Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8 Értékeink,küldetésünk...8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)....10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.....27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...40 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...41 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...42 1. A HEP IT részletei...42 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...42 A beavatkozások megvalósítói...43 Az intézkedési területek részletes kifejtése...43 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 3. Megvalósítás... A megvalósítás előkészítése... A megvalósítás folyamata... Monitoring és visszacsatolás... Nyilvánosság... Érvényesülés, módosítás... 4. Elfogadás módja és dátuma...
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagybajcs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nagybajcs a 966 fős (2012.) település a Győri Kistérségben, Győr-Moson-Sopron megye északkeleti részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el. Természet-földrajzilag a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el ott, ahol a Mosoni-Duna és az Öreg- Duna már közelítenek egymáshoz. A két folyó áradása a történelem folyamán nagyon sokszor gátat szabott a földművelésnek, ezen kívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetősen nedves természeti környezet ugyanakkor egyes speciális tevékenységek (például zöldségtermesztés, állattenyésztés) hazai kialakulását tették lehetővé. A falu közlekedés-földrajzi helyzete Győr közelsége miatt kedvező. Nagybajcsot Győrből mellékútvonalon érhetjük el mind személygépkocsival, mind pedig az autóbuszokkal. Története és mai élete Nagybajcs közvetlenül a Duna mellé települt, több mint 900 éves múltra visszatekintő magyar lakosú falu a valamikori tósziget csilizközi járásban, a Szigetközben, Kisbajcs és a Nagyduna között, melyhez közel épült, s határa átterjedt a Duna bal partjára is, majd ezt a területet 1918-ban az akkori Csehszlovákiához csatolták. A Nagyduna hullámveréses partján vízimolnárok, halászok, aranyászok kezdték meg a vízi világgal a küzdelmes életet. A győri püspökségnek fizetett tizedek miatt kevés kenyér jutott az asztalukra, de a 18. században sikerült nemesi kiváltságokat szerezni. Egy kis halászfalu lehetett, mikor 1252-ben, mint nemesi birtok villa Boych néven adománylevélben előfordul. A halászfalu jellegét mutatják a keskeny utcák, és a terek kialakítása. Ezek a falurészek már rendezettebbek, tágasabbak. A falu egyházát 1397-ben alapították. Egy 1484-es okmányon már Nagbaych néven szerepel. 1581-ben még Zavai Bán István van egyik birtokosként említve. 1607-ben Zavay Tamás, 1624-ben nyáradi Rezy Gergely kis és nagybajcsi birtokait a Féll nemzetségnek eladta. 1609-ben Hédervári István, Czobor Márton és Rónay Péter voltak az urai. Az 1658. évi összeíráskor már csak nyolc egészhelyes jobbágytelket találtak, de később ennek is nyoma veszett. A török hódoltság alatt magyar lakosai elhagyták a falut, és csak 1688 körül népesült be nemesekkel. A község határában feküdt hajdan Kenderes-medve és Egyházas-medve, melyek a török világban pusztultak el. Az 1720. évi megyei gyűlésen a nagybajcsi nemes község számára adott királyi kiváltságlevél került kihirdetésre, mely következtében nagybajcsi község hadiszolgálatául, jutalmul kiváltságos szabad nemesi községnek kimondatott, és a határozat szerint mindenféle tized és földbér terhétől felmentetett. A falu pecsétje először 1815-ben fordult elő. Hatósági intézkedésre 1859-ban épült először iskolája a községnek. 1851. évi kimutatás szerint a falu lakosainak száma vallásuk szerint elérte 615 katolikus, 3 evangélikus, 21 református, 13 zsidó lakos. 15 évvel később 1866-ban viszont 659 r. katolikus, 28 református, 20 zsidó élt itt. Ekkor már állt római
katolikus parókia a faluban. Barokk stílusú római katolikus temploma 1869-1873-ig épült, melynek védőszentül Szent-Györgyöt választották. Határrészei közül erdőrészei a Duna bal partján feküdtek. Ügyes kezű malomácsok és ladikkészítők egymás után 32 vízimalmot építettek. A malmok egyenként 4-4 embert foglalkoztattak. Az itt dolgozók CÉH-be tömörültek. A vadvizek kínálták az újabb foglalkozások kialakulását: gyékényszövők, kosárfonók, aranymosók, halászok. A századforduló idején a község lakóinak száma 834 fő volt, foglalkozási ágak szerinti megosztás: 50% földművelő; 20% molnár; 10% kubikos; 10% halász; 10% egyéb. 1945-ben a lakóházak száma 180 volt. Az 1954-es szigetközi árvíz a lakóépületek többségét elpusztította. Az árvíz a falu 264 lakóházából 94- et romhalmazzá változtatott, és a többit súlyosan megrongálta. A családokat Nagybaráton és Nyúlon szállásolták el. A károsultak jelentős állami támogatásban részesültek. Az 1956. évi jegesárviz is jelentős veszélyt jelentett a községnek. 1959-ben megalakult a TSZ, majd 1962-ben Kisbajcs TSZ-ével egyesült. Az ősi halászat sem veszett ki, mivel 1948-ban a halászok is TSZ-be tömörültek. 1969-ben erre épülve gombüzem kezdte meg működését.1955-ben megépült a község új iskolája. 1960-ban megépül a falu művelődési otthona, melyben 1965-ben könyvtár is létesült. A sportköri tagok összefogásával új labdarúgópálya épült. 1966-ban járdák épültek a faluban.1966-ban a falu lakóinak a száma 1047, foglalkozás szerint 60% ipari munkás és kubikus; 25% tsz tag; 15% halász. Rendszerváltás után a falu fejlődésnek indult. A falunap évente kerül megrendezésre. A község 2001-ben kapott címert és zászlót. A falu korösszetétele az elöregedő községekével mutat rokonságot. Győr közelsége és a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol. a többség Győrben keresi kenyerét. Helyben az intézmények, a magánvállalkozások biztosítanak munkalehetőséget. A gyermekek elhelyezését az óvoda és bölcsőde biztosítja, a faluban nincs iskola. A Nagybajcson élő gyerekek a kisbajcsi Vörösmarty Mihály Általános iskolában és Győrben tanulnak. Nagybajcsnak korszerű körzeti orvosi rendelője van. Az itteni körzeti rendőrségi megbízott a környék faluinak rendjére is figyel. Látnivalók: - Horgász tó A tó a Dunától 1 km-re, csodálatosan kialakított környezetben található. A két hektáron elterülő létesítmény két részből, egy növendék és egy horgásztóból áll. A körülkerített területen belül főzési és szalonnasütési lehetőséget biztosítunk, valamint étkezőasztalok és fedett horgászbeülők állnak rendelkezésre. A kiválóan felszerelt büfé, a tó melletti elkerített modern játszótér és parkoló egyaránt a horgászvendégek kikapcsolódását szolgálják. A vidékre jellemző halfajták horgászhatók tavunkban, így ponty, amúr, kárász, keszeg, busa csuka, süllő és harcsa. - Nagybajcsi Lovaspark - Szent György templom A településen óvoda, bölcsőde, könyvtár, faluház, postahivatal, vegyes praxisú orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik. A faluban két vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget a lakosok számára. A településen működő civil szervezetek: Nagybajcs Község Polgáraiért és Környezetéért Alapítvány Énekkar Nyugdíjas klub Nagybajcsi Pajzs Polgárőr Egyesület Bajcsi Horgász Egyesület
Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 924 fő 2008 (fő) 929 fő Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2009 (fő) 918 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2010 (fő) 909 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2011 (fő) 935 fő Lakónépesség számának változása (%) 102 % 2012 (fő) 966 fő Lakónépesség számának változása (%) 103 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 980 970 960 950 940 930 920 910 900 890 880 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 állandó népesség száma nő 966 fő 517 fő
férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 53 % 449 fő 46 % 30 fő 3 % 78 fő 8 % 68 fő 7 % 12 fő 1,2 % 17 fő 1,7 % 248 fő 25 % 285 fő 29 % 33 fő 3,4 % 28 fő 2,8 % 111 fő 11 % 51 fő 5,2 % A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők aránya a 18-59 éves korosztályban alacsonyabb, mint a férfiaké, viszont a 60 év feletti korosztályban a nők aránya magasabb, mint a férfiaké.
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 207 150 138 2008 171 134 128 2009 166 134 124 2010 166 131 127 2011 160 137 117 2012 162 146 111 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Öregedési index (%) 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A táblázatból kitűnik, hogy a 0-14 éves korú lakosok aránya jellemezően alacsonyabb, mint a 65 év feletti lakosok aránya, tehát a településen több az idősebb, mint a fiatal lakos.
Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 9 14-5 2009 5 17-12 2010 10 9 1 2011 7 16-9 2012 11 8 3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A természetes szaporodás az elmúlt néhány évben jellemzően negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy ezekben az években az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagybajcs Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz.
Nagybajcs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk. Magyarország Alaptörvénye A jogszabály feladatul az önkormányzatoknak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.
2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Nagybajcs Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A program elkészítésénél figyelembe vettük azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzetű lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak : - Nagybajcs Község Önkormányzat a képviselő testülete önkormányzati rendelete az egyes gyermekvédelmi ellátásokról. - A felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nagybajcs Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 12/2006.(XI.20.) alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Nagybajcs Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani,
építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013- tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Nagybajcs község Önkormányzat Képviselő-testülete 60/2011.(IV.19.) önkormányzati határozatával elfogadta a település gazdasági programját. A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 91. (1),(6) bekezdés alapján készült. Az idézett törvényi hely (6) bekezdése alapján a gazdasági program a képviselő- testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi fejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetén a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagybajcs Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: - Győri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. - Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Nagybajcs mellett Kisbajcson és Vének településen működik a társulás keretében. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok részben elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen 379 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakosok szerény, de egyelőre elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a munkanélküliség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 326 318 644 12 3,7% 6 1,9% 18 2,8% 2009 331 257 588 12 3,6% 13 5,1% 25 4,3% 2010 329 326 655 6 1,8% 16 4,9% 22 3,4% 2011 325 328 653 12 3,7% 9 2,7% 21 3,2% 2012 328 330 658 10 3,0% 7 2,1% 17 2,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
6,0% Álláskeresők aránya 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% nők férfiak összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az adatokból kitűnik, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ig, majd 2010-től csökkenés tapasztalható. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 18 25 22 21 17 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 1 0 0 1 1 % 5,6% 0,0% 0,0% 4,8% 5,9% fő 5 6 4 3 3 % 27,8% 24,0% 18,2% 14,3% 17,6% fő 1 5 2 1 2 % 5,6% 20,0% 9,1% 4,8% 11,8% fő 0 4 5 2 0 % 0,0% 16,0% 22,7% 9,5% 0,0% fő 3 2 2 3 2 % 16,7% 8,0% 9,1% 14,3% 11,8% fő 2 2 4 3 2 % 11,1% 8,0% 18,2% 14,3% 11,8% fő 2 3 0 3 3 % 11,1% 12,0% 0,0% 14,3% 17,6% fő 4 2 4 3 3 % 22,2% 8,0% 18,2% 14,3% 17,6% fő 0 1 1 2 1 % 0,0% 4,0% 4,5% 9,5% 5,9% fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
30 Álláskeresők száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen.
Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem év száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 736 380 356 653 329 324 83 11 51 13 32 9 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma: Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 4 0,6 0 0 2011 4 0,6 0 0 2012 5 0,7 0 0 Forrás: Önkormányzat adatai A munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1.napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését a településen Nagybajcs Község Önkormányzata látja el, illetve a helyi vízmű telep. Ezek a munkák többnyire javítási, karbantartási, illetve a közterek tisztán tartásával kapcsolatos munkák. A településen a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya alacsony a munkanélküliek számához képest. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 12 6 18 4 0 4 33,3% 0,0% 22,2% 2009 12 13 25 7 8 15 58,3% 61,5% 60,0% 2010 6 16 22 2 5 7 33,3% 31,3% 31,8% 2011 12 9 21 6 1 7 50,0% 11,1% 33,3% 2012 10 7 17 1 0 1 10,0% 0,0% 5,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 74 64 138 2 2,7% 1 1,6% 3 2,2% 2009 76 67 143 4 5,3% 0 0,0% 4 2,8% 2010 79 65 144 0 0,0% 1 1,5% 1 0,7% 2011 81 64 145 1 1,2% 0 0,0% 1 0,7% 2012 84 63 147 2 2,4% 2 3,2% 4 2,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen nagyon nehéz, mert helyben nincs munkahely. A településen lakók általában Győrben találnak munkalehetőséget. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. Nagybajcs és Győr között rendszeres a busz közlekedés, de sokan járnak autóval, illetve kerékpárral. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés elérhetős ég autóbusz járatpárok átlagos utazási idő vonat járatok átlagos átlagos utazási Kerékpár úton való átlagos utazási idő
Legköze -lebbi centrum száma munkanapokon Megyeszékhely átlagos ideje autóval autóbusszal száma munkanapok on idő vonattal megközelít -hetőség kerékpáron 15 14 25-30 perc 0 0 van 45 perc 15 14 25-30 perc 0 0 van 45 perc Főváros 2 óra 0 2 óra 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen, erre Győrben van csak lehetőség, illetve képzéseken is csak Győrben tudnak részt venni az érdeklődők. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Nagybajcs településen nincsenek munkaerő- piaci integrációt segítő szervezetek, szolgáltatások, ebben a győri munkaügyi központ tud segítséget nyújtani. Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Önkormányzatnak a foglalkoztatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomása. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 1 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, 1 Szociális törvény
ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 2 Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. 266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 3 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 644 2 0,3% 2009 558 2 0,4% 2010 655 2 0,3% 2011 653 4 0,6% 2012 658 1 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2 3 Szociális törvény Szociális törvény
700 Segélyezettek száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy, ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 18 5 27,8% 2009 25 14 56,0% 2010 22 9 40,9% 2011 21 10 47,6% 2012 17 4 23,5%
60,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25..-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. A táblázatból kitűnik, hogy 2008 óta a járadékra jogosultak száma váltakozó tendenciát mutat, ahogy az álláskeresési segélyre jogosultak száma is, többen el tudtak helyezkedni. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %- ában fő Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküli ek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 0 0 2008 3 0,5 0 0 0 0 2009 1 0,2 0 0 0 0 2010 2 0,3 0 0 0 0 2011 1 0,2 1 4,7 0 0 2012 0 0 5 29 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakás állomány db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket
biztosító lakások száma biztosító lakások száma biztosító lakások száma biztosító lakások száma 2008 372 0 0 0 0 0 0 0 2009 374 0 0 0 0 0 0 0 2010 375 0 0 0 0 0 0 0 2011 376 0 0 0 0 0 0 0 2012 379 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Az önkormányzat tulajdonában két lakóingatlan van. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők F lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 5 0 2009 5 0 2010 8 0 2011 12 0 2012 8 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatban szereplők számára jelent problémát a közüzemi számlák fizetése, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: A településen a nem központban lakók számára is rendelkezésre állnak a közszolgáltatások, illetve a közösségi közlekedéshez is hozzáférnek a lakosok, a buszmegálló minden lakott területen megközelíthető. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Nagybajcson szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,
f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. 4 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. 152. (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. 5 153. (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. 6 4 5 6 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről
Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a győri szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. A háziorvosi praxis rentábilisan csak úgy lehet ellátni, hogy a fent említett településeken is rendel az orvos, mivel Nagybajcs lakosságszáma nem volna önmagában elegendő. A gyermekorvosi ellátás Győrben történik. A fogorvosi alapellátást és az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást, a sürgősségi ellátást, valamint a prevenciós szűrővizsgálatokat szintén a közeli, nyolc km-re lévő megyeszékhelyen, Győrben végzik el. A településen gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. A helyi védőnő évenként szervez nőgyógyászati szűrővizsgálatot, illetve tüdőszűrés is rendszeresen van. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 27 2009 29 2010 27 2011 27 2012 26
29,5 29 28,5 28 27,5 27 26,5 26 25,5 25 24,5 Közgyógyellátotttak száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. Nagybajcson az évek során csak kis mértékben csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 1 2009 1 2010 2 2011 2 2012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3,5 Ápolási díjban részesülők száma (fő) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A településen a lakosság számához viszonyítva kicsi azoknak a száma, akik ápolási díjat kapnak. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: Közétkeztetés a településen nincs, óvodában az étkeztetés hozott főtt élelemmel valósul meg.
Sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen van sportpálya, illetve lehetőség van lovagolni, horgászni. A településen élő, itt tanuló gyerekek az iskolában részt vehetnek különböző sport edzéseken, pl, judo, modern tánc óra, illetve az iskolából megszervezik, hogy Győrben úszás órára járhassanak.. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: Hátrányos megkülönböztetésről nincs információ a szolgáltatás nyújtás terén Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: A szociális törvényben leírt támogatások, segélyek igényelhetők, amelyek bizonyos feltételekhez kötöttek. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A civilszervezetek rendszeres üléseinek, próbáinak a Faluház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik. Azok számára, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés szintén a Faluházban működő közösségi térben vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): Civil szervezetek munkájukkal is enyhítik a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a településen működő gazdasági szervezetekben jelen van, amely jellemzően felajánlások formájában nyilvánul meg. Napjainkban egyre inkább középpontba kerül az önkéntes munka, mint a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség kifejeződésének egyik legfontosabb formája. Az önkéntesség jelentősége kettős: egyrészt hozzájárul a társadalom kohéziójához, másrészt magukat az önkénteseket is segíti készségeik fejlesztésében és személyes fejlődésükben. Az Önkéntes programok egyrészt lehetőséget nyújtanak arra, hogy az önkéntesek tudást, tapasztalatot szerezzenek a programban vállalt tevékenységi területeken - oktatás és a szociális ellátás témakörében- másrészt hozzájárulnak a hazai önkéntesség kultúrájának elterjesztéséhez is. A településen jellemző, hogy a magánemberek is szívesen segítenek, ha önkéntes munkáról van szó. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma kisebbség, így értelemszerűen roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Eladósodás megelőzése, adósság kezelés fejlesztési lehetőségek Felmérés az érintettek köréről. Tájékoztatás az adósságkezelés lehetőségeiről, módjáról. Életvezetési tanácsadás Az alacsony iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni. Tanfolyamokra beiskolázás, képzések, felnőttoktatás megszervezése. Képzési programokhoz juttatás 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Nagybajcs lakossága 966 fő, ebből a 0-17 éves korosztály 205 fő Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben Védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 177 0 0 23 2009 178 0 0 23 2010 171 2 0 30 2011 169 1 1 28 2012 175 1 1 12 Forrás: TeIR, KSH Tstar Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a győri járási gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket. Nagybajcson működik Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, mely társulási formában Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretében látja el feladatát. A családgondozó jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, bölcsőde). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések,