1 Előterjesztő: Ragályiné Hajdú Zsuzsanna tankerületi igazgató Készítette: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerülete T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 82/2014. (XII.18.) számú határozatával elfogadta 2015. évi munkatervét és ebben 2015. április havi ülésén napirendjére tűzte a Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről című előterjesztést, melynek elkészítője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fentiek alapján tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről. 1. Demográfiai mutatók, tendenciák Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország legnagyobb településszámú, második legnagyobb területű (7.248 m2) és harmadik legnagyobb népességű megyéje. A lakosság 358 településen él, melyek közül a megyeszékhely Miskolc, egyben megyei jogú város is. A többi település közül 27 városi, 9 nagyközségi, 321 pedig községi jogállású. A megye lakosságának 59%-a városokban, még a többi, 41%-a községekben él. Megye területe [km2] Miskolci Járás területe [km2] Megye településeinek száma Megye közoktatási intézménnyel rendelkező településeinek száma Miskolci Járás településeinek száma Miskolci Járás közoktatási intézménnyel rendelkező településeinek száma A megyei tankerülethez tartozó járási tankerületek száma 7248 km² 973 km² 358 db 208 db 39 db 35 db 15 db
2 Magyarország harmadik legnépesebb megyéjének lakónépessége 2011. január 1-jén 684 793 fő volt, 10%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón (országosan ezen idő alatt 2,5% volt a csökkenés). A lakosságszám 2012. január 1-re 678 261 főre csökkent. A népesség elöregedését jelzi, hogy a gyermekkorúak hányada csökken, (2001:18,9%; 2010:16,4%) míg a felnőtt korúak hányada kisebb mértékben (2001:66,7%; 2010:67,3%), az időskorúak aránya (2001:14,4%; 2010:16,4%) jelentősebb mértékben növekszik. Megyénkben az elmúlt időszakban a gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan nőtt a szociális problémával küzdő, hátrányos helyzetű családok, valamint a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek száma. A demográfiai helyzet romlott, a halálozások és a születések különbözetének romló aránya mellett számolni kell azzal a ténnyel is, hogy a népesség az elvándorlók számával tovább csökken. A megye lakossága szociális szempontokból változatos összetételű. Az országos átlagnál rosszabb a munkanélküliségi ráta és inaktivitás. Az inaktív rétegen belül igen magas azoknak aránya, akik nem rendelkeznek szakmai képzettséggel. 2. Gazdasági szektorok megoszlása, fejlettsége, jellemzői a megyében Az utóbbi 25 év előnytelen változásai (a nehézipar, a kohászat, a gépipar válsága, az állami tulajdonú nagyvállalati struktúra piacképtelensége stb.) igen kedvezőtlenül befolyásolták a megye társadalmát és gazdaságát, amivel egy időben számos, hosszútávon fennmaradó probléma jelentkezett. A gazdasági erőt főként a vegyipar, a gépipar, a környezetipar, az idegenforgalom és a logisztika jelenti, fejlődésük pedig maga után vonja az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások növekedését. Indokolt itt is kiemelni a mezőgazdaság szerepét, figyelemmel a releváns adottságokra. A nagyvállalatok egy része multinacionális befektető, melyek jelenléte, és a megyében történő maradása nélkülözhetetlen eleme a gazdasági fejlődésnek. A stabilabb gazdaság, továbbá a foglalkoztatottság növekedése szempontjából viszont fontos szerepe van a KKV-nak is. Ez a szektor jelentős részt vállal a foglalkoztatásban, a technológiai fejlesztésekben, helyismeretük és kötődésük révén pedig különösen alkalmasak a kooperációra. Mindezeket a problémákat oktatási rendszerünknek kezelni kell. A megváltozott feltételek új pedagógiai kihívásokat jelentettek és jelentenek ma is az intézményfenntartók és a nevelésioktatási intézmények számára. 3. A megye oktatási helyzetéről 2013. január 1. napjával a korábban önkormányzati fenntartásban működő intézmények állami fenntartásba kerültek.
3 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1- jétől hatályos 74. (1) bekezdése alapján az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Az állami fenntartásba kerülő köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelettel a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (a továbbiakban: KLIK) jelölte ki. A KLIK központi szerve látja el az irányítási feladatokat, a köznevelési intézményekkel kapcsolatos közvetlen fenntartói feladatait pedig a területi szervein, a tankerületeken keresztül gyakorolja. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében illeszkedve a járási rendszerhez egy megyeközponti és 15 járási tankerület jött létre. A tankerületek az illetékességi területükön (az adott járásban) ellátják az általános iskolai, a gimnáziumi, a kollégiumi, a gyógypedagógiai intézmények, az alapfokú művészeti iskolák fenntartói feladatait. A megyeszékhelyi tankerületek az illetékességi területükön a fenti feladatokon kívül, a megye területére kiterjedően látják el szakközépiskolai, szakiskolai, pedagógiai szakszolgálati és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények fenntartói feladatait. Az állami intézményfenntartónak versenyképes és hatékony oktatási rendszert kell működtetnie. Ennek érdekében az általános iskoláinknak biztos alapokat kell adni a továbbtanuláshoz, kialakítva és megerősítve a legfontosabb kompetenciákat. A középiskoláinkban végzett fiataloknak megfelelő felkészítést és pályaképet kell kapniuk, a szakmai képzésnek olyan korszerű ismereteket kell nyújtania, amit a leendő munkavállalóktól a munkaerőpiac elvár, és ami biztos elhelyezkedési lehetőséget biztosít a fiatal szakembereknek. A tehetséggondozás kiemelt szerepe mellett nagy gondot kell fordítani a hátrányok kompenzálására, a fogyatékkal élők helyzetének javítására. 3.1. Az általános iskolai nevelés-oktatási helyzete Jelenleg a megyében 58.342 tanuló 299 feladatellátási helyén vesz részt általános iskolai oktatásban, ebből 247 feladatellátási hely 2013. január 1-jétől a KLIK fenntartásába került, ezt megelőzően települési önkormányzatok, önkormányzati társulások vagy többcélú kistérségi társulások működésében voltak. Jelentős mértékű az egyházi fenntartású feladatellátási helyek aránya.
4 A megye tankerületeiben állami fenntartásban működő általános iskolák létszámadatai: Tankerület Intézmények, tagintézmények száma (db) Pedagógusok létszáma (fő) Egyéb alkalmazottak létszáma (fő) Tanulói létszám (fő) Edelényi 11+4 235 51 2345 Encsi Cigándi 10 intézmény+ 6 tagintézmény 8 székhely és 3 tagintézmény 203 61 2173 165 38 1594 Gönc 8 158.5 64 1422 Kazincbarcika 22 440 83 4973 Mezőcsát 6 104 26 867 Mezőkövesdi 18 261 51 2424 Miskolc 15 intézmény, 28 tagintézmény 836 121 8164 Ózd 14 332 38 4285 Putnoki 6+ 4 telephely 133 27 1888 Sárospataki 8 db székhelyintézmény, 4 db tagintézmény 149 30 1262 Sátoraljaújhely 8 146 44 1155 Szerencsi 12+1 251 65 2595 Szikszói 6 133 41 1364 Tiszaújváros 8 székhely intézmény, 9 tagintézmény, 5 telephely 407 170 2473 Tokaj 7 92 16 975 Általános iskolai feladatellátás helyben csak azokon a településeken nem valósul meg, ahol a tanulói létszám (osztálylétszám) nagyon alacsony lenne. Az alacsony tanulói létszámú iskolák az önkormányzatoktól átvett szervezeti formában megmaradva tagiskolaként működnek. Elsősorban az aprófalvas települési szerkezetű helyeken gondot okoz a szakos ellátottság biztosítása. Ezeken a területeken a települések közötti átjárás is nehézséget okoz, a tömegközlekedési eszközök menetrendje nem teszi lehetővé a pedagógusok áttanítását, továbbá a hiány illetve kis óraszámú pedagógusok esetén bevezetésre került a változó munkahelyen történő foglalkoztatás. Az alapfokú nevelés-oktatás során kiemelt szerep jut a képességeknek, igényeknek megfelelő választási lehetőségek megteremtésére.
5 Megyei szinten az alábbi területek előtérbe helyezése figyelhető meg: alapkészségek megfelelő szintű oktatása, anyanyelv, történelem, nemzettudat erősítése, idegen nyelvi képzés, számítástechnika, informatika, testi nevelés, sport, testkultúra fejlesztése, környezetvédelem, környezeti kultúra fejlesztése. A jövőbeni célkitűzéseink között szerepel az óvoda és iskola közötti, majd az alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése, az esetleges különbségek minél harmonizáltabb, esélyt csökkentő módon történő kiküszöbölése. - Életszerű helyzetekben végzett komplex problémamegoldás. - Probléma alapú tanulás. - Projektmódszer, amire egyéni vagy csoportmunkaként kerülhet sor. - A megfelelő tanulási szokások kialakítása és a tanulási képességek fejlesztése. A köznevelés rendszerében minden gyermeknek helye kell, hogy legyen, minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani képességeinek kibontakoztatására, személyiségének fejlesztésére. Fontosnak tartjuk a gyermekek érdekeinek előtérbe állítását, a fiatalok jó színvonalon történő iskoláztatását, képzését, a valós társadalmi feltételrendszerhez rugalmasan igazodó, korszerű oktatási-nevelési értékközvetítést biztosító általános iskolák működtetését. 3.2. Gimnáziumi oktatás helyzete A Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban található gimnáziumi feladatellátási helyek számai és az ott tanulók létszámai valamennyi fenntartó esetében (állami, egyházi, egyéb). Tankerület neve Gimnáziumi tanulók száma Gimnáziumi feladatellátási helyek száma Cigánd 53 1 Edelény 534 4 Encs 439 2 Gönc 36 1 Kazincbarcika 1017 6 Mezőcsát 212 1 Mezőkövesd 370 1 Miskolc 6919 21 Ózd 709 3 Putnok 239 1 Sárospatak 1085 4 Sátoraljaújhely 401 3 Szerencs 814 2 Szikszó 285 1 Tiszaújváros 586 2 Tokaj 337 3
Fenntartó kategória 6 Évfolyamok száma létszám a nappali rendszerű képzésben állami 4 3347 állami 5 2207 állami 6 1635 állami 8 357 egyház 4 1555 egyház 5 474 egyház 6 703 egyház 8 1067 magán 4 125 magán 5 38 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állami fenntartásban működő gimnáziumok, amelyek tiszta profilú gimnáziumokként működnek: Székhely Az intézmény neve Tanulói létszám Miskolc Avasi Gimnázium 619 Miskolc Diósgyőri Gimnázium 503 Miskolc Földes Ferenc Gimnázium 756 Miskolc Földes Ferenc Gimnázium Digitális középiskola 361 Miskolc Miskolci Herman Ottó Gimnázium 876 Miskolc Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 499 Sárospatak Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium 594 Putnok Gomba Levente Gimnázium 241
Tanulók száma Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Osztályok, csoportok száma Fő munkaviszonyú pedagógusok száma pedagógus létszám Férőhelyek száma Osztályterem/csoportszoba átlag osztálylétszám kihasználtság (%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében további intézmények ahol gimnáziumi oktatás is folyik, ezek vegyes profilú intézmények: 7 Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Sátoraljaújhely Kazincbarcika Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Encs Mezőkövesd Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Tiszaújváros Tokaj Szikszó Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző Iskola és Általános Iskola A megyében állami fenntartásban működő gimnáziumok létszámadatai 7546 1571 170 256 584 712 10281 241 29,48 73,40% A Földes Ferenc Gimnázium tevékenysége a Digitális Középiskolával, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tevékenysége a levelező felnőttoktatással egészül ki. A gimnáziumok alapvetően a továbbtanulásra, felsőoktatásba való bekapcsolódásra készítenek fel. Az egyes gimnáziumi profilok még mindig átfedéseket mutatnak, de valamennyi gimnázium felkészít közép- és emelt szintű érettségi vizsgára.
8 Továbbra is népszerűek a 6 illetve 8 évfolyamos képzések. A nagy igényre való tekintettel a 2014/2015. tanévtől kezdődően a Miskolci Herman Ottó gimnáziumban két 8 évfolyamos osztály, a Földes Ferenc Gimnáziumban két 6 évfolyamos osztály indulhatott. Az osztályok létszámát viszont 34 főben maximáltuk, így összességében nem növekedett a gimnáziumi tanulók száma. Az átlagos 30 fő alatti osztálylétszámok a vidéki kisebb gimnáziumok alacsonyabb létszámai miatt jönnek ki, de megszűnt a Miskolcon évekig jellemző 40 fő körüli osztálylétszámok kialakulása. A felvételi jelentkezési szándékok továbbra is a gimnáziumi helyek iránti igényeket tükrözik. TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK A 2013/2014. TANÉVRE ELSŐ HELYEN BENYÚJTOTT TANULÓI JELENTKEZÉSEK Ez az arány a 2014/2015-ös tanévre jelentkezésnél is hasonló volt. A megyei fejlesztési terv koncepciójában megfogalmazott a beiskolázás eltolódásának előmozdítása a szakképzés irányába a szakképzés átalakításával és a képzések vonzerejének növelésével lehetséges csak. A megye gimnáziumaira jellemző a magas színvonalú tehetséggondozás. Az iskolák számos területen képviselik megyénket. Közismereti tárgyakból minden gimnáziumunk képviselteti magát az országos versenyeken, OKTV-en és érnek el kiemelkedő versenyeredményeket. Az egyes gimnáziumok profiljából adódóan kiemelkedő eredményeket érnek el a tanulók egyes nem közismereti tárgyak versenyein is, mint pl: dráma, rajz, programozás, sport, sakk stb. A törvényi változások alapján 2015.01.01-től a megyei tankerületekhez rendelték a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 2. (4) bekezdése szerint a megyei gimnáziumok és kollégiumok fenntartását.
9 A megyeközponti tankerület az illetékességi területén működő szakképző iskolák, gimnáziumok, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat és a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmények, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények és az ilyen feladatokat ellátó többcélú intézmények tekintetében ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat, valamint a székhelye szerinti járási tankerület tekintetében ellátja a járási tankerületi feladatokat. A megyei gimnáziumok átvétele fenntartásba csak részben valósulhatott meg, mivel a KLIK SZMSZ-e még a rendelet szövegében is megtalálható feladatdelegálásról még nem került kiadásra. 3.3. A szakképzési feladatellátás helyzete A szakképzésben 2013-ban két nagy változás következett be. Az egyik változás a szakképzés rendszerének a megváltozása, a duális képzési rendszerre történő átállás, a másik pedig a fenntartásban következett be. A szakképzés rendszere a duális rendszerre áll át. A szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-12. évfolyamán nagyobb hangsúlyt kap a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás. A tanulók a 12. évfolyam végén a szakmai tantárgyból kötelező jelleggel érettségi vizsgát tesznek. A szakképzési évfolyam ennek következtében egy évvel rövidül, és a szakképesítések nagy többségében egy éves szakmai képzést követően tesznek szakmai vizsgát. Az új típusú érettségi vizsgára első alkalommal a 2016/2017. tanévben kerül sor. A szakiskolai képzés rendszere a 2+2 éves rendszerről a 3 évesre változik. A tanulók mindhárom évfolyamon tanulják a közismereti tantárgyakat is, továbbá a 9. évfolyamtól kezdődik meg a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati képzés. Az iskolai tanulmányaikat a komplex szakmai vizsgával zárják a tanulók. A duális képzés rendszere azt is jelenti, hogy a szakmai gyakorlatnak az alapozó részét, a 9. évfolyamon a tanulók az iskolai tanműhelyben töltik, a 10-11. évfolyamon gazdálkodó szervezeteknél kerül megszervezésre a gyakorlat. A tanulók két módon kerülhetnek a gazdálkodó szervezetekhez, egyrészt az iskola és a cég között létrejövő együttműködési megállapodás alapján, másrészt a tanuló (illetve gondviselője) és a gazdálkodó szervezet között létrejövő tanulószerződés alapján. Az együttműködési szerződések és a tanulószerződések létrejöttében a gazdasági kamara is közreműködik, az ellenjegyzésükkel válik érvényessé a szerződés. A gazdasági kamarának szerepe van még abban is, hogy a gazdálkodó szervezeteket minősítik, hogy rendelkeznek-e a tanulók szakmai gyakorlati oktatásához előírt feltételekkel. A szakképző intézmények fenntartásában a megyei önkormányzatok intézményfenntartói feladatában 2012. január 1. napján bekövetkezett változást követően 2013. január 1-jén következett be lényeges változás, amely alapján a 2012. évben létrejött KLIK lett az állami köznevelési intézményrendszer fenntartója. Az önkormányzatoktól és a megyei intézményfenntartó központoktól 2013. január 1. és 2013. március 31. napja között vette át az
10 intézményeket a KLIK. A szakképző iskolák jelentősebb része a KLIK Miskolci Tankerületének, kisebb része járási tankerületek fenntartásába került. A 2013. évi intézményátszervezés során az agrárágazatba tartozó szakképesítéseket oktató intézmények a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába kerültek a szakképzésről szóló 2013. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelően. Az átadást követően a KLIK fenntartásából kikerült és jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények az alábbiak: a miskolci Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola az abaújszántói Bárczay János Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium a putnoki Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. A 2014. évi intézményátszervezés során egy esetben került sor intézmény összevonásra: a Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskolából és a Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolából jött létre a Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola. Intézményszétválasztásra 4 esetben került sor: a Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumból a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskola, valamint a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumi Tagintézménye, az Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumból a Bolyai Farkas Szakképző Tagiskola, a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumból a Rózsa úti telephelye került leválasztásra. A leválasztott tagiskolákból létrejött új intézmények: a Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola, valamint az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola. Az utóbbi intézménynek két tagiskolája van: a Gábor Áron Szakképző Tagiskola, valamint (az Ózdi Árpád Vezér Általános Iskola és Szakiskolától leválasztott szakiskolai intézményegység, amelyet az Ózdi Tankerülettől vett át a Miskolci Tankerület) az Árpád Vezér Szakképző Tagiskola. A Teleki Tehetséggondozó Kollégium a Miskolci Petőfi Sándor Fiúkollégium tagintézménye lett, a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskola egyházi fenntartásba került. Megyénkben a KLIK fenntartásában 28 állami fenntartású részben vagy egészben szakképző iskola működik. Nincs állami fenntartású szakképző iskola a Cigándi, Gönci, Mezőcsáti, Putnoki és Sárospataki Tankerület területén. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek (hat tagintézménnyel működik) szakképzési feladata is van. Speciális szakiskolai képzés folyik Girincsen, Kurityánban, Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Tornanádaskán.
11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a KLIK fenntartásában működő szakképző intézmények: Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sátoraljaújhelyi Szerencsi Tiszaújvárosi Tokaji Tankerület Intézmény Laki Körzeti Általános Iskola és Szakiskola Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium* Encsi Aba Sámuel Szakiskola Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (egy tagiskolával) Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola* Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Martin János Szakképző Iskola Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola Miskolci Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Miskolci Fazola Szakképző Iskola Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola (két tagiskolával) Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (egy tagintézménnyel) Szerencsi Szakképző Iskola Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium* Tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Megjegyzés: A *-gal jelölt négy intézmény nem a megyeszékhelyi tankerülethez tartozik. A szakképzést folytató intézmények közül 2014/2015. tanév végén megszűnt a szakképzés a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző, Általános Iskolában. Jelen tanév végén megszűnik a szakképzés a Laki Körzeti Általános Iskola és Szakiskolában, továbbá a Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban a gimnáziumi nevelés-oktatás fejeződik be. A 2014/2015. tanévben a 28 szakképző iskolában a tanulói létszám az alábbi: összes tanulói létszám 18.182 fő ebből: az egyéb iskolatípus tanulói létszáma 3.201 fő ebből: a szakképzésben tanulók létszáma: 14.981 fő
12 A 28 intézményben a közalkalmazotti létszám az alábbi: pedagógus: pedagógiai munkát segítő: technikai dolgozó: összes közalkalmazott: 1.770 fő 233 fő 332 fő 2.335 fő A szakképző iskolákban oktatott szakképesítések igazodnak a gazdaság igényeihez. Mindezek mellett folyamatosan szükség van a finomabb szabályozásra. A felvehető, beiskolázható intézményi keretszámok meghatározásánál, engedélyezésénél is szükség van a fenntartói döntésre, hogy a Széll Kálmán Terv célkitűzésének megfelelően beálljon a középfokú iskolák tanulóinak az aránya. Szükség van az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére, és a területi eloszlás finomítására, amelyre az intézményrendszer egy fenntartó alá tartozása lehetőséget teremt. A párhuzamosságok kiszűrésében nehézséget okoz az a tény, hogy jelentős a nem állami fenntartású intézmények száma. A 2013/2014. tanévben bevezetésre került Köznevelési Hídprogram tovább folytatódott a jelen tanévben is. A programban három KLIK-es intézmény, a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium, az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskolája, valamint a Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája vesz részt. Ezen kívül még két intézményben, a miskolci Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskolában, valamint Sajószentpéteren az Új Esély Oktatási Központban folyik a HÍD Program. A HÍD Programban jelen tanévben tanulók száma az alábbiak szerint alakult: Program Tanulói létszám (fő) HÍD I. 0 HÍD II. 10 hónapos 37 HÍD II. 20 hónapos 1. évfolyam 88 HÍD II. 20 hónapos 2. évfolyam 67 A szakképző intézmények 2014. évi beiskolázása során a szakközépiskolákban meghirdetett 2107 férőhelyre 1452 tanuló lett felvéve, ez 69 %-os felvételt jelent. A szakiskolák által meghirdetett 1494 férőhelyre 835 fő iratkozott be (56 %). Új jelenség volt, hogy a hiányszakmaként megjelölt szakiskolai szakképesítésekre sem volt elegendő jelentkező. A 2015. évi beiskolázás meghirdetésére már úgy adtuk meg az engedélyt, hogy a tavalyi jelentkezési, beiratkozási létszámokra figyelemmel voltunk. A felvehető keretszámok meghatározásánál az is cél volt, hogy az általános iskolások jelentkezését tereljük a szakiskola felé. Gondot okoz a szakmai gyakorlati oktatás megszervezésében (a duális képzésnek való megfelelés terén) az, hogy bizonyos szakképesítések esetében a gazdálkodó szervezeteknél szűkösek a kapacitások. Kazincbarcika környékén a gépi forgácsoló szakképesítés (amely a megyében hiány szakképesítés) esetében volt kevés a szakmai gyakorlati hely, Tiszaújváros környékén a hegesztő, a központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő tanulókat nem tudták fogadni. Az egészségügyi ágazati szakképzés területén a nyári összefüggő szakmai gyakorlat
13 esetén a költségek viselésével (az egészségügyi orvosi vizsgálat, a munkaruha költségei, a tanulót megillető ösztöndíj) adódnak gondok, mert az egészségügyi, szociális és önkormányzati intézmények költségvetésében ezen tételeknek nincs meg a forrása. A szakképzés intézményrendszerének átszervezésével kapcsolatban, a fenntartói feladatokban bekövetkező változásokra vonatkozóan a főbb jogszabályi előírások megjelentek. A részleteket szabályozó jogszabályok jelenleg még előkészítés alatt állnak. A jelenleg ismert jogszabályi előírás alapján a szakképző intézmények fenntartója 2015. július 1. napjától a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve annak háttérszervezete, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal lesz. 3.4.A kollégiumi ellátás helyzete A megyében található állami fenntartásában levő tiszta profilú kollégiumok: Település Az intézmény megnevezése Kollégisták száma Max létszám Tényleges létszám Kihasználtság Miskolc Miskolc Miskolc Mezőkövesd Szerencs Karacs Teréz Középiskola Leánykollégium Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Teleki Tehetséggondozó Tagintézménye Bayer Róbert Kollégium Szerencsi Középiskolai Kollégium 181 384 181 47% 227 314 227 72% 188 335 188 56% 66 90 66 73% 63 100 63 63% A fenti kollégiumok közül a Teleki Tehetséggondozó kollégium a 2014. évi átszervezés során a Kazincbarcikai Surány Endre Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumból vált ki és lett a Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium tagintézménye.
14 A megyében található állami fenntartású nem tiszta profilú kollégiumok: Település Az intézmény megnevezése Kollégisták száma Kazincbarcika Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 70 Miskolc Miskolc Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium 294 125 Tokaj Tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 112 Encs Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 19 Tiszaújváros Tokaj Ózd Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Középiskolai Kollégiuma Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 59 240 40 Sárospatak Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium 254 A kollégiumok működtetése, ahol az önkormányzat vállalta a működtetést, ott az önkormányzat feladata. Egyedül a tokaji kollégiumot működteti a KLIK, a többit az önkormányzatok. A kollégiumok kihasználtsága többségében megfelelő és általában évek óta tartó csökkenést mutat. A kollégiumok racionalizálását továbbra is feladatnak kell tekinteni különös tekintettel a kihasználtságban sem túl jó mutatókkal rendelkező miskolci kollégiumok esetében, és a leghatékonyabb megoldásokat keresni. A kollégiumokban kivétel nélkül elmondható, hogy minden tanuló felvehető abba a kollégiumba, ahova menni szeretne. A kihasználtságon kívül a másik fő probléma a kollégiumok nagy részének infrastrukturális állapota.
15 Legrosszabb állapotban a Teleki Tehetséggondozó Kollégium épülete van, amelynek egyes részeiben sajnos méltatlan körülmények között laknak a tanulók. A teljes felújításra, ami a problémát megoldaná, a költségvetési források nem állnak rendelkezésre. Az Arany János Tehetséggondozó program megvalósításában Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziummal a Teleki Tehetséggondozó Kollégium, Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnázium a saját kollégiumával vesz részt a megvalósításban. Ózdon az Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban folyik az AJKP Kollégiumi Program. A kollégiumok működtetésével kapcsolatosan negatív visszajelzések érkeznek folyamatosan a miskolci és ózdi kollégiumok esetében. A problémák tisztázása érdekében többször is egyeztetések zajlottak az önkormányzatokkal, sajnos az elvárt eredmény nélkül. 3.5.Az alapfokú művészetoktatás helyzete A KLIK az ellátási kötelezettségeken túl gondoskodik az alapfokú művészetoktatásról, melynek feladata az egyéni képzésen alapuló tehetséggondozás. A tehetséggondozásban fontos szerepet töltenek be alapfokú művészetoktatási intézményeink, melyekben zeneművészeti, táncművészeti, képzőművészeti és színművészeti képzés folyik. Az elmúlt néhány évben a megnövekedett igény figyelembevételével került sor az alapfokú művészeti képzés megszervezésére. Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. A célok megvalósítását elsősorban a személyiségközpontú, tehetséggondozó, értékközvetítő pedagógiai munka szolgálja. Fontos elvárásnak teszünk eleget akkor, amikor köznevelési intézményeink biztosítani tudják a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a fenntartói igények kielégítése, valamint a közoktatási feladatellátás bővítése céljából. A területi feladatellátás biztosított a megye minden részén. A 16 tankerületében a növendékek 59 alapfokú művészeti iskolába, 230 feladatellátási helyen, négy művészeti ágban tanulhatnak. A megyében állami fenntartásban 29 alapfokú művészetoktatási intézmény működik, ebből 10 intézmény van a Miskolci Tankerületben. Az alapfokú művészetoktatási intézmények jellemzően több telephellyel működnek. A művészeti ágak közül a képzésben résztvevő tanulók száma alapján, legnépszerűbb a táncművészeti ág, ezen kívül kedvelt a zeneművészeti ág és kisebb érdeklődés mutatkozik a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti ághoz kapcsolódó tanszakok iránt. Alapfokú művészetoktatási tevékenységet egyre nagyobb számban vállalnak fel általános iskolák is. A középfokú képző- és iparművészeti oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg.
16 A szín- és bábművészeti képzés a legfiatalabb képzési forma a város és a megye művészetoktatási kínálatában. A megyében az alapfokú művészetoktatásban résztvevők legnagyobb százalékát az általános iskolás korú gyermekek teszik ki, képzésük az általános iskolai képzés keretein belül történik. Az általános iskolások számának csökkenése ellenére növekedett a művészeti képzésben résztvevők száma. A zeneoktatásban egyes hangszerek, tárgyak iránt az érdeklődés megnőtt, mások iránt csökkent. Legtöbben zongora tanszakon tanulnak, ezt a hangszert minden zeneiskolában tanítják. A vonós hangszerek iránt az érdeklődés csökkent. Jelentős a létszámemelkedés a furulya tanszakon. Jelentősen emelkedett a gitár és a szintetizátor tanszakon tanulók létszáma is, de a fejlesztést gátolja a szakemberek hiánya. Nagyon kevesen tanulnak népi hangszereken és jazz tanszakon. Jelentős számban vesznek részt tanulók tánc- és képzőművészeti oktatásban, egyre nő a színjátszást választó növendékek száma is. Miskolcon kívül jelenleg Kazincbarcikán és Sárospatakon folyik középfokú művészeti képzés. Az intézmények eszközellátottsága az utóbbi években javult, de még mindig nem teljes. A hangszerek állapota igen vegyes képet mutat. Még mindig kevés a jó minőségű hangszer. Az elmúlt évtized folyamán a zeneiskolák hangszervásárlási keretei, lehetőségei fokozatosan csökkentek. 3.6.Pedagógiai szakszolgálati feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013 őszén jött létre egy intézményi struktúrába illeszkedve a megye összes egykori nevelési tanácsadóját magában foglaló új Szakszolgálat. Korábban a 16 járásból kettőben nem volt intézmény, a Miskolci Tankerületben kettő működött, egy megyei szakértői bizottsággal és egy korai fejlesztő központtal. Az intézmények felszereltségben, ellátott szakszolgálati feladatok számában és szakemberellátottságban igen nagy különbségeket mutattak. 2014-ben valamennyi tankerületben működött tagintézmény, melyek között intenzív szakmai párbeszéd indult és a hiányterületeken a szakemberek járások közötti átirányításával segítik ki egymást.
17 A 2014. augusztus 31-én lezárt adatok egyes tagintézmények: szerint az alábbi esetszámokat látták el az Szakszolgálati feladat Ellátott gyermekek száma (fő) Érintett tagintézmények száma (db) Logopédia ellátás Szűrés 10421 16 Fejlesztés 4682 16 Nevelési tanácsadás 8532 16 Gyógytestnevelés 7422 12 Korai fejlesztés 86 7 Tehetséggondozás 159 3 Pályaválasztás 4205 Székhely Szakértői Bizottság vizsgált gyermekek 8818 Székhely + 16 tagint. várólistás gyermekek 2119 Székhely + 16 tagint iskolaérettségi vizsgálat 1102 16 Iskolapszichológus koordinátor 55 4 A szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben körvonalazott intézményi struktúra és szakmai keretrendszer biztosításához Borsod-Abaúj- Zemplén megyében minimálisan 468 fő pedagógus munkakörben foglalkoztatott és 51 nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársat irányoztak elő, ehhez képest minden erőfeszítésünk ellenére is, a szakember-ellátottság 44 százalékos, 232 fővel igyekszünk a túlfeszített igényt a lehetőségekhez mérten ellátni. A 2014/2015. tanév előkészítése során, a várólistákra tekintettel 38 új szakalkalmazotti státuszhelyet hoztunk létre, és a megüresedett álláshelyekkel együtt 50 szakember felvételéhez tettünk közzé álláshirdetést, melyek több mint felét nem sikerült betöltenünk. A szakemberhiány a megyeközponttól távolodva egyre nagyobb mértéket ölt, így különösen a határmenti járásokban komoly nehézségeket kell áthidalni. A szakemberhiányt 32,38 státusznyi időben foglalkoztatott óraadókkal, a meglévő szakemberek számára eseti helyettesítés elrendelésével próbáljuk áthidalni. Komoly problémát jelent, hogy a vidéki tankerületekben, a kistérségi időszakban úgy alakították ki a szolgáltatást, hogy a szakemberek bejárták a kistérség településeit, és helyben (óvodájukban, iskolájukban) nyújtottak számukra a szűréseket követően szakszolgálati terápiát a kiszűrt gyerekeknek. Az igények és az ellátás lehetősége leginkább eltérést mutat a logopédiai ellátásban. A működés folyamatos elemzése során bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló hivatali gépjárműpark kapacitásának teljes lekötése mellett is, a megörökölt gyakorlat szerint saját gépjárművel történő kiküldetés keretében heti több ezer kilométert elszámolva utaztak a helyszínre a kollégák. A kiküldetés újraszabályozása, a hivatali gépjárművek összehangoltabb
39/2014. EMMI utasításban jóváhagyott összlétszám 39/2014 EMMI utasításban jóváhagyott státusz Mindösszesen engedélyezett státusz Tankerület által összes engedélyezett státusz Tankerület által engedélyezett új státusz Betöltött státusz SZMSZ szerint engedélyezett státuszok státusz 18 használata, valamint önkormányzati gépjárművek igénylése során, a hivatali gépjárművekkel teljesített mintegy heti 15 ezer km mellett az új eljárás alkalmazásával 26 fő számára saját gépjárműhasználattal több, mint heti 7000 km teljesítését engedélyezte a Miskolci Tankerület. 3.6.1.Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két gyógypedagógiai intézmény és egységes gyógypedagógiai módszertani központ működik: egy a Miskolci Tankerületben, egy az egykori megyei önkormányzati fenntartói köréhez tartozó gyógypedagógiai intézmények integrációjával létrejött girincsi EGYMI-ben, amely fenntartói irányítását jelenleg a Tiszaújvárosi Tankerületben látják el. A hat tagintézményben speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő szakiskolai képzés, kollégium, óvoda is működik, mintegy 800 diákot látnak el, 330 fő foglalkoztatásával. Innen történik a tagintézmények közelében lévő településeken felmerülő SNI integrációt támogató utazó gyógypedagógusok koordinálása is. Az EGYMI keretében 192 órát látnak el, mintegy 900 km-es távolságot áthidalva. A Miskolci Tankerület fenntartásában működő Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI keretében 218,5 órában zajlik SNI tanulók habilitációs fejlesztése utazó szakemberek révén a miskolci járásban 251 tanuló részére. Az EGYMI munkatársainak létszámát is növeltük az elmúlt időszakban az alábbiak szerint: 2014.06.24 2014. 08..14 2014.08.31 2014.08.31 2014.11.06 gyógypedagógus 74,00 4,00 utazó 82,00 gyógypedagógus 2,00 2,00 gyógypedagógiai asszisztens 36,75 4,00 40,75 rendszergazda, iskolatitkár 112 2,00 0,50 2,50 125,25 129,04 141 A Tiszaújvárosi Tankerülethez tartozó girincsi székhellyel működő BAZ Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI valamint tagintézményei munkatársai 10 tankerületben látnak el utazó gyógypedagógusi feladatot, 192 órában, mintegy
19 850 km utazással. Ezen túlmenően a Kazincbarcikai, Edelényi, Sátoraljaújhelyi, és az Ózdi Tankerületek is kötöttek megbízási szerződéseket (utazó) gyógypedagógusokkal SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs óráinak megtartására. 3.6.2.Iskolapszichológiai ellátás megszervezése a Miskolci Tankerületben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 8 iskolát adott át úgy a KLIK-nek, hogy az intézmény állományában volt iskolapszichológus munkatárs, egy kolléga TISZK pályázatból megbízási szerződéssel látta el feladatait. A nyár folyamán a tankerület egészében megvizsgáltuk, miként tudunk eleget tenni a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletben meghatározott iskolapszichológusi létszámoknak. Az áttekintést követően a rendelkezésre álló szakemberek kapacitását a jogszabályhoz igazítottuk, létrehoztunk négy új státuszt, és a vidéki intézményekben négy fél státuszt, az óraadói szerződést közalkalmazotti kinevezéssé változtattuk. Az intézkedés révén 90 %-ban sikerült lefedni az érintett intézményekben a feladatellátást. 3.7.A pedagógiai-szakmai szolgáltatás helyzete A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat 2013-ig az 1986-ban alapított Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, a Miskolc Megyei Jogú Város által 2005-ben alapított Városi Pedagógiai Intézet, valamint a megyében működő többcélú kistérségi társulások láttak el. A pedagógiai szakmai szolgáltatás munkájának szakmai tartalmát, szervezeti kereteit jogszabályok határozzák meg, melyek az elmúlt egy-két évben, alapjaiban változtatták meg a szakmai szolgáltatás feladatait, működését. A jogszabályi kereteket a köznevelési törvény 19. -a, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet szabja meg. A megváltozott jogszabályi környezet megyénként, illetve a fővárosban csak egy állami fenntartású pedagógiai intézet működését tette lehetővé, ezzel egyidejűleg a Városi Pedagógiai Intézet megszűnt. A jogszabályi előírások alapján a pedagógiai-szakmai szolgáltatások egy részét országos szinten kell ellátni, a többi feladatot pedig megyei szinten. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások közül megyei szinten kell ellátni a szaktanácsadást, tantárgygondozást, a pedagógiai értékelést, a pedagógiai tájékoztatást, a tanügy-igazgatási szolgáltatást, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítését, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezését és összehangolását, a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetését. A Megyei Pedagógiai Intézet a jogszabályban meghatározottakon túl Akkreditált Kiváló Tehetségpont -ként működik. Az elmúlt időszakban több TÁMOP projektben vett részt, mely az oktatás minőségének fejlesztését célozza.
20 A szaktanácsadók kiválasztását amelyet eddig a pedagógiai intézet végzett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) látja el a továbbiakban, továbbá a szaktanácsadói névjegyzéket is az OFI vezeti. 3.8.Pályázati lehetőségek kihasználása Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló TÁMOP 3.1.4 B. Köznevelés az iskolában c. projekt keretében, 2014-től kezdődően, 10 milliárd Ft.- támogatásból a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egészét érintő, komplex fejlesztés valósul meg. A TÁMOP-3.1.4. B - 13/1-2013-0001 "Köznevelés az iskolában" című projekt fejlesztései öt jelentős területen zajlanak: intézményi fejlesztés, módszertani innováció, partnerség és hálózatosodás, szervezetfejlesztés, valamint rendszerszervezés. Az intézményi fejlesztés 171 nehéz helyzetben lévő iskolát támogat oktatási eszközök beszerzésével és segítő szakemberek bevonásával. Az intézményi fejlesztések első körben, 2014 májusában 26 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közoktatási intézményben kezdődnek meg 400 millió forintos forrásból. A program célja az esélyteremtés, a nehéz helyzetű iskolák diákjainak lehetőséget biztosítani a képességeikhez illeszkedő pályaválasztáshoz, boldoguláshoz. A folyamat eredményeként a napi pedagógiai munkába olyan módszerek épülnek be, amelyek segítik például az idegen nyelvek és informatika tantárgy tanulását, tanítását, valamint a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számának csökkentését, a konfliktusok kezelését, a különböző csoportok együttélését, együttműködését. Több intézményünk pályázatot nyújtott be a TÁMOP-3.1.4. C. Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem elnevezésű pályázati projekt megvalósítására. A pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van. A konstrukció céljaiban illeszkedik a Társadalmi Megújulás Operatív Program célrendszeréhez, vagyis elősegíti a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges készségek, ismeretek kialakítását, a megszerzett tudások, kompetenciák folyamatos fejlesztését. A munkaerő-piaci sikeresség érdekében cél az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, kiemelten az idegennyelv-tudás, digitális írástudás, vállalkozói-, életpálya-építési, életviteli, és egészségfejlesztési készségek, környezettudatosság és aktív állampolgárság területén. A konstrukció hozzájárul az egész napos iskolai nevelés és foglalkoztatás elterjesztéséhez, illetve a gyógypedagógiai intézményekben elérhető szolgáltatások minőségének javításához. A TÁMOP-3.3.15-13/1 A hátrányos helyzetű gyermekek önkéntes részvételének ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében című (TEIS) projektben Borsod- Abaúj-Zemplén megyéből 10 alap- és középfokú közoktatási intézmény vesz részt. A Miskolci Tankerületből alapfokú intézményként a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskolában, középfokú intézményként a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskolában zajlik a projekt.
21 A TÁMOP-6.1.2. A-14/1-2014-0001 Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával című (TIE) kiemelt projektben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 17 általános iskola vesz részt, ebből a Miskolci Tankerületből a Miskolci Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Miskolc, 2015. március 26. Ragályiné Hajdú Zsuzsanna tankerületi igazgató