ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRE DR. ERDŐS ÉVA TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS MISKOLCI EGYETEM ÁJK MISKOLC, 2014.OKTÓBER 03.
ERDŐS ÉVA: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRE Önkormányzati gazdasági modellek A.) mediterrán modell B.) skandináv modell C.) germán modell Önkormányzati gazdálkodás fejlődése 2010-ig: normatív finanszírozás 2013: feladat finanszírozás 2004 EU csatlakozás hatása az önkormányzati gazdálkodásra
Az önkormányzati gazdálkodás fejlődése EU-s támogatások felvétele intézményfinanszírozó, feladatfinanszírozó Beruházási kedv megnőtt Önrész forrásának hiánya devizahitelek felvétele A helyi önkormányzati rendszer eladósodása Következmény: Államháztartás hiányának decentralizációja Következmény: önkormányzati adósság konszolidációja ---- állam átvállalása Cél: az önkormányzati adósság megszüntetése Gazdálkodás átalakítása
Az önkormányzati gazdálkodás fejlődése Helyi önkormányzatok feladatainak átstrukturálódása ---- kevesebb feladat Új Mötv. ( 2011.évi CLXXXIX. törvény) 2013-tól lép hatályba ( vagyonra vonatkozó rész 2012. január 1-étől) Új finanszírozási rend: Feladat alapú finanszírozás (Széll Kálmán terv) Normatívák visszaszorulása Önkormányzati adósságállomány, hiány mérséklése
Az önkormányzati gazdálkodás fejlődése: állami feladat átvétel Állami intézkedések --- feladatok átcsoportosítása --- centralizáció 2013-tól: Köznevelési intézmények állam általi átvétele kiv. Óvodák 2012: önkormányzat által fenntartott fekvőbeteg ellátás és a hozzá kapcsolódó adósság átvétele 2013: államigazgatási feladatok átkerülnek a Kormányhivatalokhoz Települési jegyzők hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok ----- Kormányhivatalokhoz kerülnek Változó szociális ellátások 2013: átalakuló finanszírozás: feladatfinanszírozás
Az önkormányzatok gazdálkodásának alkotmányos alapja: Alaptörvény 32.-34.cikke 1. Az önkormányzatok gazdálkodásának alkotmányos alapjai - önálló, saját tulajdon, köztulajdon - saját költségvetés, önálló gazdálkodás - kötelező feladatai veszélyeztetése nélkül vállalkozhat - helyi adókat vethet ki - kötelező feladataihoz állami támogatást kap 2. Az önkormányzatok gazdasági alapjai - vagyona - bevétele, - saját költségvetése 3. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, és a központi költségvetésből kapott támogatásból teremti meg.
Az önkormányzatok gazdasági önállósága, a gazdálkodás alapjai 1. Az önkormányzatok gazdasági önállósága tulajdonosi jog (nemzeti vagyon része) vállalkozási szabadság (korlátokkal) 2. Az önkormányzatok gazdálkodásának korlátai - működési hiány nem tervezhető - veszteséges gazdálkodásáért a központi költségvetés nem felel - adósságot keletkeztető ügylet csak a Kormány jóváhagyásával, - önként vállalt feladata nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladatok körét,stb.
A helyi önkormányzatok bevételei A helyi önkormányzatok bevételeinek csoportosítása: 1. Saját bevételek (az önkormányzat saját forrásai), 2. a központi alrendszerből, központi költségvetésből átengedett bevételek és egyéb bevételek, ( megosztott források, transzfer bevételek) 3. Központi költségvetési támogatások, (melyeket az önkormányzatok a központi költségvetésből kapnak.)
A helyi önkormányzatok saját bevételei A helyi önkormányzatok saját bevételeinek fajtái: 1. helyi adók 2. saját tevékenységből, vállalkozásból, 3. az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel ( nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj), 4. átvett pénzeszközök, 5. az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj, (a saját jogon és a központi költségvetésből átengedett illetékek, bírságok) 6. az önkormányzatok és intézményei sajátos bevételei
A helyi adóztatás és a beruházásösztönzés összefüggése Cél: Külföldi tőke befektetések vonzása Oka: - munkahelyteremtés - foglalkoztatás növelése - adóbevételek növelése (Helyi iparűzési adó)
A beruházások ösztönzésének adójogi eszközei Adókedvezmények ( beruházási adókedvezmények, külföldi befektetőknek adott adókedvezmények) Alacsony adó mérték alkalmazása (pld. HIPAban) Állami támogatások Alkalmazása: helyi iparűzési adóban 2008-ig ----- DE KORLÁT----- uniós adójog
A beruházásösztönzés korlátja az uniós adójogban: A káros adóverseny elleni harc A káros adóverseny elleni harc meghirdetése az Európai Unió adópolitikájában, mint a befektetésösztönzés korlátja Okai : - a globalizáció, melynek következménye: - A nemzetközi tőkeáramlás eltérítése, - tőkeelszívó hatás, - egységes belső piaci integráció zavarása - sérti a versenysemlegességet, - diszkriminatív Célja Eszköze: 1998. ECOFIN Tanács ---- Code of Conduct for Business Taxation
A beruházásösztönzés adójogi korlátja: a káros adóverseny tilalma A káros adóverseny definíciója: Az OECD jelentés és a Code of Conduct a.) Amikor egy adott ország nem, vagy csak nagyon minimális mértékben adóztatja meg a jövedelmeket. b.) Az adott országnak jelentős bevételei származnak a vállalkozók jövedelmeinek adóztatásából, de az adórendszer olyan ösztönzőket alkalmaz, aminek következtében a földrajzi kötődést nem igénylő gazdasági, pénzügyi tevékenységből származó jövedelmeket csak nagyon alacsony mértékben adóztatja meg. (offshore, külföldieknek nyújtott adókedvezmények) c.) Az adott országnak jelentős bevételei származnak a magánszemélyek és jövedelmeinek adóztatásából, de az általános adókulcsai alacsonyabbak más országok adókulcsainál.
Miért káros az adóverseny? Miért tekinthető károsnak az adóverseny? - eltéríti a nemzetközi befektetéseket, - elkedvetleníti az adózókat az önkéntes jogkövetéstől, - átalakítja a közkiadások és az adók közötti kívánatos egyensúlyt, - más országok növelni kényszerülnek a kieső bevétel miatt más adóalap után fizetendő adók terheit és - az intézkedések növelik más országok adóigazgatási költségeit, - torzítja a nemzetközi tőkeáramlást, a piaci versenyt, - sérti a versenysemlegességet, a diszkrimináció tilalmát Akadályozza az Európai Unió egységes, belső piacának működését ----- ezzel az EU célját
A káros adóverseny területei A káros adóverseny öt területen jelenik meg a gyakorlatban 1. A külföldi működő tőke beruházás adókedvezményei ( adódiszkrimináció) 2. Az állami támogatások 3. Adóelkerülés, adókikerülés: offshore szabályozás és offshore tevékenység 4. Székhelyáthelyezések ( adódiszkrimináció) 5. Országok közötti adóverseny ( Adószuverenitás vagy adóverseny? Alacsony adószint alkalmazása)
A külföldi működő tőkeberuházást érintő adókedvezmények változásai 2000-től új prioritások: káros adóverseny elleni harc érvényesülése a magyar adójogban --- korlátok: kis és középvállalkozások adókedvezménye (új) 2003 offshore szabály megszüntetése Beruházási adókedvezmények megszüntetése ----- helyette fejlesztési adókedvezmények 2008-ig a vállalkozásoknak adott adókedvezmények megszüntetése (HIPA) 2011-ig kifutó külföldieknek adott Tao adókedvezmények Új prioritás (Tao): Egyedileg kérhető fejlesztési adókedvezmények (3Md Ft.- ot meghaladó beruházás)---- stratégiai szerződések Térségi és egyéb adókedvezmények Környezetvédelemi beruházás adókedvezménye
Beruházásösztönzés adójogi eszközei a helyi önkormányzatoknál EU-s adójogi szempontok: - Adókedvezmény, állami támogatás uniós adójogba ne ütközzön - Káros adóverseny tilalmába ne ütközzön - Ne legyen diszkriminatív Mi maradhat? Adópolitikai eszközök: - hátrányos helyzetű régió EU-s támogatása - Tao-ban elérhető fejlesztési adókedvezmények stratégiai (Miskolc - TAKATA beruházás) megállapodással - kkv-k adókedvezménye - k+f támogatása adókedvezménnyel - munkahelyteremtő, foglalkoztatási adókedvezmények - környezetvédelmi beruházások adókedvezményei - alacsonyabb HIPA adókulcs ( korr. nettó árbevétel 2%-tól kisebb) - HIPA adóalapjának csökkentése ( levonható költségek növelése)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!