A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR- 2009-0012 azonosítószámú TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en című európai uniós támogatású projekt keretében történik A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 8 A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere... 12 Hallgatói státusz... 16 Jövőkép - tanulás... 29 Jövőkép munka... 35 Intézményi kérdések... 59 Felvételi... 59 Személyes kötődés... 63 Szakmai gyakorlat... 67 Tanulmányi tájékozódás... 73 Elégedettség oktatás... 77 Elégedettség tanulmányszervezés... 82 Elégedettség iskolai szolgáltatások... 85 Elégedettség épületek... 87 Elégedettség tanulást segítő eszközök... 89 Iskolaválasztási döntés... 93 Összehasonlító eredmények... 99 2

Hallgatói Motivációs vizsgálat Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült, önkitöltős módszerrel. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmidemográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. Társadalmi-demográfiai háttér A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a normál főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán. Tízből több mint hét hallgató gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék. Hallgatói státusz Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a fővárosi PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év). A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek a fővárosi PSZK-ra. A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a fővárosi PSZK-ra járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés) az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel. Vagyis összességében kijelenthető, hogy a 3

KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően. A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban, tizedük pedig levelező rendszerben. Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen. Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során. A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében jóval magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karokon. Szakok szerint a nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt. Jövőkép - munka Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok. A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már olyan munkát állandó jelleggel, mint amit tanul, és hasonló arányban találjuk azokat is, akik csak alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen. Tízből legalább négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata a tanult szakterületén. A válaszadók szerint átlagosan 137 ezer forint egy kezdő diplomás nettó havi bér azon a területen, amit tanulnak. A válaszadók több mint fele tervezi, hogy a diploma megszerzése után hosszabb-rövidebb időre külföldön szeretne munkát vállalni. 4

A BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, további 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít, a közszférában nyolc, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne elhelyezkedni. Nonprofit szektorban és kisvállalkozásnál elhelyezkedni szándékozók aránya csupán néhány százalék. Tízből hat válaszadó teljes munkaidőben alkalmazottként szeretne elhelyezkedni, azok aránya, akik nem köteleződnének el teljes mértékben egy helyre, csupán néhány százalék. A válaszadók megítélése szerint átlagosan havonta nettó 198 ezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon meg tudjanak élni, vagyis jelentős jövedelem feszültség van a számított és az elvárt bér között. Felvételi Tízből hét válaszadó az első helyen jelölte meg azt a szakot, amire jelenleg is jár. Ezzel összefüggésben tízből közel négy válaszadó nyilatkozta azt, hogy nagyon könnyű, vagy könnyű volt bejutni a BGF-re. Személyes kötődés A hallgatók többsége inkább jól érzi magát, és inkább kötődik is a BGF-hez, egy 100 fokú skálára vetített válaszok átlaga 63, illetve 52 pont. Szakmai gyakorlat A válaszadók összességében inkább elégedettek a kötelező szakmai gyakorlatokkal, mint sem elégedetlenek. A hallgatók a leginkább a szakmai gyakorlatok hosszával voltak elégedettek, míg a legkevésbé a lehetőségek területi elosztásával, illetve a gyakorlati helyek számával és a külföldi gyakorlatok lehetőségével. A szakmai gyakorlatok megítélésében nem volt különbség azok között, akik állításuk szerint találtak megfelelő szakmai gyakorlatot maguknak, illetve akik nem találtak ilyet. Vagyis a szakmai gyakorlat megítélése nem függ az ilyen irányú közvetlen tapasztalattól. Tanulmányi tájékozódás A válaszadók kétharmada on-line tájékozódik tanulmányi ügyeivel kapcsolatban. Emellett azonban a BGF hallgatóinak többsége (80%) igényt tart a személyes tájékozódás lehetőségére is. Akik csupán telefonos vagy on-line tájékoztatási formákat vesznek 5

igénybe, azok körében is kimagasló azok aránya, akik szeretnék, ha a személyes tájékoztatás lehetősége is megmaradna. Elégedettség - oktatás A válaszadók harmada szerint, ha a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni valaki, további komolyabb specializációra, vagy továbbképzésre lenne szüksége és csupán minden ötödik hallgató gondolja úgy, hogy lényegében semmiféle további képzésre nincs szüksége. A válaszadók kilenc megadott szempont alapján értékelték az oktatás színvonalát az iskolai osztályzatoknak megfelelően. A legkevésbé a munkaerőpiac képviselőinek részvételével az oktatásban szemponttal voltak elégedettek, míg a leginkább az oktatott szakismeretek, előadások naprakészségével. Elégedettség - tanulmányszervezés Szintén értékelték a válaszadók a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásait a megadott nyolc szempont szerint. A leginkább a könyvtárral elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az intézmények adminisztrációjával, tájékoztatásával. Elégedettség iskolai szolgáltatások A válaszadók a BGF különböző szolgáltatásait is értékelték nyolc szempont szerint. A leginkább az intézmény küllemével és az informatikai szolgáltatásokkal elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé a sportolási lehetőségekkel. A legtöbb szempontot azonban csak kevesen tudták értékelni. Elégedettség épületek Az egyes karok épületeit is értékelték a válaszadók hét megadott szempont szerint. A három nagy kar épületeiben szinte mindenhol a tisztasággal voltak a leginkább elégedettek a válaszadók és a WIFI színvonalával a legkevésbé. A többi szempont változó sorrenddel a középmezőnyben mozgott. Elégedettség tanulást segítő eszközök A tanulást segítő IT, illetve egyéb eszközöket is értékelték a válaszadók a megadott kilenc szempont szerint. A leginkább a számítógép- és könyvtárellátottsággal voltak elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az infokommunikációs eszközök alkalmazásával az oktató- 6

hallgató kapcsolattartásban és számonkérésben, a konzultációs lehetőségekkel, valamint a jegyzetellátottsággal. A hallgatók infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága átlag feletti: vezetékes internettel a 84 százalékuk rendelkezik, és laptopja is van a diákok háromnegyedének. Valamilyen számítógéppel (laptop vagy asztali) a hallgatók csupán 2 százaléka nem rendelkezik, valamilyen internetkapcsolattal (vezetékes vagy mobil) pedig a hallgatók 6 százaléka nem rendelkezik. Iskolaválasztási döntés A hallgatók közel kétharmada nem bánta meg döntését: ha most jelentkezne felsőoktatási intézménybe, ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot is választaná. A válaszadók csupán 11 százaléka biztos abban, hogy a BGF-en szeretné a mesterszakot is megcsinálni, 25 százalékuk pedig valószínűleg vagy biztos, hogy nem a BGF-en. A leggyakoribb okként, amiért nem a BGF-en tervezi valaki a mesterszakot végezni, az oktatás alacsony színvonalát említették a megkérdezettek, továbbá sokan említették azt is, hogy nincs megfelelő mesterképzés. A megkérdezettek 12 százaléka gondolja nagyon jó intézménynek a BGF-et, további 45 százalékuk szerint jó intézmény. Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszok főátlaga 65 pontnak adódott. Vagyis összességében elégedettek a hallgatók a BGF-fel. 7

Módszertan Háttér A hallgatói motivációs vizsgálat a Diplomás Pályakövetési Rendszer második nagy részvizsgálata. A kutatás azt a célt szolgálja, hogy a BGF megismerje az intézményben tanulók véleményét, ami alapján szolgáltatás-fejlesztési terveit eredményesen végre tudja hajtani, valamint a felmerült problémákra megoldást tud találni. A felmérés során az összes BGF-es hallgató véleményére, elhelyezkedési és továbbtanulási motivációjára, valamint a hallgatói vélemények alakulására is kíváncsiak voltak a készítők. A kérdőív kialakításakor figyelembe kellett venni az országos központi kérdőív kérdéseit, ami kötelező jellegű az intézményre nézve. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: 1. a hallgató nemét, 2. milyen tagozatra jár a hallgató, 3. melyik karra jár a hallgató, 4. végül melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2010 március 15-i állapotokat tükrözik (nem, tagozat, kar szerint), a szakos eloszlásnál azonban a 2009- évi ún. októberi statisztikát vettük alapul (a PSZK-n belül különbséget tettünk az intézetek között is). A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a férfiak. Tagozatok szerint kisebb arányban töltötték ki az alternatív képzési formákon (levelező, távoktatás) tanulók. Karok szerint a PSZK hallgatói számarányukhoz képest nagyobb, míg 8

a KVIK hallgatói kisebb arányban töltötték ki, a KKK hallgatói pedig nagyjából számarányuknak megfelelően válaszoltak a kérdőívre. Ezzel összefüggésben szakok szerint a pénzügyi és számviteli szak hallgatói nagyobb arányban, míg a turizmusvendéglátás szakok hallgatói kisebb arányban töltötték ki a kérdőívet. A többi szak hallgatói számarányukhoz képest nagyjából hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre (1. táblázat). A súlyváltozó átlaga kicsit több mint egy lett (ezzel összefüggésben az összes megkérdezettre vonatkozó elemszám is magasabb lett a súlyozott adatbázisban: 2096). A legnagyobb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 2,05, míg a legkisebb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 0,37, vagyis az adott esetek véleményei ennyiszeresen vannak figyelembe véve a statisztikai elemzés során (2. táblázat). Ennek megfelelően a 3. táblázatban mutatjuk a súlyozás alapját képező változók szerinti súlyátlagokat. Az elemzésben az üzleti szakoktató szakra járók véleményeit a visszaküldött kérdőívek alacsony elemszáma miatt külön nem közöltük (természetesen az aggregált eredményekben benne vannak). 9

1. táblázat: A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N, összes megkérdezett % súlyozatlan súlyozott N % % N % % nem férfi 533 25,6 25,9 673 32,1 32,5 nő 1522 73,1 74,1 1399 66,7 67,5 válaszhiány 28 1,3 24 1,1 tagozat nappali 1648 79,1 79,9 15 72,6 73,2 levelező 107 5,1 5,2 158 7,5 7,6 távoktatás 308 14,8 14,9 398 19,0 19,2 válaszhiány 20 1,0 19 0,9 képzési BGF-KKK 473 22,7 24,9 506 24,1 26,6 helyek BGF-KVIK 404 19,4,3 634 30,3 33,4 BGF-PSZK-BP 869 41,7 45,7 625 29,8 32,9 BGF-PSZK-SA 51 2,4 2,7 48 2,3 2,5 BGF-PSZK-ZA 104 5,0 5,5 88 4,2 4,6 válaszhiány 2 8,7 195 9,3 szak kereskedelem és marketing 253 12,1 15,5 307 14,6,8 kommunikáció és médiatudomány 38 1,8 2,3 47 2,3 2,9 nemzetközi gazdálkodás 257 12,3 15,7 250 11,9 15,3 turizmus-vendéglátás 249 12,0 15,3 343 16,4,0 üzleti szakoktató 1 0,0 0,1 23 1,1 1,4 emberi erőforrások 61 2,9 3,7 42 2,0 2,6 gazdálkodási és menedzsment 244 11,7 15,0 7 10,4 13,3 pénzügy és számvitel 529 25,4 32,4 405 19,3 24,8 válaszhiány 451,7 462 22,1 összesen 2083 100,0 100,0 2096 100,0 100,0 2. táblázat: A súlyváltozó statisztikai jellemzői N 2083 átlag 1,006223 szórás,6688394 súly alsó 2,5 %-a,373420 súly felső 97,5%-a 2,045966 10

3. táblázat: A súlyváltozó átlaga és szórása a súlyozás alapját képező változók szerint súly változó átlaga szórása nem férfi 1,263 0,574 nő 0,919 0,680 tagozat nappali 0,923 0,697 levelező 1,475 0,405 távoktatás 1,293 0,393 képzési helyek BGF-KKK 1,069 0,354 BGF-KVIK 1,570 1,111 BGF-PSZK-BP 0,720 0,337 BGF-PSZK-SA 0,935 0,351 BGF-PSZK-ZA 0,843 0,420 szak kereskedelem és marketing 1,3 0,416 kommunikáció és médiatudomány 1,245 0,409 nemzetközi gazdálkodás 0,972 0,264 turizmus-vendéglátás 1,376 0,324 üzleti szakoktató 22,848 emberi erőforrások 0,696 0,261 gazdálkodási és menedzsment 0,890 0,435 pénzügy és számvitel 0,765 0,407 11

A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere Mindenekelőtt megnéztük, hogy a visszaküldött kérdőívek alapján milyen kép rajzolódik ki a BGF hallgatóinak társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A nemi arány az alábbi 4. táblázatban nem releváns, mivel ezt súlyozási szempontként vettük figyelembe, ha megnézzük a súlyozás előtti nyers adatokat, azt látjuk, hogy a BGF hallgatóinak nemi összetételéhez viszonyítva is kevesebb férfi küldte vissza kérdőívet, mint amennyi nő. A nyers, súlyozatlan mintában ez az arány 26 százalék. (Ez egyébként nem meglepő: az ilyen típusú felméréseken való részvételi szándék általában magasabb a nők körében.) A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a normál főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán (4. táblázat). 4. táblázat: hallgatók - nem, korcsoport és településtípus szerint - N, %, érdemben válaszolók % N % % nem férfi 673 32 33 nő 1399 67 68 válaszhiány 24 1 korcsoport 19-20 évesek 333 16 19-22 évesek 657 31 38 23-25 évesek 367 26-29 évesek 153 7 9 legalább 30 évesek 225 11 13 válaszhiány 361 17 településtípus Budapest 702 34 34 megyeszékhely, megyei jogú város 419 20 20 egyéb város 525 25 25 község 416 20 20 külföld 34 2 2 összesen 2096 100 100 A hallgatók közel fele a közép-magyarországi régióból érkezik, a többi régió többé-kevésbé egyenletesen képviselteti magát (5. táblázat). 12

5. táblázat: hallgatók - régió és megye szerint - N, % régió megye N % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 82 4 Heves 70 3 Nógrád 61 3 régió összesen 3 10 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 40 2 Jász-Nagykun-Szolnok 55 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 72 3 régió összesen 166 8 Dél-Alföld Bács-Kiskun 86 4 Békés 29 1 Csongrád 28 1 régió összesen 143 7 Közép-Magyarország Budapest 693 33 Pest 337 16 régió összesen 1032 49 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 63 3 Fejér 77 4 Veszprém 46 2 régió összesen 6 9 Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 85 4 Vas 53 3 Zala 80 4 régió összesen 8 10 Dél-Dunántúl Baranya 34 2 Somogy 55 3 Tolna 16 1 régió összesen 104 5 külföld 34 2 Tízből több mint hét hallgató valamilyen (hagyományos, illetve nem hagyományos) gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a gimnáziumokból az országos átlagnál jóval nagyobb arányban érkeznek hallgatók, mivel országosan valamivel többen szereznek szakközépiskolai típusú képzésben érettségit, mint gimnáziumiban (6. táblázat). Ezen belül is kimagaslik a nem hagyományos gimnáziumból érkezők aránya. 13

6. táblázat: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? - N, %, érdemben válaszolók % iskolatípus ebből N % % hagyományos gimnázium 790 38 38 nem hagyományos 6 osztályos gimnázium 222 11 11 gimnázium 8 osztályos gimnázium 159 8 8 kéttannyelvű középiskola 283 14 14 nemzetiségi gimnázium 28 1 1 összesen 693 33 33 szakközépiskola technikum 17 1 1 szakközépiskola 586 28 28 összesen 602 29 29 egyéb iskolatípus* 0 válaszhiány 0 *Egyéb említések: dolgozók szakközépiskolája (1 db), esti iskola, felnőttek gimnáziuma (2-2 db), külföldi szakközépiskolában szerzett érettségi (6 db) Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik. Míg a normál főiskolai éveikben járók esetében magasabb a nem hagyományos gimnáziumból érkezettek aránya (1. ábra). 1. ábra: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1728 19-20 évesek 46 40 14-22 évesek 36 42 22 23-25 évesek 30 38 32 26-29 évesek 31 48 legalább 30 évesek 44 6 50 0% 20% 40% 60% 80% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A BGF hallgatóinak 12 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú szakképzés keretében szerzett végzettséggel, míg további 9 százalékuk valamilyen felsőfokú diplomával is (nagy többségük ezt szintén a BGF-en szerezte korábban) (7. táblázat). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a diplomaérett korcsoportban már a válaszadók 40-46 százalékának van valamilyen felsőfokú végzettsége. 14

7. táblázat: van-e már valamilyen egyetemi, vagy főiskolai diplomája, végzettsége? igenek, N, % N % hagyományos egyetemi 48 2 hagyományos főiskolai 86 4 felsőfokú szakképzés 247 12 Bachelor képzés 59 3 egységes és osztatlan képzés 2 0 mesterképzés 6 0 doktori képzés 3 0 egyéb 7 0 legalább egyféle van 506 15

Hallgatói státusz Az 8. táblázat karok szerint mutatja a súlyozott minta karok szerinti eloszlását. A legnépesebb kar a PSZK, melyet a KVIK és a KKK követ. A PSZK intézetei közül természetesen a fővárosi a legnagyobb. 8. táblázat: melyik intézményben, karon tanul? N, % N % %* BGF - Külkereskedelmi Kar (BGF-KKK) 506 24 27 BGF Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGF-KVIK) 634 30 33 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF-PSZK) 761 36 40 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Intézet (BGF-PSZK-BP) 625 30 33 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézet (BGF-PSZK-SA) 48 2 3 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézet (BGF-PSZK-ZA) 88 4 5 válaszhiány 195 9 *érdemben válaszolók, összes megkérdezettre vetítve A megkérdezettek közel 10 százalékának van legalább egy korábbi BGF-es abszolutóriuma, a többiek jelenleg elsődiplomások a BGF-en. Ez is mutatja, hogy a hallgatók egy jelentős része szívesen csinálja másoddiplomáját is a főiskolán. Társadalmi-demográfiai változók szerint az életkort kivéve nem találtunk szignifikáns különbségeket a tekintetben, hogy kik szereznek második diplomát is a főiskolán. Akik már végzettséget szereztek, azok a legtöbben a budapesti pénzügyi karon tették, míg másodjára a külkereskedelmi karon (2. ábra). Azoknak ötöde, akik rendelkeznek valamilyen felsőfokú végzettséggel, egy BGF-es abszolutóriummal biztosan rendelkeznek. 16

2. ábra: melyik intézményben, karon szerzett végzettséget? azok körében, akik szereztek már BGF-es abszolutóriumot, %, N=201 BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA 5% 4% 17% 24% 44% 53% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Jellegzetes és markáns eltérések a nemek arányában a karok között nincsenek. Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év) a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség ebben a tekintetben. A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A fővárosban és megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek inkább a PSZK-t választják. A PSZK vidéki intézeteinek hallgatói közül budapesti alig, ellenben kistelepülésen lakó jóval nagyobb arányban található. Régiók szerint számottevő különbségeket a dunántúli régiók szerint találtunk: a közép-dunántúliak a PSZK-ra, a nyugatdunántúliak a KVIK-ra, míg a dél-dunántúliak a KKK-ra járnak nagyobb valószínűséggel (meg kell jegyezni azt is, hogy az észak-magyarországi BGF hallgatók fele jár pénzügyi és számviteli karra). A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása eléggé egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a PSZK-ra (különösen a zalaegerszegi intézetbe) járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés), az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel (3. ábra, 4. ábra és 9. táblázat). Vagyis összességében kijelenthető, hogy a KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően. 17

3. ábra: karok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 27 34 40 NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 30 26 30 27 24 31 22 29 28 25 24 28 23 28 31 26 29 19 39 28 29 22 31 26 13 3 29 36 35 38 37 35 31 26 28 33 38 37 34 38 40 46 30 50 66 78 65 55 50 43 36 36 51 44 32 51 41 39 31 27 41 34 35 40 41 38 37 0% 20% 40% 60% 80% 100% BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK

4. ábra: PSZK intézetek hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 82 6 12 KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola 26 64 85 80 74 82 88 70 71 73 85 84 83 92 94 94 99 89 93 99 74 9 9 5 10 9 11 13 13 1 17 2 10 9 35 1 7 9 20 8 5 1 3 3 4 2 1 12 17 5 7 2 5 0% 20% 40% 60% 80% 100% PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA 19

9. táblázat: BGF karjainak, illetve intézeteinek szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % BGF - PSZK - KKK KVIK PSZK BP SA ZA nem férfi 36 29 34 nő 64 71 66 korcsoport 19-20 évesek 23 25 16 17 12 14-22 évesek 40 54 27 27 37 26 23-25 évesek 19 42 23 26-29 évesek 9 1 12 12 2 legalább 30 évesek 10 23 25 7 20 településtípus főváros 35 37 28 33 6 megyeszékhely 22 15 26 32 egyéb város 24 26 26 26 28 20 község 13 27 24 40 47 külföld 2 2 2 2 1 régió Észak-Magyarország 9 8 13 10 75 1 Észak-Alföld 8 7 8 10 4 2 Dél-Alföld 8 7 6 7 4 1 Közép-Magyarország 48 55 44 53 9 1 Közép-Dunántúl 10 6 11 11 9 12 Nyugat-Magyarország 8 12 12 4 76 Dél-Dunántúl 7 4 4 4 6 külföld 2 2 2 2 1 középiskola hagyományos gimnázium 39 39 35 38 25 nem hagyományos 36 50 20 6 7 gimnázium szakközépiskola 24 11 47 42 69 73 diploma van 25 12 28 nincs 75 88 72 összesen 100 100 100 100 100 100 A BGF-re járók hat százaléka tanul más felsőoktatási intézményben is. Természetesen ez az idősebbekre, illetve a külföldiekre jellemző a leginkább. Karok, illetve intézetek szerint ebben nem találtunk különbségeket (5. ábra). A legtöbben BA típusú képzésben vesznek részt máshol, de magas az aránya a hagyományos képzéseken, 1 illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevőknek is (6. ábra). 1 Az adatok alapján az tűnik ki, hogy a hallgatók nem minden esetben értelmezték helyen, hogy mit jelent a hagyományos egyetemi, illetve főiskolai képzés, így ezt a megállapítást fenntartásokkal kell kezelni. 20

5. ábra: a fenti (BGF-hez tartozó) intézményeken kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben? igenek aránya ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 6% NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 1% 5% 4% 4% 5% 4% 5% 7% 7% 7% 9% 9% 10% 9% 12% 12% 15% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 6. ábra: milyen képzésben tanul más felsőoktatási intézményben azok körében, akik tanulnak, N=132 4% 2% 2% 2% hagyományos egyetemi 3% 16% 19% 38% 14% hagyományos főiskolai felsőfokú szakképzés Ba/BSc egységes és osztatlan képzés MA/MSc PhD/DLA egyéb felsőfokú válaszhiány

A kérdőívet kitöltők 98 százaléka egyszakos képzésben vesz részt, további egy százalékuk nem válaszolt a kérdésre és mindössze 24 olyan eset van, ahol többszakos képzést jelöltek. A következő eredmények így értelemszerűen az első szakra vonatkoznak. Az egyes szakokon tanulók, illetve a szakok karok szerinti eloszlását a 7. ábra és a 10. táblázat mutatja. 7. ábra: milyen szakon tanul? % 19% 23% 10% 15% 2% 12% 16% 2% kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel válaszhiány 10. táblázat: milyen szakon tanul? karok és intézetek szerint (zárójelben a teljes mintára vonatkozó arányok találhatók), érdemben válaszolók %, N=1504, 572 BGF - PSZK - KKK KVIK PSZK BP SA ZA kereskedelem és marketing 32 (9) 32 (11) kommunikáció és médiatudomány 10 (3) nemzetközi gazdálkodás 57 (15) turizmus-vendéglátás 63 (22) üzleti szakoktató 4 (2) emberi erőforrások 5 (2) 6 (5) gazdálkodási és menedzsment 1 (0) 1 (0) 34 (13) 34 (28) 26 (2) 34 (4) pénzügy és számvitel 61 (23) 60 (49) 74 (5) 66 (7) összesen 100 (27) 100 (35) 100 (38) 100 (82) 100 (7) 100 (11) Az egyes szakokra járókra eltérő társadalmi-demográfiai profilok jellemzőek. A kereskedelem és marketing szakra nagyobb valószínűséggel járnak férfiak, fővárosiak és akik nem szakközépiskolában érettségiztek. A nemzetközi gazdálkodás szakra leginkább normál főiskolai éveikben járnak a hallgatók, nem jellemzőek az idősebbek. Turizmus-vendéglátás szakra ez szintén igaz, továbbá kiemelkedő azok aránya, akik nem hagyományos gimnáziumi érettségivel érkeznek. Gazdálkodási menedzsment és pénzügy-számvitel szakon pedig az 22

idősebbek (ezzel összefüggésben, akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük) és a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak (8. ábra és 11. táblázat). 8. ábra: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele I. érdemben válaszolók % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 19 3 15 3 13 25 NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 20 16 17 23 17 15 12 11 14 22 17 22 22 15 15 23 20 23 12 2 20 19 2 1 2 3 14 3 20 2 5 11 2 11 2 22 22 2 2 3 15 17 1 3 6 1 15 24 12 6 5 2 12 3 3 4 14 17 15 14 15 4 16 17 2 14 16 20 22 2 24 13 20 24 11 17 23 20 17 28 29 4 24 27 4 23 5 20 3 24 3 3 3 20 4 14 3 3 19 3 13 19 4 34 13 11 2 3 2 17 12 3 3 52 56 9 14 16 12 11 14 2 10 47 13 14 12 13 24 19 23 34 29 32 26 24 29 23 16 36 26 30 22 12 22 16 15 0% 20% 40% 60% 80% 100% kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási menedzsment pénzügy és számvitel 23

11. táblázat: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele II. érdemben válaszolók % jelmagyarázat: 1: kereskedelem és marketing 2: kommunikáció és médiatudomány 3: nemzetközi gazdálkodás 4: turizmus-vendéglátás 5: emberi erőforrások 6: gazdálkodási menedzsment 7: pénzügy és számvitel 1 2 3 4 5 6 7 nem férfi 35 23 34 23 29 38 25 nő 65 77 66 77 71 62 75 korcsoport 19-20 évesek 20 28 27 24 13-22 évesek 40 30 49 53 41 34 24 23-25 évesek 23 35 16 19 35 16 25 26-29 évesek 6 5 5 1 10 14 legalább 30 évesek 11 10 2 25 településtípus főváros 41 48 31 37 24 31 megyeszékhely 20 17 22 27 16 egyéb város 23 17 26 25 26 30 24 község 16 19 20 11 29 27 27 külföld 1 2 1 1 1 régió Észak-Magyarország 6 6 10 9 9 15 13 Észak-Alföld 6 2 9 9 11 9 9 Dél-Alföld 9 2 11 7 7 7 6 Közép-Magyarország 57 57 44 54 46 40 47 Közép-Dunántúl 7 17 9 5 16 13 10 Nyugat-Magyarország 9 4 8 10 11 10 10 Dél-Dunántúl 6 11 8 4 5 3 külföld 1 2 1 1 1 középiskola hagyományos gimnázium 39 60 39 35 49 39 32 nem hagyományos gimnázium 44 25 40 59 30 27 17 szakközépiskola 17 15 6 35 51 diploma nincs 78 75 81 88 74 78 69 van 22 25 19 12 26 22 31 összesen 100 100 100 100 100 100 100 A felsőoktatás strukturális változásából következően a jelenlegi hallgatók 81 százaléka már BA jellegű képzésben kezdte meg tanulmányait és további 17 százalékuk kezdett hagyományos főiskolai rendszerben, legalábbis saját állításuk szerint (9. ábra). A hallgatók nyilatkozata szerint a legtöbben a PSZK-n (az intézmények között nincs eltérés), szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudomány, illetve pénzügy és számvitel szakon kezdtek még hagyományos főiskolai rendszerben (12. táblázat). Végül természetesen a 25 évnél idősebbek kezdtek a legnagyobb arányban még hagyományos képzésben, de körükben is többségben vannak a BA rendszerben kezdők (10. ábra). Ezeket az arányokat azonban árnyalja az, hogy láthatóan sokan félreértelmezték a hagyományos rendszerű képzés fogalmát. 24

9. ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait? hagyományos egyetemi 81% hagyományos főiskolai Ba/BSc egységes és osztatlan képzés 17% 1% 1% MA/MSc PhD/DLA válaszhiány 12. táblázat: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, % hagyományos főiskolai Ba/BSc karok BGF-KKK 82 BGF-KVIK 4 96 BGF-PSZK 23 77 szakok kereskedelem és marketing 13 87 kommunikáció és médiatudomány 31 69 nemzetközi gazdálkodás 11 89 turizmus-vendéglátás 4 96 emberi erőforrások 2 98 gazdálkodási és menedzsment 22 78 pénzügy és számvitel 24 76 10. ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1700 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 5 10 16 95 90 84 26-29 évesek legalább 30 évesek 45 49 55 51 0% 20% 40% 60% 80% 100% hagyományos főiskolai Ba/BSc 25

A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban (11. ábra). A KVIK-en csak nappali tagozatos hallgató válaszolt a kérdőívre, a KKK-n pedig bár a nappali képzésben részt vevők vannak többségben, de a levelező tagozatra járók aránya is jelentős (27%). A PSZK-n szintén a nappali képzésben részt vevők vannak többségben (56%) legalábbis a kitöltők körében. Adatainkból úgy tűnik, Salgótarjánban kevésbé népszerű a távoktatási képzés, mint akar más intézeteiben. Akik tanulnak más felsőoktatási intézményben is, azok nagyobb valószínűséggel választanak nem nappali rendszerű képzést (13. táblázat). 11. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? összes megkérdezett 73% nappali levelező 19% 8% távoktatás válaszhiány 1% 13. táblázat: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, % nappali levelező távoktatás karok BGF-KKK 73 27 1 BGF-KVIK 100 BGF-PSZK 56 44 intézetek PSZK-BP 54 46 PSZK-SA 81 19 PSZK-ZA 55 46 szakok kereskedelem és marketing 81 1 kommunikáció és médiatudomány 64 36 nemzetközi gazdálkodás 87 13 turizmus-vendéglátás 100 emberi erőforrások 100 gazdálkodási és menedzsment 72 1 28 pénzügy és számvitel 51 49 képzési szint hagyományos főiskolai 42 15 43 Ba/BSc 80 6 14 tanul-e más felsőoktatási intézményben igen 61 15 24 nem 74 7 19 26

A fiatalok körében a nappali tagozatú képzés szinte kizárólagos. A 23-29 éves korosztályban jelennek meg az alternatív képzési formák, míg 29 év felett csak elvétve találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak. A megyeszékhelyeken lakók körében az átlagosnál nagyobb arányban találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak, míg a külföldiek körében az átlagnál jellemzőbbek az alternatív képzési formák. Az észak-alföldiek és a nyugatdunántúliak nagyobb valószínűséggel járnak nappali tagozatra, míg a dél-dunántúliak az átlaghoz képest az alternatív képzési formákra. A nem hagyományos gimnáziumban érettségizettek járnak a leginkább nappali tagozatra, míg a szakközépiskolában végzettek körében többségben vannak az alternatív képzési formákat preferálók. Végül, akiknek van már valamilyen képzettsége (diploma, felsőfokú szakképzés) az természetesen az alternatív képzési formákat részesíti előnybe (12. ábra). A válaszadók 29-29 százaléka az első, illetve a végzős évfolyamra jár, míg 41 százaléka a köztes évfolyamok valamelyikére. (1% nem válaszolt). 27

12. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? a hallgatók szociodemográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 73 8 19 NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 2 19 19 46 51 59 25 75 72 71 81 74 70 77 79 77 71 70 79 70 75 79 82 99 95 91 10 79 15 56 7 7 8 8 8 5 7 8 8 9 3 17 8 39 7 5 14 23 27 36 4 16 1 23 13 13 16 14 17 4 5 14 0% 20% 40% 60% 80% 100% nappali levelező távoktatás 28

Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen (13. ábra). 13. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? 44% igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem 20% 30% válaszhiány 5% 1% Leginkább a fiatalokra jellemző, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, és a legkevésbé a 26-29 évesekre. Karok szerint a KKK-ra járókra jellemző a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, míg a PSZK-ra járókra a legkevésbé (a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség). Szakok szerint az emberi erőforrás szakra járók körében a legmagasabb a hajlandóság egy újabb felsőfokú tanulmány megkezdésére, míg a pénzügy és számvitel szakra járókra a legkevésbé. A nappali tagozatra járók nagyobb valószínűséggel terveznek újabb felsőfokú tanulmányokat, mint az alternatív képzési formákban tanulók. Végül a végzősök fejében fordul meg a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba kezdjenek (14. ábra). 29

14. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 45 30 5 KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes 23 23 17 19 24 20 17 23 30 25 19 20 16 22 13 15 16 25 19 39 50 44 46 33 40 40 42 44 47 42 39 43 40 45 41 47 46 43 46 41 46 46 48 25 30 30 37 35 34 29 27 29 34 30 23 25 34 22 35 36 28 39 36 33 23 34 2 3 7 11 7 8 4 3 6 6 5 2 3 5 1 8 4 3 9 5 5 6 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. Elég magas azonban a különböző szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, illetve vállalat által tervezett tanfolyamot, tréninget tervezgetők aránya (14. táblázat). 30

14. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említések és említők aránya %, N (több válasz is lehetséges volt) említések említők N % % vállalat által szervezett tanfolyam, tréning 225 10 17 egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés 100 5 8 felsőfokú szakképzés 4 10 16 szakirányú továbbképzés 235 11 Bachelor képzés (BA/BSc) 279 13 egységes és osztatlan képzés 20 1 2 mesterképzés (MA/MSc) 951 44 71 doktori képzés (PhD/DLA) 80 4 6 szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 40 2 3 egyéb 32 2 2 összesen 76 100 163 válaszhiány 1 Az összes életkori kategóriában a mesterképzést tervezők vannak abszolút többségben, a második helyen a legfiatalabbak a további BA képzéseket, a 23-25 évesek a vállalatok által szervezett tanfolyamokat, a legidősebbek pedig szakirányú továbbképzéseket preferálják. A többi karhoz képest jóval alacsonyabb a PSZK hallgatóinak mesterszakon való tovább tanulási vágya, de az igaz, hogy itt is messze ez a legnépszerűbb további tanulási terv. A PSZK intézetei között a mesterképzésen való részvételt tervezők aránya Zalaegerszegen a legalacsonyabb (54%). A kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakra járók körében a legmagasabb a mesterképzést tervezők aránya. Érdekes, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók között arányaiban sokan terveznek felsőfokú szakképesítés megszerzését. A nappali tagozaton tanulók inkább terveznek mesterképzésen részt venni, mint az alternatív képzési formákra járó hallgatók, továbbá a végzős évfolyam tagjai tervezgetik a leginkább, hogy tovább folytatják tanulmányaikat mesterképzésen (15. ábra). 31

15. ábra: milyen képzésben akar majd részt venni? azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említők, súlyozatlan % (több válasz is lehetséges volt) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 17 8 16 71 6 2 KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZAK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes 10 9 19 39 15 7 15 15 26 9 14 14 6 17 13 13 17 7 15 29 12 23 7 17 17 23 13 9 15 16 27 14 7 16 20 17 13 7 17 19 17 19 7 11 19 15 16 8 10 29 20 20 8 15 19 26 19 6 40 24 23 7 20 12 10 14 28 12 6 16 5 27 14 17 17 8 15 13 24 9 17 24 12 8 16 16 24 29 3 16 13 9 14 7 19 7 13 16 8 17 26 9 14 19 34 14 65 41 78 7 2 71 6 3 58 9 9 69 3 7 3 77 6 3 74 7 2 64 6 3 65 6 3 65 10 54 6 3 78 9 2 26 64 3 79 8 3 68 3 69 7 3 69 2 2 64 6 4 75 6 2 59 6 5 61 6 3 67 6 1 77 5 3 70 8 3 0 50 100 150 200 vállalat által szervezett tanfolyam, tréning felsőfokú szakképzés Bachelor képzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés szakirányú továbbképzés egységes és osztatlan képzés doktori képzés (PhD/DLA) egyéb 32

A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során (16. ábra). Ez leginkább a fiatalabbakra, a nem hagyományos gimnáziumban érettségizettekre és a nem magyar állampolgárságú hallgatókra jellemző (17. ábra). A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karon. Szakok szerint nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt (. ábra). 16. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? 72% igen nem válaszhiány 27% 1% 17. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni igenek aránya, a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 27% KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 2% 11% 16% % 19% % % 22% 23% 27% 28% 31% 26% 29% 28% 29% 30% 35% 36% 38% 47% 47% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 33

. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni igenek aránya, hallgatói státusz szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK ELSŐDIPLOMÁS BGF-ES igen nem KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes évfolyam 9% 8% 4% 13% 11% 17% 16% 27% 29% 28% 23% 26% 32% 33% 31% 37% 35% 35% 40% 39% 51% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 34

Jövőkép munka Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok (19. ábra). Háttérváltozók szerint néhány releváns különbséget találtunk csupán: az első évesek nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének elhelyezkedni, mint a végzősök. A pénzügyi karon tanulók nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének maradni, mint a KKK-ra vagy a KVIK-ra járók. Szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudományt tanulók körében a legmagasabb - valószínűleg nem függetlenül az elhelyezkedési esélyektől - a pályaelhagyást fontolgatók aránya (15. táblázat). 35

19. ábra: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? Ha nem, miért szeretne teljesen más szakterületen elhelyezkedni? igen, ezen a szakterületen nem, de a szakterülethez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen válaszhiány 1% 5% 24% 70% megváltozott a szakmai érdeklődésem 15% 9% % 58% karrierépítés szempontjából más szakterület jobb lehetőségeket kínál más szakterület jobb anyagi, egzisztenciális feltételeket kínál egyéb ok Egyéb okok: nem volt szerencsés a szakirány választás, nem indult az a szak, amire eredetileg jelentkezett, túl sokan végeznek, nem jó az oktatás színvonala, jelenlegi munkáját folytatja, más terület érdekli már. 15. táblázat: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? érdemben válaszolók, % igen, ezen a szakterületen nem, de a szakterülethez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen karok BGF-KKK 65 30 5 BGF-KVIK 67 26 7 BGF-PSZK 79 17 3 szakok kereskedelem és marketing 73 22 5 kommunikáció és médiatudomány 50 42 8 nemzetközi gazdálkodás 66 30 4 turizmus-vendéglátás 70 23 7 emberi erőforrások 76 2 gazdálkodási és menedzsment 70 27 4 pénzügy és számvitel 84 14 2 36

A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni (20. ábra). Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszokat (biztos=100 pont, valószínűleg igen=67 pont, valószínűleg nem=33 pont, biztos, hogy nem=0 pont), a főátlag 69 pontnak adódott. Az idősebbek biztosabbak abban, hogy számukra is megfelelő álláshoz jutnak néhány éven belül, mint a fiatalabbak. Karok szerint a KVIK-ra járók a legpesszimistábbak, míg a pénzügyi karra járók a leginkább optimisták különösen igaz ez a fővárosi intézet hallgatóira. Szakok szerint a turizmus-vendéglátást tanulók a legbizonytalanabbak jövőbeni kilátásaikat illetően, míg a pénzügy és számvitelt tanulók a leginkább optimisták (. ábra). Végül minél inkább a saját szakterületén akar valaki elhelyezkedni, annál biztosabb is abban, hogy fog magának megfelelő munkát találni (22. ábra). 20. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni? 61% igen, biztos valószínű nem valószínű 22% nem, biztos, hogy nem 14% válaszhiány 2% 1% 37

. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT 19-20 évesek -22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc 69 66 66 70 68 67 72 67 64 71 68 75 67 71 65 64 67 62 67 69 66 70 74 73 68 76 75 76 77 0 25 50 75 100 22. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni annak függvényében, el akar-e helyezkedni szakterületén, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 69 igen, tanult szakterületén nem, de szakterületéhez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen akar 53 63 71 0 25 50 75 100 38

Körülbelül a válaszolók harminc-harminc százaléka végzett már állandó vagy alkalmi jelleggel olyan munkát, mint amit tanul, míg tízből négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata szakterületén (23. ábra). 23. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? 29% igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam igen, de csak alkalmi munkát végeztem 28% 42% nem 1% válaszhiány Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel végzett olyan munkát, ami a tanult szakterületéhez kapcsolódik. Továbbá ez leginkább azokra jellemző még, akik szakközépiskolában érettségiztek, illetve rendelkeznek már valamilyen diplomával vagy felsőfokú szakképesítéssel (24. ábra). 39

24. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 28 30 42 KORCSOPORT 19-20 évesek 6 23 72-22 évesek 13 38 49 23-25 évesek 32 38 30 26-29 évesek 62 16 22 legalább 30 évesek 71 7 22 TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest 34 31 36 megyeszékhely, megyei jogú város 20 30 50 egyéb város 28 33 40 község 27 24 49 külföld 27 35 38 RÉGIÓ Észak-Magyarország 23 27 50 Észak-Alföld 19 33 48 Dél-Alföld 24 32 44 Közép-Magyarország 33 30 37 Közép-Dunántúl 25 25 50 Nyugat-Dunántúl 34 45 Dél-Dunántúl 32 23 45 KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium 27 27 46 nem hagyományos gimnázium 20 35 45 szakközépiskola 38 27 35 DIPLOMA van 46 27 27 nincs 23 31 47 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem A hallgatói státusz szerinti különbségeket is leginkább az életkor befolyásolja, vagyis akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük, tanulnak más felsőoktatási intézményben, alternatív képzési formákban vesznek részt, végzősök (ezek mind az idősebb korosztályokra jellemzőek), mind-mind nagyobb valószínűséggel dolgoztak már valamilyen formában a tanult szakterületükön. Szakok szerint érdekes módon a kommunikáció és médiatudományt tanulók között kiugró azok aránya, akik dolgoztak már a szakterületükön (25. ábra). 40