PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004.
2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai, eszközei, eljárásai...4 Alsó tagzat céljai feladatai, eljárásai...4 Felső tagzat céljai, feladatai, eljárásai...5 Különleges gndzás pedagógiai elvei...6 III. Személyiségfejlesztés...7 IV. Közösségfejlesztés...8 V. A személyiségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai tevékenység...8 Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység...9 Tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenység...10 Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk10 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram...13 Szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység...14 VI. A pedagógiai prgram végrehajtásáhz szükséges eszközök...15 VII. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése...15 VIII. Egészségnevelési prgram...17 IX. Környezetnevelési prgram...20 HELYI TANTERV I. Tantárgyi rendszer és óraterv...22 Tantárgyi rendszer és óraterv 1-4. évflyam...23 Tantárgyi rendszer és óraterv 5-8. évflyam...23 II. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei...25 III. Magasabb évflyamba lépés feltételei...25 IV Ellenőrzési és értékelési rendszer...26 Ellenőrzés...27 Mérés...27 Értékelés...29 Magatartás, szrgalm értékelése...30 V. Az tthni felkészüléshez előírt feladatk meghatárzásának elvei...31
3 Mttó: Hinni és szeretni minden nemzedéknek újra és újra meg kell tanulni! NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nevelő-ktató munkánk srán a személyiségfejlesztés érdekében alapelvként tartjuk szem előtt egy derűs, humánus, gyermekközpntú intézmény működését, melynek legfntsabb feladata diákjai személyiségének fejlesztése, képességeinek kiteljesítése. Fntsnak tartjuk a tanulói esélyegyenlőség biztsítását, mely száml a tanulók eltérő fejlődési ütemével, segíti a lemaradókat és a tehetséges gyerekek hatékny képzését. Az intézmény legyen a helyi társadalmi-gazdasági környezetbe szrsan beépülő, a település arculatának megfelelő, krszerű iskla, mely támaszkdik hagymányaira, figyelembe veszi az isklahasználók érdekeit, ugyanakkr újító, vállalkzó szellemű is. Isklánk a gyermeki személyiség egészséges fejlődése érdekében rendszeres, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcslatt tart a tanulók szüleivel és családjával. A családi és isklai nevelés a gyermekek mindenek feletti érdekét szem előtt tartva segítse a tanulókat abban, hgy önmaguk teljességére törekvő, kiegyensúlyztt, egészséges felnőtté váljanak.
4 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Alsó tagzat Célk és feladatk Az isklába lépő kisgyermeknél óvni és tvábbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitttságt. Átvezetni a gyermeket az óvda játékközpntú tevékenységeiből az isklai tanulás tevékenységeibe. Fgéknnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcslatk, majd a tágabb társadalm értékei iránt. Teret adni a gyermek játék-és mzgás iránti vágyának, segíteni természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában elemi ismereteket közvetíteni, alapvető képességeket és készségeket fejleszteni. Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat-és prblémamegldáshz, megalapzni a tanulási szkáskat. Fejleszteni a feladattudatt, a kitartás képességét és előmzdítani érzelemvilágának gazdagdását. Egyéni képességek kibntakztatása. A szciális, kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányk csökkentése. Tudatsítani a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus, kultúrált magatartásfrmákat, szkáskat. Eszközök, eljárásk Mzgásigény kielégítése, mzgáskultúra megalapzása. Mzgáskrdináció, ritmusérzék és a hallás fejlesztése. Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, szkásk alakítása. Az érzelmi élet gazdagítása, az önismeret és önértékelés fejlesztése, a társas kapcslatk igényének erősítése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapzása, helyes magatartásfrmák megismertetése és gyakrlása. A krtárs kapcslatk megerősítése, elemi államplgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. Biztnságs szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az elemi készségek és képességek kialakítása. A mentális képességek céliránys fejlesztése, az önálló ismeretszerzés és önművelés alapzása. Az életkri jellemzők figyelembevételével megválaszttt taneszközök használata. Kreativitás fejlesztése, differenciált fejlesztés. A művészeti, gyakrlati és közismereti készségek
5 fejlesztésében az egyensúly betartása. A tanulók egészséges terhelése. Személyre szóló fejlesztő értékelés. Felső tagzat Célk és feladatk Flytatni az alsó tagzat nevelő-ktató munkáját, a készség-és képességfejlesztést. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni a tanulókat a tvábbtanulásra, előkészíteni őket a társadalmba való majdani beilleszkedésre. Fejleszteni a tanulókban azkat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmnikus, knstruktív kapcslathz szükségesek. Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Gyakrlati módn tudják igazlni a megbízhatóság, a becsületesség, a szavahihetőség érzését. Tudatsítani a közösség demkratikus működésének értékeit és szabályait. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fgalmát, ezek fntsságát a közösségben. Felkészülés a jgk és kötelességek törvényes gyakrlására. A demkratikus nrmarendszer kiterjesztése a természeti és épített környezet felelősségére, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagymányk áplására való nevelés. Fejleszteni a nemzeti aznsságtudatt, képviselni az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíteni az Európáhz tartzás tudatát, elősegíteni más népek hagymányainak, szkásainak, életmódjának megismerését. Figyelmet frdítani az emberiség közös prblémáinak bemutatására. Eszközök, eljárásk A test és a lélek harmnikus fejlesztése a mzgásigény kielégítésével a mzgáskultúra, a mzgáskrdináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével. A kncentráció és a relaxáció képességének alapzása. Az egészséges életmódban a tudatsság szerepének bemutatása. Az érzelmi intelligencia mélyítése, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése. Az együttműködés értékének tudatsítása a családban, a társas kapcslatkban. A barátságban, csprtban. Az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánats összhangjának felismertetése. A nemzedékek közötti és krtársi kapcslatk megerősítése. Az államplgári ismeretek gyakrlati értelmezése, a mindennapi élettel kapcslats praktikus ismeretek nyújtása. Az alapműveltség fejlesztése a mentális képességek céltudats fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapzásával, gyakrltatásával. Gyakrlatközpntúság, alkalmazható tudás gyarapítása, a prblémamegldó képesség, gndlkdás fejlesztése. A tanulás tanulása, az önálló tájékzódás, az infrmatika alkalmazása, idegen nyelven történő kapcslatteremtés. Az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, kreatív fejlesztése, az ismeretek tapasztalati megalapzása. Kperatív-interaktív tanulási technikák és tanulási módk szerepének növelése. Megfigyelés, kísérlet, új infrmációs és kmmunikációs technikákat alkalmazó
6 anyaggyűjtés, mdellezés, szerepjáték stb. Az önbizalm növelése, személyre szabtt, fejlesztő értékelés. Különleges gndzás A Némann Valéria Általáns Iskla a Kt. 30. értelmében és alapító kirata szerint gyógypedagógiai nevelésben-ktatásban részt vevő intézmény. A sajáts nevelési igényű, enyhe fkban értelmi sérült tanulók a többi tanulóval együtt közös nevelésben, ktatásban részesülnek, valamint a fgyatéksságnak megfelelő pedagógiai célú fglalkzáskn is részt vesznek. A pedagógiai kncepciót meghatárzó elvek Nemzeti alaptanterv, közös, általáns és részletes követelményeinek érvényesítése a különleges gndzás keretében A közös követelmények beépítése minden tantárgyba és tantárgyi mdulba Az általáns fejlesztési követelmények megjelenítése a fejlesztendő készségek és képességek srában A részletes fejlesztési követelmények tekintetében a tanterv igazdik a fgyatéksság,, a tanulók egyedi sajátsságaihz A tanulók mzgásállaptának kiemelt kezelése, a sprtra, játékra, mzgásra szánt időkeret biztsítása A személyiségfejlesztés kmplex feladatként való megvalósítása Az irányelvekben megfgalmaztt méltánysságk biztsítása (hsszabb idő a követelmények teljesítéséhez, átmeneti, tartós, vagy eseti mentesítés a követelmények vagy értékelés alól, differenciált bánásmód)
7 III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Legfntsabb feladatunk, hgy a Pedagógiai Prgramban képviselt értékek, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás elérjék azt a célt, hgy a tanulók - adttságaikkal, fejlődésükkel, isklai és isklán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki személyiségüket. Ezért nevelési, tanítási-tanulási flyamatunk: Teret ad a színes, skldalú isklai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat. Hzzájárul életmódjuk, mtívumaik, szkásaik, az értékekkel történő aznsulásuk fkzats kialakításáhz. Feladataink: Az alapvető emberi értékek megismerése, tudatsítása, meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való igény kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcslatk fntsságának tudatsítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kmmunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibntakztatására vnatkzó igény felébresztése. A kitartás, a szrgalm, a céltudatsság az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely, lakóhely és a haza múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti és helyi hagymányk, a nemzeti kultúra ismerete, emlékeink, tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismerése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, prblémák iránt. Igény felkeltése a közéletben való részvételre. Az emberi munka fntsságára való rálátás. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakrltatása. Egészséges, edzett személyiség frmálása, az egészséges életmód, az egészségvédelem tudatsítása. Testileg és mentálisan is egészséges személyiséggé válás segítése.
8 IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösségfejlesztés az a flyamat, az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. A személyiségfejlesztés részint a közösségi ráhatásn keresztül érvényesül. Feladataink: Az isklai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, valamint ezek tudats, tervszerű fejlesztése. A kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartásmódjától közelíteni kell az önmagát irányítani és értékelni tudó személyiséggé váláshz. Szerezzenek személyes tapasztalatkat az együttműködés, a környezeti knfliktusk közös kezelése és megldása terén. A hn-és népismeret ktatása segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való harmnikus kapcslat kialakítását. A tanulók legyenek nyitttak, megértők a különböző szkásk, életmódk, kultúrák, vallásk, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A beteg, sérült és fgyatéks emberek iránti elfgadó és segítőkész magatartási attitűdök alakítása. A kmmunikációs kultúra középpntjában az önálló ismeretszerzés, véleményfrmálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének képességei álljanak. V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ, ÉS A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az isklai nevelési-tanulási flyamat megszervezésekr feladatunk a tanulói aktivitás biztsítása, a tanulás mtiváltsága, az egyéni képességek hatékny kibntakztatása a tehetséges tanulók gndzása, a tanulásban akadályzttak segítése. A személyiségfejlesztés legfntsabb isklai színtere a tanítási óra, kiemelt feladat a differenciált fglalkztatás, az egyéni képességekhez igazdó pedagógiai módszerek, munkaszervezési és számnkérési frmák alkalmazása. Élünk a jgszabályi keretben meghatárztt lehetőségekkel, mint a képességkibntakztató felkészítés és integrált nevelés. A személyiségfejlesztést az egyéni képességek kibntakztatását, a tehetségek gndzását, a gyengék felzárkóztatását az alábbi: Tanórán kívüli fglalkzásk és közösségi színterek segítik: - Krrepetálás, felzárkóztatás
9 - Napközis fglalkzás - Egyéni fejlesztés - Isklai könyvtár egyéni (önképzés) és csprts használata - Az isklai létesítmények, eszközök (számítógép, trnaterem) egyéni és csprts használata felügyelet mellett - Nívócsprts ktatás - Tehetséggndzó szakkörök - Tanulmányi és művészeti versenyek, vetélkedők - DSE fglalkzásk és sprtversenyek - Egészségnevelő versenyek, pályázatk - Középisklára felkészítő fglalkzás - Tanulmányi kirándulás lehetőségének biztsítása igény szerint, a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük - Hagymányőrző tevékenységek A területileg illetékes egyházak által szervezett hit- és vallásktatásban való részvétel az iskla nevelő-ktató tevékenységétől függetlenül Diákönkrmányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenységek segítésére az isklában diákönkrmányzat működik. A diákönkrmányzat munkáját az alapszabálynak megfelelően 4-8. sztálykban megválaszttt küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat tevékenységét az igazgató által megbíztt nevelő segít. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek: - Rendszeres kapcslattartás az óvdával, a gyámügyi előadóval, isklarvssal, védőnői szlgálattal, gyermekjóléti szlgálattal, nevelési tanácsadóval, ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel, a tanuló családjával - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar kainak feltárása - a nevelő és tanuló személyes, bizalmra épülő kapcslata, egyéni bánásmód - egyéni beszélgetések, önismeret, önbizalm, knfliktuskezelés fejlesztése - az egyéni képességekhez igazdó tanórai fglalkztatás, ptimális terhelés, mtiváció - szakvélemény alapján egyéni fglalkzás biztsítása - az egyéni fejlesztési terv kidlgzása, megszervezése és lebnylítása - törekvés arra, hgy a tanuló minél több sikerélményhez jussn a tanórákn és a tanórán kívüli tevékenységek srán
10 - szülők és családk nevelési gndjainak segítése
11 Tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenység - krai felismerés, - a tehetségek számbavétele - tantárgyi prgramk követelményeit magasan túlteljesítő diákk számára a fejlesztés színtereinek meghatárzása - a tehetséges tanulóknál a hiánysságk, gyöngeségek kainak felderítése (rssz tanulási módszer, mtiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra - a munkakedv elveszítésének, az aszciális magatartás kifejlődésének megelőzése a tehetségek peremre kerülésének preventív kezelése - gazdagítás, elmélyítés (önálló tanulói munkák, kiselőadásk elkészítése prblémamegldó háziversenyek) - differenciálás, individualizált ktatás - egyéni tanulási stílus, az önművelés igényének kialakítása Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az isklában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusk gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése - a tanulók és a szülők tájékztatása azkról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak - családlátgatáskn vesz részt a veszélyeztető kk feltárása érdekében - a veszélyeztető kk megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szlgálatt - segíti a Gyermekjóléti Szlgálat tevékenységét - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támgatás megállapítását kezdeményezi - tájékztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős prgramkról - együttműködik a szabadidő szervező kllégával - együttműködik az sztályfőnökökkel és az sztályfőnöki munkaközösség vezetővel, a Diákönkrmányzatt segítő tanárral
12 Az iskla, illetve az ifjúságvédelmi felelős tájékztatási kötelezettsége: A tanulókat tájékztatja: az iskla ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikr, hl érhető el), az isklán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szlgálat, Családsegítő Közpnt, Nevelési Tanácsadó) az isklán kívüli segítő szervezetekről (segélytelefnk) A szülőket értesíti: az isklai ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikr és hl érhető el), az isklai és isklán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. A pedagógus kllégákat tájékztatja: gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről, tvábbképzési lehetőségekről, pályázati lehetőségekről, szakirdalmról. Az iskla gyermekvédelmi tevékenysége hárm területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető kk megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Az isklai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátránys helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Prevenciós lehetőségek: személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalm kialakítás közösségfejlesztés egészséges életmódra nevelés (sztályfőnöki órák, meghívtt előadók,) drg-prevenció (meghívtt előadók, sztályfőnöki órák, sprtnap) egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (isklarvs, védőnő) Prblémák, kk feltárása A gyermekvédelmi prblémák feltárásának az a célja, hgy a gyermekek prblémáit az iskla a Gyermekjóléti Szlgálat segítségével minél hatéknyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlysabbá válásukat Hátránys helyzetű fiatalk segítése érdekében évente az sztályfőnökök segítségével fel kell tárni a veszélyeztetettség kait: túlságsan krlátk közé szrítás) tanulási prblémák (gyenge vagy közepes képességű tanulók családi prblémák (válás, elhanyagló nevelés vagy éppen a tanulási nehézségei, pszichés zavark) szciális prblémák (rssz lakáskörülmények, munkanélküli szülők) kulturális különbségek (szülők alacsny isklázttsága, műveltségi szintje) egészségügyi prblémák A veszélyeztetett tanulók prblémáinak kezelése érdekében az sztályfőnökök közreműködésével fel kell tárni a veszélyeztetettség kait (elhanyagló nevelés, a családban a devianciák halmztt előfrdulása /alkhl, drg, brutalitás, bűncselekmény /, súlysabb egészségügyi prblémák). A legfntsabb a krízishelyzet enyhítése. Ennek érdekében fel kell
13 venni a kapcslatt a Gyermekjóléti Szlgálattal, illetve egyéb segítő vagy társadalmi szervezetekkel. Okk megszüntetése: A tanulók fejlődését veszélyeztető kk megszüntetése érdekében isklánk együttműködik a területileg illetékes: Gyermekjóléti Szlgálattal Családsegítő Közpnttal Plgármesteri Hivatallal gyermekrvssal védőnővel Vöröskereszttel ÁNTSZ-szel Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával tvábbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványkkal Isklánk pedagógiai munkáján belül elsősrban az alábbi tevékenységek szlgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: differenciált ktatás és képességfejlesztés tehetséggndzó fglalkzásk indulási hátrányk csökkentése felzárkóztató fglalkzásk a pályaválasztás segítése isklai étkezés lehetősége tanulószbai fglalkzás (igény esetén) egészségügyi szűrővizsgálatk egészségvédő és mentálhigiénés prgramk szervezése a családi életre történő nevelés drg prevenció a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli fglalkzásk, szabadidős tevékenységek, szünidei prgramk) személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak) szülőkkel való együttműködés tájékztatás a családsegítő és gyermekjóléti szlgálatkról, szlgáltatáskról tanulók szciális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támgatásk)
14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram A tanulók lyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkr összezavardnak, és két kból vallanak kudarct: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hgyan kell tanulni. Ahhz, hgy megtalálják a hatékny tanuláshz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. A tanulás akadályainak meghatárzása A gyermekben, magában lévő tényezők. Fizilógiai kk (genetikai meghatárzók, alultápláltság stb.), pszichlógiai tényezők (pl. emcinális prblémák, önértékelési nehézségek) A környezetben lévő tényezők (pl. sztálytárs prbléma, közösség, taneszköz hiánya, higiéné hiánya, hőség, kényelmetlen ülőeszköz stb.) A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hsszú, lvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyn gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkr tanulási nehézség. Ezért mindig az adtt eset elemzése döntheti el, hgy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szrngáss magatartás térlátás nehézségei (jbb- bal tévesztése, betűk felcserélése) mzgáskrdináció zavarai a nyelvi működés zavarai (diszlexia, díszgráfia) antiszciális cselekedetek alacsny önértékelés emlékezés zavarai a lgikus gndlkdás prblémái a spntán kíváncsiság hiánya A tanulási zavarkkal küzdő tanulók jellemző viselkedési frmái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarck kzói lehetnek. A kudarck elkerülése gyakran az iskla elkerülésével is együtt ját. A távlmaradás újabb és újabb fehér fltkat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megrnthatja a tanár diák közötti visznyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskla elhagyásáhz vezetnek.
15 A fenti prblémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A segítségnyújtás módjai A tanulási kudarccal küzdők kiszűrése, kk feltérképezése. A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevnásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. Tanítási órákn a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gndlkdási és tanulási módszerek). Felzárkóztató órák, fglalkzásk szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). Kiscsprtk ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudmányi tantárgyak, ) Tanulói hiányzásk kainak kiszűrése, felszámlása. A tanulásra alkalmatlan tthni környezet pótlására napközitthns ellátás, tanulószba biztsítása (tanulói és szülői igény szerint). A kudarcnak kitett tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sprteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.). Egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás szervezése. A tanulást segítő közösség megteremtése az isklában. A jutalmazás különböző frmáinak tudats alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatásk megtisztelő feladatkkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. Szaktanárk együttműködései a prblémás tanulók érdekében. Tvábbtanulás irányítása, segítése. A tanulási hátrányk leküzdésében eredményesen alkalmazhatók a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő prgramk. Az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata. A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység Hátránys helyzetben van az, aki nem tanulhatja azt, amire vágyik, és az, akivel nem az egyéniségéhez illeszkedő módn bánnak az intézményben, ahl tanul. Hátránys helyzetben van az a tanuló is, akinek nem jut sztályrészül az érzelmi stabilitás, amely hatással van az isklában elfglalt helyére, s egyben a tanulásban nyújttt teljesítményére. A szciális hátrányk enyhítése összetett feladat, és többek között a felzárkóztató és tehetséggndzó, a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünket is érinti. Az iskla feladata, hgy a tanulók szciális nehézségeik ellenére is eredményesen tanulhassanak, ne kerüljenek kiszlgáltattt, reménytelen helyzetbe.
16 Az iskla célja, hgy ezen a területen is a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljn az önvédelemre, és az önfejlesztő, építő magatartásfrmát válassza.
17 A segítő tevékenység frmái és működési rendjük A szciális hátránykkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeik feltárása, elemzése. Az sztályfőnökök tájékzódása tanítványaik szciális helyzetéről, a tanulókkal és szülőkkel való flyamats kapcslattartás srán. A tanulók megnyilvánulásaiból, felmérések, tesztek, közös prgramkn szerzett tapasztalatkból infrmáció gyűjtése. Az isklai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező tevékenysége, drg és bűnmegelőzési prgramk szervezése. A tankönyvtámgatás, taneszköz és felszerelés biztsításának kncentrált szervezése. Szülői értekezleteken felvilágsítás a szciális juttatásk lehetőségeiről. Pályarientációs tevékenység, a tvábbtanulás segítése. Kirándulási hzzájárulásk kezdeményezése. Ösztöndíjak, pályázatk figyelése. Otthni tanulási feltételek hiánya esetén javaslat a napközitthns fglalkzásra VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Lásd: A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben fglaltak végrehajtásáról készült ütemtervet. VII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A gyermek nevelésének két fő színterén, az isklában és a családban összhangt, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmnikus, jó kapcslat kialakítását, áplását. A tanár-szülő kapcslatnak a kölcsönös bizalmn, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Ennek érdekében: Tájékztatni kell a szülőket az iskla nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmaztt módszerekről. Az isklának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Alkalmat kell biztsítania a szülőknek, hgy az isklai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. A kapcslattartás frmái: Az Isklai Szülői Szervezet Az sztályk szülői közössége Alapítványk Szülői értekezletek
18 A pedagógus egyéni találkzásai a szülőkkel Nyílt nap Bemutató tanításk Szabadidős tevékenységek, Szülők bálja, kirándulásk Kulturális, művészeti bemutatók Családi nap, sprtrendezvények Családtámgatás Írásbeli tájékztatás: (Üzenő-tájékztató füzet, Ellenőrző könyv, Hirdetőtáblák, Szórólapk, Isklai kiadványk, Gádrsi Híradó, Gádrsi Kábel TV
19 VIII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés a közktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az isklai ktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcslatk erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését (NAT). Az egészségnevelés célja: a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hgy flyamatsan nymn kövesse saját egészségi állaptát, képessé váljn az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatásk csökkentésére. Az iskla személyi és tárgyi környezetével segítse azknak a pzitív beállítódásknak, magatartásknak és szkásknak a kialakulását, amelyek elősegítik a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Isklánk életének minden területét áthatja az egészséges életmód iránti elkötelezettség. Intézményen belüli segítő kapcslatk: isklavezetés gyermek és ifjúságvédelmi felelős az sztályfőnökök, szaktanárk technikai dlgzók a diákk együttműködése. Külső segítő kapcslataink: Szülői Szervezet egészségügyi dlgzók Gyermekjóléti szlgálat ÁNTSZ egészségfejlesztő szakemberei Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai Plgármesteri Hivatal gyámügyi előadója. Egészségfejlesztő munkánk a krszerű, tevékenység közpntú egészségnevelésen alapul. Kiemelt területei és tevékenységfrmái a következők: A mindennapi testedzés lehetőségei: 1.-4.. heti 3 óra kötelező testnevelés óra, tvábbi 1 v. 2 óra beépíthető a helyi tantervbe a nem kötelező tanórai fglalkzásk időkeretének terhére. E többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai fglalkzásk száma megnövelhető. A heti 3 testnevelés órákhz játéks testmzgás kapcslódik minden lyan tanítási napn, amikr nincs testnevelés óra. A játéks, egészségfejlesztő testmzgás ideje napnként legalább 30 perc, amelyet 2, legalább 15
20 perces fglalkzás keretében is meg lehet tartani, a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb 1 óraközi szünet ideje legfeljebb 50%-ának felhasználásával. Aktív életmód, sprt: Sprtkörök működtetése: fci, kézilabda, birkózás, aikidó Úszásktatás a 3. 4. évflyamn Osztálykirándulásk szervezése minden évflyamn Lvasklub Kerékpár és gyalgtúrák Ismeretek nyújtása a tantárgyak keretében az alábbi témakörökben: Az egészséges táplálkzás A személyi higiéné A lelki egyensúly A harmnikus családi és krtárskapcslatk Az egészségkársító magatartásfrmák elkerülése A serdülőkri fejlődés A szexuális élet Kmmunikációs készségek, knfliktuskezelő magatartás fejlesztése a magyar nyelv és irdalm tantárgy keretében. Az iskla egészségügyi szlgálat (gyermekrvs, védőnők) segítségének igénybevétele A tanulók egészségügyi higiéniai szűrővizsgálatában a 7.-8. sztálysk szexuális felvilágsításában. Évente 2 Egészségnap szervezése az alsó tagzatn. Bekapcslódunk az egészségvédelemmel kapcslats akciókba, pályázatkba, vetélkedőkbe. Krtárssegítők bevnása az egészségkársító magatartásfrmák elkerülésére. Krszerű közlekedési ismeretek ktatása és gyakrlása a technika és a környezetismeret tantárgyak keretében. A tiszta, virágs sztály akció beindítása. Egészségtanmdul tanítása a 6. -ban. Az isklai büfé kínálatának és a napközisek étrendjének figyelemmel kísérése. A Művészeti iskla keretében a társastánck alapjainak elsajátíttatása.
21 Megkülönböztetett figyelem frdítása a részképességzavars és az integrált nevelésben résztvevő tanulók fejlesztő prgramjára. Az sztálytermek berendezéseinél az iskla-egészségügyi szempntk érvényesülésének felülvizsgálata. Infrmációgyűjtés a tanulók egészséges életmódhz való visznyulásáról. Szülői értekezleteken a szülők figyelmének felhívása az egészségkársító szkásk hatásaira. Egészségnevelési prgramunkat évente felülvizsgáljuk, flyamatsan megújítjuk.
22 IX. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskla környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulókban a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása A természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szkásrendszer megalapzása Tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük azkat a környezet megóvásáhz szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók az életkruknak megfelelő szinten fglalkznak a környezet megóvásának szempntjából fnts ismeretekkel. a környezet fgalmával a földi rendszer egységével a környezet- és a természetvédelem fgalmával a környezetszennyezés frmáival és hatásaival a környezetvédelem lehetőségeivel lakóhelyünk természeti értékeivel lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival 2. A környezeti nevelés alapelvei: a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, k-kzati összefüggések, elővigyázatsság bilógiai és társadalmi skféleség az élet tisztelete, védelmének igénye a felelősség elve az egészség és a környezet összefüggései az ember része a biszférának 3. A környezeti nevelés hsszú távú céljai: Képessé kell tenni a diákkat a környezetvédelem szükségességének felismerésére Ki kell alakítani diákjainkban: a környezettudats magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takaréks magatartást és életvitelt.
23 4. A környezeti nevelés iskla minden pedagógusának illetve minden tanórai és tanórán kívüli fglalkzásnak feladata. 5. Az isklai környezeti nevelést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a technika tantárgy keretében végrehajttt takarítási, környezetszépítési tevékenységek, madárdú készítés. alsó tagzatn illetve az 5. és 6. évflyamn a természetismeret tantárgy keretében elsajátíttt ismeretek. a 7. és 8. sztálys bilógiaktatásban szereplő környezet- és természetvédelmi ismeretek a 6. sztálys egészségtan mdul tantárgy ismeretanyaga az 5.-től 8. sztályig az sztályfőnöki órákn feldlgztt ismeretek a 7. és 8. sztályban a kémia tantárgyn belül feldlgztt ismeretek 6. A környezeti nevelést szlgáló tanórán kívüli fglalkzásk: gyalg- és kerékpártúrák a környékre sztálykirándulásk alkalmával az adtt rszágrész természeti értékeinek megismerése isklai takarítási nap a D.Ö.K. szervezésében szárazelemgyűjtés a D.Ö.K. irányításával környezetvédelmi őrjárat szervezése a településen található illegális szemétlerakók felmérésére a D.Ö.K. kezdeményezésére a Föld napja alkalmából megemlékezés és játéks vetélkedő
24 HELYI TANTERV I. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRATERV Az 1-4. évflyam tantárgyi rendszere és az óraszámk Az óratervek kialakítása az alábbi szempntk figyelembevételével történt: a közktatási törvényben az általáns iskla bevezető és kezdő szakaszára meghatárztt kötelező óraszámk, a NAT műveltségi területekre előírt százaléks időarányk, az infrmatika tanításának kiterjesztése az alsó tagzatra, a 2003-as törvénymódsítás testnevelés óraszámkat érintő váltzása, az intézmények gyakrlatában általánsan elfgadtt és használt tantárgyi rendszer, választási lehetőség a helyi sajátsságknak, igényeknek való megfeleléshez. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében: Jelen kerettantervi váltzat a NAT valamennyi műveltségterületének - alsó tagzatra meghatárztt - fejlesztési tartalmait belefglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A NAT műveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irdalm Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Művészetek: (Dráma és tánc) Infrmatika (Könyvtári infrmatika) Matematika Matematika Infrmatika Infrmatika Élő idegen nyelv Idegen nyelv Ember a természetben Környezetismeret Ember és társadalm Művészetek Ének-zene Ember és társadalm Művészetek Rajz és vizuális kultúra Életvitel és gyakrlati ismeretek Technika és életvitel Ember és társadalm Ember a természetben Testnevelés és sprt Testnevelés és sprt Az 5 8. évflyam tantárgyi rendszere és az óraszámk A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5 8. évflyam tantárgyi rendszerében: Jelen kerettantervi váltzat a NAT valamennyi műveltségterületének 5-8. évflyamra meghatárztt fejlesztési feladatait belefglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
25 A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irdalm Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalm Ember a természetben Földünk környezetünk Művészetek Infrmatika Életvitel és gyakrlati ismeretek Testnevelés és sprt Tantárgyak Magyar nyelv és irdalm (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és államplgári ismeretek (hn és népismeret) Ember és társadalmismeret, etika Természetismeret Fizika Bilógia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irdalm (dráma) Ének-zene Rajz Mzgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sprt (tánc) Infrmatika Technika és életvitel Testnevelés és sprt (tánc)
26 Óraterv 2010/2011. Tantárgyi rendszer és óraterv 1-8. évf. Tantárgy/évflyam 1 2 3 4 5 6 7 8 H200 4 H200 4 H200 4 H2004 HK200 3 HK200 3 HK200 3 HK200 3 Magyar nyelv és irdalm 8 8 8 7 4 4 3,5 4 Történelem és államp. Ism. 0 0 0 0 2 2 2 2 Idegen nyelv 0 0 0 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3 Infrmatika 0 0 0 1 0 0 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 0 0 0 0 Természetismeret 0 0 0 0 2 2 0 0 Társadalmismeret 0 0 0 0 0 0 0 0 Fizika 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5 Bilógia és egészségtan 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5 Kémia 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5 Földrajz 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1,5 1 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 Testnevelés és sprt 3 3 3 3 2,5 2,5 2 2 Osztályfőnöki 0 0 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 Szabadn tervezhető 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 Mdulk Tánc és dráma 0 0 0 0 0,5 0,5 0 0 Hn-és népismeret 0 0 0 0 0,5 0,5 0 0 Infrmatika 0 0 0 0 0 0,5 0 0 Ember és társ.ism., etika 0 0 0 0 0 0 1 0 Mzgókép és médiaismeret 0 0 0 0 0 0 0 1 Egészségtan 0 0 0 0 0 0,5 0 0 Összesen: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Ebből szabadn tervezhető 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 Jelmagyarázat: H2004=2003-ban felülvizsgált új NAT és új kerettanterv alapján 2004-től érvényes Htt. HK 2003= 2003-tól érv. Az óraszámcsökkentés miatt módsíttt
27 A nem szakrendszerű ktatás óraszámának megsztása 5-6. évflyam Módsíttt A módsító törvény száma: 2010. évi LXXI. törvény 2010/2011. tanév 5-6.évflyam: Magyar nyelv és irdalm: 2 óra Matematika: 2 óra Idegen nyelv: 1 óra Ének-zene: 1 óra Rajz: 1 óra Összesen: 7 óra 2011/2012. tanév: 5. évflyamn nem indul 6. évflyam (kifutó év) Magyar nyelv és irdalm: Matematika: Idegen nyelv: Ének-zene: Rajz: Összesen: 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra 2012/2013. tanév: Nem indul nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn
28 II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az isklában az ktató munka srán csak lyan nymtattt taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldlgzásáhz, melyet a művelődési és közktatási miniszter hivatalsan tankönyvvé nyilváníttt. Egyéb segédkönyveknél e követelmény nem érvényes. A nymtattt taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. trnafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évflyamkn a különféle tantárgyak feldlgzásáhz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárk határzzák meg az iskla helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februári szülői értekezleten) és szórólapkn az iskla tájékztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempntkat vesszük figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskla helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azkat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyn szükséges, az ktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetjük be. Az iskla - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - az önkrmányzat segítségével, ill. egyéb támgatáskat felhasználva egyre több nymtattt taneszközt szerez be az isklai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. III. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskla magasabb évflyamára akkr léphet, ha az ktatási miniszter által kiadtt kerettantervekben "A tvábbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatárztt követelményeknek az adtt évflyamn minden tantárgyból eleget tett. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. Kt. 70. -a (3) értelmében 2010. szeptember 1.-től az első évflyamn félévkr és év végén, majd másdik évflyamn félévkr szöveges minősítést kell alkalmazni. A szöveges minősítés: Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szrul Ha a tanuló felzárkóztatásra szrul minősítést kap, a szülő bevnásával elemezni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést akadályzó kkat, és javaslatt kell tenni a szükséges intézkedésekre az kk megszüntetése érdekében. A másdik évflyamn év végén, és a harmadik-nylcadik évflyamn félévkr és év végén a tanuló teljesítményét sztályzattal minősítjük.
29 2010/2011. tanévtől: A 2-8. évflyamn minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi sztályzatt kell megszereznie a tanulónak a tvábbhaladáshz. A tanuló az első évflyamn csak abban az esetben utasítható évflyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az isklából való igazlt és igazlatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból "elégtelen" sztályzatt kaptt, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén hárm vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" sztályzatt, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. Engedély hiányában köteles évflyamt ismételni. A magasabb évflyamba lépéshez, a tanév végi sztályzat megállapításáhz a tanulónak sztályzó vizsgát kell tennie, ha: - az iskla igazgatója felmentette a tanórai fglalkzáskn való részvétel alól; - az iskla igazgatója engedélyezte, hgy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulaszttt; - magántanuló vlt. A 250 óránál többet mulaszttt tanulók és a magántanulók esetében az sztályzó vizsga tantárgyai a következők: - 1-4. évflyam: magyar nyelv és irdalm, matematika, környezetismeret; - 5-6. évflyam: magyar irdalm, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret; - 7-8. évflyam: magyar irdalm, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, bilógia, kémia, földrajz. Területei: Különleges gndzást igénylő tanuló esetén: 1-4. évflyam: magyar nyelv és irdalm, matematika, természetismeret, 5-8. évflyam: magyar nyelv és irdalm, társadalmismeret, természetismeret. IV. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Adtt tantárgyhz, tanulmányi munkáhz kapcslódó ismeretek, képességek, tevékenységek ellenőrzése A tanulók személyiségfejlődésének, szcializációjának flyamats nymn követése Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer alapelvei: Az iskla pedagógiai prgramjára épül, annak szerves része Flyamats, mtiváló hatású, egyénre szabtt, a teljes személyiségre irányul
30 Ellenőrzések: A tanulási képességek területén pntsan feltárja a pzitívmkat és hiánysságkat egyaránt A tanulás tanítás egész flyamatát végig kíséri A diagnsztizálás eszköz a hiányk pótlására, a hibák javítására Tantárgyhz, tanulmányi munkáhz kapcslódó ellenőrzések Szóbeli feleltetés Írásbeli ellenőrzés feladatlappal, munkalappal, teszttel stb. Tárgy, prduktum, gyűjtőmunka, szrgalmi munka bemutatása Házi feladat mennyiségi és minőségi ellenőrzése Füzetvezetés tartalmi, frmai ellenőrzése Az ellenőrzések gyakrisága lehet flyamats, egy-egy tematikus egységhez kötött vagy a tanulás-tanítás flyamatának mzzanataihiz igazdó. Lehet tanári vagy tanulói önellenőrzés. A szóbeli feleltetés és a tárgy, prduktum bemutatása nyilváns, a közösség előtti, írásbeli munkák ellenőrzések esetében a tanár javítja, javíttatja, azkat és kézjegyével látja el. Egyéb ellenőrzési feladatk: tankönyvek, taneszközök, szerszámk, infrmatikai eszközök, az iskla helyiségeinek, bútrainak, berendezési tárgyainak rendeltetésszerű kezelése, használata. A tanulók személyiségfejlődésének megfigyelésének, ellenőrzésének főbb területei - Cselekvési kedv és együttműködés a tanórán és tanórán kívül, napköziben, az iskla által szervezett prgramkn - Feladatvállalás és visznyulás a munkáhz - Együttélési nrmák követése - Érzelmi élet, az önismeret és önelfgadás, akarati tulajdnságk - Kapcslatteremtés, visznyulás a közösséghez, társakhz, felnőttekhez Mérések: A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeinek, fejlődésének, fejlettségének mérésére mindenkr lyan mérési eszközt, feladatsrkat, teszteket használunk, melyek a tantervi követelményekkel összhangban vannak, arra épülnek. A méréseket egyrészt diagnsztikus céllal, másrészt a tanulói teljesítményszint megállapítására alkalmazzuk. Diagnsztikus mérés Diagnsztikus mérés alkalmazása helyzetfeltárás céljából a nevelési ktatási flyamat adtt szakaszába lépéskr, isklakezdéskr, tanév elején, egy-egy tematikus egységben a tvábbi ktatási tevékenység meghatárzásáhz, kirívó eredménytelenség esetén krrekció céljából, esetleg új tanuló érkezésekr. A diagnsztikus mérések infrmációt nyújtanak a tanulók képességeiről, előzetes tudásukról, ismereteikről, melyek segítséget nyújtanak a pedagógiai tervezéshez, a megfelelő módszerek megválasztásáhz, a tvábbi tudats ktató-nevelő munkáhz.
31 Teljesítménymérések A méréshez használt eszközök, feladatsrk, tesztek elkészítésének összeállításának szempntjai: A feladatk legyenek összhangban a tantervi követelményekkel különösen a félévi és év végi méréseknél A feladatk a begyakrlt és megerősített ismeretanyagra épüljenek Különbféle teljesítményszinthez készüljenek, adjanak módt a differenciálásra Tegyen lehetővé elemekre bnttt értékelést, esetleg százalékban megadható teljesítményszint meghatárzást A mérőeszköz csak az elsajátíttt és begyakrlt munkaszkáskat, feladat-megldási módkat kérje számn A tanulók teljesítményét félévkr és év végén minden tanévben, tanév közben egy-egy tematikus egységet követően mérjük. Ezen kívül a pedagógusk a tanulók flyamats és bjektív értékelése érdekében a tanév flyamán rendszeresen ellenőrzik és mérik a tanuló teljesítményét. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az ktatásban: Bemeneti mérés: Minden tanév któberének első felében az 1. évflyamba érkező gyerekek isklaérettségi hiánysságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Flyamatmérések: A 2. évflyam végén az elemi készségek vizsgálata. A tvábbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, lvasás, számlás) A 4. évflyamn az eszközjellegű alapkészségek színvnalának a megállapítása. (lvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évflyamn a gndlkdási műveletek és lgikai munkafrmák alkalmazásában jártasságt ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű lvasást és a feldlgztt prózai szövegek kifejező lvasását. A flyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Osztályzataiknál csak akkr vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két sztályzat között áll, ilyenkr amennyiben a vizsgaeredmény a magasabb sztályzattal megegyező azt kell a gyerek számára megállapítani. Kimeneti mérés: A 8. évflyam végén magyar nyelvtanból, irdalmból, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. A tanulók fizikai állaptának mérése A tanulók fizikai állaptának mérésére dr. Mérey Ildikó által kidlgztt Hungarfit módszert használjuk.
32 Értékelés: A tanulók teljesítményének értékelésének alapja a flyamatsan alkalmaztt ellenőrzések és mérések eredményei. A tanulmányi munka értékelése A tanulmányi munkát, a tantárgyat tanító pedagógus értékeli. Az értékelés típusa frmatív vagy szummatív, frmája szóbeli, szöveges vagy minősítő. Az értékelés tanév közben rendszeres, félévkr és tanév végén összegző, minősítő. A frmatív értékelés célja a tanulási nehézségek feltárása, aznnali krrekció. A szummatív értékelés az érdemjegyek megállapítása, összevetése a tantárgyi követelményekkel. Kt. 70. -a (3) értelmében 2011. február 1-től az első évflyamn, majd a másdik évflyamn félévkr szöveges minősítést kell alkalmazni. A szöveges minősítés: Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szrul Ha a tanuló felzárkóztatásra szrul minősítést kap, a szülő bevnásával elemezni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést akadályzó kkat, és javaslatt kell tenni a szükséges intézkedésekre az kk megszüntetése érdekében. A másdik évflyamn év végén, és a harmadik-nylcadik évflyamn félévkr és év végén a tanuló teljesítményét sztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek és sztályzatk a következők: - Jeles (5) - Jó (4) - Közepes (3) - Elégséges (2) - Elégtelen (1) Az sztályzat (érdemjegy) akkr jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan sajátíttta el, tudását alkalmazni is képes. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátíttta a helyi tanterv követelményeit. Kisebb biznytalanságkkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pntatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a tvábbhaladáshz szükséges ismereteit sajátíttta el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátíttta el, nem rendelkezik a tvábbhaladáshz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
33 Az értékelés dkumentálása: Félévkr tájékztató füzet, ellenőrző könyv napló Tanév végén tájékztató füzet napló biznyítvány törzslap Írásbeli munkák értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dlgzatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekr az elért teljesítmény (pntszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányk alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: A témazáró felmérések sztályzása: 1-4 évflyamn 5-8 évflyamn teljesítmény érdemjegy teljesítmény érdemjegy 100-91% jeles (5) 100-91% jeles (5) 90-80% jó (4) 90-80% jó (4) 79-60% közepes (3) 79-60% közepes (3) 59-41% elégséges (2) 59-45% elégséges (2) 40-0% elégtelen (1) 44 44-0% elégtelen (1) A szummatív felmérésekhez tartzó témazáró, félévi és év végi dlgzatk egységes megítélése érdekében az alábbi szempntkat alkalmazzuk: Részdlgzatknál tantárgyanként és a számnkérés fajtájától függően a tartmányk váltzhatnak. A tanulókkal az értékelési szempntkat, átváltási kulcskat közöljük. A közpnti felméréseket az ajánltt értékeléssel végezzük. Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben sztályzható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő krrekciókat. Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen sztályzat nem adható. A magatartás és szrgalm értékelése A magatartás és szrgalm értékelését az sztályfőnök végzi az sztályban tanító pedagógusk, és a napközis csprtvezető véleménye alapján. Az sztályzatk megállapítása
34 srán a tanulókat is bevnják a döntés előkészítésébe. Ha a pedagógusk közt nézetkülönbség van az érdemjegyet illetően, az sztályzó értekezlet hz döntést. Az értékelés szempntjai Magatartás A Házirend és az isklai nrmák betartása A közösséghez és tagjaihz való viszny A tanuláshz való viszny Az iskla képviselete Az együttélési szabályk, nrmák elfgadása Szrgalm Feladattudat, mtiváltság A követelmények teljesítéséhez tett erőfeszítés, igyekezet Többletmunka, szrgalmi feladat vállalása, teljesítése Társak segítése, közösségért végzett munka Az órákra való felkészülés rendszeressége Szempntként figyelembe vesszük a tanuló önmagáhz képest elért pzitív váltzáskat, fejlődést. A magatartás, szrgalm minősítése Magatartás Példás: a szempntsrnak következetesen megfelelő, nincs sztályfőnöki figyelmeztetése sem Jó: kisebb hiányssággal felel meg a szempntknak, nincs sztályfőnöki intője Váltzó: flyamatsan nem felel meg a szempntknak, legfeljebb igazgatói figyelmeztetése van Rssz: a szabálykat srzatsan megszegi, súlysan vét a nrmák ellen, igazgatói intője van Szrgalm Példás: maximálilisan megfelel az elvárásknak, a szabálykat betartja Jó: a követelményeket általában teljesíti, igyekszik a tanulásban Váltzó: hzzáállása miatt a követelményeknek flyamatsan nem felel meg, képességeihez mérten alulteljesít Hanyag: szándéksan szembe helyezkedik a tanulással, nem is igyekszik teljesíteni a követelményeket V. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A tanulóknak jguk van lyan házi feladatkat kapniuk, amely felkészíti őket az eredményesebb sztálymunkára, bővíti ismereteit és fejleszti képességeit vagy felkészít az új anyag feldlgzására. Jguk van előre tudni, mit kell tenniük, és azt is, hgy tthni tanulmányi feladataikhz milyen segítségre számíthatnak. A szülőknek jguk van tanácst kapniuk ahhz, hgyan segítsenek gyermeküknek az tthni munkájukban.