Kiskunmajsa Városi Óvoda és Bölcsőde CIRÓKA BÖLCSŐDÉJE SZAKMAI PROGRAM Érvényes a DAOP-4.1.3/B-09-2009-0009 című pályázat indikátortáblázatban meghatározott időtartamra 2011.08.31-től 2016.08.31-ig Nevelési-gondozási évenként a szakmai elvek és a jogszabályi változások szerint végrehajtott módosításokkal Kiskunmajsa, 2013. 01. 01. Készítette: Váradiné Balogh Piroska Tagintézmény vezető 1
Tartalomjegyzék: Intézményi keretek... 3 Bevezető... 4 1. Intézmény történet... 5 2. A bölcsőde tárgyi feltételei... 5 3. A bölcsőde személyi feltételei... 6 4. Ellátási formák... 7 a/ Alapellátáson felüli többletszolgáltatás... 7 b/ Üres férőhelyeken működő többletszolgáltatások... 7 c/ Bölcsődei alapellátás... 8 5. A bölcsőde felvételi rendje... 9 6. Bölcsődei nevelés-gondozás célja... 9 7. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei... 11 8. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai... 13 9. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei... 15 10. A bölcsődei élet megszervezése... 18 a/ Folyamatos napirend... 18 b/ Hagyományok, ünnepek, rendezvények a bölcsődében... 19 11. Kapcsolattartás... 20 12. A bölcsőde szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek...... 22 13. Az ellátottak és az intézményi dolgozók jogaival kapcsolatos szabályok...... 24 2
Intézményi keretek Az intézmény fenntartója: Az intézmény: A tagintézmény telephelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa Fő utca 82. Kiskunmajsa Városi Óvoda és Bölcsőde 6120 Kiskunmajsa Bajcsy Zs. u. 14. Ciróka Bölcsőde 6120 Kiskunmajsa, Csontos Károly u.7. Az engedélyezett szolgáltató-tevékenység: Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Időszakos gyermekfelügyelet Játszócsoport A szolgáltató tevékenység megkezdésének időpontja: 2013. január 1. Ellátási terület: Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok: Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc, Szank Mikrotársulási megállapodás alapján: Jászszentlászló, Móricgát Engedélyezett férőhelyek száma összesen: 42 fő Működési engedélyszám: K02/1116-21/2011. Intézmény elhelyezkedése A Ciróka Bölcsőde Bács-Kiskun megyében a megyeszékhely Kecskeméttől 50km-re, Szegedtől mintegy 33 km-re Kiskunmajsán, Kiskunfélegyháza felől érkezve a központi elágazás előtt, a Csontos Károly utcába balra kanyarodva a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolával szemben található. Az intézmény előtt parkolási lehetőség biztosított. Elérhetőségek: Telefonszám: 77/481-614 E-mail cím: bolcsode@satnet.hu Nyitva tartási idő: Hétfőtől-péntekig 6-17 óráig 3
Ha a gyermekek elfogadva és biztonságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holt) Pedagógiai hitvallásunk szerint a gyermekeknek feltétel nélküli szeretetben, elfogadó légkörben kell cseperedniük ahhoz, hogy harmonikus, elfogadó, környezetükre nyitott, pozitív emberekké váljanak. Ebben a korban megtapasztalt élmények egész életre meghatározó és pótolhatatlan nyomot hagynak a lélekben. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy minél több pozitív élménnyel gazdagítsuk a gondjainkra bízott gyermekeket. Szakmai programunk elveit, feladatait ennek szellemisége határozza meg. A DAOP-4.1.3/B-09-2009-0009 Bölcsőde komplex fejlesztése Kiskunmajsán című pályázat beruházás megvalósulása hosszú távon biztosítja a tagintézmény magas színvonalú ellátási szolgáltatását. 4
1. Intézménytörténet Kiskunmajsán a bölcsődei ellátás 1953-tól folyamatos. Az intézmény dolgozói az eltelt évtizedek alatt sok-sok gyermek első lépéseit egyengették, segítették őket az önállósodás felé, és örültek az első szavaiknak. Intézményünk története 2009 évben a DAOP-4.1.3/B-09-2009-0009 pályázat elnyerésével, majd 2011-ben annak megvalósításával jelentős mérföldkövéhez érkezett, így a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között végezhetjük munkánkat 2011 szeptemberétől a Ciróka Bölcsődében. 2. A bölcsőde tárgyi feltételei A fejlesztés megvalósulását követően a feltételek adottak, úgy az épület, mint a tárgyi eszközök tekintetében a magas színvonalú szakmai munka végzéséhez. A beruházás az intézmény műszaki átalakítását, korszerűsítését vonta maga után. A tárgyi feltételek a törvény előírásainak megfelelőek. Az épület felújítása után korszerű fűtési rendszerrel, napkollektoros melegvíz ellátással, hőszigeteléssel, új nyílászárokkal, külső-belső esztétikus festéssel és megfelelő burkolattal rendelkezik. Akadálymentesítésnek köszönhetően intézményünket fogyatékkal élők is igénybe tudják venni. Udvar A szépen kialakított több mint 500m 2 területű füves, gondozott játszókert sok-sok korszerű és színes játékkal csábítja a gyerekeket az önfeledt, szabad hancúrozásra és minél több mozgásra. A jól és eleget mozgó gyerek fejlődik optimálisan, hiszen a mozgásfejlődés szoros összefüggésben van az értelmi fejlődéssel és a gyermekek alapszükséglete. Az épület Az ellátás két gondozási egységben történik, amely: egy- egy átadóból, egy-egy fürdőszobából és két-két csoportszobából áll. A bölcsőde tálalókonyhával rendelkezik. Alapítványunknak sikerült sószobát berendezni, ahol sóhomokozóban játszhatnak apróságaink, ezzel segítve egészségük megőrzését. 5
Csoportszobák Teljesen új játékkészlettel és berendezéssel rendelkeznek. A kisgyermeknevelők jó ízlését dicséri az otthonos, barátságos berendezés, hangulatos dekoráció, mellyel valóságos gyermekparadicsommá varázsolták az intézményt. A 42 kisgyermek 4 csoportszobában van elhelyezve. A Dörmike csoport 12 főleg 2,5-3 éves kisgyermeket fogad. A Méhecske csoportba 9 kisgyermek jár. A Csibészke csoport 11férőhelyes, 2-2,5 évesek részére. A Katica csoportba maximum 10, 1-1,5 év körüli kisgyermek ellátása történik. 3. A bölcsőde személyi feltételei Egy bölcsődevezető irányításával, 8 kisgyermeknevelő és három technikai dolgozó végzi az ellátási feladatokat. A csoportokban két-két szakképzett kisgyermeknevelő látja el a nevelési-, gondozási feladatokat. Folyamatos továbbképzéseken vesznek részt, ezen kívül önképzéssel, valamint esetmegbeszélésekkel gyarapítják tudásukat. Munkájuk megszervezése a saját gondozónő- rendszer elvei alapján történik: A saját gondozónő-rendszer az a szervezeti forma, amely szerint a kisgyermeknevelő fokozottan felelős a csoport egy részéért. Minden gyereknek van saját gondozónője. Az ölelkezési időben,/ amikor mindkét nevelő jelen van,/ idejét elsősorban a saját gyermekei gondozásával és nevelésével tölti. A saját gondozónő-rendszerben több figyelem jut minden gyerekre, jobban számon tudja tartani a gyerekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait. Elsősorban a saját kisgyermek nevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. 6
4. Ellátási formák a/ Bölcsődei alapellátás A bölcsődei alapellátás feladata a gyermekek napközbeni ellátása. A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését, étkeztetését biztosító intézmény, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői munkavégzésük, vagy más ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az alapellátásért személyi térítési díjat kell fizetni, ami az étkezési díjból és a gondozási díjból áll. a ténylegesen igénybe vett napok után számolható. Személyi térítési díj mértékét a bölcsőde vezetője határozza meg, a Gyvt.150 6. bekezdése, valamint a 151 10. bekezdése értelmében. Esedékessége tárgy hóban előre fizetendő, hiányzás esetén a többlet, illetve a hátralék a következő hónapban számolható el. A bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermek ellátását biztosítjuk. Az egészséges közösségbe való integrálás önmagában is fejlesztő hatással bír. Egy másfajta inger gazdag környezet megismerése ösztönzi a nagyobb fokú önállóságot, segíti állapotuk megfelelő optimális szintre való fejlődésében. A szülők számára mindez lehetővé teszi a munkavállalást, csökkenti a kirekesztettség érzését, illetve segít a társadalomba való visszailleszkedésüket. A pedagógiai Szakszolgálat biztosítja az intézményben a korai fejlesztést. A konduktor, gyógypedagógus tanácsot ad a szülőknek és a nevelőknek, a sérült gyermekekkel való foglalkozáshoz, segítséget kapnak gyermek fejlesztéséhez. A fejlesztői program a mindennapi nevelés-, gondozás szerves része. Az integrált ellátás fejleszti a gyermekek toleranciáját és a másság elfogadását. Megtanulnak együtt élni sérült társaikkal, megismerik szokásaikat, a velük való kapcsolat kialakítását megtapasztalják a napi tevékenységek alkalmával. Az állapotot szakértői bizottság határozata szerint lehet figyelembe venni, és az ellátást biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermek integrálásához egy hónap próbaidőt kell meghatározni, amely után szakmai véleményt kell alkotni a csoport minden tagjának érdekeit és biztonságát szem előtt tartva. 7
b/ Az üres férőhelyeken működő többletszolgáltatások / kizárólag üres férőhely esetén!/ Játszócsoport Napközben a bölcsődei ellátás mellett 2011-2012 évtől ezzel a szolgáltatással is segítjük a családokat amennyiben az alapellátásban felvett létszám mellet üres férőhely áll rendelkezésre. Azok a szülők, akik otthon nevelik gyermeküket heti rendszerességgel napközben lehetőséget kapnak a játszócsoport igénybe vételére, melyet úgy alakítunk ki, hogy a nap egy bizonyos szakában a gyermekek szülőkkel együtt játszhatnak megfelelő körülmények között a bölcsődében. Ehhez biztosítjuk a kellemes, barátságos környezetet, korszerű játékokat és kisgyermeknevelő irányítását. Ezen alkalmakkal a szülők tanácsot kérhetnek a szakemberektől a gyermekneveléssel kapcsolatban, ismerkedhetnek a napközbeni bölcsődei ellátással,a nevelés, gondozás módszereivel. A játszócsoportoknak kiemelt szerepe van a nők integrációjában (kilépnek a mindennapos egyhangúságból, hasonló helyzetben lévő társakkal tudják megbeszélni problémájukat, megerősítést kapnak a gyermekneveléssel, táplálással, gondozással kapcsolatban.) Időszakos gyermekfelügyelet: A működő csoportok üres férőhelyein, mindig ugyanazon csoportban jöhetnek óradíj ellenében a jelentkező kisgyerekek. Azok a családok vehetik igénybe, akik a törvényi meghatározás szerint bölcsődei ellátásra nem jogosultak, de időnkénti elfoglaltságuk miatt a gyermekfelügyeletet igényelnek. Vagy csak úgy érzik, hogy gyermeküknek igényük van társasági élményekre, ezzel is segítve a kicsik szocializációját. A szülőknek pedig lehetőséget biztosít egyéb feladatuk, munkájuk ellátására. Az előbbi két szolgáltatást 2012/2013. nevelési- gondozási évtől üres férőhely hiányában nem tudjuk nyújtani. 8
5. Bölcsődei felvétel rendje Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. Az 1997.XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, kiemeli olyan kisgyermek felvételi lehetőségét is, akinek szociális, vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése miatt szükséges a bölcsődei gondozása, nevelése. Az elmúlt években ezt szem előtt tartva a hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérte a beíratott létszám 10-15%-át. Bölcsődébe e törvény alapján történik a gyermekek felvétele. A felvétel folyamatos, de évente egy alkalommal az óvodai beiratkozáshoz kapcsolódóan előzetes felmérést tartunk az igényekről. Beiratkozáshoz szükséges adminisztratív, formai feltételek: 1. Bölcsődei jelentkezési lap kitöltése és leadása a bölcsőde vezető részére. 2. Oltási kiskönyv, orvosi igazolás 3. Személyes megbeszélés a szülővel Elbírálás szempontjai: 1. Férőhelyek száma 2. Szociális háttér 3. Munkáltatói igazolás Családlátogatás A felvételt követően a kisgyermeknevelők az első kapcsolatot a kisgyermekkel a családlátogatás során veszik fel. Ez alkalommal némi betekintés nyílik a gyermek és a család 9
otthoni szokásainak és körülményeinek megismerésére. A kisgyermeknevelők érdeklődnek a kisgyermekkel kapcsolatos tudnivalókról, megbeszélik a beszoktatás megkezdésének idejét. A szülőkkel megismertetik a szülős beszoktatás menetét, a bölcsődei szokásokat, napirendet, házirendet. Szülővel történő fokozatos beszoktatás A beszoktatás során a kisgyerek az édesanyja biztonságot adó jelenlétében ismerkedik meg az új környezettel, társakkal és a felnőttekkel. A fokozatosság és az állandóság a biztonságérzetet erősíti. A beszoktatás általában két hetet vesz igénybe, úgy hogy az első héten az édesanya végzi a gondozást. A második héten átveszi a feladatokat a kisgyermeknevelő, és fokozatosan egyre több időt tölt el szülő nélkül a gyermek a bölcsődében. Ezekkel elérhető, hogy minél kisebb lelki törést okozzon az édesanyjától való elválás, könnyebben el tudja fogadni az új környezet a személyeket, nyitottá váljon a szeretetteljes bensőséges kapcsolat kialakítására. A szülő betekintést kap a bölcsődei életbe, szokásokba. A kisgyermeknevelő és a szülő közötti kialakul egy olyan bizalmi kapcsolat, amely a továbbiakban gyümölcsöző lesz a közös nevelés során. 6.A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai-és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián éli családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. 10
6. Bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei: a) A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei életébe. b) A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. c) A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 11
d) Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozónői meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelheti. A gondozónő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. e) A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi-és tárgyi környezetének állandósága ( saját gondozónői-rendszer, felmenőrendszer, csoport-és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 12
f) Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismeri, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A gondozónői az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. g) Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. 7. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. 13
Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás), szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában, a gondozónői-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelenti kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése, a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését, a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása), a szocializációs problémával küzdi, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. 14
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése, a gyermek életkorának, érdeklődésének megfeleli tevékenységek lehetőségének biztosítása, a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése, ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése, a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. 9. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei A gondozás, / öltözködés, pelenkázás, WC használat, kézmosás, étkezés stb. / és a játék a bölcsődei élet egyen rangúan fontos helyzetei, amelyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és a kompetencia érzésének erősítése. Gondozás A gondozás bensőséges interakciós helyzet gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemő kortól kedve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelemét, biztatását, támogató segítését. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza / ez növeli az együttműködési kedvet/. A sikertelenségért viszont nem kap elismerést. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel történő kommunikáció érzelmi töltése a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. 15
Játék A játék a gyerekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a világ megismerésében, és befogadásában, elősegíti a testi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyerekkel való együttlét örömforrás a kisgyerek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónői kellemes ének-és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsidei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi-(ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, 16
ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épüli elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. Mozgás Csecsemő-és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A 17
játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergi, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat-és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónői-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A gondozónői a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnitt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. 18
10. A bölcsődei élet megszervezése Folyamatos napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyerek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos nevelés- gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életébe is áttekinthetőség legyen. A gyerek tájékozódhassanak a várható eseményekről, ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos napirenden belül az egymást követő események / tisztálkodás, étkezés, alvás /a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg, és egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a csoport életkori összetételétől, fejlettségétől, az időjárást és a csoport létszámától is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. Hagyományok, ünnepek, rendezvények a bölcsődében A bölcsődében nagy hangsúlyt fektetünk az alábbi ünnepek, rendezvények lebonyolítására, minden csoportban a gyermekek szintjének megfelelő formában. Mikulás: versekkel és dalokkal, valamint az adventi légkör megteremtésével (dekoráció, mesék) készülünk már hetekkel az ünnep előtt. Az ünnepségen kapják meg a gyermekek a csomagot, melyen a szülők is részt vehetnek igény szerint. Karácsony: az ünnepi készülődés során dalokat, verseket, mondókákat tanulnak a gyermekek. Az ünnepség a közös karácsonyfa mellett kezdődik, ahol csoportonként énekelnek, verselnek a gyermekek. A karácsonyfa alatt található ajándékok bontása után tízóraival, tánccal zárul az ünnepség. Farsang: a gyermekek egyedi jelmezekkel készülnek az ünnepségre, ahol a tánc és zene mellett tízóraival kedveskedünk a kicsiknek. Gyermeknap: minden évben nagy sikerrel kerül megrendezésre. Az ünnepség helyszíne az udvar, ahol évente változó vendégek, programok kerülnek műsorra. Pl. bohócot 19
hívunk, aki műsorral szórakoztatja a gyermekeket és ajándékokkal kedveskedik. Bábszínház előadást szervezünk iskolai osztályok bevonásával, gitárral kísért zenei előadót hívunk. Az ünnepség elengedhetetlen része a szabadban elfogyasztott tízórai. A rendezvényt nyíltnap keretében szervezzük meg, lehetőséget biztosítva a szülőknek a részvételre. Anyák napja: a gondozónők aktív felügyelete és segítsége mellett saját készítésű ajándékkal, valamint versikével és dallal készülnek a gyermekek az édesanyák felköszöntésére. Egészségnap: minden évben megrendezésre kerül. Az egészséges életmód kialakítására nagy figyelmet fordítunk, ezért a szülőket is a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk. Ételkóstolót szervezünk, ahol kizárólag az egészséges táplálkozásnak megfelelő ételeket kínálunk. Szakemberek bevonásával előadásokat szervezünk a szülők, hozzátartozók részére családi délután keretében. Rendezvényeinek a szülők, nagyszülők, hozzátartozók nagy érdeklődéssel vesznek rész. A szülők önként felajánlott segítsége nagyban hozzájárul a rendezvények sikeres lebonyolításához. Eredményes munkát igazolja, ha minden gyermekünk eléri a bölcsődés kor végére jellemző fejlettségi szintet. Nagyon sok területen önálló a gyermek egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel; Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is; Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára; Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben; Gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel; A gyermekek többsége szobatiszta 20
11. Kapcsolattartás A színvonalas szakmai munka eléréséhez szükséges az alábbi kapcsolatok fenntartása, ápolása. Kapcsolat a szülőkkel: A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a gondozónőit a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A gondozónői pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsidei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenőfüzet, családlátogatás; Csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek amelyet évente legalább két alkalommal, de igény szerint többször és szülőcsoportos beszélgetések, családi délutánok, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. Legfőbb törekvésünk, hogy kiaknázzuk az egy intézményként működő bölcsőde-óvoda általános iskolában, különösen a bölcsőde-óvodában rejlő átmeneti lehetőségeket, s ezzel is biztosítva a gyermekek 20 hetes korától a 7 éves korig / teljes intézmény esetében 20 hetes kortól 14 éves korig/ történő folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését. Az óvoda mindenkor épít a bölcsődében folyó nevelőmunkára, a gyermekek bölcsődés társaikkal a megszokott közösségben kezdhetik el az óvodai életet. 21
E mellett jó kapcsolatot ápolunk: Védőnői szolgálattal Gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálattal Városunkban lévőt társintézményekkel 12. A bölcsőde szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 22
259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembevételével határozza meg a bölcsődékben és a bölcsődei-óvodai integrációban működő bölcsődei csoportokban folyó nevelő-gondozó munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának minimum követelménye. 23
13. Az ellátottak és az intézményi dolgozók jogaival kapcsolatos szabályok A gyermek joga, hogy Segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, kibontakoztatásához, fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez; Sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön; A fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön; Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön; A hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban - nevelésben részesüljön. A szülő joga, hogy megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását-nevelését bízza, megismerhesse a gyermekcsoportok életét, megismerje a gondozási-nevelési elveket, tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől, véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban, megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat, panasz esetén az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumhoz, illetve ellátott jogi képviselőhöz fordulhat. A szülő kötelessége, hogy a gyermeke ellátásában közreműködi személyekkel és intézményekkel együttműködjön, a fizetendő térítési díjat időben rendezze, az intézmény házirendjét betartsa. A dolgozók joga, hogy: 24
Munkájával kapcsolatban megilleti az a jog, hogy hozzájusson a szükséges információkhoz; Megilleti az a jog, hogy személyét megbecsüljék - amennyiben a tevékenysége megfelelő színvonalú - gondozónői tevékenységét elismerjék; A gondozónő munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben; Munkája során a gyermekek érdekeit tartja elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni érdekeit, jogait. Kiskunmajsa, 2013. szeptember 01. Váradiné Balogh Piroska tagintézmény vezető 25
Dolgozók aláírása: Molnár Tiborné Szarka Adrienn. Zsán-Klúcsó Jánosné. Pálfi Anita. Patyi Zoltánné.. Dabis Katinka.. Gyimesiné Csontos Ildikó Guba Alíz. Rávai Mihályné Dabisné Fodor Katalin.. 26