EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEGYSÉG DOROG, MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Intézmény vezetője: Sitku Pál főigazgató Intézményegység vezető: Holló Márta Intézményegység vezető helyettes: Klinger Erika
TARTALOM AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG BEMUTATÁSA AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MINŐSÉGPOLITIKÁJA - minőségpolitikai nyilatkozat - a fenntartói minőségpolitika intézményegységünkre vonatkozó része - pedagógiai minőségcéljaink - szervezeti minőségcéljaink AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE - a vezetés szerepe - jogszerűség - tervezés - vezetői ellenőrzés, értékelés o a pedagógus teljesítményértékelés általános elvei o a közalkalmazott minősítésének szempontjai o a teljesítményértékelés eljárásrendje - partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése o kommunikáció a külső partnerekkel o külső partneri igény- és elégedettségmérés 2
o kommunikáció a belső partnerekkel - emberi erőforrás - az intézményegység mérési és értékelési rendszere 1. Az intézményegység bemutatása Az intézményegység elnevezése: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: Dorog, Mátyás király utca 3. Működési körzete: Dorog város és 13 vonzáskörzeti település: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny Szakszolgálatunk szolgáltatásait Dorog város és 13 vonzáskörzeti település gyermekei számára nyújtja. Az ellátásra jogosultak (3 éves kortól addig a korig, amíg nappali tagozaton középiskolai tanulmányokat folytatnak) létszáma kb. 6.000 fő. Intézményegységünkben működik nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, 2000-től a profilunk a gyógytestnevelés szakszolgálati feladattal, majd 2009-ben pályaválasztási tanácsadással egészült ki. Az intézményegység a Mátyás király utca 3. sz. alatti épületben működik. Az épület egy csendes, de mégis központi, a vidékről beutazók számára is könnyen megközelíthető utcában található. Felújításánál figyelembe vették a szakszolgálatokra irányadó rendeletet, így 1 alkalmazotti iroda, 5 vizsgáló és terápiás ellátásra is megfelelő helyiség, orvosi szoba, tornaszoba, megfelelő vizesblokk, váró, irattár és raktárhelyiségek állnak rendelkezésre. Ennek köszönhetően esztétikus, megfelelő méretű helyen dolgozhatunk, fogadhatjuk a hozzánk fordulókat. Nagy udvar is tartozik az épülethez. A gyógytestneveléshez szükséges tornaterem és öltözők számára az udvarban különálló épületet építettek fel. Rendelkezünk az előírt és szükséges szakmai és irodatechnikai eszközökkel. 3
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat feladatai: Feladatainkat a Közoktatási törvény és a 4/2010 OM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról határozza meg. 1. Nevelési tanácsadás Feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a szülő és a pedagógus bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, valamint amit ezenkívül a Közoktatási törvény és a 4/2010 OM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról előír. Ellátási körzete: Dorog és a kistérségi települések 2. Logopédiai ellátás: A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és kezelése. Ellátási körzete: Dorog város 3. Gyógytestnevelés: Feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. Ellátási körzete: Dorog és a kistérségi települések közül: Bajna, Nagysáp, Piliscsév, Kesztölc, Leányvár, Tokodaltáró, Tokod, Tokod-Üveggyár 4. Pályaválasztási tanácsadás: Feladata a tanuló személyes adottságainak és érdeklődésének megismerésével tájékoztatás, tanácsadás nyújtása a továbbtanulással, szakma-, hivatás választással kapcsolatban. Ellátási körzete: Dorog és a kistérségi települések 4
Ügyfélforgalom: Évente 480-500 fő nevelési tanácsadásban, 50-60 fő iskolaérettségi vizsgálatban, 120-140 fő logopédiai ellátásban, 250-300 fő gyógytestnevelés ellátásban, kb. 400 fő pályaválasztási tanácsadásban részesül. Munkatársaink, jelenlegi létszámadatok: 1 fő intézményegység vezető, gyógypedagógus, tanácsadó szakpszichológus, 1 fő intézményegység vezető helyettes, gyógypedagógus 2 fő gyógypedagógus 2 fő logopédus 1 fő gyógytestnevelő, és 3 óraadó tanár 1 fő pszichológus 1 fő ügyviteli alkalmazott 1 fő gyermekpszichiáter (óraadó) Munkatársaink rendelkeznek a munkakörükre előírt szakképesítéssel. A Pedagógiai Szakszolgálat folyamatosan tevékenykedik, működése a tanév rendjéhez igazodik, a tanítási szünetek ideje alatt is biztosítja a szakellátásra jelentkezés, a diagnosztika, illetve az ellátás lehetőségét. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy intézményünkbe a gyerekek és szülők szívesen jöjjenek, legyen a környezet és a foglalkozás hangulatos és gyermekbarát. Karácsonyváró Játszóházunkba változatos kézműves foglalkozásokkal várjuk minden évben növendékeinket és szüleiket. 5
2. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Nevünkből Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - kitűnik, hogy intézményünk fő feladata szolgáltatások nyújtása. E szolgáltatások elsősorban a különböző problémákkal hozzánk forduló gyermekek és szüleik megsegítését, tanácsokkal való ellátását, valamint a velük foglalkozó pedagógusok munkájának segítését jelentik. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat minőségfejlesztési munkája azt jelenti, hogy e szolgáltatások színvonalát, minőségét, ezáltal munkánk hatékonyságát folyamatosan emeljük. Ennek érdekében tervszerűen törekszünk partnereink elvárásai, igényei megismerésére, és igyekszünk minél szakszerűbben, a jogszabályi kereteket megtartva megfelelni azoknak. Szolgáltatásaink így tudják elérni legteljesebben a céljukat: a gyermekek problémáinak megelőzését ill. enyhítését, megszüntetését. Szakmai közösségünk elkötelezett a minőségfejlesztési munka irányában. Az itt dolgozók mind "segítő" szakmát választottak hivatásul, így jól tudják, hogy segíteni azokon lehet, akik a segítséget kérik, elfogadják. Ezért szeretnénk munkánkat úgy végezni, hogy partnereink még nagyobb bizalommal forduljanak hozzánk, és úgy érezzék, mindent megtettünk az érdekükben. E célunk elérése érdekében törekszünk még szorosabb kapcsolattartásra közvetlen és közvetett partnereinkkel. A kapcsolattartást kétoldalúnak képzeljük el: mi is találkozást, megbeszélést kezdeményezünk a gyermek, a család érdekében, ugyanakkor nyitottak vagyunk partnereink kezdeményezéseire. 6
Folytonosan változó, fejlődő szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkben egyre több új kívánalom fogalmazódik meg felénk. Ha igényesek vagyunk munkánkkal, arra kell törekednünk, hogy az új elvárásoknak megfeleljünk, ennek érdekében rendszeresen meg kell újítanunk ismereteinket, továbbképzéseken, szakmai megbeszéléseken kell részt vennünk. Célunk egy olyan nyitott, segítőkész, partneri igényekre fogékony intézményben dolgozni, ahová a gyermekek, szülők, pedagógusok szívesen fordulnak, ahol jól érzik magukat, és ahonnan elégedetten távoznak. 2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményegységünkre vonatkozó része Fordítson kiemelt figyelmet a működési körzetéből érkező beilleszkedési, tanulási, magatartási és beszédbeli nehézségekkel küzdő gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatásának minél teljesebb körű ellátására. Minél hatékonyabban működjön együtt az érintett szülőkkel, az óvodai, ill. iskolai intézményegységgel és a szakértői és rehabilitációs bizottsággal a gyermek érdekeit, állapotát veszélyeztető problémák feltárásában és megoldásában. 2.3. Pedagógiai minőségcéljaink 1. Célunk, hogy törvényes keretek között minél szakszerűbben, színvonalasabban, hatékonyabban és humánusabban tudjunk segíteni a különböző problémákkal hozzánk forduló szülőknek, gyerekeknek. 2. Törekszünk arra, hogy minél szélesebb körben megismerjék intézményünk munkáját, tudjanak arról, hogy milyen jellegű problémákkal fordulhatnak hozzánk. 3. A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérésével, és a pályázati lehetőségek kiaknázásával szeretnénk bővíteni erőforrásainkat a minél teljesebb feladatellátás érdekében. 7
4. Fontosnak tartjuk a tárgyi környezet folyamatos fejlesztését, szépítését, eszközellátottságunk bővítését. 5. Szeretnénk elérni, hogy szakvéleményeink a lehető legjobban segítsék a szülők és pedagógusok munkáját a gyermekek támogatásában, minél pontosabban tájékoztassák őket a gyermek állapotáról, a vele kapcsolatos teendőkről, a rá vonatkozó jogszabályokról. 6. Célunk, hogy közreműködjünk a korszerű mentálhigiénés ismeretterjesztésben, a szülők és pedagógusok számára lehetőség szerint előadásokat, megbeszéléseket szervezzünk, ezzel segítséget adjunk számukra a gyermek megértéséhez, neveléséhez. 2.4. Szervezeti minőségcéljaink 1. Törekszünk arra, hogy a vezetés demokratikus szellemben irányítson, a nevelőtestületi légkör mindig jó, kiegyensúlyozott legyen, segítve a hatékony munkavégzést. 2. Ésszerű munkamegosztással igyekszünk a megnövekedett mennyiségű munkát ellátni. 3. Létszámbővítés kezdeményezése a fenntartóknál, mert az egyre több diagnosztikai munkát, és az ezzel együtt növekvő terápiás, fejlesztő munkát csak így tudjuk megfelelő színvonalon elvégezni. 4. Az eredményes munkavégzés céljából folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, az új vizsgálati és fejlesztési módszerek megismerése és alkalmazásának elsajátítása érdekében. 5. Hatékony tájékoztatással biztosítjuk partnereink megfelelő információval ellátását intézményünkben folyó munkáról, elérhetőségéről. 8
6. Az intézmények nevelő-oktató munkájának segítését szorosabb kapcsolattartással a jövőben még jobban szeretnénk megoldani. 7. Arra törekszünk, hogy külső partnereinkkel még szorosabb együttműködést, hatékonyabb kommunikációt alakítsunk ki, új kapcsolatokat építsünk ki civil szervezetekkel. 8. Fontos célunk, hogy egymást segítve, együttműködve, rendszeres teammegbeszéléseket tartva dolgozzunk. 9
3. Az intézményegység minőségirányítási rendszere A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben A főigazgató és az intézményegység vezetése a minőségfejlesztési munka iránt elkötelezett, biztosítja a hatékony működéshez szükséges humán erőforrásokat, a megfelelő infrastruktúrát, a tisztaságot és a rendet. Jogszerűség Az intézményegység vezető kötelessége az érvényes jogszabályok ismerete, betartása, mivel ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Feladata továbbá a jogszabályok és egyéb szabályzók hozzáférhetőségének lehetővé tétele a dolgozók számára. Az intézményegység működését jogszabályok és belső szabályzatok határozzák meg. A legfontosabb jogszabályok listája: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a 20/1997. sz. végrehajtási utasítás a közoktatási törvényhez - a 11/1994. MKM. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet, - a 4/2010. OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról, - 277/1997. sz. kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a szakvizsgáról, - 3/2002-es OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről, - a tanév rendjéről szóló OM rendelet, - az 1992. évi XXII. Tv. A munka törvénykönyve, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény, 10
- a Kjt végrehajtásáról szóló 138/1992. rendelet Tervezés Stratégiai tervezés: A fenntartó helyi közoktatási stratégiája, minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó minőségi céljai és minőségfejlesztési rendszerében meghatározott feladatok az intézmény stratégiai tervezésének is irányelvei. Az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott küldetésnyilatkozat, pedagógiai és szervezeti célkitűzések jelentik a hosszabb távú tervezés sarkköveit. A tervezés további fő bázisa az intézményegység 5 éves működésére vonatkozó intézményegység-vezetői program. Az éves munkatervekben kidolgozott rövid távú feladatok elvégzése jelenti a hosszú távú célok eléréséhez vezető utat. Az éves munkaterv: E dokumentum határozza meg az intézményegység előtt álló éves feladatokat. A feladatok tartalmuk szerint vonatkoznak - határidők és felelősök megjelölésével-: - a szakmai feladatokra, - a minőségfejlesztési feladatokra, - a nevelés nélküli munkanapok tartalmára, - az ellenőrzésre és értékelésre, - egyéb feladatokra. Az éves munkatervet összhangban kell elkészíteni: - a fenntartó intézményekre vonatkozó éves intézkedési tervével, - az egész intézmény munkatervével, - az intézmény minőségfejlesztési munkájával figyelembe véve a munkaterv elkészítésére vonatkozó fenntartói ajánlást 11
Vezetői ellenőrzés és értékelés Az intézményben folyó munka ellenőrzése és értékelése: 1. Az intézményben dolgozó pedagógusok munkájának ellenőrzése szabályozott formában, tervszerűen történik: - hetenkénti megbeszélések a folyamatban lévő esetekről, - az előírt naplók, dokumentációk vezetésének ellenőrzése, félévente - óralátogatás: - pályakezdőnél 3 évig évente - új dolgozónál első alkalommal legalább három hónap elteltével, utána az eredmény szerint: a következő évben vagy kétévente - régi dolgozóknál kétévente - a pszichológusok szakmai ellenőrzése a munka speciális jellege miatt elsősorban dokumentumellenőrzéssel és esetmegbeszéléssel történik. Az óralátogatás esetükben nem célszerű. Az ellenőrzést a főigazgató, az intézményegység vezetője, és helyettese végzi. A főigazgató a dokumentumokat (munkanaplók, forgalmi naplók, gyermekek/tanulók egyéni nyilvántartási lapja ) ellenőrzi. Az intézményegység-vezető és helyettese (belső munkamegosztás szerint) végzi az óralátogatást, dokumentumellenőrzést. A pszichológusokat az intézményegység-vezető ellenőrzi esetmegbeszéléssel, az előírt dokumentációk ellenőrzésével, elemzésével. Az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzött dolgozót tájékoztatni kell. Az értékelés megbeszélése során a dolgozónak lehetőséget kell adni véleménye kifejtésére. Az óralátogatás alapján készült értékelést írásban is el kell készíteni. Egy példány irattári elhelyezésre kerül, egy példányát a dolgozónak át kell adni. Az intézményegységvezető a szakmai ellenőrzéshez szakértő segítségét is igénybe veszi, ha a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 2. Félévi, év végi nevelőtestületi értekezleteken történik az intézményegységben folyó munka értékelése, az éves munkatervben megfogalmazott célok és feladatok ütemezés szerinti megvalósulásának áttekintése. 12
3. Beszámolók készítése az intézményegységben folyó szakmai munkáról. E tájékoztatásban a vezető értékeli az intézményegységben folyó munkát. A beszámolókat az alkalmazottakkal ismertetni kell. A vezetők, pedagógusok és más alkalmazottak teljesítmény értékelésének és minősítésének általános elvei 1. Az alkalmazotti teljesítményértékelés célja: Az önértékelés képességének fejlesztése a pedagógusokban Az alkalmazotti teljesítmény megerősítése az egyéni erőfeszítések ösztönzése és jutalmazása A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése Az egyén és a szervezet teljesítményének javítása Az egyéni és szervezeti célok összehangolása Az intézmény belső kommunikációjának fejlesztése Kommunikációs lehetőség biztosítása az alkalmazott és a vezetés között, az elvárások tisztázása A probléma és konfliktuskezelés javítása 2. Az értékelés, minősítés alapelvei: Az értékelés az érdekeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen. Az értékelés személyre szóló és ösztönző, fejlesztő hatású legyen. Az értékelés humánus légkörben történjen. Az értékelés terjedjen ki az intézmény teljes életére. Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra. Az értékelés a munkatárs által ismert és elfogadott eljárásrend alapján történjen. Az értékelés eredménye név szerint nem hozható nyilvánosságra, azonban az intézményi összesített eredményekhez és beszámolókhoz, adatszolgáltatásokhoz felhasználható. Az értékelés alapelveit, eljárásrendjét a munkatársi közösség számára nyilvánossá kell tenni. 3. Az értékelésbe bevont munkatársi kör: 13
3.1. Az értékeltek köre: o A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak (pszichológusok, pedagógusok) o ügyviteli alkalmazott 3.2 Az értékelés elvégzésére jogosultak: o Az intézményegység vezetője és helyettese o Az intézményegység-vezetőt a főigazgató értékeli 4. Az értékelés, minősítés gyakorisága: A munkatársak ellenőrzésére, értékelésére, minősítésére 3 évente kerül sor, kivéve a törvény (KJT) által meghatározott kötelező időpontokat. Első körben az intézményben legrégebb óta dolgozók (leghosszabb munkaviszonnyal rendelkező) minősítése történik, majd az új dolgozókkal zárul. Ezt követően folyamatosan 3 évente. 5. Az értékelés, minősítés módszerei: A munkavégzés ellenőrzése, a foglalkozások meglátogatása Dokumentumelemzés: - munkaköri leírás - munkaterv - értekezletek jegyzőkönyvei - naplók, a gyermekek egyéni dossziéi - intézménylátogatások jegyzőkönyvei Dolgozói önértékelés Vezetői értékelés értékelőlapon Értékelő megbeszélés Team megbeszélések Esetmegbeszélések Félévenkénti írásos beszámoló a szakmai munkáról Egyéni nyilvántartási lapok 14
6. Az értékelés, minősítés indikátorai: - munkaköri leírás - munkaterv, SZMSZ - belső ellenőrzések jegyzőkönyvei - értekezletek jegyzőkönyvei - naplók, gyermekdossziék - intézménylátogatások jegyzőkönyvei - az intézmény vezetőségéhez érkezett jelzések - önértékelés - vezetői értékelés - távollét nyilvántartása A közalkalmazott minősítésének szempontjai 1) A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1.1 Továbbképzések Ebből szakirányú továbbképzés (szakvizsga) 1.2 Szakirodalomban való jártasság 1.3 Törvények, jogszabályok ismerete 2) A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 2.1 Képességeinek, adottságainak, szükségleteinek megfelelő fejlesztésben/terápiás ellátásban részesíti a gyermekeket, tanulókat. Módszertani kultúrája széles Differenciál a foglalkozásokon Motivál, támogató környezetet biztosít 2.2 Felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azt 2.3 Visszajelez a gyermekek, tanulók teljesítményéről Folyamatosan visszajelez a tanulóknak és a szülőknek a gyermek haladásáról A gyermek szempontjából fontos információkat 2.4 Intézmény és családlátogatás 15
2.5 Diagnosztikai munkában való részvétel Ismeri, használja a diagnosztikai eljárásokat Vizsgálati eredmények kiértékelése pontos A szakvéleményei szakmailag korrektek, megfogalmazásuk közérthető, árnyalt, személyre szóló 2.6 Ismeri a klienseket Név szerint ismeri őket, megfelelő módon szólítja őket Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat stb 2.7 Szakmai szolgáltatások Szülők, pedagógusok számára csoportokat szervez/tart Műhelymunkák Előadások, ismeretterjesztés 2.8 Részt vesz a nevelőtestület munkájában Értekezletek Fogadóóra Szabályzatok kidolgozása Programok kidolgozása IMIP végrehajtása 2.9 Részt vesz az intézményegység dokumentumainak készítésében 2.10 Adminisztráció Haladási és forgalmi napló vezetése Kimutatások, statisztikák elkészítése Gyermek dossziéjának vezetése Intézmény- és családlátogatásokról feljegyzés 3) A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség A váratlan helyzeteket jól kezeli Önálló döntéshozatalra képes 16
4) A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Munkáját elhivatottan, legjobb tudása szerint végzi Felelősségteljes, érett munkavégzés jellemzi 5) A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 5.1 Részt vesz a feltételek megteremtésében Részt vesz pályázatok írásában Részt vesz pályázatok megvalósításában Részt vesz pedagógiai innovációban stb. 5.2 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak fogadása, gyakorlatvezetés. 5.3 Helyettesítési feladatot vállal, (pl: távollévő kollégája helyett diagnosztikai munkát vállal). 5.4 Megbízatások vállalása, végzése (tűz- és balesetvédelmi felelősség, minőségfejlesztési csoport-tagság, alkalmazotti érdekképviselet stb.) 5.5 Munkafegyelem (pontos megjelenés, időben jelzés távolmaradásról, munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenés) 5.6 Személyes vonások Ismeri adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásban aktív, empatikus stb.) 5.7 Tiszteletben tartja mások (tanulók, szülők, kollégák) emberi méltóságát Beszédmodor, megszólítás A kommunikációban meghallgatás párbeszéd 5.8 Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás 17
Képviseli az intézményt más szervezetekben, szakmai programokban Szakmai szervezeti tagság, részvétel szakmai szervezetekben, fórumokon Szakértői tevékenység Publikációk stb. Az értékelés eljárásrendje 1. A tanévindító szakalkalmazotti értekezleten az intézményegység vezető tájékoztat az éves értékelés tervezett rendjéről. 2. Az értékelést előkészítő személyes megbeszélés lefolytatása október végéig. Az értékelést megelőzően az értékelendő pedagógus és az értékelő személy megbeszélést tart. A megbeszélés célja, hogy a pedagógus tudja, az értékelés során mi vár rá, ki és milyen módon, mikor fogja végezni az ellenőrzéseket, valamint milyen következményekkel jár az értékelése. Egyeztetésre kerül az is, hogy az adott értékelendő terület milyen részterületeket foglal magában. 3.A munkavállaló ellenőrzése a megállapodás szerint, az értékelés általános elvei részben megfogalmazott módszerekkel. Az ellenőrzési időszak április közepéig tart. 4.A munkatárs értékelése Lépései: 4.1 Munkatársi önértékelés Az értékelt személy kitölti az önértékelő lapját (lásd. 1. sz. melléklet) az adott tanév áprilisában. 4.2 Vezetői értékelés A vezetői, pedagógust értékelő lapot az értékelésre jogosultak konzultálva töltik ki (lásd. 2. sz. melléklet) szintén az adott tanév áprilisában. 4.3 Értékelő megbeszélés A megbeszélésre a pedagógus és az értékelését végző személyek magukkal viszik a kitöltött értékelő lapokat és pontról pontra megbeszélik és összevetik a megjelenő eredményeket. A megbeszélés írásbeli 18
megállapodás rögzítésével zárul (lásd. 3. sz. melléklet: Teljesítményértékelés-megállapodás). A értékelést végző kiszámolja az értékelt pedagógusok teljesítménymutatóit (lásd. 4. sz. melléklet: A teljesítménymutatók számításának menete). Az értékelő megbeszélésre és a megállapodás megkötésére az adott tanév májusában, egyéni időpont-egyeztetéssel kerül sor. Az értékelés dokumentációját és a megállapodást névre szóló külön dossziéban helyezzük el. 5 Az egyéni teljesítménymutatók összesítése alapján intézményi szintű összegző értékelést készítenek az értékelést végzők. 6. Tájékoztatás az értékelés eredményéről: Az intézményegységvezető a tanévzáró értekezleten tájékoztatja az alkalmazotti kört az értékelés globális eredményeiről, az értékelés során szerzett tapasztalatokról. 19
Az intézményegység működésének belső rendje Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése A minőségbiztosítási programban alapvető fontosságú az intézményegység partneri körének pontos meghatározása. A partneri kör meghatározásakor megkülönböztetjük 1. közvetlen partnereinket, akikkel a mindennapi munkánk során találkozunk, 2. közvetett partnereink körét, akik nem vesznek részt személyesen a nevelésioktatási folyamatban. A partneri kör meghatározása belső kommunikációs folyamat, mert saját intézményegységünk munkatársai tudhatják pontosan, hogy kik a szolgáltatásunk együttműködő partnerei. A partnerlista összeállításánál azon szervezetek, csoportok, személyek körét határozzuk meg, akik igényeket fogalmaznak meg az intézmény működésével kapcsolatban. A partneri kör összeállítása a gyakorlatban partneri lista elkészítésével valósul meg. Olyan listát kell készíteni, amelyen szerepelnek az azonosított közvetlen és közvetett partnerek és az őket képviselő személyek. Ha már elkészült a partneri kör, fontossági sorrendbe állítva az intézmény, a partnercsoport megnevezésével, a képviselő személy nevével, a szükséges adatokkal, és elérhetőséggel a legcélszerűbb összefoglalni az adatokat. A felállított partnerlistát évente felülvizsgáljuk, mert ez nemcsak adatfrissítést jelent, hanem a lista változtatásának lehetőségét, illetve a fontossági rend időközbeni módosulását is. A lista felülvizsgálatát egyúttal összhangba hozzuk a partneri elégedettség és igény mérés szabályozásával. A partnerlista összeállítása, megújítása a minőségfejlesztési csoport tagjának feladata. 20
Belső partnerek: - az intézmény dolgozói, - a gyermekek és fiatalok - gyermekek hozzátartozói, Külső partnerek: - az intézménnyel kapcsolatban lévő hivatalok, - nevelési-oktatási intézmények - egészségügyi intézmények - gyermekvédelem intézményei - szakszolgálati intézmények - magánszemélyek és civil szervezetek. Kommunikáció a külső partnerekkel I. Szakmai ügyek: 1. Az esetfelelős feladata, hogy a gyermek érdekében tartson kapcsolatot a gyermek pedagógusaival, nevelőivel, esetleg orvossal, védőnővel, családgondozóval, és kövesse nyomon a gyermek fejlődési útját, tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kapcsolattartás módjai konkrét ügyekben: - telefon vagy levél útján történő kapcsolattartás - személyes találkozások, megbeszélések, - intézménylátogatás. 2. Általánosabb, nagyobb csoportot érintő ügyekben a kapcsolattartás lehetséges módjai: - részvétel a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületi értekezletein, - szülői értekezletein - előadás tartása szakmai kompetenciánkba tartozó témákban - csoportos esetmegbeszélés - intézményünk bemutatása és tájékoztatás meghatározott célcsoportoknak - nyílt napok, szakmai bemutatók 21
Intézményünk szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikáció: 1. Szűrővizsgálatok: - iskolák 1. osztályaiban olvasási nehézség felderítése a 2. félév végén - a szülők, igazgatók és a pedagógusok tájékoztatása a szűrővizsgálatok eredményéről, írásban és személyesen 2. Diagnosztikai tevékenység - a szakvélemény megküldése a gyermek intézményének, az érintett pedagógusok tájékoztatása, - szükség esetén további vizsgálatok kezdeményezése más szakértő intézménynél 3. Gyógytestnevelés szakszolgálattal összefüggő kapcsolattartás Személyes vagy telefonos kapcsolattartás: - iskolaorvossal - iskolai védőnővel - szakorvosokkal A nevelési-oktatási intézményekkel a kapcsolattartás összetettebb: - pedagógusokkal személyes megbeszélések, tájékoztatás általános kérdésekben - az igazgatók tájékoztatása a gyógytestnevelésre utalt gyermekekről - tájékoztató füzettel osztályfőnök, testnevelő tanár: hiányzások, gyakorlási anyagok - félévente a jegyekre vonatkozó javaslatok megküldése írásban az intézménynek - havonta az igazgatók írásos tájékoztatása azokról a tanulókról, akik nem jelentkeztek a gyógytestnevelés foglalkozás megkezdésére Külső partneri igény- és elégedettségmérés Külső partnereink véleményének felmérése történhet: 22
- kérdőívekkel - interjúkkal. Külső partnereinktől azt célszerű megkérdezni, hogyan összegzik véleményüket intézményegységünkről és a nyújtott szolgáltatásainkról. Az első alkalommal feltett kérdések arra irányulhatnak, hogy a partner: - mennyire ismeri az intézményegységett, - annak működését, - tud-e érdemben javaslatot, véleményt alkotni az intézményegység munkájával kapcsolatban. A kérdőíveket értékelni kell. Ugyancsak elemezni, értékelni kell a szóban (interjú) felett kérdésekre kapott válaszokat is. A visszaérkező kérdőívek válaszait összesíteni kell. Az összehasonlító elemzés során kell elvégezni a nyitott önértékelést és a partnerek véleményének összegzését. Az elemzést elsősorban írásban kell elvégezni, amit az elemzés változatosabbá tétele érdekében- grafikonokkal, diagrammokkal is célszerű kiegészíteni. Az első értékelés elvégzése után képet lehet kapni arról, hogy: 1. kik azok, akinek a véleményére a továbbiakban is lehet számítani, 2. a többségi vélemény alapján melyek az intézményegységben fellelhető hiányosságok, illetve kedvezőtlen jelenségek, 3. melyek az egyes partnerek igényeinek fontossági sorrendje, 4. melyek a külső, illetve belső partnerek közti lényeges véleményazonosságok, 5. melyek a külső, illetve belső partnerek közti lényeges véleménykülönbségek. 6. Az elvégzett elemzések alapján lehet elkészíteni az igény, elégedettség és problémalistát. A válaszok és azok összegzéseiből lehet következtetéseket tenni, amelyeket a célmeghatározás, célmódosítás, kiindulási pontjaként fogjuk felhasználni. 7. Az intézkedési terv elkészítése C. Kommunikáció a belső partnerekkel A nyújtott szolgáltatás színvonalának felmérése érdekében meg kell ismerni az intézményegység alkalmazottainak, az intézményegységhez forduló és ott 23
szolgáltatást igénybe vevő gyermekeknek, tanulóknak, illetve azok hozzátartozóinak véleményét, észrevételeit igényeit és javaslatait. Saját dolgozóinktól azt célszerű megtudni, - hogyan összegzik munkahelyük jelenlegi helyzetét, - hogyan látják az intézményben a kedvező és kedvezőtlen jelenségeket, - melyek a terveik a jövőre vonatkozóan, - hogyan vélekednek a tervek megvalósíthatóságáról. Kommunikáció saját dolgozóinkkal: 1. Évente - a munkatervben is előre eltervezve - legalább négy alkalommal nevelőtestületi értekezletet tartunk, amelyeken addigi munkánkat értékeljük, és kijelöljük a további tennivalókat, feladatokat. 2. Rendkívüli nevelőtestületi vagy alkalmazotti értekezleteket tartunk aktuális ügyekben (programok, szabályzatok, stb. elfogadása, tisztségviselők, megbízottak megválasztása, szakmai képzések, megbeszélések, viták). 3. Heti rendszerességgel, előre meghatározott időpontban team megbeszéléseket tartunk, melyeken a főállású pedagógusok, pszichológusok vesznek részt esetmegbeszélések, aktuális heti feladatok megtárgyalásának céljából. 4. A minőségbiztosítással kapcsolatos eredmények, teendők megbeszélésére kéthetente munkaértekezleten kerül sor. 5. Munkatársaink az intézményegységgel kapcsolatos aktuális ügyekről az irodában lévő faliújságról is tájékozódhatnak. 6. Ugyancsak az irodában elhelyezett névre szóló fakkokban találják meg az intézményegység dolgozói személyes üzeneteiket, a nekik szánt dokumentumokat, aláírnivaló iratokat. 7. Az intézmény alapdokumentumai minden dolgozó számára elérhető helyen, az orvosi szobában található dokumentációs szekrényben vannak elhelyezve. Belső partnereink továbbá az intézményegységbe járó növendékeink és szüleik. Ügyfeleinktől azt kívánjuk megtudni, - hogyan vélekednek az intézményegységben kapott szolgáltatás színvonaláról 24