Termelési logisztika Termelési (gyártási) logisztika A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez. Főbb feladatai: a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás termelésközi készletekkel való gazdálkodás A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválasztható, ezért gyakran integráltan kell kezelni.
Termelési rendszer Termelési logisztika II. A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések egymással kapcsolatos csoportjait, és a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, valamint a rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük. A rendszerelméletből alapmodellje alapján elmondhatjuk, hogy minden rendszer alapvetően bemenettel és kimenettel rendelkezik. A rendszer belső struktúrája, valamint a külső környezeti hatások eredményezik a bemenet kimenetté alakulását. A termelő rendszer is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Szabályozás Termelő rendszer Inputok Outputok Vezérlés Környezet Termelő rendszer felépítése A be- és kimenetek mellett fontos fogalmak a vezérlés és szabályozás, melyekről később ejtünk szót.
Termelő rendszer bemeneti oldala Bemeneti oldalon találhatóak a felhasználandó erőforrások. Ezek lehetnek: - anyag (alap-, segéd-, üzem-, irodaszerek, stb.) - energia - tőke (pénz) - munkaerő - kapacitás (termelő berendezések, létesítmények, ingatlanok) - információ Termelő rendszer kimeneti oldala A kimeneti oldalon nagyjából ugyanazok jelennek meg, mint a bemeneten, csak a rendszer működéséből fakadóan más formában, átalakítva: - termék, szolgáltatás - anyag (selejt, melléktermék, hulladék) - energia (hasznosításáról gondoskodni kell) - munkaerő (képzettebb, megváltozott létszám) - amortizáció (költségként számolható el) - információ Két fontos fogalom a kimenettel kapcsolatban: eredményesség (hatásosság): a tervezett tevékenység megvalósítása, a tervezett eredmények elérése. hatékonyság: adott eredmény mekkora erőforrás felhasználással jön létre Eredmény / ráfordítás A termelő rendszerek két fontos csoportja az előállított kimenet szempontjából a terméket, illetve szolgáltatást előállító rendszerek. Általában elmondható, hogy a terméket előállító rendszerek szolgáltatást is kapcsolnak a termékhez (pl. szerviz, alkatrész-utánpótlás, ügyfélszolgálat).
A termék és szolgáltatás közötti főbb különbségek Termék Megfogható Raktározható Ember-gép kapcsolat Mérhető minőség Szabványos Utólagos visszajelzés a vevőtől Példa: személygépkocsi, televízió, rádió, Szolgáltatás Megfoghatatlan Nem raktározható Ember-ember kapcsolat Nehezen mérhető minőség Egyedi Azonnali visszajelzés a vevőtől Példa: fodrászat, kórházi kezelés, kozmetika, A termék egy folyamat eredménye, mely lehet (ISO 9000 szerint): szolgáltatás (pl. szállítás) szoftver (pl. könyvelő program) hardver (pl. motoralkatrész) feldolgozott anyag (pl. kenőanyag) Termelő rendszer alrendszerei A termelő rendszer alrendszerekből áll. Ezek bonyolult kapcsolatai alkotják magát a termelő rendszert. A kapcsolatok egymásutánisága szempontjából több fajtát különböztetünk meg (ábra Term.menedzsment 33.oldal) 1. soros kapcsolat: - az elemek térben és időben egymást követik - közel azonos kapacitás szükséges az egyes elemek között - megbízhatóság alacsony
2. párhuzamos kapcsolat: - a műveletek azonos időben zajlanak - csökkenti az átfutási időt Termelési logisztika II. - a műveletek lehetnek azonosak vagy különbözőek is - ott alkalmazható, ahol nem feltétel az előidejűség - növeli a rendszer megbízhatóságát - 3. híd kapcsolat - két soros ág összekötése - az egyik ágon elindított folyamat a másik ágon befejezhető egy átrakást követően (pl. motor-összeszerelő sor) 4. konvergens: több párhuzamosan indult folyamatot egyre kevesebb követ 5. divergens: egyre több ág a folyamatok előrehaladtával (pl. kőolaj-finomító) 6. csomóponti kapcsolat: egy konvergens + egy divergens kapcsolat A termeléssel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amely a vállalat hosszú távú sikerének záloga. Ezek a következők: a) termékstratégiák b) termékek életciklusa c) gyártási folyamatok Termékstratégiák A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás alapján négyféle termékstratégiáról beszélhetünk. Egyedi terméket adott felhasználó számára készítenek el. Ez a termék nem gyártható készletre, várnia kell a vevőnek, magas minőségű és az előállítása szintén magas költséggel valósítható meg. Szabványosított termék: az egyedi termék ellentéte. Tömegszerűen gyártott, készletből elérhető, a vevő igényeit nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Ez az ára a gyors kiszolgálásnak és az alacsony költségnek.
Kevert stratégiával gyártott termék: az egyedi és szabványos termék között helyezkedik el a kevert stratégia és az egyedi tömegtermék. A fenti két stratégia elemeit ötvözi, egyedi és szabványos jellemzőket is hordoz magában. (pl.: versenyautó) Egyedi tömegtermékek előállítása a rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával valósulhatott meg, ahol gyors átállással az egyedi igényeknek megfelelő termékváltozatok gyárthatóak le. Termékek életciklusa A termékek a fejlesztéstől a piacról történő kivezetésig hosszú utat tesznek meg. Alapvetően a termékfejlesztés, a beruházás, a gyártás és a gyártás leállítását határolhatjuk el termelési szempontból. (ábra: Log. II. 29. oldal) A költségek nagysága szempontjából az első két időszak a legjelentősebb, majd a gyártás időszakában csökkenek és a leállítás közeledtével újra nőni kezdenek. Az eladott mennyiségek szempontjából a bevezetés, a növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszairól beszélhetünk. Az érettség szakaszáig az eladott mennyiség nő, ott stabilizálódik, majd a hanyatlás időszakában visszaesnek az értékesítések. Gyártási folyamatok A termelési rendszerben folyamatok zajlanak le. A gyártási folyamat csoportosítására több lehetőségünk is van: a) a gyártás tömegszerűsége alapján b) a munkahelyek kialakítása alapján c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) a) A gyártás tömegszerűsége alapján: Adott idő alatt legyártott termékmennyiség függ a kereslettől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.
Egyedi gyártás: - alacsony volumenben termelnek pl. 50 db/év - gyakran egyedi terméket állítanak elő, - jól alkalmazkodik a vevői igényekhez, - jelentős az emberi munkavégzést igényel, - a gépek általános célúak, - a termék-előállítás hosszadalmas, - magasak a költségek, - projektként is értelmezhető (pl. egy híd megépítése vagy egy Rolles Royce. Sorozatgyártás: - ugyanolyan terméket állítanak elő egyidőben vagy közvetlenül egymás után, rendszeresen, - több egységben, - lehet egészen magas az előállított volumen, melynek a piaci igény szab határt, - egy sorozaton belül a minőségi tulajdonságok azonosak, - univerzális és célgépeket egyaránt alkalmaznak - biztosítja a gyors átállást egyik sorozatról egy másik sorozatra, - operatív irányításigénye kisebb, - általában szabványos termékstratégiánál alkalmazzák - fő kérdése az optimális sorozatnagyság meghatározása. Tömeggyártás - nagy volumenű azonos termék előállítása - nagy kapacitású célgépeket alkalmaznak az adott termelési feladat elvégzéséhez. (CD gyártás) - beruházás-igényes
- nagy az amortizációja Termelési logisztika II. - nagy szerepe a marketingnek a termék iránti kereslet növelésében - minimális %-os megtakarítás, jelentős profitnövekedést eredményez - érzékeny a leállásra (nagy veszteség) - nagyfokú automatizáltság jellemzi. b) A termelő rendszer a munkahelyek alapján lehet: 1. Technológiai csoportosítású munkahelyekkel kialakított rendszer (műhely rendszerű gyártás: azok a munkahelyek vannak egy helyen, melyek azonos technológiai folyamatokat látnak el. Ha egy munkadarabon ugyan azt a műveletet többször kell elvégezni, akkor a termék újra és újra visszatér az adott műhelybe. (ábra:log.i. 500.old.) Előnye: A géppark jól áttekinthető A terület jól kihasználható Nem érzékeny a gyártási profil változására Hátránya: - Hosszú a termékátfutási idő - Magas a fajlagos előállítási költség - Elmosódik a felelősség - Nagy az anyagmozgatási igénye (hosszú az anyagmozgatási út) - Nagy a termelésközi készlet - Alacsony fokú az automatizáltság 2. Termék csoportos: azok a munkahelyek vannak egy helyen, amelyek egy gyártmány megmunkálásához szükségesek. Jellemzői: (ábra:log.i. 502.old.) Előnye: - A termelés irányítása egyszerűbb - Kisebbek a fajlagos gépköltségek - Magasabb termelékenységi színvonal - A felelősség egyértelműen meghatározható - Rövidebbek az anyagmozgatási utak
Hátránya: - Merev gyártórendszer - Érzékeny a profilváltásra - Nem mindig biztosítható a gépek jó kihasználása - Műveletközi raktárakra lehet szükség, ha nem megfelelők a műveleti idők 3. folyamatos rendszerű termelés: - A szakosított munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek el - A munkadarabok a munkahelyek között egy irányban mozognak. - Tömegtermelés esetén valósítható meg. - Az anyagmozgató gépek telepítettek és folyamatos vagy ütemes anyagmozgatást valósítanak meg. - Lehet kötött ütemű (szinkronizált) és kötetlen ütemű (nem szinkronizált) Előnye: csökken a termelési terület legrövidebbek az anyagmozgatási távolságok a folyamat jól áttekinthető a termelés programozása, irányítása könnyen megoldható csökken a fajlagos költség csökken a selejt csökken a termékátfutási idő könnyen automatizálható Hátránya: átállás más termékre nehézkes érzékeny a zavarokra nagy a beruházási igénye A műveleti időket össze kell hangolni munkamegosztás nő. Egyetlen termékfajta nagy tömegben való gyártásának egyetlen módja a folyamatos termelés.
Tipikus gépelrendezések: (Log. I. 504. oldal) a. egyszerű folyamatos gyártósor b. Komplex folyamatos gyártósor c. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor d. A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja
4. Integrált (rugalmas) gyártórendszer a termeléssel kapcsolatos valamennyi alrendszer (megmunkáló, anyagmozgató, raktározó, minőségellenőrző, előkészítő folyamatok) a termelésirányító alrendszer felügyelete alatt végzi tevékenységét. Kialakulásának okai: nőtt a mozgatási és a várakozási idő aránya az átfutási időn belül nőttek a készletek rugalmatlan volt az eddigi gyártás (ábra Log. I. 505. oldal) Feltételek: a gépek NC vagy CNC jellegűek és a szerszámváltások automatikusak a gépek kiszolgálását robotok végzik rugalmas anyagmozgató rendszert igényel c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) A folyamattípusok összefüggnek a termékkel, melyet a folyamat-termék mátrix szemléltet. - Projekt jellegű folyamat: - Egyedi/kissorozat: - Szakaszos/kötegelt (batch) folyamat - Soros (line) folyamat: - Folyamatos Stratégiai kérdések A termelő berendezések térbeli elhelyezése: Űzemi belső elrendezés: Üzemek, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított térbeli elrendezése. Ezt nevezik layout-tervezésnek. Meghatározza: az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát területszükségletet dolgozói létszámot a termékátfutási időket a termék önköltségét
Cél: anyagmozgatási utak minimalizálása Anyagmozgatási útvonalak hosszát befolyásoló tényezők: Műveleti sorrendek Munkahelyek, termelő-berendezések területigénye Alkalmazott anyagmozgató gép Anyagáram intenzitás A mozgatandó anyag jellemzői Hatósági előírások A tervezés lépései: 1. A térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása (ábra: Log.I. 511. oldal) Lehet: - állandó gépfelállítású (hosszú időn át változatlan termelés esetén) - változó gépfelállítású (a termelési intervallum rövidebb) Alaptípusok: o egyedi: nincs anyagmozgatási kapcsolata más termelő berendezéssel o vonalas (soros): a munkadarab egy irányban áramolhat csak o csoportos: min. 3, max. 12 gép vesz részt a mdb. Megmunkálásában. A gépek két sorban helyezkednek el, a mdb. Két irányba is áramolhat. o Műhelyszerű: min. 4 berendezés, nem sorban egymás mellett, kétirányú mdb. áramlás lehetséges 2. Elvi elrendezési terv készítése 3. Végleges terv elkészítése Ha a gyártási folyamatokat időbeli lefolyásuk szerint csoportosítjuk, akkor szakaszos, illetve folyamatos gyártásról beszélhetünk. Push vagy Pull rendszer? A termelőfolyamat és a vevők közötti kapcsolat is hosszú távú kérdés. A vevőnél igény jelentkezik, melyet kielégít a vállalat. A termelőfolyamat esetén, ha az igény a folyamat elején jelentkezik toló (nyomó) rendszerről, ha a folyamat végén, a felhasználónál jelentkezik, akkor húzó rendszerről beszélhetünk.
Push rendszernél: - a gyártó a saját ütemében állítja elő a terméket, függetlenül a felhasználás pillanatnyi ütemétől. - Leginkább a műhelyrendszerű gyártásra jellemző - Egy gyártási lépés befejezése után a teljes mennyiség átkerül a következő helyre - Gyártásközi készletek keletkezhetnek - Azt gyártják, amire szükség lesz ma még ez a gyakoribb Pull rendszernél: - A kibocsátás egy húzó jel kiadása után következik. - A gyártás üteme követi a felhasználás ütemét - Azt gyártják, amit a következő lépés igényként jelez - A végterméktől származó húzó hatás érvényesül - Azt gyártják, amire szükség van - Tipikus megvalósítása a Kanban rendszer
Előnyei: - Egyszerű Termelési logisztika II. - Önszabályozó, nincs szükség ütemadóra - Tetszőleges tételnagyságok - Minimális gyártásközi készletek Készletre gyártás vagy rendelésre gyártás? 1. készletre gyártás: Tömegtermékeknél, hasonló vevői igények esetén.(pl.: Suzuki, VW). 2. rendelésre gyártás: Ha a vevői igények egyediek, nehézkes és gazdaságtalan a készletezés, (pl.: Rolls Royce). További stratégiai megfontolás tárgya lehet még az összpontosítás/diverzifikáció, valamint a vertikális integráció (alapanyagoktól egészen a késztermékig mi állítsunk elő mindent, vagy félkésztermékekből gyártsunk) kérdése is (make or buy).
Make or buy döntés (termelni vagy vásárolni) Célja: a vállalat karcsúsítása a gyártási mélység csökkentése (összköltségek csökkentése érdekében) Előnye: Az állandó költségek egy része teljesítménytől függő változó költséggé alakul át. A make mellett szóló okok: folyamatos minőség-ellenőrzés biztosítható saját know-how titokban tarthatók az új fejlesztések a piacon nincs megfelelő beszállító a gyártási mélység növelésével, nő a vállalt önállósága nincsenek a beszállítással problémák (kockázat csökken) javul az eszköz és létszám kapacitás kihasználtság csökkenthető az adóköteles nyereség (beruházás miatt) nincs üzemen kívüli szállítási, csomagolási költség nincs szállítási idő rugalmas A buy mellett szóló okok: a specializálódott termelő magas színvonalat tud biztosítani több beszállító bekapcsolásával csökkenthető a kockázat kisebb a kockázat egy estleges rossz fejlesztés esetén van reklamációs lehetőség megszüntethetők a szűk keresztmetszetek elkerülhető a speciális eszközök alacsony kapacitáskihasználtsága nem kell beruházás a figyelem és a pénz a saját termelésű alkatrészekre fordítódhat kisebb az önköltség a specializálódott termelőnél alacsony raktározási költség igény szerinti lehívás a beszállítótól
A Make or Buy döntés folyamata: 1. Első lépésben azt kell eldönteni, hogy egy adott alkatrészt külső forrásból szerezzünk be (Buy), vagy magunk készítsük el (Make) (Log.I. 428. oldal) 2. Második lépésben azt, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatrész esetén érdemes-e valamennyi gyártási folyamatot a vállalaton belül végezni. (Log.I. 429. oldal) Gyártástervezés, Aggregált tervezés Célja: Határidők pontos betartása Nagy és egyenletes kapacitáskihasználás Rövid átfutási idők biztosítása Alacsony készletszint Nagy rugalmasság Alacsony költségek Tervezési biztonság növelése Tervezési időhorizontok: Rövidtáv Középtáv Hosszútáv < 2 hónap 2-12 hónap > 12 hónap Munka ütemezés Létszám Üzemelhelyezés Tételnagyság tervezés Készletek Üzemelrendezés Gépterhelés tervezése Alvállalkozók Termékterv volumen Munkarendszer Stratégiai partnerek Az aggregált tervezés középtávon történik és célja az igények és a termelési lehetőségek költségkímélő módon történő összehangolása! Célja: Az alul- és túlterhelés minimális értéken tartása
A kapacitás feleljen meg az igényeknek Probléma: Az előrejelzett igények nem a gyártási lehetőségeknek megfelelően alakulnak. Megoldási lehetőségek az aggregált tervezésen kívül: Igények megváltoztatása 1. Árképzés változtatása (kihat a keresletre) 2. Reklám 3. Korai teljesítés: 4. Késői teljesítés 5. Új igény biztosítása Gyártási kapacitás változtatása 1. Humán erőforrás létszámának változatása 2. Túlóra 3. Részmunkaidős munka 4. Munkaidő csökkentés, szabadságolás 5. Készletépítés Lényege: 1. az egyes időszakokban előrejelzett igényeket időben összeadjuk, halmozzuk 2. a hasonló termékeket összevonjuk (aggregáljuk) 3. meghatározzuk a szükséges mennyiségeket, készleteket, beszerzést Az aggregált tervezés vonatkozhat: termékre (pl. vonalas füzet) termékcsaládra (pl. azonos méretű füzetek) terméktípusokra: a hasonló termékcsaládok csoportja Gördülő időtáv (rollírozó): Az aggregált tervezésre jellemző. Lényege: hogy a következő időszak tervét nem az adott időszak végén, hanem korábban készítik.
Az aggregált tervezés feladatai: Termelési logisztika II. Gyártási programtervezés: az értékesítési folyamat határozza meg (előrejelzések alapján) a termék fajtáját, mennyiségét és időbeliségét. Mennyiségi tervezés: meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet Bruttó anyagszükséglet: Elsődleges: előre jelzett végtermék mennyiség Másodlagos: a végtermékek előállításához szükséges nyersanyagok, alkatrészek mennyisége. Anyagnorma az az egységnyi anyag, amely az adott termék előállításához szükséges. Az anyagnormáknak három különböző fajtája létezik: Nettó anyagnorma: az elméleti, tisztán felhasznált anyag menynyisége (veszteségmentesen). Bruttó anyagnorma: beletartozik a felhasználási hulladék is (de a selejt nem) Beszerzési anyagnorma: nemcsak a felhasználási hulladékot, hanem a betervezett selejtet és a várható hiányt, a rossz árutárolásból eredő károkat, üzemek közötti biztonsági készletet is tartalmazza. Harmadlagos: a segéd és üzemanyagok mennyiségére vonatkozik. Nettó anyagszükséglet: bruttó anyagszükséglet - rendelkezésre álló raktárkészlet A vállalat által használt anyagszükséglet meghatározása 1. Először termékenként, késztermékenként, vagy gyártmányonként össze kell állítani az anyagigényt. 2. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beruházásoknak és a felújításoknak mekkora az anyagszükséglete, a karbantartás szükséglete, valamint mekkora a rezsianyagszükséglet.
Rezsianyagnak nevezzük a vállalkozás ügyviteléhez szükséges anyagokat (adminisztrációs anyagok, tisztálkodószerek, stb.) Az anyagszükségletek vizsgálatakor számítható egy úgynevezett kronologikus átlagkészlet, mely az adott időszak átlagos készletállományáról ad információt. Példa: A kronologikus átlagkészlet a meghatározott időszak átlagkészlete olyan módon, hogy a nyitó és a zárókészlet 50-50%-os mértékben van feltüntetve, valamint a nyitó és a záró közötti időszakok 100%-os mértékben kerülnek számításba. Zárókészletek 2007. IV. né. 2008. I. né. 2008. II. né. 2008. III. né. 2008. IV. né. 300 db 400 db 480 db 240 db 360 db Ekkor az adott raktár kronologikus átlagkészlete: Kr = (300/2 + 400 + 480 + 240 + 360/2)/4 = 362,5 db, ennyi készlet volt átlagosan negyedévenként 2008-ban, ebben a raktárban. Az anyagszükséglet további vizsgálatához anyagmérleget kell készíteni. Vizsgálni kell, hogy nincsenek-e magas igények, nagy eltérések. Az anyagmérleg adott időszakban a következőképpen írható fel: Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet Az anyagtervezést mutatószámok is segítik. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be: 1. A készletek fordulatszámát számítjuk ki. Akkor jó, ha minél nagyobb a forgási sebesség. 2. Hány napra elegendő az adott készlet: minél kisebb, annál jobb. 3. Fajlagos anyagfelhasználás mutatója: Fh= össz. anyagfelhasználás értéke vagy mennyisége a termelt termékmennyiség 4. Anyaghányad mutató: Ah=Az időszak folyamán felhasznált anyagköltség az időszak termelési értéke
5. Anyagkihasználás mutató Termelési logisztika II. Ak= A gyártmány nettó anyagfelhasználás normája. bruttó anyagfelhasználás norma Határidő és kapacitástervezés: a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni: a kezdő és befejezési időpontokat (előre időzítés, visszafelé időzítés) az időkapacitásokat gyártási sorrendet: a műveletek időbeli sorrendje Gyártási programtervezés Prognózisok Program tervezés Vevői megrendelések G Y Á R T Á S T E R V E Z É S Beszerzés,v ásárlás Határidő és kapacitástervezés Mennyiségitervezés Anyagszükséglet tervezés Átfutási idő és kapacitásigény meghatározása Raktárkészlet nyilvántartás Kapacitásidőzítés és sorrend-tervezés GYÁR- TÁS IRÁNYÍ- TÁS Rendelésindítás és ellenőrzés Rendelésfeladás Rendelés ellenőrzés
Kapacitástervezés: Termelési logisztika II. A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat). Log.II.35.oldal Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben kifejezett időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelkezésre áll. Időalapok: 1. Naptári időalap (T N ): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége. 2. Hasznos időalap (T H ): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő berendezés, a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A T H = T N -T j 3. Munkarend szerinti időalap (T MR ): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell. 4. Termelési vagy produktív időalap (T P ): a berendezés adott időszakban ténylegesen munkával töltött ideje Feladat: Log.II.37. oldal. Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges. t = idő / termékmennyiség Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek mellett időegység alatt előállítható. n = 1 / t Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható: Gép- és eszköz szükséglet Munkaerő-szükséglet Átfutási idő Kapacitás kihasználások Értékelés, elemzés, bérezés
Átfutási idők (ciklus idő): Termelési logisztika II. Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő. Fajtái: (Log.II.53. oldal) 1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kapcsolat (soros vagy párhuzamos) 2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés + tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!! 3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal) Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban ismert felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett érhető el.