Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1

1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 17 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 19 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 26 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 27 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 29 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 33 2. Az iskola helyi tanterve... 33 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 34 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 35 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 57 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.5 Mindennapos testnevelés... 60 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 60 2.7 Projektoktatás... 61 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 63 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 63 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 66 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 67 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 67 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 70 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 71 3. Zeneiskola nevelési programja... 73 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai lapelvei, céljai, feladatai, eszközei,eljárásai... 73 3.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 76 3.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 77 3.4 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 78 3.5 Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel... 79 3.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység... 81 3.7 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 84 4. Zeneiskola helyi tanterve... 87 4.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói... 87 4.2 Óratervek klasszikus zene... 88 4.3 Óraterv jazz zene... 92 4.4 A tanulók értékelésének formái... 94 5.A Pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezések... 94 6. Záradékok:... 96 2

Formailag 2013. márciusában teljesen átdolgozott Pedagógiai program. Hatályos 2013. szeptember 1. napjától, ezzel egyidejűleg a Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága 65/2010 és Ordacsehi Község Önkormányzatának 63/2010 határozatával elfogadott korábbi pedagógiai program hatályát veszti. A programátdolgozást meghatározó szabályozók 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek. nevelésének irányelve Nat. 2012 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 229/2012. (VIII.28) Korm rendelet a NKT. végrehajtásáról NKT. 69, 83, A jelen szabályozók előírásai azokra a diákjainkra vonatkoznak felmenő rendszerben, akik 2013 szeptemberétől kezdik elsős illetve ötödikes tanulmányaikat. 1. Az iskola nevelési programja 2011-12-es tanévtől az intézményünk előminősített referencia intézményként működik. A minősítés után felhatalmazást kap arra, hogy az általa kidolgozott és elfogadott jó gyakorlatait más intézményeknek átadja. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapállásunk egy olyan iskola megteremtése, amely: biztosítja az alapkészségek elsajátítását, az általános műveltséget, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, biztosítja a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulást, pályaorientációt, célunk, hogy 4. osztály végére tanulóink eszközszinten használják az írást, az olvasást és a követelményben megfogalmazott matematikai ismereteket, 8. osztály végén minden tanuló képességeinek, eredményességének megfelelően reálisan válasszon középiskolát, ahol fejlesztheti tudását, amely kulturált viselkedésre, igényes munkavégzésre, becsületességre, szorgalomra, önkontrollra nevel, a nevelőmunka területén a tartós emberi értékek megismertetésére, a helyes erkölcsi normák kialakítására, a személyiség formálására törekszik. Ehhez a zeneiskolai tagozat, a 3

napközis foglalkozások, a diákönkormányzat, a szakkörök, a fakultációk, a csoportbontások, a vallásoktatás, a sportkörök jelentős segítséget nyújtanak, biztosítja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését a tanórán és tanórán kívüli tudatos tevékenységek szervezésével, fontosnak tartja, hogy a diákok elsajátítsák a hatékony, tevékenységre épülő tanulási módszereket, tudjanak együttműködve dolgozni, képesek legyenek önállóan felkészülni az órákra, a nemzeti kultúra és történelem eseményeinek és személyiségeinek megismertetését előtérbe helyezi, minél több szereplési lehetőséget biztosít a tanulók beszédkészségének fejlesztése, kommunikációs készségének emelése céljából, enyhíteni kívánja a szociális hátrányokat, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeket. Alapelveink arra a kérdésre adnak választ, hogy milyenek szeretnénk lenni. Az iskola munkájának alapelve a gyermekszeretet, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógia, a hagyományos közösségi érdekek védelme. Meg kell szilárdítanunk a mindennapi emberi együttélést biztosító értékeket, normákat, a hatékony és felelősségteljes cselekvés, az emberi öntudat és autonómia értékeit, meg kell erősíteni az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását segítő tényezőket. Az alapelvek az iskolai oktatás-nevelés hosszabb időszakra szóló értékkifejezői - Komplexitás elve: A törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. - Partnerség, együttműködés elve: A tanuló partneri szerepének figyelembevétele a nevelésben, oktatásban. A pedagógus segítő, tanácsadó partnere a tanulónak. Fontos, hogy a tanítás tanulás folyamatában minden résztvevő együttműködő legyen. - Differenciáltság elve: az oktatást, a nevelést a tanuló fejlettségéhez, fejlődési szintjéhez igazítjuk. - Egyenlő esélybiztosítás elve: Minden tanulónak joga van a képességei szerint tanulni. - Különböző közösségekhez tartozás elve: A tanuló egyaránt tagja egy szűk (család, osztály, iskola) illetve egy tág ( társadalom) közösségének. - Együttműködés elve - Motiváció elve: A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése. Fontos a sikerélmény biztosítása, hiszen ez erősíti meg a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. - Koncentráció elve: Építés a korábban illetve más tantárgyból megszervezett tudásra, a tantárgyak közötti kapcsolatok folyamatos teremtése. - Szemléletesség elve: a befogadást és elsajátítást előtérbe helyező módszertani eljárások, korszerű oktatástechnikai eszközök alkalmazása. - A tevékenységközpontúság elve: tanulói aktivitás fokozása tanórán és tanórán kívül. - A visszajelzés, pozitív megerősítés elve: Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről, a tanuló fejlődéséről. - A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés. Fontos, hogy az értékelés, az ellenőrzés, az osztályozás személyre szabott, rendszeres, motiváló és folyamatos legyen - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést 4

- A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. A felsorolt alapelveket a pedagógusok tudatosan figyelembe veszik a nevelés és oktatás terén. A pedagógiai folyamatokat átható értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszménye. Alapelvek szabályozzák: A helyes magyarságtudat értékrendjét: a hazafiság, a nemzeti identitás megtartását, a magyarságtudat eszményét, a magyar kultúra megismerését, védelmét és továbbfejlesztését, a toleranciát, az emberi méltóság tiszteletét A társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket: igényt a folyamatos és sokoldalú önművelésre; problémaérzékenységet, kreativitást, szellemi igényességet A társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket: tiszteletet a felnőttek, szülők, nagyszülő és egymás iránt; a családi hagyományok ápolását; a barátságot, a hűséget, az önzés leküzdését; a kultúráltságot a viselkedésben és a kommunikációban, a durvaság elutasítását, az udvariasságot, a segítőkészséget Az "én harmóniájára vonatkozó értékeket: az önismeretet, a felelősségvállalást; az alkalmazkodni tudást, együttműködést toleranciát, a szerénységet, a nyitottságot A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékeket: a tudás iránti vágy felkeltését, törekvést a megismerésre; az önművelés igényét; a szépség, az esztétikum iránti fogékonyságot, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet A munkával kapcsolatos értékeket: a szorgalmat, a kötelességtudatot, a rendszerességet; a munka ésszerű megszervezésének értékét; a környezet szeretetét és megóvását A biológiai lét értékeit: az élet tiszteletét, az egészség fontosságát, a szociális hátrányok enyhítését Céljainkat iskolánk pedagógusainak példamutatásával, céltudatos motiváltsággal, a szülői házzal együttműködve kívánjuk elérni Céljaink: az önállóságra, öntevékenységre, a műveltség megszerzésének igényére, a reális önismeret, önértékelés kialakítására, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására (céltudat, akarat, kitartás, igényesség) az együttműködési készség kialakítására nevelés. az alapvető kompetenciák kialakítása, az egészséges életmód igényének kialakítása, a természet szeretete és védelme, fokozott gyermekvédelmi tevékenység, a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása szülői együttműködéssel, együttműködés a szülőkkel a gyermekközösségek kialakítása, fejlesztése során, a tanulók felkészítése a családi életre, 5

a ránk bízott gyermek testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségének fejlesztése, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és törekvés azok betartására, a konstruktív konfliktuskezelési technikák elsajátítása, a gyermek, a szülő, a kolléga emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, fékezni kell az önzést, a durvaságot a viselkedésben, a kommunikációban, a közömbösséget, az igénytelenséget, a munkamorál esetleges romlását. prioritást kell adni, az alapvető kompetenciák fejlesztésének, az anyanyelvi nevelésnek, hiszen ez gondolkodásunk, érzelmi gazdagságunk nélkülözhetetlen feltétele, a tanulók személyiségének legbensőbb sajátja. Referencia intézményként, mint szolgáltatóként célunk, hogy minél több jó gyakorlatot adjunk át, mutassunk be. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. Feladataink: - Legfontosabb az oktató-nevelő munka, és ennek érdekében a tanítás-tanulás folyamatának irányítása. - A nevelőtestület felkészítése a kompetencia alapú oktatás folyamatos bevezetésére. A konstruktív pedagógia megismerése. A tanulók tevékenységére épülő tanítási-tanulási stratégiák, a kooperatív tanulási módszerek megismerése, alkalmazása. A tanulóhoz igazított tanítási- tanulási folyamat megvalósítása. Fejlesztésközpontú tanmenetek készítése. A tanulók érdekében végzett személyre szabott, fejlesztő értékelés, önértékelés szerepének növelése. Referencia intézményi szolgáltatás biztosítása az eljárásrendek alapján évente 2 alkalommal ingyenesen vagy költségtérítéses formában. 1-6 osztály: Az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítja a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Tanuljon meg a gyermek igazodni a kommunikációs helyzetekhez, alakuljon ki benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásrendszere. Az 1-6. évfolyam alapfeladata az alapvető kompetenciák, az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, az olvasás, a szövegértés, - szövegalkotás, az írás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a nyelvi képességek fejlesztése. A matematikai nevelés feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása. Az ismeretek koncentrikus és spirális bővülése segítse elő a matematika alapozását, a tanulók a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. A testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel ruházza fel a gyermekeket, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. 6

Legyen nyitott az esztétikai élmények befogadására, fejlesszük képi gondolkodását, gazdagítsuk ábrázolásbeli formakészletét. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítsák az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. 7-8 OSZTÁLY: A nevelés-oktatás második fejlesztő szakasza szervesen folytassa a bevezető, kezdő, alapozó szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek, képességek fejlesztését! Alkosson rendszert - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, szocializáltságú, kultúrájú gyermeket! Érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítse fel őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre, és a továbbtanulásra! Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosság-tudatot, tudatosítsa a nemzeti, nemzetiségi hagyományokat. Erősítse az Európához tartozás tudatát és egyetemes értelemben is neveljünk a más népek hagyományainak, életmódjának, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére! -Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelése, oktatása: A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, szükség esetén változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat! Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel! Eljárások, stratégiák, eszközök: -interaktív tanulásszervezés, -tapasztalati tanulás, -önálló tanulás, -indirekt tanulás szervezés. 7

Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, video, számítógép) által megszerezhető tudásnak, s a környezet (művelődési ház, múzeum, színház, stb.) közlő hatásainak. Iskolánk egyik nagy értéke, gazdag könyvállományú könyvtárunk, ahol internet elérés, és multimédiás tananyagok biztosítottak a tanulók számára. A szaktanárok tervezzék meg, és építsék be a tanítás-tanulás folyamatába a könyvtári órákat, tanévenként legalább két alkalommal. Eszköz és eljárásrendszer (nevelési eszköz-, eljárásrendszer, módszer): meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, példaadás, felvilágosítás, bírálat, önbírálat, önértékelés, csoportértékelés, mintaadás az önálló ismeretszerzéshez, feladat és gyakorlatmegoldáshoz, a megfogalmazott célok gyakorlati alkalmazása tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, a szűkebb és tágabb környezet értékrendjének tudatosítása, középpontban a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása áll. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése, a tanulók tevékenységére épülő tanítás. Fontos a sikerélmény biztosítása, hiszen ez erősíti meg a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a "nehezen haladók" esetében fontos. Minden tanuló külön személyiség, ezt tiszteletben tartva egyénre szabottan találjuk meg a legmegfelelőbb bánásmódot, differenciált fejlesztést biztosítunk. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói aktív részvételt biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. A céljaink elérését legjobban a tapasztalatszerzésre, a megfigyelésre alapozzuk, tevékenységközpontúság jellemzi tanítási gyakorlatunkat. Alkalmazott módszerek, eljárások Innovatív pedagógiai módszertan bevezetése a Boglári Általános Iskolában című, TÁMOP projekt kapcsán alkalmazzuk a hatékony módszereket Kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek, egyéni-páros-csoportmunka szervezése. Differenciált rétegmunka: egyénre szabott differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban. Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása. Tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. Moduláris oktatás Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása. IKT alkalmazása, Internet-használat. Projektmódszer Tantárgytömbösítés Témahét A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH, SNI gyerekek/tanulók esetében. 8

A gyerekek/tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Az ön- és csoportértékelés, portfolió alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében. Problémaközpontú tanulás 1.) Tantárgy tömbösítés: 1. Célja: - a tananyag ne tagolódjon szét - a gyerek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon - különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt 2. Eredményelvárások: - építsen a tanulói aktivitásra, egyéni munka helyett az együttműködésre - tegye lehetővé az iskolai és az egyéni tanulás közvetlen összehangolását - adjon módot a gyerek számára, hogy egy-egy témát összefüggően lásson - legyen személyre szabott az értékelés - legyen a tanulók számára élményszerű a tananyag elsajátítása 3. Az intézményi megvalósítás keretei: a, tantárgyak: - fizika - kémia - biológia - földrajz b, tényleges megvalósítás: egymás utáni két napon 3+3 óra, 2009/2010-es tanévben a felsős szakrendszerű féléves órakeret 5%-a, 2010/2011-es tanévben 10%-a, majd ezt követően 2013/2014-es tanévig 15%- a. 2.) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása: Intézményi megvalósítás 2009/2010-2013/2014-es tanévig: A 7. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban a történelem és az etika tantárgyak tantárgyi bontás nélkül ember és társadalom néven kerülnek oktatásra, egy érdemjegyet kapnak a tanulók év végén a bizonyítványba, egy közös tanmenet alapján készülnek, és a műveltségterületre felhasználható heti óraszám megegyezik a benne foglalt tantárgyak heti óraszámának összegével. 3.) Témahét: Intézményi megvalósítás 2009/2010-2013/2014-es tanévig: Legalább 3, legfeljebb 5 egymást követő tanítási nap időtartamban, legalább egy tanulócsoportban egy meghatározott téma feldolgozása zajlik. A témahét alatt nem kötelező az órarend szerinti tanítás az érintett tanulócsoportban. 4.) 3 hetet meghaladó projekt: Intézményi megvalósítás 2009/2010-2013/2014-es tanévig: Legalább 16 egymást követő tanítási napon, legalább egy tanulócsoportban egy meghatározott téma feldolgozása zajlik. A 3 hetet meghaladó projekt időtartama alatt az órarend szerinti tanítás nem kötelező az érintett tanulócsoportban. A projekt a tanulók által készített produktumok elkészítésével záródik. 9

5. Moduláris oktatás: Intézményi megvalósítás 2009/2010-2013/2014-es tanévig: - matematika 1. évfolyam legalább egy tanulócsoportban, - matematika 2. évfolyam legalább egy tanulócsoportban, - szövegértés 6. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban, - angol nyelv 5. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban, - angol nyelv 8. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres, folyamatos. Különös gondot fordítunk, hogy értékelésünk fejlesztő hatású legyen. Munkánk szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. Intézményünknél az oktatás feladatait elsősorban a kötelező órák maximális kihasználásával kell megoldani, s ehhez ad segítséget a többi terület. 6.) Az SNI-s tanulóink oktatásához- neveléséhez alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 7.)Referencia intézményi szolgáltatás eszközrendszere: - hospitálás - műhelymunka - bemutató óra - mentorálás A tanórán kívüli egyéb foglalkozások funkciói: - Van, amelyik a tehetséggondozást, a továbbtanulásra való felkészülést, az egészséges életmódra nevelést szolgálja. (szakkörök, második idegen nyelv, zeneoktatás, sportkörök, emeltszintű nyelvoktatás) - A többi az iskolai ünnepségek, műsorok, rendezvények színvonalas megtartása céljából szerveződik, valamint a tanulók sportolását, szórakozását szolgálja. (énekkar, irodalmi szakkör, anyanyelvi szakkör, sportszakkörök, tömegsport) A szakirodalom szerint az idegen nyelv eredményes tanulása feltételezi az anyanyelvi készségek megszilárdulását. Ugyanakkor a szülők korai kezdést igényelnek. A választható német, angol kötelezően a 4. évfolyamon lép be, de biztosítani kívánjuk a második idegen 10

nyelv tanulását is nem kötelező tanórai foglalkozáson 1-8. évfolyamon és 5. évfolyamtól emelt szintű német és angol nyelvoktatást vezettünk be. Célunk, hogy 8. osztály végén az emeltszintű nyelvoktatásban résztvevők sikeresen folytassák tanulmányaikat a középiskola emelt szintű osztályaiban. A kötelező testnevelési tanítási órák, valamint a különböző sportszakkörök és iskolai sportkör szervezésével egészséges, edzett ifjúságot kívánunk nevelni. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: A tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, adottságainak kibontakoztatása, egész személyiségének a fejlesztése hangsúlyos és széleskörű feladat, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. A tanulók megismerése, a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése - Évenkénti igényfelmérés: A napközi, a szakkörök, a zeneiskolai oktatás, a sportkörök tekintetében, - Pedagógiai szintfelmérés alapján vegyen részt felzárkóztató foglalkozáson, korrepetálásokon, - Érdeklődési körének, továbbtanulási szándékának megfelelően részt vehet az emelt színtű nyelvoktatásban. (Igényfelmérés után minimum 12 fő együttes jelentkezése esetén indul a csoport. A csoportba kerüléshez feltétel a jó tanulmányi eredmény és az idegen nyelvet tanító szaktanár javaslata.) - Legfeljebb két szakkör munkájában vegyen részt a tanuló/ha jelentkezett év végéig köteles járni/, - Képességeinek megfelelően vegyen részt zeneiskolai képzésben, - iskolai ünnepélyeken, városi rendezvényeken. -A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. Nemzeti kultúra és a történelem eseményeinek és személyiségeinek megismerése - Vegyen részt a diákönkormányzat munkájában, - Képviselje az osztályt a diákönkormányzati ülésen, - Ismerje a legfontosabb nemzeti ünnepek időpontját, - Tudja az eseményeket kapcsolni a történelmi személyiségekhez. (III. 15, VIII. 20, X. 23.), - Tudja a Himnuszt és a Szózatot énekelni, - Lehetőség szerint minden évfolyam vegyen részt színházi látogatáson/helyben Kaposváron, stb./, - osztálykiránduláson jusson el múzeumba - helyben - vidéken - életkorának megfelelően, Ünnepi műsorokon kulturáltan viselkedjen Társas kapcsolatok terén legyen: 11

- Érzelmeiben: elfogadó, szeretni tudó, másokat tisztelő, - Viselkedésben: nyitott, toleráns, őszinte, felelősségvállaló, - Kapcsolataiban: támogató, megértő, beleérző (az elítélő helyett!), - Közösségben: együttműködő, építő, társát tudja meghallgatni, KIEMELT CÉL: - Köszönjön a napszaknak megfelelően, - A társas kapcsolatok és az "én" harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása, - Mindezekhez katalizátor: a jó iskolai légkör, nevelők közötti-, nevelők-gyermekek, közötti jó kapcsolat, amely a tanítást a nevelés szintjére emeli. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A MÁR MEGLÉVŐ JÓ HAGYOMÁNYOK FENNTARTÁSA MELLETT FELADATAINK: - egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakításának folytatása, - helyes tanulási szokások megismertetése - káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának elkerülése - egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők felismerésének, elkerülési módjainak ismertetése - sérült és fogyatékos társak iránti elfogadó segítőkész magatartás kialakítása - tudjanak helyes döntéseket hozni az egészséges életvitel kialakítására - megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módját - tanulók terhelésének egyenletesebbé tétele (órarend) AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS SZÍNTEREI: Tanórán: - a helyi tanterv tantárgyanként tartalmazza Testnevelés: Iskolánk testnevelési és sporttevékenységének céljai: - az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilizálását növelő, a biológiai érést, a tanulók egészséges testi fejlődését támogató, - az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő, - a sport és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, - szórakozást, örömszerzést, a versenyzési vágy kielégítését biztosító lehetőségek megteremtése, Ennek érdekében kiemelten kezeljük: - biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, - a gerinc és izületvédelem szabályainak betartását, - az oktatási környezetben jelentkező egyenlőtlenségek mérséklését, - az életmódba beépülő testkultúra tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozását, 12

- erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítását a testnevelés és sport eszközeivel, - a tanulók felelősségének kialakítását saját testi fejlődésének érdekében. Alsó és felső tagozaton egyaránt biztosítjuk (NKT szerint) a mindennapos testnevelést. A kötelező testnevelés órákon felül sportkörök járulnak hozzá a mindennapos testedzés lehetőségéhez. - A tanulókat testnevelési foglalkozásokról szakorvosi vélemény alapján csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárának átadni. - A tanulók egy részét egészségügyi állapota miatt az iskolaorvos könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanulók részt vesznek az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos gyakorlatokat állapotukról függően nem végeznek. A testnevelők differenciált foglalkozásokkal biztosítják a megfelelő gyakorlatok végzését. - Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező! A testnevelést tanító tanítóknak, tanároknak kötelező elvégezni az előírt év eleji és az év végi teljesítmény-méréseket a - Hungarofit teszt alapján, ( 2.12-es pontban részletesen). - azokat feldolgozva átadni a felelős igazgatóhelyettesnek. Az eredmények feldolgozása után azokat fel kell használni a tanév munkájának megtervezéséhez. A testnevelést tanító pedagógusok felelőssége, hogy minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése: minden órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása. Tanórán kívüli lehetőségek: - Sportkör - Életmód nap, egészség-nap - felvilágosító programok - iskola egészségügyi szolgálat - családsegítő szolgálat - tömegsport akciók Iskolán kívüli tevékenységek lehetőségei: - BBSC szakosztályaival való együttműködés - családi sportnap - 1-6. évfolyamon igény és lehetőség szerint szervezzünk erdei iskolát - Szülőkkel egyeztetve, saját költségükön 1-2 napos tanulmányi kirándulást szervezünk AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETI RENDJE: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskolaorvosi, iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, 13

- tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - egészségügyi felvilágosítás tartása, - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenésről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy szervezzük meg, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A védőnő az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban végzi a tisztaság ellenőrzésével kapcsolatos és más aktuális feladatokat. A TANÁRI MAGATARTÁSSAL, GONDOSSÁGGAL, AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK: - Gondoskodás az osztálytermek megfelelő rendszeres szellőztetéséről. - Az osztálytermi berendezések megfeleltetése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mértékének megfelelése a tanulók testmagasságának, megfelelő-e a világítás, számítógép(ek) elhelyezése). - Megfelelő ülésrend kialakítása, időszakonkénti váltással. - Megfelelő tájékozódás a tanulók tanulást befolyásoló egészségi állapotáról (pl. részképességi zavarokról). Figyelem arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A balesetet szenvedett embereken segítenünk kell. Ez felelősségteljes feladat, fel kell rá készülni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Egészségtan órán az elméleti tudás megszerzése. b) Osztályfőnöki órákon védőnők segítségével a gyakorlat elsajátítása. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő színterei. 14

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: a tanulók támogatása kölcsönös segítségnyújtással együttműködési képesség fejlesztése a közösségi cselekvések kialakításának segítése a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: hagyományőrző tevékenységek napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamokon napközi otthon, az 5-8. évfolyamokon tanulószoba működik. Feladatunk: A gyerekek véletlenszerűen kialakult csoportjaiból tervszerűen, folyamatos irányítással kezdetben eredményesen együttműködő csoportokat, majd összeforrott öntevékeny közösségeket formáljunk. A közösséggé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezők: - pozitív nevelő gyermek kapcsolat, - jó csoportlégkör megteremtése, - együttes pozitív élmények rendszeres biztosítása, - közös tevékenységek, - kiscsoportok együttműködésének megszervezése, - önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése, - megfelelő szervezettség rend, fegyelem, - közösség szabályainak megalkotása, - értékelési rendszer kialakítása, - hagyományok őrzése és továbbfejlesztése, - télapózás - az iskolai karácsonyi műsor megrendezése - év végi kirándulás - házirend betartása A tanórán kívüli közösségi nevelés tevékenységi formái: - kézműves tevékenység - kulturális tevékenység - játék, sportfoglalkozás - séták, kirándulások A napközi otthon nevelési területei: - önálló tanulásra nevelés - együttműködési képesség fejlesztése - feladatmegosztás - önértékelés fejlesztése - konfliktuskezelés - a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés 15

- egészséges életmódra nevelés: - étkezés - személyi higiénia - öltözködés és a mozgás szokásai diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosítunk. Az iskola működtetője által megállapított étkezési terítési díjakat az iskolában kell befizetni. Feladatok: - kulturált étkezés szokásainak a kialakítása: csendes, nyugodt étkezés, evőeszközök helyes használata, szalvéta használata, köszönés, önkiszolgálás tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató csoportok segítik. Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagjai az iskola tanulói. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Neve B.B.SULI SK. szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen biztosítják az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelményeknek megfelelően a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógiai szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézmény vezetője bíz meg 5 éves időtartamra. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a 16

diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnök feladata). Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diákbizottság (ODB) képviselője: az osztálytitkár jár el. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.. jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel a csoporton belüli kapcsolatok erősítése a csoportban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése a cél. -A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 17

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diák önkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatok: Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja) Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását 18

Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Elsődleges feladat, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeseket, amely igen sok, céltudatos, összetett pedagógiai ismeretet kíván a pedagógustól. A felismerést követő tehetséggondozás színtereinek jó működése is rendkívül fontos (órák differenciálása, csoportbontás, szakkörök, készülés a tanulmányi versenyekre) Szakköreink, a fakultáció és csoportbontás, nagyban hozzájárulnak a jó verseny- és felvételi eredményekhez. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontás a 4-8. évfolyamon, fakultációs lehetőség, tanulmányi-, és sportversenyre felkészítés, iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, és eszközeinek használata (könyvek, folyóiratok, internet, multimédiás oktató programok.) Az alapképzést kiegészítő foglalkozások: szakkörök (lehetőleg érdeklődés és igény szerint szerveződnek), fakultációk (második idegen nyelv), emelt szintű nyelvoktatás (német, angol) szakkörök: Hobbi szakkörök: Orientációs szakkörök: Fakultációk: német újságíró matematika angol rajz drámajáték énekkar "Ügyes kezek" sport informatika Ordacsehiben: Kézműves sport idegen nyelv számítástechnika A tehetség és képességfejlesztés módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon: 19

HEFOP nyertes intézményként a kompetencia alapú oktatást vezeti be, mely során a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást végzünk. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatónevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. a.) E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: - interaktív tanulásszervezés (kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták, munkacsoportok, páros munka, projekt módszer) Tapasztalati tanulás: (játékok, irányított vizualizálás, modellezés, szimulációs gyakorlatok) Önálló tanulás: (számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés) Indirekt tanulásszervezés: (problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó megbeszélések) - Kooperatív technikák alkalmazása, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, differenciálás homogén és heterogén csoportban. -A tanulók tanulási stílusának megismerése, ezekhez megfelelő módszerek alkalmazása. 4-8. évfolyamon az idegen nyelvet csoportbontásban oktatjuk. b.) A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti az intézmény: 1-8. évfolyamon, a gyenge képességű tanulók részképességeinek fejlesztésére egyéni fejlesztő foglalkozást szervezünk A jó képességű tanulók részére lehetővé válik az 1. évfolyamtól valamely idegen nyelv (német, angol) tanulása A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti 2-2 órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Célok: - A gyermek a többi tanulóval tudjon együtt haladni. - Önmagához képest fejlesszék és fejlődjön. - Képességeinek megfelelő pedagógiai eljárásban részesüljön. - A továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyagot sajátítsa el. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - Egészséges énkép és önbizalom kialakítása. - Kudarctűrő-képesség növelése. - Önállóságra nevelés. A tanulási nehézséggel küzdő tanulóink is normál tanterv szerint tanulnak. Minden tanulónál figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó 20

által megfogalmazott fejlesztési javaslatokat, ez alapján készülnek el az egyéni fejlesztési tervek. A fejlesztés területei Tanórán: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni és kiscsoportos fejlesztés tanórán és tanórán kívül - a kudarctól való félelem oldása Tanórán kívül: - logopédiai foglalkozás az arra rászorulóknak - korrepetálás biztosítása - napközis foglalkozáson lehetőség biztosítása a felzárkózásra - fejlesztő foglalkozások biztosítása Dokumentumok: - Tanulási Képesség Vizsgáló Bizottság, Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemény - Egyéni fejlesztési tervek - Egyéni fejlesztő naplók A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető (vagy organikus okra vissza nem vezethető) tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztése SNI A fejlesztés alapelvei - A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. - A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A fejlesztés kiemelt területei: Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Diszlexia: a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási zavar. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Az olvasás tanulása nehezített. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 21