A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta
Beszédészlelés, beszédmegértés hiányosságai, mint diszlexiát kiváltó okok A beszédészlelés, beszédmegértés fejletlensége az anyanyelvi teljesítményt hátráltatja. Már óvodás gyermekünknél fontos elkezdeni a beszédre való figyelés készségének fejlesztését. A család mindennapjaiban működhet ez a legnagyobb és legjobb hatásfokkal. Elsősorban az édesanya, édesapa, a nagyszülők, rokon felnőttek, a nagyobb testvérek azok, akik a legtöbbet tehetik a családban élő kisgyermek fejlesztése érdekében.
Beszédészlelés A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni. Ezen készség eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását, és egyre több új szót ismerjen fel. Segítségével lesz képes az olvasás-írás elsajátítására. Ha zavart ez a képessége, akkor diszlexia alakulhat ki, mely olvasási, írási, helyesírási nehézségeket egyaránt tükröz.
A beszédészlelés és beszédmegértés zavara Ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara áll fenn.
Ok, etimológia Megkülönböztetünk biológiai és környezeti tényezőket. A biológiai tényezők közé tartoznak mindazok, amelyek a szüléstől felelősek a percepciós folyamatokért. Ezek lehetnek organikusak és funkcionálisak. A dekódolási folyamat zavarai a következő oki kategóriákra vezethetők vissza: a beszédszervek organikus zavara (szerzett vagy örökletes), az idegrendszer organikus, illetve funkcionális zavara(i), pszichés zavar, jelen tudásunk szerint nem ismert ok. Környezeti tényezők: verbálisan ingerszegény környezet. A kódváltó (kétnyelvű) környezetben élő gyermeket beszédmegértés szempontjából rizikó gyermeknek kell minősítenünk.
Rizikótényezők koraszülöttség (rövidebb terhességi időtartam és/vagy kis születési súly), nem normál lefolyású szülés, szülési sérülés (függetlenül annak rendeződésétől), szülési rendellenesség, gőgicsélés hiánya vagy kései indulása, 2 éves kor után induló beszéd, feltűnően lassú beszédfejlődés, a beszédprodukció hibája, hallássérülés, hosszan tartó hurutos állapot, családi érintettség a beszéd és nyelv területén, tartós elszakadás a családi környezettől.
Rendszerezés Enyhe fokú a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 1 év és csupán néhány részfolyamatot érint. Középsúlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 1 évnél több, de 2 évnél kevesebb, függetlenül az érintett részfolyamat mennyiségétől. Súlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 2 évnél több, de 3 évnél kevesebb, továbbá valamennyi vagy majdnem valamennyi részfolyamatot érinti. Nagyon súlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkoránál több mint 3 év és gyakorlatilag az összes részfolyamatot érinti.
Tünetek A mindennapi kommunikációban megfigyelhető esetleges reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés beszédfeldolgozási nehézségekkel. Az olvasás-, írástanulás, helyesírás zavara, a memoriterek megtanulásának nehézsége. Az idegen nyelv elsajátításának problémája. Az olvasottak bizonytalan értése, a lényegkiemelés képtelensége, a látszólagos memóriazavarok és az általános tanulási nehézségek.
Terápia A cél az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés helyreállítása, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása; szükség esetén a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.
Feladatok A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: a gyermek életkora, az életkoron belül fontos, hogy óvodás vagy iskolás-e a gyermek (hétéves?!), az iskolás gyermek milyen típusú iskolába jár, beszédprodukció (van-e a gyermeknek és milyen beszédhibája), a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte, mértéke (pl. olvasási nehézség, helyesírási probléma), gyermek taníthatósága (kooperációs készség, figyelem, türelem, motiváció), a terápiát végző személye, ill. a terápia rendszeressége, a szülő hozzáállása (hajlandó az otthoni fejlesztésre, hárít, bizonytalan).
A beszédészlelés fejlesztésének területei Szóismétlések: értelmes, gyakran használt szavak, majd a kisgyermek számára még jelentéssel nem bíró szavak utánmondatása (pl. heterogén, adóügy, frázis) először fennhangon, majd súgás után is. 5 évesnél idősebb gyermekektől elvárható a lassú tempóban mondott értelmetlen hangsorok pontos ismétlése (pl. mesipe, vunka, feréndekek). Szógyűjtések: A rövid szavaktól a hosszúkig lehet szavakat gyűjteni, segíthet egy képeskönyv, színes ábra a témát illetően. Később egyegy címet adunk, pl. óvodával, családdal, játékkal, főzéssel kapcsolatos szavak. Nagyobb gyermekkel azonos főfogalom alá tartozó szavakat gyűjtetünk, pl. gyümölcsök, virágok, bútorok, járművek. Hangfelismerési, hangkeresési játékok: szavakban ismerje fel a kígyóhangot (sz), motorhangot (r), vonathangot (s), cica hangot (c) stb. Később azt is el tudja dönteni, hogy a szó elején, végén vagy közepén van-e az adott hang. Hangidőtartamok: a magánhangzók rövid-hosszú időtartamának érzékeltetése. Kisgyermeknél: fuss helyben, ha hosszú, ugorj egyet, ha rövid hangot hallasz! Nagyobb gyermeknél: húzz rövid vagy hosszú vonalat egy papírlapra!
A beszédmegértés fejlesztése 1. Kommunikációs helyzetek: spontán beszélgetések. Mindig szánjunk rá időt, hogy meghallgassuk gyermekünket, ha közlésigénye van, de ne ostromoljuk direkt kérdésekkel! Esetleg kezdjünk el mesélni neki saját aznapi élményeinkről, és várjuk ki, míg ő is elkezd mesélni. Fontosak a közös tevékenységek közbeni háttérbeszélgetések. Vonjuk be a házimunkába, játsszunk vele, rajzoljunk együtt, barkácsoljunk, és közben sokat-sokat beszélgessünk! A felnőtt kezdeményezzen, de sose beszéltesse a gyereket direkt erőltetve, nehogy lelki problémákat okozzon. Beszéljünk lassan, tagoltan!
A beszédmegértés fejlesztése 2. A felnőtt meséje: lehet képeskönyvből vagy spontán mesélni. Beszélgessünk vele, ha közbekérdez, magyarázzunk neki szívesen! Óvatosan visszakérdezgethetünk a mese történetére, a válaszaiból megítélhetjük, hogy valóban képes-e követni és feldolgozni az elhangzottakat. Szókincs: a gyermek számára ismeretlen szavak megmagyarázása nagyon fontos. Képeskönyvekben mindent figyeltessünk meg részletesen, az ábrákon lévő tárgyakat, személyeket, eseményeket részletesen beszéljük meg. Legyen korának, érdeklődésének megfelelő a könyvválasztás. Rendszerezzük a gyermek fogalmait, gyűjtsük össze az azonos fogalomkörbe tartozó szavakat, gyümölcsök, állatok, játékok, szerszámok, színek, ruhadarabok nevei, stb. Mese visszamondatás: kérjük meg, hogy mesélje el a hallott mesét. Kérdéseket tehetünk föl, arra válaszoljon, majd játszhatunk olyat is, hogy ő kérdezzen tőlünk.
Szókincsbővítés a Varázsbetűvel A Varázsbetű programcsalád rengeteg szó és képanyagot tartalmaz. Ha valamelyik kép nevét nem ismeri a gyermek, vagy épp nem jut eszébe, a képre kattintva elolvashatja azt. Minden kép el van látva a szóképével is, így segíti a program a gyermeket az önálló használatban. Szó-kép egyeztető, főfogalom alá rendelő feladatai bővítik a gyermek szókincsét. A programban használt szavak szinte észrevétlenül épülnek be a későbbiekben a gyermek szóhasználatába is.
Játékötlet "A főnök azt mondta... " csoportos játék a beszédmegértés és koncentráció fejlesztésére Az irányító a kör közepére áll. Amennyiben utasításait úgy kezdi, hogy "A főnök azt mondta...", akkor mindenki köteles azokat végrehajtani. Ha csak magát az utasítást mondja, akkor tilos a végrehajtás. Az utasítások bármilyen közösen végezhető egyszerű cselekvésre vonatkozhatnak (pl. emeld fel a kezed, lépés indulj, állj stb.). Aki téveszt, az kiesik. A játék az utolsó résztvevő kieséséig tart-ügyes irányító mellett ez nem hosszú idő. Új irányítóval folytathatjuk a játékot. A mindenkori irányító egyik trükkje lehet, hogy a saját cselekvése eltér az általa közölt instrukcióktól (mást csinál, mint amit mond), ismételtet egy cselekvést, majd hirtelen vált stb.
Kellemes játékot, nagy kacagásokat kívánok!