Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program)
BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport tehát megtanít mindenre. (Hemingway) AZ INTÉZMÉNY ADATAI: Az intézményegység neve: Testnevelési Általános és Középiskola Rövidítése: TÁSI Az intézményegység címe: 7633 Pécs, Radnóti M. u. 2. Az intézmény fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Bánki D. u. 2. Együttműködő intézmény: Pécs Megyei Jogú Város Sportlétesítmények Igazgatósága Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Veress E. u. 10. AZ ISKOLA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Az általános iskola vonzásterülete Pécs városa és a városkörnyékhez tartozó települések. A középiskola elsősorban Pécs város és Baranya megye területén élő diákok jelentkezésére számít, de jelentkezhetnek érdeklődők az ország más területéről is. Maximálisan felvehető létszám: Általános iskola 428 Gimnázium 324 Szakközépiskola 60 Gimnázium (felnőttoktatás) 800 2
Tartalom TARTALOM... 3 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 9 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 10 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 11 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 11 6. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 12 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 13 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM... 13 9. INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI... 14 10. INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI... 25 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 48 12. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 49 13. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 49 3
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Alapelvek: - Intézményünk csak akkor lehet eredményes, ha a szülők és a gyerekek minden méltányolható szükségleteinek és elvárásainak megfelel. - Elfogadjuk, hogy gyermekeink különböző háttérrel rendelkeznek. - Azért dolgozunk, hogy az intézményeinkben minden gyerek szükségletei szerint megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést ahhoz, hogy az életben megállja a helyét. - A gyerekek számára biztonságos, támogató légkört teremtünk. - Fontos számunkra, hogy tanulóink testileg és lelkileg egészségesek legyenek. - Tiszteljük az alapvető emberi értékeket és alapot adunk az erkölcsös emberi élethez. - Védjük és tiszteljük a kultúra és a természet értékeit. - Önismereten alapuló jövőképet alakítunk ki. - Olyan iskolát működtetünk, amelyben diák, szülő, pedagógus, edző jól érzi magát, és biztosítjuk a tanuló képességeinek kibontakozását, tehetségének érvényesülését, személyiségének alakulását. - Az emberközpontú, sportember-központú iskola polgárai között az emberi kapcsolatok a bizalomra, egymás tiszteletére épülnek tanuló, pedagógus, edző, szülő között egyaránt. 1.2. Célok: - A gyerekek személyiségének megismerése. - A tanulók pozitív jellemvonásainak erősítése, egyéni képességeik kibontakoztatása. - Az iskola oktatási-nevelési tevékenységének módosítása annak érdekében, hogy a kompetenciafejlesztés nagyobb teret kapjon a napi tevékenységben. - Az anyanyelv helyes használatának megtanítása, a diákok beszédkultúrájának fejlesztése. - A gyerekek logikus gondolkodásának és problémamegoldó képességének fejlesztése. - Egy (a nappali gimnáziumban 2) idegen nyelv alkalmazható megtanítása a tanulóknak. - A gyerekek megtanítása a számítástechnika korszerű eszközeinek alkalmazására. - A tanulók önálló ismeretszerzésének kialakítása. - Az általános emberi értékek (becsület, felelősség, tisztelet, az egymás irántitolerancia, hagyomány és tisztelet) tudatosítása diákjainkban. 4
- Intézményeinkből az erőszak kizárása, a tanulók testi épségének megóvása. - Minden diákunk számára a reális továbbtanulási irány kiválasztása. - A gyerekek önismeretének fejlesztése, helyes énkép kialakítása. - Az egészség, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás szerepének tudatosítása. - A környezetvédelem fontosságának tudatosítása a gyerekekben. - Az egyetemes és nemzeti kultúra megismertetése tanulóinkkal. - Sportoló, élsportoló diákjaink műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaiké. - Olyan tudásrendszer közvetítése, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. - A közoktatási típusú sportiskolai képzéssel a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolása. - Tanulóink felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőoktatási intézményekbe (kiemelten a sport és közgazdasági jellegű főiskolákra és egyetemekre) való bejutáshoz szükséges követelmények teljesítésére. - A testnevelés és sport mellett más területeken is tehetséges tanulók számára lehetőség biztosítása képességeik fejlesztésére. - Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. - Bizalmon alapuló tanár-diák-edző-szülő kapcsolat kialakítása. 1.3. Feladatok: - Lehetőség szerint már az intézménybe lépéskor és a felsőbb évfolyamba kerüléskor tájékozódni kell a gyermek személyiségéről, képességeiről, egészségi állapotáról, családi körülményeiről. Akkor tekintjük sikeresnek, ha bemeneti mérés és a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata ezt igazolja. A feladatot akkor oldottuk meg, ha a gyermek sikeresen beilleszkedett az új közösségbe, tanulmányi eredménye pedig megfelel a képességeinek. - Pedagógusainknak lehetőséget kell biztosítani a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások elsajátítására, tudatosítására. - Ki kell alakítani a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeit, és beépíteni elemeit az intézmény tevékenységébe. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha a tantestület 75 százalékának képzési kultúrájában legalább 25 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervben részletezett elemei. - A gyermekekkel el kell sajátíttatni az ismeretszerzéshez szükséges alapkompetenciákat. 5
Munkánk eredményes, ha a gyermek képes o az egyes tantárgyak szakkifejezéseit jól használva, választékosan kifejezni magát.. o megszerzett ismereteit a mindennapi életben hasznosítani, o problémáit képességeihez mérten logikus gondolkodással megoldani, o a hagyományos információforrásokat és az informatika eszközeit tudatosan használni tudása bővítésére, o hétköznapi beszédhelyzetekben idegen nyelven megértetni magát. Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is. - Bővíteni kell a tanárok és a diákok ismereteit, melyek segítik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fenntartását. Munkánk akkor eredményes, ha o a diákok között csökken a trágár szavak használata és a verekedések száma, o az egymás közötti vitás eseteket tanulóink képesek megoldani erőszak nélkül, o tanulóink bizalommal fordulnak hozzánk, és kérik segítségünket konfliktus esetén. - Diákjainkban ki kell alakítani a reális énképet, és meg kell ismertetnünk őket az egyes foglalkozások jellemzőivel és követelményeivel. Feladatunkat eredményesen oldottuk meg, ha o tanulóink tudatában vannak képességeiknek, o érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő iskolát, szakmát választanak. - Ki kell alakítani tanulóinkban az egészséges élet iránti igényt. Munkánk akkor sikeres, ha o a gyerekek táplálkozásuk során előnyben részesítik az egészséges ételeket és italokat, o tanulóink minden nap végeznek testmozgást, o felméréseink azt bizonyítják, hogy a gyerekek edzettsége életkoruknak megfelelő és folyamatosan fejlődik, o diákjaink tudatosan kerülik a káros szenvedélyeket. - El kell érnünk, hogy tanulóink csak tiszta és rendezett környezetben érezzék jól magukat. A feladatot akkor oldottuk meg, ha o a gyerekek nem szemetelnek, és nem rongálnak; és szóvá merik tenni, ha más ezt teszi, 6
o a környezet megóvása érdekében szerzett ismereteiket alkalmazzák az intézményünkben és azon kívül is. - Tanulóinkat meg kell ismertetnünk hagyományainkkal, a magyarság helyével és szerepével Európa kultúrájában. Munkánk akkor eredményes, ha minden tanulónk o ismeri, tiszteli és őrzi hagyományainkat, o nemzeti ünnepeinkről méltó módon emlékezik meg, o rendelkezik ismeretekkel a határainkon túl élő magyarság helyzetéről, o tisztában van az Európai Unió és benne hazánk szerepével. - A megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítésével segíteni kell a sportoló tanulókat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában. Munkánk akkor sikeres, ha o sportoló tanulóink legalább 20 %-a vállalja az élsporttal járó többletmunkát, s közülük 10 % valóban élsportolóvá válik. - A közoktatási típusú sportiskola keretein belül biztosítani kell a tanulók számára a helyi tantervben megfogalmazott követelmények elsajátítását, valamint tehetségük kibontakoztatását a testnevelés és a versenysport területén. Munkánk akkor eredményes, ha o a közoktatási típusú sportiskolai osztályba járó diákjaink tanulmányi eredménye nem rosszabb a párhuzamos osztályba járókénál, o sőt, ha kihasználva az ebben az oktatásszervezési módban rejlő lehetőségeket, egyes tantárgyakból, kompetenciákból jobb eredményt érnek el. o Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is - Ki kell alakítani diákjainkban azokat a sportolói személyiségjegyeket, melyek birtokában képesek a sportszerű versenyzésre, a siker és a kudarc által kiváltott érzelmek megfelelő kinyilvánítására, feldolgozására, a sportszerűségre. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha o sportoló tanulóink a versenyeken és a mindennapokban, iskolában és iskolán kívül egyaránt sportszerűen, fegyelmezetten viselkednek. - Biztosítani kell a szaktanári és osztályfőnöki/patrónusi munkában a sporttámogatói attitűd érvényesülését (érdeklődés, elismerés, tolerancia). Munkánk akkor sikeres, ha o a tantestület túlnyomó többsége számára magától értetődő, hogy tanulóink számára a sport az a terület, amelyért a legtöbb áldozatot hajlandóak meghozni, s az itt elért eredmények elismerésére joggal számítanak, o a tanárok természetesnek veszik, hogy az edzőtáborok, versenyek miatt hiányzó tanulóknak képességeiknek legmegfelelőbb módszerrel segítenek a tananyag elsajátításában. 7
- Meg kell ismertetni és el kell fogadtatni a diákokkal a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat a nevelés-oktatás minden területén. Munkánk akkor eredményes, ha diákjaink többsége o a követelményeknek, elvárásoknak megfelelően tanul és viselkedik. - A diákok személyiségének formálása közben tiszteletben kell tartani jogaikat, életkoruknak megfelelő formában lehetőséget kell adni az iskolai élet alakításában való részvételre. A feladatot akkor oldottuk meg, ha o a tanulók úgy tudnak és mernek élni jogaikkal, hogy közben tiszteletben tartják társaik és tanáraik jogait, o diákjaink igénylik az iskolai élet tartalmasabbá, gazdagabbá tételében való aktív részvételt 1.4. Eszközök, eljárások - A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák. - Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: o napközi, o tanulószoba, o szakkörök, o iskolai sportkör, o énekkar, o könyvtár. - Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat személyre szabottan fejlesszük, alkalmazkodva az egyéni különbségekhez. - Az oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés. - A hatékony oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk. - A tanórákba beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat. - Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a diákok hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása). 8
- Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiséget fejleszteni nevelő- oktató munkánk során minden pillanatban tudjuk. Ehhez ismernünk kell a gyermeket, és szeretni őt annyira, hogy ne hagyjunk kihasználatlanul egyetlen lehetőséget sem a fejlesztésre. Minden munkavégzés sikerének feltétele az önbizalom, a munka értelmébe vetett hit és a munkavégzés szeretete. - Igyekszünk megismerni a gyermek személyiségét, családi körülményeit, társai között elfoglalt helyét, és szociális kapcsolatrendszerét folyamatosan nyomon követjük. - Intézményünkben tiszta, biztonságos, barátságos környezetet alakítunk ki. - A gyerekkel együttműködésre törekszünk, érzelmi és fizikai biztonságot teremtünk számukra. - A tanulók értelmi képességeit az életkoruknak legmegfelelőbb módszerekkel fejlesztjük. - Kialakítjuk a gyerekek reális énképét és a helyes önértékelését. - Munkánk során fejlesztjük a gyerekek életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Segítenünk kell tanítványainknak a szilárd munkaszokások kialakításában; tudatosítanunk kell bennük a munkaerő iránti megváltozott igényeket. - Megtanítjuk diákjainkat a tanulás helyes módszereire, fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése. - A gyerekeket az egészséges életmódra és a természet szeretetére, védelmére neveljük. - Arra neveljük őket, hogy elfogadják a másságot. Igyekszünk megértetni velük, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges. - Egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk, és fejlesztő értékelést alkalmazunk. - Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias kommunikációs és viselkedéskultúrára. - Az erkölcs az iskolában is töltse be a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység; értéktudat, az értékek közötti eligazodás; autonómia és felelősség; az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége. Nemcsak tudatosítanunk kell az erkölcsöt romboló tényezőket, hanem olyan iskolai együttélést kell teremtenünk, amelyből hiányoznak ezek. (erőszak, megalázás, kiszolgáltatottság, demokrácia hiánya, közöny stb.) Segítsük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában, 9
tegyünk meg mindent, hogy megóvjuk őket a deviancia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól. - Különös figyelmet kell fordítanunk: a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), az önértékelésre, az önismeretre, az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. - az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek kialakítására. Tudatosítsuk a mindennapi gondolkodás jellegzetes hibáit, segítsünk ezek megszüntetésében. - annak elérésére, hogy környezetünkben, érintkezési formáikban, szokásaikban az esztétikum (szépség) megvalósítására törekedjenek, tudjanak válogatni értékes és értéktelen művek között. - arra, hogy a tanulók átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni. - arra, hogy az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokká neveljük tanítványainkat. - a szabadidős tevékenységek személyiséget gazdagító lehetőségeinek elfogadtatására. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, képességeik kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé formálódik. Azon dolgozunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a közösséghez tartozás érzését, a közös tevékenység örömét, alakuljon ki olyan értékrendjük, amelyben az egyéni és közérdek egyaránt szerephez jut. - Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat és társaikat, nevelőiket, tudjanak együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni. - Megalapozzuk az önálló véleményformálás és véleménynyilvánítás képességét. - Fejlesztjük diákjaink vitakultúráját. - A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások létezésének elfogadására neveljük őket. 10
- A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó, megértő és segítőkész magatartást alakítunk ki a gyerekekben. - Arra neveljük tanulóinkat, hogy kötelességeiket végezzék el és éljenek jogaikkal. - A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, érdekeik képviseletére és védelmére, az információk közvetítésére diákönkormányzatot hoznak létre. - A diákok kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Itt olyan gyerekekről beszélünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségek miatt sorozatos kudarcnak vannak kitéve tanulmányaik során és társas kapcsolataikban. - Első lépésben felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknek különleges bánásmódra van szükségük. - Pedagógusi munkánkban olyan egyénre szabott módszereket alkalmazunk, amelyek segítik ezen gyerekek beilleszkedését a közösségbe. - A gyerekek családjával folyamatosan együttműködünk, egyéni fogadó órák és családlátogatás keretében is. - Segítségül kérjük az iskolapszichológust az eset megbeszélésekhez, vizsgálatok kéréséhez. - Ha ezekhez a gyerekekhez a mi tudásunk kevés, külső intézmények szakembereihez fordulunk, tőlük kérünk segítséget (nevelési tanácsadó, Szakértői és rehabilitációs bizottság, gyermek ideggondozó, gyermekjóléti szolgálat, logopédia). - A gimnáziumban a beilleszkedési nehézségek oldását segíti a patrónusi rendszer. - A közoktatási típusú sportiskolai képzésben részt vevő tanulók esetében megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. E problémák megoldása érdekében szükséges az osztályfőnök edző kapcsolat minél intenzívebbé tétele, az információáramlás biztosítása. 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Hiszünk abban, hogy minden gyerek valamiben sikereket képes elérni. A tehetséggondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretszerzésre, a képességek, készségek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre. 11
Az iskola a testnevelésben, a sportban kiemelkedő képességeket mutató diákok iskolája. Ennek megfelelően tehetséggondozó tevékenységünk középpontjában a tanórákon, de a tanórákon kívüli kínálatban is a testnevelés és a sport áll. A tehetséges tanulókkal való foglalkozást a következő területeken valósítjuk meg: o iskolai tanítási órákon /a képességeknek megfelelő feladatokat adunk/, o emelt szintű oktatás keretein belül, o kiscsoportos foglalkozásokon /csoportbontás, nívócsoport/ o szakköri munka keretében, o tanulmányi versenyeken, o tanulói pályázatokon, o sportági edzéseken, o sportversenyeken, o egyéni foglalkozásokon, konzultációkon. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű valamint a Veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata, szoros együttműködésben az osztályfőnökökkel. Munkájukat az iskolai védőnők is segítik. Az iskola tanulói között jelentősen emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik családjuk szociális-anyagi helyzete miatt hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetűvé váltak, illetve tanulási-magatartási zavaraik miatt fejlesztésre, szakember segítségére szorulnak, fokozott figyelmet igényelnek. Ezért kiemelt feladatunknak tekintjük e tanulók sorsának, személyiségfejlődésének alakulását. - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérik és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A felmérés eredménye alapján megteszik javaslataikat a további teendőkre. - A tanuló, vagy a pedagógus által jelzett gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és igyekszik segíteni. - A felelősök folyamatos kapcsolatot tartanak külső segítőkkel: nevelési tanácsadóval, gyermek ideggondozóval, logopédiával, gyámhatósággal, szociális központokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. - A felelős és az osztályfőnök részt vesz a gyermekjóléti szolgálatok tanulóinkat érintő esetmegbeszélésein. - Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, ezek címét és telefonszámát jól látható helyen tesszük közzé. 12
- Az igazolatlan hiányzásokról az osztályfőnök és/vagy az ifjúságvédelmi felelős értesíti a szülőket és az illetékes hatóságot. - Tájékoztatja a szülőket az igényelhető szociális kedvezményekről. - A kedvezményes étkezésre, tankönyvtámogatásra jogosultak körének felmérése, egyéb támogatások odaítélésének eldöntése, folyamatos felülvizsgálata. - A pedagógusok továbbképzése a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatosan. - Rendszeres felvilágosító programok szakemberek, segítők részéről (drog, alkohol, dohányzás, AIDS, terhesség). 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden tanulónak biztosítanunk kell az eredményes és örömteli ismeretszerzést. - Ennek érdekében feltárjuk a tanulási kudarc tényét, lehetséges okait és igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani. - Indokolt esetben a szülőknek szakember felkeresését javasoljuk. - A problémák ismeretében azon dolgozunk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő legjobb teljesítményt érhesse el. - A tanórákon egyénre szabott módszereket alkalmazunk, és diákjainknak, megtanítjuk a számukra legeredményesebb tanulási technikákat. - A sajátos nevelési igényű tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakirányú végzettségű pedagógusok vezetésével. - Diákjaink számára az IKT eszközeinek alkalmazásával segítjük a hiányzások pótlását. - A tanulási folyamatban előtérbe helyezzük a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív folyamatok alkalmazását. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő program Az eltérő szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése közös feladata a családnak, az iskolának és a társadalomnak. - Megismerjük minden gyermek családi körülményeit, szociális helyzetét. - Olyan nyílt, elfogadó légkört teremtünk, melyben a gyermek őszintén mer beszélni gondjairól. - Feltárjuk hátrányos helyzetének okait, segítséget nyújtunk beilleszkedéséhez és eredményes iskolai munkájához. - Tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározási módjáról. 13
- Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a család szociális helyzetének alakulását, szükség esetén a gyermek érdekében szakember vagy hatóság segítségét kéri. - Az önkormányzati rendelet szerint mérsékeljük a térítési díjat a felnőttoktatási tagozaton. 9. Intézményünk egészségnevelési programjának alapelvei - Intézményünkben biztonságos, tiszta környezetet teremtünk. - Fontos számunkra, hogy a diákok és a pedagógusok testileg és lelkileg egészségesek legyenek. - Arra törekszünk, hogy a gyerekeken keresztül a családokban is kialakítsuk az igényt a harmonikus, az egészséget óvó, tudatos életvitelre. - Fontosnak tartjuk a mindennapi testmozgás biztosítását minden gyermek számára. Elméleti háttér Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és tantestület egészségének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jó-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltatja az egészséges fejlesztést és tanulást. Az iskola egészségfejlesztési módszerei 14
Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskola egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen értelmezzük, szükséges az alábbi fogalmak értelmezése: Mi az egészség? Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető jognak, az élethez szükséges erőforrásnak tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Mégis fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez leginkább igazodó szempontokat állítsák a szakemberek előtérbe, ami természetesen az egészségfejlesztésben dolgozók elsődleges feladata is. Mi az egészségfejlesztés? Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. Az életmód szerepe Eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiáltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az 15
egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. A legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az iskolában eltöltött évek alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, időben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásoknak amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. rejtett tanterv, az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolánk a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. A program segítői: - intézményvezető - osztályfőnöki munkaközösség - iskolaorvos, védőnő, fogorvos - testnevelő - biológiai szakos kollégák - szabadidő szervező - a diákönkormányzatot segítő pedagógus 16
- a gyermek és ifjúságvédelmi felelős - az iskola valamennyi dolgozója - kortársoktató - büfé A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői munkaközösséget, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályában foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. (1) és (2) bekezdésével) - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés: Közösségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésére közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár erre a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - Az életmód és betegségek összefüggései 17
- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az iskola diagnózis kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. Az iskolai pedagógiai és iskolai egészségügyi teamek együttműködésének kialakítására, és eredményessé tételére kitűnő lehetőség az egészségnevelési/egészségfejlesztési terv. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumokat rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színtereit. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskola egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezlet, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. Diákok A diákokról közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos 18
hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ezirányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos. Túl a tanári karon belül, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel is célszerű megismerni. Attitűd (viszonyulás) vizsgálata Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban meglévő pozitív változási hajlandóságok, illetve a várható kooperációs motivációs bázisának felmérése az iskolában meglévő, egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező- vagy külső szakember bevonásával. A vizsgálat legegyszerűbb módja az anonim önkéntes, kérdőíves felmérés. A kérdőív összeállításánál körültekintően kell eljárni. A kérdőívek összeállításánál különös figyelmet fordítottunk a következő témákra: a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz (kortárscsoport, család, iskola), milyenek a higiénés szokásaik; hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz, pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, szexualitás (iskolán belül és kívül). Elemzési, információgyűjtési területek Tanárok Az előkészítő munka keretében tantestületi értekezleten ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégáktól. Feltétlen tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet, illetve kik azok, akik a későbbiekben különböző részprogramok szervezésében, végrehajtásában részt vehetnek Kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztésben a szakirányú végzetséggel rendelkező tanár, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az előkészítő munkába. Az Önkormányzat szakszolgálatai, illetve a hivatal által működtetett intézmények, gyermekjóléti szolgálatok. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete 19
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a drogprevenció. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondoskodással, az intézmény szervezettségével. - Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. - Az iskola tájékozódik a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról. - Az osztálytermek berendezése feleljen meg a egészségügyi szempontoknak (igazodjon az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához, fordítsunk figyelmet a megfelelő világításra, a számítógépek elhelyezésére). A pedagógusok figyeljenek a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésmód kialakítása tegye lehetővé minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő /pl. rövidlátás, hallási zavar) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyeljünk arra, hogy az ülésrendet időszakonként változtassuk, hogy megfeleljen a gyermek szeme és gerince terhelésének. Figyeljünk arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskolavezetés gondoskodjon a mozgásigény kielégítésének lehetőségéről, az egyenletes terhelésről. Iskolai programok: Tanári foglalkozások. - Szaktárgyi órák témafeldolgozása: minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon. Osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően aktuális témák megvitatása, interaktív gyakorlatok, esetelemzések szerepelnek a tananyagban. 9.1. Témakörök 5. évfolyamtól a 8. évfolyamig 5. évfolyam Fizikai egészség: A serdülés testi és lelki folyamatainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására A serdülőkor fizikai változásai: a másodlagos 20
nemi jelleg kialakulása, tisztálkodás, egészséges táplálkozás, a zsír és cukor fogyasztása, a sportolás fizikai és pszichikai hatásai Szociális egészség: Jogok és kötelességek a családban és az iskolában, a felnőttek jogai és kötelességei, alapvető erkölcsi szabályok Az életet veszélyeztető tényezők: A kábítószer fogyasztás, Hogyan mondjunk NEMet? Nyíltan beszélni a kábítószerekről, a fogyasztás okairól, következményeiről, a tanuló önmagát és társait védő magatartásáról Szerelem-szex:A prepubertás érzelmi hullámainak helyes értelmezése, A szexuális kíváncsiság kielégítése, A lányok ingerlékenysége, a fiúk agresszivitása, Szexualitás a tudományos irodalmakban, Aki tetszik nekem, Szexuális szélsőségek Élettechnikák: Külső és belső tulajdonságok tudatos vállalása, Olyan problémamegoldó stratégia elsajátítása, mellyel több megoldás közül az egyén számára legjobbat képes kiválasztani, Relaxációs gyakorlatok megismerése- Ki vagyok én? Miért, kiért vagyok felelős?, Megoldások és következményeik 6. évfolyam Fizikai egészség: A serdülőkor bőrápolása, Gyorsétkezés, Reklámozott gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek, Vendégvárás az egészségmegóvás jegyében Szociális egészség: A kornak és a helynek, eseménynek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása a sikeres életvezetés érdekében- Viselkedés lányok és fiúk közt, Kapcsolat felnőttekkel Az életet veszélyeztető tényezők: Milyen tényezők hajlamosítanak a drogfogyasztásra? Az önmagával és környezetével harmóniában élő ember tulajdonságai, A drogfogyasztás szociális és erkölcsi hatása, Szerelem, szex: A számomra legfontosabb emberek, Mire vagyok képes?, 15 év múlva, Események és érzelmek összhangja, Kapcsolatteremtés a másik nemmel, figyelemfelkeltés, ismerkedés Élettechnikák: Edzett vagyok, Bátorság, hősködés, gyávaság, Magabiztos, önérvényesítő magatartás- Tudatos törekvés az életminőség javítására 7. évfolyam Fizikai egészség: A helyes életvitel hatása a szervezetre, A munka, a pihenés aránya, alvásszükséglet, A helyes étrend kialakítása Szociális egészség: A környezeti információk tudatos feldolgozása, Az ember és környezetének kapcsolata, Sokoldalú szabadidős tevékenység, A helyes életvitel kialakítása a pozitív és negatív környezeti hatások figyelembevételével Az életet veszélyeztető tényezők: A drogok fajtái és hatásaik, A droghasználat stádiumai, Az erkölcsi hatás, emberi hatás, A drog és a személyiségváltozás, A média mint információközvetítő pozitív és negatív hatásai, Mit tegyek, ha bajba kerülök? Szerelem-szex: Érzelmi motivációk az ember életében, A szerelem szépsége, Pozitív párkapcsolatok, A férfi- női szerepek értelmezése Élettechnikák: Önismeret, Férfi-női lelki alkat, Az önállósulás-leválás a családról, A döntéshozás lépéseinek alkalmazása különböző helyzetekben, Kockázatvállalás és annak következményei, Stresszhelyzetek kiváltó okainak felismerése, Az aktív és passzív pihenés formái 8. évfolyam Fizikai egészség: A testépítés, mesterséges készítmények hatása a szervezetre, A családi táplálkozási szokások, A szervrendszerek elváltozásai, A külső esztétikuma Szociális egészség: Haza és hűség, A történelmi múlt a művészetekben, Hagyományok őrzése, ápolása, továbbépítése 21
Az életet veszélyeztető tényezők: A drog és az AIDS, A szenvedélybetegek és a társadalom, A függőségek ismerete, hatása az egyénre, szűkebb és tágabb környezetére, A pszichikai és fizikai függés Szerelem-szex: Az ideális család, a család mint intézmény változásai a történelem során, Szeretet és hűség a családban, Egészség, betegség a családban Élettechnikák: A pubertáskor nagy kérdései, Hogyan építem önmagam testileg és szellemileg? Rossz és jó döntések lehetséges következményei, Stresszhelyzetek feloldása lazítással 9.2. Témakörök a 9-12. évfolyamig 1. Énképünk Milyen a harmonikus személyiség? - Hová megyünk? (Az élet értelméről) - Milyenek az emberek? ( Jók vagy rosszak? ) - Milyen vagyok én? - Erkölcsi tulajdonságaink - Önnevelés Önmegvalósítás 2. Egészségünk védelme - Az emberi test felépítése, működése - Az egészséges ember - A beteg ember - Az egészséges életmódról Testkultúránk, Napirend, pihenés, alvás, A táplálkozás, táplálkozási betegségek (anorexia, bulémia) - Káros szenvedélyek- Dohányzás, Alkoholizálás, Illegális kábítószerek, Drogkarrier 3. A családi élet harmóniája - A család fogalma - A szülők és gyerekek szerepei - Az anya szerepe - A nagyszülőkről és az öregekről - Szerelem - Szexualitás - Házasság - Válás - A csonka család - Egyedül - Család és iskola - A barátság 4. Helyünk a társadalomban - Gyermekvédelem és gyermekbűnözés - Prostitúció - Viselkedéskultúránk - Vallás és társadalom - Másság a társadalomban - Társadalmi konfliktusok 5. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról - Az ember a természet része - Környezetünk védelméről - A víz-, talaj-, lég-, sugárszennyezésről 22
- A fák és az erdő szerepe - Tű-és katasztrófavédelem 6. A szabadidő hasznos eltöltése Sport, kulturális tevékenységek Minden nagyobb témakör anyagának elvégzése teszt kitöltésével és értékelésével zárul. A szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: 1-4. oszt.: Szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: Iskolánkban 1-8. osztályban emeltszintű testnevelés oktatás folyik, így megvalósul a törvényben előírt mindennapos testnevelés. A környezetismeret tantárgy anyagában, 5-6. osztályban a természetismeret és 6-ban az egészségtan tárgyban, 7.8. osztályban a biológia tárgyban, középiskolában patrónusi órákon aktuális témák védőnő vagy meghívott előadó segítségével, 9-12. évfolyamon biológia órán a tananyaghoz kapcsolódva. Más tárgyaknál alkalmi lehetőségek (pl. kémia tisztálkodószerek, kozmetikumok, tisztítószerek, ételízesítők, festékek, nyelvek- ismeretterjesztő anyagok fordítása Történelem, földrajz: más népek szokásai, hagyományai) adódnak az egészségnevelésre. Tanórán kívüli lehetőségek: Pályázatok egy aktuális témához vagy tárgyi feltételek biztosításához kötve, versenyek az intézményen belül, városi vagy országos szinten, kirándulások a Természetjáró kör szervezésében, évszakonkénti túrák, sportrendezvények ( alsó tagozat ) pl. Jeges nap a jégpályán, Erdei iskola látogatása a 3-4. osztály számára A védőnő foglalkozásokat tart baleset megelőzésről és elsősegélynyújtásról Évente 2 alkalommal iskolafogászati ellátás Minden évfolyamon rendszeres egészségügyi szűrés történik, az iskolaorvos és védőnő közreműködésével Nyári tábor a Balatonnál: Katasztrófavédelmi szakköri tevékenység A pécsi BM Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett Drog prevenciós napon való részvétel: A pécsi KOPÉ Egyesülettel való együttműködés, kortársoktatók képzése: A védőnő és iskolaorvos órák megtartásával, személyes elbeszélgetésekkel segíti munkánkat. - Napközis foglalkozások: Kitűnően kiegészítik a tanórai programot, a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak, a szabad levegőn végezhető mozgásos tevékenységeknek. - Délutáni szabadidős foglalkozások: Sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Hétvégi iskolai programok: Sportrendezvények, kulturális programok - Kirándulások, túrák. Tájékoztató fórumok: Szülői értekezletek, Szülői munkaközösségi értekezletek, fogadóórák. Módszerek: - Az egészségfejlesztés széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. (iskolaorvos védőnők ) 23
- Személyes példamutatás - Iskola környezetének folyamatos szépítése, tisztán tartása - Kirándulások szervezése - Felvilágosítás - Bizalomjátékok, helyzetgyakorlatok - Szerepjátékok, szituációs gyakorlatok - Projektnap - Pályázatok A fenti szempontok és módszerek együtt és egyformán fontosak és jelentősek az iskolás korú gyerekek egészséges felnőtté válásához. Drogstratégia Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája 7633 Pécs Radnóti Miklós utca 2. A drogstratégia létjogosultsága Egészségnevelési munkánkat az utóbbi néhány évben ki kellett bővítenünk, és már nemcsak az egészséges táplálkozásra és életmódra, a mozgás szeretetére, a környezetvédelemre neveljük tanítványainkat. Nekünk is szembe kell néznünk azokkal az egyre fiatalabb korosztályokat érintő problémákkal, amelyek a gyökeres és hirtelen bekövetkezett gazdasági, társadalmi, szociális változásokból erednek: a különféle drogok, új keletű betegségek, mentális gondok diákjainkra gyakorolt hatásával. Szomorúan és egyben megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egyre több tanulónk kerül hátrányos illetve veszélyeztetett kategóriába, ebből következően a boldogulás útját a kábítószerektől eredő élvezetekben látják. Sok a lelkileg vagy testileg-lelkileg elhanyagolt gyermek, sok a csonka családban nevelkedő, alkoholista szülővel rendelkező, egyre több a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk száma. A tanulókkal folytatott beszélgetésekből, szülői jelzésekből, saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a családok zömében nincs megfelelő kommunikáció, hiányzik az erőteljes érzelmi kötődés, ami biztonságot nyújtana az amúgy is mentális gondokkal, kétségekkel küzdő kis-és nagykamaszok számára. Egy tavalyi központi felmérés alapján elmondható, gimnazistáink fele alkalmanként, egynegyede rendszeresen fogyaszt valamilyen drogot (Vezet a cigaretta, aztán következik az alkohol, sajnos már a 10-11 évesek közt is). Létjogosultsága van tehát a drogstratégiának a mi intézményünkben is; nem szabad a fejünket a homokba dugnunk és azt mondanunk, hogy a mi diákjaink közt nincs drogos. A gimnáziumi intézményegységben lezajlott program alapján is bebizonyosodott: gyermekek zöme nyitott és érdeklődő a drogokkal kapcsolatos információk megszerzésére, bővítésére; vannak olyan, már függő tanulóink, akik segítséget kértek, akik megpróbálják lebeszélni a drogkarrieren éppen elindult társaikat az élvezetek e módjáról. Igenis igénylik problémáik megbeszéléséhez a partnert, jelenlegi tudásukat nem tekintik elégségesnek. A szülők és diákok közt is egyre többen vannak, akik hozzánk, pedagógusokhoz fordulnak segítségért. 24