KIROPRAKTIKA 9 BEVEZETÉS Kiropraktika (chiropraxis) görögül kéz, kézzel való gyógyítást jelent. Mieló'tt belemennénk a szakmai elnevezések sűrűjébe, hogy az ostheopathia, manualtherapia, manuális medicina stb. kifejezések közül melyik használata a legcélszerűbb, szeretném megjegyezni, hogy a csontkovácsolás-csontrakás, csontkovácsol-csontkovács", mint ősrégi magyar szavak, mindenki számára jól kifejezik a dolog lényegét, és számomra is ez lenne a legmegfelelőbb. De akkor nem lenne lehetőség latinos, görögös, németes vagy angolos műveltségünk csillogtatására. Az is igaz, hogy egyes kifejezések mögött enyhe tartalmi kür lönbségek is vannak, attól függően, hogy milyen nemzetiségű, melyik földrészről származó, kiemelkedő gyógyító adoptálásában került el hozzánk ezen ismeretanyag. Mióta az emberiség létezik, mindig voltak - és lesznek is - csontrakók, csontkovácsok. Nemcsak az indiánoknál, az egyiptomi kultúrában, a távol-keleti vallások egyházi gyakorlataiban fedezhetők fel, hanem minden történeti körben, kultúrában létező fogalom és gyakorlat volt. A közép-ázsiai Szamarkandban a csontkovácsokat úgy képezték ki, hogy több hónapon keresztül a következő, látszólag egyszerű gyakorlatot kellett megoldani: Egy vászonzsákba vázát, cserépkorsót tettek, a zsák száját bekötötték, majd néhány botütéssel a korsót összetörték. A tanulóknak a zsákon keresztül kellett az egyes darabokat összeilleszteni. A feladat nehézségét azzal fokozták, hogy a korsókat egyre kisebb darabokra törték, illetve nem egy, hanem 2-3 zsákba helyezték, melyek puha anyagán keresztül kellett a feladatot megoldani. Térjünk vissza a mához! A hazai egyetemi tankönyvekben elbújtatva, néhány sorban említést tesznek, hogy a gerinc nyaki és derékszakaszának bizonyos betegségeit lehet kiropraktikai technikákkal is gyógyítani. Hol vagyunk azokhoz az orosz, amerikai iskolarendszerekhez képest, ahol is többéves egészségügyi ismeretekre alapozva kiválóan képzett nem orvos kiropraktikusokatt képeznek. Például a Palmer-féle iskola, amely D. Palmer és W. Carver által kidolgozott 1500 órás elméleti anyaga tartalmazza a tapintás-diagnosztikai, gerincanalitikai, klinikai alapismeretek, röntgenképolvasás, és az idegpályák lefutásának ismereteit. A 4 évi gyakorlati képzés során a hallgatók 740 órát töltenek anatómián, melynek keretén belül szövettani, laboratóriumi, embriológiai gyakorlaton is részt vesznek, továbbá 240 órát töltenek élettanon, 180 órát biokémián, 520 órát kórtanon és bakteriológián, 200 órát nőgyógyászaton és szülészeten, végül 1960 órát foglalkoznak a kiropraktikai diagnosztika és gyógyító tevékenység speciális ismeretanyagával, benne még neurológiával, ortopédiával, bőrgyógyászattal es rontgendiagnosztikaval.
10 DR. TARACZKÖZI ISTVÁN Számtalan kiropraktikai iskola működik a világon, ezen az iskolák egy része foglalkozik a szervezet mintegy 300 ízületének korrekciójával is. A hazánkban beindult képzések nem elégségesek, nincsenek sem szakmailag kellőképpen elismerve, sem anyagilag támogatva. A presztízsharcok felőrlik az ezzel foglalkozó szakemberek erejét, tehát marad a magyar valóság, az elefántcsonttorony-beli bezárkózottság", vagy a távlat nélküli lassú enyészet. A kiropraktika másik sarkalatos pontja az adottság", a veleszületett tehetség. Több kiropraktikai tanfolyamot elvégezve tapasztaltam, hogy hiába ortopéd főorvos, traumatológus, belgyógyász, reumatológus az orvoskolléga a tanultak alapján, ha nem érzi ujjaiban azokat a pici, halvány rezdüléseket, az izomkötegek rándulásait, az inak húrjainak feszülését, az ízületek porcainak súrlódását, akkor hiába volt a tanfolyam, hiába a magas szintű orvosi szakmai tudás. Pl. az általam végzett első tanfolyamon, melynek résztvevői száma 32 volt, ahol szinte minden egészségügyi szakterület orvosa képviseltette magát, sajnos, csak hárman merjük gyakorolni a kiropraktikát. És ez teljesen érthető. Hisz aki ismeri és tudja az ellenjavallatok végtelen sorát, tudja és tapasztalja, hogy egy-egy rossz mozdulat, helyretétel komoly szövődményekkel is járhat, komolyan meggondolja, hogy ezen ingoványos természetgyógyászati területre merészkedjen-e, vagy maradjon a jól ismert, kitaposott szakmai ösvényen. A másik véglet, amikor a tökéletes, szinte a beteggel együtt lélegző, annak minden egyes sejtrezdülését érző,-született csontkovács kezébe kerül a beteg, itt viszont az alapos anatómiai, élettani, kórélettani és speciális orvosi szakterület tudásának hiánya, az ellenjavallatok nem ismerete, vagy ismeretének semmibevevése akár végzetes tragédiát okozhat, a gyógyító legjobb szándéka ellenére. Felteszem a kérdést: Miért érthető, hogy az orvosok az egyetem elvégzése után labor-, reuma-, belgyógyászati, sebészeti stb. szakterületekre specializálódnak? Itt természetes szelekció történik. Attól függően, hogy a veleszületett adottságok mellett a közép- és felsőfokú tanulmányok során a manualitás, a logika, az elméleti gondolkodás, ill. egyéb készségek, képességek fejlődtek, ezek a gyökerek megszabják, hogy ki-ki milyen szakterületre orientálódik. Analóg módon a leírtakból következik, hogy a kiropraktikát olyan természetgyógyászoknak kell gyakorolni, akik veleszületett adottságaik, gyógyításra való elhivatottságuk mellett, magas szintű élettani, anatómiai, kórélettani és speciális orvosi szakterület ismeretanyagával rendelkeznek. Az amerikai képzési rendszerhez hasonlóan, az lenne az ideális, ha speciális kiropraktikai iskolák jönnének létre, melyek felvételi rendszere képes volna kiválogatni az ilyen képességgel rendelkezőket, majd 3-5 éves képzés során olyan ismeretanyagokkal ellátni őket, hogy később biztos szakmai tudásra támaszkodva önállóan dolgozhassanak.
KIROPRAKTIKA 11 A könyvben leírt fogások, gyakorlatok egy része olyan egyszerű, hogy bátran merem javasolni kipróbálásukat. Néhány csontkovácsmódszert eddig is ismertünk és alkalmaztunk, elég a sótörésre", vagy a szülőkre, nagyszülőkre gondolni, akik a kisgyerekekkel megtapostatták a hátukat. (A természet egy időben Oktat is a maga módján.) Az ilyen egyszerűen kivitelezhető gyakorlatokat csillaggal fogom jelölni és részletesen leírom. (*) Szeretném leszögezni, hogy a csontkovácsolást nem lehet könyvből megtanulni. Csak jól képzett, tudását átadni nem félő oktató segítségével, és sok-sok gyakorlat révén válhatunk igazi gyógyítóvá. Hibázni, tévedni emberi dolog. A tudáshoz csak saját hibáinkon keresztül juthatunk el. Aki azt állítja, hogy kiropraktikával mindenféle betegséget gyógyítani tud, vagy azt állítja, hogy még sosem követett el hibát, az vagy nem ismeri ezen terület lehetőségeinek határait, vagy a kiropraktikát csak elméleti szinten gyakorolja. Mindig hangsúlyozom, hogy minden természetgyógyászati ágnak megvan a maga helye és szerepe a gyógyítás tárházában. Egyik sem csodamódszer vagy előbbre való. Célszerű ezen módszereket komplex módon alkalmazni, tehát a kiropraktikát hidroterápiával, fitoterápiával, dermato-vacuum reflexológiával vagy egyéb, az adott esetben szükségesnek ítélt módszerrel kombinálni. A kezelések meghatározása, rendszerbe állítása és annak tökéletessége függ a gyógyító személy szakmai tudásától, és függ attól, mennyire érez rá, hogy minden beteg és betegség más. Ne a betegséget, hanem a beteget gyógyítsuk! Ezért csak egyet tanácsolhatok: Tanulni, tanulni, tanulni!" Azt hiszem, ismerős ez a gondolat, de teljesen lényegtelen, hogy kinek tulajdonítják, a lényeget hordozza magában.
12 DR. TARACZKOZI ISTVÁN KIROPRAKTIKA KIFEJTÉS A kiropraktika az ízületek és a gerinc területén strukturális abnormalitásokat keres és gyógyít, melyek csökkent vagy megnövekedett mozgékonysággal társulnak a mozgató- és támasztórendszerben és a folyamat reverzibilis jellegű. Ezt a megváltozott mozgékonysággal járó ízületi funkciózavart az európai iskolák blokkolás szóval illetik. Blokkolás Egy vagy több ízület, egy vagy több irányban történő visszafordítható mozgáskorlátozottsága, a mozgathatóság beszűkülése, mely mindig együtt jár az ízülethez kapcsolódó izom-, ér-, ín-, idegrendszerek működésének zavarával, és az ebből származó következményekkel. A blokkolás elméleteinek felsorolását követően az első kettőre térünk ki részletesen, de jelezzük, hogy az egyes elméleti megközelítések gondolati és gyakorlati egységben vannak egymással, kölcsönösen kiegészítik egymást. 1. Head-zóna l - Dr. Taraczközi István 2. Ostheochondrosis - V V Szuvak 3. Subluxatio - D. Palmer 4. Idegbecsípődés - D. Palmer 5. Szövetközi folyadék keringési zavara - Still 6. Porckorong-becsípődés 7. Meniszkuszbecsípődés stb...
13 HEAD -ZÓNA-ELMÉLET A Head-zóna-elmélet megértéséhez az alábbi fogalmakat kell tisztázni: mozgási szegment gerincvelői reflexív sclerotomák, dermatomák, myotomák, viscerotomák fogalma. Mozgási szegment A gerincoszlop legkisebb funkcionális egysége a mozgási szegment, mely két egymás felett elhelyezkedő csigolyatestből, porckorongból, csigolyaízületből, a csigolyaív közötti kisízületekből, a hozzá tartozó tartószalagok, ízületi tokok és izomzatok egységéből áll, melyek funkcionálisan és anatómiailag elválaszthatatlan egységet képeznek az ezen szegmentumhoz tartozó gerincvelői szegmentummal. 1. sz. ábra
14 2. sz. ábra
15 A gerincvelő szegmentális kapcsolatrendszerét mutatja a reflexíven keresztül a 2. sz. ábra. Láthatjuk, hogy a bőr, az izmok, inak, belszervek gerincoszlop felől jövő, információt hozó idegszálak az idegdúcokban történő átkapcsolásokat követően, a csigolyaközti nyíláson keresztül a gerincvelő hátulsó szarván át érik- el a központi idegrendszert. Innen az információk részben a magasabb központokba jutnak, részben a feldolgozott információ utasítás formájában a gerincvelő elülső szarván keresztül ismét idegdúcláncok rendszerén áthaladva, az általuk beidegzett bőrzónákhoz, szervekhez, izmokhoz, inakhoz jutnak, és azok a hozott információnak megfelelően végrehajtják a feladatot. 3. sz. ábra
16 4. sz. ábra
5. sz. ábra 17
18 6. sz. ábra
KEROPRAKTIKA 19 Ez a kapcsolatrendszer nyilvánul meg a Head-zónák megjelenésében. A természet okosan és bőven rendelkezett azáltal, hogy egy-egy belszervet több gerincvelői szegmentumból kiinduló idegszállal lát el. Mindebből érthető, hogy egy-egy belszervhez több Head-zóna is tartozik. : Az egyes bőr-, izom- és szervszelvények Head-zóna-rendszerét a 3-6. sz. ábrákon láthatjuk. Például hasnyálmirigy-gyulladásnál jellegzetes Head-zóna-érzékenységet tapasztalunk bal oldalon, a háti, Th7-8-9 csigolyák magasságában. Az ábrák tanulmányozása során látható, hogy a Head-zónák ingerlése nem biztos, hogy a szerv anatómiai elhelyezkedése magasságában történik. PL: a here Headzónája a ThlO és Ll között van, tehát a reflexterápiát nem a konkrét szerven, hanem az annak megfelelő Head-zónán végezzük, az anatómiai elhelyezkedéstől viszonylag távol. Az epehólyag Head-zónás kezelése sem az epehólyag anatómiai helyén történik, hanem a háti felszínen, a Th8-ll dermatómák területén. A rekeszizomnak a C4 magasságából kijövő Head-zóna felel meg, és ez a vállon található meg. Megfigyelhető, hogy tudásunk és a távol-keleti ismeretek egy bizonyos ponton átfedik egymást, összekapcsolódnak. Jól ismert a talpreflexológiának azon tétele, mely a kismedencei szervek elváltozásainak főpontjait a sarokra helyezi. Mint a képen látható dermatómák, a bőr ideggyöki beidegződése alapján látható, pontosan az Sl, a keresztcsonti l-es csigolya magasságából kiinduló idegszálak idegzik be a sarkot, mely sarok Head-zóna vonalai jelzik a kismedencében (prosztata, végbél stb.) lezajló betegségeket. Végre egy átfedéses kapcsolat látszik kibontakozni a két egymásnak ellentmondó tudományág között. Tehát a prosztatagyulladást a talpreflexológiához hasonlóan nem az anatómiai elhelyezkedés magasságában, hanem a sarok Head-zónáinak ingerlésével fogom kezelni (Sl). Természetesen az S3-4 zónák is számításbajönnek. A leírtakból látható, hogy a dermatomákban, sclerotomákban, myotomákban lezajló változások kihatnak a megfelelő viscerotomákra, azaz belszervek állapotára. Fordítva: a belszervekben történő pozitív és negatív változások a gerincvelő-reflexíven keresztül visszahatnak a megfelelő sclerotomákra, dermatomákra, myotomákra. Jól jellemzik ezt a folyamatot az égési sebesültek esetében tett megfigyelések. A bőrt ért nagy kiterjedésű vagy mély égési sérülés hatására szinte percek, másodpercek alatt a gyomor területén heveny fekélyek csoportjai képződhetnek, adott esetben komoly vérzés is történhet. Még egy - bár igen durva - példa a fordított esetben történő reakcióra. Ha valaki hatására összerándul, és a gyomorból küldött információ hatására, a gerincvelőn
20 DR. TARACZKOZI ISTVÁN keresztül utasítást kapnak a test izomcsoportjai, melynek következtében a test összegörnyed. Az információ belépésének harmadik lehetséges pontja a már említett kéreg- és tudatalatti rendszerünk. Ha valaki rágondol, vagy beszél egy ételről'(citrom!), maga a szavakkal, képekkel bevitt információ a tudaton keresztül olyan utasítást juttat el a szervezetben, mely beindítja a nyálelválasztást, a gyomorsavképződést, felkészíti az emésztőrendszer izmait az étel feldolgozására, továbbítására. A gerincből kilépő idegszál hátulsó ága idegzi be a gerincoszlop melletti csigolyaizomzatot és a gerincoszlop két oldalán a hát bőrét is. Az elülső ágak a végtagizomzatokhoz irányulnak. A gerincvelő oldalsó szarvából származó vegetatív rostok idegzik hé részben a szomszédos csigolyatesteket és a megfelelő belszerveket. Sclerotomák, dermatómák, myotomák, viscerotomák fogalma A felsorolt kifejezések egy-egy embrionális szelvénynek megfelelő, a hozzá tartozó gerincvelői ideg által ellátott csigolyát, bőrterületet, izomterületet, belszervet jelölik. A törzsfejlődés során az ún. szelvényezettség nyomai az emlősökön, azaz az emberben is, továbbra is megtalálhatók. Ennek jellegzetes példája a gerincoszlop szelvényezettsége, illetve a gerincvelő'i szegmentumok megléte. Ezen szelvényezettség a magyarázata annak, hogy a gerincoszlop megfelelő magasságából kiinduló idegszálak által beidegzett bőrszelvény, a hozzá tartozó izomköteg, valamint ugyanezen kilépő idegszálak más része által beidegzett belszervek között szoros összefüggés létezik. A tapasztalat azt mutatja, egy-egy szerv, testrész több gerincvelői szegmentumból kap beidegzést. Például a gyomor a Th6-9, a pancreas bal oldalon a Th7-9, a szív bal oldalon a C7-8, valamint a Thl-5 csigolyák gerincvelői szegmentjéből kap beidegzést. Ezek egységes, szabályos működése az alapfeltétele annak, hogy a szervek, szervrendszerek harmonikusan dolgozhassanak. Tehát olyan szabályzókör létezik, melynek mechanikai részét a mozgási szegment, idegi részét a gerincvelői szegment képezi. Ha ezen szabályzókör bármelyik részében zavar támad, a szervezet ízületi szinten blokkolás formájában mutatja a hibát. A szabályzókört mindig a külső információmezőből származó hatás szakítja meg,
KIROPRAKTIKA 21 Izületi blokk létrejöhet: központi idegrendszert ért sérülés hatására (pszichés és mechanikai hatások) somato-visceralis reflexen, viscero-somatikus reflexen, viscero-visceralis reflexen, és lokális sérüléseken keresztül, valamint direkt úton történő behatásra, (sportsérülés, nehéz tárgy megemelése stb.) Központi idegrendszert érő hatások Tudjuk, hogy a gerinc igen nagy szerepet játszik a megterhelések elviselésében. Test- és gerinctartásunkat befolyásolják gondolatvilágunk, életvezetésünk, foglalkozásunk, környezeti hatások. A szorongás izomfeszüléssel jár, mely ha tartósan fennáll, hatására jellegzetes testtartás, gerinctartás alakul ki. A gerinc alakját formálja öntudatunk, önmagunkról alkotott képünk, életszemléletünk, létbiztonságunk, fenyegetettségérzésünk, erőtlenségünk, lemondásunk. Ha valakit nagyon súlyos pszichés sérülés ér, vagy nagyfokú társadalmi elvárásoknak igyekezve eleget tenni, állandó stresszben él, az illetőre jellemző lesz a felhúzott váll, a lehajtott fej, a kidomborodó hát, mely tartás mintegy mutatja, hogy az élet terheit a vállain hordozza. A központi idegrendszeren keresztül az információ a gerincvelői reflexív közvetítésével kijutott a mozgási szegment szintjére, ahol a nyaki és háti izmok görcsös összehúzódását és az itt lévő nyaki és háti csigolyák blokkját hozza létre. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a kiropraktikus hiába oldja a blokkokat, csak rövid, átmeneti sikereket érhet el, hisz az igazi ok, a pszichés megterhelés vagy a társadalmi elvárások csökkenése szüntetheti meg a blokkolást. Somato-visceralis reflexhatásra létrejövő blokkolással kapcsolatos megfigyelések Ha az előbbi példánál maradunk, a pszichés behatásra létrejött nyaki és háti csigolyák blokkolása következtében az innen kiinduló idegszálak által beidegzett szerveknél diszfunkció jön létre. Pl. a bal oldalról kiinduló C7, Thl és Th4 idegszálak esetében szívritmuszavarok EKG-jeleit tapasztalhatjuk. Ha a kiropraktikus oldja a nyaki alsó és háti felső blokkolt csigolyákat, a szívritmuszavarok megszűnnek, gyógyszeres kezelésre nincs szükség.
22 DR. TARACZKÖZI ISTVÁN Viscero-somatikus reflexíven keresztül történő blokkolás Például: egy illetőnél heveny prosztata- és húgyhólyaggyulladás lépett fel. Mint a Head-zónák ismeretéből tudjuk, ezen szerveknek a lumbális L5 és keresztcsonti (S) csigolyák felelnek meg. Reflexesen a jelzett személynél sacroiliacális ízületi blokk alakul ki a bal oldalon, mely folyamat olyan erős volt, hogy szinte járásképtelenség fokozódott az ízületekben és az ágyékban jelentkező fájdalmak miatt. Jelen esetben a prosztatagyulladás gyógyszeres kezelése után szűntek meg a panaszok, a blokkok. Somato-somatikus reflexen történő kölcsönhatások E hatásra példának említhetjük a lábak hosszánál jelentkező minimális, néhány mm-nyi hosszkülönbséget, melynek következtében statikai rendellenességek, ízületi blokkok sorozata jelentkezik a lokális problémától távol, adott esetben a nyaki gerinc felső szakaszán. Viscero-visceralis reflexen keresztül történő blokkolás A Head-zónák ismeretében már nyilvánvaló, hogy adott gerincszakasz gerincvelői szegmentjéből kiinduló több idegszál hoz információt a belszervek felől, illetve látja el azokat információval. Az adott mellüregi szerv diszfunkciója kihat a többi szervre is. Pl. szívinfarktus esetében a viscero-somatikus reflex hatására a felső háti szakaszon ízületi blokk jön létre, ennek következtében ezen az oldalon a váll felfelé húzódik, az ezzel járó izomgörcsök miatt az ezen oldali tüdő légmozgásai beszűkülnek, tehát a tüdő diszfunkcióját is tapasztalhatjuk.
KmOPRAKTTKA 23 OSTEOCHONDROSIS A másodikként sorolt osteochondrosis V V Szuvak és munkatársai elmélete, melynek jelentősége abban rejlik, hogy felismeri, ezen betegség széles társadalmi problémává vált, hisz a felnőtt lakosság 30-80%-ának van gerincpanasza. Másrészt a betegséget folyamatában értékeli, rámutatva a kora gyermekkor jelentőségére.-elsősorban biomechanikai szemléletű megközelítése az, amely megkülönbözteti és egyben jól érthetővé teszi a kiropraktikával foglalkozók számára. A MOZGÁSI SZEGMENT BIOMECHANIKAI, F IZIOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI Az osteochondrosis fejlődésének biomechanikai alapjai ANATÓMIAI, A modern elképzelések szerint a gerincoszlop egy elsődlegesen megfeszülő konstrukció. Állandó feszültségét külső és belső tényezők szabják meg, többek közt az elülső és hátulsó szalagok, (ligamentum longitudinale posterius et anterius) továbbá a ligamentum flavum, valamint a csigolyatestek között elhelyezkedő, azokat szétválasztó kocsonyás mag (nucleus pulposus) és a rostos gyűrű (anulus fibrosus). A gerincoszlop ellenáll a mozgatórendszert ért különböző hatásoknak, valamint az emberi test számára vázként, támaszként szolgál. Mindezeknek köszönhető, hogy védi az ideg-, ér- és gerincvelői apparátust is. A gerincoszlop alapvető funkcionális egysége az ún. Junghans-féle mozgásszegment. (Ábrát lásd az előző fejezetben (1. sz. ábra).) Az osteochondrosis (továbbiakban: OCH) kifejlődésének alapvető oka, úgy tűnik, a gerincoszlop mozgásszegmentumának funkciózavarában rejlik. Az OCH klinikai szindrómájának kifejlődéséhez vezető etiológiai és patogenetikai tényezőnek az ún. disco-spondylo-gyöki konfliktus tűnik, amely gyakorlatilag a foramen intervertebraléban (csigolyaközti lyuk) húzódó ideg-, érkötegek különböző sérülését jelenti. Maga a disco-spondylo-gyöki konfliktus pedig a csigolyatestek közötti porckorong valamelyik irányban történő kidomborodásának a következménye, amely együtt jár a csigolyaív kisízületeinek blokkjával. A terminus, hogy csigolyaív kisízületeinek blokkja", egy szélsőséges fiziológiai helyzetben fixált csigolyatestek egymáshoz való viszonyát jelenti. Ebben az esetben a csigolyatestek nagyfokú oldalt vagy előre flektált állapotban vannak. Ilyenkor egy időben rotálódnak abba az irányba, amelybe a porckorong kidomborodik. A porckorong ekkor a hátsó, hátsó-oldalsó irányba mozdul el. Az elmozdulás irányába eső rostos gyűrű es porckorong alkotja a csigolyakozti nyílás, illetve csatorna
24 7. sz. ábra.
25 elülső falát, melyen keresztül gerincvelői idegkötegek lépnek ki. Ennek következtében a kidomborodó porckorong mintegy szűkíti a csigolyaközti nyílást, létrehozva az itt lévő idegkötegek sérülését (feszülését, irritációját, kompresszióját). A porckorong kidomborodásának, kifejlődésének oka a kocsonyás mag (nucleus pulposus) biomechanikai tulajdonságában keresendő, mely végül is az alapvető elasztikus, amortizációs szerepét tölti be a gerincoszlopban, természetesen együtt az ún. rostos gyűrűvel (anulus fibrosus), valamint a csigolyatestek közötti ízületekkel és ligamentumokkal. A kocsonyás mag a fiziológiásán egymás felett elhelyezkedő csigolyatestek között, középen foglal helyet, és az elasztikus fonalak és fibrosus gyűrűk segítségével fiziológiásán ilyen vagy olyan irányba kitér a csigolyaoszlop különböző mozgásai során. Merőleges helyzetben a kocsonyás mag a szegment középpontjában helyezkedik el,, biztosítva a csigolyatestek egyenletes elmozdulását. A gerincoszlop hátrahajlása esetén a csigolyatestek hátsó része egymáshoz közeledik, míg az elülső részei egymástól távolodnak. Ennek következtében növekszik a nyomás a csigolyaközti ízület hátsó részeiben, ha összehasonlítjuk az első részben viszonylag csökkent nyomással. Hogy ez kompenzálódjon, a kocsonyás mag dinamikusan előrehelyezkedik és ezáltal fiziológiás kidomborodást okoz a rostos gyűrű elülső felszínén. Ezt ábrázolja a következő ábra. 8. sz. ábra A kocsonyás mag fiziológiás áthelyeződése a gerincoszlop hátrahajlása esetén A gerincoszlop előrehajlása esetén az előbbiekben leírtak fordítottan történnek. A kocsonyás mag nem előre, hanem hátra mozdul el és kidomborítja a rostos gyűrű hátsó, hátsó-oldalsó részét.
26 9. sz. ábra A kocsonyás mag fiziológiás elmozdulása a gerincoszlop előrehajlása (flexiója) esetén Különös jelentősége van a folyamat dinamizmusának. Ugyanis amikor a gerincoszlop visszaáll merőleges vagy horizontális helyzetébe, a kocsonyás mag visszatér a mozgási szegment közepére, és a gerincoszlop előre-hátra hajlítása során keletkezett fiziológiás kidomborodások megszűnnek, köszönve ezt részben a rostos gyűrű elaszticitásának is. A végzett megfigyelések azt igazolják, hogy a gerincoszlop a nap folyamán 80%- ban flexiós, előrehajolt állapotban van. Vagyis egész életünk során, gyermekkortól kezdve - mert nemcsak munkánk során, hanem még éjszakára is párnát teszünk a fejünk alá - egy előrehajolt állapotban élünk. Ennek következtében a kocsonyás mag a hosszú évek során végül is krónikusan szétfeszíti a rostos gyűrű (anulus fibrosus) hátulsó részét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a rostos gyűrűnek amúgy is a hátulsó-medián és hátulsó-oldalsó része a leggyengébb. A kocsonyás mag kidomborító hatásának következtében az ezen a szakaszon elhelyezkedő rostos gyűrű ellenállásának csökkenése a gyűrű szétnyúlásához, rugalmasságának elveszítéséhez vezet. Az ezek következtében létrejövő kidomborodások, az ún. protrusiók lehetnek mediánok, paramediánok, és hátulsó-oldalsóak, de egy időben lehetnek kétoldalúak is, ún. U alakúak.
27 10. sz. ábra. 1. Hátsó-oldalsó protrusio Gyöki kompressziót okozó laterális discushernia 2. Medián protrusio Gerincvelő-kopressziót okozó mediális discushernia, csigolyaív okozta ellennyomással társulva. 3. Paramedián protrusio Gerincvelő-kompressziót okozó laterális discushernia, csigolyaív okozta ellennyomással.
28 DR. TARACZKÖZI ISTVÁN A mindennapi életben a gerincoszlop hosszan tartó előrehajló állapota a következő elváltozásokhoz vezethet: 1. Krónikusan megfeszülnek a hátsó szalagok, az ún. ligamentum longitudinale posterius, amely akadályozza a nagyfokú előrehajlást, ezáltal a-gerinccsigolyák hátulsó részének egymáshoz viszonyított távolsága növekszik. A hátsó szalagok nagyfokú széthúzódása, szétfeszűlése, mely következtében az egymás mellett elhelyezkedő csigolyatestek hátulsó felszíne egymáshoz viszonyítva eltávolodik és az itt lévő szalagok ellenállásjfcsökken és kevésbé tud ellenállni a ~ csigolyaközti porckorong kidomborító hatásának. 2. A gerincoszlopot egyenesén tartó és hátrafeszítő háti izmok detrenírozódnak, mert gyakorlatilag állandó flexiós helyzetben vannak az élet folyamán, ehhez hozzájárul még a ligamentumok lazasága. Mindezek együttvéve a passzív flexió amplitúdójának fokozódásához vezetnek. 3. Az előrehajlás következtében megnövekszik a mellkasi és hason belüli nyomás, amely közvetlenül a csigolyaközti porckorongok felszínére hatva elősegíti és erősíti azt a jelenséget, hogy a kocsonyás mag a porckorong hátsó, hátsó-oldalsó részei felé tolódjon el. 4. Az epidurális térben elhelyezkedő vénák ellaposodnak. Ezeknek a vénáknak az lenne a szerepe, hogy az itt lévő csigolyatestekből, valamint egyéb struktúrákból: szalagokból, csigolyákból, ízületekből stb. a vért elszállítsa. Ezáltal, ennek zavara következtében az itt lévő struktúrákban degeneratív folyamatok fejlődnek ki anyagcserezavarok következtében. 5. A kisízületek és a ligamentumok krónikus feszülése elősegíti az ún. funkcioná-' lis blokk kialakulását, melyek a mozgási szegmentum instabilitásához vezetnek, és a későbbiek során arthrosishoz hasonló degeneratív elváltozások jöhetnek létre. 6. A kocsonyás mag decentralizációja következtében a porckorong diffúzióval történő táplálkozása zavart szenved. Ennek következtében a rostos gyűrű degenerálódni kezd, megzavarva annak elasztikus ; amortizáló tulajdonságát. A csigolyatesteken szintén lassú elváltozások történnek. Ugyanis a porckorong táplálkozása diffúz módon, a szomszédos csigolyatestek kyalinos lemezén keresztül történik. Maguknak a csigolyatesteknek a középső sziva :sos része, a nagyfokú vascularizációjának köszönhetően viszonylag jó helyzetben van, optimális esetben ez közvetlenül a kocsonyás mag fölött helyezkedik el, ezáltal nyújt optimális táplálkozási viszonyokat az utóbbi számára.
KIROPRAKTIKA 29 A kocsonyás mag elmozdulása következtében a csigolyatestek vascularisatiós felépítése megváltozhat, melynek következtében a csigolyatestek központi zónáiban degeneratív folyamatok indulhatnak el. Kora gyermekkorban a kocsonyás mag elmozdulása következtében megváltozó érzónák végül is az egyes csigolyatestek egyenlőtlen vérellátásához vezetnek, ezáltal befolyásolják a növekedést, és végső sorban scoliotikus betegségek alapvető pathogenetikai alapját képezik. Az itt felsoroltak, vagyis a gerincoszlop krónikus előrehajló helyzetének következménye a csigolyaközti porckorong protrusiója, melyek elősegítik vagy létrehozhatják az ún. ízületi blokkot, valamint a betegség különböző klinikai szindrómáit okozzák. A gerincoszlop ezen állandósult szituációjában egy viszonylag kis trauma, a hason belüli vagy a mellkasi nyomás növekedése (köhögés, tüsszentés esetén, élesen előrehajolva) beindító faktora lehet különböző mértékű protrusiónak. Ennek következtében prolapsusok, discusherniák jöhetnek létre a rostos gyűrű részleges vagy teljes átszakadásával a hátsó ligamentum területén, vagy magának a kocsonyás magnak a sequestratiója jöhet létre. Célszerű a kora gyermekkortól kezdve kialakuló osteochondrosist, mint egy progrediáló-remittáló szisztémás betegséget felfogni, amely biomechanikus periódusokra osztható, a gerincvelői szegmentumban létrejövő morfológiai változások által. A biodinamikai korrekció széles alkalmazási tapasztalatai alapján vált lehetőség öt alapvető periódus alkalmazása a betegségre. A klasszifikáció V V Szuvak és munkatársai klasszifikációja. 1. Mobilis protrusiók periódusa A betegség ebben a korai periódusban gyakorlatilag klinikai tünetek hiányával jellemezhető. Ez azzal magyarázható, hogy a kocsonyás mag a csigolyatestek közötti ízületben mobilisan változtatja helyét, és az így létrejövő porckorong-protrusiók és csigolyablokkok gyakorlatilag az aktív kiegyenesítő, forgó-rotációs mozgások során (önkorrekciók során) visszaállnak eredeti helyzetükre. Radiológiailag ez az elváltozás nem diagnosztizálható. Kora gyermekkorban scoliotikus testtartás mutatkozhat. 2. Csigolyaközti porckorongok fixált protrusiójának periódusa Ebben a stádiumban mérsékelt vasrv kifejezett klinikai szimotomatológiával találkozunk, melynek oka a porckorong fixált protrusiója által létrejövő ideg-ér-gyöki tü-
30 DR. TARACZKÖZI ISTVÁN netek, illetve blokkok. Ez a mozgási szegment különböző fokú instabilitásával járhat együtt, mégpedig az ún. retro-spondylolisthesis I. stádiumával. A kora gyermekkorban a scoliosis I. fokú. Alapvető radiológiai jelek: ún. kiegyenesített lordosisok, erősödik a mellkasi kyphosis, a csigolyatestek közötti rések aszimmetriája, a rések, ill. a tövisnyúlványok egymáshoz való távolsága különböző. Ebben az esetben á biomechanikus korrekciót vagy pedig speciális komplex önkorrekciós fogásokat lehet alkalmazni. 3. Csigolyaközti porckorong fragmentációjának stádiuma Discushernia (porckorongsérv), mely 3 periódusra osztható: A stádium: Discushernia a rostos gyűrű szétszakadása nélkül. Ebben a stádiumban már kifejezett klinikai tüneteket tapasztalunk, melynek oka az ideg-, ér-, ideggyöki sérülés a porckorongsérv kidomborodása következtében. Itt már komoly morfológiai elváltozások is megfigyelhetők. Radiológiai jelek: egyenletesen vagy aszimmetrikusan csökkennek a csigolyák közti rések. A hátsó tövisnyúlványok a csigolyatestek elmozdulása következtében egymáshoz képest eltávolodnak, tehát nem egy folyamatos síkban helyezkednek el, és mérsékelten kifejezett osteochondrosis figyelhető meg, valamint a csigolyaív nyúlványainak, ízületeinek deformációi láthatók. B stádium: Discushernia'a fibrotikus gyűrű átszakadásával. C stádium: Discushernia a ligamentum longitudinale posterior átszakadásával. Ez utóbbiak igen kifejezett klinikai szimptomatikával járnak, amelyet az ideg-, ér-, ideggyöki tünetek okoznak, sőt magának a gerincvelői szakasznak a sérülése is létrejöhet a csigolyaközti porckorong sérvszerű bedomborodása következtében, valamint annak következtében, hogy a kocsonyás mag átszakítva a rostos gyűrűt és a hátsó szalagot, bejuthat közvetlenül a csigolyaközti lyukba, ill. a gerinccsatornába. Radiológiai jelek: hasonlóak az előbbi stádiumban felsoroltakéhoz. A biodinamikai korrekció abszolút ellenjavallt! 4. A csigolyaközti porckorong fibrosisának periódusa - deformáló spondylosis Ez mérsékelt vagy kifejezett klinikai tünetekkel jelentkezik, amely a spondylogyöki konfliktusnak az eredménye, valamint a váltakozó fokú csigolyablokkoknak...felelnek meg