Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv... 8 1. Alapelvek, célok, értékek... 11 2. Nevelési feladatok... 15 2.1. Személyiségfejlesztés... 15 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása, kiművelése... 16 2.2.1. A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei:... 16 2.2.2. Az értelmi képességek fejlesztése:... 17 2.2.3. Az esztétikai szükségletek fejlesztése... 17 2.4 Közösségfejlesztés... 17 2.2.4. A közösségfejlesztés céljai... 19 2.2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 20 2.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 21 2.3.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 21 2.3.2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 22 2.3.3. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok... 24 2.3.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 26 2.3.5. Tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program... 27 2.3.6. Az eredményes pedagógiai munka érdekében alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek... 28 2.4. Egészségnevelés, környezeti nevelés... 32 2.4.1. Egészségnevelési program... 32 2.4.2. Környezeti nevelés... 36 3. Az iskola működése... 39 3.1. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái... 39 3.2. Személyi feltételek... 43 3.3. Tárgyi feltételek... 43 3.4. Eszközjegyzék... 43 4. Záró rendelkezések... 44 Helyi tanterv... 45 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik... 46 2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 47 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 47 4. Az iskolai beszámoltatás rendje, módszerei... 50 4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 50 4.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 52 4.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a formái... 55 4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 58 5. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 59 6. A tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei... 60 7. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 62 8. Alkalmazott módszerek... 62 8.1. Kooperatív technikák... 62 8.2. Pszichodráma... 64 8.3. Önismeret, emberismeret... 65 8.4. Projektoktatás... 66 Melléklet... 70 1
Bevezető Minden egyes gyermeknek megadatik, hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen, függetlenül a tehetségétől és a hátterétől, ez nem a kiválóság elleni merénylet; hanem annak megvalósítása. David Miliband, angol iskolaügyi miniszter Pedagógiai hitvallásunk: Olyan iskola megvalósításán fáradozunk, ahol a légkör emberséges, elfogadó, ahol minden gyermek és minden ember fontos! A pedagógusaink az órán és azon kívül is bármikor megszólíthatóak, partnerként kezelik a diákokat. Az életkornak és a képességeknek megfelelően ösztönzik a nálunk tanuló gyermekeket a tanulási folyamat sikeressége érdekében. A tanár nálunk nem az ismeretek egyedüli birtokosa, hanem a tanulási folyamat segítője, irányítója. A mi iskolánkban a tanulás nem csupán a tanár előadásainak meghallgatásából áll, hanem érdekes, változatos iskolai és iskolán kívüli tevékenységek biztosítják a tanulók érdeklődésének a felkeltését és fenntartását. Az ismeretszerzést nem önmagáért való célnak tartjuk, hanem a képességfejlesztés nélkülözhetetlen eszközének. A lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk azért, hogy ösztönözzük a gyermekeket a személyes gondolataik megfogalmazására, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás kialakítására. A tanulók erősségeire építve segítjük őket a reális célok megfogalmazásában, a helyes énkép kialakításában. Törekszünk arra, hogy diákjaink tisztában legyenek a saját erősségeikkel és gyengeségeikkel, a nyilvánvaló rejtett képességeikkel, amiket használni tudnak a kiegyensúlyozott életvitelük és a jövőbeni karrierjük kialakítása érdekében. Az iskolán kívüli projektek megvalósítása során együtt dolgozunk azért, hogy a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban végzett tanulók számára természetes legyen a csapatmunka, kialakuljon bennük a felelősségvállalás, rugalmasság, az elkötelezettség a kitűzött cél megvalósítása érdekében. Képesek legyenek a hatékony időgazdálkodásra, tudjanak megfelelő döntéseket hozni, a kialakult konfliktusokat értelmezzék, kezelésükre pedig hatékony technikákkal rendelkezzenek! Mindezek mellett nem feledkezünk meg a legfontosabbról, arról, hogy 2
boldog, kiegyensúlyozott fiatalokat neveljünk, segítsük őket egy sikeres életpálya megtervezésében és megvalósításában. Hisszük, hogy a magas színvonalú munka elképzelhetetlen a színvonalas tanítás nélkül! Tudjuk, hogy ezt csak olyan pedagógusok tudják eredményesen, jól kiszámíthatóan produkálni, akik alázattal tekintenek erre a nemes munkára, akik naponta képesek megújulni, hosszú távú stratégiákban gondolkodni, a rájuk bízott gyémántokat újból és újból újracsiszolni, amíg el nem érik tökéletes fényességüket! Változnak az iskolák, a gyerekek, változnak a pedagógusok, változnak az elvárások a munkaerőpiac, a fenntartók és a szülők részéről is. Ebben a változó világban igyekszünk olyan állandó értékeket közvetíteni, amelyek időtállóak! 3
ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) Készült az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. tv. 88. (3), 96. (1), (2) bekezdése, a közalkalmazottal jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 8., 10., 14., 15., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 8. (4) és a 37. (5) bekezdése alapján. 1. Az intézmény neve: 2. Az intézmény székhelye: 1021 Budapest Budenz u. 20-22. 3. Tagintézmény: nincs 4. OM azonosító: 035315 5. Alapító neve: Pegazus Rt. 6. Alapító címe: 1053 Budapest Ferenciek tere 5. 7. Fenntartó neve: Budenz József Gimnázium Alapítvány 8. Fenntartó címe: 1021 Budapest Budenz u. 20-22. 9. Az intézmény típusa: gimnázium 10. Felügyeleti szerv: a. Szakmai, törvényességi felügyelet: Budenz József Gimnázium Alapítvány kuratóriuma 4
b. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Főjegyzője (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) 11. Működési terület: Budapest és vonzáskörzete 12. Munkarendje: nappali 13. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-tanulólétszám: 125 fő 14. Az intézmény évfolyamainak száma: gimnázium (4+1 évfolyam) 15. Az intézmény feladata: Gimnáziumi általános középfokú nevelés-oktatás 4+1 évfolyamon 4 évfolyamos gimnázium első évfolyamán (9. évfolyamon) idegen nyelvi előkészítő és informatikai ismeretek oktatása, képességfejlesztés 16. Az intézmény tevékenységei: a. Ellátandó alaptevékenysége: 8021 Általános középfokú oktatás 80.214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás b. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 5551 Diákétkeztetés 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés 17. Az intézmény jogállása: jogi személy 18. Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon: a. Ingatlan: Az intézmény működését a Budapest II. ker. Önkormányzata tulajdonában lévő és a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium (1021 Budapest, Budenz u. 20-22., hrsz: 10983) által használt épület egy részében (5 tanterem, folyosó összesen 218 nm), amelyet ingyen bocsát rendelkezésre a már korábban megkötött megállapodások alapján folytatja. b. Ingóság: 5
A Budenz József Általános Iskola és Gimnáziummal kötött megállapodás alapján rendelkezésre állnak a kötelező eszközjegyzékben meghatározott tárgyi és eszközfeltételek. c. Egyéb bevételek: Alapító kezdő vagyona Alapítványi és egyéb támogatások Szülői hozzájárulás A költségvetési törvény által biztosított normatív támogatás 19. Rendelkezés az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon felett: Az intézmény működéséhez a fenntartó ingyen bocsátja rendelkezésre a szükséges vagyont, amely felett az intézmény vezetője önállóan jogosult rendelkezni. Az intézmény rendelkezésére áll a leltár szerint nyilvántartott állóeszköz állomány. a. Az intézmény igazgatója a vagyonnal és a kuratórium által évente jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan rendelkezik. b. Az átmeneti szabad kapacitást az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. c. Az igazgató a rábízott vagyon felhasználásáról évente írásban beszámolót ad a fenntartónak. 20. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény részben önálló gazdálkodó. a. Vagyontárgyait tevékenységének ellátásához a fenntartó jóváhagyásával szabadon használhatja. b. Gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat a fenntartó székhelyén, ill. az ebbéli feladatokkal megbízott külsős cég székhelyén látják el. c. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6
d. Az iskola az adott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. 21. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Budenz József Gimnázium Alapítvány kuratóriuma bízza meg 4 évre. Budapest, 2008. február 1. Dr. Ligeti Erika Budenz József Gimnázium Alapítvány Kuratórium Elnöke 7
Nevelési terv Az iskola helye, társadalmi háttere Iskolánk a II. kerületben található. Természeti környezetünk harmonikus, az épített környezet igényes, esztétikus. Az iskola és környezete Budapest zöldövezeti része, ahol leginkább a 80-as, 90-es évekre jellemző családi és társasházak, valamint új építésű villák, illetve lakóparkok a jellemzőek. A beiskolázási körzet azonban jóval tágabb térségeket ölel fel. E tekintetben az iskola tágabb környezetét alkotják Solymár, Nagykovácsi, Budakeszi, Páty és Telki települések is. Az elmúlt évtizedek migrációs folyamatainak köszönhetően, illetve a megváltozott városfejlődési dinamika következtében, iskolánk beiskolázási körzetében kiemelten magas számban élnek állami és önkormányzati vezetők, magas beosztású cégvezetők, magasan kvalifikált értelmiségiek, illetve vállalkozók. Maga a kerület már eddig is számos hírességnek adott otthont, a teljesség igénye nélkül olimpiai bajnokok, színészek, költők, filmrendezők, kiemelkedő tudományos munkát végzők sora élt, illetve él napjainkban is itt. Ezek a tényezők mind életminőséget, életvezetési attitűdöt jelentenek a nálunk tanuló diákoknak, számunkra pedig speciális feladatokat. Iskolánkról Iskolánkat 1992-ben alapították néven. Az intézmény fenntartója: Budenz József Gimnázium Alapítvány, amelynek besorolása közhasznú szervezet. OM azonosító: 035315. Székhelye: 1021 Budapest, Budenz utca 20-22. Az alapítvány működését a kuratórium segíti, amelynek jelenleg 3 tagja van. Az alapítvány képviseletét a kuratórium elnöke látja el. Az alapítvány gazdálkodását és működését Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A tanulóinkról Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a nálunk tanuló diákok személyiségüket tekintve rendkívül sokszínűek, eltérő mentális fejlettséggel, előzetes 8
tudásanyaggal, és természetesen változatos szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Többségében biztos egzisztenciával rendelkező szülők gyermekei. A szülők munkaterheiből adódóan következik, hogy alapvető készségeket nincs lehetőségük átadni gyermekeiknek. A pozícióikból eredően fokozott elvárásaik vannak tanulóink iskolai tevékenységével, eredményességével szemben. A teljesíthetőségről képzetük nincs, ami hosszantartó konfliktusforrást eredményez. Ez az állapot nem maradhat meg az iskolában töltött évek alatt, ellenkező esetben személyes problémáik tovább bővülnek a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal. A hiányzó alapkészségek miatt továbbtanulásuk, munkavállalásuk is lehetetlenné válhat, így a róluk való gondoskodás a társadalom számára erkölcsi és anyagi terhet jelent. Mivel diákjaink az iskolában töltik el az év nagy részét, egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a nevelést, a fejlesztést, az egyéni gondozás megvalósítását. A folyamat során biztos hátteret, kiszámíthatóságot, figyelmet és törődést biztosítunk számukra. Az elmúlt években sikeresen foglalkoztunk magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókkal, akik ma már a felsőfokú intézmények tanulói, a számításukat megtaláló felnőtt emberek. Az iskolánk, az innovatív pedagógia keretein belül a hangsúlyt elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztésére, az ismeretről a jártasságra, az ismeretek megtanításáról a képesség- és készségfejlesztésre, a motiváció kialakítására helyezi. A tanítás helyett maga a tanulás kerül előtérbe, maximálisan figyelembe véve a tanulási környezet, az információszerzés sokrétűségét. Tapasztalataink szerint a folyamat során a tanár elsősorban a tanulás facilitátorává válik. Az oktatás-képzés során előtérbe helyeződik a tanuló sajátos, egyéni igényeihez való igazodás. Az eredményesség és a minőség érdekében változatos módszereket alkalmazunk. Fő profilunk a komplex személyiségfejlesztés, valamint kiemelt szerepet szánunk a nyelvoktatásnak is. Tantárgyi struktúránk szerves részét képezik az önismereti, etika, mentálhigiéné és a tanulásmódszertan órák. A választható nyelveket angol, német, spanyol, francia magas óraszámban, bontott csoportokban tanítjuk. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve, minden évben nyelvi előkészítő osztályt indítunk az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 28.. 4. bekezdése alapján. 9
A 2006/2007-es évtől kezdődően, felmenő rendszerben bevezettük a kompetencia alapú oktatást, a következő területeken: matematikai logika; szövegértés-szövegalkotás; szociális-életviteli-környezeti kompetenciák; életpálya építés. Törekvéseink egybehangzanak a Közoktatási Törvény, a NAT, valamint a közoktatás távlati stratégiáját megalapozó szándékokkal, amit a kompetencia alapú oktatás módszerével valósítunk meg. 10
1. Alapelvek, célok, értékek Alapelvek: Humanista értékrendszer. Komplexitás elve: A biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a neveléssel-oktatással. Motiváció elve: A megismerési vágy legyen élő a tanulóinkban, gyakorolják kritikai észrevételeiket, maradjon meg a természetes kíváncsiságuk. Aktivitás elve: A tanuló legyen tevékeny részese a tanítás-tanulás folyamatának. Koncentráció elve: A tanítás során a különböző műveltségi területek összekapcsolódása. Önfejlesztő tevékenységek elve: Az életkornak megfelelő képességek és készségek kialakítása az önképzésre. Szemléletesség elve: Az ismeretszerzést megkönnyítő módszertani eljárások alkalmazása. Visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzések a tanulói tevékenységekről, ezek változásáról, a javítás lehetőségeiről. A pedagógus vezető szerepének elve: Az egyenlő partneri viszonyrendszerben, melyben a tanuló alanya a nevelés-oktatás folyamatának, a pedagógusnak segítő feladata van: a pedagógiai folyamat szervezésében; a tanulási légkör kialakításában; a személyiségfejlesztésében; a tevékenységek megszervezésében (Kt.19. 2. b). A bizalom elve: A tanár magatartása, és szakmai tudása általi hitelesség. A bizalom, a megértés, a tisztelet a tanuló személyisége iránt. Törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 11
A világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítésének elve (Kt.4. 2.b). A tolerancia elve: Az SNI tanulók integrálásával valósul meg Célok: Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban. Célunk a kulcskompetenciák kialakítása, az életen át tartó tanulási készségek kialakítása (matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális-életviteli kompetenciák, idegen nyelven folytatott kommunikáció, vállalkozói kompetenciák, IKT kompetenciák). Célunk az egyéni képességek kibontakoztatása, melyet módszertani kultúránk sokféleségével valósítunk meg (kooperatív módszerek, projektmódszer, pszichodráma módszere). Célunk: a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése az európaiság szellemében. Célunk: olyan tevékenységkínálat kialakítása, amely a diákok közreműködésével alakul ki és valósul meg. Az iskola működését úgy szervezzük, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak a kezdeményezésekre és a felelősséggel járó döntések meghozatalára. Segítjük tanulóink egészséges vitakultúrájának fejlődését. Célunk: olyan közösségi élet szervezése, ahol biztosítjuk a diákjogok gyakorlását. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint, saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Célunk tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Célunk a tanulói előrehaladás folyamatos követése, a tanulók rendszeres, komplex értékelése. A tanulás és értékelés folyamatának összekapcsolása. Értékelési rendszerünkkel ösztönzően hassunk a tanulói teljesítmény eredményességére. Célunk, hogy diákjaink sikerorientálttá váljanak. A produktív teljesítmény járuljon hozzá az iskola fejlődéséhez. Célunk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 12
Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával. Preventív tevékenységeink során megismerjék a drog, az alkohol, a dohányzás egészségkárosító hatását. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. Az IKT-eszközök alkalmazása az oktatás és az ismeretszerzés egész folyamatában (internet, interaktív tábla, e-tananyagok, projektmunkák). Értékek: A tantestület által fontosnak tartott és képviselt értékek: együttműködés, nyitottság, rugalmasság, tolerancia, aktivitás, szorgalom, eredetiség, tudás tisztelete kommunikációs készség, folyamatos tanulás igénye, bizalom, türelem, kitartás őszinteség, becsületesség, megbízhatóság, felelősségvállalás, érdeklődés, empátia, tisztelet és megbecsülés, kiegyensúlyozottság Ezen értékek mind hatékonyabb megjelenítése és megjelenése érdekében fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: egész életen át tartó, a személyes lehetőségek megragadására való törekvést; az értelmes, kreatív kritikai gondolkodást; a kommunikációs képességeket és készségeket; 13
a másokra figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést; az egészséges életmódra való törekvést; a munkafegyelmet, a törvénytiszteletet. Tartalmilag és módszertanilag sokszintű és differenciált oktatási programot készítünk, amely a tanulók adottságainak figyelembevételével elfogadható eredményre vezet az oktatásban és a nevelésben és csökkenti a beilleszkedési problémákat. Kiemelt hangsúlyt fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Csak az ember élhet szellemileg, testileg és lelkileg kiegyensúlyozott, harmonikus életet, aki tisztában van önmagával. A kellő önbizalom és magabiztosság szintén önismereti, önépítési indíttatású. A döntőképességet, az önismeretet és az önbizalmat azonban nem lehet elméleti úton fejleszteni. Ugyanakkor tanulható, fejleszthető iskolai körülmények között a pedagógiai tevékenységek, az interakciók kapcsán, amennyiben pedagógiai tudatossággal szervezzük a személyiségfejlesztést az iskolai nevelés során. 14
2. Nevelési feladatok 2.1. Személyiségfejlesztés A pedagógiai tevékenységünk alapja a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiségfejlesztés lényege a szocializáció. A személyiségfejlesztés célja: az önfejlesztő aktivitás fejlesztése, a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása. A személyiség komplex fejlesztése iskolánkban magában foglalja tehát az intellektuális szükségletek kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Gimnáziumunkba kerülő gyermekeink többsége speciális nevelést igénylő. Egyrészt tanulási nehézségekkel küzdenek, másrészt magatartási zavar jellemzi őket. Nagyon gyakori a figyelemzavar, a hiperaktivitás, bizonyos készségek hiánya, sőt testi fogyatékkal küzdő tanulóink is vannak. Tapasztalataink alapján csak a viszonylagos harmóniában élő gyermeki egyéniség fejleszthető. A korosztályra oly jellemző viselkedési formák, mint az időérzék teljes elvesztése, a kockázatvállalás kényszere, az önbizalom elvesztése, a motiválatlanság arra ösztönöz bennünket, hogy közös, rendszeres együttműködő tevékenységgel próbáljunk ezeken a magatartási szokásokon javítani, az alapismereteket elsajátíttatni. Kiemelten fontosnak tartjuk a jó iskolai élmény meggyökereztetését tanulóinkban, ugyanis az iskola nagyon jó eséllyel védi gyermekeinket a nagyobb ártalmaktól. Ennek sarkalatos pontja a jó gyermeki közérzetet biztosító tanári magatartás, amely egyben személyes példát nyújt tanulóinknak, amikor kialakítják a társaikhoz, másokhoz való viszonyulásukat. Mivel tanulóink sikereik többségét az előző évek folyamán általában iskolán kívüli tevékenységeik által szerezték, ezért nagyon fontos, hogy az oktatási folyamat szerves részét képezze az iskolán kívüli tevékenységek sora is. 15
Igyekezetünk arra irányul, hogy minél többször teret adjunk a tanulók önálló kezdeményezésének, ugyanis ebben a folyamatban élhetik meg gyermekeink személyiségük fontosságát. Munkánk során folyamatosan együttműködünk az iskolapszichológussal, a pszichodráma pedagógussal, meghívott külső szakemberekkel (nőgyógyász, drog, prevenciós szakorvos, egészségpszichológus). Önismeret-emberismeret A komplex személyiségfejlesztés részeként gimnáziumunkban minden tanuló önismereti, emberismereti órákon vesz részt. Ezeknek az óráknak a célja, hogy az iskolai közegben problémásnak minősített gyerekek számára olyan lehetőséget teremtsünk, ahol kifejezhetik, átélhetik saját értékeiket, ahol megfelelőnek, szerethetőnek, jól teljesítőnek érzik magukat. 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása, kiművelése Az intellektuális szükségletek alakításának középpontjában az információszerzés és az információfeldolgozás áll. Az információfeldolgozás függ a készségektől, képességektől és az értelemtől. Az értelem fejlesztésében két alapvető feladat emelhető ki: a tanulási motívumrendszer fejlesztése; a gondolkodási képességek fejlesztése. 2.2.1. A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei: a természetes kíváncsiság megőrzése (a problémamegoldó tevékenység élményt nyújtó folyamata) a megismerés élménnyé válása tapasztalási élmény (saját tudás, saját ismeret megszerzése, játékszeretet fejlesztése, kreativitás, szimuláció) teljesítményvágy 16
2.2.2. Az értelmi képességek fejlesztése: a tanulási képesség fejlesztése a gondolkodás fejlesztése a megismerés folyamatának gyakorlása a kognitív kommunikáció fejlesztése 2.2.3. Az esztétikai szükségletek fejlesztése az esztétikai szemlélődés kialakulásának igénye az élménybefogadás szükségének fejlesztése az alkotás igényének fejlesztése 2.4 Közösségfejlesztés A közösséghez való viszonyrendszer fejlesztése: szocializálódási készség fejlesztése (kötődés, empátia, tolerancia, segítségnyújtás); érdekérvényesítési, együttműködési képesség fejlesztése; magatartás fejlesztése, melynek legmagasabb rendű eleme: a jellem. A jellemfejlesztés az erkölcsi nevelés területein realizálódik. Fontos a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Fejlesztendő személyes motívumok: önérvényesítési motívumok (konfliktuskezelés, tolerancia, esélyegyenlőség, egészséges életmód); szuverenitás motívuma (önálló döntésre, cselekvésre, tevékenységre való vágy); önbecsülés, önbizalom, önszeretet motívuma. 17
Tevékenység Elvek/módszerek Felelősök Határidő Intellektuális Motiváció; szükségletek szemléletesség; fejlesztése. komplexitás; differenciálás. Értelmi képességek fejlesztése. Esztétikai szükségletek fejlesztése Folyamatos visszajelzés; kompetenciák fejlesztése; a gondolkodás fejlesztése; képességfejlesztés; differenciálás; kooperatív módszerek; interaktív óravezetés Elsősorban az ének, rajz irodalom, művészetek, média órákon az alkotásvágy felkeltése. Az élménybefogadás szükségének motivációs kialakítása. Szemlélődő magatartás kialakítása. Tárlatok, hangversenyek látogatása. Magatartás fejlesztése Dramatikus órák; differenciálással, csoportmunka, az adott szaktárgynál koncentrációval projektmunka Szaktanárok Szaktanárok Szaktanárok (ének, rajz, magyar, osztályfőnök), fakultációvezetők. Pszichodráma asszisztens, pszichológus, szaktanárok, osztályfőnökök Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. 18
Életmód szabályozása Emberismeret, Szaktanárok, Egész évben osztályfőnöki óra, osztályfőnökök folyamatosan. testnevelésóra és egyéb tantárgyi koncentráció; mentális nevelés 2.2.4. A közösségfejlesztés céljai Pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek, pl. osztályok és nagyobb pl. évfolyamok és az egész iskola tanulóiból álló közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése. A közösség tagjainak együttműködésével hozzon létre értékeket, teremtsen hagyományt és ápolja is azt: tanulmányi és egyéb (pl. szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelmi) versenyek, megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, rendezvények, pl. Mikulás, Karácsony, sportnap, Európa nap, Esélyegyenlőségi nap, Emberjogi nap, Fordított nap, szalagavató bál, ballagás, színházi előadások megtekintése, múzeumlátogatás. Rendszeresen szervezünk egy és többnapos kirándulásokat, ahol a gyerekek megismerhetik hazánk és a különböző népek hagyományait és kultúráját. Célunk, hogy a közösségi célokért tenni akaró, aktív gyerekekből álló, demokratikus elvek alapján működő közösségeket hozzunk létre. Olyan közösségeket, amelyek tagjai ismerik és betartják az iskolai szabályokat, pl. a házirendet. Magukénak vallják az iskola értékrendjét. Óvják az iskola berendezéseit, eszközeit. Alakítsuk ki bennük az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatukat. Olyan osztályközösségeket fejlesszünk, ahol a gyerekek tisztelik társaikat és a felnőtteket, elismerik egymás eredményeit. Elfogadják és tisztelik egymás személyiségét, toleránsak a problémával küzdő társaikkal szemben, segítik őket a nehézségek leküzdésében, az esetleges kudarcok elviselésében. 19
2.2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alkalmazási terület: Az iskola valamennyi tanulója (9-13. évfolyam) A folyamat leírása: Tevékenység Módszer Felelős Határidő Megfigyelés, közösségi 9. osztályok indítása, célok, tervek Osztályfőnökök közösséggé meghatározása, Szaktanárok szervezése gólyatábor, I. félév Az iskolai szabályok házirend betartása, A házirend ismertetése, a Budenz Alapítványi a nevelési helyzetek Tanév elején és Pedagógusok Gimnázium elemzése, értékelése. folyamatosan. értékrendjének Példamutatás. belsővé válása Együttes élmény, Tanulmányi, művészeti, Iskolavezetés, Munkatervben hagyományok teremtése, ápolása környezetvédelmi, sport-versenyek. Ünnepségek, munkaközösség vezetők, pedagógusok meghatározott időpontban. rendezvények: Mikulás, Osztályfőnökök karácsony, szalagavató bál, farsang, fordított nap, ballagás, színház-, mozi-, koncertmúzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, projekttáborok, sí táborok, emberjogi nap. 20
2.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.3.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Intézményünk minőségszemléletének alapelve: az emberi oldal, esélyegyenlőség, önmegvalósítás, azaz a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának lehetősége és szabadsága. Az iskolai tevékenységrendszerünk olyan pedagógiai-pszichológiai folyamat, amely során valaki a korábbinál autonómabb, spontánabb, önmagában szilárdabban bízó, önmagáért és másokért felelős emberré válik. A diák annak élményét élheti át, hogy azonos lehet saját értékével. Az integráció előkészítő szakaszában mindezek az értékek már megjelennek, de teljes valójában az inkluzív oktatás tudja a fenti elképzeléseket megvalósítani. Inkluzión a pedagógiában a befogadást értjük, amely a speciális nevelési szükséglet fogalmának újragondolásából indul ki. A személyiséghez alkalmazkodó nevelői környezetben (személyi és tárgyi) biztosítható a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek optimális fejlődése. Mindezekből logikusan következik, hogy előnyben kell részesíteni az egyéni fejlesztést az osztálymunkával szemben. Kitüntetett szerephez kell jusson a kreativitás, a helyzetfelismerés és a döntési képesség, az önállóságra nevelés és a kapcsolatteremtő készség. Fontos az egyéni haladási ütem figyelembe vétele, a tantárgyi integráció, a gyermek egyéni sajátosságaira épülő ismeretek elsajátítása. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek esetében tanulási nehézségről van szó, ami teljesítménygyengüléshez, esetleg regresszióhoz vezet. A tanulási kudarc komplex jelenség, az egész személyiség problémája. Azért van szükség a tanulási zavarok időbeni felismerésére, mert a legtöbb beilleszkedési zavar mögött ez feltételezhető. A segítségnyújtásban az egész tantestület együttes és következetes, megértő és megsegítő 21
szemléletére van szükség. Meg kell említeni még a hiperaktivitást és figyelemzavart, mert ezek a problémák ritkán, de párosulhatnak a tanulási zavarral. Az ilyen problémákkal küzdő tanulóknak is állandó megerősítést kell, hogy kapjanak, mert elvesznek az ingerekben. Fontos számukra az érzelmi biztonság, az egyéni foglakozás. Az empátiás kapcsolat elengedhetetlen. A részképesség zavarokkal küzdő SNI tanulóink az iskola vagy a szülő kérésére a pedagógiai szakszolgálatok által kiadott szakvélemény alapján egyéni fejlesztésben részesülnek, amelynek programját a pedagógusok készítik el, egyéni fejlesztési terv formájában. A fejlesztés tartalmát a szülővel egyeztetjük, annak végrehajtását folyamatos kontrollal ellenőrizzük. Az előrehaladást esetmegbeszélő foglalkozásokon az összes szaktanár részvételével követjük nyomon. Az egyéb nehézségekkel küzdő tanulóink számára a szülő és gyermek beleegyezésével az iskola szakpszichológusa tud segítséget nyújtani. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, úgy a nevelési tanácsadó segítségével tud az intézmény hatékonyan segítséget nyújtani a gyermek és a szülő számára. 2.3.2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A képesség- és készségfejlesztés az iskola minden pedagógusa számára állandó feladat. Olyan tevékenység, amely az iskolai munka minden színterén állandóan jelen van. Különös hangsúlyt fektetünk a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra, amennyiben erre nincs lehetőség az iskola keretein belül, a valamiben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóinkat oda irányítjuk, ahol a tehetségüknek, képességüknek a legmegfelelőbb fejlesztést, foglalkozást kaphatják. Tevékenység Módszer Felelős Határidő A tehetség megfigyelés Tanár, szaktanár, folyamatosan felismerése osztályfőnök, szabadon választott óra speciális képességeket mérő tesztek Tehetségfejlesztő pedagógus, pszichológus tanév eleje a tehetség 22
Tehetség/ képességfejlesztés (iskolán belül) felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata egyéni fejlesztés differenciált tanóravezetés Adott szakórákon a felelős szaktanárok A fejlesztést végző pedagógus, szaktanár Minden pedagógus folyamatosan folyamatosan folyamatosan speciális kiosztása feladatok Adott osztályfőnök, választott szakkörvezető szaktanár, szabadon óra, folyamatosan fakultáció Szabadon választott óra vezetők folyamatosan emelt szintű képzések Iskolavezetés, szaktanárok érintett folyamatosan Tehetség/ képesség fejlesztés (iskolán kívül) versenyeztetés, a tehetség kipróbálását elősegítő szakirányú iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyeken kapcsolatok kialakítása felsőoktatási intézményekkel, különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére Szaktanár, szakkörvezető, szabadon választható órák vezetői, Minden pedagógus folyamatosan folyamatosan projektoktatás Projektvezetők folyamatosan A fejlesztés hatékonysága, értékelése speciális előadások, szakmai programok, kirándulások, csereutak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények összegzése, értékelése felvételi eredmények értékelése Adott szakkörvezető, fakultációvezető, munka- Iskolavezetés, közösségvezetők Szaktanárok, osztályfőnökök szaktanár, félévkor és év végén 23
2.3.3. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Csak akkor lehet eredményes, ha a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, és ennek kapcsán szoros együttműködés alakul ki valamennyi résztvevő között. A gyermekvédelemnek alapvetően két nagy területe van: Az egyik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés. Környezetünkben a veszélyeztetésnek és a hátrányos helyzet kialakulásának többféle formája jelenik meg. Családok szétesése, alacsony kereset, munkanélkülivé válás, a nagy családról való gondoskodás terhe, érzelmi, erkölcsi elhagyottság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, magatartászavarok. A másik terület az intézmény valamennyi tanulóját érintő preventív és felvilágosító tevékenység. Ez akkor lesz hatásos, ha az ártalmak és veszélyek bemutatásával párhuzamosan felvértezzük tanulóinkat a védekezési lehetőségekkel. Hasznos tevékenységek, tartalmas életcélok felé irányítjuk figyelmüket. A folyamat megnevezése: Gyermek-és ifjúságvédelem Alkalmazási terület: az iskola valamennyi tanulója kiválasztott tanulók (rászorultság szerint) 24
A folyamat leírása: Tevékenység Módszer Felelős Határidő A veszélyeztetett és a hátrányos tájékozódás, helyzetű tanulók kiszűrése megfigyelés, beszélgetés Egészséges életmód, kulturált előadások, szabadidő, bűnmegelőzés, drog programok, prevenció, függőségek, önismeret-és emberismeret óra, beszélgetések viták Osztályok év eleji és igény tájékoztatás, szerinti látogatása, fogadóórák beszélgetés diákoknak és szülőknek, kapcsolat a DÖK-kel Aktív részvétel iskolai értekezleteken, megbeszéléseken, az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken Szükség esetén kapcsolat egyeztetés, felvétel a külső, gyermekeket megbeszélés segítő kerületi intézményekkel Gyerm.véd.felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, pszichológus, védőnő szeptember végéig átfogó, utána folyamatos Gyerm. véd. felelős, folyamatos osztályfőnökök, szaktanárok, külső előadók, Gyerm. véd. felelős folyamatos Gyerm. véd. felelős folyamatos Intézményvezető, folyamatos osztályfőnök 25
A gyermekvédelmi felelős kapcsolatrendszere Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Kerületi Gyermekvédelmi Munkaközösség Esetenként egyéb fővárosi intézmény Külső kapcsolatok kerületi szint Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi felelős Osztályfőnöki mk. Szülői ház Szaktanárok Diákok DÖK Pszichológus Logopédus Iskolaorvos Iskolavezetés Belső kapcsolatok 2.3.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátránnyal küzdő tanulóink számára több lehetőséggel szolgálunk: Évfolyamonként egy tanuló tandíjmentességben vagy tandíjkedvezményben részesül. A tankönyvellátásról szóló törvény alapján a szociálisan rászoruló tanulók számára ingyenes tankönyvellátást biztosítunk. 26
2.3.5. Tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak önhibájukon kívül kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral pl: diszgráfia küzdenek és az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolapszichológus vagy más szakember - nevelési tanácsadó segítségét is. Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet, továbbá biztosítja a helyet és az időpontot a pszichológus számára a kezeléséhez. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá - szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker mint tudjuk gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. 27
Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük, és részt veszünk bennük. 2.3.6. Az eredményes pedagógiai munka érdekében alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek Az oktatás nevelés során rendszeresen alkalmazott módszerek a következők: kooperatív technikák; pszichodráma módszer; projektmódszer; differenciálás; tanulásmódszertan; egyéni fejlesztés. Kooperatív technikák Az Európai Unióban végzett un. Pisa-felmérés tanulságai új kihívások elé állítja a tanítástanulás folyamatában résztvevőket. A felmérés eredményei megkérdőjelezik a hagyományos oktatási folyamat eredményességét, amelynek során a tudás megszerzésének módja jórészt csak a tanár előadásán és az ún. frontális osztálymunkán alapul. A magyar diákok az európai átlagot tekintve jelentős elmaradást mutatnak a kulcskompetenciák fejlettségének területein, úgymint a matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális és életviteli kompetencia. A korábban csak a mechanikus tudás elsajátítására alapozó oktatási rendszerünk ezért megújításért kiállt. Nem elegendő csupán a tananyag elsajátítása és annak lexikális jellegű visszaadása, hanem az alkalmazott tudás, a gyakorlatban is hasznosítható, az információszerzésen alapuló tanulási folyamatra van szükség, amelynek időbeni határai ma már kitolódnak az élethosszig történő tanulás képességének elsajátításáig. 28
A tanítás-tanulás folyamatának átalakítására, korszerűbbé tételére az ún. kooperatív tanulási technikák mind gyakoribb alkalmazását vezettük be. Kutatások bizonyítják, hogy ez a tanulási forma pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére, növeli az osztályok általános teljesítményét, javítja az önbecsülését és a diákok elmélyülését az adott témában. A kooperatív tanulás segíti a diákok kreativitásának fejlődését, növeli az aktivitásukat és érdeklődésüket a tanulmányaik során. A csoportmunkán alapuló munka bármely tantárgyban sikeresen alkalmazható oktatási forma, iskolánkban a matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, történelem, magyar nyelvés irodalom valamint az idegen nyelvek oktatásában is sikeresen alkalmazzuk. Diákjaink visszajelzései egyértelműen bizonyítják, hogy a tanulók együttműködésére, az egyéni felelősség vállalására alapuló tevékenységi formákban a tanulók képesek megosztani egymással erősségeiket és fejleszthetik gyengébb képességeiket, együttműködési készségüket, miközben jelentősen javulnak a konfliktuskezelési technikáik is. Pszichodráma módszer A pszichodráma módszer leggyakoribb alkalmazása az önismeret, emberismeret, társadalomismeret órákon valósul meg. Elsődleges eszköze a szociális-életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének. Ebben a terápiás értékű formában a gyermek és a felnőtt azonos helyzetben van, teljesen egyenrangú partnerek. A szimbolikus sík kizárja a rossz teljesítmények lehetőségét is. Így a gyerekek olyan élményekhez jutnak, melyek a mindennapi életükben nem fordulnak elő. A tanulók sajátos nyelvükön, játékban, szimbólumok által szólalhatnak meg. A játék gyakorlatilag nagyon tág teret biztosít számukra, ezáltal sokkal autentikusabban mernek megnyilvánulni, mint egyébként, a mindennapok valóságában. A módszer cselekmény-akció-katartikus, élményt élménnyel gyógyít. A gyermek pszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. Éppen ezért, a nem eléggé szeretett gyerekek a közös élményben alakíthatják ki a szociális együvé tartozás, a kölcsönösség érzését. A csoportvezetők legfontosabb feladata a gyermekek elfogadása, s ha ez csoportnormává tud válni, akkor a biztonságérzetét elvesztett gyerek vissza tudja nyerni az önértékelését. Új 29
szerepeket vállalhat, próbálhat ki. A pszichodráma a szociális érés eszköze, mert a közös improvizáció összekapcsolja a résztvevőket. Nem dolgozható ki közös drámai cselekmény együttműködés nélkül. Projektmódszer A 2005/2006-os tanévben iskolánk felmenő rendszerben bevezette a projektoktatást. Intézményünkben a projektmódszer leggyakoribb alkalmazást a természettudományos tantárgyakban, (földrajz, biológia, kémia, fizika), illetve a történelem és a társadalomismeret tantárgyban nyer. Tanulóink a tanév során kétszer projekttáborban vesznek részt, amely táborok helyszíne Magyarország Nemzeti Parkjai. Az öt év alatt diákjaink bejárják és komplex módon megismerik, feldolgozzák Magyarország 10 nemzeti parkját. A tábort a helyszínnek és a kiemelt feladatnak megfelelően több szaktanár kíséri, biológia-kémia, etika-emberismeret és földrajz-testnevelés, történelem, angol szakos kollégák. A szaktanárok munkáját segítik a nemzeti parkok munkatársai, szakvezetői is. Az első négy tanév programjai: Balatoni Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park A projekttevékenység során fejlesztett kompetenciák szociális életviteli és környezeti kompetenciák; az együttműködési készség; a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség, a megfigyelőképesség; 30
az önálló aktivitás; a csapatmunkában történő munka tanulását, elsajátítása; alkalmazkodó készség; a környezettudatos magatartás kialakulása, megerősödése; az IKT kompetenciák; a magyar-és idegen nyelven folytatott kommunikációs készség; a vállalkozói kompetenciák; a lényegre törő jegyzetelés elsajátítása; a szakanyagok gyűjtésének, szelektálásának módszerének megtanulása; komplex témafeldolgozás; a tanár-diák viszony ember közelibbé válása; életvezetésük szerves részét képezze a természet szeretete és a természet diktálta törvények elfogadása és tisztelete. Tanulásmódszertan Tanulóink a 9. osztályban, tantervbe iktatva tanulásmódszertan órákon vesznek részt. A tanulásmódszertan nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy, inkább egy képességfejlesztő tréning, éppen ezért az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el. Tanításából akkor származik igazi és tartós haszon, ha a szaktárgyak tanulásánál a gyerekek valóban hasznosítják az elsajátított képességeket, illetve módszereket. Ehhez az intézményben tanító tanárok együttműködése elengedhetetlen! Célkitűzések: a tanulás örömének, szabadságának visszaadása, az iskolához való pozitív viszony kialakítása, a tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, személyiségépítés. 31
Követelmények: A tanulókat nem értékeljük osztályzattal, hanem félévenként írásbeli értékelést kapnak, amely kiterjed a tanuló előmenetelére, tanulási magatartására, a képességekben tett fejlődésére, kijelöli a tanuló teendőit a következő időszakra. A módszerek részletesebb leírása a Helyi tantervben található. 2.4. Egészségnevelés, környezeti nevelés 2.4.1. Egészségnevelési program Az egészségmagatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet, kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. Önismeret, önértékelés fejlesztése (ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok). Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket. Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése (az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése). Esélyegyenlőség biztosítása (gyermekvédelem). Az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők ismertetése. Hiteles közvetítés (pedagógusok, kortárssegítő csoportok). Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás. Tantárgyi lehetőségek feltérképezése. 32
A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre. A gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás. A az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza. Arányos napi terhelés Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat viselésére A mindennapos testmozgás igényének kialakítása. Az egészséges környezet Az egészséget támogató környezet kialakítása ld.: Környezetnevelési program Megvalósítandó programok: szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos izzók felszerelése; az iskolai bútorok folyamatos cseréje. Az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés Előadások szervezése Drogprevenció Információgyűjtés; előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása; osztályfőnöki órák; emberismereti órák; szülőknek szervezett előadások. Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, iskolaorvos. 33
Az iskolaorvos és a védőnő közösen végez komplex szűrővizsgálatokat a 9, 11. osztályokban. Feladatuk még: a szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése és gyógytestnevelési besorolások. Korcsoport Szűrések 9. 11. oszt. látásélesség 9. oszt. színlátás 9. oszt hallásvizsgálat 9. 11. oszt. golyvaszűrés 9. 11. oszt. mozgásszervek, orthopédia: gerinc, lúdtalp, súly-és magasságmérés 9. 11. oszt. vérnyomásmérés Aktív testmozgások Sportkörök Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük. Lehetőségeink: kosárlabda, falmászás, floorball, röplabda, futball. Szabadidő kibővítése Kerti pálya használata, síelés, korcsolyázás, úszás, stb. Baleset megelőzés Módszer Felelősök Határidő Általános baleset- Baleset Osztályfőnökök - az Szeptember, első védelmi helyzetek, megelőzésére, ismertetés tényét, tanítási nap. szabályok az felkészítés a tartalmát iskolában. balesetveszélyes dokumentálni kell. helyzetek 34
Baleset megelőzés az iskolán kívül, külső helyszíneken. Balesetvédelem a szakórákon. Elsősegélynyújtás oktatása. felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. Tanulmányi kirándulások, sítáborok, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Kémia, fizika óra: a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülése nélküli végzése. Biológia és testnevelés órák keretében. Osztályfőnökök Kísérőtanárok Testnevelő Az aktualitásnak megfelelően. Szaktanárok Első tanórán, folyamatos Biológia és testnevelő tanárok Az óra anyagába építve. 35
2.4.2. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését (NAT 2003). A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban 36