Pedagógiai Programja
KÉSZÍTETTE: a Napsugár Óvoda Nevelőtestülete 2013.
Semminemű más pályán fel nem lelhető élmények és örömök birtokába jutnak azok, akik féltő gonddal és felelősséggel nevelik a mindenre kitárulkozás képességével megáldott kis emberkéket, akik szeretetükkel és gondoskodásukkal kiérdemlik a gyermekek mosolyát és jó emlékezetét. Akik nem csak hirdetik a szépet és a jót, hanem hisznek is eszményeikben. Az óvodai nevelés programja O.P.I. 1989.
I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda neve : Napsugár Óvoda Az óvoda címe: 2234 Maglód, József Attila körút 29. Telefonszáma: 29/325-193 Az óvoda fenntartójának címe: 2234 Maglód Fő u. 12. Telefonszáma: 29/325-111, 29/325-144 Az óvoda alaptevékenysége: 851011 Óvodai nevelés Ezen belül további speciális tevékenység: - Környezetkultúrára nevelés, környezetvédelem - Tehetséggondozás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. - Sajátos nevelési igény: autizmus Az óvoda csoportok száma: Az óvoda vezetője: 9 (kilenc) csoport Szathmáryné Papp Mária
II. AZ ÓVODA TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI KÖRNYEZETE Az óvoda Maglód Város Maglód-nyaraló területi részén található. Természeti környezete enyhén lankás, kertes házakkal övezett terület. Területe és népességének száma folyamatosan és dinamikusan nő. A lakosság összetétele: törzslakosok és leszármazottaik, Budapestről kitelepült családok, az ország más részeiről betelepült családok. A lakosság korösszetétele : Fiatal kisgyermekes családok aránya kiugró. A szülők munkavállalási lehetősége szorosan összefügg gyermekeik óvodai elhelyezésével. Ez irányú elvárásaiknak igyekszünk eleget tenni. Az óvoda 3 éves kortól legfeljebb 8 éves korig biztosítja a gyermek ellátását.
III. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Az óvoda dolgozói Jelenleg 1. Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógusok száma: 18 fő + 1 fő intézményvezető 2. Pedagógiai munkát segítő főállású dajkák száma: 9 fő 3. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma, pedagógiai asszisztens 3 fő 4. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma óvodatitkár, konyhai dolgozó 3 fő Közalkalmazottak összlétszáma: 34 fő Az intézményben egyéb munkakörben foglalkoztatott: 1 fő logopédus 1 fő gyógypedagógus Az óvoda nevelőközössége hivatástudattal látja el a rábízott gyermekek nevelését. Nevelőmunkánk alapjaként hangsúlyozzuk a következőket: A gyermekszeretet, a gyermek megértése, az iránta való bizalom, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesítése. A gyermekekkel való együttműködő, demokratikus nevelői attitűd, ahol a gyermekek véleménye, elképzelése és ötlete is teret kap. A szeretetteljes, állandó biztonságot adó légkör, a barátságos kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtése.
A nevelőmunka eredményessége érdekében együttműködő pozitív munkakapcsolat kialakítására törekszünk a nevelőtestület, valamin a nevelőmunkát segítő foglalkoztatottak között. Az intézmény dolgozóinak munkaideje: Óvodapedagógusok: Technikai dolgozók: heti 40 óra,/32 óra a csoportban eltöltött idő/ heti 40 óra. A nevelés egész időtartamában biztosított óvodánkban az óvodapedagógusok jelenléte. Munkaidejük lépcsőzetes kezdéssel és végzéssel zárul. IV.
AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK MÓDJA A csoportszerkezet kialakításakor a felvett gyermekek életkorát, a gyermekközösségek szociális hátterét, a szülők igényeit és az óvodapedagógusok véleményét fegyelembe véve az alábbi módon szervezzük a csoportokat: Azonos életkor alapján szerveződő csoportok: Évvesztes kiscsoport Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport Vegyes életkorú csoportok: Részben osztott csoportok Kis középső csoport Középső nagycsoport Az óvodapedagógusok csoportbeosztása: Délelőttös délutános rendszerben heti váltással történik. V.
AZ ÓVODA TÁRGYI DOLOGI FELTÉTELEI V. 1. Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Az épület óvoda céljára épül 1972-ben. 2006-ban teljekörű felújítás, 1 tornaszoba, 1 csoportszoba, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges helyiségek. Beépített terület: Játszóudvar területe: A gyermekek közvetlen ellátását szolgáló helyiségek: Csoportok száma: 9 Öltözők száma 9 Tálaló, mosogató, konyha száma: 1 Mosdó, WC száma: 6 Szertár, raktár száma: 2 Zuhanyzó száma: 1 Egyéb helyiségek Vezetői iroda 1 Nevelői szoba: 1 Személyzeti öltöző: 1 A csoportszobák össz. területe: 414, 18 m 2 Óvodánk berendezése esztétikus és igényes. Kellemes, harmonikus színek uralják. Óvodánk játékkészlete, a személyiségfejlesztéshez szükséges szakmai eszköztára minden évben bővül. Könnyen mozgatható, balesetet nem okozó tornaszereken tudjuk fejleszteni mozgásukat. Játszóudvarunk EU szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő játékokkal jól felszerelt. Igényességünket óvodai környezetünk iránt a következő célok motiválják: A gyermek számár az első benyomás éppen olyan fontos, mint szüleik számára. Nem mindegy, hogy életük egyik legfogékonyabb korszakában milyen környezetben töltenek el napi 8-9 órát.
Távlati célunk, hogy már kicsi koruktól hozzá tudjuk szoktatni őket az esztétikus, igényes környezethez, hogy majd felnőtt korukban igényesség határozza meg a környezetükhöz fűződő viszonyukat. VI. FUNKCIÓK ÉS CÉLKÉPZÉS AZ ÓVODA VILÁGÁBAN Az óvodapedagógusok kollektíva szemléletét is tükrözi a program céljainak és feladatainak meghatározása. A társadalmi gyakorlatra való felkészítés, az életre való felkészítés, amely magába foglalja a teljes személyiség fejlesztését. A nevelőközösség azonosul a program gerincét alkotó törekvéssel, amely szerint: Nevelés és gyermekközpontú, amely tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának. Szemlélete: befogadó, elfogadó. Lehetőséget kínál a helyi viszonyok figyelembevételére és a helyi igények megvalósítására. Nevelőmunkánkat meghatározó legfontosabb pedagógiai elvek A nevelőtevékenység tudatossága a gyermeki személyiség kibontakoztatásában, nevelésében, fejlesztésében; a nevelési helyzetek megteremtésénél: 3-7 éves életkorú gyermeki személyiség domináns jegyeinek figyelembe vétele. Ezek: Az óvodás korú gyermek motorikussága /mozgások tevékenysége beszéd erős érzelmi emóciók/. A gyermeki megismerés alapja /3-7 éves korban folyamatos érzékelés, tapasztalás és tevékenység!/. A szabadjáték domináns volta a személyiség fejlődésében. A megismerés menetében nagyrészt az önkéntes folyamatok meghatározó szerepe. Szemléletek között tárgyias és cselekvéses, gyakorlatias gondolkodás. Erős önállósulási törekvése.
Életkor sajátosságainak fegyelembe vétele: Biológiai érés, növekedés a pszichikus fejlődés, a környezeti hatások következményeként az óvodáskorú gyermek életkori szakaszaiban jelentős tipikus vonások figyelembe vétele, melyek megnyilvánulnak a gyermek értelmi érzelmi folyamataiban, gondolkodásában, magatartásában. Egyéni sajátosságainak figyelembe vétele: Egyéni fejlődési ütemének, szociális helyzetének, értelmi érzelmi fejlettségének, képességének, tehetségének, illetőleg hátrányos helyzetének megfelelő egyedi foglalkozás. A gyermeki tevékenység kedvező feltételinek megteremtése: Ezek: Derűs légkör hangulat Pozitív személyi kapcsolat Személyi, tárgyi feltétel. A nevelés folyamatában közös célok és nevelési feladatok megvalósítására törekvés, a megvalósítás módjában módszertani szabadság érvényesülése. Az óvodapedagógus pozitív emberi tulajdonságai és szakmai igényességének fontossága. VII.
A PROGRAM NEVELÉSI CÉLJAI ÉS FELADATAI A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: A teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A kooperációra és kommunikációra képes gyermek nevelése. VIII.
A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek fegyelembe vételével, megfelelő pszichés környezetben, a gyermek egyéni adottságiból kiindulva megvalósítani. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyik és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti határok közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. A gyermek óvodába lépésével kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok (beszoktatás) Segítségadás a szülőnek (szülői értekezlet, egyéni beszélgetés, családlátogatás) A gyermek átsegítése a bizonytalanság és szorongás szakaszán az óvodapedagógus saját személyének, szeretetének, gondoskodásának feltétel nélküli nyújtásával Egyéni rugalmas módszerek alkalmazása a gyermekek óvodához való szoktatásakor. A szülős beszoktatás biztosítása. (a nevelési év kezdetén a szülő együtt lehet az óvodában gyermekével egyéni igénytől függően) Természetes, hogy a gyermek kedvenc játékszerét magával hozza otthonról, az óvodai élet későbbi szakaszaiban is legyen rá lehetőség az óvodapedagógusok mérlegelése alapján.
A beszoktatás első hetében minkét óvodapedagógus egyszerre tartózkodik a csoportban.
SZÜKSÉGLETEK : Testi biológiai szükségletek: Testápolás Táplálkozás Pihenés Mozgás, edzés Testápolás Cél: A gyermekek egészségének védelme, testük, ruházatuk gondozása. A gyermek tisztaság - igényének kialakítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA: Törekedjen a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására. Késztesse a gyermekeket szükségleteik kifejezésére A gyermekekkel együttműködve segítse a feladatok ellátásában A segítés módját, mennyiségét mindig a gyermek igénye, képessége szabja meg Biztosítsa a gyermekek önálló tevékenységét önmaga kiszolgálásával kapcsolatban Az egészségügyi szokások kialakításával, személyes példával alakítsa ki az igényt a gyermekekben önmaguk, ruházatuk, használati tárgyaik, környezetük iránt A szokásrendszer kialakításánál a gyermekek várakoztatását kerülje A gyermek testápolási feladatait akkor végezze, amikor erre igénye van. Táplálkozás: Cél: A gyermek egészséges fejlődésének elősegítése A helyes táplálkozás biztosítása különösen nagy jelentőségű óvodás korban A testi fejlődésre jellemző a progresszivitás, az erőteljes növekedés Változatos fehérje és vitamindús tápanyagok mellett szénhidrátok, különböző ásványi sók megfelelő arányát is tartalmazniuk kell étrendjüknek.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA: A helyes életritmus kialakítása érdekében az étkezések kezdő időpontjának meghatározása A gyermek szükségletének megfelelően a nap bármely részében biztosítson folyadékot a gyermek számára Az óvónő ösztönözze, de soha ne kényszerítse a gyermeket az étel elfogyasztására Teremtse meg az étkezés kultúrált szokásait Adjon módot a gyermekek önmaga kiszolgálására, ösztönözze és segítse a gyermeket a tevékenységében. Pihenés Cél : A gyermek alapvető szükségletének kielégítése az egészséges fejlődés érdekében. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA: Több mozgást igénylő tevékenységet kevesebb mozgást igénylő tevékenység váltsa fel Passzív pihenés biztosítása Biztosítsa a gyermek szükségletének megfelelő alvás, illetve pihenési időt a nap ebéd utáni részében Az alvást kellemes pihenővé tegye Biztosítsa a nyugodt alváshoz/pihenéshez szükséges feltételeket Ezek jó hangulat, biztonságérzet, nyugalom Tegye lehetővé a folyamatos felkelést Mozgás, edzés Cél : A gyermek mozgásigényének kielégítése, fejlesztése, egészséges testi fejlődésének elősegítése AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA: Minden nap tegye lehetővé a nap egy meghatározott szakaszában a szabad levegőn való tartózkodást az időjárásnak megfelelő módon és mértékben Teremtse meg a szabad levegőn való tartózkodás és a gyermeki tevékenységek kapcsolatát: Játék és szabadidős tevékenységekben Munkatevékenységekben Társas és közösségi tevékenységekben
Mindennapi testnevelés során A tevékenységek megnevezésekor a gyermekek fejlettsége, igénye legye a meghatározó!
Biztonság, szeretet szükséglete Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl.: a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejeződéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás); különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. AZ ÉRZELMI NEVELÉS FELADATAI: A szeretet és a kötődés képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése A csoportok nyitottá tétele annak érdekében, hogy a gyerekek elfogadják az idegeneket, és egymást jobban megismerjék A másság elfogadására és elfogadtatására való képesség fejlesztése Közös program a csoportok között A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozás az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.
Feladataink a gyermeki szükségletek kielégítésében: A.) Az egészséges óvodai környezet megteremtése: Gondoskodjék a megfelelő tárgyi feltételekről, kezdeményezze a hiányok pótlását A gyerekkel együtt vegyen részt a környezet ápolásában és védelmében B.) A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása: Az óvónő minden csoportban törekedje a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermekeknek biztonságérzetet. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. Főleg a gyermek beszoktatása idején teremtsünk nyugodt, kiegyensúlyozott légkört C.) A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása: A napirenddel a helyes életritmus biztosítása Az óvónő differenciáltan, az egyéni sajátosságokhoz igazodva bánjon a gyerekekkel Az egyéni fejlettségének megfelelően gondoskodjon a tisztálkodás és öltözködési szokások megfelelő kialakításáról. D.) A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése: Táplálkozási szokások alakítása Aktív, passzív pihenés biztosítása Edzettség, állóképesség fejlesztése A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: /Szükségletek/ A gyermek testi fiziológiai szükségleteit felismerje, tudatosítsa A gyermek testi szükségleteit önállóan szocializált, kulturált formában elégítse ki Képes legyen testi szükségleteinek kielégítését késleltetni, időben ellátni A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. 1. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:
Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze. Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze. 2. A nevelő hatás belső a tevékenység tartalmából eredő feltételei: Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen, de nem minden esetben az eredmény a fontos, hanem maga a tevékenykedtetés A célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen A tevékenységrendszer kialakításánál a nevelési célunkat fegyelembe véve az: Egészséges életmódra nevelés A környezet megismeréséhez szükséges és hatékony tevékenységrendszert kell kialakítani A tevékenységrendszer teljességgel zavartalan legyen kettős szempontból Elégítse ki a gyermek akciószükségletét Oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig) 3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: A tevékenység pedagógiai előkészítése/ráhangolás, tudatosítás/ közös feladatunk. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvodánk dolgozói részéről nagy tapintatot igényel/semmit se végezzünk el a gyerek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szükségük van/ A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladatunk. A siker a sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya, lehet az értékelés kiinduló pontja. 4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiaként:
A gyermek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységre, a gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik, minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Tudnunk kell,hogy az életkor és az egyéni adottság nagy mértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét, tehát ezt figyelembe véve segítjük elő a tevékenység minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Feladataink a tevékenységek megszervezésében: Az egyes gyermekek személyiségének lehető legkonkrétabb megismerése Minél változatosabb, többfajta tevékenység gyakorlásához feltételek biztosítása: (idő, hely, eszközök, ötletek) Alaposabb, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével támaszkodjunk a gyermekek ötleteire, tapasztalataira, élményeire melyek beépíthetők az óvodai nevelés folyamatába. Az általunk elképzelt fejlesztést ki kell egészíteni a gyerektől származó ötletekkel, a meglévő gyermeki ismeretekkel és tapasztalatokkal. Élmények nyújtása, kiemelt fegyelmet szentelve az egészséges életmódra nevelésnek. Család bevonása, életmódváltásra ösztönzése. Szemléletük formálása (példamutatás) Kirándulások, séták, mozgásos játékok szervezése A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető.
Az egyéni képességek részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása, A pedagógiának módjában áll az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elősegíteni. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít. A nevelés: Orientáló tevékenység is Tevékenységszervezés is Képességfejlesztés is A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) A tevékenység nem csak forrása,hanem célja is képességek fejlesztésének ( a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság) A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye ( a képességek két nagy csoportba sorolhatók) 1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek: Az együttműködés, összedolgozás képessége Az összehangolt, közös tevékenykedés, cselekvés képessége Az együttes munka képessége Az együttjátszás, a közös játék és manipuláció képessége Egymás kölcsönös megsegítésének képessége 2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek:
A gyermek kommunikációs képessége a családban bontakozik ki. A család közlési módjától, szokásaitól, a gyermekkel való foglalkozástól függ, milyen készség alakul ki a gyermekben, milyen kommunikációs mintákat vesz át. A kommunikáció módja szerint megkülönböztetünk verbális (szóbeli) és nonverbális (nem szóbeli) közlést. Fontos terület még az ún. metakommunikáció (háttérközlés, közlés a közlésről ) amely nem azonosítható egyszerűen a nem verbális közlésmóddal, bár sok elemében azonos vele. A verbális kommunikáció lényegében a nyelv használat, a beszéd. A nyelv az emberek kölcsönös megértésének legfőbb eszköze. A nem verbális kommunikáció a szavakon kívüli, egyéb jelzésmódok használatát jelenti. Ilyenek pl. a szavakat pótló, egyezményes gesztusok(pl. hívó, köszönő, búcsúzó )kézmozdulatok, különböző érzelmeket tükröző arckifejezések, (csodálkozás, értetlenség,) a testtartások. A metakommunikáció azoknak a jelzéseknek az együttese, amelyek a (szóbeli vagy nem szóbeli ) direkt közléseket színezik, elmélyítik.
A METAKOMMUNIKATÍV KÖZLÉSNEK A FŐ CSATORNÁI A mimika (az arc izommozgásai, a tekintet stb. A pantomimiak (a végtagok és a test mozgásai) A vokális mimika ( a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó stb.) A proxemika ( a kommunikáló felek között, téri viszony, távolság, testhelyzet) Az együttműködés és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb. ) határozza meg. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában, a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek mint említettük kitüntetett képességosztályok, bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összességét több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is aktív szerepet töltenek be: szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik az egyén képességstruktúráját. FELADATAINK A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉBEN: Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességiről. Ennek ismeretében törekszünk a képességek fejlesztésére. Kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján próbálunk hatást gyakorolni. Minden gyermek képességét önmagához s saját lehetőségeihez képest igyekszünk fejleszteni.
A tudatos fejlesztés feltételei A 3-7 éves korú gyermekfejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamat a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Az objektív feltételek: Az óvoda épülete, berendezése, az óvoda udvara, a gyermeket körülvevő környezet adottak. Ennek a nevelési programnak a megvalósítása nem igényel különleges feltételeke, de a minőségi munkához szükségünk van a meglévő feltételek hatékony kihasználására. Ez az egészséges életmód feladatainak megvalósításán túl kellemesebbé is varázsolja a gyermekek környezetét. A tágas udvarok elősegítik azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgája a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az óvodásokat mozogni. A folyosó, a mosdó, az előterek alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Lehetővé tesszük az egyik csoportból a másikba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának és kooperációjának elősegítése érdekében. FELADATAINK: Igyekezni kell minden óvodapedagógusnak a meglévő objektív feltételeket, a gyermekek környezetét minél kevesebb ráfordítással úgy alakítani, megszervezni, hogy az sokkal jobban megfeleljen a gyermek játék és mozgásigényének, a tevékenykedésnek, a felfedezés, a megcsodálás eredményeinek, az életszerűség, a természetközelség követelményinek. Átjárhatóság az óvoda egész területén tevékenységi helyek közös kialakítása.
Udvar felszereltsége: gazdagabb mozgásforma közül választhassanak ( fából kötélből készült mozgás, víz homok, testnevelési, vizuális nevelés játék és szabadidős tevékenység). Folyosó, - öltöző kihasználása, szokásrendszer átalakítása. A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei 1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése: A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztés elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezet, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása nevelés folyamatába. 2. Az óvodapedagógus modell szerepe Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mondunk, miként viselkedünk, hogyan öltözködünk. Különösen 3-4 éves korban meghatározó személyiségünk, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz,kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvónő, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenünk a megoldás felé. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvodai életben átvesszük, átvállaljuk az anya szerepét. A biztonságot és harmóniát sugárzó egyéniségünk feltétlenül
hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell nekünk napközben helyettesíteni az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttel is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. E kell fogadni, hogy ne csak ő irányítja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A csoportot érintő kérdésekben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. 3. Az óvónő és a dajka együttműködése: Óvodai nevelési programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagógusával összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz,hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen elsősorban arra van szükség, hogy megfelelőszinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. 4. Környezetben élők hatásai: Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival.