PEDAGÓGIAI PROGRAM Hajnóczy József Kollégium P É C S Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete 2010. március 31-én
Bevezető A kollégiumi élet nem más, mint a középiskolás korú, életük legfogékonyabb részét a családjuktól távol tölteni kényszerülő fiatalok társas együttélése a diákévek alatt. Ezek a fiatalok a kollégistaság évei alatt jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. A fejlődés irányát, gyorsaságát és minőségét nagymértékben befolyásolja a kollégium irányultsága, szellemisége. Ugyanazok a diákévek eltelhetnek csupán gyermekmegőrzőként funkcionáló, vagy emberi kiteljesedést biztosító intézményben is. Kollégium felfogásunk az utóbbival megegyező, ezért egy olyan karakterű kollégium megvalósítása a célunk, amelyben jelen vannak a mind működés során felhalmozott tapasztalatok, mind az ezekre épülő fejlesztések határozott szándéka. A kollégiumot, a közoktatás palettáján egyenrangú, csak eszközeiben és módszereiben más intézménytípusnak fogjuk fel, ahova a fiatal belép, eltölti a diákéveit, és ezalatt a kollégium pedagógusai a tanítványaik mind aktívabb bevonásával megkomponálják azt az oktatási-nevelési programot, amely segít felkészülni a tartalmas felnőtt létre. Ezáltal a tanulók a céltudatosan tervezett, szervezett és irányított nevelési folyamat eredményeként birtokolni fogják azokat a társadalmilag hasznos és egyénileg értékes személyiségjegyeket és kompetenciákat, amelyek alkalmassá teszik őket a sikeres életvezetésre. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának 2001-es kiadása óta eltelt időszakban mind az országos, mind a helyi társadalomban és gazdaságban jelentős változások zajlottak le. Ezek hatással voltak az egész oktatásügyre, ezen belül a kollégiumi történésekre. Az Alapprogram módosítása tehát az oktatásirányítás és a kollégiumok közös érdeke volt. Kollégiumunk együttműködve a szakma más intézményeivel, szervezeteivel igyekezett ezeket a változásokat folyamatosan értelmezni, az azokból adódó új célokat és feladatokat a mindennapi munkájába szervesen beépíteni. Az Alapprogram módosítása, ill. az ezáltal kötelező feladatként kapott pedagógiai program felülvizsgálat lehetővé tette, hogy a Hajnóczy József Kollégiumban évek alatt felhalmozódott tapasztalatok, valamint a hosszú távú elképzelések az intézmény stratégiai dokumentumában is megjelenjenek. 1
Az intézmény működésének jogszabályi keretei 1.1 A kollégium alapító okirata A költségvetési szerv Neve: Hajnóczy József Kollégium Székhelye: 7633 Pécs, Türr István u. 2. Az Intézmény telephelyei: 7627 Pécs, Puskin tér 17. 7624 Pécs, Kodály Z. u. 20/A. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közfeladat ellátásának módja: közoktatás OM azonosító: 039177 Törzsszáma: 676449 Az intézmény típusa, feladatai: helyi önkormányzati költségvetési szerv Diákotthoni, kollégiumi ellátás Maximálisan felvehető tanulólétszám: Férőhelyek száma: 1010 (210+400+400) Szakágazat: 559000 1. Alaptevékenysége (szakfeladata) 2009. december 31-ig a) 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 5 éves speciális tantervű kollégiumi ellátás ( Arany JánosTehetséggondozó Program) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára, Ezen belül: A testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült) beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása. B. 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés C. 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai, 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 805410 Pedagógiai szakmai szolgáltatás Alaptevékenysége (szakfeladata) 2010. január 1-től 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 811000 Építményüzemeltetés 812100 Általános épülettakarítás 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai, 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, 5 éves speciális tantervű Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók kollégiumi nevelése, 2
855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése Ezen belül: A testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült) beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása. 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1) Kiegészítő tevékenységek (a) 552001 (b) 682002 üzemeltetése Üdülőhelyi szálláshely-szolgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadása, Működési köre: A fenntartó szerv neve és címe: Az irányító szerv neve és székhelye: Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Típus szerinti besorolás: - a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató - közszolgáltató szerv fajtája. közintézmény - a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: A költségvetési szerv vezetője megbízásának rendje: Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: önállóan működő (gazdasági feladatait az Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el.) Pályázat útján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése határozott időre bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben írtak szerint. A foglalkoztatottak jogviszonya elsősorban közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényben foglaltak szerint. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet munkavállalói a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglaltak szerint. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 610 /2; 35525, 4646 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog: 3
Az intézmény a használatába adott vagyon feletti rendelkezési jogát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 40/2008. (11.26.) önkormányzati rendeletben írtak szerint gyakorolja. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Pécs, 2009. november 26. Dr. Papp Judit címzetes főjegyző Dr. Páva Zsolt polgármester Záradék: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a költségvetési szerv módosított alapító okiratát az 566/2009.(11.26.) számú határozatával jóváhagyta. Az alapító okirat 2009. december 31-ig, illetve 2010. január 1. napjától hatályos. 1.2 A pedagógiai program tartalmát meghatározó dokumentumok 1.2.1 Az 1993 évi LXXIX.trv. a közoktatásról, a 2003 évi LXI. trv.-el kiegészítve 1.2.2 A kollégiumi nevelés országos alapprogramját tartalmazó 46/2001 (XII.22), a 44/2002. (VI.18) OM rendelet és a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet 1.2.3 A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 1.2.4 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az Emberi Jogokról, a Gyermeki Jogokról, az esélyegyenlőségről szóló magyar és nemzetközi dokumentumok 1.2.5 Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (háromoldalú szerződés OM önkormányzat kollégium) 1.2.6 A Hajnóczy Kollégium 2005. november 15-én elfogadott módosított Pedagógiai Programja 4
2. Helyzetelemzés és -értékelés 2.1 Előzmények, rövid történet A kollégium önálló szakmai és gazdálkodási jogkörrel 1990-ben létesült. 1994-ben felvette Hajnóczy József nevét. Kollégiumunk első pedagógiai programját 1997. okt. 27-én fogadta el a nevelőtestület. A program szerkezete és tartalma ezt követően kétszer módosult: a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadását követően 2005-ben, a jelenlegi intézményi struktúra létrejötte után. 2.2 A kollégiumban folyó nevelő-oktató munkát meghatározó társadalmi és gazdasági körülmények 2.2.1 A működésünk tágabb környezetét jelentő Dél-Dunántúl az Európai Uniós besorolás szerint hazánk egyik uniós átlag alatti fejlettségű régiója, a térség felzárkóztatása tehát az állam és a helyi hatalom elsődleges feladata. 2.2.2 A kollégium vonzáskörzetében átalakult a gazdasági struktúra, a korábban jellemző iparágak megszűntek, a fejlesztési forrásokat jelentő helyi bevételek jelentősen csökkentek, és ez közvetlen negatív hatást gyakorol az oktatáspolitikai törekvések megvalósítására. 2.2.3 Ugyanakkor az uniós és a kapcsolódó nemzeti pályázati források kedvező hatásait (NFT I, ÚMFT) a kollégium (mint intézménytípus) kevéssé érzékelhette, mivel 2009-ig nem volt lehetőség uniós pályázatokban való részvételre. A régió társadalmi struktúrájában is negatív változások következtek be. Növekedett az elszegényedő, támogatásra szoruló családok száma. Az állásukat nagy számban elvesztő, zömmel kistelepüléseken élő társadalmi csoportok felzárkózásának egyik legfontosabb feltétele egy hatékony oktatási rendszer működése, melyben a hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók esélyteremtését szolgáló legjelentősebb intézmény a kollégium. 2.2.4 A társadalmi és családi hatások által is determináltan kialakult (és egyre jobban szélesedő) sajátos nevelési igényű tanulói kör társadalmi beilleszkedésének segítésében szintén fontos szerep jut a kollégiumnak. 2.2.5 A 2010-es évek elejére a középfokot is eléri az a demográfiai apály, ami az ebbe az iskolafokozatba jelentkező tanulók számának várható csökkenését eredményezheti. Ugyanakkor ez a csökkenés nem egyértelműen jelent közvetlen hatást a kollégiumi ellátást igénylők számának kedvezőtlen alakulására. 2.3 Oktatáspolitikai elvárások, fenntartói törekvések 2.3.1 Az oktatásirányítás felismerte, hogy a nemzeti versenyképesség szempontjából lényeges, egyúttal a személyiség mind szélesebb kibontakozását meghatározó tanulói kompetenciák fejlesztéséhez szükséges az oktatási-nevelési rendszerbe történő beavatkozás, amely mind tartalmi és módszertani, mind szerkezeti változásokat követel. Az iskolarendszerben végbement átalakulások következtében növekedett a kereslet a használhatóbb tudást adó iskolák iránt, amelyet a városokban (így a Pécsett is) működő alap- és középfokú intézmények tudnak leginkább biztosítani. Ez az érdeklődés hosszabb távon is fontos szereplőként feltételezi a vidékről, nagyobb távolságokból bejárni nem tudó, gazdasági értelemben (is) leszakadó kliensi kört befogadó, számukra az esélyegyenlőséget biztosító kollégiumot. 5
2.3.2 A középfokú oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakképzés, ezzel egyidejűleg az ún. rövid képzési ciklusú szakképzés is középtávon hatást gyakorol a kollégiumi ellátást igénylők létszámára és összetételére. 2.3.3 A Nemzeti Alaptanterv által prioritásként jelölt kompetenciafejlesztés közvetve és közvetlenül is hatással van kollégiumi nevelés tartalmára és módszertanára. 2.3.4 A tehetséggondozás (felismerés, fejlesztés és követés) kiemelt oktatáspolitikai célként a kollégiumi nevelőmunkát is meghatározza, a képességek kibontakoztatásának az iskolákban kevésbé vagy meg sem jelenő területein kaphat fontos szerepet a kollégium. 2.3.5 A kollégium aktív, centrális szerepet vállal a megyei és a regionális szakmai életben. A hálózati tanulás jelentőségét felismerve intézményünk irányítja a megyei kollégiumok szakmai koordinációját, és törekszik a regionális együttműködés fejlesztésére, az eredményes szakmai koordináció megvalósulására (konferenciák, konzultációk, workshopok szervezése). 2.3.6 Az intézményi fenntartó oktatásfejlesztési koncepciójának szerves része a kollégiumi rendszer hosszú távon is eredményes és hatékony működtetése. Ebben Pécs város Önkormányzata elismeri mindazokat az eredményeket, amelyek a kollégiumi nevelőmunkában felmutathatók, és biztosítja a további sikeres tevékenységhez szükséges feltételeket. 2.3.7 Az elmúlt években lezajlott intézményi struktúra-módosítás közvetlenül nem érintette a kollégiumot, intézményünk továbbra is városi (az ellátást igénylők számára a legnagyobb férőhelyszámot biztosító) kollégiumként működik. 2.3.8 Az országos tendenciákhoz hasonlóan Pécsett is problémát jelent, hogy a más településről érkező tanulók után járó központi normatívát egyre nagyobb mértékben kell a városnak kipótolni. Ezért a városvezetés intézkedéseivel (indirekt módon) a nem pécsi tanulók számának visszaszorítására törekszik, ami a kollégium számára is negatív üzenetet hordoz. Sajnálatos, hogy a korábbi iskolavárosi felfogást a pénzügyi szempontok háttérbe szorították. 2.4 A tanulói kör összetétele 2.4.1 A Hajnóczy József Kollégium alapvetően a Pécsett vagy a közeli települések középiskoláiban tanuló vidéki gyermekek és ifjak ellátását tartja elsődleges feladatának. (A rendszerben ritkán, igen kis számban és esetlegesen megjelenő 9. évfolyam alatti tanulókkal csak érintőlegesen foglalkozik a Pedagógiai program.) 2.4.2 Az életkor szempontjából sokkal jelentősebb a nagykorú tanulók számának alakulása. A fiúknál már régóta jellemző, hogy a tanévek végére a nagykorú (18 év feletti) kollégisták aránya megközelíti, esetenként meg is haladja az 50 %-ot. A közelmúltban a leány tagintézményekben is megjelent ez a tendencia: az érettségi utáni szakképzésből érkezők, a különböző ötéves képzésekben résztvevő tanulók jelenléte itt is egyre markánsabban érzékelhető. 2.4.3 A jelentkezők nemek szerinti megoszlása hosszabb ideje erősen eltolódott a lányok irányába. Miközben náluk rendszeresen túljelentkezés tapasztalható, a fiúknál sokáig folyamatos és kis mértékű csökkenés volt jellemző, majd egy három évvel ezelőtti nagyobb arányú visszaesés után stagnálás következett be, az elmúlt évben kisebb létszámemelkedés mutatható ki. Hosszabb távon biztató lehet, hogy a labdarúgó iskolák bővülése következtében a fiú-létszám fokozatos növekedése prognosztizálható. 2.4.4 Sajátos jelenség a 2010-ben tízéves jubileumát ünneplő Arany János Tehetséggondozó Programba (továbbiakban: AJTP) felvett, és a kollégiumban öt évig fokozottan támogatott tanulói kör, amely a Leőwey Klára 6
Gimnáziummal szakmailag szorosan együttműködő Kodály úti tagintézményünkben a koedukációt is megköveteli. 2.4.5 A kollégiumban élő tanulók szinte minden pécsi középiskolából rekrutálódnak, zömmel önkormányzati fenntartású intézményekben tanulnak, de kis számban vannak alapítványi és egyházi iskolákból érkező kollégistáink is. 2.4.6 Az iskolai reprezentáció az egy-két főtől a 200 fő felettiig terjed, és ez a körülmény alapvetően meghatározza a csoportképzés elveit is, amely a tagintézmények egymástól eltérő hagyományai is befolyásolnak. Van olyan tagintézményünk, ahol az egy iskolába járók, ill. egymáshoz közeli életkorú tanulók azonos csoportba sorolását tartják követendőnek, másutt az iskolák életkorok szerinti heterogén csoportszervezés a jellemző. 2.4.7 Szocio-kulturális szempontból tagintézményenként és nemenként eltérő mértékű romlás érzékelhető. Különösen a fiúknál van sok hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi és kulturális közegből származó tanuló, arányuk megközelíti az egyharmadot. Az AJTP eredendően a HH-s tanulók irányába nyitott, a tehetséggondozásnak kifejezetten ez a célcsoportja, így a Kodály úti egységben az arányuk közelíti a 40 %-ot (ennek kb. harmada fiú). Relatíve új jelenség a hátrányos helyzetű, ill. a sajátos bánásmódot igénylő tanulók (egyelőre) kisebb arányú megjelenése a Türr utcai épületben. 2.5 A működés feltételrendszere 2.5.1 Humán erőforrás 2.5.1.1 Kollégiumunk a pedagógiai program sikeres megvalósításában kiemelkedő jelentőségűnek tartja a nevelőtanárok magas szintű szakmai tevékenységét, amelynek döntő szerepe van az intézményről kialakult pozitív megítélés kialakulásában is. 2.5.1.2 Nevelőtestületünk döntése alapján nem vezettük be a pedagógiai felügyelői rendszert, mert az mesterségesen szétszakította volna a szerintünk egységes nevelési rendszert, és a kollégiumot visszaminősítette volna gyermekmegőrző intézménnyé. 2.5.1.3 A határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusaink valamennyien rendelkeznek az előírt végzettséggel és képesítéssel. A kötelező továbbképzéseken való részvétel időarányosan megfelel a tervezettnek, de vannak olyan kollégák, akik a kötelező képzést túlteljesítették. A megszerzett ismeretek és kompetenciák illeszkednek a pedagógiai programunk stratégiai irányaihoz, ill. az adott tanévek munkatervi prioritásaihoz. 2.5.1.4 Az éjszakai és (alkalmanként) a hétvégi kötelező ügyeletek ellátását részben az adott tagintézményben dolgozó nevelőtanárok, részben a kizárólag erre a feladatra alkalmazott határozott idejű kinevezéssel rendelkező (esetenként főiskolai végzettségű) tanárok vagy végzős tanár szakos egyetemi hallgatók látják el. 2.5.1.5 A nevelőtestület létszáma igazodik a kollégium egészében, ill. az egyes tagintézményekben jelentkező feladatok jellegéhez és mértékéhez. A pedagógusok döntő hányada csoportvezető, mellettük a már említett ügyeleteket ellátókon kívül kizárólag speciális feladatokat végző nevelők dolgoznak (pl. AJTP). A pedagógusok statisztikai létszáma nem haladja meg a fenntartó által engedélyezett álláshelyek számát, de egyes feladatokra rész-munkaidős kollégákat alkalmazunk. 7
A pedagógiai vezetés szerkezete leképezi az intézményi struktúrát, az előírt kötelező óraszámokat a státuszhoz kapcsolódó feladatok ellátására fordítják. A testület tagja a 2008-tól foglalkoztatott szabadidő-szervező is, akinek a feladatköre kiterjed mindhárom tagintézményre 2.5.1.6 Az AJTP pedagógusai a tagintézmény-vezető és a programgazda irányításával végzik általános és speciális feladataikat, a programból származó tapasztalataikat átadják a többi nevelőtanárnak is. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban megvalósító pedagógusként dolgozó nevelőtanárok a projektben szerzett többletismereteiket ugyancsak továbbadják az egész nevelőtestületnek. (A projekt egyébként az öt éves fenntartási kötelezettség miatt is stratégiai területnek számít.) 2.5.1.7 A nevelőtestület többségének jó vagy kiemelkedő az innovációs aktivitása. Elsősorban a saját gyakorlat optimalizálásának szándéka és gyakorlata van jelen, de szükség esetén az egész pedagógiai hatásrendszert érintő újítások is megjelennek (pl. intézményi honlap létrehozása és működtetése). A nevelőtestület tagjai elkötelezettek egy modern, az oktatási rendszer egyenrangú intézményeként működő kollégium továbbfejlesztésében. 2.5.1.8 A kollégiumban folyó nevelő-oktató tevékenységben meghatározó szerepet betöltő pedagógusok tevékenysége mellett a technikai és adminisztratív munkatársak közreműködése, a tanulókhoz való viszonya is fontos nevelési tényező. 2.5.1.9 Az adminisztratív és technikai munkatársak létszáma a névlegesen biztosított és a ténylegesen finanszírozott állomány eltérése miatt nem éri el a fenntartó által engedélyezett álláshelyek számát, de ezzel a kollektívával is maradéktalanul el tudjuk látni a felmerülő feladatokat. 2.5.1.10 Az adminisztrációs területen ésszerű tevékenység-felosztásban folyik a munka, mely a gazdaságilag részben önálló státuszunk miatt összekapcsolódik az Intézmények Gazdasági Szolgálatával is. Nehezíti és növeli munkájukat a bürokratikus szabályok elburjánzása, ill. az ad hoc feladatok gyakorta rövid határideje, az indokolatlanul kért kétszeres vagy többszörös adminisztráció. Az elvárt informatikai alapú munkavégzés mellett még mindig nagy a (szerintünk sokszor felesleges) papíralapú információ-feldolgozás és rögzítés. 2.5.1.11 A technikai területen dolgozók a kincstárnok és a vezető gondnok irányításával végzik feladataikat. Munkájukat elsősorban a preventív karbantartás és állagmegóvás szükségessége motiválja, de részt vesznek a főleg pályázati forrásokból származó fejlesztési munkálatokban is. Az intézmény egészére vetítve úgy alakítottuk a karbantartói állományt, hogy azzal szinte valamennyi jelentkező feladattípusban rendelkezzünk szakemberekkel. A portások a kollégium működéséhez igazodva folyamatos munkarendben dolgoznak. A kisegítő alkalmazottak az adott tagintézményben jelentkező feladatokat végzik (mosás, kiegészítő takarítás) 2.5.1.12 A karbantartó és kisegítő munkakörökben dolgozók szükség esetén, központi irányítással időlegesen tagintézmény-közi átcsoportosításra kerülnek egy konkrét feladat elvégzésére. 2.5.1.13 Mindhárom tagintézményhez rendelten, a feladatok jellegéhez igazodó időbeosztásban számítógép-kezelőt is alkalmazunk. 2.5.1.14 Az épületek közti kapcsolattartásban a kincstárnok és a pedagógiai vezetés által koordináltan irányított gépkocsivezető is közreműködik, aki a 8
napi szállítási teendői mellett az AJTP sajátos feladataiban (pl. családok látogatása) is részt vesz, alkalmanként a más településeken szervezett programokra szállítja az érintett részvevőket. 2.5.1.15 A kollégiumtitkár közvetlenül az igazgatóhoz rendelten, a tagintézményi és a kincstári munkatársakkal együttműködve végzi feladatait. 2.5.1.16 A technikai apparátust esetenként kiegészíti az ún. közcélú foglalkoztatottak köre, akiket mindaddig alkalmazni kívánunk, amíg erre a külső forrásokat biztosítják. 2.5.1.17 A takarítást és az étkeztetést külső vállalkozó végzi. 2.5.1.17.1 A részben a korábbi dolgozóinkból álló takarító stábok esetenként közvetlenül a gondnokaink irányításával elkötelezetten, többnyire jó színvonalon végzik munkájukat. 2.5.1.17.2 A konyhai dolgozók igyekeznek a kollégistáktól közvetlenül vagy áttételesen érkező igényeknek megfelelően dolgozni, a tanulókhoz való hozzáállásuk alapvetően megfelelő. 2.5.2 A működés szabályozottsága, gazdálkodás 2.5.2.1 A kollégium rendelkezik mindazokkal a szabályozási dokumentumokkal, amelyek meglétét jogszabályok előírják, ill. az irányító hatóságok elvárják. 2.5.2.2 A folyamatosan frissített szabályok betartását a fenntartói és belső ellenőrzések, ill. átvilágítások jónak értékelik, az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságokat, pontatlanságokat határidőre korrigáljuk, erről rendszeresen beszámolunk az ellenőrzést végzőknek és a fenntartónak. 2.5.2.3 A kollégiumi munka meghatározó dokumentuma az Intézményi minőségirányítási program (IMIP), amelyet az előírások szerint és a működésben megjelenő változások következtében időszakonként felülvizsgálunk és módosítunk. Az IMIP 2010-es felülvizsgálatakor érvényesítjük a Pedagógiai program (mint a pedagógiai munka minőségét alapvetően meghatározó dokumentum) jelen átdolgozásából adódó változtatásokat. 2.5.2.4 A tanügy-igazgatási feladatokra vonatkozó eddigi megállapítások mellett rögzíteni kívánjuk, hogy a korábban is említett adminisztrációs kötelezettségek indokolatlanul nagy erőforrásokat (időt, energiát, kapacitást) vonnak el mind az adminisztratív, mind a pedagógiai területen dolgozó kollégáktól. Utóbbi esetben félő, hogy az egyre növekvő adminisztrációs és szabályozási feladatok a szakmai munka rovására mennek! 2.5.2.5 Az intézmény gazdaságilag részben önálló státusza következtében a gazdálkodási feladatait az IGSZ-szel együttműködve végzi. 2.5.2.6 A kollégium gazdálkodása kiegyensúlyozottnak és hatékonynak mondható. Az elmúlt évek többségében a fenntartó által rögzített költségvetési keretek között maradtunk, mindössze két évben történt túllépés (egyszer a fűnyíró-elv alapján a bérben elvont, alig kezelhető mértékű elvonás, másodszor az előírt, de az intézménynek ki nem utalt bérkiegészítések miatt), de ezekben az esetekben is feszes, önkorlátozó intézkedésekkel a hiányt minimálisra tudtuk csökkenteni. 2.5.2.7 A dologi kiadások terén a szükséges fenntartási, felújítási és karbantartási költségek mellett egyre nagyobb összegeket fordítottunk a tanulók életfeltételeinek javítására, ill. a szakma munka támogatására. 2.5.2.8 A költségvetési rendeletekben szereplő saját bevételi előirányzatokat rendszeresen túlteljesítettük, a bejövő pénzeszközöket a kötelező 9
befizetéseken túl a bevételt eredményező tevékenységben közreműködő munkatársak ösztönzésére, ill. a fenntartási kötelezettségek és a szakmai feladatok megvalósításának finanszírozására használtuk fel. 2.5.2.9 A költségvetési keretek mellett főleg a szakmai fejlesztési törekvéseink realizálásához jelentős számú és összegű pályázati forrás bevonására is lehetőség nyílott (öt év alatt kb. 30 millió Ft). 2.5.3 A szervezet jellemzői 2.5.3.1 A Hajnóczy József Kollégium a 2005. évi átszervezéskor létrehozott intézményi struktúrában működik. A három tagintézmény relatív szakmai önállósággal rendelkezik, az igazgatási feladatok központi irányítással valósulnak meg. (Az intézményi struktúrát megjelenítő ábrát az SZMSZ tartalmazza.) 2.5.3.2 A vezetés a lineáris-funkcionális logika szerint épül fel. A vezetői kommunikációra a 2-3 hetente tervezetten zajló értekezletek mellet az aktuális kérdésekben összehívott eseti megbeszélések adnak lehetőséget. Ezen kívül jelentős a mobiltelefonon történő egyeztetés (ingyenes belső hálózat), valamint az írásos információk e-mail-ben történő megküldése, esetenként az on-line beszélgetés (Skype). 2.5.3.3 A vezetés és a munkatársak között folytatott kommunikáció alapvetően kétirányú. A tájékoztatás főleg a tagintézményekben szokásos módon és rendszerességgel szervezett rész-testületi megbeszéléseken történik, és ugyanitt van lehetőség a vélemények, javaslatok megfogalmazására is, amelyeket a tagintézmény-vezetés a döntéshozó fórumokra viszi. 2.5.3.4 A szakmai fejlesztés alapfeltételeként tartjuk számon a horizontális kommunikáció megvalósulását. A közvetlen kommunikáció fő akadálya az épületek közti távolság. A nevelőtanárok közti személyes kommunikáció többnyire projektek szervezésekor, szakmai innovációk során jön létre, ezek pozitív hatása egyértelműen kimutatható. Egy belső felmérés szerint tanáraink többsége szerint fejlődött a Hajnóczy-s tudat, ami az egységes szemlélet erősödését, az átjárhatóság nagyobb kihasználást jelenti. A fenntartások fő oka az említett távolságból adódik. 2.5.3.5 Mind a belső, mind a környezetünkkel, partnereinkkel folytatott kommunikációban egyre nagyobb szerepet kap az intézményi honlap, amely a pedagógusok számára elkülönített felületen biztosítja a szakmai konzultációk, viták, az információcsere lehetőségét. 2.5.3.6 A szervezeti klíma konstruktív, konzultatív jellegű. A személyes és szakmai kapcsolatok főleg a tagintézményeken belül erősek, az informális kapcsolatrendszer kisebb közösségei zömében pozitív hatással vannak a szervezet működésére. Szélsőséges marginalizálódás nem jellemző. A hivatalos kapcsolatok mellett évente többször is szerveződnek kötetlen (intézményi és tagintézményi szintű) összejövetelek Ezek és a tanév eleji szakmai tanulmányutak is erősítik a testület kohézióját. 2.5.4 A kollégium tárgyi feltételei, környezeti jellemzői 2.5.4.1 A három tagintézmény feltételrendszere között jelentősebbek az eltérések, amelyek részben hatással vannak az ott folyó szakmai munkára is. Az épületek technikai feltételrendszere, infrastruktúrája, erőfeszítéseink ellenére sem felel meg teljesen a jó színvonalú, polgári otthon tárgyi, technikai követelményeinek. 10
2.5.4.1.1 A kollégium Türr I. úti épületének fizikai környezete, funkcionális, esztétikai és érzelmi szempontból megfelelő élettér a használói számára. Rendelkezik a közös együttlétekre alkalmas terekkel, (klub-szobák, tanulószobák, számítógép terem, szaktermek, konditerem, műhelyek, könyvtár) és biztosítja az intim visszavonulás lehetőségét is. A belső élettér komfortja (4 ágyas szobák) felszereltsége jó szintű. Rend, tisztaság jellemző. Az épület állapota, odafigyelő, állagmegóvó magatartással és tervszerű karbantartó munkával megőrizhető. Az épület tetőtere beépítésre alkalmas. A hozzá tartozó pihenő udvar kicsi, sportolásra nem alkalmas. 2.5.4.1.2 A Kodály Zoltán úti épület a belvárosban található, egy hektáros zöldterülettel körülvéve. Eredetileg is kollégiumnak épült, az IMS technológia miatti megerősítése részben megtörtént. A diákok, három-hatágyas tanulóhálókban nyernek elhelyezést. Az épületrészek felújítása, a lakószobák berendezésének cseréje, a szakmai munka helyszíneinek kialakítása folyamatban van, az azonnali és teljes körű rekonstrukcióra nincsenek források. A lakószobák enyhén zsúfoltak, a közösségi használatra alkalmas helyiségek száma viszonylag kevés. Közös nagy rendezvények helyszíne az épületben található reprezentatív aula. A szakmai és szabadidős tevékenységhez szükséges feltételekkel, eszközökkel való ellátottság színvonala elsősorban a nyertes pályázatok, ill. az AJTP-s fejlesztések révén jelentősen javult. 2.5.4.1.3 A Puskin téri épület ugyancsak megerősített IMS szerkezetű, folyamatos karbantartása jelentős összegeket emészt fel. A tanulói hálókban szűkös az élettér, ugyanakkor a létszámcsökkenés következtében megfelelő számú közösségi helyiséget tudtunk eredeti funkciójának megfelelően visszaalakítani. A kollégium helyiségeinek (hálóknak, fürdőknek) az állapota, higiéniája és esztétikája nem mindig elfogadható. A tanulók magatartása sokszor nem kíméli a környezetet, a berendezési tárgyakat. A sportolás feltételei jók, a tornaszoba, kondi terem mellett, az épülethez nagy udvar is tartozik, sportpályákkal. 2.5.4.2 Az épületek és felszerelések karbantartásának elsődleges szempontja a biztonságos működés feltételeinek garantálása. 2.5.4.3 A kötelező eszközjegyzék szerint elvárható tárgyi feltételek mennyiségi szempontból jónak mondhatók. Ugyanakkor az eszközök, felszerelési tárgyak állaga a folyamatos karbantartás ellenére több területen kívánnivalót hagy maga után. A korábban beszerzett eszközök jelentősen amortizálódtak, selejtezésre szorulnak, helyettük újak beállítására van szükség (tanulóasztalok, székek, ágyak, hűtők). 2.5.4.4 Az informatikai és a ( szórakoztató ) elektronikai berendezések kellő számban és minőségben rendelkezésre állnak, szükséges cseréjük minden esetben megoldható. (Megjegyzés: az informatikai rendszer tárgyi rendezettsége mellett komoly problémát jelent az Internet kis sávszélessége, amelynek a bővítése csak a fenntartó hozzájárulásával történhet meg.) 2.5.4.5 A Türr utcai és a Kodály úti tagintézményben önálló, a Puskin téren fiókkönyvtár működik, kihasználtságuk változó. 11
2.6 Nevelés, oktatás, kompetenciafejlesztés 2.6.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljait, kereteit, tartalmát és módszereit a Közoktatási törvény, a NAT és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint kidolgozott önálló pedagógiai programban határozzuk meg, és az éves munkatervekben aktualizáljuk. 2.6.2 Az intézmény általános nevelési feladatokat ellátó kollégium, szakkollégiumi tevékenységet nem folytatunk. A kollégium nevelésünk szerves része az AJTP, amelyben hangsúlyos szerepet kap a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása, de ezeket a feladatokat az általános nevelési elveinkhez igazítottan látjuk el, a kiegészítő programok megvalósítását külön normatív támogatás biztosítja. Az AJTP megvalósításának további szakmai hátteréül az Alapprogram 4. sz. melléklete szolgál. 2.6.3 A tagintézményenként eltérő programkínálatot részben a helyi tanulói igények, részben az ott dolgozó kollégák szakképesítése és személyes kompetenciái determinálják. 2.6.3.1 A korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások körét a szakos ellátottság szerint határozzuk meg. A létszámkorlátoktól függően törekszünk a minél teljesebb szaktárgyi lefedettség elérésére. 2.6.3.2 A kötelező és szabadon választott foglalkozások, szakkörök tematikája a tanári szakképesítés mellet a pedagógusok személyes kompetenciáját is reprezentálja. Így olyan nevelési foglalkozások is megvalósulhatnak, amelyek speciális érdeklődési köröket is kielégítenek. 2.6.3.3 A felkészítő, fejlesztő és szabadidős foglalkozások jegyzékét a mindenkori tanéves munkatervek tartalmazzák. 2.6.4 A kollégiumi nevelés egész intézményre kiterjedő kereteit elsősorban a közös projektek, rendezvények adják. 2.6.5 A kollégiumi nevelés során eddig is törekedtünk a tanulók minél nagyobb aktivitásának kiváltására, a velük közösen tervezett, szervezett és megvalósított, általuk is értékelt programok megvalósítására. A tanulói tevékenység a nevelés-oktatás folyamatában szerzett ismeretekre és képességekre épül, amely során a feladatokkal való azonosulás mind magasabb szintjének elérésében segítjük őket. A tanári motiváció modern és hatékony módszereinek alkalmazásával sikeresebbé vált a pozitív tanulói attitűdök kialakítása és stabilizálása. A szülők és elvileg a tanulók elsődleges elvárása, hogy a kollégium biztosítsa a nyugodt tanulás, az eredményes iskolai felkészülés feltételeit. Az intézmény házirendje garantálja a törvényben előírt, igény szerint az azt meghaladó és/vagy attól eltérő tanulási időt. A felkészülés körülményei az adott tagintézmény lehetőségeihez, az időbeosztások pedig a tanulók iskolai elfoglaltságaihoz igazodnak. A felkészülést ahol lehet és indokolt tanulószobai szilenciumi keretek között tartjuk, de egyéni elbírálás nyomán ettől eltérő helyszín (háló, folyosó, tévéző, iskola), valamint a kötött tanulási időn kívüli időpont és időkeret (késő este, délelőtt) is engedélyezhető. 2.6.6 A tanulási idő felhasználásának rugalmassága annak tartalmára is érvényes. A tanulók számára megengedett, hogy az iskola felkészüléshez szükséges információkat a tanulószobán kívül is megszerezhessék. Ezt szolgálja többek között a könyvtár használatának lehetősége, az informatikai szakteremben a célirányos Internetes böngészés engedélyezése és a zenészek iskolájukban történő hangszeres gyakorlása. 12
2.6.7 A nyugodt tanulási körülményeket a folyamatos tanári jelenléttel is biztosítjuk, amely azonban nem pusztán felügyeletet, hanem a szakos képesítésnek megfelelő segítségnyújtást is jelent. 2.6.8 A kilencedikesek hatékony és önálló tanulási képességeinek javításához a tanulás tanulása témájú kurzusok is hozzájárulnak. 2.6.9 Az intézmény adaptált kérdőívek segítségével rendszeresen végez neveltségi szintvizsgálatot, amelyekből kiderül, hogy a be- és kilépés között milyen lényegi változások következtek be a tanulók magatartásában, attitűdjeiben, közvetve információkat kapunk a hozzáadott érték mértékéről. 2.6.10 A tanévközi és végi értékelések során rendszeresen összehasonlítjuk az iskolák összegzett tanulmányi eredményeit a tőlük érkezett kollégista tanulókéval. Ebben az összevetésben az esetek jelentős többségében a kollégiumi átlagok a jobbak. A leány tagintézményekben tartósan 4.00 körüli-feletti átlagok születnek, a fiúknál inkább a közepes szint tartható (a szakközép- és szakiskolások magas számaránya miatt). 2.7 Gondoskodás, személyes törődés, gyermek- és ifjúságvédelem 2.7.1 A kollégium felvállalt feladata az otthonpótlás. Az egyéni bánásmód követelménye alapján elsősorban a csoportvezető nevelők feladatkörébe tartozik ez a terület A csoportfoglalkozások a több tanulót is érintő problémák megoldásának keretét adják. Az életkor szerint heterogén közösségekben ez a munkaforma kisebb csoportokban is történhet. A kiscsoportos (pl. szobai) foglalkozásokon a nevelőtanárok a mikroközösségek számára nyújtanak segítséget a felmerülő kérdések megválaszolásában. Az egyéni törődés során a csoportvezető nevelő, vagy a tanuló bizalmát élvező pedagógus a konkrét gondok megoldásában adott tanácsok adásával segít. Ennek gyakorisága és intenzitása az adott kolléga személyiségétől és a gyakorlat során igazolódott kompetenciáitól is függ. 2.7.2 A beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók arányának emelkedése hangsúlyosabbá tette a gyermekvédelmi funkciók gyakorlását. A feladat elsődlegesen a csoportvezetők tevékenységrendszerébe tartozik, irányítását a tagintézmény-vezető (és/vagy helyettese), az AJTP kereteiben a programgazda végzi. A tanárok munkáját a közülük célirányos továbbképzéseken részvevő kollégák (felelősök) támogatják. 2.8 Hagyományápolás 2.8.1 A Hajnóczy József Kollégium két évtizedes működése során kialakultak és megszilárdultak azok a hagyományok, amelyek a névadó szellemiségéhez, a nemzeti és vallási ünnepekhez, a tanulók életének jelentősebb állomásaihoz kötődnek. Ezek közül a legfontosabbak: 2.8.1.1 Gólyanapok a beérkezett kilencedikesek beilleszkedését segítő programsorozat, amelyet az érintett csoportvezetők és a diákönkormányzat (DÖK) felsőbb éves tanulói szerveznek 2.8.1.2 Hajnóczy Napok általában kéthetes rendezvénysorozat, a tanulói érdeklődésre és aktivitásra építő, a közösségi összetartozást erősítő, szórakoztatva nevelő projekt 2.8.1.3 Egészség-napok az egészséges és környezettudatos életmód kialakításához kapcsolódó ismereteket adó és kompetenciákat fejlesztő témahét 13
2.8.1.4 Kollégiumi Mikulás a tanulók vidám megajándékozása társaik közreműködésével 2.8.1.5 Kollégiumi Karácsony fenyőállítás és díszítés, tanulók által bemutatott műsor (betlehemes) 2.8.1.6 Dolgozói Karácsony vidám évzáró rendezvény 2.8.1.7 Diák-önkormányzati Kupa a kollégiumon belül szerveződő alkalmi focicsapatok vidám bajnoksága (fiú, lány, vegyes) 2.8.1.8 Hajnóczy Kupa a kollégium által a megye kollégistáinak szervezett, több sportágat felölelő kétnapos tavaszi sportvetélkedő 2.8.1.9 Kollégiumi ballagás az érettségiző vagy utolsó éves szakiskolai tanulók bensőséges búcsúztatása, a Hajnóczy Díj ünnepélyes átadása a kiemelkedő teljesítményű kollégistáknak közösségi és tanulmányi munkájuk elismeréseként 2.8.1.10 Pedagógus nap a tanév utolsó hétvégéjén a kollégiumi dolgozók kötetlen, baráti összejövetele 2.8.1.11 Megemlékezések a nemzeti ünnepekről, évfordulókról, emléknapokról (pl. aradi vértanúk emléke; 1956-os forradalom és szabadságharc; az 1848-49-es forradalom és szabadságharc; a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatainak emléknapja) A megemlékezések az éves munkaterv szerinti formában történnek (élő műsor, filmvetítés, faliújság, emléktúra, stb). 2.8.2 A tagintézményekben a korábban kialakult helyi hagyományok ápolása a kisebb közösség fejlődését elősegítő programok szervezésével valósul meg. 2.9 Diák-önkormányzat 2.9.1 Mindhárom tagintézményben működik diákönkormányzat. Munkájukat a tanulók által választott testület irányítja, tevékenységüket a DÖK segítő tanár patronálja. 2.9.2 A DÖK-ök ténykedésének főbb területei: érdekképviselet, vélemények kanalizálása, javaslatok közvetítése,egyetértési jog gyakorlása, részvétel a programok tervezésében és megvalósításában. 2.9.3 A DÖK a tagintézmény-vezetéssel együttműködve szervezi a diákközgyűléseket, fórumokat, amelyeken beszámol az előző időszakban végzett munkájáról, ill. közvetíti a diákság kérdéseit, véleményét és javaslatait a tanulókat érintő ügyekben. 2.10 A kollégium kapcsolatrendszere 2.10.1 Az IMIP rögzíti a működésével közvetlenül vagy közvetve érintett partnerek körét. Ebben kiemelt helyen szerepelnek a tanulók a szülők, gondviselők, a tanulóink iskolái, társ-kollégiumok, a Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetsége, a megye és a város civil szervezetei, kulturális intézményei, ill. a fenntartó önkormányzat. 2.10.2 A tanulókkal mint kliensekkel való kapcsolattartás a már említett kereteken kívül az igényfelmérésekkel és elégedettségi vizsgálatokkal egészül ki. 2.10.3 A szülőkel tartott kapcsolat továbbra sem tekinthető jó szintűnek. A szülők (túlnyomó többségének) igényei megrekednek a tanulás és a biztonság kérdésénél, szakmai ügyekben nem vagy csak ritkán fogalmaznak meg elvárásokat A kapcsolattartás intenzitása szintén alacsony. Az első (kilencedikeseknek és szüleiknek tartott) tanévnyitón még aktívak, később a személyes megjelenés ritka és esetleges. 14
A kapcsolatfelvétel kezdeményezője többnyire a csoportvezető nevelőtanár, de a viszonylag rendszeresnek mondható kapcsolódási forma szinte kizárólag a telefonos megkeresésekre korlátozódik. A ritka személyes megjelenés főleg az iskolai szülői értekezletekhez igazodik, ill. a fegyelmi eljárás során tapasztalható, akkor sem minden esetben. 2.10.4 A tanulók iskoláival való kapcsolattartás nem egyenletes. Néhány intézmény igényli és biztosítja a folyamatos kommunikációt (pl. elküldik a havi programjukat). Ez elsősorban a nagyobb partneriskolák tekintetében igaz, a többség részéről nem mutatkozik ilyen érdeklődés a kollégiumban lakó tanulóik irányában. Kollégiumunk (az IMIP alapján) kétévente konzultációra hívja azoknak az iskoláknak a vezetőit, ahonnan a legnagyobb számú tanulói kör kap kollégiumi ellátást. Ezeken a megbeszéléseken tájékoztatjuk partnereinket a kollégium élet aktualitásairól, az intézményben folyó szakmai munkáról, ill. várjuk az igazgatók véleményét, javaslatait az általuk problémásnak tartott kérdéskörök rendezéséhez. Ezekre az alkalmakra elhívjuk a fenntartó képviselőit is, akik közvetlen ismereteket szerezhetnek a kollégium-iskola kapcsolatáról. 2.10.5 A szakmai együttműködés a társ-kollégiumokkal a legjelentősebb. 2.10.5.1 A megye kollégiumai körében központi koordinációs szerepet vállalunk, biztosítjuk az információk célba jutását, valamint rendszeres szakmai konzultációkat szervezünk. 2.10.5.2 A szakmai együttműködés legalkalmasabb közegének a régiós szintet tartjuk. Ennek szellemében rendeztük meg a dél-dunántúli kollégiumok konferenciáját, meghívtuk a régió kollégiumainak diák-képviselőit (Diákszem Találkozó), és a regionális honlapot is mi működtetjük. A regionális kapcsolatrendszerhez csatlakozó kollégiumok szerint is fontos, hogy a horizontális tanulásnak ez a fóruma működjön. Részt veszünk a TÁMOP 3.2.2 pályázat keretében a Kontaktus projektiroda szervezésében - megvalósuló Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás c. projektben, mint a módszertani műhely tagjai és a régió kollégiumi hálózatának szervezője. 2.10.5.3 Országos kitekintést ad számunkra az AJTP kollégiumok hálózata. A programot irányító intézmény (OFI) által szervezett programokon minden esetben képviseltetjük magunkat, részt veszünk társ-kollégiumaink rendezvényein, és a Leőwey Klára Gimnáziummal együttműködve évente megrendezzük az AJTP Művészeti fesztivált. Az AJTP más intézményekben felhalmozódott tapasztalatainak megismerése céljából a tanév kezdetekor a teljes nevelőtestülettel meglátogatunk egy-egy AJTP-s kollégiumot, ahol kölcsönösen tájékoztatjuk egymást az eredményeinkről és problémáinkról. 2.10.6 A Hajnóczy József Kollégium a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek megalakulása óta aktív tagja. Részt veszünk a KSZÉSZ konferenciáin, a szakmai napokon, ezeken esetenként átadjuk speciális tudásunkat a Szövetség többi tagjának. A KSZÉSZ-ben tanúsított szerepvállalásunk elismeréseként az elmúlt időszakban három kollégánk is részesült szövetségi elismerésben és/vagy a KSZÉSZ által felterjesztett kitüntetésben, díjban. 2.10.7 A város és a megye civil szervezetei, kulturális intézményei kitágítják a kollégium cselekvési körét, szolgáltatásaikkal hozzájárulnak a szakmai programjaink kiszélesítéséhez. 15
Néhány civil szervezettel és intézménnyel együttműködési megállapodást is kötöttünk, melynek lényege a kölcsönösen nyújtható előnyök mind szélesebb kihasználása. 2.10.8 A fenntartó önkormányzattal való kapcsolat irányítása az illetékes főosztályok és bizottságok oldaláról történik. A Humán Főosztály havi rendszerességgel hívja össze az intézményvezetőket. Ezeken az értekezleteken főleg aktuális tájékoztatók és feladat-meghatározások hangzanak el. Az információáramlás másik fő eszköze az elektronikus levelezés. A Pénzügyi Főosztály elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos koordinációt végzi, munkatársai személyesen vagy e-mailben tartják a kincstári apparátusunkkal a kapcsolatot. Napi kapcsolat van az IGSZ-szel, amely az erre vonatkozó szabályozás szerint döntően elektronikus úton realizálódik, de gyakori a telefonos konzultáció is. Intézményünk képviseli a kollégiumi területet az IGSZ által működtetett Igazgatók kollégiumában. 2.11 Minőségfejlesztés 2.11.1 A Hajnóczy József Kollégium Minőségirányítási programja rögzíti az intézményi működés folyamatának, ill. ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának szabályait. Az IMIP módosításai a vonatkozó jogszabályok változásainak előírásai alapján folyamatosan megtörténtek. A dokumentum tervezett felülvizsgálata a pedagógiai program átdolgozása után fog megtörténni. 2.11.2 Az intézményben teljes körű önértékelési rendszer működik, annak első időszaka a 2009/2010. tanévtől indult. A rendszer struktúrája hasonlít az oktatásügyben másutt is alkalmazott szisztémákhoz, tartalma és módszerei az általános gyakorlatból származtatottakon kívül a kollégium sajátosságait is figyelembe veszi. 2.11.3 A teljesítményértékelési rendszer a munkatársi kör számára visszajelzést ad az értékelési időszakban végzett munka minőségéről, egyben kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az esetleges hiányosságok megszüntetését, ill. az aktuális prioritások érvényesülését célozzák meg. A teljesítményértékelési rendszer ciklusai: - éves teljesítmény-megállapodás és kiértékelés - négyévenként teljes körű minősítés A teljesítményértékelési rendszerünk kezdeti problémái (tapasztalatok hiánya, félreértések) többségében megoldódtak, ugyanakkor a jogszabály-változások következtében a rugalmas és testre szabott kereteket merevebb rendszer váltotta fel, amelyben az egyéni értékelési szempontok nehezebben érvényesíthetők, és ez esetenként az egyes főbb szempont-együttesek közötti aránytalanságokhoz vezet. 2.11.4 A minőségügyi dokumentumokban megjelennek mindazok a mérések, amelyek az elmúlt évek gyakorlata alapján igazolták hasznosságukat a pedagógia programunk végrehajtásában. 2.11.4.1 A neveltségi szintvizsgálatok a be- és kimenet közti változások irányát és mértékét rögzítik, az eredmények kiértékelése mind az intézményi és tagintézményi nevelőmunka, mind a pedagógusok egyéni nevelői tevékenységének fejlesztését eredményezi. 2.11.4.2 A tanulói és szülői elégedettségi mérések közvetlen és adekvát visszacsatolásokat adnak egy rövidebb időszakban végzett munkáról, ezek 16
eredményeit a rövid és hosszabb távú tervezőmunkában egyaránt hasznosítjuk. 2.11.5 A fenntartói ellenőrzések az elmúlt években elsősorban a gazdasági és igazgatási területekre irányultak, azoknak csak közvetetten voltak szakmai vonatkozásai. 2.11.6 Az intézmény munkaterveiben rendszeresen rögzítettük a vezetői ellenőrzési tervet. A szakmai szempontok szerinti ellenőrzéseket a kollégium igazgatója, helyettese, valamint a tagintézményi vezetések hajtották végre, az ezeken szerzett tapasztalatokat az ellenőrzött területen dolgozókkal személyesen megbeszéltük, az általánosítható tanulságokat intézményi/tagintézményi szinten értékeltük. 2.12 A Pedagógia program eddigi célkitűzéseinek megvalósulása 2.12.1 A legutóbb 2005-ben módosított Pedagógiai programunkban rögzítettük azokat a célokat, amelyek a nevelő-oktató munka feladatait meghatározták. E célok megvalósulásának értékelése jelöli ki a következő időszakra vonatkozó célok és feladatok körét. (Az eredeti célmeghatározásokat dőlt betűkkel jelöljük.) 2.12.1.1 A kollégium kialakult pedagógiai arculatának megőrzése, értékeinek gazdagítása Nevelő-oktató munkánkat az arculatunkat meghatározó értékek, ill. az azokból származtatható alapelvek figyelembe vételével alakítottuk. Tevékenységünket leginkább meghatározó alapelvek következetes érvényesülése garantálta a korábban a testületben kialakult konszenzusos értékkijelölés alapján kialakított arculat megőrzését. Az intézményi image sajátosan Hajnóczy-s, a sokszínűséget elfogadó, de az egységes pedagógiai törekvéseket érvényesíteni szándékozó nevelőtestület kooperációjára épül. A fejlesztésre, megújulás szándékára utalnak a modern pedagógiai gondolkodást reprezentáló elveink prioritásként való kezelése. E törekvésünket igazolja az is, hogy ezek a program jelen átdolgozásának alapjául szolgáló módosított Alapprogramban szintén hangsúlyos elemként jelennek meg: - a gyermek mindenek felett álló érdeke - a hátrányos megkülönböztetés tilalma - az életkori sajátosságok figyelembevétele - a személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység, valamint a tanulói részvétel biztosítása a működés minden szintjén - humánus és méltányos bánásmód - az emberi és a gyermeki jogok érvényesülése - a bizalom - a pozitív motiváció - a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a tanulói önszerveződés támogatása - differenciált bánásmód, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókkal való kiemelt foglalkozásra - a következetesség. A pozitív image tudatos kialakítása és fenntartása a modern arculati elemek alkalmazásában is tetten érhető. Ilyenek például az új intézményi logo, a Kredenc című diákújság, ill. a megújult, tartalmában és kivitelében is továbbfejlesztett honlap, mely egyrészt a környezetünk számára ad hiteles 17
képet a kollégiumról, másrészt biztosítja a hatékonyabb intézményi kommunikációt, felületet biztosít a szakmai együttműködésnek. 2.12.1.2 A kollégisták intellektuális és praktikus tudásának gazdagítása, képességeik kibontakoztatása, az önművelődésre való igény kialakítása. A kollégium ebből a cél-együttesből inkább a praktikus tudás gazdagítását tartotta elsődlegesnek. A praktikus, azaz a használható tudás egyszerre jelenti az ismereteket és azt a képességet, hogy a tanulmányok befejezése után ezeket a kollégiumban szerzett ismereteket az önálló életvezetésükben is alkalmazni tudják. A képességek kibontakoztatásának terepei elsősorban a pedagógusok által irányított szabadidős foglalkozások voltak, illetve azok a programok, amelyek egy-egy műveltségterületre, érdeklődési körre épülve biztosították a tanulók képességeinek felszínre kerülését, manifesztálódását. Az önművelődésre irányuló igény kiváltásának szándéka a lehetőségeinkhez és a társadalmi gyakorlatból származtatható körülményekhez képest jó szinten, saját korábbi elvárásaink szerint viszont csak részlegesen vált valóra. A tanulók információszerzésének lehetőségei szélesedtek, főleg az Internet és az elektronikus kereskedelmi média tekinthető meghatározó forrásnak. Ugyanakkor az Internetről szerzett információk szűretlen tömege esetlegessé teszi a valóban értékes tartalmak biztos kézzel történő kiválasztását, míg az ebben a folyamatban segítő szándékkal megjelenő pedagógus képtelen valamennyi tanulót minden szituációban kontrollálni, a valóban hasznos és értékes műveltség, kultúra irányába terelni. A médiában elburjánzó igénytelenség tovább rontja a nevelés hatékonyságát, a művelődés így gyakran megreked a felszínes szórakozás szintjén. Ugyancsak ellentmondásos az önművelés hagyományos formájának, az olvasásnak a helyzete. Tanulóink egy része aktív olvasó, másokat a könyvtári lehetőségekre is építő foglalkozásokkal, vetélkedőkkel, akciókkal sikerül a viszonylag rendszeres olvasásra rávenni, rászoktatni. Sajnos nem kisszámú kollégista elzárkózik ettől a művelődési formától, és a célirányos tanári ráhatás sem tudja velük az olvasást megszerettetni. 2.12.1.3 A kollégisták felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a tolerancia képesség, a harmonikus társas kapcsolatok és együttműködés elsajátítására. A kollégium azon kevés (megmaradt) társadalmi intézmény egyike, ahol a közösség nem pusztán egy adott közeg, hanem létforma, ahol az egyénekkel való történések zömmel közösségi események is. A társas kapcsolatok a mindennapos érintkezések és a kiemelt közösségi rendezvények összességéből tevődnek össze. Előbbiben főleg a szabályozottság, ezen belül a szabályok megalkotása és betartása/tartatása a nevelési ráhatás központi eleme. Az intézményi szabályok megalkotásában tevőlegesen is részt vettek tanulóink, a betartatásuk pedig továbbra is a nevelőtanárok felelőssége volt. A tolerancia tekintetében a kollégiumban is meg kellett küzdeni a társadalomban megjelenő kirekesztő, esetenként ennél is szélsőségesebb megnyilvánulásokkal. Ennek két eszközét alkalmaztuk: a kérdéshez kapcsolódó nevelési szituációkban a felvilágosítást és a meggyőzést, a toleranciát sértő esetekben pedig a fegyelmi eljárást. Az együttműködésre épülő tevékenységeink akkor voltak a legsikeresebbek, ha azokban a felnőttek, csoportvezetők és más nevelőtanárok is részt vettek. A 18
példaadás volt a legjobb módszere az értelmes célokért történő közös tevékenység kiváltásának. A legtöbb eredményt a diák-önkormányzás területén értük el. Mindhárom tagintézményünkben aktív és kezdeményező DÖK működik, sőt, több jel mutat arra, hogy ezek a testületek egymással is szívesen kooperálnának. 2.12.1.4 Célunk színes tevékenység-kínálattal a cselekvő ember kibontakoztatása, a sikereket elérő személyiség kialakítása. Kollégiumunk munkatervében minden évben megjelentek azok a tevékenységkínálatok, amelyek akár össz-intézményi szinten, akár egységenként kínáltak tanulóinknak cselekvési teret. A kínálat döntő többsége találkozott a tanulók érdeklődésével, és így valóságosan is létrejöttek ezek a körök, és tanéves vagy annál is tartósabb közösségekké szerveződtek. A csoportfoglalkozások Alapprogram szerinti témáinak feldolgozása, a kötelezően és szabadon választható foglalkozások, valamint a más keretek között szervezett programok zömében a tanulók cselekvő részvételére építettünk, de ez csak lehetőség volt, megvalósulása nagyban függött a pedagógus módszertani kultúrájának irányultságától, ill. az érintett tanulói csoport beállítódásától. Kollégáink többsége szívesen alkalmazta a tanulói aktivitásra építő, az elmúlt időszak továbbképzésein szerzett korszerű módszereket, néhányan viszont a hagyományos tanár-diák viszonyon alapuló foglalkozási kereteket tartották célravezetőnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a kollégisták értek el látványos esetenként a kollégium falain kívüli sikereket, akik kreatív, cselekvő részesei voltak a foglalkozásoknak, projekteknek. A hagyományos módszereket alkalmazó tanári munkának a sikerességéről nincsenek ilyen közvetlen visszajelzések. 2.12.1.5 Tanulóink ítélőképességét olyan szintre kívánjuk fejleszteni, hogy életükben képesek legyenek konfliktusok felfogására, feldolgozására A kollégium együttélés során elkerülhetetlenül kialakulnak különböző konfliktusos szituációk, amelyek megoldását a tanulók közreműködése nélkül nem lehet megoldani. Főleg a szocio-kulturális különbségek miatt tanulóink igen eltérő konfliktuskezelési szokásokkal érkeznek az intézménybe, az elkerüléstől az erőszakos megoldásig szinte minden változat megtapasztalható. Emiatt (is) a pedagógus-továbbképzések egyik fő iránya a konfliktuskezelési technikák elsajátítása volt. A képzések azonban inkább a tanári beavatkozás célszerű módozataira adtak tanácsokat, a tanulók tudatos és konstruktív közreműködése a konfliktusos szituációk megoldásában inkább az adott helyzettől, körülményektől függött. A tanulók ilyen irányú előkészítésének fő terepe az önismereti foglalkozások voltak, melyek elsősorban az AJTP keretein belül kaptak több időt, az Alapprogram által szabott időkeretek kevésnek tűnnek. 2.12.1.6 Színvonalas diák-önkormányzati munkával, a demokratikus joggyakorlás színterének, az önvezérlő képesség fejlesztésének, a kritikai szellem, az önálló vezetés képessége kialakulásának, az érdekérvényesítés gyakorlásának segítése. 19