Valószínűségszámítás összefoglaló



Hasonló dokumentumok
V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS KÉPLETTÁR

I. BEVEZETİ. i= 1 i= Z : Ai F és Ai Ai+ i Z : Bi F és Bi Bi+

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

Tómács Tibor. Matematikai statisztika

A Sturm-módszer és alkalmazása

Kevei Péter november 22.

FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ

Matematika Tanszék MOE (PE MIK) MMAM143VB 1 / 34

Járattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:

Feladatok és megoldások a 6. heti eladshoz

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL

Feladatok megoldással

FELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

MITISZK Miskolc-Térségi Integrált Szakképző Központ

Komputer statisztika gyakorlatok

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05

Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése

Valószín ségelmélet házi feladatok

Valószínűségszámítás

KOD: B , egyébként

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok

STATISZTIKA 1. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. alapfogalmak egy ismérv szerinti elemzés két ismérv szerinti elemzés standardizálás indexszámítás

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

18. Differenciálszámítás

Hipotézis-ellenırzés (Statisztikai próbák)

Metrikus terek. továbbra is.

Kockázati folyamatok. Sz cs Gábor. Szeged, szi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

specific (assignable) cause: azonosítható, tettenérhető (veszélyes) hiba megváltozott a folyamat

Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről.

A lineáris tér. Készítette: Dr. Ábrahám István

matematikai statisztika október 24.

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Lineáris Algebra gyakorlatok

Ftéstechnika I. Példatár

(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): ---

1. példa. 2. példa. értelemszerően. F ábra

Mátrix-vektor feladatok Összeállította dr. Salánki József egyetemi adjunktus Begépelte Dr. Dudás László és Bálint Gusztáv

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK

(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Matematika M1 1. zárthelyi megoldások, 2017 tavasz

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

Diszkrét Matematika I.

Statisztikai programcsomagok

Nevezetes függvények

Egyetemi matematika az iskolában

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti

UJJLENYOMATOK FELISMERÉSE

Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén

1. (Sugár Szarvas fgy., 186. o. S13. feladat) Egy antikvárium könyvaukcióján árverésre került. = x = 6, y = 12. s y y = 1.8s x.

Fourier-transzformáció

Miskolci Egyetem. Részbenrendezés maximális kompatibilis kiterjesztéseir l ütemezéselméleti vonatkozásokkal. PhD értekezés

A vezetői munka alapelemei - Döntéselmélet, döntéshozatal lehetséges útjai

Funkcionálanalízis az alkalmazott matematikában

V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt

Az analízis néhány alkalmazása

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,












Statisztikai alapismeretek (folytatás)

MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

Ú Ú. k -1 H = T U = dl tech 2 R'

(4) Adja meg a kontinuum definícióját! Olyan szilárd test, amelynek tömegeloszlása és mechanikai viselkedése folytonos függvényekkel leírható.

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

Minőségirányítási rendszerek 8. előadás

A közlegelı problémájának dinamikája Lotka - Volterra egyenletek felhasználásával

ADDITÍV KONVOLÚCIÓS ÖSSZEGEK SPEKTRÁLIS FELBONTÁSA

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009

2. Hatványozás, gyökvonás

Bemenet modellezése II.

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István)

Jobbra és balraforgatás

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk

5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét!

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar május 31.

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. ***************

10. Valószínűségszámítás

Vektortér. A vektortér elemeit vektornak, a test elemeit skalárnak nevezzük. Ezért a függvény neve skalárral való szorzás (nem művelet).

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

FELTÉTELES VALÓSZÍNŰSÉG, TELJES VALÓSZÍNŰSÉG TÉTELE, BAYES TÉTELE

Átírás:

Vlószíűségszámítás összefoglló I. Feezet ombtor ermutácó Ismétlés élül ülöböző elem lehetséges sorrede! b Ismétléses em feltétleül ülöböző elem összes ülöböző sorrede!... hol z zoos eleme gyorság!!...! ombácó Ismétlés élül ülöböző elemből sorred (! ( (...( (!! ülöböző elem válsztás hol em számít C! b Ismétléses ülöböző elemből elem válsztás (egy elemet többször s válszthtu hol em számít sorred ( és lehet gyobb s - él (! ( (... C! (!! Vrácó Ismétlés élül ülöböző elemből ülöböző elem válsztás tetettel válsztott eleme sorredére (! V ( (...( (! b Ismétléses ülöböző elemből elem válsztás (egyet többször s válszthtu tetettel válsztott eleme sorredére ( és lehet gyobb s -él V

xómá:! 0 0 0 0 Bomáls-tétel: ( b b b b b b 0... olomáls-tétel: (...!!...!!... hol felbotás elég cs esetre elvégez.... - szert felbotást - mde szert ombácóár meg ell éz. bomáls együtthtó tuldoság b c v v 0 0 d ( ( > 0 0 0 3 0 0 h h v v v Bomáls együtthtó Cuchy-féle tuldoság v v m m m m m v 0 0 0 hol Z m Strlg-formul: e π!

II. Feezet Eseméylgebr Teles eseméyredszer B B 0 U B I H eseméytér mely számú elem eseméyt trtlmz: Lehetséges eseméye szám: s 0 v 0 v Összetett eseméye szám: s' 3 0 Művelete eseméyeel B eseméy mg utá vo B eseméyt B és B B B és B C C b eseméy elletette B B or és cs or h és B s ugyhhoz z eseméytérhez trtoz I 0 és 0 I c B B B B ommuttív ( ( B C (( B C sszoctív d B ( B és B eseméy s beövetez B B ommuttív ( BC ( BC sszoctív e B eseméy beövetez de B em b B ( és B eseméye özül leglább z egy beövetez Borel-féle hlmzlgebr (σ -lgebr 3 tuldoság: Bármely elemée omlemeterét s trtlmzz beleértve I 0 s. Bármely és B elemée z uóát s trtlmzz. 3 Eleme bármely végtele soroztá egyesítését s trtlmzz (összegét és szorztát áltláos: I U z és feltétel meghtározz z áltláos hlmzlgebr foglmát. 3

Összefüggése B 0 és B zárá egymást b Mde oly eseméy mely em lehetetle és em elem eseméy egyértelműe felírhtó meghtározott elem eseméye összegeét. c bztos eseméy egyelő z elem eseméye összegével: I d szorzás z összedásr ézve dsztrbutív és fordítv: ( B C B C ( BC ( B( C e szorzás és z összedás demotes művelet: f 0 0 0 g I I I h I 0 De Morg-zoosságo B B áltláos l: B B ( B ( B U I Tetszőleges és B eseméyere gz z összeddór botás: ( B ( B h ( B ( B 0 l H B ( teles eseméyredszer és tetszőleges eseméy or: B B B ( ( ( I U és ( ( 0 B B ( ( 4

III. Feezet Vlószíűség olmogorov-féle xómá: I. 0 ( II. ( I de ( > I h 0 ( ( III. ( ( ( ( vlószíűség lsszus élete ( hol edvező esete szám z összes eset szám. Geometr vlószíűség élet m ( M hol M ísérlettel csoltb szób övő teles geometr lzt mértée m z eseméye megfelelő részlzt mértée. Tétele ( ( ( 0 b 0 de ( 0 0 > 0 c ( ( ( h teles eseméyredszert lot d ( B ( (B e H B or B B ( ( ( ( B ( f ( B ( ( B ( B g ocré-tétel S S S S S S S ( ( ( ( ( 3 ( S ( ( ( ( ( ( ( 3 ( ( ( < < < M M M hol 5

h Jord-tétel vlószíűsége hogy eseméyből övetez be: S S S ( S hol S S S M ( ( ( ( ( ( < ( 3 ( < < ( ( M S tetszőleges eseméye és 0 eseté S 0 M és I lm ( ( és U lm ( ( Mtvétel Vssztevés élül mtvétel Függetleül ttól hogy egyszerre vgy egyeét emeltü z elemeet. s N s ( ( N b Vssztevéses mtvétel s N s ( ( ( N hol: N terméhlmz elemee szám s seletes termée szám mt elemszám mtáb lévő seletes eleme szám s seletráy N z z eseméy mor z elemű mtáb számú seletes v Feltételes vlószíűség. eseméy beövetezésée vlószíűsége feltéve hogy B eseméy beövetezett 6. eseméy B -re votozttott feltételes vlószíűsége: ( ( B B hol ( B 0 ( B 3. feltételes vlószíűségere votozó olmogorov-xómá:

0 ( B b ( ( B B ( B c ( B ( B ( B (( B ( B mvel h B B I B I hol egymást ároét záró eseméye 4. feltételes vlószíűségere gz mde áltláos vlószíűségszámítás tétel. ( B ( B l.: B B B B ( ( ( ( 5. Vlószíűsége szorzás szbály: B B ( ( ( I Teles vlószíűség tétele ( ( ( ( 3 ( ( B ( B ( B ( B ( B ( B ( B ( B hol Byes-tétel ( B B B B teles eseméyredszert lot és ( B 0 (. ( B ( B ( B ( B ( B B B hol teles eseméyredszert lot ( B 0 ( ( 0 tetszőleges eseméy Eseméye függetlesége. ét eseméy függetle h ( B ( ( B b ( B ( c ( B ( B. bztos eseméy és lehetetle eseméy mde más eseméytől függetle. 3. H és B eseméye függetlee egymástól or függetlee és B b és B c és B 7

eseméye s. 4. z eseméye ároét függetlee h mde -re feáll: ( ( ( ( 5. z eseméye telese függetlee h özülü bárhogy ( válsztv számú eseméyeet ezere feáll: ( ( ( ( 6. teles függetleséghez szüséges övetelméye szám: 7. H eseméye (telese függetlee or függetlee zo z eseméye s melyeet ezeből úgy yerü hogy özülü éháyt (ár mdet omlemeterüel cserélü. 8. H eseméye (telese függetlee or vlószíűsége hogy özülü leglább z egy beövetez: ( ( ( ( vlószíűséggel öveteze be: 9. H fet eseméye ugyzzl ( ( ( 0. H eseméye (telese függetlee or vlószíűsége hogy özülü otos számú övetez be: ( (. Függetle ísérlet: ( ( ( ( 3. Beroull-tétel számú függetle ísérlet eseté h mde ísérletél z érdeel hogy ( vlószíűségű eseméy megvlósul-e vgy sem or vlószíűsége hogy eseméy otos -szor övetez be: ( ( 8

IV. Feezet Bevezetés vlószíűség változó elméletébe Eloszlásfüggvéy. F ( x ( ξ < x ( < x < hol x tetszőleges vlós szám. Tuldoság: Mooto övevő zz x < x F( x < F( x b Blról folytoos zz tetszőleges helye F( lm F(x c F( lm F( x 0 és F( lm F( x x x x 0 3. Mde fet ellemzőel bíró függvéy tethető egy vlószíűség változó eloszlásfüggvéyée 4. Dszrét vlószíűség változó eloszlásfüggvéye lécsős függvéy. ( 4. H F x ξ vlószíűség változó eloszlás függvéye és < b or ( ξ < b F( b F( 5. H z F( x eloszlásfüggvéy z ξ 6. H ξ folytoos vlószíűség változó or ξ b < ξ b < ξ < b ξ < b x helye folytoos or ( 0 ( ( ( ( Sűrűségfüggvéy. f ( x F' ( x. Tuldoság: f ( x 0 mdeütt hol értelmezve v. b F( x c f ( x x f ( t dx dt d ( < b f ( ξ x dx b 3. Mde oly emegtív f ( x vlós függvéy mely ( tervllumo tegrálhtó és eleget tesz f ( vlószíűség változó sűrűségfüggvéyée tethető. x dx egyelősége egy Várhtó érté. Dszrét vlószíűség változó várhtó értée: ξ lehetséges értée x x és z ehhez trtozó vlószíűsége redre és or ξ várhtó értée: ( M ξ x 9

h ez végtele sor bszolút overges zz x. Folytoos vlószíűség változó várhtó értée: ξ sűrűségfüggvéye f x or ξ várhtó értée: ( ( xf ( x M ξ dx h ez z tegrál bszolút overges zz f ( x overges x dx overges 3. H z bszolút overgecár tett rtérumo em telesüle or ξ -e cs várhtó értée 4. H ξ tetszőleges vlószíűség változó or η ξ bξ c várhtó értée: feltéve hogy ( ( η ξ bξ c M ( ξ bm ( ξ c M M η létez. Szórás. D( ξ M ( ξ M ( ξ h ξ -e és ( ξ M ( ξ. Szóráségyzet: D ( ξ M ( ξ M ( ξ ( ( ξ M ( ξ ( M ( ξ M ( ξ M ( ξ D 3. H η ξ b hol és b tetszőleges vlós számo or: ( η D( ξ b D( ξ D -e v várhtó értée 4. H ξ lehetséges értée és eze mdegyét egyelő vlószíűséggel vesz fel or: M ( ξ D ( ξ Várhtó eltérés d( ξ M ( ξ M ( ξ h M ( ξ létez b d( ξ D( ξ c H ξ b η or d ( ξ b d( ξ 0

V. Feezet Nevezetes vlószíűségeloszláso Dszrét vlószíűség változó eloszlás rtersztus eloszlás: Lehetséges értée: 0 és Vlószíűségeloszlás: (ξ (ξ 0 Várhtó értée: M ( ξ Szóráségyzete: D ( ξ q ( b Hergeometr eloszlás:. Lehetséges értée: 0 3 s N s. Vlószíűségeloszlás: (ξ ( N N N( vgy (ξ N hol: N vzsgált dolgo drbszám s bzoyos tuldosággl bíró eleme szám mt elemszám mtáb lévő bzoyos tuldosággl bíró eleme szám 3. Várhtó értée: M ( ξ 4. Szóráségyzete: ( c Bomáls eloszlás:. Lehetséges értée: 0 3. Vlószíűségeloszlás: 3. Várhtó értée: M ( ξ 4. Szóráségyzete: D ( ξ q d Geometr eloszlás. Vlószíűségeloszlás: ξ x q N D ξ q hol q és N (ξ ( ( hol q ( ( (. Várhtó értée: M ( ξ 3. Szórás: D( ξ e osso-eloszlás q q s N

. Lehetséges értée: emegtív egésze λ λ. Vlószíűségeloszlás: ( ξ e ( és λ >! 3. Várhtó értée: M ( ξ λ 4. Szóráségyzete: ( ξ λ f Dszrét egyeletes eloszlás D. Vlószíűségeloszlás: ( ξ x (. Várhtó értée: M ( ξ 3. Szóráségyzete: ( D ξ x x x Folytoos vlószíűség változó eloszlás Egyeletes eloszlás 0 h x x. Eloszlásfüggvéye: F( x h < x b b h b < x h < x < b. Sűrűségfüggvéye: f ( x b 0 ülöbe x x b b 3. Várhtó értée: M ( ξ b 4. Szórás: D( ξ 3 b Normáls eloszlás. Eloszlásfüggvéye: F( x. Sűrűségfüggvéye: f ( x x m F x Φ σ 3. ( x ( tm σ σ π e ( xm σ dt e σ π m tetszőleges vlós szám 4. Várhtó értée: M ( ξ m 5. Szórás: D ( ξ σ f x m x ϕ σ σ 6. ( ( ( < x < hol σ > 0 és

x m 7. F ( x Φ σ c Stdrd ormáls eloszlás x t x e. Eloszlásfüggvéye: Φ( π. Sűrűségfüggvéye: ( x e ( < x < t ϕ hol σ és m 0 π 3. Φ( x Φ(x 4. ϕ( x ϕ(x 5. ( x < ξ x Φ( x Φ( x Φ( x ( Φ( x Φ( x 6. ( M ( x < ξ M ( x Φ( d Exoecáls eloszlás λx e h x 0. Eloszlásfüggvéye: F( x 0 h x < 0 λx λe h x > 0. Sűrűségfüggvéye: f ( x hol λ oztív vlós szám 0 h x < 0 3. Várhtó értée: M ( ξ λ 4. Szórás: D ( ξ λ 3

VI. Feezet étdmezós vlószíűség (vetorváltozó étdmezós dszrét vlószíűség vetoro vlószíűségeloszlás ( ξ x η y ( ξ η y y x x M M M ermeloszláso H ( ξ x η y ( ( ξ η - ξ -hez trtozó eremeloszlás: ( ξ x ( ξ x η y ( η ξ - η -hez trtozó eremeloszlás: q η y ξ x η y ξ η y y x x ( ( ξ eremeloszlás M M M O M η eremeloszlás Vlószíűség vetorváltozó eloszlásfüggvéye. ( ξ η vlószíűség vetor eloszlásfüggvéye: F ( x y ( ξ < x η < y ( < x < < y <. H ( ξ η dszrét és ( x y -vl ee lehetséges megvlósulást elölü ( ; or ( ξη eloszlásfüggvéye: 4 F ( x y ( y < yx < x ξ x η y

3. étdmezós ( ξ η eloszlásfüggvéyée főbb tuldoság: z F ( x y eloszlásfüggvéy 0 -hoz trt h bármely változó (ár md ettő -be trt. F F F ( x lm F( x y y ( y lm F( x y x ( lm ( x y ( 0 0 F ( x y 0 b z F ( x y eloszlásfüggvéy mdét változóáb leglább blról folytoos. c z F ( x y eloszlásfüggvéy htárértée h mdét változó -be trt. F ( lm ( x y ( F ( x y ( ( ( ( ( ( 4. H F x y ( ξ η eloszlásfüggvéye or: ξ < b η < b F b F b F b F b Vlószíűség vetorváltozó sűrűségfüggvéye. H F ( x y ( ξ η eloszlásfüggvéye és létez oly f ( x y függvéy mely z egész [ x y sío tegrálhtó és mellyel mde x -re és y -r ] x ( x y f ( u v y F dvdu feáll or ( ξ η folytoos és sűrűségfüggvéye: F' ' xy ( x y F'' yx ( x y f ( x y. étdmezós ( ξ η sűrűségfüggvéyée főbb tuldoság: z f ( x y sűrűségfüggvéy sehol sem egtív zz z értelmezés trtomáyá mde otá f ( x y > 0. b z f ( x y sűrűségfüggvéyre ézve mdg telesül hogy: f b 3. ( ξ < b η < b b ( x y f dxdy ( x y dxdy erem-eloszlásfüggvéy és erem-sűrűségfüggvéy. H ( ξ η vlószíűség vetor eloszlásfüggvéye F ( x y ξ eloszlásfüggvéye F ( x z η eloszlásfüggvéye F ( y or: F x F x lm F x y ( ( ( y F ( y F( y lm F( x y x F ( x és F ( y ( η Eor ξ erem-eloszlásfüggvéye függetleül ttól hogy ξ és η dszrét vgy folytoos vlószíűség változó. 5

. H ( ξ η vlószíűség vetor sűrűségfüggvéye ( x y sűrűségfüggvéye f ( x z η sűrűségfüggvéye ( y f f ( x f ( x y ( y f ( x y dy dx f ( f ( ( f f ξ or: Eor x és y ξ η erem-sűrűségfüggvéye h ξ és η folytoos vlószíűség változó. Vlószíűség változó függetlesége. ξ és η vlószíűség változó (egymástól függetlee h mde x és y értére feáll hogy: ( ξ < x η < y ( ξ < x ( η < y. F( x y F ( x F (y 3. H ξ és η vlószíűség változó (egymástól függetlee or bárhogy s válsztu z ( b és ( c d tervllumot z ξ < b és c η < d eseméye szorztá vlószíűsége egyelő eze eseméye vlószíűségée szorztávl: ( ξ < b c η < d ( ξ < b ( c η < d 4. Szüséges és elégséges feltétel függetleséghez: Dszrét eset ξ és η függetleségée szüséges és elégséges feltétele hogy ξ x η y ξ x η y q ( ( ( hol x és y véggfut ξ és η összes lehetséges értéé. b Folytoos eset ξ és η függetleségée szüséges és elégséges feltétele hogy f ( x y f( x f ( y egyelőség mde x -re és y -r telesülö. Vlószíűség változó függvéyee eloszlás H ξ és ξ függetlee és bomáls eloszlású és lletőleg és rmétereel or ξ ξ s bomáls eloszlású melye rmétere: és. b H ξ és ξ függetlee és osso-eloszlású λ és λ rmétereel or ξ ξ s osso-eloszlású melye rmétere λ λ. c H ξ és ξ függetlee és geometr eloszlású és lletőleg és rmétereel or ξ ξ s bomáls eloszlású melye rmétere: és. étdmezós vlószíűség változó várhtó értée és szórás. H ( ξ ξ dszrét vlószíűség vetor és y r ( x x tetszőleges függvéy or z η r ( ξ ξ várhtó értée: 6

( ( ( x M ( ( ( ( ξ x ξ x ( ( ( η r x x x számáro ( z ξ ξ lehetséges értéet elet.. H ( ξ ξ folytoos vlószíűség vetor melye sűrűségfüggvéye f ( x x továbbá y r( x x folytoos dfferecálhtó függvéy or z η r ( ξ ξ várhtó értée: dxdx ( r( x x f ( x x M η 3. M ( ξ η M ( ξ M ( η 4. M ( ξ b M ( ξ b 5. M ( ξ bη M ( ξ bm ( η 6. D ( ξ b D ( ξ D( ξ b D( ξ 7. H ξ és η vlószíűség változó függetlee or M ( ξη M ( ξ M ( η hol függetleség em szüséges de elégséges feltétele élet telesülésée. 8. H ξ ξ ξ vlószíűség változó függetlee or D ξ ξ ξ D ξ D ξ D ξ D ( ( ( ( ( ξ ξ ξ D ( ξ D ( ξ D ( ξ sztochsztus csolt mérése. ovrc ξ és η ovrcá: cov ( ξ η M (( ξ M ( ξ ( η M ( η b cov ( ξ η cov( η ξ c H ξ és η vlószíűség változó ovrcá létez or így s számíthtó: cov ξ η M ξη M ξ M η ( ( ( ( d cov ( ξ η D( ξ D( η e H 0 és η ξ b or cov ( ξ η D( ξ D( η f cov ( ξ η b cov( ξ η g cov( ξ bη bcov( ξ η. orrelácós együtthtó ξ és η vlószíűség változó orrelácós együtthtó: cov ( ( ξ η M ( ξη M ( ξ M ( η corr ξ η D( ξ D( η D( ξ D( η b ξ és η vlószíűség változó orrelácós együtthtó mdg és özé es: corr ( ξ η z corr ( ξη or és cs or egyelő -gyel vgy -gyel h ξ és η özött leárs csolt áll fe zz h létez oly 0 és b 7

szám hogy z η ξ b egyelőség vlószíűséggel telesül. Ez esetbe corr ( ξ η h > 0 és corr ( ξ η h < 0. c H ξ és η függetlee or: corr ( ξ η 0 d H corr ( ξ η 0 or ξ és η orreláltlo de em feltétleül függetlee. e H ξ és η orreláltlo or: M ( ξη M ( ξ M ( η f H ξ és η orreláltlo or: D ( ξ η D ( ξ D (η g corr( ξ bη b corr( ξ η h H ξ és η orreláltlo és együttes eloszlásu ormáls eloszlás or ξ és η függetlee s. 8