HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006.

TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI, TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAICÉLOK 4. oldal III. ALAPELVEK. 5. oldal IV. A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA 7. oldal V. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE. 8. oldal V. 1. A Kistérség.. 8. oldal VI. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÁLTALÁNOSSÁGBAN... 27. oldal VII. SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN.... 30. oldal VII. 1. Önállóan ellátott alapszolgáltatási feladatok... 30. oldal VII. 2. Társulásban ellátott szociális alapszolgáltatási feladatok helyzetképe.. 48. oldal VIII. ÁLTALÁNOS ELVEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ (STRATÉGIAI CÉLOK).... 56. oldal VIII. 1. Az ellátó rendszer anomáliái... 56. oldal VIII. 2. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez 57. oldal IX. A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEI.... 59. oldal IX. 1. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányai.... 62. oldal FELHASZNÁLT IRODALOM...... 71. oldal MELLÉKLETEK.... 72. oldal - 2 -

I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92. (3) és (4) bekezdése alapján a Homokháti Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Szolgáltatástervezési Koncepciót (továbbiakban: Koncepció) készít. A koncepciót a társult településeken élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok megoldása érdekében kell készíteni, melyet, elfogadását követıen a társult települések kétévente felülvizsgálnak és aktualizálnak. Csongrád Megye Közgyőlése elfogadta Csongrád Megye egészére készített koncepcióját, melyet alapul véve készült el a Társulás koncepciója, kiemelve a társulásban ellátandó feladatokra. A szolgáltatás fejlesztés célja, hogy a Társulás biztosítsa azokat az eszközöket a lakosság részére - amelyekkel a településeken felmerülı szociális problémák leghatékonyabban kezelhetık. Ehhez elsısorban fel kell tárni a problémákat, áttekinteni a Társulásban ellátott közösségi szolgálatot, támogató szolgáltatást illetve jelzırendszeres házi segítségnyújtást. Fontos, hogy képet kapjunk a társult önkormányzatok szociális intézményeinek jelenlegi helyzetérıl, szolgáltatásairól, valamint megfogalmazzuk a következı két év koncepcióját, stratégiáját, operatív programját (cselekvési tervét). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében a partnerség elve alapján ki kell szélesítenünk az együttmőködést a szolgáltatási szektorokkal, a különbözı civil szervezetekkel, illetve egyházi szolgálatokkal. A szolgáltatási struktúra kialakításánál a mennyiségi növekedése mellett a differenciáltabb, komplexebb, és egyre magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van szükség és igény. Ahhoz, hogy a minıségi és mennyiségi fejlesztés érdemben megvalósulhasson stabil és biztonságos finanszírozási, és mőködtetési háttérre van szükség. A Koncepció célja a szolgáltatások alanyainak minimálisan a jogszabályokban meghatározott színvonalú ellátása érdekében megfogalmazott feladatatok következetes végrehajtása, az intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése, hatékonyabb mőködést biztosító intézményrendszer kiépítésének megtervezése. A szakmai tevékenységet újra kell értelmezni mind az intézmények, mind pedig a társult tevékenységek tekintetében. - 3 -

II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI, TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAI CÉLOK Egy adott térség szociálpolitikájának, szociális ellátó rendszerének kialakításakor nélkülözhetetlen azoknak az alapvetı társadalom- és településpolitikai céloknak a meghatározása, amelyek figyelembe vételével lehet kitőzni a szociálpolitika céljait, prioritásait és az ezek megvalósulását biztosító eszközrendszert. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása társadalom- és településpolitikájának fı célja, hogy a térség minden lakosa otthonának érezze a Homokhátságot, olyan hátterének, amely sokrétő szolgáltatásstruktúrájával szükség esetén megfelelı segítséget is akar és tud nyújtani polgárai számára. Az ezt megjelenítı szociálpolitika és szociális ellátás túl azon, hogy a törvényekben az önkormányzatok, és társulások számára kötelezıen elıírt feladatokat teljesíti egyben a települések szociális kohézióját, a helyi társadalmat erısítı hatékony eszköz, amely az egyén és a közösség egymásra utaltságát és egymás iránti felelısségét is megjeleníti, érvényre juttatja. Különösen hatékony és támogatandó eszközei ennek a polgárok részvételét elısegítı civil szervezetek, egyéni és társadalmi kezdeményezések, amelyeket a Kistérség sajátos eszközeivel eddig is támogatott. A társult Önkormányzatok fontos céljuknak tekintik, hogy a térség társadalmi viszonyainak alakításában ne csak a polgárok, hanem a településen dolgozó, mőködı intézmények, cégek, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek is aktív részt vállaljanak. Erre számos lehetıség kínálkozott eddig is. Szerte a világon elfogadott gyakorlat, mi több, társadalmi igény, hogy egy-egy településen tevékenykedı gazdálkodó szervezetek bekapcsolódjanak a település gondjainak különösen a szociális problémáknak a megoldásába. Ennek módjai például intézmények támogatása, szponzorálása, adományozás, ösztöndíjak nyújtása, foglalkoztatás támogatása, stb. A társult települések Önkormányzatai az eddigiekhez hasonlóan nyitott és együttmőködésre kész minden olyan forprofit és nonprofit szervezettel, amely akár közvetlen tevékenységgel, akár bármilyen más módon támogatni kívánja szociálpolitikai céljainak megvalósítását. A Társulás úgy értékeli, hogy a térségben jól mőködik az eddig kialakított szociális ellátó rendszer. Ezt figyelembe véve a Társulás településpolitikai célnak tartja a meg lévı ellátó rendszer értékeinek, eredményeinek megırzését, és kiindulópontnak tekinti azt a továbbfejlesztés során. - 4 -

Végezetül a társulás megerısíti, hogy szociálpolitikájának alakítása során igazodni kíván Csongrád megye szociálpolitikai elképzeléseihez, figyelembe véve Mórahalom város kistérségi vezetı szerepét, és ebbıl adódó kötelezettségeit és lehetıségeit. III. ALAPELVEK A társadalompolitika, ezen belül a szociálpolitika céljainak megvalósítása, a feladatok, eszközök, módszerek meghatározása olyan általánosan elfogadott alapelvek mentén történhet, amely tekintetében a lehetı legszélesebb körő konszenzus van. A szociális koncepció feladata ezen alapelvek rögzítése, és ezzel a szociálpolitikai cselekvés kereteinek rögzítése. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll, akinek elidegeníthetetlen joga, hogy a különféle szociális eljárások során emberi méltóságát, állampolgári jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák. Minden szociális ellátásra szoruló vagy azért folyamodó polgárnak joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy a kistérség területén élı rászoruló lakosok életfeltételei jobbá váljanak, jogaik és érdekeik érvényesítésére képes tagjai legyenek a Homokhátság társadalmának. Az ellátás során tiszteletben kell tartani az egyén autonómiáját, törekedni kell képességeinek megtartására, fejlesztésére. Az ellátások meghatározásában és nyújtásában valamennyi polgár, és különösen az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ennek érdekében rendszeresen fel kell mérni a meglevı ellátások használatát, a lakosság igényeit és ennek alapján szükség szerint módosítani az ellátások struktúráját. A szociális ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl, életkorától függetlenül mindenkinek joga van. Az ellátást diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. A szociális ellátások nyújtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátását igénybe vevık lehetıség szerint a családban, lakóhelyükön maradva vehessék igénybe az ellátásokat. - 5 -

Különösen érvényes ez a gyermekekre, fogyatékos személyekre, idısekre kiemelten, ha külterületen, tanyán élnek. A fogyatékos személyek esetében a következı alapelvek szem elıtt tartása fontos: 1. A prevenció elve: mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelızése érdekében 2. Normalizáció elve. minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetıvé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehetı legteljesebb mértékben megfelelnek 3. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével 4. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetıségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük alakításáról. 5. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elve. 6. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embert képessé kell tenni arra, hogy érdemi erıfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. (Csongrád Megye Önkormányzatának fogyatékosügyi programja 2007-2013-ra vonatkozóan.) A szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a Kistérség polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartoznak a közélet átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatos érdekek; a különbözı döntések így különösen a támogatási rendszerrel kapcsolatos döntések nyilvánossága; a források és különbözı pénzeszközök ésszerő, célzott és hatékony felhasználása; a támogatások és ellátások szabályainak stabilitása és kiszámíthatósága. Ugyancsak valamennyi polgár alapvetı érdeke a szociális ellátással kapcsolatos eljárások egyszerősítése, az ellenırizhetıség biztosítása és az ellátások minıségének megırzése. A szolgáltatások nyújtása során mind a döntéshozóknak, mind a szociális szakembereknek törekedniük kell arra, hogy tevékenységük a kirívó esélyegyenlıtlenségek csökkentését, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek mérséklését szolgálja, és hozzájáruljon a rászorulók esélyeinek javításához, a társadalom perifériájára szorulásuk megelızéséhez. - 6 -

IV. A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA A koncepció célja, hogy a Homokháti Kistérség településeinek szociális jellemzıi alapján meghatározza a kistérség szociálpolitikájának, társult feladatainak és szociális ellátó rendszerének fejlesztésének és mőködésének alapelveit, a szociális ellátások biztosítása során érvényesülı prioritásokat, és alapul szolgáljon a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez, és az esetleges további, a Társulásban ellátandó feladatok meghatározásához. A Koncepció átfogó képet kíván adni a szociális feladatok, szolgáltatások, fejlesztési irányok, kormányzati és helyi szakmapolitikai elvárások megvalósítási elképzeléseirıl, az ehhez szükséges meglévı és hiányzó feltételekrıl, költségekrıl, az elérendı célokról. A Koncepció az általános helyzetelemzési szakaszban a Kistérség azon paramétereit kívánja bemutatni, melyek a szociális szolgáltatástervezésnél figyelembe kell venni. A Koncepció elıkészítését adatgyőjtés és felmérés alapozta meg. Az elkészített nyersanyagot egyeztettük az önkormányzatok és intézményei szakembereivel, civil szervezetekkel. A Koncepcióban a Homokháti Kistérségi Többcélú Társulása tagönkormányzatai kinyilvánítják azon szándékukat, miszerint az Alkotmányban rögzített szociális biztonsághoz való jog, a rászorulók szükségleteik szerinti minél magasabb színvonalon történı ellátása, korszerő intézményrendszerrel, megfelelıen képzett, elhivatott szakemberek alkalmazásával, jogszabály szerinti személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel valósuljon meg. - 7 -

V. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE V. 1. A Kistérség A Homokháti Kistérségi együttmőködés szervezeti keretei A kistérség településeinek együttmőködése több, mint 10 éve kezdıdött. A települések vezetıinek részvételével életre hívott Polgármesterek Klubja konzultatív jelleggel a kölcsönös tapasztalatcserét tette lehetıvé. A folyamatos bıvüléssel párhuzamosan nıtt az együttmőködés elmélyítésének igénye is. Ennek eredményeként 1995-ben létrehozták a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületét. Az Egyesület mellett 1996-ban megalakult a területfejlesztési törvény adta képviseleti és érdekérvényesítési lehetıséget kihasználva a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása. 1997-ben az önkormányzatok és a gazdasági szféra együttmőködésében megalakult a kistérség önálló gazdasági társasága, a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Kht. E három szervezet együttesen alkotja a kistérség fejlesztési ügynökségét, amely a programok kidolgozásáért és lebonyolításáért felel. Feladatmegosztásuk szerint a társulás látja el a politikai képviseletet, az egyesület a fejlesztési koncepciók és programok tervezési döntéseit hozza meg, a Kht. pedig a stratégiai programok végrehajtásáért, lebonyolításáért felelıs. Legfiatalabb szervezete a homokháti együttmőködésnek a 2004. áprilisában megalakult Homokháti Kistérség Többcélú Társulása. Az állami ösztönzéssel létrejött kistérségi többcélú társulások feladata, hogy az önkormányzati feladatokhoz plusz forrásokat biztosítsanak, és lehetıséget adjanak arra, hogy a településeken eddig nem, vagy csak kisebb színvonalon elérhetı szolgáltatásokat biztosítson a lakosoknak. A megalakult Társulás szociális, közoktatási és belsı ellenırzési feladatokat lát el a Homokháti Kistérség 9 településén. A kistérségi iroda körül rendkívül széles szakértıi kör alakult ki, illetve széleskörő a kistérségi civil és non-profit szervezeti kapcsolatháló, mely a térség településeinek szakmai együttmőködését számos területen (infrastruktúra, oktatás, nevelés, egészségügy, pénzügyek, ifjúsági együttmőködés, informatika, agrárium, szociális ellátás,) segíti elı. - 8 -

A kistérség elhelyezkedése A Homokháti Kistérség a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád megyében, túlnyomórészt Szeged város vonzáskörzetében, a magyar-szerb határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulását jelenleg 9 település alkotja: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék. A kistérség egyetlen városa Mórahalom, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi együttmőködés központja is. A 9 települést magában foglaló kistérség elhelyezkedése az országban, a Dél-Alföldi Régióban K E C SK E M É T és Csongrád megyében (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának a n u D B Á C S-K ISK U N T i s z a C SO N G R Á D T i s z a SZEG E D M a r o s B É K É S K ö r ö s BÉ K É SC SA B A R O M Á N I A felülvizsgálata 2004.) SZE R B IA Forrá skút Pus ztam érges Ü llé s A települések elhelyezkedése Ruz sa B ordá ny a kistérségen belül (Forrás: Homokháti Kistérség Öttöm ös Zákán yszék Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Á sot thalom Mó rahalo m Programjának felülvizsgálata 2004.) - 9 -

A Homokháti kistérség területi megoszlása Belterület 3% (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Külterület 97% A kistérség népessége A Homokháti Kistérség 9 településének közös jellemzıje a kiterjedt külterület, amely térségi átlagban az összes terület 96,9 %-át foglalja el. A külterületen valamennyi település esetében sőrő tanyahálózat alakult ki, amely ma is folyton változó, fejlıdı, átalakuló rendszer. Ennek megfelelıen a külterületi népesség aránya magas, kistérségi átlagban jelenleg 41,5 %. Ez megmutatkozik a népsőrőségi adatokban is: az átlagos népsőrőség kistérségi szinten 49,1 fı/km 2, amely országos összehasonlításban nagyon alacsony. Eszerint a kistérség magyarországi és európai összehasonlításban is alapvetıen vidéki térség 1. Települési viszonylatban ez azonban nagy szóródást mutat, két szélsı értékét Bordány (87,2 fı/km 2 ) és Öttömös (26,2 fı/km 2 ) képviseli. Megfigyelhetı ebben Szeged közelségének hatása is, a népsőrőség a szegedi agglomerációba tartozó településeken magasabb. A kistérség lakónépessége 2005. évben 39.119 fı. A legnépesebb település Mórahalom (5758 fı, 2005-re vonatkozóan), a legkisebb Öttömös (831 fı, 2005-re vonatkozóan). Kistérségi átlagban a települések lakossága 2919 fı. Elnéptelenedéssel egyik település sem veszélyeztetett 2. A városi lakosság aránya a kistérségben alacsony (22 %), és az egyetlen város, Mórahalom is jellegében megırizte a falusi karaktert és életmódot. Életminıség különbség emiatt elsısorban a városi/falusi és a tanyai lakosság között van. 1 Viszonyítás és kategória: Magyarország Vidékfejlesztési Tervének tervezete (1999) 2 Viszonyítás és kategória: Dél-alföldi Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program - 10 -

Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség gazdaságában hagyományosan mezıgazdaság meghatározó. A kistérségben a nyilvántartott a a gazdasági szervezetek 83%-a a ténylegesen mőködı gazdasági szervezet. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Többségük a kereskedelem, javítás, karbantartás ágazatban tevékenykedik, de magas a mezıgazdaságban és az iparban mőködı vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezıgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyőipar területén mőködik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntıen a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és a szerb bevásárló turizmus is hozzájárul az ágazat fejlıdéséhez. Többségben a kisvállalkozások, az 1-10 fıt foglalkoztató szervezetek vannak. 50 fınél több embert foglalkoztató vállalat mindössze Mórahalmon, Bordányban, Forráskúton és Üllésen mőködik. A vállalkozások jelentıs része kényszervállalkozás. Fejlesztési lehetıségeik korlátozottak. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A vállalkozások árbevétele is ennek megfelelıen differenciálódik. Többségük éves nettó árbevétele nem haladja meg az 5 millió Ft-ot. A vállalkozások számának növekedése ellenére azonban a vállalkozási aktivitás a kistérségben más térségekhez viszonyítva alacsony (1000 lakosra 64 regisztrált vállalkozás jut, mőködı vállalkozásból pedig 53). Ez elsısorban a tıkeszegénységet és a vállalkozási, gazdasági ismeretek hiányát jelzi. Az ipar és a kereskedelem területén kistérségi összehasonlításban Mórahalmon a legtöbb a vállalkozás, Ásotthalmon, Pusztamérgesen és Ruzsán nagyon kevés. M őködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint M(1997-ben) ezıg., vadg., és erdıg., 12% halás zat 24% Bányás zat, feldolgozóipar, vill. Energ.-, gáz-, hı-, és vízei. 8% Építıipar 4% 33% 8% 11% Keresked. Közúti jármő és közs züks. cikk javít. Szálláshely szolg. vendéglátás Szállítás raktározás, posta távközlés Ingatlanügyek, bérbeadás, és gazd tev. s egítı s zolg. A K e r e s k e d e lm i é s I p a r k a m a r a á lta l r e g is z tr á lt v á lla lk o z á s o k f o g la lk o z ta tá s i lé ts z á m s z e r in ti m e g o s z lá s a 3 % 0 % 9 7 % 1 0 fı a la tt 1 0-5 0 fı k ö z ö t t 5 0 fı f e le t t - 11 -

A kistérségben a külföldi tıke részaránya alacsony. Pusztamérgesen olasz beruházásban szárnyas vágóhíd, 3 létesült. Sok a kistérség településein bejegyzett szerb tulajdonban, vagy résztulajdonban lévı vállalkozás is, tevékenységük elsısorban kereskedelmi jellegő. A mőködı tıke elsısorban az élelmiszeriparba, kisebb mértékben a könnyőiparba, valamint a kereskedelembe áramlott. Nagysága az országos értéktıl elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a elınytelen határmenti fekvéssel és a gazdaság egyoldalúságával magyarázható. Az általános tıkeszegénység korlátozza a vállalkozások beruházásait is. Különösen a mezıgazdaságban esett vissza ebben az évtizedben a beruházások teljesítményértéke. Az 1996-tól megindult növekedésük az országos értéktıl elmarad. A sőrőn lakott külterület a kistérség egyik legfontosabb gazdaságföldrajzi adottsága. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékő lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány 4. Benne a lakó és a gazdasági tér egymás mellett, egymást kiegészítve létezik, amely magában hordozza a környezettel való szerves kapcsolatot, de az attól való elkülönülést is. A tanyai életforma megújulását is hozza a tanyák fokozatos funkcióváltása. Eszerint a tanyák nagyobb szerepet kapnak az egyéni pihenés, üdülés, rekreáció, valamint a falusi-tanyai turizmusban is. Hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerő mővelést folytató farmjellegő tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal bizonytalanul termelı, a piaci ingadozásoknak sokkal inkább kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is. Településszerkezet, közigazgatási rendszer, megközelíthetıség A kistérség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori városainak (Szeged, Kiskundorozsma) korábban kiterjedt tanyavilágából szervezıdtek tanyaközpontokká, majd községekké. Mindössze Öttömös és Pusztamérges volt korábban is önálló község, de a mai községek - miután az eredeti települések a török hódoltság alatt elpusztultak - esetükben is csak a századfordulón születtek. Mórahalom, 3 Pusztamérges: FOBU Kft. 4 Az alföldi tanyavilág fennmaradt, részben fejlesztett, részben ısi állapotában továbbélı épületei különös együttesekként állnak ma is elıttünk, némán tanúskodva egy szerves egésszé érett világképrıl, mely csak az Alföldön jöhetett létre és csak a perifériára szorult létezés keretei között maradhatott fenn napjainkig. Eltérıen a magyar falvak nagy részétıl, melyek fejlıdése idegen minták alapján, központi szabályozók által megszabott - 12 -

Zákányszék, Ruzsa és Ásotthalom Szeged-Alsótanya, Bordány, Forráskút és Üllés a korábban önálló Kiskundorozsma egykori határából, tanyavilágából szervezıdött. Benépesedésük is e városokból, zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Valamennyi falu életképessé fejlıdött, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott. Minden település önálló önkormányzattal, fıállású polgármesterrel és jegyzıvel rendelkezik. A tanyavilág ma is a kistérség legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzıje, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A kistérség csak közúti kapcsolatokkal rendelkezik. Az 55. út a kistérség legfontosabb közlekedési tengelye. Az egyes településeket Szeged központú, hálózatos közútrendszer köti össze. A közutak minısége javításra szorul. Közúti határátkelıhely jelenleg nincs, de Ásotthalom térségében terveznek kishatárforgalmat lebonyolító határátkelıhelyet. A települések nagy részének Szegedhez kötıdése hagyományosan erıs, különösen a szegedi agglomerációba tartozó települések esetében (Bordány, kisebb részben Mórahalom, Forráskút, Üllés). Ennek legnyilvánvalóbb jele a Szegedrıl való kiköltözés, amely e települések lakóhelyként való felértékelıdését is jelzi. Emellett ma is jellemzı az ingázás. Erısek a kistérségen belüli települési kapcsolatok. Mórahalom központi szerepét városi rangja és központi fekvése alapozza meg, de e funkciót Szegeddel komplementer viszonyban látja el. Önálló mikrocentrum a kistérségen belül Ruzsa, amely Öttömös és Pusztamérges viszonylatában rendelkezik vonzással, illetve Bordány, Üllés és Forráskút alkot mikrotérséget. Folyamatosan bıvülnek a térségközi kapcsolatok is. Az idegenforgalom, a kommunikáció területén együttmőködés van a Kiskunhalasi-, Kiskunfélegyházi-, Kisteleki Kistérséggel, és szakmai, konzultatív kapcsolatot tartunk fenn a Szentesi Kistérséggel. K ü lte rü le t B e lte rü le t Infrastruktúra A szociális szolgáltatások hatékonyságának egyik alapvetı feltétele, a megfelelı infrastruktúra ellátottság. Ez elsısorban a belterületi infrastruktúra (szilárd burkolatú utak, mederben zajlott le. A tanyai építkezés pusztán funkcionális indokokkal nehezen értelmezhetı, noha elemeinek praktikus értéke elvitathatatlan. (Makovecz Imre) - 13 -

járdák, kerékpárutak, villamos energia-, víz-, gáz- és telekommunikációs hálózatok) megléte jelenti. A korszerő hulladékkezelés, a csatornázás és a szennyvízkezelés azonban a több településen továbbra sem megoldott. Emellett a tanyás külterület ellátása fokozott terhet jelent az önkormányzatok számára. Kistérségi szinten több kezdeményezés is történt, a külterületi infrastruktúra ellátottságra azonban továbbra is a hiány jellemzı. Ennek oka a mőszaki kivitelezés nehézsége és a rendkívül nagy forrásigény. Az energiaellátás a hagyományos ellátó rendszereken keresztül valósul meg. A kistérség adottságai a megújuló, természetes energiaforrásokon alapuló energiagazdálkodásnak kedveznek. Közülük csak a termálenergia hasznosítására van példa, de ennek aránya is elmarad a lehetıségektıl. A komplex mutatók szerint az infrastruktúra ellátottság Mórahalmon a legjobb, míg a legtöbb ellátási probléma Ruzsán, valamint Ásotthalmon, Bordányban és Forráskúton van. Az infrastruktúra ellátottságban a szegedi agglomeráció hatása nem érvényesül. Az önkormányzati kezeléső utak a kistérségben. 1999. jan. 1. állapot 4% 8% 6% külterületi burkolt belterületi burkolt külterületi burkolatlan 82% belterületi burkolatlan (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A burkolt utak aránya térségi összesítésben mindössze 12%. Ennek oka a sok külterületi út, amelynek karbantartása is állandó nehézséget jelent. Kerékpárút Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon és Üllésen van. A telefonellátás valamennyi településen megfelelı, a bekapcsolt lakások aránya a tanyák miatt alacsonyabb. Ez részben összefügg a külterületi népesség arányával is, Ásotthalmon, Öttömösön, Ruzsán, Zákányszéken a nagy tanyai népesség, az ellátatlan tanyák miatt kevesebb a telefonos lakás. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát ugyancsak nagy mértékben a tanyai lakosság aránya határozza meg, és egy településen sem teljes körő. A legalacsonyabb ez az érték Zákányszéken (42 %), a legmagasabb Pusztamérgesen (72%). - 14 -

A vezetékes gázellátásban Ásotthalmon alacsony (18%, 2005. 12. 31-ei állapot szerint), ezzel szemben Üllésen 61 %-os a vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya. Szennyvízkezelés csak Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen valósul meg. A hulladékgyőjtés a települések többségén megoldott, a hulladéktároló telepek azonban a korszerő követelményeknek nem felelnek meg. Ruzsán és Pusztamérgesen 2006-ban uniós szabvány szerint épült szennyvíztisztító telep került átadásra. A szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás esetében is a települések közös beruházásában megvalósuló létesítmények jelenthetnek megoldást. 2004-ben elkészült a minden települést magában foglaló közös hulladékgazdálkodási terv. Demográfiai helyzet és folyamatok A lakónépesség térségi szinten 1990-93. között stagnál, 1993. óta lassú ütemben növekedik. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési A k i s t é r s é g l a k ó n é p e s s é g é n e k a l a k u l á s a 1 9 7 0-2 0 0 2. k ö z ö t t 3 1 0 0 0 3 0 1 6 2 3 0 0 0 0 2 9 0 0 0 2 7 8 0 6 2 8 0 0 0 2 7 0 0 0 2 6 1 6 6 2 6 2 0 7 2 6 2 6 7 2 6 0 0 0 2 5 3 6 4 2 5 1 0 0 2 5 1 9 1 2 5 1 6 9 2 5 1 9 1 2 5 0 6 4 2 4 8 4 3 2 4 8 0 4 2 5 0 0 0 2 4 0 0 0 2 3 0 0 0 1 9 7 0 1 9 8 0 1 9 9 0 1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5 1 9 9 6 1 9 9 7 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Megfigyelhetı a szegedi agglomeráció településeinek kedvezıbb helyzete, a folyamat azonban más településeken (Ásotthalom, Pusztamérges) is érvényesül. A lakónépesség növekedése elsısorban az odavándorlás eredménye, mely a természetes fogyás és az elvándorlás negatív következményeit térségi szinten kiegyenlíti. A természetes szaporodás/fogyás adatai a kistérségben is tartós népességcsökkenést jeleznek. Az országos és megyei tendenciának megfelelıen alacsony a születések, és magas a halálozások száma. A természetes fogyás mértéke a megyei és országos átlagot kevéssel meghaladja. A pozitív vándorlási egyenleget elsısorban a Szegedrıl való kiköltözés alakítja ki, amely a városhoz közel és távolabb esı településeken egyaránt érvényesül. Erısíti ezt a jelenséget a jelentıs problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzető rétegek tanyákra való kiköltözése is. Ez a folyamat a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli - 15 -

mezı- és kertgazdálkodás lehetısége viszi ki az embereket. Emellett jellemzı a fiatal generációk elvándorlása. A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezıtlen. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idıskorú lakosság aránya magas. Így több településre az elöregedés jellemzı (öregedési index kistérségi átlagban: 145,63, (2004.évi adat). A külterületi népesség körében ez a folyamat még erıteljesebben érvényesül. A nemek aránya az országos helyzetnek megfelelı, 35 év alatt a férfiak, 35 év felett a nık száma magasabb. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony. Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a felmérések szerint az országos és megyei átlagot is meghaladja. A tanyai lakosság körében különösen gyakori. Térségi viszonylatban Ásotthalmon és Forráskúton jelent leginkább problémát. A kistérség népessége nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségő és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetőség a térség benépesedésekor alakult ki. Alapvetı szolgáltatások Banki, pénzügyi szolgáltatások: A kistérség minden településén Öttömös kivételével adottak az alapvetı pénzügyi szolgáltatások. A Magyar Posta Rt. minden településen mőködtet postahivatalt, a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet Mórahalmon, Ásotthalmon, és Zákányszéken, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet Üllésen, Bordányban, Forráskúton, Ruzsán és Pusztamérgesen rendelkezik egy-egy bankfiókkal. Az OTP Bank Rt. Mórahalmon és Ruzsán mőködtet önálló bankfiókot. A munkaidın kívüli pénzügyeket telepített bank automatákon intézhetik a térségben élık, jelenleg Mórahalmon, Ruzsán, Ásotthalmon, Zákányszéken és Üllésen élhetnek ezzel a lehetıséggel. A településeken - elsısorban a kereskedelmi és vendéglátóhelyeken, benzinkutakon - elterjedıben van a bankkártyás fizetés meghonosítása, e területen várhatóan komoly elırelépések várhatóak. A biztosítótársaságok is mőködtetnek helyi képviseleteket, több településen túlkínálat van a társaságok illetve szolgáltatásaik tekintetében. - 16 -

Lakossági szolgáltatások: A lakossági szolgáltatásokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a paletta nagyon sokszínő. Minden településen számos vállalkozás, magánszemély végez valamilyen szolgáltató tevékenységet, így mindenütt találunk fodrászt, nıi-férfi szabót, varrónıt, autószerelıt, tvrádiószerelıt, mezıgazdasági kisgépszerelıt, teherfuvarozót, mezıgazdasági szolgáltatót, gyógyszertárat, éttermet. Több településen külön fagyizó, cukrászda, pizzéria is mőködik. Megközelítıleg tíz-tizenöt kilométeres vonzáskörzetben minden itt élı számára elérhetı a vízgáz-központifőtés szereléssel, épületvillamossági szereléssel, szennyvízszállítással, temetkezéssel foglalkozó vállalkozó is. A nagy szolgáltató cégek önálló hibaelhárító részleget, szervízhálózatot mőködtetnek, amelyek telefonon a nap huszonnégy órájában elérhetık. Minden település közigazgatási területén mőködik üzemanyagtöltı állomás ( Pusztamérges és Öttömös kivételével), amelyek 70%-a 0-24 óráig tart nyitva. Az üzemanyagtöltı állomásokon lehetıség van PB gázpalackok vásárlására és cseréjére is Az elektromos áram, illetve földgáz ellátást regionális cégek, míg az ivóvíz ellátást a települési önkormányzatok tulajdonában lévı vízmő társaságok biztosítják. A hulladékszállítást az önkormányzatok vagy saját hatáskörben, vagy társulás formájában, közös céget alapítva oldják meg. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, a győjtıszigetek létrehozása, illetve a hulladékhasznosítás és tárolás szabályainak szigorodása miatt ezen a téren a jelenlegi szolgáltatások színvonalát emelni kell. A távközlési piacon három társaság van jelen, az Invitel Rt., a Matáv Rt., és 2003. év elejétıl az Elektro-Prompt Kft. Az Invitel Rt. és a Matáv Rt. mind telefon, mind internet hozzáférést biztosít, az Elektro-Prompt Kft. csak internet szolgáltatóként van jelen Bordányban és Zákányszéken. A mikrohullámú technológiára épülı hálózatuk óriási elırelépést jelent a tanyai lakosság a világhálóba való bekapcsolásában. Nyilvános telefonkészülékek tekintetében a kistérség viszonylag jól ellátott, belterületen mind pénzbedobós, mind kártyás készülékbıl megfelelı mennyiség áll rendelkezésre. Külterületen a telefonfülkék hiánya azonban gondot okoz. Ásotthalmon, Bordányban, Mórahalmon, Öttömösön, Ruzsán és Zákányszéken Teleház is mőködik, Forráskúton, Pusztamérgesen és Üllésen Információs Pontok találhatók. Minden településen mőködik e-magyarorszag pont. Mórahalmon található az Aranyszöm Rendezvényház, ahol lehetıség van többek között színházi elıadásokat is megtekinteni. Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen mozi is üzemel. - 17 -

Az egészségügyi alapellátás valamennyi településen biztosított, Mórahalmon, Ruzsán, Üllésen egyes szakrendelések is elérhetık. E téren Mórahalom térségi viszonylatban központi, Ruzsa pedig Öttömös, Pusztamérges, viszonylatában mikrotérségi szerepkört lát el. A szakrendelésekre azonban nagyobbrészt Szegedre kell utazni. Egy házi orvosra átlagosan 1670 fı jut. Az anya- és csecsemıvédelem mutatói az országos adatoknak megfelelıek. Gyógyszertár Öttömös kivételével ahol kézigyógyszertár van a háziorvosnál valamennyi településen található, az egy gyógyszertárra jutó lakosság száma azonban magas. A sürgısségi ellátást a mórahalmi és a ruzsai mentıállomás látja el, esetkocsi mindkét településen található. Mórahalomon központi orvosi ügyelet van. A mentési idı magas, különösen a tanyákon nehéz ennek megszervezése, amihez a távolság mellett hozzájárulnak a rossz külterületi utak és a tanyavilágban való tájékozódás nehézsége. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai, képzési háttér A foglalkoztatottság alakulása a kistérségben az országos tendenciát követi. A foglalkoztatottak száma az 1990-es években a legtöbb ágazatban csökkent, kivételt a pénzügyi tevékenység, valamint az alapfontosságú intézmények (közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás) foglalkoztatása képezhet. A mezıgazdasági termelık, egyéni vállalkozások és társas vállalkozások számából következtetve a mezıgazdaság ma is az aktív keresık közel felét foglalkoztatja. A pontos arányt nehéz felmérni, mert sokan csak kiegészítı jelleggel, mellékállásban gazdálkodnak, és magas az ıstermelık száma is. Az önálló mezıgazdasági termelésnek a háztartások többségében szerepe van. A regisztrált munkanélküliek / álláskeresık éves átlagos létszáma (fı) 2000-2005. település 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Bordány 118 105 113 114 108 142 Őllés 143 98 110 113 125 110 Forráskút 55 85 58 58 63 97 Mórahalom 231 219 220 278 279 299 Ásotthalom 262 255 234 295 298 304 Öttömös 43 44 43 52 50 53 Pusztamérges 72 73 60 70 70 74 Ruzsa 194 214 184 200 203 228 Zákányszék 87 84 90 108 115 126 Kirendeltség 1215 1188 1130 1298 1326 1429 Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai - 18 -

Mindazonáltal a települések aktuális munkaerı-piaci helyzetét talán jobban jellemzik a ráták, a regisztráltak száma (2006. február havi adat) és a lakónépesség (utóbbi 2004-es KSH adat) és a rendszeres szociális segélyben részesülık száma (2003. évi átlag) a két utóbbi adat aránya (%-ban): Település Ráta (%) Regisztrált álláskeresı (fı) lakónépesség (fı) Rendszeres szociális segélyezett (fı) arányuk a lakó népességhez (%) Mórahalom: 13,5 275 5783 19 0,3 Ásotthalom: 21,5 337 4179 88 2,1 Bordány: 9,9 137 3139 14 0,4 Forráskút: 10,4 89 2312 21 0,9 Öttömös: 23,1 65 812 17 2,1 Pusztamérges: 19,3 77 1234 24 1,9 Ruzsa: 21,1 233 2709 94 3,5 Üllés: 8,9 123 3224 24 0,7 Zákányszék: 11,0 144 2820 25 0,9 Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai Mint a fenti adatokból is kiderült, a legnagyobb a problémák az ország- ill. megyehatáron (a Szegedtıl nagy távolságra levı) településeken jelentkeznek: Ásotthalmon, Ruzsán, Öttömösön és Pusztamérgesen. Ennek számos oka van: a nagy távolság miatt költséges a bejárás a szegedi munkáltatókhoz (amelyek sok esetben elzárkóznak az utazási költségek térítésétıl), az elsı három településen kiterjedt tanyavilág található, ahol a közlekedést az utak állapota is megnehezíti, ráadásul egyes külterületi térségek (pl. Ásotthalom Kissor) menetrendszerő tömegközlekedése nem biztosítja ill. nagyon leszőkíti a munkába járásnak ezt a lehetıségét (Kirendeltségi szinten a tartós munkanélküliek kb. 60%-a tanyán él). Helyben kevés a munkalehetıség, az is fıleg a mezıgazdaságban (nagymértékben fekete munka) és a feldolgozóiparban elsısorban szakképzettséget nem igénylı (minimálbéres) munkák. Ehhez egyéb körülmények is hozzáadódnak településvezetık vállalkozást / munkahely-betelepítést ösztönzı stratégiája, magatartása, a település hagyományai, kollektív tudásszintje (pl. Zákányszék önellátó magatartásához állítólag az is jelentısen hozzájárul, hogy a rendszerváltás elıtt itt szakszövetkezeti formában folyt a mezıgazdasági termelés a gazdák sokkal inkább megırizték önállóságukat, de felelısségtudatukat is, a munka nélkül levık viszont nem szívesen válnak alkalmazottá.) Az ipar korábbi 20%-os foglalkoztatása számottevıen nem csökkent. A kereskedelem és szolgáltatás ırizte meg leginkább foglalkoztatási szerepét. - 19 -

A kistérségben vállalkozások között a kisvállalkozások dominálnak. Magas az önfoglalkoztató jellegő vállalkozások száma is. A lakosság iskolai végzettsége javuló tendenciájú, a megyei és országos adatokhoz képest azonban összességében továbbra is alacsony. Legmagasabb az általános iskolát és a szakmunkásképzıt végzettek aránya. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, általános iskola) valamennyi településen megtalálhatók. Középfokú oktatás a kistérségben Mórahalmon, Ásotthalmon és Pusztamérgesen van. Pusztamérgesen jelenleg egy szakiskolai nappali és egy gimnáziumi esti tagozatos évfolyam van, falusi vendéglátó szak mőködik. A tanulók döntı hányada Szegeden vagy más közeli városban végzi a középiskolát. Felsıfokú képzésre csak a kistérségen kívül nyílik lehetıség. A lakosság szakképzettsége a kistérség gazdasági szerkezetét tükrözi. A szakképzés a kistérségben korlátozott, szakmát elsısorban a szegedi szakképzı iskolákban szereznek. Az idegen nyelvet beszélık köre folyamatosan növekszik. Leginkább a fiatalok beszélnek nyelveket. Elsısorban az angol, a német, kisebb mértékben a francia nyelv tanulása és ismerete jellemzı. A kistérség iskoláiban angolt és németet tanulhatnak a diákok. Jóléti, jövedelmi viszonyok A munkabérek növekedési üteme az országos tendenciát követi, de színvonala attól jelentısen elmarad. Így a térségben a magyarországi átlagtól tartósan elmaradó jövedelmek jellemzıek. A bérek a kistérségben is a szellemi foglalkozásúak esetében magasabbak, és gazdasági ágak szerint is különbségek vannak. A mezıgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzıek. Ezt mutatják a befizetett személyi jövedelemadó adatai is. A kistérségben az egy lakosra jutó SZJA 2002-ben 43140 Ft/fı volt. A helyi adóbevételben lévı különbségek az adófizetık számának és a települések eltérı helyi adópolitikájának következményei. A vállalkozások megerısödése, a beruházások elısegítése érdekében az önkormányzatok kedvezményeket tartalmazó helyi adó-politikára törekednek. A 90-es években a térségben is megnövekedtek a jövedelmi különbségek, amely a társadalmi rétegek fokozódó elszakadását eredményezte. A lakosság döntı része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. Elsısorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. Eszerint a Szegedhez közeli településeken a megélhetés a jobb munkalehetıségek, a bejárás lehetısége, a könnyebben elérhetı szolgáltatások miatt - 20 -

kedvezıbb. A jövedelmet a háztartások többsége a létfenntartásra, így az alapvetı fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közmőköltségeinek fedezésére fordítja. A háztartások nem elhanyagolható részében a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsısorban az állami rendszerő álláskeresı támogatás, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás, valamint egyéb segélyek. Jövedelempótló támogatásban a lakosság 16%-a részesül, az egyéb különféle jogcímen önkormányzat által nyújtott segélyekben részesülık aránya pedig mintegy 19%. A térségbe költözı családok sok esetben a hátrányos helyzetőek csoportját gyarapítják, amelynek ellátása, az ebbıl keletkezı szociális feszültségek kezelése valamennyi önkormányzatnak komoly nehézséget jelent. Az élet minden területén érvényesül a tanyán élık hátrányos helyzete. A tanyák teljes körő infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyai gyerekek iskolába csak nagy távolságok megtételével járhatnak, ugyanígy nehéz a gyermekvédelmi, az egészségügyi és a szociális feladatok ellátása is. Legnagyobb probléma még ma is a szegénység és az iskolázatlanság. A tanyán élık körében fokozottan jelentkeznek a pszichológiai problémák, a depresszió, öngyilkosság, valamint a másodrendő állampolgárság, az elzártság, a kirekesztettség érzése. Az egykori tanyai közösségek nem éledtek újjá. A tanyák egy része viszont másodlagos otthonként pihenési, illetve gazdasági célokat szolgál. Ilyenkor tulajdonosuk nem lakik kint, a tanyára csak kijár. Jellemzı tendencia a külföldi (svájci, német, osztrák) állampolgárok üdülési célú tanyavásárlása is, amely különösen a kistérség nyugati részében fordul elı. A tanyák komfortfokozata a belterületi lakások mögött elmarad. A belterületen lévı lakások többsége városi életkörülményeket biztosít. Egy lakásra átlagosan 2,2 fı jut. A lakások mérete és közmőellátottsága fıleg a tanyák miatt a megyei és országos adatokhoz képest elmaradást mutat. A tanyák a lakásállomány 47%-át teszik ki. A lakásépítés a 1994. óta átlagosan évi 40-50 ház között mozog. A személygépkocsi ellátottság (270/1000 fı) az országos adatoknak megfelelı. A személygépkocsira mind a mezıgazdasági termelés során, mind a mindennapi életben is szüksége van az itt lakóknak, a tömegközlekedés ezt csak kiegészíti, de nem váltja ki. A tanyán ez szinte létszükséglet, mivel a gyors kapcsolatot biztosítja a külvilággal. A közbiztonság a településeken megfelelı, a tanyavilágban azonban nehezen biztosítható és ellenırizhetı. A határmentiség növeli a közbiztonsági problémákat. Ebbıl adódó jellemzı - 21 -

bőnesetek a csempészet és az ideiglenes határátlépés is. Rendırırs Mórahalmon mőködik. Minden településen polgárırséget szerveztek a helyi lakosok. A tőzvédelmet az önkéntes tőzoltóság biztosítja, amely valamennyi településen mőködik. Ruzsa Község Köztestületi Önkéntes Tőzoltósága 2005 decemberétıl. A lakosság egészségi állapota az országos tendenciához hasonlóan romlik. A leggyakoribb betegség a mozgásszervi és reumatikus betegségek, de magas az alkoholizmus és a szívmegbetegedések száma is. A megelızés a gyakorlatban még nem érvényesül. Az önkormányzatok kampányszerő szőrıvizsgálatokat kezdeményeznek. Egyelıre kevés a mentálhigiéniás program, és esetleges az egészségre életmódra való nevelés. A sportolás, a rendszeres mozgás elsısorban a gyerekek és a fiatalok körében, zömében az iskolai tanórákon, illetve az iskolában mőködı egyéb sportfoglalkozás keretében jellemzı. Valamennyi településen van sportpálya és valamilyen sportegyesület. A sportolás nagyobb elterjedését nehezíti az is, hogy a településeken a szabadidısport feltételei csak részben biztosítottak. Civil társadalom A civil szervezetek jelentısége nagy. Többségük egyesület, elsısorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén. Növekvı számuk a helyi közösségek önszervezıdı hajlamát mutatják. Civil szervezet valamennyi településen mőködik, közel 3600 fıt (a lakónépesség 14%-a) vonva be ebbe a munkába. C iv il s z fé ra s z a k te rü le te k s z e rin ti m e g o s z lá s a 1 3 % 1 8 % s z o c iá lis e llá tá s, e g é s z s é g o k ta tá s, k u ltú ra k örnyezet-v éd elem 1 3 % s p o rt 1 9 % 8 % 1 6 % 1 1 % 2 % g ye rm e k - é s ifjú s á g - v é d e le m v é d e le m (p o lg á rı rs é g, tő z o ltá s, s tb ) ü z le ti, s z a k m a i é rd e k v é d e le m e g y é b (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) - 22 -

A kistérség szociális szolgáltatással társulás által ellátotti csoportjainak helyzete Fogyatékossággal élı népességre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A 2001. évi népszámlálás önkéntes adatszolgáltatás keretében győjtött információt e lakossági rétegrıl. Országosan 577 ezer fıt regisztráltak, az 1990. évi 38 ezer fıvel szemben. Feltehetıen nem ugrásszerő növekedésrıl van szó, hanem az érdekképviseleti szervek közremőködésével végzett felvilágosító munkáról, közvélemény formálásról és jogszabályi változások következményérıl. Csongrád megyében az országos átlaggal azonos mértékben regisztráltak fogyatékos személyeket, a férfi-nı arány 49-51 %. Az országos és megyei helyzetet bemutató statisztikai adatokat a melléklet 1.sz.ábrája alatt feltüntetett táblázatok és grafikonok szemléltetik. 1. sz. táblázat: Népesség fogyatékosság és intézményes ellátás szerint Megnevezés Csongrád megye Dél-alföldi régió Magyarország összesen fı % fı % fı % fogyatékos személyek 24.590 5,7 95.390 6,9 577.006 5,7 intézmény-ben élı fo- 2.928 2,9 32.415 2,5 203.043 2,1 gyatékos személy (forrás: Mórapartner HEFOP pályázati anyag 2005.) A fogyatékosság oka: 54 %-ban betegség, 17 %-ban veleszületett rendellenesség, 13 %-ban baleset és 16 %-ban ismeretlen eredető. A fogyatékos személyek 86 %-ának egy, 12 %-ának kettı és 2 %-ának három fogyatékossága van. A 0-14 éves korosztályból Csongrád megyében fogyatékossággal él 1198 fı, amelybıl Mozgássérült 163 fı Vak és gyengénlátó 123 fı Siket és nagyothalló 136 fı Értelmi fogyatékos 466 fı - 23 -

Beszédhibás 37 fı Egyéb 273 fı Kormegoszlás tekintetében a fogyatékossággal élık kormegoszlása eltérı a lakosság egészétıl. Gyermek-és fiatal felnıtt korban a vele született fogyatékosság dominál, késıbbiek során a szerzett fogyatékosságok felé tolódik el a súlypont. Mórahalom és térsége vonatkozásában a települések háziorvosai, házi gyermekorvosai által szolgáltatott adatok, illetve a már mőködı támogató szolgálat nyilvántartása alapján: 3-18 év közötti, speciális felkészítı foglalkozást igénylı, normál tantervő oktatási intézményben nem képezhetı gyermekek száma: Mórahalom 2 fı Ásotthalom 10 fı Bordány 5 fı Üllés 3 fı Öttömös 1 fı Zákányszék 2 fı Fogyatékos gyermek születése a családban két végletes reakciót válthat ki. Mindkét reakciónak ugyanaz a lélektani háttere. Hosszú éveken áttartó feldolgozási folyamatot igényel a fogyatékos baba elfogadása. Az egyik végletes reakció az lehet, hogy a gyermeket szégyelli és rejtegeti a család szőkebb és tágabb környezete elıtt. A másik véglet, hogy a család szinte rabszolgájává válik a fogyatékos gyermeknek, a család mőködési rendszere alárendelıdik a gyermek ellátásának. Mindkét véglet hasonló veszélyt rejt magában: a család izolálódik a barátoktól, rokonoktól, a környezetüktıl. Gyakran a fogyatékos gyermek ellátása miatt egyik vagy másik szülı kiszorul a munkaerıpiacról. Ez az izoláció mind lelkileg, mind anyagilag nehéz helyzetbe hozza a családot. Különösen a súlyosan fogyatékos gyermekek igényelnek folyamatos gondozói jelenlétet, ami nem csupán azzal jár, hogy egy családtag kényszerően kiesik a munkaerıpiacról, hanem erıteljes pszichés megterhelést is jelent. A sokféle többletkiadást csak részben kompenzálják az állam által biztosított források. - 24 -

A kiesett jövedelmek pótlására a környezı településeken csak a mezıgazdasági munka ad lehetıséget. A fogyatékos gyermeket nevelı családok azonban nem engedhetik meg maguknak a napi 10-12 órás szükséges munkát, a kiskerti növénytermesztés viszont nem biztosít elegendı anyagi pótlást. A Kistérség településszerkezetébıl adódóan a családok eleve izoláltabbak, mint a nagyvárosi családok, például nehezen tudják gyermeküket a megfelelı fejlesztı szakemberekhez eljuttatni. Ez különösen fontos lenne, mivel otthonaikban nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek sem eszközökben, sem szaktudásban. 2. sz. táblázat: 18 év feletti korosztály adatai a kistérség településein fogyatékosság típusai és nemek szerinti megoszlásban: település értelmi hallás látás Mozgás egyéb Mórahalom 14 4 11 81 3 Ásotthalom 9 ffi, 11 nı Bordány 3 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 2 nı 5 ffi, 10 nı Zákányszék 4 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 4ffi, 4nı 15ffi, 9 nı 7- beszéd Öttömös 2 ffi 3 ffi, 2 nı 5 ffi, 8 ffi, 2 nı Pusztamérges 1 ffi 1 ffi, 2 nı 2 ffi, 3 nı 3 ffi, 3 nı Üllés 4 ffi, 3 nı 3 ffi, 4 nı 3 ffi, 1 nı 2 ffi, 7 nı (forrás: Mórapartner KHT felmérése 2005.év) A fogyatékkal élı felnıttek elhelyezkedése nehezebb, mint ép társaiké, mivel képzetlenebbek és fizikai állóképességük is akadályozza munkába állásukat. Gyermekkori fejlesztésük e két hátrányuk csökkentésében is szerepet játszhat. Közösségi ellátást igénybevevık helyzete a kistérség településein A pszichiátriai és szenvedélybetegekrıl is kevés, használható adat van a kistérségre vonatkoztatva.a helyzet érzékeltetésére a 2004.évben a megyei koncepció elkészítéséhez felhasznált települési felmérések adatait felhasználva az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra. - 25 -