utcahálózatával. Egyik nevezetes szülötte Szıcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-hegyrıl somlói galuskának nevezte el. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.2.3. A városrész gazdasági jellemzıi A városrész jellemzıen lakóterület. Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek leginkább a Dunakeszi felé vezetı Németh Kálmán út mentén helyezkednek el. III.2.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület lakó jellege. Fót lakosainak 31,8%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Kisalag Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) ,75 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) ,80 Forrás: KSH Népszámlálás,

57 A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest valamivel kedvezıbb összetételt mutat, a fiatal korcsoport csupán 0,1 %-kal magasabb arányt mutat, de az aktív korosztály aránya 2,8 %-kal magasabb, az idıskorúak aránya közel 3,0%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001, fı) Kisalag 18,3 68,7 13,0 Fót összesen 18,2 65,9 16,0 A lakosság képzettségét tekintve kismértékő eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben nagyjából azonos arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (0,4%-kal magasabb), és alacsonyabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (1,9%-kal). 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0-14 évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Fót Kisalag Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 24,5 24,9 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 12,7 10,8 Forrás: KSH Népszámlálás, A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıbb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (3,4%-kal) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya valamivel alacsonyabb arányt mutat (0,5%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Fót Kisalag Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 60,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 24,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 36,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 13,1 Forrás: KSH Népszámlálás,

58 III.2.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 30,1 %-a található. A laksőrőség magasabb értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány közel 18,4%-a tartozik ez alapján a kategóriába. A városrész alapvetıen jó zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik, amelyet elsısorban a kertvárosias lakótelkek és városrészben található intézmények elsısorban gyermekintézmények - kertjeinek köszönhet. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Kisalag Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) ,13 Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 3,1 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 18,4 Forrás: KSH Népszámlálás, III.2.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészt elsısorban a lakódominancia jellemzi, és mint az alábbi térképen is jól látszik, számos intézmény található a területen. Elsısorban gyermekintézmények. Forrás: Információs térkép, Fót és környéke; internet; helyszíni bejárás 58

59 III.2.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Út és közmőépítések Tervezett fejlesztések Lakóterületi fejlesztések Intézmények fejlesztése Út és közmőépítések Közösségi terek kialakítása Identitásteremtés III.2.8. Kisalag SWOT-analízise ERİSSÉGEK Kedvezı zöldfelület minıség és mennyiség Adminisztratív városközpont közelsége LEHETİSÉGEK Tudatos városfejlesztés Tömegközlekedés, ráhordó hálózat fejlesztése Infrastruktúra fejlesztés (út, közmő) által magasabb minıségő lakókörnyezet létrehozása GYENGESÉGEK Erıs kelet-nyugat irányú közlekedési terhelés, és környezetszennyezés Adminisztratív városközpont megközelítése elsısorban saját gépjármővel történik A lakossági humán szolgáltatás hiányossága Megfelelı tömegközlekedés hiánya Lakó utak minıségének romlása VESZÉLYEK Jelentıs a személyi gépjármőforgalom Az agglomerációban megjelenı népesség letelepedése túlzott mértékő, karakter nélküli beépítést és a zöldfelületek csökkenését eredményezheti Ellenırizetlen engedély nélküli építések jelentıs infrastrukturális terhet jelentenek Nem alakul ki élhetı telekstruktúra 59

60 III.3. Új-Fót III.3.1. Elhelyezkedés A terület az Hargita u. Hegyalja u. Ugar u. Viola u. Budai Nagy Antal u. MÁV vasútvonal Gyırffy I. u. József Attila u. Somogyi Béla u. Sopronok u. Úttörı u. által határolt területet foglalja magában. III.3.2. Városszerkezet és területhasználat Fótújfalu Kisalag és Régifót között alakult ki. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. A Móricz Zsigmond úttól Északra terül el Fót gazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. A városrész központja a Szent Benedek park környéke. A központot az autóbuszforduló, orvosi rendelı, Posta, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült többszintes lakóházak alkotják. Innen könnyen megközelíthetı a vasútállomás és az OMV benzinkút is. A központ fejlesztését tervezi az Önkormányzat. Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezıbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthetı az autóbuszforduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lıtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.3.3. A városrész gazdasági jellemzıi A városrész jellemzıen lakóterület. Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek leginkább a Dunakeszi felé vezetı Móricz Zsigmond út mentén helyezkednek el. III.3.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület lakó jellege. Fót lakosainak 30,6%-a él a városrészben. 60

61 A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Új-Fót Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) ,57 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) ,55 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest más struktúrát mutat, a fiatal korcsoport ugyan 1,3 %-kal magasabb arányt mutat, de az aktív korosztály aránya 2%-kal alacsonyabb, az idıskorúak aránya közel 0,6%-kal magasabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001, fı) Új-Fót 19,5 63,9 16,6 Fót összesen 18,2 65,9 16,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% A lakosság képzettségét tekintve eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (2,2%-kal), és magasabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (1,7%-kal) évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Fót Új-Fót Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 24,5 22,3 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 12,7 14,4 Forrás: KSH Népszámlálás, A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıbb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (1,2%-kal, 26,3%) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya alacsonyabb arányt mutat (2,2%-kal), mint a városi átlag. 61

62 A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Fót Új-Fót Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 61,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 26,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 34,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 11,1 Forrás: KSH Népszámlálás, III.3.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 29,8 %-a található. A laksőrőség valamivel alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest jóval alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány 11,2%-a tartozik ez alapján a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Új-Fót Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 100% 29,78% Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 2,55 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 11,2 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész alapvetıen jó zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik, amelyet elsısorban a kertvárosias lakótelkek kertjeinek köszönhet, másodsorban a kiterjedt önkormányzati tulajdonban lévı zöldterületeknek. 62

63 III.3.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészt elsısorban a lakódominancia jellemzi, és mint az alábbi térképen is jól látszik, számos intézmény található a területen. Elsısorban a helyi lakosság igényeit kielégítı adminisztrációs intézmény, mint a posta, és számos gyermekintézmények. Forrás: Információs térkép, Fót és környéke; internet; helyszíni bejárás III.3.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Lakóterületi fejlesztések Út és közmőépítések Tervezett fejlesztések Lakóterületi fejlesztések Út és közmőépítések Intézményfejlesztés Közösségi terek kialakítása Identitásteremtés 63

64 III.3.8. Új-Fót SWOT-analízise ERİSSÉGEK Kiváló megközelíthetıség, kedvezı közlekedési kapcsolatok Élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítására van terület Komfortos lakásállomány Fiatal, kedvezı a korszerkezet, kvalifikáltabb népesség, alacsony munkanélküliség Közösségi tér-fejlesztések Közoktatási és egyéb intézményi fejlesztések Kedvezı zöldfelületi minıség és mennyiség LEHETİSÉGEK Központi funkcióhoz kapcsolódó minıségi szolgáltatások és kiskereskedelem vonzása Tudatos városfejlesztés Tömegközlekedés fejlesztése Intenzív szabadidıs fejlesztések GYENGESÉGEK Alközponti funkciók hiánya Erıs kelet-nyugat irányú és az autópályák felıl észak-déli közúti forgalom A fı közlekedési útvonalak mellett erıs zaj és környezetterhelés Betelepült lakónépesség identitáshiánya VESZÉLYEK Jelentıs a személyi gépjármőforgalom Az agglomerációban megjelenı népesség letelepedése túlzott mértékő, karakter nélküli beépítést és a zöldfelületek csökkenését eredményezheti Ellenırizetlen engedély nélküli építések jelentıs infrastrukturális terhet jelentenek Nem alakul ki élhetı telekstruktúra 64

65 III.4. Ófalu és környéke III.4.1. Elhelyezkedés A terület a Kossuth L. u. a MÁV vasútvonallal való keresztezıdés pontjától 0203/7 és 1559/1 ill. a 246/1 Hrsz.-u ingatlan és a Kastélypark között tervezett, Csömör felé vezetı út Budapest-Fót út 0201/14 Hrsz.-u út Keleti elkerülı út Városhatár Mogyoród felé a Vörösmarty u. csatlakozási pontjáig által határolt terület. III.4.2. Városszerkezet és területhasználat Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. A város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca keresztezıdésének környékén alakult ki. A város egyik központja, egyben az adminisztratív központ a Vörösmarty utca, ahol kulturális és kereskedelmi egységek is fellelhetıek. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.4.3. A városrész gazdasági jellemzıi A városrészben jelentıs a kiskereskedelmi egységek száma. A hajdani történelmi településmagban ma is jelentıs a gazdasági élet. III.4.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület lakó, adminisztratív központi és kiskereskedelmi jellege. Fót lakosainak 29,8%-a él a városrészben. 65

66 A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Ófalu és környéke Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) ,80 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) ,94 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest kedvezıtlenebb összetételt mutat, a fiatal korcsoport 1,6 %-kal alacsonyabb arányt mutat és az aktív korosztály aránya 1,8%-kal alacsonyabb, de az idıskorúak aránya 3,3%-kal magasabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001, fı) Ófalu és környéke 16,6 64,1 19,3 Fót összesen 18,2 65,9 16,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% A lakosság képzettségét tekintve eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (0,8%-kal), és magasabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (0,8%-kal) évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Fót Ófalu és környéke 24,5 23,7 12,7 13,3 Forrás: KSH Népszámlálás, A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıtlenebb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (4,3%-kal, 31,8%) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya magasabb arányt mutat (2,00%-kal), mint a városi átlag. 66

67 A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Ófalu és Fót környéke Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 57,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 31,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 38,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 13,9 Forrás: KSH Népszámlálás, III.4.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt elıfordulnak, de elsısorban a történelmi hagyományokat ırzı épületek dominanciája jellemzı. Számos helyi és mőemlék épület található a területen. A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 30,75 %-a található. A laksőrőség nagyjából hasonló értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány közel 14,6%-a tartozik ez alapján a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Ófalu és környéke Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 100% 30,75% Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 2,86 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 14,6 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakóterületi részei nem rendelkeznek túl jó zöldfelületi ellátottsággal, amelyet elsısorban a sőrő beépítésnek köszönhet. Ám a városrészhez tartozik az egykori Károlyi kastély és parkja is, amelynek jelentıs a zöldfelülete, minısége is kiváló. III.4.6. Lakossági humán szolgáltatás A településrész intézményekkel jól ellátott. Jól látszik, hogy a városrész jelentıs mennyiségő humán szolgáltatási intézménnyel rendelkezik. A területen található az önkormányzat épülete, a városháza és egyéb önkormányzati épület, és még számtalan, a város és a régió szempontjából központi szolgáltatást nyújtó intézmény. 67

68 Forrás: Információs térkép, Fót és környéke; internet; helyszíni bejárás A közigazgatási intézmények közül itt van a Polgármesteri Hivatal, a Rendırkapitányság, a Posta. A szociális és kulturális intézmények közül itt van a Mővelıdési Ház, és a Károlyi István Gyermekközpont is. De a területen jelentıs az oktatási intézmények száma is. Mint jól látszik, a területen összpontosulnak a különbözı felekezetek vallási épületei is: a Katolikus Plébániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, Baptista imaház. III.4.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Út és közmőépítések Tervezett fejlesztések Út és közmőépítések Intézmény- és szolgáltatásfejlesztés (rendelı, városháza, kulturális központ) Közösségi terek kialakítása Identitásteremtés Turisztikai és idegenforgalmi fejlesztés Gazdasági funkciót erısítı fejlesztés kiskereskedelem, piac 68

69 III.4.8. Ófalu és környéke SWOT-analízise ERİSSÉGEK Történelmi hagyományok jelenléte Fót identitásának magja Meglévı adminisztratív és központi funkciók jelenléte magas színvonalú építészeti megjelenés jelentıs intézménykoncentráció kvalifikált lakónépesség LEHETİSÉGEK tudatosan tervezett átalakulás (szabályozás) pályázati lehetıségek turisztikai célponttá való válás GYENGESÉGEK sőrő beépítés jelentıs az átmenı forgalom keskeny telekstruktúra keskeny utcák VESZÉLYEK tulajdonviszonyok változatosak jelentıs beruházás veszélye környezetszennyezés a jelentıs forgalom következtében a városrész környékének spontán fejlıdése, arculat és karakter nélküli beépülést eredményezhet 69

70 III.5. Nyugati iparterület III.5.1. Elhelyezkedés A Rév u. és folytatása M2 autópályáig Városhatár Dunakeszi felé 0256/3 és 025/2 Hrsz.-u út MÁV vasútvonal Gyırffy I. u. József Attila u. Somogyi Béla u. Uttörı u. által határolt területet foglalja magába. III.5.2. Városszerkezet és területhasználat A Fót-Dunakeszi fı közlekedési út (Keleti Márton út) két oldalán fekszik. A területen 2000 m2-es telkeket alakítottak ki, figyelembe véve a meglévı iparterületeket. Az iparterület északi részén a rendszerváltást átvészelı cégek, valamint a megszőnt vállalatok telephelyein új vállalkozások mőködnek. A fennmaradt nagyvállatok általában kisebb létszámmal, kisebb területeken folytatják tevékenységüket, az általuk nem hasznosított területeket bérbe adják más vállalkozásoknak. A terület fejlıdését hátráltatja az, hogy egyes területeknek a kárpótlás miatt több tulajdonosa van. A terület felosztásáról, a telekosztásról a tulajdonosok nem tudnak megegyezni. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.5.3. A városrész gazdasági jellemzıi Itt található el a MAFILM Rt. tulajdonában lévı Multimédia Ipari Park, ahol a filmgyártással és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzésére szakosodott cégek csoportosultak. A területen mőködı nagyobb vállalkozások a PLASTRORM Mőanyagtechnikai Kft., Horváth Kft., HEPTACJEM Kft., Révai nyomda Kft, Pompasia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. III.5.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület gzadasági jellege, lakó funkciója csekély. Fót lakosainak 1,96%-a él a városrészben. 70

71 A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Nyugati iparterület Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 100 1,96 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) 100 1,98 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest jóval kedvezıbb összetételt mutat, a fiatal korcsoport 5,3 %-kal magasabb arányt mutat és az aktív korosztály aránya 4,3 %-kal szintén magasabb, az idıskorúak aránya pedig 9,7%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001, fı) Nyugati iparterület 23,5 70,2 6,3 Fót összesen 18,2 65,9 16,0 A lakosság képzettségét tekintve jelentıs eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben jóval magasabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (33,1%-kal), és sokkal alacsonyabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (10,7%-kal). 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0-14 évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, Fót Nyugati iparterület 24,5 57,6 12,7 2,0 A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıtlenebb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások ugyan alacsonyabb arányban (12%-kal, 15,5%) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest, de a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya jóval magasabb arányt mutat (6,8%-kal), mint a városi átlag. 71

72 A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Fót Nyugati iparterület Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 55,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 15,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 43,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 28,1 Forrás: KSH Népszámlálás, III.5.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány mindössze 1,55%-a található. A laksőrőség jóval magasabb értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest viszont alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány közel 11,8%-a tartozik ez alapján a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Ófalu és környéke Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 100% 1,55% Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 3,75 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 11,8 Forrás: KSH Népszámlálás, Elmondható, hogy a vállalkozási terület hasznosítatlan részei nincsenek elıkészítve, mezıgazdasági mővelés alatt állnak. III.5.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrész gazdasági és lakó álló területekbıl áll, a humán szolgáltatás intézményei a területen nem helyezkednek el. III.5.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Gazdasági funkciót erısítı fejlesztés gazdasági területek Út és közmőépítések Tervezett fejlesztések Út és közmőépítések Gazdasági funkciót erısítı fejlesztés gazdasági területek 72

73 III.5.8. Nyugati iparterület SWOT-analízise ERİSSÉGEK Gazdasági vállalkozások jelenléte korszerő infrastruktúra hálózat megléte jó megközelíthetıség, kedvezı közlekedési kapcsolatok jelentıs tartalékterületekkel rendelkezı gazdasági és ipari területek jelenléte együttmőködés a szomszédos településsel (közlekedési beruházások) LEHETİSÉGEK Csomópont-fejlesztés az új gazdasági szervezetek megjelenésébıl jelentıs iparőzési adóbevétel várható, amelybıl származó bevételekbıl a város további fejlesztései finanszírozhatók jó demográfiai összetétel GYENGESÉGEK erıs kelet-nyugat és észak-déli irányú közlekedési terhelés közmő szempontjából ellátatlan területek is vannak tömegközlekedés hiánya alacsony foglalkoztatottság VESZÉLYEK városrészen belül betöltött pozíció háttérbe szorulása a területrıl a gazdasági élet szereplıinek kivonulása következtében felhagyottá válik a várost elhagyó gazdasági szervezetek a város számára jelentıs bevételkieséssel járhat túlzott mértékő gazdaság megjelenése a szomszédos települések fejlıdésének terhelése itt jelentkezik túlterhelt közúthálózat; a csomópont-fejlesztés elmaradása 73

74 III.6. Mogyoródi Patakmente III.6.1. Elhelyezkedés A városrész a 0256/3 és 0256/2 Hrsz.-u út Városhatár Dunakeszi felé Városhatár Budapest felé a 0221/5 Hrsz. ingatlan csatlakozási pontja a 0221/2 és 1222/2 Hrsz.-u ingatlan határvonala a 0222/4 Hrsz. u ingatlan határvonaláig a 0221/2 Hrsz.-u ingatlan határvonala a 0224/1 Hrsz.-u ingatlan határvonaláig a Hrsz.-u ingatlan határvonala a 0221/2 Hrsz.-u ingatlan határvonaláig 0221/2 Hrsz. ingatlan határvonala Budapest-Fót út a Fótliget Lakópark sarokpontjáig Fótliget Lakópark határvonala a Budapest-Fót útig Budapest-Fót út a 0203/7 és a 1559/1 Hrsz.-u ill. a 0246/1 Hrsz.-u ingatlan és a Kastélypark között tervezett, Csömör felé vezetı út a Kossuth L. utcáig által határolt területet foglalja magába. III.6.2. Városszerkezet és területhasználat A várost két patak szeli át, a Mogyoród és a Márton patak. Az elıbbi a város déli részén, míg az utóbbi a település központján folyik keresztül, melyek a Duna vízgyőjtı területéhez tartoznak. A Mogyoród patak jobb oldalán lévı területet védetté nyilvánították, mert a felszíni vizek lassú mozgása következtében kedvezı feltételek teremtıdtek a lápi és mocsári élıvilág kialakulásához, fennmaradásához. A terület elsısorban természetközeli terület, amely potenciális kikapcsolódási és rekreációs területté válhat. Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.6.3. A városrész gazdasági jellemzıi A városrészben gazdasági funkció nem található. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. 74

75 III.6.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület természeti jellege. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. III.6.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A városrészben lakó funkció nem található. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. III.6.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészben lakossági humán szolgáltatás nem található. III.6.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései nem történt Tervezett fejlesztések Identitásteremtés Turisztikai és idegenforgalmi fejlesztés III.6.8. Mogyoródi Patakmente SWOT-analízise ERİSSÉGEK Vonzó természeti környezet; jelentıs mennyiségő és minıségő zöldfelület Alacsony környezetterhelés Kedvezı fekvés Erıs a lakosság egy részének az identitása LEHETİSÉGEK Tudatos fejlesztési és szabályozási szándék A környezettudatos gondolkodás meghonosítása GYENGESÉGEK A terepviszonyokból adódó nehéz megközelíthetıség Költséges a fejlesztés Partnerség hiánya, jelentıs forráshiány VESZÉLYEK Spontán építkezések folytatódása; az agglomerációban megjelenı lakónépesség letelepülése a terület rendezése elıtt Környezeti állapot megóvásának hiánya, a közmővesítetlen területek jelentıs Vízmosások elépítése, feltöltése Túlzott lakóterületi-szándék nyomása A burkolt felületek további növekedésével nı a lefolyó vízmennyiség, amely meghaladja a felszíni csapadékvíz-elvezetés kapacitásait 75

76 III.7. Déli Vállalkozási terület és Lakópark III.7.1. Elhelyezkedés A városrész a Városhatár Budapest felé M3 autópálya tervezett út Csömör felé tervezett út Dunakeszi felé esı szakasza 0201/36 Hrsz.-u tervezett út 0201/14 Hrsz. út Budapest-Fót út Fótliget Lakópark határvonala Budapest-Fót út Hrsz.-u ingatlan határvonala 0224/1 Hrsz.-u ingatlan határvonala a 0221/2 Hrsz.-u ingatlan hataárvonaláig a 0221/2 Hrsz.-u ingatlan határvonala a 0224/1 Hrsz.-u ingatlan határvonaláig a 0221/2 és a 0222/2 Hrsz.-u ingatlanok határvonala a 0222/4 Hrsz.-u ingatlan határvonaláig által határolt területet foglalja magába. III.7.2. Városszerkezet és területhasználat A terület az M3 autópálya és 2102 sz. (régi Fóti út) út, az M0-ás autópálya és a Sátorfák zárkert között helyezkedik el. Az autópálya csomópontjánál nagyobb bevásárló központok helyezkednek el, másik oldalán üzleti negyed. A Cora mögött az Aldi élelmiszeripari kereskedelmi lánc telepedik meg. A déli ipar terület Fót belterülete felé elhelyezkedı része jelenleg még nem épült be, sok tartalékterület található. Bár a gazdasági terület nagy része még hasznosítatlan, a terület elıkészítettlensége miatt nehéz telephelyet létesíteni, telket vásárolni. A területen nincsenek kiépített ipari parkok, ahol az infrastrukturális feltételek (út, közmővek) rendelkezésre állnának. Fót legújabb szerkezeti egysége Fótliget a 2102 sz. fıút (régi fóti út) mellett Fót városmagjától távolabb, külön egységként jelenik meg, a külterületbe ékelıdve. A lakóterület fallal körbevett, a fal és a fıút között gazdasági terület került kijelölésre, Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, jelenleg csak a terület elıkészítése folyik, az építkezések még nem kezdıdtek meg. Itt helyezhetıek el majd a lakófunkciót kiegészítı kereskedelmi, szolgáltató egységek. A Fótligeten élık jellemzıen Budapestre járnak be dolgozni, a szolgáltatásokat ott veszik igénybe, így sem a terület, sem a lakosok nem része Fót életének, mint egy kis külön sziget mőködik a lakópark. Fótliget integrálását a település életébe mind a területi elszigeteltsége, mind a tervezett gazdasági terület,- ahol a szolgáltató és kereskedelmi funkciók elhelyezhetıek meglehetısen nehezíti. 76

77 III.7.3. A városrész gazdasági jellemzıi A városrész igen gazdag kereskedelmi egységekben, telephelyekben és egyéb gazdasági egységekben, melyek jelentıs iparőzési adó fizetı vállalkozásnak adnak helyet. Az autópálya csomópontjánál a Cora, a Bricostor és autókereskedések helyezkednek el. A régi Fóti út másik oldalán található az East-Gate Bussines park, mely egy 36 ha-os logisztikai és raktározási bázis. A Cora mögött az Aldi élelmiszeripari kereskedelmi lánc telepedik meg. III.7.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület gazdasági jellege. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. Fótliget lakóterülete még nem épült be teljesen. A beruházó kb. 250 telket osztott ki, ami ha teljesen beépül akkor min. 750 fıvel (2,5 fı/telek) lehet számolni ezen a területen. III.7.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A terület alapvetıen nagy kiterjedéső, általában könnyőszerkezetes épületekbıl áll. A kereskedelmi és gazdasági egységek elsısorban földszintesek, a business park földszint+2 szintes, korszerő technológiával épített épületállományból állnak. Fótliget 45 ha-os jellemzıen családiházas beépítéső lakóterület fallal körül vett lakóparkként üzemel, portaszolgálattal. A terület összközmőves. A kertvárosias lakóövezetbe sorolt területegységek között, a lakópark közepén egy hosszan elnyúló zöldövezet helyezkedik el, ami a lakóterület kiszolgáló funkciók elhelyezésére szolgál: játszótér, park. III.7.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészben lakossági humán szolgáltatás nem található. Kérdésként merül még fel családok esetében a gyermekek óvodai és iskola elhelyezése. Elképzelhetı, hogy hosszú távon kell számolni a Fótligeti családok gyermekeinek óvodai és általános iskolai elhelyezésével, hiszen a kisgyermekkel otthon lévı anyuka nem biztos, hogy Budapestre viszi óvodába, vagy iskolába a nagyobb gyermeket, amíg nem tér vissza a munkájában. Amennyiben mind két szülı dolgozik valószínőleg Budapesti óvodákat és iskolákat fogják igénybe venni. III.7.7. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései Fótliget lakóterület fejlesztés Kereskedelmi egységek - Business park Úthálózat fejlesztés Aldi körforgalom Tervezett fejlesztések Kereskedelmi egységek Aldi, egyéb Úthálózat fejlesztése 77

78 III.7.8. Déli Vállalkozási terület és Lakópark SWOTanalízise ERİSSÉGEK Korszerő lakóterület jelenléte Magas komfortfokozatú lakásállomány száma jelentıs Olcsó telekárak Gazdasági vállalkozások jelenléte Korszerő infrastruktúra hálózat megléte Jó megközelíthetıség, kedvezı közlekedési kapcsolatok Kereskedelmi egységek betelepítése során településrendezési tervekkel magas minıségő gazdasági környezet létrehozása Jelentıs tartalékterületekkel rendelkezı gazdasági és ipari területek jelenléte Együttmőködés a szomszédos településsel (közlekedési beruházások) LEHETİSÉGEK Jó közlekedési adottságok (m3, 2/a) A befektetıi körök érdekeltté tétele a védett épületek és területek felújításában és megırzésében Az új gazdasági szervezetek megjelenésébıl jelentıs iparőzési adóbevétel várható, amelybıl származó bevételekbıl a város további fejlesztései finanszírozhatók GYENGESÉGEK Egymást zavaró funkciók jelenléte lakó és gazdasági funkciók Fótliget lakosságának beintegrálódásának hiánya Kevés a mőködı, funkciógazdag közösségi tér Erıs észak-déli irányú közlekedési terhelés VESZÉLYEK A nem megfelelı minıségő épített környezet bıvülése Városrészen belül betöltött pozíció háttérbe szorulása a területrıl a gazdasági élet szereplıinek kivonulása következtében felhagyottá válik A várost elhagyó gazdasági szervezetek a város számára jelentıs bevételkieséssel járhat Túlzott mértékő gazdaság megjelenése A szomszédos települések fejlıdésének terhelése itt jelentkezik Túlterhelt közúthálózat; a csomópont-fejlesztés elmaradása A helyi lakosság érdektelensége 78

79 III.8. Sátorfák és Sikátorpuszta III.8.1. Elhelyezkedés A városrész az M0 és M3 találkozási pontjától Budapest-Fót, Csömör-Fót és Mogyoród-Fót városhatár a Vörösmarty utcáig Keleti elkerülı út (Barackos alatt) 0201/14 Hrsz.-u út 0201/36 Hrsz.-u út - Csömör felé tervezett út M3 autópálya által határolt területet foglalja magába. III.8.2. Városszerkezet és területhasználat Forrás: Prof. Dr. Müller Ferenc, fıépítész, III.8.3. A városrész gazdasági jellemzıi Fót legkisebb, elszigetelt lakóterületi része Síkátorpuszta, mely az M3 autópálya Mogyoród felıli oldalán helyezkedik el. Az autópálya teljesen elzárja Fóttól, csak közigazgatásilag tartozik hozzá. A terület a Szerkezeti Terv szerint jelenleg lakóterület. Sikátorpuszta eredetileg Károlyi Gróf uradalmának gazdasági területe volt, ami néhány gazdasági épületbıl és cselédlakásból állt. A TSZ-esítés idején került Sikátorpuszta Fót közigazgatási területéhez, a Mogyoródi TSZ-el kötött földcsere alapján. Sikátorpuszta terület jelenleg is a Vörösmarty TSZ tulajdonában van, az ott élık az ingatlanjaikat, mint öröklött tulajdont kezelik, hiszen már a dédszüleik is itt éltek. Napjainkban folynak az egyeztetések a TSZ vezetése, a területen mőködı vállalkozók és a lakosok közötti tulajdonviszonyok rendezésérıl. A lakóterület déli része a Sátorfák, a volt zártkert határáig tart. A terület rendelkezik érvényes szabályozási tervvel, a Képviselı Testület ben hagyta jóvá. A városrészben gazdasági funkció csak részben található. A lakófunkció mellett mindössze csak egy-két vállalkozás mőködik. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. 79

80 III.8.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A városrész népességszámának alakulását alapvetıen meghatározza a terület gazdasági jellege. A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. Sikátorpuszta lakóterülete amúgy két részre különül el. Az egyik a volt TSZ bérlemények és öröklés útján tulajdonlott régi TSZ épületekbıl, és egy olyan részbıl, amely újonnan beépített, korszerő épületállományból (leginkább nagyobb kiterjedéső birtokból) áll. III.8.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık A KSH adatszolgáltatás alapján: nincs benne adat információ alapján részletes elemzés nem végezhetı. Mivel a Károlyi család uradalmi építésze Ybl Miklós volt, valószínőleg Sikátorpusztán is fellehetıek még nem jegyzett, az építész által tervezett épületek. Sikátorpuszta nem összközmőves, vízzel, villannyal ellátott, ezeknek a rendszereknek a fejlesztése is szükségessé vált. A lakosok által készítette Szabályozási Tervet a Képviselı Testület nem hagyta jóvá, mivel a tulajdonviszonyok rendezetlenek. III.8.6. Lakossági humán szolgáltatás A városrészben lakossági humán szolgáltatás nem található. 80

81 III.8.7. Fejlesztések Tervezett fejlesztések Út és közmőépítések Identitásteremtés Gazdasági funkciót erısítı fejlesztés kiskereskedelem III.8.8. Sátorfák és Sikátorpuszta SWOT-analízise ERİSSÉGEK fiatal korosztály jelenléte magas zöldfelületi arány alacsony környezeti zaj-, légszennyezés városrészi lakossági identitása erıs LEHETİSÉGEK pályázati forrásokból beruházások megvalósítása kiskereskedelmi és intézményi szolgáltatások fejlesztése, beruházók vonzása GYENGESÉGEK rendezetlen tulajdonviszonyok közösségi élet helyszíneinek hiánya burkolt utak hossza és minısége kedvezıtlen a városközponttal való kapcsolata gyenge VESZÉLYEK elzárt, nehezen megközelíthetı városrész a városrész környékének spontán fejlıdése, arculat és karakter nélküli beépülést eredményez lakókörnyezet környezeti állapotának megóvásának hiánya 81

82 Külterület A KSH adatszolgáltatás alapján az utóbbi 3 városrészre nem rendelkezett adatokkal, így összesített adatokat szolgáltatott ún. Külterület névként. Így ezek most elemzésre, összesítetten kerülnek elemzésre. Külterület társadalmi-demográfiai jellemzıi Fót lakosainak 3,65%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Fót Külterület Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 100 3,65 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) 100 2,96 Forrás: KSH Népszámlálás, A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez hasonló összetételt mutat, a fiatal korcsoport 0,7%- kal alacsonyabb arányt mutat, az aktív korosztály aránya 0,7%-kal magasabb, az idıskorúak aránya pedig ugyanannyi, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001, fı) Külterület 17,5 66,6 16,0 Fót összesen 18,2 65,9 16,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% A lakosság képzettségét tekintve jelentıs eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbıl kiderül, hogy ebben a városrészben magasabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (8,6%-kal), és sokkal alacsonyabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a városi átlagértékhez viszonyítva (5,4%-kal) évesek 5-59 évesek 60- x évesek Forrás: KSH, Szerkesztés: saját 82

83 A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001, %) Mutató megnevezése Fót Külterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 24,5 33,1 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 12,7 7,3 Forrás: KSH Népszámlálás, A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezıtlenebb arányokat mutat a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (11,8%-kal) jelennek meg a városi átlagértékhez (27,5%) képest, de a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya jóval magasabb arányt mutat (5,2%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001, %) Mutató megnevezése Fót Külterület Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 53,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 39,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 41,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 17,4 Forrás: KSH Népszámlálás, Külterület környezeti, városképi jellemzık A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 4,52%-a található. A laksőrőség alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. A városrészben Fót egészéhez képest sokkal magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások a KSH 2001-es adatai alapján, ugyanis a lakásállomány közel fele tartozik ez alapján a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Mutató megnevezése Fót Külterület Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 100% 4,52% Laksőrőség (fı/lakás) 2,94 2,28 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 16,3 48,6 Forrás: KSH Népszámlálás,

84 III. 9. Szegregátumok Az Antiszegregációs Terv - mint az IVS kötelezı tartalmi eleme - elsısorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét egy adott településen. Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely jelentıs számban tömörít hátrányos helyzető lakosságot. Ezen fejlesztések tervezése és meghatározása esetén figyelembe kell venni a település összetett jellegét, a benne zajló tevékenységek és elemek egymásra hatását, hogy a városra vonatkozó hatásokat prognosztizálhassa, valamint a káros hatásokat kezelhesse. Jelen Antiszegregációs Terv a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelıs Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv második, javított kiadása (2009. január) alapján készült el, amely az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. Törvény 35. -át vette figyelembe. Területi alapú szegregációnak (továbbiakban szegregációnak) nevezzük azt a jelenséget, amikor a különbözı csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különbözı társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erısen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különbözı szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıtlenségeit. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. Szegregátumnak nevezik a településeknek azon részeit, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50% (szegregációs mutató). A KSH ezen mutatók 2001-es értéke 12 alapján határolta le a városban lévı szegregátumok területét, és ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. A szegregátumok tekintetében két típust különböztethetünk meg: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerő környezet), a városszövettıl elkülönülı, alapvetıen nem lakó-funkciójú területbe ékelıdött szegregátum (telep) A fenti városrészi elemzésekkel kapcsolatban szeretnénk kihangsúlyozni, hogy Fóton a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján nem található szegregátum, sem veszélyeztetett terület, amely különösebb kezelést igényelne. 13 A KSH által küldött kartogram nagyrészt téves adatképzésbıl származó információkat tartalmaz, a 2008-as állapotokat tekintve azonban ezek közül egyik területrész sem releváns. A Fóti Önkormányzat tájékoztatása szerint a városban nem lehet meghatározni olyan összefüggı területrészeket, ahol a szegregáció megindult volna, vagy annak veszélye fenyegetne. A évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlıségi program különösen a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz, és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja ösztönözni. A kutatások szerint az ezeken a területeken jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a szolgáltatásokhoz, és tovább 12 KSH Népszámlálás: az adatforrást az indokolja, hogy ilyen mélységő adatokat csak a tízévenként készülı népszámlálások alkalmával vesznek fel. 13 Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. áll a KSH hivatalos kísérılevelében. 84

85 mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A tanulmány célja egy olyan antiszegregációs terv kidolgozása, amely enyhíti a településen belüli esélyegyenlıtlenséget, a leszakadó társadalmi rétegeknek számára pedig lehetıséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz. Szegregátum a településeknek azon területeit érinti, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A KSH és az önkormányzat ezen mutatók alapján határolta le a városban lévı szegregátumok területét, és ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Alapvetı feltétel a város rehabilitációs projektjeinek támogatásához: az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészeken a további lakásállomány-növekedést megakadályozó, azt csökkentı, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtı tevékenység tervszerő dokumentálása a város esélyegyenlıségi programok kidolgozásával és megvalósításával. Az antiszegregációs terv a település jövıjét próbálja prognosztizálni a fejlesztések tükrében, és olyan elveket, irányokat meghatározni, amelyek a legjobb eredményeket érhetik el a lakosság életkörülményei javításában. Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs terv kiemelten kezeli, hogy Fót minden részében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Mivel a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, szociális, oktatási, foglalkoztatottsági, stb. adatok és elemzések szerepelnek az IVS korábbi helyzetelemzı fejezeteiben, a következıkben csak azon adatokat foglaltunk össze, melyek ott nem szerepelnek és az antiszegregációs terv vonatkozásában relevánsak. Az alább következı elemzésekhez szeretnénk elırebocsátani, hogy Fóton a KSH 2001-es népszámlálás adatai alapján nem található szegregátum, sem veszélyeztetett terület, amely különösebb kezelést igényelne. A KSH 2001-es adataira támaszkodó kartogramján megjelölt ugyan néhány kisebb területrészt melyeket a következıkben természetesen be is mutatunk - a 2008-as állapotokat tekintve azonban ezek közül egyik sem tekinthetı veszélyeztetettnek. 85

86 III.9.1. Helyzetértékelés Mutató megnevezése Fót össz. 1. Kıhegy- Somlyó- Öreghegy Hegyvidék 2. Kisalag 3. Új-Fót 4. Ófalú és környéke 5. Nyugati iparterület 6. Mogyoródi Patakmente 7. Déli Vállalkozási terület és Lakópark 8. Sátorfák és Sikátorpuszt a Lakónépesség száma n.a n.a n.a Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,2 15, ,5 16,6 23,5 n.a n.a n.a Lakónépességen belül évesek aránya 65,9 70,4 68,7 63,9 64,1 70,2 n.a n.a n.a Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,0 13,7 13,0 16,6 19,3 6,3 n.a n.a n.a Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 24,5 12,8 24, ,7 57,6 12,7 26,5 10,8 14,4 13,3 2,0 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 16,3 18,4 18,4 11,2 14,6 11,8 n.a n.a n.a Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,5 30,4 36,0 34,3 38,5 43,3 n.a n.a n.a Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 13,1 5,8 13,1 11,1 13,9 28,1 n.a n.a n.a Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 59,7 67,4 60,6 61,3 57,6 55,2 n.a n.a n.a Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 27,5 17,1 24,1 26,3 31,8 15,5 n.a n.a n.a Állandó népesség száma n.a n.a n.a Forrás: KSH Népszámlálás 86

87 III Szociális helyzetkép A munkanélküliek számát tekintve a Dunakeszi Kistérség jóval az országos átlag alatt van, a még 1 %-ot sem kitevı adat alapján. Ezt támasztja alá a rendszeres szociális segélyt igénylık száma is. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl igen alacsony. Elképzelhetı, hogy az érintett szülıkkel eddig még nem sikerült megértetnie a település érintett dolgozóinak, hogy gyermekük érdekében nyilatkoznak. Etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek a térség négy településén. 14 Munkanélküliek száma a településen 192 Ebbıl tartósan munkanélküli Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 260 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? e b b ı Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 0 halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál n.a magasabb iskolai végzettségrıl nyilatkoztak l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 230 Forrás: Közoktatási Esélyegyenlıség Fót Külterületen élık száma Összesen HH/HHH 3-5 éves gyerek 42 4 Ebbıl ovódába jár 42 0 Általános iskolás tanulók száma Forrás: Közoktatási Esélyegyenlıség Fót Összesen n.a 30 Eseti pénzbeni és természetbeni ellátások 2009 Ellátás megnevezése Fót Igénybevevı fı Étkezési térítési díj 162 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 309 család Átmeneti segély 389 Temetési segély 50 Közlekedési támogatás 73 Köztemetés 3 Közgyógyellátási igazolvány 506 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Rendszeres pénzbeni ellátások 2009 Ellátás megnevezése Fót, Igénybevevı fı Aktív korúak ellátása 48 Ápolási díj - normatív és méltányos 98 család Idıskorúak járadéka 3 Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 2 Lakásfenntartási támogatás 112 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 208 család Szemétszállítási díj 6 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Közoktatási Esélyegyenlıség program Dunakeszi Kistérség 87

88 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ebbıl: családok száma egyedülálló szülı Támogatásban részesítettek száma egy gyermekes 94 két gyermekes 63 három gyermekes 32 négy vagy öt gyermekes 10 hat vagy annál több gyermekes egy gyermekes 13 két gyermekes 20 három gyermekes 3 négy vagy öt gyermekes 1 hat vagy annál több gyermekes Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás családok száma: 2 ebbıl: egyedülálló gyám 1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ebbıl: egyszer részesült 258 kétszer részesült 96 többször részesült 261 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2009 III Közoktatási helyzetkép A térségben biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számára az óvodáztatás és iskoláztatás feltételei. A városban tanuló a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma abszolút értékben és arányát tekintve egyaránt rendkívül alacsony. Az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak áttekintése 15 Kötelezı feladatok Óvodai nevelés (Apponyi Franciska Óvoda, Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsıde) Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nevelése. - Általános iskolai oktatás 1-8. évfolyam (Fáy András Általános Iskola, Garay János Általános Iskola, Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Kompetencia alapú oktatás, integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatása Önként vállalt feladatok - Alapfokú mővészetoktatás (Zeneiskola, Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény) Pedagógiai szakszolgálat (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) /Nevelési Tanácsadó/ 15 Fót Város Önkormányzatának feladat-ellátási, nevelési-oktatási intézményhálózat-mőködtetési és középtávú fejlesztési (intézkedési) terve

89 A többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetıleg oktatható, sajátos neveléső igényő, - ezen belül enyhe értelmi fogyatékos - érzékszervi, értelmi, beszédhibás tanulók iskolai ellátása (szegregált ellátás) /Fáy András. Általános iskola speciális tagozata enyhe értelmi. fogyatékossággal élı tanulók számára/ Általános. mőveltséget megalapozó gimnáziumi oktatás, szakmai középfokú oktatás, középfokú mővészetoktatás A fóti oktatási-nevelési intézmények összesítı adatai Megnevezés Tanulók száma Más településrıl bejáró tanulók száma Más települé srıl bejárók aránya Pedagógusok száma Középfokú oktatás Alapfokú Mővészeti Oktatás Alapfokú oktatás Óvodai ellátás oktatás összesen: Tantermek száma ÉV Pszichológiai gondozás Pszichoped fejlesztés egyéni Pszichoped fejlesztés csoportos Logopédiai vizsgálat, terápia Iskolai érettségi vizsgálat Család terápia Korai fejlesztés A feladatellátásból részesülık száma 17 A törvényi esélyegyenlıségi szempontok érvényesítését Dunakeszi Kistérségben eddig is fontos feladatnak tekintették a kistérség települési önkormányzatai és a társulás is, ezt bizonyítják a pedagógiai szakszolgálat által ellátottak mutatószámai is: Ellátottak száma a 2007/2008. tanévben (Dunakeszi, Fót, Göd településeken Dunakeszi Kistérséggel kötött feladat-ellátási megállapodás alapján ellátottak) DUNAKESZI FÓT GÖD MOGYORÓD Az ellátásban érintett 0-17 éves gyermekek száma gyógypedagógiai tanácsadás, korai 34 fejlesztés és gondozás;(kot.34. a) fejlesztı felkészítés (Kot.34. b) nevelési tanácsadás (Kot.34. d) logopédiai ellátás;(kot.34. e) továbbtanulási, pályaválasztási 8 37 tanácsadás (Kot.34. f) Gyógytestnevelés (Kot.34. h) Önkormányzati adatszolgáltatás 17 Közoktatási Esélyegyenlıség programterv Dunakeszi Kistérség 89

90 Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 793 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 787 Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma 61 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma 12 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 32 Általános iskola Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 7 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 112 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 86 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 1806 Általános iskolai magántanulók száma 6 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma 19 Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 154 Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 41 Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival együtt) évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 254 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 718 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 0 Forrás: Fót Közoktatási Esélyegyenlıség programja

91 Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben 18 OM azonosító Az intézmény neve Gyermek- és tanulólétszám az intézményben Apponyi Franciska Óvoda Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HHH Fóti Boglárka Óvoda Gondviselés Katolikus Óvoda Száz Juhocska Református Óvoda 82 0 Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium Fáy András Általános Iskola Garay János Általános Iskola Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Intézmény Szabad Waldorf Általános Iskola Forrás: Önkormányzati adatforrás, Fót Közoktatási Esélyegyenlıség terv

92 III Lakáshelyzet Önkormányzati tulajdonban, 2009-ben összesen 37 lakás van, a város lakásállományának 0,005 %-a. A 37 háztartásban összesen 81 fı él. A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása: 11 összkomfortos, 14 komfortos, 2 félkomfortos és 10 komfort nélküli. A lakásokat pályázat útján adják a rászorultak részére. A lakások tulajdonjellege 2009-ben Önkormányzati tulajdonban Összes lakás Fót Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, III A KSH által kijelölt területek rövid bemutatása A szegregátumok meghatározása a kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. A szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerő környezet), a városszövettıl elkülönülı, alapvetıen nem lakó-funkciójú területbe ékelıdött szegregátum (telep) A KSH adatszolgáltatása alapján Fóton nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató és a lakosságszám alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Itt is szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a KSH a 2001-es népszámlálás adataira támaszkodva jelölte meg az alábbi néhány kisebb területrészt, melyek a 2009-as állapotokat tekintve azonban nem tekinthetık veszélyeztetettnek. Forrás: KSH A Fóti Önkormányzat tájékoztatása szerint a városban nem lehet meghatározni olyan összefüggı területrészeket, ahol a szegregáció megindult volna, vagy annak veszélye fenyegetne. Az IVS tartalmi elıírásai alapján a fentiek ellenére részletesen be kell mutatni jelen fejezetben e nagyrészt téves adatszolgáltatásból származó területrészeket is. 92

93 A KSH a 2001-es népszámlálási adatai alapján megjelölt területrészek Minısítés Sorszám Megnevezés Városrész Típus a évi adatok alapján Munkácsy Mihály Városszövettıl 1. Ófalu és környéke veszélyeztetett u. elkülönülı Vörösmarty tér Városszövetbe 2. Ófalu és környéke veszélyeztetett környéke ágyazó Forrás: KSH Aktuális állapot Nem releváns Nem releváns 1. Munkácsy Mihály u. A terület mérete és övezeti besorolása Épületek száma Háztartások száma Szabályozási terv alapján: gazdasági terület m2 Lakosok száma (fı) Segélyezettek száma (fı) A kijelölt területen egy kereskedelmi létesítmény található, egy házzal. 2. Vörösmarty tér környéke. A terület mérete Lakosok Segélyezettek és övezeti Épületek száma Háztartások száma száma száma (fı) besorolása (fı) Településközponti vegyes terület, közpark 9250 m kép 2.kép 93

94 A kijelölt terület két részbıl áll, a keleti részen a Fóti Katolikus Templom elıtti tér található (1.kép) és a buszvégállomás, a másik részen (2. kép) egy óvoda és 4 lakóépület található, melybıl az egyik romos épület eladó. III.9.2. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése Az IVS helyzetértékelésben megfogalmazott fıbb problémák egyszerősített struktúrája: Tömegközlekedés Csatorna Férıhelyi kapacitás Szolgáltatások Kerékpárutak Csapadékvízelvezetés (okt., szoc.) Identitás P+R Kulturális intézmények Közösségi helyek Környezetterhelés Utak Építkezés Természetvédelem Környezetvédelem Közlekedési Közmő Intézményi Infrastruktúra Életminıség A középtávon tervezett fejlesztések célja, hogy a lakosság számára minıségi lakókörnyezetet és kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítson. A tervezett fejlesztések révén alapvetıen nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévık válnak hangsúlyossá. Az IVS-ben megfogalmazott középtávú tematikus célok a városi életminıség-javítását; az infrastruktúra fejlesztését és az intenzív gazdaságfejlesztést szolgálják. Az ehhez rendelt rövid távú célok mindegyike a jobb közszolgáltatásokat és a még magasabb minıségő városi életminıség biztosítását szolgálják elsı sorban a helyi lakosság számára: Zöldfelületi, sport- és rekreációs fejlesztések Intézményhálózat fejlesztése Történelmi városközpont fejlesztése Identitásépítés Városi idegenforgalom fejlesztése Közlekedésfejlesztés Infrastruktúrafejlesztés Az antiszegregációs tervhez a fenti fejlesztések közül elsısorban az intézményi és az életminıségi kérdések tartoznak, valamint az alapvetı infrastrukturális fejlesztések. 94

95 A felsorolásból is látható, hogy az IVS-ben meghatározott jövıkép és az annak megvalósítását szolgáló középtávú célok és intézkedések várhatóan sem közvetve, sem közvetett módon nem eredményezik a szegregációs folyamatok megindulását. Az akcióterületi fejlesztésnek nincs migrációs hatása, vagy bármilyen más, negatív társadalmi hatása. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében azonban különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés és település-rehabilitációs támogatás esetén az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Kiemelten fontos a város különbözı pontjain lakók részére a (szociális) infrastruktúrához való hozzáférés- biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség ezen szempontok érvényesülését és fenntartását Fót város Önkormányzata kiemelt figyelemmel kezeli. Az IVS célhierarchia-rendszerében megfogalmazott középtávú célok közül az alábbiak relevánsak az antiszegregációs terv vonatkozásában: B) Intézményhálózat fejlesztése (önálló és gazdasági tevékenységgel összefüggésben) Elvárt hatása: A szociális és közoktatási intézmények férıhelyeinek növelése (idısellátás, bölcsıde, óvoda, általános és középiskola); a kulturális intézmények számának növekedése. C) Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése Elvárt hatás: Közszolgáltatásokhoz hozzáférés biztosítása, akadálymentesítés, mínıségi környezet, komfortos város, gazdaságélénkítı, központban mővészetek háza G) Infrastruktúrafejlesztés Elvárt hatás: pormentesítés, közmőfejlesztés 95

96 III. 10. Összefoglalás Városrészek Lakó Üdülı Ipar, gazdaság, logisztika Kereskedelmi, szolgáltatás Mezıgazdasági Városi zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi, humán szolgáltatás Közigazgatási Város(rész) központi f u n k c i ó Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék Kisalag Új-Fót Ófalú és környéke Nyugati iparterület Mogyoródi Patakmente Déli Vállalkozási terület és Lakópark Sátorfák és Sikátorpuszta Amint a fenti táblában is látszik, a város belsı mőködését jól körülhatárolható funkcionális egységek biztosítják, amelyek nagyjából egybeesnek a városrészek lehatárolásaival. Az Ófalu városrészében található a városközpont, amely amellett, hogy adminisztratív központ, közösségi, kiskereskedelmi és lakó funkciók is hangsúlyos elemek. A településrészben találhatók a legjelentısebb épített értékek is, amelyekben rejlı potenciált érdemes kihasználni. A városközpont mellett alközpontok létrehozása indokolt a település kiterjedése és funkcionális elkülönülése érdekében, mint például Kisalagon is. A település déli részén, valamint nyugati részén kiterjedt gazdasági területek helyezkednek el, amelyek jól mőködését a közvetlen autópályák közelsége kedvezı. 96

97 IV. STRATÉGIA IV.1. A város hosszú távú jövıképe Fót város jövıképének megfogalmazásakor a településfejlesztési koncepció kapcsán széleskörő folyamatban, majd az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során ismételten, bár szőkebb körben - a tervezés kezdetétıl folyamatos volt a külsı szereplık bevonása. A hosszú és sokelemő, változatos kommunikációs-partnerségi folyamatnak köszönhetıen a jövıképben és a célhierarchiában megfogalmazottak a helyi társadalom, a képviselık és a városhasználók (gazdasági szereplık) által fontosnak tartott célokat tartalmazzák. Mivel koncepcionális tervezés alatt a társadalmasítás folyamata már a helyi értékek és problémák feltérképezésénél megindult. A lakosság, a civil szervezetek véleménye, igényei beépítésre kerültek a stratégiába is; illetve nagyban segítették a munkát a stratégiai hangsúlyok megtalálásánál, valamint az egyes akcióterületi fejlesztések meghatározásánál. (A partnerségi folyamat egyes elemeinek és eredményének részletes bemutatását lásd a VII. Partnerség címő fejezetben.) A stratégiában megfogalmazott jövıkép kifejtésre kerül különbözı tematikus és városrészi célokban, amelyek megvalósulásához szükséges fejlesztések révén a korábban alulhasznosított területek bevonják az élı városi struktúrába, egyes városrészek alapfunkcióját, identitását változtatják, vagy a jelenleg is meglévı karaktert erısítik meg. IV.1.1. Jövıkép és átfogó célok Építıkövek, amelyeken leginkább alapul a jövıkép kialakítása fekvés országos közlekedési csomópont, Dunakeszi repülıtér regionális környezet Budapest, Dunakeszi kistérség, Dunakanyar térség gazdaság szabad gazdasági területek, logisztikai, kereskedelmi központ települési adottságok nyugodt kisvárosias környezet, lakóterületi tartalékok, épített értékek természeti adottságok természeti értékek, meleg viző forrás, tiszta levegı szellemi potenciál országos és regionális vonzáskörzető iskolák, civil és hagyomány ırzı szervezetek, paraszti kultúra, kiköltözık, reformkori emlékek, 3 havi lap, Fótért tenni akaró emberek intézmények közötti együttmőködés Gödöllı oktatás turizmus, idegenforgalmi lánc csomag turisztikai lehetıségek Ybl, reformkori emlékek, lovassport 97

98 Jövıkép: DINAMIKUSAN FEJLİDİ, KOMFORTOS KERTVÁROS A választott Jövıképben meghatározott dinamikusan fejlıdı és egyben belsı komfortját megteremteni képes kisváros létrehozásához és fenntartásához meg kell teremteni a gazdasági prosperitás új lehetıségét, a gazdasági szerkezetváltást. Ezt a célt csak összehangolt, egymásra épülı lépések eredményeként lehet elérni. A fı cél az, (ami egyébként csak következménye lesz a részcélok teljesülésének, egy demokratikus társadalom viszonyai között önmagában nem megvalósítható), hogy Fót magasabb rendő erıközponttá váljon, már rövidtávon is növelje térszervezı erejét! Legyen Budapest északi térsége megújulásának, innoválásának motorja! Hozza létre azokat a szellemi-intézményi és vállalkozói kapacitásokat, amelyekkel a térség szerkezetváltása, az intézményi struktúra megújulása, a helyi gazdaság erısödése, a helyben foglalkoztatás, és ezen belül hangsúlyosan a turizmusgazdaság erısödése menedzselhetı, létrehozható. Ma még nincs az északi agglomerációs körzetnek olyan települése, amelyik rendelkezne kellı térszervezı erıvel ahhoz, hogy pl. Vác másodlagos erıközpont mellett harmadik szintő erı-központként szervezné, irányítaná a mikro-körzetet, mint egy szerves funkcionális kisrégiót. (valójában még maga a mikro-régió sem formálódott ki teljesen) A térség településeinek részletes elemzése nélkül is érezhetı, prognosztizálható, hogy Fót jó eséllyel pályázhatna egy harmadlagos erıközpont szerepre, amennyiben helyzetbe tudja hozni helyi gazdaságát, ki tudja használni a társadalmi szervezı erıket, a Fótért tenni akaró emberek lendületét, tovább építi jó hírét, még meglévı pozitív imázsát, illetve fejleszteni tudja innovációs-képességét, innovációs potenciálját. Mire lehet tehát alapozni Fót fejlesztését? A regionális és országos közlekedési infrastruktúra hálózatból adódó elınyökre, valamint arra a keresletre, amit a nagyrégióban élı közel 3-4 millió ember megújulni képes lakókörnyezeti és aktív/minıségi szabadidı-eltöltés iránti igénye teremt meg. Ahhoz, hogy ez az egyre növekvı, stabilabb középosztálybeli igény kielégíthetı, a növekvı fogyasztási kedv és képesség kiaknázható legyen, a mikro-körzetnek, mint komfortos lakókörnyezetnek, dinamikusan fejlıdı gazdasági helyszínnek, illetve nem utolsó sorban turisztikai terméknek több hozzáadott értéket kell tudni elıállítani, ezzel összefüggésben, és ennek érdekében a szereplıknek többlet információt kell bevinni a termékbe, a szolgáltatások kínálatába. Fót amennyiben képes a 21. századnak megfelelı tudást, innovációt közvetíteni, megvalósítani egy belsı városi szerkezetváltást, olyan szellemi, irányító központtá válhat, erıhöz juthat, amelynek segítségével képes lehet egy tér-szervezı másodlagos erıközponttá válni. A társadalmilag és gazdaságilag fenntartható fejlıdés megvalósulása, a település hosszú távú prosperitása feltételezi a térségi szereplık közötti nagyfokú, egyeztetést és együttmőködést. Ez nem tud egyetlen lépésben megvalósulni! A koncepció, mint majd látható lesz, abból az alaplogikából indul ki, hogy a távlati cél elérése, csak köztes szakaszokon keresztül, egyfajta önfejlesztı (evolutív) modell mentén valósítható meg. Ennek során köztes szakaszokon kell átmenni, a gazdasági erı koncentrálásával és megfelelı menedzselı rendszer kiépítésével, amely képes az erıforrások koncentrációjának megvalósítására, a koordináció és kooperáció mechanizmusainak kiépítésére. Amint a gazdasági erı intenzívebb megjelenése biztosított lesz, akkor lesz lehetıség a további lépések során azokra a társadalmi életminıség fejlesztésekre, amelyek kiteljesítik a koncepció fenntartható fejlesztési céljait. 98

99 IV.1.2. Részcélok 1. Városi belsı komfort és társadalmi kohézió megteremtése A város elsıdleges célja, hogy a helyi lakosság kiszolgálása minél jobb legyen; az élet valamennyi terén megfelelı mennyiségben és mind jobb minıségben álljanak rendelkezésre a közszolgáltatások. Az itt lakók elégedettségének növelését szeretnék javítani elsısorban a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával, az intézményi kapacitások bıvítésével, valamint a helyi identitást és összetartozást erısítı közösségi helyek és szolgáltatások kialakításával, amelyek egyúttal alkalmasak a külsı megítélés befolyásolására, a minıségi vendégforgalom megalapozására is. A globálissá váló világban egyre fontosabbá válik egyes körzetek, tájak egyénisége, identitása. Egy-egy tájegység, kisebb-nagyobb körzet, város hordozza a korábbi korokban megformált ember alkotta környezetét, viselkedésmódját, kultúráját. Ezek az egyedi, és máshol fel nem lelhetı identitások azok, amelyek hitelesen, a befoglaló tájjal, természeti környezettel együtt azonosíthatóvá teszik a helyet. Egyre kevésbé a statikus, fizikai környezet az ami vonzerıt jelent, sokkal inkább az életforma, vonzó, egyedi, speciális izgalmas kultúra az, amit szívesen ismer meg, amiben szívesen oldódik fel a város-használó (lakó, vagy vendég egyaránt). Fóton az épített környezet, valamint az életmódok, a kultúra igen sokszínő és összetett elemekbıl építkezik, fejlıdött. A paraszti kultúra, a reformkor szellemi emlékei, az Ybl hagyaték mind mind fellelhetık és színesíti a várost azt, amit a hely kínál. A fizikai környezet megırzésén, megújításán túl a helyi identitás, a társadalomépítés, de nem utolsó sorban a vendégforgalom fontos eszközei és építı kövei is ezek. Fót karakterének megırzéséhez, újra fogalmazásához és a még meglévı imázs fejlesztéséhez az itt élıket, a kiköltözıket, a fiatalokat, a vendégként ide érkezıket meg kell ismertetni a város és körzete múltjának hétköznapjaival éppúgy, mint a jeles napjaival, annak örömeivel, a vigasságokkal. Meg kell mutatni a város speciális konyháját, népmővészetét, népviseletét, be kell avatni szolgáltatásaiba. Meg kell tanítani a helyi dalárdák nótáira és a hely táncaira. Be kell vonni a nagy közös eseményekbe. Mindezek mellett a fizikai környezet megújítása is nagyon fontos cél, hiszen a gazdasági erı növeléséhez, a mőködı tıke bevonásához nélkülözhetetlen, hogy ne csak a vendégként ide érkezık, a turisták tudják Fótot elhelyezni mentális térképükön, hanem a befektetni szándékozók is. A gazdasági fejlesztık helykeresésének egyik fontos szempontja, hogy olyan kellemes, élhetı, karakteres és jól beazonosítható helyet találjanak fejlesztésükhöz, amely a lágyszoft elemek meglétével is hozzásegít gazdasági prosperitásuk megteremtéséhez. Az Ipari Parkok betelepítésénél számtalan esetben nem a park infrastruktúrával történı ellátottsága jelentett döntı szerepet, hanem a társadalmi és kulturális környezet, a város maga, ahol a Park található. A betelepülı gazdasági szereplık már azt is fontos szempontként kezelik választásukban, hogy menedzsereik, vezetıik, dolgozóik hol fognak élni, hol találnak családjuknak megfelelı életkörülményeket, szolgáltatási és színvonalas intézményi hátteret. Ezért a városközpontok rehabilitációja (regenerációja) és funkcióbıvítı fejlesztése csak olyan magas színvonalú épített környezet létrehozatala által képzelhetı el, amely biztosítja az élhetı, környezetileg és gazdaságilag is fenntartható mőködést. A város szerkezetének strukturálása, a városi funkciók decentralizálása megkívánja, hogy a történelmi hagyományok és jelenlegi kialakult város-szerkezetben kialakult alközpontok a prognosztizálható jövıbeni igények figyelembe vételével kerüljenek továbbfejlesztésre. Ezek az alközpontok a városrészek szolgáltatásait, intézményi ellátását biztosítják. 99

100 Fót valódi komfortos település képének elérésének érdekében el kell érnie az átmenı forgalomból adódó terhelés csökkentését. A városok belsı forgalomcsillapításnak számtalan alternatív eszköze létezik. A különbözı útburkolatokkal és felfestésekkel kombinált átalakításokkal a jármővezetık a sebesség csökkentésére kényszeríthetık. Sáveltolással és beszőkítéssel akadályok képezhetık, illetve az út egy részét a járdaszintig megemelve a jármővek szintén lassításra ösztönözhetık. Elzárások alakíthatók ki, melyek a behajtást akadályozzák (oszlop, kerékvetı). Mindezen eszközök alkalmazásával megalapozható az élhetı kisváros kialakulása, fejlıdése. A város szerkezetének fontos elemei a zöldfelületek, rekreációs területek, ezek tervszerő, és az élhetıséget, illetve a turisztikai célokat is figyelembe vevı módon való kialakítása szintén hozzájárul a szerkezet-váltáshoz, illetve ahhoz a minıség javuláshoz, amely a térségi másodlagos erı-központ szerepét erısíti Fótnak. 2. Gazdaságfejlesztés A gazdasági szféra képviselıi egy minden infrastruktúrával, magasan képzett szakemberekkel jól ellátott, kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezı városban képzelik el vállalkozásukat. A város vállalkozási területeinek fejlesztése által az a cél, hogy kis környezeti terhelést jelentı vállalkozások idetelepülésével, egymás szinergiáinak kihasználásával vonzó vállalkozási környezet alakuljon ki Fóton, amelyet teljes elı-közmővesítéssel, jó kiegészítı szolgáltatások biztosításával lehet teljesíteni. Fontos, hogy a város partnereinek tekintse a vállalkozókat, folyamatos kommunikáció segítségével tájékozódjon igényeikrıl, kínáljon együttmőködési lehetıséget a helyi fejlesztések megvalósításában (városfejlesztı társaság létrehozása). Kistérségi munkamegosztás Fótnak és a Dunakeszi kistérség, valamint a tágabb mikro-regionális környezet településeinek fel kell tudni készülni az információs kor kihívásaira, a megváltozott és változó keresletnek megfelelıen a turizmusipar dinamikus helyzetbe hozására, a térség nemzetközi desztinációvá (célterületté) válására. A világban bekövetkezı változások, a turizmussal szemben is új követelményeket támasztanak. Napjaink turistája többre vágyik: a munka jelentıségének változása miatt számára a szabadidı értékesebbé válik, azt a korábbiaktól eltérıen minél hasznosabban, minél aktívabban szeretné eltölteni, a szabadidıben fontossá válik az élmény és információgyőjtés, a kulturális fejlıdés és a továbbképzés. A város turisztikai fejlesztéseinek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a történelmi adottságok, a hagyományok által meghatározott múlt bemutatását, megismertetését új, korszerő turisztikai attrakciókkal egészítsék ki. Biztosítani kell az attrakciók élvezhetıségét, színvonalát és vonzerejét. Eladhatóvá kell tenni a térség identitását, speciális karakterét, jellegzetességét, a táj, a természet szépségét éppúgy, mint kulturális adottságait. Egy olyan térségi elemeket magába foglaló, komplex vendégforgalmi stratégia kialakítására van szükség, amely egységbe foglalja a természeti környezet látnivalóit, attraktivitásait, és képes felsorakoztatni és megélhetıvé tenni az épített és kulturális elemeket is. A térség adottságait összetett, sokszínő kínálattá formálva lehet formát adni a térségnek, amelyben a rendszerben Fót közvetítı, szervezı és elosztó központ lehet. 100

101 IV.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre IV.2.1. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja A helyzetértékelés során megfogalmazott fıbb problémák egyszerősített struktúrája: Rossz minıségő úthálózat lakóutcák Gazdasági területek kihasználatlansága Turisztikai kínálatban rejlı potenciál kihasználatlansága Gazdaságfejlesztés Szolgáltatások Kulturális intézmények hiánya Férıhelyi kapacitás (okt., szoc.) Központok (alközpontok) funkcióellátottságának hiányossága Identitás Közösségi helyek Természetvédelem Rendezetlen településkép Alulhasznosított értékek Életminıség és identitásfejlesztés A helyzetértékelés során megfogalmazott városi és városrészi SWOT-analízisben összegzett megállapítások alapján alakultak ki a célok. Ezt tartalmazza az alább szereplı, részletes célhierarchia-rendszer. IV.2.2. Célok és összefüggéseik (célhierarchia) Fót tehát legyen; egy olyan karakteres kisváros, ahol az egyes funkcionális egységek egymástól jól elkülöníthetıen fejlıdnek. Egy kellemes, alapvetıen családiházas kertvárosi lakóhely, Budapest elıvárosa, melyet az autópályák adta lehetıségekre épült kereskedelmi logisztikai környezet kímélı, csendes ipar egészít ki: a jól strukturált és a városszerkezethez illesztett lakóterületekkel, kis, komfortos belsı közösségi terekkel, lakó funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló ellátó helyekkel, a város alközpontjai képesek kiszolgálni a vonzáskörzetet intézményi, kereskedelmi, kulturális egységekkel, város a helyi belsı komfort és magas minıségő szolgáltatások (intézményi) megteremtésére helyez nagy hangsúlyt, ezen belül az oktatási, pedagógiai, képzési hagyományok és lehetıségek jobb kihasználásával, a hagyományos gazdasági területek és tevékenységek mellett elıtérbe helyezi a vendégforgalom fejlesztését, a városszerkezeti, az épített kulturális emlékek megırzésével és használatával, a természeti környezet megırzésével és felhasználásával, kihasználja közúti infrastruktúra adta gazdasági fejlesztési lehetıségeket, de a gazdaság szervezetek betelepüléseknek irányítója nem elszenvedıje, a tematikus kínálat kialakításában az agglomerációs-kistérségi együttmőködésre alapozva határozza meg szerepét és kínálati rendszerét. 101

102 Hosszú távú jövıkép: Dinamikusan fejlıdı Komfortos Kisváros Középtávú tematikus célok: 1. Városi belsı komfort és társadalmi kohézió megteremtése 2. Gazdaságfejlesztés Rövid távú célok: A. Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B. Intézményhálózat fejlesztése (önálló és gazdasági tevékenységgel összefüggésben) C. Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése D. Identitásépítés E. Gazdasági területek fejlesztése F. Városi idegenforgalom fejlesztése G. Infrastruktúrafejlesztés (tömegközlekedés fejlesztése, út- és közmőhálózat fejlesztése) Az egyes városrészek sajátos adottságaiknak valamint fejlıdési lehetıségeinek és korlátainak megfelelıen vesznek részt a város egészére vonatkozó célok elérése érdekében megvalósuló fejlesztésekben. Az egyes városrészi fejlesztések és a városi célok összefüggését az alábbi ábra szemlélteti: 102

103 Célhierarchia rendszer FÓT Dinamikusan fejlıdı Komfortos Kisváros A lakosok elégedettségének növekedése (Fóton élık, 10 skálán +1 pont) A vállalkozások betelepülési hajlandóságának növekedése (vállalkozások számának növekedés +2%) Magas minıségő kiskereskedelmi szolgáltatások jelenléte a városközpontban (vállalkozások számának növekedés +5%) év Hatásindikátorok Városi belsı komfort és társadalmi kohézió megteremtése Gazdaságfejlesztés 7-8 éves tematikus célok A szociális és közszolgáltatások bıvülése ill. minıségjavítása (1 közszolgáltatási v szociális létesítmény) A kulturális intézményhálózat bıvülése (1 kulturális létesítmény) Zöldfelületek bıvülése, minıségjavulása (500 m2 zöldfelület rehabilitációja) A kis- és közepes kereskedelmi vállalkozások minıségének javulása (vállalkozási összetétel javulása, szolgáltatás +5%) Idegenforgalmi rendezvények és vállalkozások számának emelkedése (évente +2 rendezvény) Eredményindikátorok A) Zöldfelületi rekreációs fejlesztések és (közösségi létesítmények elérésének növelése, fóti rekreációs területet használó számának növekedése) A minıségi zöldfelületek arányának növekedése (min. 500 m2) Rekreációs területek és kikapcsolódást biztosító létesítmények növekedése (min. 400m2) B) Intézményhálózat fejlesztése (önálló és gazdasági tevékenységgel összefüggésben) (közintézmények hálózatbıvítése és kapacitásnövelése, a kulturális és szociális szolgáltatások bıvítése) A szociális és közoktatási intézmények férıhelyeinek növelése (idısellátás, bölcsıde, óvoda, általános és középiskola) (+20 férıhely) Kulturális intézmények számának növekedése (+1 intézmény) C) Történelmi városközpont alközpontok fejlesztése és (valódi központ kialakítása; minıségi kiskereskedelmi szolgáltatások bıvítése; értékvédelem, térségi turisztikai központ) A kiskereskedelmi vállalkozások számának növekedése (+5 db) Védett értékek felújítása (+1 db) Közösségi terek számának növekedése (400m2) D) Identitásépítés Helyi rendezvények száma (+2db/év) Partnerség-építı rendezvények száma (1d/félév) E) Gazdasági területek fejlesztése (városközpont minıségi kiskereskedelmének megteremtése, potenciális gazdasági területek beépülése, vállalkozások vonzása, piac létrehozása) A vállalkozások számának növekedése (db) Piac megvalósítása (+1db) F) Városi idegenforgalom fejlesztése (épített és természeti környezetben rejlı lehetıségek kiaknázása) A látogatók számának növekedése (fı) Turisztikai központ létrehozása (+1 db) G) Infrastruktúra fejlesztés (forgalomcsillapítás, tömegközlekedés fejlesztése) Autópálya-felüljárók száma (db) Gyalogos sétányok hossza (m) Kerékpártárolók száma (db) Új parkolóhelyek létesítése (+20 db) Felújított burkolat (100 m 2 ) 3-5 éves célok (arculat, partnerségépítés, projektgenerálás) Outputindikát orok Bázisérték 2009., amely felmérése folyamatban van 103

104 Városrészi célok A) G) E) G) A) B) C) D) G) A) B) C) D) E) F) G) E) G) A) F) D) E) G) D) G) Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék Kisalag Új-Fót Ófalú és környéke Nyugati iparterület Mogyoródi Patakmente Déli Vállalkozási terület és Lakópark Sátorfák és Sikátorpuszta - Infrastruktúra fejlesztés út és közmő - Rekreációs fejlesztések - Zöldterület-fejl. - Útépítések - Magas minıségő kiskereskedelem megteremtése - Útépítések - Közoktatási és egyéb intézményi fejlesztések - Közösségi térfejlesztések 1. Intézményközpont AT - Önkormányzati területen intézményfejlesztések - Közösségi terek kialakítása 2. Városközpont AT - Útépítések - Meglévı zöldfelületek védelme - Közösségi terek kialakítása - Önkormányzati területen intézményfejlesztések - Idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések - Mővészeti központ létrehozása - Parkolóhelyek kialakítása - Kulturális intézményhálózat bıvítése - Infrastruktúra fejlesztés út és közmő - Gazdasági szféra bıvítése és bevonzása - Vízmosások rendezése - Meglévı zöldfelületek védelme - Rekreációs fejlesztések - Infrastruktúra fejlesztés út és közmő - Gazdasági szféra bıvítése és bevonzása - Lakónépesség integrálása - Megközelíthetıség javítása - Lakónépesség integrálása A táblázatban az egyes városrészek alatt szereplı projektek felsorolása a következı logika alapján történt: Legfelül a városrészt általánosan érintı, átfogó projektelemek nevesültek, az egyes akcióterületek megnevezése alatt pedig az ahhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek alapján történt az akcióterület indikatív kijelölése. * az városrészben és az akcióterületen megvalósuló fejlesztések esetében figyelembe veendı szempont (intézmény, épített környezet, közmő fejlesztés) 104

105 IV.3. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Az akcióterület kijelölésének szempontjai Az akcióterület fizikailag összefüggı terület, melyen egymással idıben és tartalmukban is összefüggı fejlesztési projektek valósulnak meg, az akcióterület meghatározott fejlesztési céljainak elérése érdekében, tervezett módon. A fejlesztés tartalmi és pénzügyi összehangolása az akcióterületi terv keretei között történik. Az akcióterület elsısorban az önkormányzat által alapvetıen befolyásolt fejlesztéseket fogja össze. Akcióterületek kijelölése azon esetekben célszerő, amikor 1. az erıforrások összpontosítására van szükség a spontán piaci folyamatok aktív befolyásolása érdekében, 2. az önkormányzatnak megvannak az eszközei a fejlesztések aktív befolyásolására, menedzselésére, azaz alakíthatja a fejlesztések funkcionális jellemzıit és ütemezését. A spontán folyamatok aktív befolyásolásának eszközei pedig az alábbiak lehetnek: Önkormányzati tulajdon az akcióterületen. Önkormányzati források felhasználása az akcióterületen. Pályázati vagy célzott hitelforrások felhasználása az akcióterületen. Településfejlesztési megállapodás alapján magánberuházó közcélú fejlesztései az akcióterületen. Az önkormányzat aktív marketingtevékenysége. Forrás: településfejlesztési koncepció,

106 Fót városa 2 akcióterületet jelölt ki, ahol az elkövetkezendı 7 évben beruházásokat tervez; illetve ahol generálni szeretné a fejlesztéseket; ahová befektetıket szeretne vonzani a város jövıképének elérése érdekében a vonzó és komfortos központok kialakítása mellett. Az egyes akcióterületek tervezett fejlesztései nem azonos mélységben vannak kidolgozva: vannak, amelyek fejlesztése elsısorban a város identitásépítését, a funkcióbıvítést és a minıségi szolgáltatások fejlesztését; vannak, amelyet a as regionális operatív program segítségével szeretne megvalósítani az önkormányzat; identitásépítı és funkcióbıvítı fejlesztéseit az EU támogatási rendszerét felhasználva szeretné kezdeményezni Városközpont AT; és lehetnek, amelyek a civil kezdeményezéseknek köszönhetıen alakulhatnak ki. 1. Intézményközpont AT 2 Városközpont AT Forrás: saját szerkesztés,

107 A következıkben tehát ezen akcióterületeket mutatjuk be, illetve a rendelkezésre álló ismeretek alapján tervezett fejlesztéseket, szándékokat. Akcióterület 1. Intézményközpont AT 2. Városközpont AT Városrész Új-Fót Ófalu és környéke Kapcsolódás a TSZT területfelhasználási területekhez Településközponti vegyes terület Zöldterület (közpark) Településközponti vegyes terület Kertvárosias lakóterület Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez B) Intézményhálózat fejlesztése C) Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése C) Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés E) Gazdasági területek fejlesztése F) Városi idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúra fejlesztés IV.3.1. Intézményközpont AT A terület lehatárolása: Honfoglalás u. Ugar u. Illyés Gyula u. Móricz Zs. u. Fózsa György út - Szent Benedek u. Szent László tér Akcióterületi célok Átfogó cél: Városrészben alközpont kialakítása, amely a városrész igényeit megfelelıen ki tudja szolgálni. Közvetlen célok: - intézményfejlesztés - identitásépítés - közösségi területek létrehozása Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: B) Intézményhálózat fejlesztése C) Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik A tervezett fejlesztés az alközpont létrehozását célozza meg korszerő és koncentrált intézmények elhelyezésével, amely a település ezen részén lakók igényeit maximálisan ki tudja elégíteni. A felsorolt projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától. Az elképzelés még csak tervezés szintkén áll, éppen ezért ezen akcióterület esetében nem áll módunkban még csak megbecsülni sem a felsorolt fejlesztések idıbeli megvalósulását és költségvonzatát. 107

108 IV.3.2. Városközpont AT A terület lehatárolása: Eötvös utca és Kossuth L. utca találkozásától Eötvös utca Fáy téren át Szeberényi u. Petıfi S. u. Bocskai István u. 48-as Ifjúság u. Berda József u. Mária u. Ibolyás u. Tanács József u. Vörösmarty Mihály u. Virág Benedek u. Pataksor u. Károlyi István u. Vörösmarty tér Kossuth Lajos u. az Eötvös u. találkozási pontjáig. Akcióterületi célok Átfogó cél: A város számára valódi és korszerő központ létrehozása, amely a település és kistérségi szinten is képes magas minıségő szolgáltatásokat biztosítani (ellátás és idegenforgalom szempontjából is), a kultúra színterévé válhat. Közvetlen célok: - intézményfejlesztés - identitásépítés - közösségi területek létrehozása - turisztikai és rekreációs területek és központ létrehozása Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése C) Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés E) Gazdasági területek fejlesztése F) Városi idegenforgalom fejlesztése Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: jelenleg folyamatban van a szabályozási terv módosítása, amely várhatóan pár hónapon belül elfogadásra kerül Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai Új építés esetén az akadálymentesítés az új épület teljes területén kötelezı, egyéb esetben a beruházás által érintett épület-/épületrészre vonatkozóan, a fenti megszorításokkal (megközelítés, bejutás, fıfunkció használata, mosdó, menekülési útvonal) kötelezı. Mővészetek Háza kialakítása Piac létrehozása Az akcióterületen tervezett projektek hozzájárulnak a gazdasági funkció fejlesztéséhez, tekintve, hogy a területen egy új épületben kap helyet a piac, valamint a tervezett Mővészetek Háza idıszakos események, rendezvényeknek adhat otthont. A projekt gazdaságfejlesztési hasznai közé tartozik az a közvetlen az üzleti hasznosításból bérbeadásból - származó árbevétel, amely hozzájárul a létesítmény fenntartásáhozüzemeltetéséhez, fejlesztéséhez. 108

109 Idegenforgalmi Központ létrehozása Az akcióterület úgy került lehatárolásra, hogy Fóton található jelentısebb építészeti örökségeket tartalmazza. Az egyik projektelem épp a jelenleg óvodának használt helyi értékvédelem alatt álló épület idegenforgalmi központtá való alakítása, amely a városmag központjában helyezkedik el, a római katolikus fıtemplom tı szomszédságában. A város érdekében információs, adatgyőjtı, kapcsolatépítı tevékenységet ellátó idegenforgalmi központ kerül kialakításra, amely a település városmarketing és turisztikai feladatainak egy részét képes lesz átvállalni. Korszerő városháza kialakítása Az akcióterületi projektek között nevesített új Városháza projekt korszerő és egyben ügyfélbarát kialakítással történt, amely építészeti tervei engedélyezés alatt állnak. Közpark a világháborús emlékmő körül Az akcióterületi projektek között szereplı közterületek fejlesztése zöldfelület revitalizáció, új utcák kialakítása /szabályozási tervnek megfelelıen/, meglévı közterületek fejlesztése mind hozzájárulnak a központ attraktivitásának növeléséhez. A minıségi közterületek hozzájárulnak a magas komfort kialakításához, amely méltó Fót városközpontja számára. Parkolási gondok kezelése Az új gazdasági funkciók megtelepítése várhatóan nagyobb közlekedési forgalmat generál majd, amelyhez közlekedés átszervezi elemekre, valamint a helyben való megállítás érdekében jelentıs parkolási területigény van szükség, amelyek megoldását a tervezett fejlesztések mind tartalmaznak. (Közlekedési felülvizsgálati terv rendelkezésre áll, új Városháza épület alatt mélygarázs került kialakításra.) Identitásépítés A projekt közvetlenül is megcéloz számos, közösségi életnek helyet adó fejlesztéseket. Ilyenek a Mővészetek Háza építése és a világháborús emlékmő környezetének revitalizációja is, ahol lehetıség nyílik a helyi társadalom találkozására, a valódi központ élettereinek biztosítására, helyi események tartására, amelyek mind hozzájárulnak a helyi identitás erısítéséhez. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai Várhatóan a turisztikai szervezet közös projektjei tájékoztató kiadvány A lakosság és a vállalkozások meggyızése mellett a település imázsának javítása a cél. A nem tudatos fejlesztések miatt egy település elvesztheti identitását, amely különlegessé teszi a települést használók számára. Az imázs romlása és az identitásvesztés hosszabb távon a bizalom elvesztéséhez, a kereskedelmi-szolgáltató egységek számára az értékesítés csökkenéséhez vezethet, ami a bérleti díjak kényszerő csökkentését, az épületek fizikai leromlását eredményezheti. A Programhoz kapcsolódóan komplex marketing és PR kommunikációs stratégia kidolgozása szükséges. A stratégiában meghatározásra kerülnek fejlesztés irányai és várható hatásai, valamint azon projektelemek, amelyek a központ szolgáltatás-termék legfıbb kínálati adottságait a köz- és üzleti célcsoportok számára kínálja, illetve a tudatos stratégia megvalósulását eredményezi. A magas minıségő településközpont megfelelı környezetet biztosít a magasabb minıségő kiskereskedelmi létesítmények megtelepedésének és fejlıdésének A magas minıségő települési környezet megfelelı talajt biztosít a kiskereskedelmi létesítmények és vállalkozások számára, ami élénkebb üzleti életet generálhat. A piac területének biztosítása, a központban lévı közterek rendezése és a partnerségi 109

110 megállapodások mind biztos feltételeket és szándékokat jelent az önkormányzat és a vállalkozók részérıl. c) A magánszféra tervezett beruházásai Meglévı kiskereskedelmi egységek fejlesztése Jelenleg üres magán ingatlanok hasznosítása Költségtábla A magánszféra fejlesztései jelen vannak a területen, de jelen a tervkészítés folyamata során nem nyilatkoztak a fejlesztési szándékaikról, a gazdasági válságra való tekintettel. A vállalkozások jelenleg óvatosak, és bár támogatják az akcióterületen tervezett fejlesztéseket, hiszen megvalósulása esetén vállalkozásaik kedvezıbb városi környezetben kapnak helyet, de nyilatkozni nem kívántak saját fejlesztéseikrıl. A terület tervi ellátottsága megfelelı állapotban van szabályozási terv módosítása folyamatban, és az új épületek építészeti tervei is elkészültek. Ezért, és mert ezen a területen összpontosulnak a város központi és turisztikai létesítményei, elsı fejlesztési ütemben a Városközponti akcióterület fejlesztése indokolt. Projekt neve Városközpont fejlesztése Tervi ellátottság Tervezett megvalósítás ideje Becsült forrásigény (nettó) Lehetséges forrás (eredete és nagysága) Mővészetek háza kialakítása Kiviteli terv készítése folyamatban millió Ft Önkormányzati + pályázati Korszerő városháza kialakítása + piactér + mélygarázs Idegenforgalmi látogatóközpont kialakítása - épület átalakítás - idegenforgalmi fórum kialakítása Közpark fejlesztés Identitásépítı programok - rendezvény - tájékoztató kiadvány Összesen: Kiviteli terv készítése folyamatban Kiviteli terv készítése folyamatban Programalkotá si folyamat Programalkotá si folyamat millió Ft Önkormányzati + pályázati millió Ft Önkormányzati + pályázati + külsı vagy befektetıi finanszírozás millió Ft Önkormányzati + pályázati millió Ft Önkormányzati + pályázati + külsı vagy befektetıi finanszírozás 980 millió Ft 110

111 IV.4. Fenntarthatósági szempontok IV.4.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja A város célrendszerében szereplı városi belsı komfort megteremtése érdekében nélkülözhetetlen elem a fenntartható fejlıdés követelményrendszere. Fót igen gazdag természeti értékekben, ezért alapvetı érdeke, hogy ezeket, és a város identitását erısítı adottságokat gondozzák és jövıben lehetıség szerint tovább erısítsék. Ennek megfelelıen a fejlesztések megvalósításakor törekedni kell arra, hogy az elsıdleges célok elérése mellett a szükséges beavatkozások a lehetı legkisebb mértékben okozzanak kárt környezetükben. A város közlekedésében döntı súlyú az átmenı forgalom aránya, a környezetterhelés szempontjából is. A forgalom mérséklésére illetve lefolyásának segítésére az IVS önmaga nem képes hatásos eszközöket kifejleszteni (pl. kötöttpályás tömegközlekedési rendszerek), ezek elsısorban az állami szervek kezében vannak, valamint függnek a környezı települések fejlesztéseitıl és lobbytevékenységeitıl is. A városban tervezett fejlesztések segítik a forgalom áramlását, ezáltal általánosságban csökkentik a környezet terhelését. A tervezett projektek megvalósításakor, a fejlesztések által a környezetre gyakorolt hatásuk miatt különös hangsúlyt kell fektetni az alábbi irányelvek megvalósulására: A természeti értékek védelme, illetve az egyéb természetközeli részeken kialakítandó idegenforgalmi és rekreációs fejlesztések, valamint a további lakóterületi fejlesztések tekintetében. Ezzel összefüggésben a városon belüli zöldterületek folyamatos karbantartására és ápolására. Mőemléki épületek, mőemléki környezet védelme, illetve szükség szerint az új céloknak megfelelı, fenntartható hasznosítása. Helyi védelem alatt álló épített és természeti értékek fenntartása és karbantartása. Elsısorban a gazdasági területek fejlesztése során figyelemmel kell lenni, hogy a megtelepedı gazdasági szervezetek, iparágak olyan technológiát alkalmazzanak, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Illetve meglévı, nagy tömegő áru szállítását igénylı, logisztikai vagy közvetlenül, a termeléshez kapcsolódó kibocsátások által környezetszennyezı ipar elleni védelem kiépítése szükséges (véderdı, zajvédı fal, stb). Az energiafelhasználás ésszerősítése, amelynek érdekében elsısorban a lakossági energiafogyasztás racionalizálása szükséges, különös tekintettel a meglévı épületek energetikai célokat szolgáló korszerősítésére, (Bevásárló központok); A közmővesítés és infrastrukturális fejlesztések kapcsán elengedhetetlen a beépítések szabályozása, a felszíni vízelvezetés és a zöldfelület-védelem. Az IVS akcióterületi fejlesztései nem járnak jelentıs környezetterhelés-növekedéssel. 111

112 A helyzetértékelés következtetései Nagy a várososon átmenı forgalom Nagy a napi ingázás mértéke Tömegközlekedéssel rosszul ellátott városrészek léteznek Vasútállomás távol esik a lakóterületektıl Mezıgazdasági területek és volt zártkerti területek üdülıterületté, üdülıterületek lakóterületté való átalakulása Várható környezeti hatások Romlik a levegı minısége, a forgalom elszigeteli az út két oldalán elhelyezkedı területeket Egyéni közlekedésbıl származó légszennyezés nı Egyéni közlekedésbıl származó légszennyezés növekedése Egyéni közlekedésbıl származó légszennyezés nı Zöldfelület-csökkenés Beépített területek növekedése forgalomnövekedésbıl származó környezetterhelés A szennyvíz-elvezetés hiányából származó talajszennyezés A csapadékvíz-megtartás problémája A vízháztartás egyensúlyának felborulása Program javaslat Az átmenı forgalom behajtásának forgalomtechnikai eszközökkel való korlátozása Munkahelyek megtelepítése Helyi tömegközlekedés fejlesztése Központi és alközponti funkciók elhelyezése A kötöttpályás közlekedés ráhordó hálózatának kialakítása A szabályozás során alacsony beépítési %, magas zöldfelületi arány meghatározása, építés feltétele a csatornahálózat megléte A csapadékvíz helyben tartásának ösztönzése (pl. adó a beépített területek arányában) Szabályozási terv készítése Városrészek, ahol a program javaslat megvalósítandó Ófalu és környéke Déli Vállalkozási terület és Lakópark Nyugati iparterület Kisalag Ófalu és környéke Új-Fót Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék 112

113 A célstruktúra elemei Városi szintő célok: Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések Intézményhálózat fejlesztése Történelmi városközpont és alközpontok fejlesztése Identitásépítés Gazdasági fejlesztése területek Várható környezeti hatások Jó minıségő zöldfelületek növekedése Városi klíma javulása Egészségesebb lakónépesség Felesleges utazási szükséglet csökkenése Korszerő intézmények kialakítása Épített értékek megújítása, közösségi terek növelése Városrehabilitáció A terület célforgalma nı Nı a városhoz való személyes kötıdés mértéke Csökken a vandalizmus A forgalmi terhelés növekedésébıl származó környezetterhelés Program javaslat Patakmenti területek természetközeli területként való megtartása Meglévı zöldfelületek fenntartása és fejlesztése Kikapcsolódást biztosító létesítmények kialakítása Új intézmények elhelyezése során az épületek kialakítása korszerő, az energiafelhasználás takarékosabb Gyalogos zónák kialakítása Parkolás megoldása (mélygarázsok) Épített értékek megtartása és felújítása A város életét meghatározó fejlesztések tervezése a lakosság bevonásával történjen Alternatív energiaforrások használata minden új építés esetén Védelem kiépítése esetleges szennyezéskor Kapcsolódó akcióterületek Városközpont AT Városközpont AT Intézményközpont AT Városközpont AT Városközpont AT Intézményközpont AT Intézkedési javaslat A természetközeli területekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozása, ütemezése, különbözı területek fejlesztésének összehangolása Új intézmények kialakítása, meglévık fejlesztése Intézményfejlesztési koncepció megalkotása Parkolók kialakításához szükséges területek megszerzése, közlekedési rendszer kidolgozása Turisztikai menedzselı szervezet kialakítása Idegenforgalmi fejlesztések összehangolása Identitásfejlesztéshez szükséges akcióprogram kidolgozása Alternatív energiaforrások használatának támogatása Településrendezési szerzıdés keretében szabályozás 113

114 A célstruktúra elemei Városi idegenforgalom fejlesztése Infrastruktúrafejlesztés Várható környezeti hatások Forgalmi terhelés növekedésébıl származó környezetterhelés Zöldfelületek fokozottabb igénybevétele A városon belüli közlekedésben a személygépkocsihasználat csökkenése Utak burkolatának javítása Közmővek fejlesztése alulközmővesített területeken Program javaslat Városon belüli tömegközlekedés fejlesztése Túraútvonalak fejlesztése Idegenforgalmi bázis kiépítése Rekreációs zöldterületek fejlesztése Parkoló területek kialakítása Utak és közmővek hálózatfejlesztése Kapcsolódó akcióterületek Városközpont AT Intézkedési javaslat Helyi tömegközlekedés fejlesztésére program kidolgozása idegenforgalmi célpontok közelében parkolók kialakítása Idegenforgalmi központ létrehozása Pályázati források keresése a fejlesztéséhez A városrészi és akcióterületi célok a városi szintő célokkal megegyeznek, azok egyes területeken való megjelenése, így azok hatásai és programjavaslat is megegyezik a fenti táblázat elemeivel. 114

115 IV.4.2. Antiszegregációs program Fóton a lakosság körülbelül 10 %-a roma azonban errıl pontos adatokkal nem rendelkezik az Önkormányzat. Telepfelszámolási és teleprehabilitációs programok nem mőködnek a városban. A helyzetelemzésben (III.12.) tárgyaltak szerint Fóton a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján nem található szegregátum, sem veszélyeztetett terület; és az önkormányzat tájékoztatása szerint a városban jelenleg sem lehet meghatározni olyan kisebb vagy nagyobb, összefüggı területrészeket, ahol a szegregáció megindult volna, vagy annak veszélye fenyegetne. Mivel tehát a városban nincsen olyan terület, amely ebbıl a szempontból különösebb kezelést igényelne, az IVS stratégiai céljai és az ezekbıl következı intézkedések között sem szerepelnek közvetlenül erre utaló elhatározások. Mindamellett fontos megjegyezni, hogy Fót kedvezı társadalmi összetétele ellenére kiemelten foglalkozik a helyi társadalom számára nyújtandó közszolgáltatások minıségével. A társadalmi egyenlıtlenségek megszüntetésének illetve azok kialakulásának megelızésének alapfeltétele, hogy mindenki számára egyenlıen biztosított legyen a közoktatáshoz, a munkavállaláshoz, a lakhatáshoz, és az alapvetı infrastrukturális ellátáshoz való hozzáférés; valamint a hátrányos helyzetőek és rászorulók számára a kedvezmények biztosítása. Ennek érdekében Fót is törekszik a kedvezı társadalmigazdasági helyzetének fenntartása mellett a kedvezıtlen, szegregációs folyamatok kialakulásának megakadályozására, melynek legalapvetıbb lépéseit a lakhatási, oktatási, foglalkoztatási és szociális területeken kell biztosítani. Az alábbiakban Fót Önkormányzatának szegregációt megelızı intézkedéseit mutatjuk be. IV Közoktatás, esélyegyenlıség A településen élı 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve kiszervezett formában. Biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek teljes körő óvodáztatása és közoktatási ellátásának feltételei, de a településen nincsenek pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzető óvódások. Nyilvántartásukat az óvodában is, nem csak az iskolai nevelésben kell megoldani. A településen az országos átlagot nem haladja meg a sajátos neveléső igényő gyerekek aránya. Fót Város Egyesített Szociális Egészségügyi és Pedagógiai Szolgálatot (ESZEPSZ) Az önkormányzat 2000-ben hozta létre a Fót Város Egyesített Szociális Egészségügyi és Pedagógiai Szolgálatot (ESZEPSZ), a Területi Gondozási Központ, az Egészségügyi Központ és a Nevelési Tanácsadó összevonásával. A Szolgálat az elıbb felsorolt három tagintézménnyel öt különbözı telephelyen mőködik. Nevelési Tanácsadó A Nevelési Tanácsadó, mint pszichológiai, pszichopedagógiai szakintézmény nyújt 3-18 éves gyerekek és fiatalok számára nevelési és mentálhigéniás tanácsot Az intézmény jelenleg az Ifjúsági Házban kapott helyett. A helységek nagysága és száma nem fele meg a törvénybe elıírtaknak. Problémát okoz a Liszt Ferenc Zeneiskolával való közös elhelyezés, mivel a foglalkoztatók felett folyó doboktatás zavarja a munkát. Az Ifjúsági Ház leromlott mőszaki állapota következtében a kulturált munkahelyi és a közszolgáltatási feltételek sem biztosítottak. 115

116 IV Lakáspolitikai intézkedések Lakásfenntartási támogatás Szemétszállítás támogatása Építészeti örökség védelme Önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása Szociális bérlakáshoz jutás IV Foglalkoztatás Fót Város Önkormányzata 2009-ben elkészítette a közfoglalkoztatási tervét. Célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerıpiacra való visszakerülés elsı lépcsıjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti.19 Közcélú foglalkoztatás Fót Város Önkormányzata a január 1-tıl életbe lépett új szabályozásnak megfelelıen, a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzető munkaképes személyek részére megszervezi a közfoglalkoztatást, közcélú munkavégzés keretében. A program célja Célcsoportok a segélyben részesülı személyek munkaerıpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönzı hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a segélyben részesülı személyek integrációja érdekében a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködésének erısítése. Alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezık 54 év feletti személyek GYES-rıl, GYED-rıl visszatérı, illetve beteg hozzátartozót ápoló személyek Pályakezdık Az önkormányzat jelenleg a közcélú foglalkoztatás keretében 15 aktív korú személynek tud munkát adni. Feladatok Egészségügyi és szociális tevékenységek Kommunális, környezetvédelmi tevékenységek Mővelıdési és közoktatási tevékenységek 19 Fót Közfoglalkoztatási terv,

117 IV Egyéb támogatások Eseti pénzbeni és természetbeni ellátások Étkezési térítési díj Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Tüzelı támogatás Temetési segély Köztemetés Közlekedési támogatás Közgyógyellátási igazolvány Vis maior Az antiszegregációs program intézkedéseit tartalmazó összefoglaló tábla A táblában azok az intézkedések vannak összefoglalva, amelyek a jelen helyzet fenntartását, ill. további jobbítását hivatottak szolgálni, valamint a meggátolják a szegregáció kialakulását. 117

118 IV.5. A stratégia külsı és belsı összefüggései IV.5.1. A stratégia fıbb külsı összefüggései Fót város a SWOT elemzésben szerepelt erısségek mellett gyengeségekkel is rendelkezik, amelyeket a fejlesztési irányok és célok kidolgozása során figyelembe kell venni, és ezek megszüntetésére vagy csökkentésére kell törekedni. De emellett szükséges a város fejlesztését meghatározó dokumentumok áttanulmányozása, a magasabb szintő tervek Fótra utaló megjegyzéseinek áttekintése, hogy az IVS-ben foglalt célokkal való összhang biztosítása a megvalósulás elé ne gördítsen akadályokat. A következı felsorolás és elemzés összefoglalja települést érintı fejlesztési tervfajtákat, programokat, valamint kiemeli a bennük meghatározott elképzeléseket, kiemelve azokat a fejlesztéseket, amelyek illeszkednek a célhierarchiához. Dunakeszi-Fót-Göd Kistérség Fejlesztési Koncepciója (Hazai Térségfejlesztı Kft., 2004.) A Koncepció készítıi közgazdasági szempontú keresletorientált stratégiakészítési metodikát alkalmaztak. A Fejlesztési Koncepció négy lehetséges fejlıdési forgatókönyvet vázol fel, melyek a lehetıségekre, veszélyekre épül, csak különbözı kockázati tényezıket tartalmaz. A kívánatos jövıkép eléréséhez szükséges beavatkozási pontok és programok felölelik a kistérségi, szervezeti, gazdasági, intézményrendszeri, infrastrukturális, településképi elemeket. A program jellemzıen a három település közös gazdasági turizmus, intézményi, infrastrukturális fejlesztési stratégia kidolgozását javasolja. Konkrét beavatkozások a településkép fejlesztésével kapcsolatban és a kistérségi intézményrendszer kialakítására vonatkozóan tartalmaz. Intézkedési javaslatokat nem tartalmaz a koncepció. DUNAKESZI FÓT - GÖD Kistérségi Fejlesztési Koncepció és Program (Quo Vadis, 1999.) A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely vonatkozó - beavatkozási pontok kerültek meghatározásra már 1999-ben is: erısíteni szükséges a települések (kistérség) gazdasági alapjait, ugyanakkor meg kell ırizni a szabadidıs, rekreációs alközpont szerepeit; biztosítani kell a területrészletek megfelelı szintő (tömeg)közlekedési feltárásának lehetıségét, a települések minden lakója számára megfelelı komforttal való ellátást; biztosítani kell a kistérség társadalmi- és kulturális életének folyamatos fejlıdését, a társadalmi kohézió és szolidaritás kialakulását; a kistérség természeti és meglévı települési karaktereinek potenciáljainak kifejlesztése, ezáltal egy differenciált településrendszer jön létre, amely vonzó minden a kistérségbıl annak környékérıl és a nagyvárosból és azon túlról származó minden életkorú lakónak és térség-használónak, minden gazdasági csoportnak; térség ereje az itt élık szellemi potenciálja, a szellemi bázis, melynek tovább fejlesztését jelenthetik a megjelenı speciális oktatási formák, intézmények; Budapest potenciáljára alapozva, annak háttér-településeként a turizmusra (népi hagyományok, épített és természeti értékek) és a média lehetõségekre építve a 118

119 fıváros szabadidı szolgáltatójaként jelenik meg, építve megélhetésében - a közelségi elınyöket és a jó közlekedést kihasználva- a budapesti munkahelyekre, valamint az ide vonzott intenzív foglalkoztatási és szolgáltató iparra; Fóton egyéb meglévı kínálat - pl. a Kastély vagy a templom képessé tehetı egyfajta zene-világ megteremtésére - mellett a Mafilm-mel fémjelzetten még szinte beláthatatlan lehetıségeket lehet kihasználni; az alagi lovas-múlt egy lovas-világ kialakításának bázisát jelentheti; a településközpontoknak és alközpontoknak ki kell alakulniuk, meg kell újulniuk és létre kell jöjjön az eltérı funkciókat és karaktereket felvonultató központok hálózata, rendszere; termálvízre alapozott térségi kiszolgálást biztosító szabadidı-ipar; el kell készíteni a térségre vonatkozóan a települések egyeztetett kiajánlási brosúráját, befektetési kataszterét (racionális) esetleg egy térségismertetı marketing (emocionális) kiadványt; az identitáspontok, monumentumpontok és örökségterületek szebbé tételére mozgalmak szervezését meg kell kezdeni. Fót város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja (Stratégiai Kutató Intézet, 2008.) A program részletes helyzetelemzés alapján több beavatkozási területet határoz meg, a városszerkezeti beavatkozásoktól, a szolgáltatásokon, a turizmuson, a gazdaságon keresztül, az egészségügy területén át a kultúráig. A stratégia projektek egy része a már futó, a város által elindított vagy elıkészítés alatt álló projektek. (pl. Rehabilitált városmag projekt, Új városi alközpontok létrehozása). Megjelennek még az egyéni befektetık által tervezett, vagy elindított projektek (pl.: szolgáltató város projekt). Ezeket egészítik ki a város által fontosnak tartott, de a gazdasági feltételek hiánya miatt késıbbre halasztott elképzelések. Annak ellenére, hogy megjelennek a város által nem reálisnak tartott beavatkozások is, a terv által meghatározott projektek összességében a jól kihasználják a város adottságait, minden fejlesztési területet lefednek. Pilisi Dunakanyar KULTÚR-PARK - Vendégforgalmi fejlesztési stratégia (Quo Vadis, 2000.) A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely vonatkozó - beavatkozási pontok kerültek meghatározásra: erıteljes természet-orientált minıségi turizmus megteremtése; a természeti és történeti örökség bemutatása (mővészeti- és kulturális kincsek, történelmi hagyományok); meglévı és különálló értékek, örökséghelyszínek és rendezvények rendszerbe szervezése; a Kistérség arculatának széleskörő bemutatása és bevezetése; a térség új fejlıdési pályájával összefüggı kedvezı gazdasági lehetıségeket kiemelése. 119

120 Fót Város Településfejlesztési Koncepciója (Ecorys, 2008.) A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra: Külsı kapcsolatok fejlesztése Gazdaságfejlesztés Városfejlesztı társaság létrehozása Projektfejlesztés-, Projektportfolió-menedzsment Turizmusfejlesztés Településmarketing stratégia kidolgozása Közösségi programok (közösségi rendezvények, események, hagyományos ünnepek, stb.) / Társadalomépítési akciók a település társadalmi kódexének meghatározása Lakóterületi fejlesztések területi kijelölése, ütemezés, feltételek maghatározása Településkép arculat fejlesztése Alközpontok kijelölése (Fót-Újfalú: Szent Benedek tér fejlesztése; Kisalag: Németh Kálmán út Petıfi szobor környéke) Természeti értékek védelme Önkormányzati intézményfejlesztési Oktatási és gazdasági szerveztek közötti kapcsolat kiépítése Kistérségi Együttmőködés Fót Nagyközség Településszerkezeti terve (2000.) A településszerkezeti terv az 1991-es Fót nagyközség fejlesztési programjának és terület felhasználási tervének a felülvizsgálata és a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelı aktualizálása. A terv elıre látóan nagy kiterjedéső gazdasági övezeteket jelöl ki, amelynek a település országos közlekedési hálózatával való jó kapcsolata indokol. A terv másik fontos elem a település központját elkerülı utak nyomvonalának meghatározása. Sajnos Régi Fót központját elkerülı utak azóta sem épültek ki, csak az agglomeráció napi ingázó népessége növekedett. A volt zárkertek egy részét, mint lakóterületté fejleszthetı kiskertes mezıgazdasági területek övezetébe sorolja, így egy spontán fejlıdési tendenciát fogad el. A nyugati gazdasági területeken az ipari területek a lakóterület mellett helyezkedik el, a két funkció zavarja és korlátozza egymást. A tervet 2003-ban módosították, mivel a régió vízellátását a Fóti kút biztosítja, a minek nem jelöltek ki megfelelı védıövezettet, aminek a korrigálása szükségessé vált. 19/2006.(VII.17.) Fót város helyi építési szabályzatának módosításáról Fót nagyközség Szabályozási terve, Helyi Építési szabályzata (2001. július) A településszerkezeti terv által meghatározott övezeteket bontja tovább. Érdekessége, hogy az övezetek jelei nem egységesek, mind a régi (KEL), mindeddig a hatályos elıírásoknak megfelelı (Lke) jelölések megjelennek. Ennek az az oka, hogy a terv folyamatosan kiegészül a település részterületeire készülı szabályozási tervekkel. A kettıs jelölés néhol zavaró, mert ugyanaz a jel két különbözı övezetnél is elfordul. (Vt településközponti vegyes, vízgazdálkodási terület) A lakóterület mellett elhelyezkedı ipari övezetekben a lakóterületekre vonatkozó környezetterhelési határértéket kell biztosítani, ami a lakóterület védelme szempontjából indokolt lehet, ugyanakkor az ipari területet túlkorlátozza. Az övezeti elıírások meglehetısen szőkszavúak, a beépítési paramétereken túl jellemzıen nem jelennek meg építési elıírások. A helyi építési szabályzat nem tartalmaz elıírásokat a településkép védelmével kapcsolatban sem. Az eredeti 2001-ben elfogadott szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot 120

121 folyamatosan módosították, a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelıen, így megjelenik már benne a biológiai aktivitási érték. A terv teljes felülvizsgálatára viszont még nem került sor. Fót Öreghegy Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat, egyeztetési anyag (BFVT Kft., március) A szabályozási tervet és e a helyi építési szabályzatot a Képviselı Testület nem fogadta el, az örökségvédelmi elıírások hiánya miatt. A terv szigorú építési paramétereket tartalmaz. Egy laza, nagytelkes kervárosias beépítést irányoz elı. A belterületbe vonás és a beépítés feltétele ként az infrastruktúra kiépítését írja elı. A tervezett úthálózat a meglévı dőlı utak rendszerére épül, ami a szabályozási szélességek függvényében győjtı utakat, lakó utcákat és egyirányú utcákat tartalmaz. A terv elıremutató a környezetvédelmi és zöldfelületi elıírások tekintetében is. A terület beépülése esetén megnövekedı lakosság alapellátását biztosító új intézmények számára a területen helyet biztosít. A terv átgondolt, figyelembe veszi a terület adottságait és értékeit, ugyanakkor szem elıtt tartja, hogy az övezet átsorolás jelentıs terheket ró a településre, amit kezelni próbál. Gazdasági program, (idézet a gazdasági programból) Fót középtávú ( ) gazdasági programja legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és koherens egységként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, melyek Fót szándéka alapján a várost és lakói jobb életminıségét szolgálják a fenti terminusban, és azon túlmutatóan is. Miután az adott térségben, településen élık jövıjét, jólétét számos, a helyi döntéshozók akaratán kívülálló tényezı is befolyásolja, jelen dokumentum azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzatnak hatása van a gazdaságfejlesztés, a humánerıforrás fejlesztés és a környezetminıség javítása terén. A program hosszú távú célja tehát az életminıség javítása, amely a helyi gazdaság versenyképességének fokozásával, a helyi foglalkoztatás fenntartható biztosításával, a foglalkoztatási szint emelésével, illetve a nem anyagi jellegő életfeltételek javításával érhetı el. A Közép-magyarországi régió idegenforgalmi adottságai kedvezıek: Budapest történelmi épületei, gyógyvizei, a Dunakanyar és a közeli települések, közülük kiemelkedıen Fót Város mőemlékei, természeti értékei jelentıs turisztikai vonzerıt jelentenek. A gazdasági programban szereplı fejlesztési elképzelések a teljesség igénye nélkül: Fót arculata az elmúlt évtizedek alatt elvesztette falusi jellegét, ugyanakkor még nem nyerte el a kisvárosi arculatot. Jelenleg a Károlyi István Gyermekközpont mőködik az ingatlanon, a volt Gyermekváros. Az intézmény átszervezése folytán a mőemlék-együttes kulturális turisztikai hasznosításra vár. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) programot indított a Fóti Somlyó természeti értékei védelmére. Elkészült a 3,5 km hosszú tanösvény és hozzá egy munkafüzet, amely bemutatja a fóti Somlyó élıvilágát, természeti ritkaságait. A Fóti Somlyó és tanösvénye gazdag látnivalóival remek kirándulóhely. A Somlyó tó a horgászok és strandolók kedvelt pihenıhelye, amely jelenleg megmentésre szorul festıi környezetével együtt. Turisztikai hasznosításra vár. Fót lovas turizmusa a tereplovaglásra alkalmas vonzó környezetével egyre népszerőbb. 121

122 A település melegviző forrással, gyógyvízzel rendelkezik, amely a Széchenyi vizével azonos hatású. A jövıben óriási lehetıséget kínál Fót számára egy termálfürdı, Wellness hotel kiépítése, amely a gyógyturizmust szolgálná. Turizmusfejlesztés Gazdasági infrastruktúra fejlesztése Befektetés-ösztönzés Város rehabilitáció, lakóövezetek fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közmőfejlesztési program Zöldfelület-program Egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése A kulturális intézményrendszer fejlesztése A sport célú intézményrendszer fejlesztése Információ technológiai fejlesztések Városmarketing létrehozása és folyamatos üzemeltetése marketingkommunikációs csatornákon keresztül. A város fejlıdése igényli a városmarketing kidolgozását és üzemeltetését. Új bölcsıde, óvoda fejlesztés építése Történelmi városközpont kialakítása, városháza megépítése a rendırséggel együtt a meglévı nyertes tervek és a zsőri útmutatásai alapján. Kisvárosi piac kialakítása, amely lehetıvé teszi, hogy az ıstermelık kulturált körülmények között kínálják portékáikat. Fót Öreghegy szabályozása Fót Sikátorpuszta szabályozása A járdahálózat folyamatos felújítása, illetve a hiányzó elemek megépítése Évenként 1-1 db játszótér épülne meg Egy szakorvosi rendelıintézet létrehozása, berendezése, felszerelése, korszerő technikai eszközökkel való ellátása A szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól szóló rendelet és Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A koncepció a jövıkép bemutatására szolgáló, egy cselekvési terv, mely az elkövetkezendı öt év fejlesztési irányát jelöli meg. Célja, hogy megteremtse a helyi szociálpolitika szereplıi között az együttmőködés kereteit. Gyermekek átmeneti otthona és Családok Átmeneti Otthonával kapcsolatos feladatok megoldására lehetıség nyílik az ifjúsági ház épületében lévı két üres helység biztosításával krízisszálló kialakítására, amely kiváltaná a késıbbiekben bevállalható otthonok létesítését. Az éjjeli menedékhely átmeneti megoldást jelent. Az utcai szociális munka keretében szükséges az utcán tartózkodó személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, együttmőködve a Rendırséggel, Polgárırséggel. Az ifjúsági szociális munkát Kistérségi Társulás keretében javasolt megoldani. A fogyatékos személyek lakókörnyezetében történı ellátása. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı. 122

123 Egészségügyi koncepció megbetegedési és halálozási viszonyokban érvényesülı kedvezıtlen, romló tendenciák megfékezése, megállítása, a jelenlegi mortalitási adatok javítása, a hosszú távú javulás feltételeinek megteremtése, a lakosság egészségi állapotát befolyásoló szociális, gazdasági, földrajzi, nemi, etnikai, iskolázottsági egyenlıtlenségek csökkentése, támogatni kell a jobb egészségi állapotot és az egészség fejlesztését segítı közösségi szintő kezdeményezéseket, törekedni kell, hogy az egészségügyi ellátórendszer optimális eredményeket érjen el a betegség megelızés terén, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetısége, egészségügyi ellátás szociális szolgáltatások bıvítése; a jelenlegi alapellátás (háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi, iskolaorvosi és védınıi szakszolgálat) szakmai színvonalának emelése, körzetek bıvítése, elhelyezésbeli feltételeinek javítása; a szakellátás lehetıségeinek bıvítése új lehetıségek felkutatása, a kistérségi szintő együttmőködés kibıvítése. Fót Város Önkormányzatának feladat-ellátási, nevelési-oktatási intézményhálózat-mőködtetési és középtávú fejlesztési (intézkedési) terve, A nevelés tanácsadó kistérségi formában való mőködtetése Városi munkaerı-gazdálkodási terv elkészítése Önkormányzat esélyegyenlıséggel kapcsolatos intézkedéseinek szabályozása Általános iskolák, a középiskolák és a helyi közmővelıdési intézmények, civil szervezetek együttmőködésének fejlesztése Integrált nevelés bevezetése Intézményrendszer és az óvodák arculatának megtartása, különös tekintettel az egészséges életmódra és a környezet szeretetére nevelés terén A meglévı intézményépületek mőszaki állapotának folyamatos javítása, férıhelyek bıvítése Az iskolák megfelelı kihasználtságának biztosítása A középfokú képzés kínálatának szélesítése, a sokszínőségben rejlı lehetıségek Fót Város Önkormányzat Képviselı Testületének 16/2005. (IX.28.) sz. rendelete a hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról (egységes szerkezetbe foglalva a 21/2007. (IX. 26.) számú módosító rendelettel) A rendelet célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlıdés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely beavatkozási pontok kerültek meghatározásra: 123

124 bel- és külterületi úthálózat fejlesztése javítja a település elérhetıségét javítja a település területén a vizek mennyiségi kezelését a vízrendezésen keresztül, a vizek minıségi problémáit a múltban bekövetkezett szennyezések elszámolásával, a jelenlegi szennyezık kiiktatásával, valamint a jövıbeli szennyezések megelızésével lehet megoldani. a talajvédelem feladatai szervesen kapcsolódnak vízvédelmi intézkedésekhez, kiegészítve azok hatékonyságát a településen (ezzel egy idıben a szomszédos településeken) a szennyvízhálózatra történı rákötések növelésével, illetve Fót esetében az illegális csapadékvíz bevezetések felderítésével és felszámolásával csökkenjen a környezet terhelése, és javuljon a szennyvíztisztító hatékonysága. a lakosság tájékoztatása és lakossági tudatformálás szükséges szelektív hulladékgyőjtési rendszer folyamatos bıvítése szükséges erdısítés ösztönzése a kül- és belterület határán a szálló por szennyezés mérséklése érdekében kivett, biológiailag inaktív területek további nagyarányú terjeszkedésének megakadályozása, korlátozása lakossági természetvédelmi felvilágosító programok szervezése a helyi civil szervezetekkel és a nemzetipark-igazgatósággal együtt mőködve természetvédelmi ösztönzı programok szervezése tanösvények kiépítése, tájékoztató táblák elhelyezése tájékoztató kiadványok készítése védett értékek megfelelı bemutatása és megismertetése erdei iskola programok szervezése és a részvétel támogatása játékos, ugyanakkor nevelı természetvédelmi programok, vetélkedık szervezése az iskoláskorú gyermekeknek. fóti fıtér rekonstrukciója komplex közlekedési és zöldfelületi fejlesztés, Károlyi kastély kertjének szerves hozzáfőzése a településközponthoz Fót Újfalu és Kisalag települési alközpontok zöldfelületi fejlesztése a belvárosi területeken a zöldfelületi hányad növelése egységes térrendszerek kialakítása fásítás, növényesítés közterületi funkciók növelése energiahatékonysági program elkészítése az összes önkormányzati ingatlanra nézve befektetık ösztönzése. Fót Város Közlekedési Felülvizsgálatának Tanulmányterve (Zahora, 2008.) A tanulmány konkrét javaslatokat tesz csomópontok átszervezésére, utak hálózatának javítására, mint például a Vörösmarty tér, valamint forgalomcsillapított övezetek kialakítására és ennek eszközeire. Fót Város közoktatásfejlesztési terve, Részletesebben az anti-szegregációs fejezetben kerül kifejtésre a program és stratégia/fejlesztés összefüggése. 124

125 Fót Város Önkormányzatának feladat-ellátási, nevelési-oktatási intézményhálózat-mőködtetési és középtávú fejlesztési (intézkedési) terve A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely célok kerültek meghatározásra: a Nevelési Tanácsadó kistérségi társulási formában való mőködtetése a fenntartó ÖMIP-jében meghatározott feladatok következetes teljesítése és az ÖMIP felülvizsgálata a városi munkaerı-gazdálkodási terv elkészítése az Önkormányzat esélyegyenlıséggel kapcsolatos intézkedéseinek szabályozása az általános iskolák, a középiskolák és a helyi közmővelıdési intézmények, civil szervezetek együttmőködésének fejlesztése az integrált nevelés bevezetése a törvényben meghatározott tárgyi feltételek fokozatos biztosítása a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel való együttmőködés Részletesebben az anti-szegregációs fejezetben kerül kifejtésre a program és stratégia/fejlesztés összefüggése. Fót Város Önkormányzata Közmővelıdési Koncepciója, A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely célok kerültek meghatározásra: Lokálpatriotizmus erısítése Esélyegyenlıség A civil társadalom és a vállalkozói szféra aktívabb szerepvállalása a közmővelıdési életben Ki kell dolgozni a település turisztikai koncepcióját és élni a kulturális turizmus adta kiváló lehetıségekkel Mősorfüzet kiadása negyedévente a város kulturális rendezvényeirıl éves rendezvényterv alapján Vörösmarty Kulturális Egyesület aktív részvétele a helyi kulturális életben Hazai és nemzetközi kapcsolatok - kiemelten testvérvárosi és határon túli kapcsolatok szélesítése Fót a Reformkor Városa arculat, image kialakítása /Történelmi városközpontban reformkori utcabútorok, terek, parkok, házhomlokzatok/ Fáy présház feletti terület hasznosítása vállalkozók bevonásával /Reformkori történelmi játékok, zenei fesztiválok, szabadtéri kiállítások/ Károlyi kastély mőemlék-együttes méltó hasznosítása Köztéri szobrok állítása Életminıséget javító felnıttképzés, közhasznú tanfolyamok közoktatási intézmények közös szervezésével Fiatalok számára közösségi helyek, programok /filmklub, biliárd, ping-pong, stb./ biztosítása Kistérségi közmővelıdési koncepció összehangolása 125

126 Középiskolai kollégium építése /nyáron szálláshely/ Színházterem, koncertterem építése a szükséges helyiségekkel Gyógyvizes szabadidı központ kiépítése Részletesebben az anti-szegregációs fejezetben kerül kifejtésre a program és stratégia/fejlesztés összefüggése. Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási esélyegyenlıségi program ( ), Részletesebben az anti-szegregációs fejezetben kerül kifejtésre a program és stratégia/fejlesztés összefüggése. Fót város középtávú sportkoncepciója Fıbb célok: város imázsát meghatározó, kimagasló hazai (esetleg nemzetközi) eredményességet produkáló verseny- és élsport szakosztályok, csapatok mőködésének támogatása; a tehetségek kiválasztásának és gondozása; egészségkárosultak sportjának fokozott figyelemmel kísérése, szervezeteik mőködtetéséhez, rendezvényeik lebonyolításához támogatási lehetıségek biztosítása; diáksport országos és városi versenyrendszerének biztosítása; szemléletformáló propaganda az egészséges életmód népszerősítése érdekében; önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények mőködıképességének és kihasználtságának biztosítása, új létesítmények építése, a régiek felújítása, állaguk megırzése; térségi sportfeladatok ellátás. Fót Város Önkormányzata Turisztikai Koncepciója, A teljesség igénye nélkül az alábbi fıbb pontokban került összefoglalásra, hogy mely célok kerültek meghatározásra: Rövid távon Településrendezés Városháza építés Károlyi kastély és park méltó hasznosítása Helytörténeti múzeum létrehozása Németh Kálmán Emlékház teljes felújítása Sportcsarnok, uszoda megépítése CORA információs iroda mőködtetése Turisztikai alap elkülönítése, és turisztikai iroda beindítása Marketing kommunikáció fejlesztése (kiadványok, helyi televízió) Hazai és nemzetközi kapcsolatok - kiemelten testvérvárosi és határon túli kapcsolatok szélesítése 126

127 Középtávon Fót a Reformkor Városa arculat, image kialakítása /Történelmi városközpontban reformkori utcabútorok, terek, parkok, házhomlokzatok/ Helytörténeti múzeum kialakítása /tárgyi győjtemény, ipari és népi berendezés, faluudvar, faluház/ Helyi és országos védelem alatt álló épületek felújítási, hasznosítási terveinek elkészítése /mozi, Pirók ház, Községháza, magtár, kiskastély/ Virágos Fótért, tiszta Fótért mozgalom az országos akció mintájára Termál-gyógyvíz felkutatása, gyógyszálló felépítése Galéria kialakítása /Idıszaki és helyi mővészek alkotásaiból állandó kiállítás/ Képzımővészeti, népmővészeti táborok, mőhelyek létrehozása Helyi televízió kialakítása Reformkori történelmi városkép erısítése Kerékpárutak kialakítása Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Középiskolai kollégium építése /nyáron szálláshely/ Színházterem, koncertterem építése a szükséges helyiségekkel 127

128 IV.5.2. A stratégia fıbb belsı összefüggései A célok logikai összefüggései A helyzetértékelés során megfogalmazott városi és városrészi SWOT-analízisben összegzett megállapítások alapján alakultak ki a városfejlesztési célok. Ezt tartalmazza az IV.2.2. fejezetben részletesen bemutatott célhierarchia-rendszer, amely szemlélteti, hogy a fejlesztési célkitőzések kölcsönös szinergiában állnak egymással. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott akcióterületi tervek egymással olyan összefüggı rendszert alkotnak, melyek lefedik a teljes település fejlesztésére irányuló stratégiai gondolkodást. Az egyes lehatárolt területek fejlesztési és/vagy probléma, így potenciális beavatkozási ponthoz kötıdnek, ahol azok a település jövıképét megalapozó akciók valósíthatók meg, elısegítve ezáltal a kívánt jövıkép megvalósulását. Célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintő célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetıen nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévık megerısödnek. A funkcióval jelenleg nem igazán rendelkezı területek (potenciális beépítésre szánt gazdasági területekkel rendelkezı városrészek) funkcióval való ellátását, fejlesztését pedig úgy irányozza elı a stratégia, hogy az a szomszédos városrészek fejlıdését ne akadályozza, segítse. A következı táblázat foglalja össze a helyzetelemzésben szereplı városrészi funkciók stratégiai összefüggéseit: melyek azok a funkciók, amelyek a városfejlesztési stratégia alapján megerısíti (kék mezı), illetve amelyek továbbra is jellemzıek maradnak, de fejlesztéssel nem erısítik meg (világoszöld mezı), a *-gal jelöltek a jelenleg domináns funkció(k). A városrészek többségében a fejlesztések a domináns funkciót is érintik, amellett, hogy funkcióbıvítés következik be. Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérı adottságait, lehetıségeit, igényeit. A zöldfelületi fejlesztések nem csupán a lakóövezetek jobbítását célozzák, hanem bıvülnek a más alapfunkciójú területeken is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidıeltöltés új, az egész városra kiterjedı hatókörő helyszíneit, amely lehetıséget ad idegenforgalmi, tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit. A város központjában tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintő közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minıségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérı, vagy eltérı intenzitású igényeket jelent. 128

129 Lakó Üdülı Ipar, gazdaság, logisztika Kereskedelmi, szolgáltatás Mezıgazdasági Városi zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi, humán szolgáltatás Közigazgatási Város(rész) központi Városrészek f u n k c i ó Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék *. Kisalag * Új-Fót * Ófalú és környéke * * * * Nyugati iparterület * * Mogyoródi Patakmente * Déli Vállalkozási terület és Lakópark * * * Sátorfák és Sikátorpuszta * Fejlesztendı Nem fejlesztendı Jelenleg domináns funkció * 129

130 IV.6. A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai Fót helyzetelemzésben feltárt SWOT analízis, a helyzetelemzési részben került bemutatásra. Ebbıl került meghatározásra a stratégia. A stratégiában meghatározott célok eléréséhez szükséges tevékenységekben, valamint mindezektıl független környezetbıl eredı kockázatok áttekintése szükséges. A problematikus helyzetekre való felkészülés és az ehhez kapcsolódó tevékenységek a helyzet bekövetkezésére készítenek fel, így megoldásuk egyszerőbbé válhat, tervezésük kiszámíthatóbb. IV.6.1. Kockázatok azonosítása A program megvalósítása kapcsán felmerülı kockázatok. Hatása a stratégia céljaira Kicsi Közepes Nagy Bekövetkezés valószínősége Kicsi Közepes Nagy Jelentıs klímaváltozás a jelenleg még üres gazdasági területek Elöregedı társadalom útfejlesztések elmaradása beépülése, elfogyása tanköteles gyermekek számának magas hozzáadott értékő, tudás és technológia elöregedı társadalom csökkenése kapcsán az alapú termékek és szolgáltatások elıállításának gazdasági válság hatására intézmények kiüresedése megtorpanása elbocsátások, munkanélküliség Budapest csupán kereskedelmi közlekedési problémák növekedése emelkedése bázisként használja a várost gazdasági szereplık kivonulása a területrıl közüzemi szennyvízcsatornahálózatba nem kapcsolt lakások aránya emelkedik kistérségi települések versenyképességének emelkedése, versenyhelyzetet teremtı fejlesztéseik jelenléte lakosság drasztikus növekedése önkormányzati intézmények gazdaságtalan üzemeltetése, fenntartása városfejlesztési társaság hiánya, ill. korlátos mőködése dezurbanizációs folyamatok erısödése (Budapestre való visszaköltözés) pályázati források elapadása önkormányzati önrész biztosításának hiánya fejlesztett gazdasági területeken a város munkaerı megtartásának emelkedése várható beköltözık identitás-függetlensége 130

131 IV.6.2. Kockázatok kezelése Potenciális befektetıi oldalról jelentıs igény van az ipar és a kereskedelem azon területeire, amelyek bıvíthetık, ugyanakkor Fót szabad területe, infrastruktúrája és helyi kereslete hosszú távon korlátot szab a növekedésnek. Éppen ezért a tudatos ütemezett beépítés, kiegyensúlyozott városfejlesztést valósíthat meg. Az extenzív gazdaságfejlesztési stratégiára való áttérés azonban együtt járhat egyes vállalkozások elvándorlásával, amely a gazdasági struktúra átalakulását eredményezheti. Fót esetében az ingázás jelenleg jelentıs, egyrészrıl a fótiak Budapestre járnak dolgozni, és a környezı településekrıl is. A Budapestre jelenleg bejáró, elsısorban a magasabb végzettséggel rendelkezık városban való megtartását irányozza elı a város azáltal, hogy kulturális és idegenforgalmi termékek és szolgáltatások fejlesztését célozza meg, valamint gazdasági területek fejlesztését tőzte ki célul. A pályázati források napjainkban nagy hangsúlyt kapnak, ezért a lehetıségek hatékony kiaknázáshoz célszerő, ha a külsı források igénybevételére az önkormányzat önálló tervet készít elı. De fel kell készülni arra, hogy a külsı (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos rendelkezésre állására nem szabad számítani, ezért a városnak célszerő a jelenlévı és a leendı potenciális partnerekkel való jó viszony kialakítása, amely források helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást érhet el. Többek között a forrásmenedzselés terén lehet nagy szerepe egy jól mőködı és széles jogkörrel rendelkezı városfejlesztési társaságnak. A szociális és közbiztonsági kiadások várhatóan növekedni fognak a demográfiai adatok alapján, a lakossága száma és azon belül az idısek aránya növekedni fog. Így az egészségügyi és szociális ellátórendszert és az oktatást is érintı kérdéseket kezelni szükséges. Az önkormányzat forrásaiból folyamatosan fejleszt és létesít intézményeket, fejleszti úthálózatát, amely ezáltal magasabb minıségő szolgáltatást és ellátást képes biztosítani. A felhalmozási költségeket, amennyiben a város bevételei ezt lehetıvé teszik, célszerő magasan tartani, hogyha Fót jelenlegi fejlıdési ütemét fenn kívánja tartani. Fót számára Budapest közelsége számtalan elınnyel jár. A meglévı adottságokra való építkezés, azaz a város belvárosában létrejövı vonzó kiskereskedelmi egységek, szolgáltatások további lehetıséget biztosíthatnak. Budapest közelsége egyben kockázati tényezı is, mivel egyre több fıvárosi család költözik ki Fótra, hozva a saját értékrendjét, életmódbeli szokásait és elvárásait, egyre nagyobb fenyegetettséget jelent az autentikus fóti város-antropológiai és kulturális hagyományok, valamint a meghatározó kisvárosi jelleg megırzésére. Ezeket a folyamatokat csak úgy lehet kezelni, ha a város minden területen törekszik a saját hagyományos kultúrájának a hangsúlyozására, legyen szó akár a helyi közmővelıdési és közösségi intézmények programjairól, a lokális sajtótermékek tartalmáról, a települési rendezvények kereteirıl, a lokálpatrióta kezdeményezések kiemelt támogatásáról. Fótnak ugyanakkor az agglomeráció nyugati és észak-nyugati településeivel is szorosabb kapcsolatot szükséges kiépítenie. A kistérségi együttmőködés fokozása és a szinergiák kihasználása a kistérségi minden településének érdeke. Fót város vezetésének célja, hogy hosszú távon, szoros együttmőködésben, a kistérségi településeinek bevonásával folyamatosan fejlıdjenek, ás saját települések érdekeik mellett figyelemmel kell lenni a Kistérség egészének érdekeire. A szinergiák feltérképezése és megvalósítása a települések számára költségmegtakarítással és szolgáltatási színvonal emelkedésével jár. Az agglomeráció jelentıs, és egyre növekvı lakosságszáma a közlekedési rendszer fejlesztését követeli meg. Az ingázás problémáinak megoldását alternatív közúti közlekedési útvonalak kialakításával és a város regionális tömegközlekedési rendszereinek megújításával, például a minıségi kötöttpályás tömegközlekedés kialakításával lehet kezelni, amely létrejöttéhez összefogásban létrejövı lobby-tevékenység szükséges. 131

132 V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI V.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek A fejezet célja, hogy áttekintse azon nem fejlesztési jellegő tevékenységeket, amelyek elısegítik az IVS-ben meghatározott célok teljesülését, a kijelölt akcióterületeken tervezett beavatkozások megvalósítását. Az önkormányzat városrehabilitációs céljainak elérését szolgáló nem fejlesztési, beruházási jellegő tevékenységei több téma köré csoportosíthatók: V.1.1. Tervalku V.1.2. Befektetés-ösztönzés V.1.3. Partnerség V.1.4. Városmarketing Tekintettel arra, hogy a Közép-Magyarországi Régió sajátos támogatási rendszerébıl következıen elsısorban fejlesztésekhez köthetı külsı, jellemzıen támogatásból származó források 2010 után jelentısen lecsökkenek, ezért már középtávon szükségszerővé válik más, külsı források bevonása, illetve a saját fejlesztési források nagyságrendi bıvítése. Az uniós támogatás önmagában nem nyújt megoldást a városrehabilitációs beavatkozások idıben elhúzódó megvalósítására, hiszen az elnyerhetı támogatások sokkal inkább a komplex rehabilitációs programok beindítására szolgálnak, sem mint azok teljes végrehajtására. A közpénzek és támogatások felhasználásával történı átfogó városrehabilitáció így csekély eredményre vezet, már csak a tervezett beavatkozások nagyságrendje miatt is. A magántıke jellemzıen olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyekbıl profitot remél és ezzel nagymértékben hozzájárul a városrehabilitáció sikerességéhez, miközben kapcsolódhat közösségi feladatok finanszírozásához is. A köz- és magánszféra ilyetén klasszikusnak mondható kapcsolatrendszere mellett azonban lehetıség van más technikák alkalmazására is. V.1.1. Tervalku településrendezési szerzıdés A nem fejlesztési célú tevékenységek olykor igen hatékonyan képesek befolyásolni a városrehabilitációs tevékenységeket. Ezen tevékenységek közé tartozik az úgynevezett tervalku folyamata PPP alapú szerzıdési eljárás is. A tervalku a nemzetközi szakzsargon fordítása alapján nem más, mint egyfajta költségmegosztás, egy olyan kezdeményezés, ahol a szereplık (befektetı, fejlesztı önkormányzat) kompromisszumot kötnek, melynek keretein belül a fejlesztı kivitelezheti az adott területre vonatkozó projektjét, de ezzel egyidejőleg átvállalja az önkormányzat fejlesztési költségeinek egy részét. A tervalku feltételei a késıbbiekben meghatározandók, de az IVS célrendszerének való megfelelés, és az akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedı beruházások esetében olyan alternatívát jelent, amely az ÉTv-n (Építési Törvény) alapul, és a település területén egyetemleges feltételrendszert és eljárásrendet biztosíthat. A hangsúly a fejlesztés elıfeltételeinek megteremtésén, illetve esetleges következményeinek kezelésén, az önkormányzat ezekkel kapcsolatos terheinek magánpartner részérıl történı részbeni, vagy teljes átvállalásán alapul. Ennek jogi formája a településrendezési szerzıdés. Az ezt megalapozó dokumentum a fejlesztési tanulmányterv. 132

133 Általánosságban a folyamat lépései: 1. Kezdeményezés: a fejlesztési javaslat koncepcionális bemutatása az önkormányzat(ok) településfejlesztési bizottságai számára 2. Önkormányzat elvi állásfoglalása 3. Szabályozás módosítását elıkészítı hatástanulmány elkészítése 4. Hatástanulmány alapján tárgyalás, feltételek tisztázása 5. Településrendezési szerzıdés megkötése 6. Az új szabályozási terv elkészítése 7. Szabályozás módosításának adminisztratív folyamata (beleértve a szerzıdés kidolgozását) 8. Szabályozás testületi jóváhagyása és szerzıdésre való felhatalmazás 9. Monitoring V.1.2. Befektetést ösztönzı rendeletek és intézkedések Egy ilyen felfokozott versenyhelyzetben azok a települések, amelyek nem képesek megújítani szolgáltatásaikat, újabb és újabb eredményeket felmutatni, gyorsan versenyhátrányba kerülhetnek a többiekhez képest. Fót Önkormányzata számára kiemelt feladat a következı években, hogy biztosítsa az itt letelepedett vállalatok számára azokat a feltételeket, amelyek mellett e vállalkozások hosszú távon is a városban képzelik el otthonuknak. A helyi gazdaság versenyképességének növelése érdekében az önkormányzat sajátos és az estek döntı többségében közvetett eszközökkel tud hatást gyakorolni. Ilyen eszköz az infrastruktúra fejlesztése, a helyi adórendszerben korlátozottan megjeleníthetı preferenciák alkalmazása, a befektetések elvi lehetıségeinek megteremtése. Annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások versenyképessége (így a foglalkoztatás) a jövıben is biztosított legyen, összefogja azokat a tennivalókat, amelyek révén újabb befektetık jelenhetnek meg a helyi gazdaságban. Az képviselı testület által elfogadott re szóló Gazdasági program jól definiálja Fót városmarketing lehetıségeit, mint befektetést ösztönzı intézkedést: A városmarketing a település (város) valós erıforrásaira alapozva és (népszerősítve azokat) keresi és megtalálja azon piacok (tıkepiac, fogyasztói piac, humánerıforrás, munkaerıpiac, hitel- és pénzintézeti-pályázati piac) szegmenseinek aktivitását, amelyek ezen települési erıforrások saját céljaikra történı felhasználásával és gyarapításával egyszersmind gyarapítják a közösség életterét és erıforrásait is, hozzájárulva evvel a település folyamatos, kiegyensúlyozott és dinamikus fejlıdéséhez. A város fejlıdése négy területen igényli a városmarketing kidolgozását és üzemeltetését: A befektetés ösztönzés és a foglalkoztatás növelésének elısegítése céljából a települési erıforrásokhoz rendelhetı tıkepiaci és szakmai befektetık piaci szegmense részére a város gazdasági vonzerejét népszerősítı marketing. A turizmusfejlesztés céljából a turisztikai erıforrásokhoz rendelhetı fogyasztói és szolgáltató piaci szegmens részére a város turisztikai vonzerejét és fejlesztésének lehetıségeit népszerősítı marketing. A város humánerıforrás-fejlesztés (és a minıségi munkaerı letelepedésének elısegítése) céljából a minıségi munkaerı, mint piaci szegmens részére a város magas minıségi életfeltételeket biztosító kertvárosias lakókörnyezeteinek vonzerejét népszerősítı marketing. A város különbözı erıforrásainak (épített és természeti környezet fejlesztése, rehabilitációja, város arculatának kialakítása, rekreációs - sport-szabadidıkapacitás 133

134 bıvítése, (történeti-kulturális hagyományok megırzése, szolgáltatói kapacitás növelése, infrastruktúra és lakókörnyezeti fejlesztés) gyarapítása céljából az erıforrásnak megfelelı a hitel és pénzintézeti, illetve pályázati piaci szegmens részére a célként megjelölt erıforrás gyarapítás gazdaságosságát, vagy támogathatóságát bizonyító egyedi marketing. (üzleti marketing, üzleti terv). V.1.3. Társadalomépítés, partnerség, identitáserısítés Az Integrált Városfejlesztési Stratégia mint az elnevezése is tükrözi- olyan szinergiateremtı dokumentum, amelynek már készítése során is elıtérbe kerülnek a külsı és belsı kommunikációs folyamatok és szereplık (lokális társadalom, gazdaság, intézményi és civilszféra, helyi politika), akik már a stratégiaalkotás kezdetétıl hozzájárulnak a települési identitás és jövıkép meghatározásához. A megfogalmazott jövıkép a legitimációt követıen, a kommunikációs csatornákat nyitva tartva, immár saját jól felfogott érdekeikhez igazítva, a városi által összefogott és célzott, tudatos tevékenységben ölt testet, azaz a saját kezdeményezéső és finanszírozású fejlesztésekben. Ennek eszköze a városmarketing intézményesített és kétirányú kommunikációja, mely felfedi a városi közösség igényeit és elvárásait. A fejlesztési projekteket így illeszteni lehet a környezetükbe, valamint strukturálni lehet ıket a legjobb helyszíni applikációk kiválasztásával. A kommunikációs folyamatok intézményesítésének célja, hogy önállóan mőködı információáramlást hozzon létre, amely a város számára lehetıséget teremt a privát szférával való kapcsolattartásra, céljainak, és lehetıségeinek bemutatására és az információk felhasználásával az együttmőködés létrehozására - azaz a partnerségre. A városvezetésnek a privát szféra (civil és gazdaság) bevonásával meg kell határoznia a város kívánatos jövıjét (a gazdasági, lakhatósági, stb. szempontoknak megfelelıen), a spontán és a megteremthetı keresletet, továbbá a városnak - mint élı szervezetnek - a fejlıdési igényét, irányát, hogy tudatosítsa a megvalósítás potenciális résztvevıi számára a hosszú távú várostermék programját. A partnerséggel történı tervezés és a kétirányú kommunikáció Fóton már egy megkezdett folyamat, melyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell tovább. Az IVS nem más, mint a települési jövı elırevetítése. Amennyiben ismerjük az emberi szükségleteket és igényeket, valamint azok jövıbeli kielégítési módját, azaz ha tisztában vagyunk a termékünk, a városunk iránt megnyilvánuló összetett, és egyben változó kereslettel, csak akkor fogjuk tudni azt a városkínálatot elıállítani, ami a fejlesztık és befektetık tevékenysége során megvalósulhat. Az IVS többszintő célrendszerének célja, hogy rövid távú beavatkozásai reagáljanak a keresletre, kielégítsék a már meglévı a szükségleteket. A hosszú távú kitekintésben a lassan változó átfogó városterméket napi cselekvésekkel, akciókkal fejlesztik, azaz a kínálati struktúra alakul át, amelyhez várható az igényeknek megfelelı kereslet megjelenését. 134

135 V.1.4. Városmarketing Marketingkommunikáció elemi eszközei - Identitást erısítı és participáción alapuló eseménymarketing: Városkiállítás: a városi közösség igényeinek felmérésére szervezett események, melyek alkalmat adnak a város és városban zajló folyamatok megismerésére és közvetlen visszajelzések győjtésére. Tervezıi akciók: egy adott projekthelyszínre szervezett eseménysorozat ahol az önkéntes alapon résztvevı tervezık, fejlesztık, lakók és vállalkozók,városvezetık, politikusok, turisták, tehát a városhasználók együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni az adott közösségi teret az emberek. Forrás: Ecorys Kammermayer projekt BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZİ MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ: Projektfejlesztés és menedzsment: Komplex ingatlanfejlesztési, városfejlesztési és városmarketing projektek koncepcionális összeállítása városra, városrészre szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelıen. A projektek megvalósítása közben felmerülı kommunikációs és érdekegyeztetési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek. Projektportfolió-menedzsment: A városfejlesztéssel foglalkozó szervezet számára befektetési portfolió kialakítása, amely nemcsak a projekthelyszínek azonosítására, bemutatására és kiajánlására koncentrál, de nagy hangsúlyt helyez a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvezı irányba történı befolyásolására is. A projektportfolió megalkotásán túl a településmenedzsment feladata, hogy a megfelelı célcsoport számára adekvát üzenetet fogalmazzon meg és azt hatékonyan juttassa el pl. az ingatlanfejlesztıkhöz. Projektportfolió kiajánlása: Az utóbbi pár évben rendszeressé vált az olyan szakmai rendezvények megrendezése a térségben, amely képes megmozgatni a befektetıket és fejlesztıket Európa szinten. A városfejlesztési szakosztály az elkészített portfoliót ilyen típusú platformokon kiajánlva befektetıt-fejlesztıt találhat a jól kidolgozott projektjei megvalósításához. Célszerő szervezetten és lehetıség szerint szakmai elıadásokon prezentálni a település prosperáló környezetét és a prioritást élvezı kulcsprojekteket. FÓT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZEI ÉS JAVASLATOK Napjainkban a városfejlesztés már teljesen más együttmőködési struktúrában mőködik. Anno a városigazgatás önkényesen eldöntötte a fejlesztési irányokat és minden tekintetben szenvedı alanyai voltak a helyi lakosok és településhasználók. Mára ez a szemlélet 135

136 teljesen átalakult és a participáción alapuló tervezés minden módját meg kell találja arra, hogy az információ áramlás és kétoldalú kommunikáció a lehetı legtöbb csatornán keresztül folyjék. Az alábbiakban az önkormányzat legfontosabb, rendelkezésre álló média orgánumait listáztuk fel: 1. Helyi nyomtatott sajtó (helyi újságok) Fóti Szemle (Fót Város Polgárainak és Önkormányzatának hivatalos havi lapja) Fóti Hírlap (Fót Város Polgárainak havi lapja, magánújság) Fót-Cafe (Havonta megjelenı magazin, magánújság) Oktatási, egyházi intézmények, politikai pártok alkalmi kiadványai 2. Elektronikus sajtó (helyi honlapok) (Fót Város hivatalos honlapja) (Közéleti kulturális magazin, privát honlap) (privát honlap) (privát honlap) (privát honlap) (privát honlap) 3. Televízió, rádió Helyi kábel TV felvételek, DVD-ék ES Televízió csatorna (képújság hirdetı) Szerzıdésbontás miatt a televíziós sugárzás átmenetileg szünetel. 4. Prospektusok, kiadványok Képes vendégváró (3. kiadás, települést bemutatószínes kiadvány) Fóti-Somlyó tanösvény (WWF kiadvány, sorozat) A fóti római katolikus templom (magyar-angol nyelvő prospektus) Németh Kálmán Emlékház (prospektus) Németh Kálmán Emlékház (2008. füzet) Fóti figyelı (Fóti ismeretterjesztı kiadvány) Károlyi kastély (prospektus) Térképek, képeslapok Szereplés turisztikai kiadványokban 5. Könyvek Huszai Gábor Fót monográfiája (2000.) Fót a XXI. század küszöbén (Ceba, 2002.) Fót kulturális élete az ezredfordulón (2001.) Lovászi László Kisalag 100 éves története/2000.) Németh Kálmán Fába vésett gondola (2003.) Rehák Ferenc Fót története (2000.) Fóti arcképcsarnok (2006.) Károlyi István temploma (Fóti Károlyiak Alapítvány 2001.) Vörösmarty Mihály Fóti dal (Kiss Eszter illusztrációival 2007.) 6. Filmek Németh Kálmánról dokumentumfilm (2003.) Hol élsz te dokumentumfilm Fótról Helyi közismert személyekkel riportok (Károlyi László, Erdei Zsolt, stb.) 136

137 AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS HONLAPJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: Az önkormányzat hivatalos honlapja, jól strukturált és informatív. A rendszeresen frissített felület menürendszere felhasználóbarát. A weboldal fiatalos és lendületes arculattal rendelkezik, minden szempontból megfelel a mai trendek elvárásainak. Viszont a honlapon található barangoló szekció elszeparálva kevésbé kiemelt helyen a jobb alsó banner-ben található, érdemes az ilyen jellegő információkat sokkal erıtelesebben kommunikálni. Az honlapon található eseménynaptárban jelenleg nincs esemény fellistázva, ennek a modulnak a folyamatos aktualizálást javasoljuk a jövıben. TOVÁBBI JAVASLATOK Települési identitást építı kiadvány kivitelezése - Tervezıi akciók, Tervezıi hétvégék, Városkiállítások, tematikus rendezvények bemutatását célzó kiadvány. A város helyi épített és tradicionális értékeire épülı kulturális eseményszervezés olyan családi programok szervezése, amely Fót identitását erısíti. Befektetési kataszter összeállítsa - A fejlesztık és befektetık számára készítendı kiadvány, melynek segítségével könnyen és szakmai információk mentén tájékozódhatnak a város potenciális projektjeirıl. A kiadványt projektlapos megoldással a legcélszerőbb összeállítani. Hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken és projektbörzéken aktív részvétel A befektetési kataszterben megfogalmazott identitás, fejlıdési irány és konkrét projekt ötletek mind-mind a termék elemei. A becsomagolt terméket a megfelelı értékesítési platformokon kell kiajánlani. A hazai és regionális rendezvények lehetıséget biztosítanak arra, hogy a fejlesztık-befektetık közvetlenül találkozzanak az önkormányzatok által kidolgozott projektekkel. Az ilyen jellegő rendezvények számos lehetıséget biztosítanak a marketing megjelenésre (stand felállítása, elıadás a szakmai konferenciákon, megjelenés a rendezvény saját magazinjában stb.) érdemes egy jól átgondolt tudatos és költség hatékony módon részt venni. 137

138 V.2. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások V.2.1. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre A fejezetben megfogalmazódó szervezeti elképzelések olyan tervezıi ajánlások, amelyek vezérfonalát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a Pro Régió Ügynökségnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv város-rehabilitációs pályázataihoz kapcsolódó elvárásai képezik, mely szerint a pályázatokon való sikeres szereplés elıfeltétele városfejlesztési társaság létrehozása, azaz a város-rehabilitációs, városfejlesztési tevékenységek kiszervezése egy külsı vállalkozásba. A fejezetben megfogalmazott elgondolások nem kötelezik az önkormányzatot annak végrehajtására. Elvi megközelítés: a városfejlesztési akciók professzionális elıkészítése és megvalósítása céljából gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, eredményorientált szervezetek teszik lehetıvé a bonyolult követelményrendszer kielégítését a legkedvezıbb hatásfokkal és eredménnyel. A városfejlesztési akciók végrehajtásának hatékony és professzionális projekt menedzsmentje még inkább elıtérbe fog kerülni 2013-tól, amikor a vissza nem térítendı támogatások helyét jelentıs részben a visszatérítendı támogatások veszik át (pl. az EU JESSICA programja keretében). A közvetlen városfejlesztési bevételek elérésének ebbıl a szempontból két elıfeltétele van: a piaci szempontból életképes városfejlesztési akció kidolgozása és az annak megtervezésére és megvalósítására alkalmas a professzionális városfejlesztési projekt menedzsment szervezet. A városfejlesztésnek akkor is mőködnie kell, amikor az elért fejlettségi szintje miatt egy város vagy régió nem kaphat támogatást. A fenti átfogó indoklást részletezve, a városfejlesztı társaságok szervezeti eszközként történı használatának legfontosabb elınyei az alábbiakban foglalhatóak össze a teljesség igénye nélkül. Az önkormányzati irányítás és ellenırzés valamint a piacorientált magatartás elınyeit egyesíti Átlátható az önkormányzat számára Lehetıvé teszi, hogy az önkormányzat pénzügyi szempontból hatékonyan valósítsa meg városfejlesztési elképzeléseit Lehetıvé teszi az önkormányzati költségvetés tehermentesítését Elıállítja az építıipar vállalkozásainak mőködéséhez elengedhetetlen építési telkeket, élénkíti a helyi gazdaságot Lehetıvé teszi a szorosabb banki együttmőködést a vegyes tulajdonú városfejlesztı társaságok esetében Elısegíti a hatékonyabb horizontális koordinációt a városfejlesztési akciók tervezése és megvalósítása során Lehetıvé teszi az EU JESSICA programja forrásainak felhasználását Elısegíti az önkormányzatok városfejlesztési eszköztárának fejlıdését 138

139 A városfejlesztı társaság városfejlesztı tevékenységének definiálása A következı 10 éves idıszakban végrehajtandó városfejlesztési akciók elızetes meghatározása az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Akcióterületi Tervben foglaltak alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Akcióterületi Tervben foglaltak alapján végbemenı városfejlesztési akciók, illetve projektek elızetes vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából, A városfejlesztı társaság által végbemenı városfejlesztési akciók pénzügyi tervezése, modellezése 10 éves távlatra az elıre jelzett városfejlesztési kiadásokkal és közvetlen városfejlesztési bevételekkel. V.2.2. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre Fót város Önkormányzatának a fejlesztési Koncepcióban is meghatározott Jövıkép és fejlıdési irány megvalósítása érdekében a Hivatal Szervezeti és Mőködési rendszerének teljes felülvizsgálatával párhuzamosan meg kell vizsgálnia egy olyan menedzselı szervezetet létrehozásának lehetıségét, amely a jövıben a koncepcióban rögzített, elfogadott célok elérésében segíti a várost. Az önkormányzatok, így a város mőködése az új európai uniós elvárások rendszerében akkor lehet sikeres, ha az irányítás hatékonyan mőködik, ha a mőködését hatékonyabbá (egyszerőbbé és átláthatóbbá) teszi. Ez a szükséges feltétele annak, hogy a város az ıt érı megújítási és fejlesztési kihívásoknak megfelelı hatékonysággal és a támogatási források megszőnése utáni idıben is fenntarthatóan megfelelhessen, azaz tartós urbanizáció feltételei biztosítottak legyenek. Annak érdekében, hogy a városfejlesztés minél kevésbé legyen kitéve a napi politikai és gazdasági érdekek harcának, célszerő létrehozni a városfejlesztési társaságot. A városfejlesztési koncepcióból levezethetı feladatok végrehajtásán kívül a társaságnak törekednie kell az elsısorban helyi vállalkozásokkal partnerséget létrehozni. Ezek a partnerségek - azon túl, hogy az uniós források megszerzésénél is praktikus igazolni - hivatottak a közérdek és magánhaszon optimális részesedését biztosítani, kölcsönös biztosítékot jelenthetnek mind a vállalkozások, gazdasági szereplık, mind az önkormányzat számára, hogy a Hivatal városi érdekeket figyelembe véve a lehetı legjobb és leggyorsabb megoldást biztosítja az ügymenetben. A Városfejlesztı társaság létrehozását az alábbiak indokolják: hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb piaci szemlélető menedzsmentet biztosít, az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetık lesznek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik, a szervezet magántıke bevonására alkalmas. A javasolt modell egy meglévı, jelenleg is az önkormányzattól valamelyest független szervezeten belüli divízió kialakítása, amely a városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket koordinálja majd. 139

140 Ez a szervezet a FÓTI Közszolgáltató Kft., amelyet az önkormányzat a 415/2008. (X.21.) sz. KT határozatával az önkormányzati munka hatékonyságának növelése érdekében hozta létre. A Kft egyszemélyes korlátolt felelısségő társaság, amely fı feladatai az alábbiak: - vagyonnyilvántartás, vagyonkataszter naprakész vezetése, - az önkormányzati fenntartásba tartozó szervek, intézmények számára tárgyi eszközbeszerzési eljárások megszervezése, lefolytatása, - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, - közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi igazgatási feladatok ellátása (kivéve közigazgatási jogkör gyakorlása), - katasztrófavédelmi feladatok, - közterületekkel, közmővekkel, energetikai feladatokkal kapcsolatos eljárásokban való közremőködés - önkormányzat által elhatározott beruházások, projektek elıkészítése, megszervezése, lebonyolításukban való közremőködés, beruházások, projektek kivitelezésének ellenırzése, mőszaki felülvizsgálata, - különbözı köztisztasági feladatok ellátása. Fıtevékenysége épületépítési projekt szervezése, kiegészítı tevékenységei nem teljes körően felsorolva: összetett adminisztratív szolgáltatás, zöldterület-kezelés, építményüzemeltetés, ingatlankezelés, szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, mőszaki vizsgálat, elemzés, reklámügynökségi tevékenység, építési terület elıkészítés, bontás, út, autópálya építése, híd, alagút építése. Az önkormányzat tulajdonosként, valamint felügyelı-bizottság létrehozásával biztosítja részvételét a szervezetben. Az esetlegesen szükséges speciális szakterületekhez tartozó feladatok ellátása alvállalkozók bevonásával, egyedi vállalkozói szerzıdéssel történik. Errıl, valamint a társaság által kezelt ingatlanok körérıl a Közgyőlés dönt. A társaság által kezelt vagyon nem kerül a társaság tulajdonába. A gazdaságfejlesztés egyszerő útja - nemzetközi cégek becsábítása, megtelepítése, azaz egyfajta külsı segítség - mellett szükség van a lokális, helyi kapacitásokból, gyökerekbıl és kompetenciákból táplálkozó kis-, és közép-vállalkozások fejlesztésének dinamizálására is. Ennek érdekében a városfejlesztı társaság tehát egy olyan üzleti szolgáltatást nyújtani képes szervezetet kell legyen, amely kvázi inkubálja, segíti, tanácsokkal látja el a helyi vállalkozásokat annak érdekében, hogy azok sikeresebbek, eredményesebbek versenyképesebbek legyenek. Ehhez a városnak az újonnan létrehozott Városfejlesztı társaságon belül három funkcionális egységet érdemes mőködtetnie; Egy, a helyi gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködı Gazdaságfejlesztı egységet, a városfejlesztés megvalósítása, a projektek megvalósulásának elımozdítása érdekében Városfejlesztési egységet mőködtethet. A szervezeti egység másik fontos feladatát a projektek megvalósításának elımozdítása, szervezése és menedzselése jelenti. Ennek keretében feladata lehet például a Város Befektetési projektportfoliójának kezelése, frissítése és kellısítése, Befektetıi Fórumok szervezése. Marketing egység, melynek feladata a városi befektetési lehetıségek népszerősítésére készített promóciós és marketing terv kezelése, továbbá feladata a város arculati elemekkel és rendezvényekkel történı általános identitásfejlesztése, valamint olyan kommunikáció folytatása, amely ismertté teszi a várost, elhelyezi a hazai, illetve a nemzetközi befektetık, városhasználók mentális térképén. 140

141 V.3. Településközi koordináció mechanizmusai Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulásának tagönkormányzatai: Dunakeszi, Fót, Göd és Mogyoród A kistérségi társulás Fejlesztési Koncepciója 20 : A Dunakeszi-Fót-Göd Területfejlesztési Önkormányzati Társulás képviselıtestülete a kistérség közép és hosszú távú fejlıdésének elısegítése érdekében Komplex Fejlesztési Koncepció és Program készítésérıl döntött. A hosszú tervezési munka két fı lépésben került kidolgozásra. Elsı lépésben a Helyzetfeltárás, amellyel tervezık és az egyes önkormányzatok közös célja az volt, hogy tükröt tartsanak a kistérség egésze elé. A Helyzetfeltárást követıen elkészült a Kistérségi Fejlesztési Koncepció. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Fıbb megállapításai: A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács mőködik A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén mőködı gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenırzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével elızetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területérıl benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására, f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintı intézkedéseket illetıen; g) közremőködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; h) forrásokat győjthet a tanács mőködtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; 20 Dunakeszi-Fót-Göd Kistérség Fejlesztési Koncepciója,

142 j) koordinálja a kistérségben mőködı társulások és más a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttmőködését, együttmőködik az állami és civil szervezetekkel; k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény elıírása szerint elnökséget kell létrehozni; l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elısegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttmőködését erısítı felhasználását; n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; o) szakmai munkaszervezetet mőködtet; p) a h) és l) pontokban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik. Részletesebb kifejtést a fentebb említett koncepció tartalmazza, valamint az illeszkedı résznél pl. szociális ellátásnál feltüntetésre került. Elıkészíti a Társulás, vagy más integrációs szervezet üléseit, elısegíti, elıkészíti a döntéshozatalt. A késıbbiekre vonatkozóan figyelemmel kíséri a Társulás gazdálkodását, szabályszerőségét, vagy késıbb önállóan ellátja a gazdálkodást. Szervezi a Társulás programjait. Koordinálja a tagok közötti együttmőködést. Elısegíti a kistérségen belüli helyi szereplık (önkormányzatok, gazdaság és civil szféra) együttmőködését. Feltérképezi a programok végrehajtásába bevonható helyi szereplıket. Folyamatosan figyelemmel kíséri a Társulás feladatainak ellátását, segíti külsı és belsı finanszírozási és támogatási források megszerzésének lehetıségeit, ennek érdekében figyeli a pályázati lehetıségeket, és pályázatokat készít. Elkészíti, vagy elkészítteti a térségfejlesztési koncepciót, stratégiai és operatív programot. Szakmailag felügyeli a stratégiai tervezés folyamatát, figyeli a tervek aktualizálásának szükségességét. Menedzseli az operatív programok végrehajtását. Elısegíti a kistérség további intézményeinek kiépítését (döntési mechanizmus, pénzügyi szolgáltatások stb.). Részt vesz a kistérségi projektekben, koordinálja annak megvalósulását, biztosítja a Társulás által elıirányzott fejlesztések tervezési és pénzügyi menedzselését. Szervezi a kistérség külsı integrációs kapcsolatait. Elısegíti a kistérségi információs központ kialakítását, és mőködteti azt. Kialakítja a kistérségi monitoring rendszerét, amely alkalmassá teszi a kistérséget a külsı források, támogatások felhasználásának ellenırzésére, továbbá a kistérség saját programja a végrehajtásának rendszeres értékelésére, a szükséges beavatkozások korrekciók megalapozására. Megvalósítja kistérségi marketing programot, elısegíti a kistérségi image, közös megjelenési kép kialakítását. Elısegíti az újabb és újabb projektek kimunkálását, összegyőjti a projekt-ötleteket. Elıkészíti a vagyonkezelı tevékenységet. 142

143 V.4. Ingatlangazdálkodási koncepció V.4.1. Stratégiai célok, fejlesztési koncepció A fejlesztési koncepció által megfogalmazott legfontosabb stratégiai célok között hangsúlyosan szerepel, hogy a város egy megfelelı életminıséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erıs humán infrastruktúrát biztosító város legyen, mellyel lakói azonosulhatnak. Ezen belül is kiemelt feladat a régebbi településrészek karakterének megırzése, az Ófalu rehabilitációs tevékenység elkezdése, központi jellegő funkcióinak erısítése. A stratégiai célok között szerepel továbbá az intézményi feltételek javítása (új városháza és új kulturális központ) és a közterületek rekonstrukciója, korszerősítése. A stratégiai célok között szerepel, hogy a helyi gazdaság erısítésére törekszik, mely mindenkor kihasználja tradíciójából és helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúra adottságokat, a rendelkezésre álló humán erıforrásokat. Ennek keretében az önkormányzat új gazdasági területeket jelöl ki, bıvítési lehetıséget biztosít. A városfejlesztési megújulás fontos eleme a partnerség építése, a város aktív promóciójának megteremtése. A partnerség a jelenleg is a településen mőködı intézmények, gazdasági szereplıkkel való szorosabb, koordinált együttmőködést, közös arculat és identitás megteremtését, valamint új szereplık, új funkciók, új gazdasági erıforrások megszólítását, a város megújításába való bekapcsolását jelenti. Más jellegő, de hasonlóan fontos a vállalkozói tıke megszólítása, nemcsak a helyi gazdasági szereplık, de külsı szereplık megnyerése, elsısorban olyanoké, akik hosszabb távú elkötelezıdést vállalnak, vagy olyan termékekkel rendelkeznek, amelyek a helyi kínálatba illeszthetık, mi több hiánypótlók. Ennek a kommunikációnak a városra vonatkozó aktuális és részletes üzleti-piaci információkon túl megfelelıen elıkészített projektlehetıségeket is tartalmaznia kell (jogi, mőszaki, pénzügyi feltételek, garanciák, stb. mindez megfelelı konszenzussal legitimált módon). A város ingatlangazdálkodási stratégiájának gazdaságfejlesztési célja egyrészt olyan infrastruktúrák létrehozása, amely a város megújuló identitásának megfelelı minıségi szinten képesek szolgáltatásokat nyújtani, illetve tevékenységeknek, funkcióknak helyet biztosítani, másrészt olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely amellett, hogy a racionális, fenntartható mőködést is szolgálja transzparens és kiszámítható befektetési környezetet kínál, megteremtve a városmegújításhoz szükséges külsı források bevonásának lehetıségét. Olyan projektek és programok kialakítására van szükség, amelyek jól mérhetı közvetlen és közvetett hatásaik révén hozzájárulnak Fót város megújulásához, egyúttal mind a magánszféra, mind pedig a közösségi források pályázása során megfelelı legitimációval és elıkészítettséggel rendelkeznek. 143

144 V.4.2. Ingatlangazdálkodási prioritások Az ingatlanvagyon-gazdálkodás kiemelt célja a város által kötelezıen ellátandó, illetve a vezetés döntései alapján felvállalt feladatellátás megkívánta elhelyezési igények megfelelı színvonalú, egyúttal gazdaságilag racionális módon történı biztosítása. Ennek érdekében az ingatlan-vagyon gazdálkodásnak el kell válnia az intézményi, illetve a lakáságazat szociális szempontú gazdálkodásától és meg kell teremteni az önfenntartó gazdálkodás feltételeit. Ez egyrészt a jogi és intézményes feltételek átgondolását, másrészt a portfolió átstrukturálását jelenti. Az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok bérbe adásából származó jövedelemnek minimálisan fedeznie kell az ingatlanállomány fenntartási és szinten-tartó beruházásaival összefüggı kiadásokat. Az esetleg képzıdı nyereség kizárólag az állomány korszerősítésére és bıvítésére használható fel, mindaddig, amíg a kapacitásigények hosszabb távon is megfelelı színvonalú kielégítésére alkalmas fenntartható állomány nem jön létre. A lakáságazat vonatkozásában általánosságban meg kell határozni, hogy az önkormányzat mely szociális szempontok alapján, milyen konkrét célcsoportok méltányolható igényeit helyezi elıtérbe, tekintettel az anyagi erıforrások szőkösségére (prioritások). Az önkormányzat prioritásként kezeli az alacsony komfortfokozatú, kis alapterülető lakások számának csökkentését, a komfortfokozat emelését, a szegregátumok csökkentése érdekében. A jövedelemtermelı ingatlanok vonatkozásában cél ezen állomány pozíciójának megerısítése, az önkormányzat tulajdonosi pozíciójának hosszú távú fenntartása. Ennek eszközei: a portfolió átstrukturálása, a fenntartható ingatlanállomány kialakítása érdekében egyes vagyonelemek értékesítése, ingatlanok vásárlásával, ill. építésével a portfolió bıvítése, saját és külsı források bevonásával a hosszú távon önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok felújítása, korszerősítése, a lehetıségeknek megfelelı fejlesztése (átépítés, funkcióváltás, bıvítés), a környezet átfogó rendezése révén új piaci pozíciók megszerzése, ezek kihasználása (portfolió értékének növelése). Ahhoz, hogy a város identitásának megfelelı presztízsét, attraktivitását növelje kulcsfontosságú a közterületek megújítása és megfelelı színvonalú mőködtetése, amely ki kell terjedjen: a közterületek animálására, eseménytérként való hasznosításának menedzselésére, ezzel összefüggésben a közterület-használat szabályozása, ezen szabályok betartatására, a köztisztaság folyamatos magas szintő biztosítása, a biztonság és komfortérzet magas szintő biztosítására, és a fizikai, környezeti megújítására, amely a történeti környezet megırzésén és felújításán túl új közterületi minıség létrehozását is magába kell foglalja. Az önkormányzati tulajdon forgalomképes vagyonát képes egy fejlesztési akció szolgálatába állítani, azaz olyan fejlesztéseket eszközölni, amelyek az adott területen magas hozzáadott értéket jelenthet. Az önkormányzat által létrehozott Fejlesztési Alap bevételi forrását az 144

145 önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésébıl származó bevételbıl teremtik elı azzal, hogy ingatlanértékesítés esetén a teljes bevétel fennmaradó részét ingatlanvásárlásokra, meglévı hitelek elıtörlesztésére, illetve pályázatok saját forrásának biztosítására irányozva elı. Fót Gazdasági Programja részletesen foglalkozik a város gazdasági helyzetével és jövıjével, valamint az egyes területeit érintı intézkedési tervrıl. A legfontosabb: a gazdaság versenyképességének erısítése az emberi erıforrások fejlesztése jobb környezetvédelmi és egészségügyi feltételek elérése A program számos projektet nevesít, amelyek között konkrét beruházások mellett megvalósítási elképzelések is szerepelnek. A vagyongazdálkodási irányelvek a következık prioritásokat határozza meg: törekedni kell az önkormányzati vagyon megtartására, ésszerő hasznosítására, gyarapítására, törzsvagyonba tartozó, forgalomképtelen vagyontárgyak ne kerüljön ki az önkormányzati hasznosításból, tulajdonból a vagyon folyamatos számbavétele, nyilvántartása, a szükséges felújítási igények felmérése, elvégzése törekedni kell a rövid idı alatt megtérülı és biztos folyamatos jövedelmet jelentı beruházások megvalósítására törekedni kell a vagyonhasznosítás bevételeinek minél magasabb arányban a vagyontárgyak megóvására, megújításra, illetve felhalmozás növelésére, értéknövekvı beruházásokra történı fordításra, illetve a mőködési költségek csökkentésére folyamatosan intézkedni kell a forgalomképes telkek hasznosítására vagy értékesítésére a lakásgazdálkodás fı célja a magasabb komfortfokozatú bérlakás állomány növelése, törekedni kell a díjhátralékok csökkentésére az ingatlangazdálkodási koncepció jelenleg is kiemelt célként kezeli a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti úton történı hasznosítását. Az Önkormányzat költségvetési rendeletében jelöli ki azon ingatlanok körét, melyek tárgyévben pályázat útján egyösszegő készpénzfizetés mellett elidegenítésre kerülnek. 145

146 V.4.3. Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása Fóton található önkormányzati ingatlanokat és a stratégiában megfogalmazott kiemelt közterületi fejlesztéseket csoportosítva rehabilitációs akciók határolhatók le, amelyek lehetıséget adnak egy ütemezett fejlesztésre, illetve kontextust, vezérfonalat adnak az egyedi ingatlanokra vonatkozó fejlesztési, hasznosítási javaslatoknak. Az ingatlangazdálkodási terv tartalmazza, hogy az önkormányzat a fejlesztési területhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, melyek az értékesítendı, a rehabilitációba bevonható vagyon, illetve melyek azok a vagyontárgyak, amit tulajdonban és kezelésben kíván tartani. V Intézményközpont akcióterület A lehatárolt akcióterület nagy része önkormányzati tulajdon. A területen a fıbb útvonalak, és a vasút területe állami tulajdon. A forgalomképtelen vagyonban lévı közlekedési területek felújítása, közmővesítése és kiépítése kapcsán a közlekedési és közmőellátottság javulni fog. A terület forgalomképes vagyonának megtartását és fejlesztését tőzte ki célul az önkormányzat. A terület központi részén, jelenleg még beépítetlen területen autóbusz fordulóval szemben intézményfejlesztéseket kívánnak létrehozni, valamint a területen meglévı gyermekintézmények korszerősítését tőzték ki célul. A területen lévı lakóépület állomány teljesen új, felújítást nem kívánnak. A betelepült lakónépesség társadalomba való integrálására azonban szükség van identitásépítı programokra. Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, Tervezett fejlesztések és költségeik Fejlesztési tevékenység Ráfordítás Önkormányzati ráfordítás Intézményi és szolgáltató központ 600 millió Ft na Sport és szabadidı központ 500 millió Ft na Közpark fejlesztés 50 millió Ft 50 millió Ft összesen millió Ft na 146

147 Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Szent Benedek park 4635 HRSZ óvoda fenntartás Móricz Zsigmond út 4020/78 beépítetlen terület intézményi fejlesztés, értékesítés HRSZ. Móricz Zsigmond út 4020/80 beépítetlen terület intézményi fejlesztés HRSZ Autóbusz pályaudvar felújítás Az északi terület teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, amelyen a jelentısebb önkormányzati fejlesztések tervezettek. V Városközpont akcióterület A lehatárolt akcióterület nagy része önkormányzati tulajdon. A tervezett fejlesztések közül egyedül az Idegenforgalmi központ területe található nem önkormányzati tulajdonban, a tulajdonvizsgálat alapján egyházi tulajdonban van (vételi elıszerzıdés van), a leendı Városháza és Mővészetek Háza önkormányzati tulajdonú telkeken valósul meg. Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, A terület forgalomképes vagyonának megtartását és fejlesztését tőzte ki célul az önkormányzat, valamint a fejlesztések érdekében az önkormányzat további ingatlanszerzést és cserét is megfontol. 147

148 A területen jelenleg is megtalálható funkciók korszerő és minıségi környezetbe való helyezése által Fót városa számára valódi és komfortos városközpont jön létre. A területen megtalálható épített örökség védelme és fejlesztése, valamint bemutatása érdekében idegenforgalmi fejlesztések is indokoltak, amely fejlesztéshez kapcsolódóan elsı ütemben egy látogatóközpont kialakítása indokolt. A meglévı önkormányzati fenntartású óvoda korszerőbb környezetbe való telepítése, és így a felhagyott helyi védelem alatt álló épület átalakítása biztosítja a városmagban lévı központnak a helyét. Tervezett fejlesztések és költségeik Fejlesztési tevékenység Ráfordítás* Önkormányzati ráfordítás Új városháza, piactér, mélygarázs 650 millió Ft 650 millió Ft Mővészetek Háza 135 millió Ft 135 millió Ft Idegenforgalmi látogatóközpont 150 millió Ft 150 millió Ft Közpark fejlesztés 5 millió Ft 5 millió Ft Identitásépítı programok 40 millió Ft 40 millió Ft Összesen: 980 millió Ft 980 millió Ft * becsült költséges Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Kossuth Lajos u. 1 önkormányzati hivatal új városháza fejlesztése Kossuth Lajos u. 3 önkormányzati hivatal új városháza fejlesztése Fáy András tér 1. új városháza fejlesztése Vörösmarty Mihály tér 1. városháza Mővészetek Háza Vörösmarty Mihály tér 3. kultúrház fenntartás 48-as Ifjúsági utca volt filmszínház megtartás Károlyi István utca 3. lakóház orvosi rendelı és lakás Vörösmarty Mihály tér 18. bontandó lakás megtartás Pataksor utca 1104 HRSZ. beépítetlen terület megtartás Pataksor utca 1115 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló kialakítása Pataksor utca 1129/11 HRSZ beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1129/12 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1143/1 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1143/2 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1144 beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1145 beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1146 beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1142 HRSZ beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Névtelen út 1138 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló 1139 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Vörösmarty Mihály tér 5. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Önkormányzati elıvásárlási jogok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység 1135/2 helyrajzi szám beépítetlen terület megtartás 1136 helyrajzi szám beépítetlen terület megtartás 1137 helyrajzi szám beépítetlen terület megtartás 48-as Ifjúsági utca lakóház megtartás Czuczor Gergely utca 3. lakóház megtartás Czuczor Gergely utca 5. lakóház megtartás Czuczor Gergely utca 7. lakóház megtartás 148

149 Czuczor Gergely utca 9. lakóház megtartás Czuczor Gergely utca 11. lakóház megtartás Czuczor Gergely utca 15. lakóház megtartás Károlyi István utca lakóház megtartás Károlyi utca (használati jog) beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1102 HRSZ beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1103 HRSZ beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1107 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1108 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1109 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1110 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Pataksor utca 1111 HRSZ. beépítetlen terület távlati sétány és parkoló Vörösmarty Mihály tér 1300 HRSZ óvoda Turisztikai látogatóközpont Vörösmarty Mihály tér 5. áruház megtartás Vörösmarty Mihály tér 6. lakóház megtartás Vörösmarty Mihály tér lakóház távlati sétány és parkoló Vörösmarty Mihály tér 10. lakóház megtartás Vörösmarty Mihály tér 11. lakóház megtartás 149

150 VI. PARTNERSÉG Az IVS dokumentuma a településfejlesztési koncepción alapulva készült el, amely 2008-ban került elfogadásra, így a participatív tervezéshez felhasznált eszközök és ismertek már köztudottak voltak. A koncepció partnerség elvének érvényesítésével, a meghatározó városi szereplık bevonásával készült, így kollektív munkának tekinthetı. Helyi lakosokkal történı párbeszéd A városnak komoly erıfeszítéseket kell tennie a választott fejlesztési célok kommunikációjára. A helyi lakosok, vállalkozások igénylik az egyértelmő, határozott és megalapozott célkitőzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevı, érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezetı fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben a kijelölt célok elérésének érdekében. Fót lakói a mai napig falu -ként emlegetik a várost. Melyet inkább pejoratív jelzınek szánnak. Kifejezve, hogy a város sem az infrastruktúra, sem pedig a szolgáltatások területén nem felel meg a 21. századi elvárásoknak. A lakosok egy a komfortos szolgáltatásokat nyújtó, élhetı, kedvezı településképet tükrözı városban képzelik el életüket. A település lakói olyan minıségi színvonal-emelkedést akarnak, ahol a hosszú távú célok alapján meghatározott fejlesztések egyaránt lehetıséget biztosítanak a gazdasági prosperitás fejlesztésére, és ugyanakkor a lakófunkciók is magasabb színvonalon, jobb feltételekkel valósulhatnak meg. Fót olyan, kertvárosias hangulatú, jó színvonalú, korszerő kisváros akar lenni, ahol a Budapest-közelség és a jó közlekedési kapcsolatok által kínált elınyöket tervszerő városfejlesztéssel és tudatos városirányítással az itt lakók és itt dolgozók érdekeit szem elıtt tartva kamatoztatják. hosszútávon fenntartható városi minıséget hozó fejlıdés a gazdaság fejlesztését célzó intézkedések közvetve a lakossági szolgáltatások színvonal-emelkedéséhez is hozzájárulnak az élhetıbb város jobb körülményei hozzájárulhatnak magasabb színvonalú vállalkozások megtelepüléséhez a város kiszakadhat a sokszor pejoratívan használt alvóváros kategóriába sorolásból, a pozitív Kertvárosi üzenetet-arculatot erısítheti az utóbbi idıkben beköltözöttek, illetve a jövıben idetelepülık integrációja a többfunkciós települési jövıkép elérésével megkönnyíthetı, helyi kötıdésük a munkahely-teremtéssel, és magas színvonalú helyi szolgáltatásokkal növelhetı Többféle kérdıív került közzétételre, attól függıen, hogy mely célcsoportot véleményét kívánták megismerni. Az alábbi kérdıívek csupán két fajtája. 150

151 Lakossági kérdıív általános ismeretek összegyőjtésére 151

152 152

153 153

154 Lakossági kérdıív szakértıi véleményezést követıen konkrétumokkal 154

155 155

156 156

157 Beavatkozási területek priorizálása Ahhoz, hogy egy racionálisan és hatékonyan végrehajtható akcióterveket készítsünk, a Beavatkozási területek definiálása után szükséges meghatározni azok fontosságának sorrendjét. Természetesen a különbözı egyéneknek, társadalmi köröknek más-más prioritási igényük van, ezért széles körben igyekeztünk felmérni a prioritásokkal kapcsolatos véleményeket. Két párbeszédköri találkozón fejtették ki a meghívottak véleményüket, az alábbiakban az ott kialakult rangsor található. Az I. párbeszédkör egyéni meghívottak; a II. párbeszédkör civil és gazdasági szervezetek pontszámainak összesítése Témacsoport javasolt intézkedés Tartalom - programelemek helyezés Átmenı forgalom Elkerülı utak 9/II. csökkentése Elıvárosi vasút Lakóterületek tervezett Szerkezeti Tervek 9/II. kiajánlása Lakóterület típusok és célcsoport meghatározása Korlátozások, tervalkuk Településkép, arculat Karakterfüzet elkészítése (Ybl háromszög, reformkor 12/V. rendezése emlékei, stb.) Struktúraterv elkészítése (alközpontok meghatározása, stb.) Városközpont kialakítása Fı utca program 11/IV. Természeti értékek zöldfelületi kataszter 16/VIII. védelme környezetvédelmi képzés, szankcionálás, stb. Portfolió elkészítése gazdasági területek tervszerő fejlesztése 6/I. kiajánlás összehangolása Városfejlesztési Társaság vegyes tulajdonú vagyon-gazdálkodás 13/VI. létrehozása partnerség projektek elıkészítése, menedzselése Idegenforgalmi kínálat Kultúr-park program 14/VII. meghatározása Kistérségi együttmőködés összehangolása Turisztika Szervezet létrehozása Marketing program, eseménynaptár, stb. Fizikai infrastruktúra Utak, utcák burkolása 6/I. rendezése Szennyvízhálózat Csapadékvíz elvezetés Intézmény-fejlesztési oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 17/IX. program (szoftver, hardver) együttmőködési programok szakképzés fejlesztése gazdasági szférával való együttmőködés menedzselése Társadalmasítás közösségi társadalomfejlesztési akciók események 10/III. programok rendezvények városi Házirend kialakítása Civil Ház Találjuk ki Fótot Mozgalom, stb. 157

158 Stratégia alkotása folyamatában megtörtént participációs események Dátum szakértıi kabinet párbeszéd körök újságcikk kérdıív alakuló ülés Szakhatósági megkeresés ÉTV-nek megfelelıen Fóti civilek egyeztetés Fót jövıje - A jövı Fótja Fóti szemle FÓT Településfejlesztési Koncepció Véleményformálás, Értékteremtés + fot-online egyedi meghívottak gazdasági szervezetek Képviselı Testület nem lakóterületek képviselıi Orinentációs beszámoló véleményezés FÓT Településfejlesztési Koncepció Véleményformálás, Értékteremtés Fóti szemle Fót koncepció Fóti Szemle Városfejlesztési fot-online, fot.hu Orinentációs beszámoló leadása (Elızetes Beszámolót, Helyzetértékelést, Diagnózis munkarész) Egyedi Meghívottak Fóti civil Gazdasági szervezetek képviselıi Szakhatósági megkeresés ÉTV-nek megfelelıen Párbeszédkörök, szakértıi kabinet A stratégiai tervezıi munka a szakértıi bizottság felállásával kezdıdött márciusában. Ezt követte az elsı párbeszédkör, melyen a helyi lakosság vett részt. Az elsı megbeszélés témája Fót azon értékeinek, lehetıségeinek meghatározása volt, melyre a település késıbbi fejlıdése során építeni lehet. A résztvevık által felsorolt értékek a természeti adottságokhoz, földrajzi elhelyezkedéshez, valamint a helyi humán kapacitáshoz kapcsolódtak. Természetesen az értékek számbavétele során megtárgyalásra kerültek azon problémák is, amelyek befolyásolják a fejlıdés irányait, akadályozzák a pozitív jövıkép elérését. Az értékek és a problémák mellett a résztvevık vizsgálták a településen 158

159 végbemenı változásokat, lehetséges fejlıdési irányokat, így már az elsı találkozón körvonalazódott néhány jövıkép változat. Mivel az elsı megbeszélésen javarészt a humán szféra képviselıi jöttek el, a szakértıi kabinet áprilisi ülésén a tervezık javasoltak egy következı párbeszédkör megrendezését a gazdaság képviselıivel. A szakértıi kabinettel tartott egyeztetés során a kabinet kérésére a gazdasági résztvevıkkel tervezett megbeszélés, egyedi meghívottakkal és a nem lakóterületi besorolású, de lakott területek képviselıivel tartandó párbeszédkörökkel egészült ki. A párbeszédköröket a Képviselı Testület számára tartott beszámoló követte, ahol a képviselık elképzeléseinek felmérése volt a cél. A szakértıi kabinet ülésén megvitatásra kerültek a Fót Város Komplex Városfejlesztési Stratégia és Operatív Programban közölt tervek. Ez alapján a stratégia projektjei három csoportba kerültek: futó projektek, tervezett projektek, elvetett projektek. Az egyedi meghívottakkal tartott második párbeszédkörön az értékek és a problémák megvitatásán túl az elsı párbeszédkör alapján kirajzolódott két jövıképváltozat is megvitatásra került. A két jövıkép közül egyik sem került kiválasztásra, volt aki komfortos alvóváros/kertváros, volt, aki a dinamikusan fejlıdı kisváros mellett tette le a voksát. A gazdaság fejlesztését, - elsısorban a szolgáltatások területén - és a kertvárosi jelleg megtartását mindenki fontosnak tartotta. Sajnálatos módon a harmadik párbeszéd körre meghívott, a több mint 100 gazdasági szervezet képviselıi közül mindössze kilencen képviseltették magukat. A megbeszélésen a gazdasági szervezetek problémái kerültek meghatározásra, melyek között elsısorban az önkormányzat nem vállalkozó-barát hozzáállása és a gazdasági területek koncepció nélküli fejlesztései kerültek kiemelésre. Ugyanakkor a résztvevık megfogalmazták szándékukat, hogy a település fejlıdése érdekében, amennyiben az önkormányzat ismerteti az elképzelt terveket és programokat, azok megvalósításában hajlandóak konstruktívan részt venni, támogatni azt. A negyedik párbeszédkör keretében a nem lakóterületi besorolású, de lakott területek (volt zártkertek) (Öreghegy, Kurjancs, Barackos, István-hegy, Sikátorpuszta) képviselıinek véleményei, elképzelései kerültek felmérése. Értékként a már elızı párbeszédkörökben meghatározott elemek kerültek megerısítésre. A korábban elhangzott problémák a településszerkezeti hiányosságokkal egészültek ki. A településszintő problémákat a résztvevık által képviselt területek egyedi problémái egészítették ki. A párbeszéd körökkel kapcsolatban összességében elmondható, hogy szinte azonos problémák és értékek kerültek meghatározásra, melyekre alapozva kell/lehet kidolgozni a település fejlıdési-fejlesztési irányát. A párbeszédkörök mellett a település helyi sajtójában folyamatosan megjelent cikkek szolgáltak információval a fejlesztési koncepció tervezési folyamatával kapcsolatban. A személyes megbeszélések és fórumok körét egészíti ki a település honlapján és helyi elektronikus és médiában megjelenı lakossági kérdıív is. A párbeszédkörök során megfogalmazott vélemények és észrevételek alapján elkészült a javaslati rész, mely két jövıképváltozatot és az intézkedési javaslat legfontosabb elemeit tartalmazta. Melyet a szakértıi kabinet véleményezet. Észrevételeik beépítése a munkarész véglegesítésre és leadásra került. A visszacsatolásként megszervezett második párbeszédkör sorozat a civilek, a gazdasági szervezetek és az egyedi meghívottak körében került megrendezésre. Sajnálatos módon a civilek és a gazdaság résztvevıi a nagyszámban kiment meghívók ellenére, csak kis létszámmal vettek részt a fórumon. Amelyen bemutatásra került a településfejlesztési koncepció végsı jövıkép változata, mely a szakértıi kabinet véleményei és észrevételei alapján került kidolgozásra. A jövıkép mellett a résztvevık egy játék keretében rangsorolták a javasolt intézkedéseket. A rangsorolás mellett részleteses bemutatásra kerültek az egyes intézkedések tartalmai. A felvázolt jövıképpel a résztvevık egyetértettek. A javasolt intézkedések rangsorolása, a fejlesztési koncepció végsı dokumentumába kerül beépítésre. A Településfejlesztési Koncepció készítése során nagy hangsúlyt kapott a lakosság, a civil és gazdasági szféra bevonása a tervezési, koncipiálási folyamatba. A párbeszédkörök 159

160 szervezésén túl folyamatosan tájékoztató anyagok jelentek meg az Önkormányzat és a helyi sajtó honlapján, ösztönözve a fótiakat véleményük elmondására. Számos észrevételt figyelembe vettük, ezek beépültek a koncepcióba ismét széleskörő részvételen alapuló párbeszéd indult meg a településen. Az önkormányzati hivatal egyes osztályaival az adatfrissítés történt meg, valamint a területen érdekelt és érintett helyi vállalkozók és civil szervezetek felkeresése és tájékoztatatása, ahol véleménynyilvánításra és a fejlesztési javaslatok adására is lehetıség volt. Forrás: Önkormányzat,