Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos mőködését. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Ez által is biztosítja a Takarékszövetkezet hosszú és rövid távú pénzügyi stabilitását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutató szerint a kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: 1) Kockázatvállalási politika 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3) Kockázati szerkezet 4) Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezése. A Takarékszövetkezet, kockázati stratégiájának figyelembe vételével, a kockázatkezelés folyamatában, a napi mőködésében, a kockázat vállalással kapcsolatos döntéshozatalokban az alábbi alapelveket alkalmazza: Biztonságos mőködés elve: A Takarékszövetkezet üzleti tevékenységét mindenkor oly módon végezze, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos mőködését. Felkészülés elve: A Takarékszövetkezet új termékek, szolgáltatások bevezetésekor, új üzletágak indításakor az azokhoz kapcsolódó kockázatokat felméri, s ennek megfelelıen a kockázatkezelési módszerek, kontroll folyamatok kialakítása megtörténik a termék bevezetése elıtti felkészülési idıszakban. Tiltott tevékenységek nem végzésének elve: A Takarékszövetkezet jogszabályba ütközı, illetve tiltott tevékenységeket nem végez. 1

Kockázatkezelés hatékonyságának elve: A kockázatok azonosításának, mérésének, kezelésének elengedhetetlen feltétele a kockázatkezelési rendszerek hatékonyságának folyamatos fejlesztése. KNOW YOUR COUSTUMER, azaz ismerd meg ügyfeled elve: A Takarékszövetkezet, a fokozódó piaci verseny esetében is fontosnak tartja az elmúlt éveket jellemzı, ügyfél centrikus, személyes, jó kapcsolat kialakítását és fenn tartását, ennek segítségével az ügyfélben rejlı kockázatok csökkentését. A Takarékszövetkezet nem vállal kockázatot: pártok finanszírozásában, spekulációs célú ingatlan finanszírozásban pénzmosás, fegyverkereskedelem finanszírozásában jogszabályi elıírásba ütközı tevékenység finanszírozásában. A Takarékszövetkezet fentieken túl: - kerüli az olyan pénzügyi konstrukciókat, ahol a hitel visszafizetésének forrása nem ellenırizhetı, vagy a hitelnyújtás pillanatában a rendelkezésre álló jövedelembıl megalapozottan nem feltételezhetı a hitel visszafizetésének képessége, - kockázatainak csökkentése érdekében kerüli a kizárólag biztosítékra alapított hitelezési stratégiát, vagyis a hitel visszafizetésének forrása a képzıdı jövedelem, cash flow kell, hogy legyen, és nem a fedezetbıl való megtérülés a cél, - nem tartja alkalmazhatónak, hogy a piaci részesedés növelése érdekében a hitelezési feltételek, így a jövedelemigazolás, az APEH igazolások bekérése, a fedezettségre vonatkozó követelmények a hitelkockázat fedezettel való biztosítása, azaz a hitel-fedezet arányok (LTV) enyhítésre, lazításra kerüljenek. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiájának fontos része a kockázati szervezet kockázatkezelési szervezet kialakítása, kockázatkezelı mőködtetése - létrehozása. A kockázatkezelı alkalmazásával, a kockázat kezelési és kockázati kontroll funkciók létrehozásával és mőködtetésével a Takarékszövetkezet biztosítja a kockázatkezelés hatékonyságának megteremtését. A kockázatkezelés az üzleti területtıl független, és szervezetileg elkülönült. A kockázatkezelési folyamatot a vonatkozó jogszabályok, ajánlások, és a Takarékszövetkezet követelményei figyelembevételével négy lényeges fázisra különítjük el, ezek pedig: kockázatok azonosítása kockázatok mérése kockázatok kezelése ellenırzés, visszacsatolás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által publikált a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatóban foglaltak figyelembe vételével a Takarékszövetkezet 2

meghatározta a mőködése során relevánsnak minısülı kockázati típusokat, melyek a következık: hitelkockázat piaci kockázat reziduális kockázat koncentrációs kockázat kamatláb-kockázat likviditási kockázat reputációs kockázat stratégiai kockázat mőködési kockázat vezetési ellenırzési kockázat külsı tényezık kockázata. A kockázatkezelési folyamat a számszerősíthetı kockázattípusokra vonatkozóan kalkulálja a tıkeszükségletet. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelést fedezetekkel is biztosítja. A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel elıterjesztésben rögzíteni kell. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állapotát is rendszeres idıközönként ellenırzi. A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.) II. A prudenciális szabályok alkalmazása A Takarékszövetkezet nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, így ezzel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettsége nincs. III. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk a.) Az alapvetı tıke összege: A járulékos tıke összege: A kiegészítı tıke összege: b.) Az alapvetı tıke pozitív összetevıi: Az alapvetı tıke negatív összetevıi: 1260,273 millió Ft 222,895 millió Ft 0 millió Ft 1275,258 millió Ft 14,985 millió Ft 3

c.) A járulékos tıke pozitív összetevıi: A járulékos tıke negatív összetevıi: 222,895 millió Ft 0 millió Ft d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvetı tıke összege: 1260,273 millió Ft és járulékos tıke összege: 222,895 millió Ft A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 millió Ft e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: 1181,222 millió Ft IV. A hitelintézet tıkemegfelelése a) a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák A belsı tıkeszámítás egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyeleti, mind az irányítási funkciót ellátó vezetı testületek: megfelelıen azonosítsák, mérjék, összesítsék a Takarékszövetkezet kockázatait, a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelı tıkét tartson, megfelelı kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvei a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója figyelembe vételével: a belsı tıkeszükséglet számításával a Takarékszövetkezet a tevékenységével, kockázataival összhangban lévı tıkeszint elérésére törekszik a tıkemegfelelés belsı értékelési eljárását és a belsı tıkecélok meghatározását a kockázati stratégia és mőködési környezetnek megfelelıen végzi a Felügyeleti elvárásokkal összhangban a belsı tıkeszükséglet számítási folyamat a Takarékszövetkezet valamennyi releváns kockázatát figyelembe veszi. b) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: A hitelezési kockázat tıkekövetelménye kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség tıkekövetelménye: 0 millió Ft - Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség tıkekövetelménye: 0,143 millió Ft - Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettség tıkekövetelménye: 0 millió Ft - Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség tıkekövetelménye: 47,701 millió Ft - Vállalkozással szembeni kitettség tıkekövetelménye: 248,151 millió Ft - Lakossággal szembeni kitettség tıkekövetelménye: 36,797 millió Ft - Ingatlannal fedezett kitettség tıkekövetelménye: 39,576 millió Ft - Késedelmes tételek tıkekövetelménye: 9,763 millió Ft - Egyéb tételek tıkekövetelménye: 66,821 millió Ft 4

c) A késedelem és a hitel-minıség romlásnak a belsı szabályzatában való megközelítése Késedelmes tételek azok az ügyletek, amelyek a Hkr. 13. (1) és 68 (5) bekezdése értelmében késedelmesnek bizonyulnak. Hitelminıség-romlás: az ügyfél fizetési moráljának, illetve a hitel minısítési kategóriájának romlása. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezı késedelmesnek tekintett tételeket és a hitelminıség romlásakor alkalmazott eljárási folyamatokat belsı szabályzatában rögzítette. Ennek megfelelıen a késedelmes, illetve hitel-minıségromlást szenvedett kitettségek után a Takarékszövetkezet értékvesztést, céltartalékot számol el amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteség jellegő különbözet mutatkozik. d) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás során a takarékszövetkezet a 2000.évi C. törvény A számvitelrıl (továbbiakban: Szvt.), valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. Rendelet) alapján jár el. A Takarékszövetkezet a forgatási és befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek után értékvesztést számol el, amennyiben a minısítés idıpontjában a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartós és jelentıs összegő különbözet mutatkozik, azaz veszteség keletkezése valószínősíthetı. Az ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteség jellegő különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet az Szvt. és a Korm. rendelet értelmében értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képezhet a nyugdíjra és végkielégítésre, valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Értékvesztés és céltartalék visszaírása: Amennyiben a minısítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyvszerinti értéknél, azaz a minısítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. A befektetési és forgatási célú értékpapírok esetében, ha a minısítéskori piaci érték jelentısen és tartósan magasabb az értékpapír könyvszerinti értékénél, úgy az értékvesztés visszaírásával növeli a takarékszövetkezet a könyvszerinti értéket, de maximum a beszerzési ár, illetve a névérték erejéig. Értékvesztés és céltartalék felhasználása: A Takarékszövetkezet az eszközök után elszámolt értékvesztést az egyéb ráfordítások növekedéseként, az értékvesztés visszaírását pedig az egyéb ráfordítások csökkenéseként számolja el. Az értékvesztés visszaírását az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben számolja el. 5

e) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege: - Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 13734,598 millióft - Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 8,950 millióft - Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettség 0 millióft - Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség 2981,328 millióft - Vállalkozással szembeni kitettség 3242,463 millióft - Lakossággal szembeni kitettség 663,792 millióft - Ingatlannal fedezett kitettség 1340,063 millióft - Késedelmes tételek 141,361 millióft - Egyéb tételek 1431,153 millióft A kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban: - Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 17,190 millióft - Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 8,950 millióft - Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettség 0 millióft - Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség 496,888 millióft - Vállalkozással szembeni kitettség 42,110 millióft - Lakossággal szembeni kitettség 0,212 millióft - Ingatlannal fedezett kitettség 3,301 millióft - Késedelmes tételek 0,357 millióft - Egyéb tételek 31,803 millióft f) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi kitettségekbıl keletkezett. g) A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 13734,598 millióft - Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 8,950 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 8,950 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft - Hitelintézetekkel szembeni kitettség 2981,328 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 2981,328 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft 6

- Vállalkozással szembeni kitettség 3242,463 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 2650,551 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 452,929 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 138,983 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft - Lakossággal szembeni kitettség 663,792 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 403,467 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 248,202 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 5,560 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 6,563 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft - Ingatlannal fedezett kitettség 1340,063 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 222,154 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 1084,195 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 22,790 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 10,924 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft - Késedelmes tételek 141,361 millióft I. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 19,242 millióft II. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 110,504 millióft III. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 1,387 millióft IV. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 10,228 millióft V. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 0 millióft - Egyéb tételek 1431,153 millióft h) kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként millió Ftban Kitettségi osztály Rövidtáv Hosszútáv Összesen Központi kormánnyal és központi bankkal 3005,013 10729,585 13734,598 szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi 0 8,950 8,950 önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézményekkel szembeni 0 0 0 kitettség Hitelintézetekkel és befektetési 2981,328 0 2981,328 vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség 1543,189 1699,274 3242,463 Lakossággal szembeni kitettség 160,570 503,222 663,792 Ingatlannal fedezett kitettség 181,007 1159,056 1340,063 Késedelmes tétel 55,314 86,047 141,361 7

i) ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tételt és a hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategóriánkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Ügyfélkategória Megoszlás % I. osztályú 2,6 II. osztályú 82,2 III. osztályú 11,15 IV. osztályú 4,05 V. osztályú 0 Mindösszesen: 100 2. az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg (adatok millió forintban) Megnevezés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Hitelintézetekkel szembeni követelés 0 Ügyfelekkel szembeni követelés 729, 424 579, 323 784, 768 523, 979 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés 0 Halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, részesedések, követelések miatti köv. 0 Értékpapírok, részesedések forg.i célra Értékpapírok, részesedések bef.i célra 98, 139 72, 844 0 170, 983 Követelés fejében átvett eszköz (készlet) 0 Egyéb követelés 2, 009 2, 451 0,038 4, 422 ÉRTÉKVESZTÉS összesen: 829, 572 654, 618 784, 806 699, 384 Megnevezés Nyitó Képzés Felhasználás Záró Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 0 0 0 Függı és biztos jövıbeni kötelezettségek 7, 391 20, 443 22, 447 5, 387 Általános kockázati céltartalék 26, 875 0 0 26, 875 Egyéb céltartalék 0 0 0 0 Céltartalékok 34, 266 20, 443 22, 447 32, 262 3. a hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban A Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi kitettségekbıl keletkezett. adatok millió forintban Ügyfélkategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró I. osztályú 14,051 35,177 15,059 34,169 II. osztályú 296,290 356,916 137,656 515,550 III. osztályú 14,391 7,929 16,575 5,745 IV. osztályú 8,689 10,667 5,396 13,960 V. osztályú 1,899 0,000 0,000 1,899 Mindösszesen: 335,320 410,689 174,686 571,323 8

V. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a sztenderd módszer szerint számítja. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. Kitettségi értékek kitettségi osztályonként, valamint hitelkockázat mérséklési módszerek alkalmazása után millió Ft-ban: Hitelkockázat mérséklés elıtt Hitelkockázat mérséklés után Kitettségi osztályok Központi kormánnyal, központi bankkal szembeni 13734,598 13727,929 Regionális kormánnyal helyi önkormányzattal szembeni 8,95 8,95 Hitelintézetekkel és befektetési vállakozásokkal szembeni 2981,328 2981,328 Vállakozással szembeni 3242,463 3101,898 Lakossággal szembeni 663,792 613,291 Ingatlannal fedezett 1340,063 1335,748 Késedelmes tételek 141,361 141,241 Egyéb tételek 1431,153 1246,858 A Takarékszövetkezetnél a szavatoló tıke összegét a külsı hitelminısítéssel rendelkezı kitettségek nem csökkentették. A Takarékszövetkezetnél nem kereskedési könyvi tételként a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok szerepelnek. A Takarékszövetkezetnél a szavatoló tıkébıl levont kitettség értékvesztéssel csökkentett értéke 301,946 millió Ft. VI. Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Takarékszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A Takarékszövetkezet alapvetı üzleti elképzelése, hogy az ügyfelei a hiteleket elsısorban jövedelmeikbıl fizessék vissza. Ezen túlmenıen az ügyleteknek még egy visszafizetési forrással is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszőrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehetı biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenırzését. A Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését az általános szabályok szerint fedezetekkel kell biztosítania. Az ügylethez tartozó egy vagy több fedezet együttes értékének biztosítani kell a követelés teljes fedezettségét. A Takarékszövetkezet által befogadható biztosítéki kör terméktípusonként változhat. A kockázatvállalási döntés során a Takarékszövetkezet meggyızıdik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétérıl, értékérıl, terhelhetıségérıl. A fedezetek meghatározásakor a Takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és-partner minısítést, valamint a fedezetek értékét veszi figyelembe. 9

A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton kikényszeríthetınek kell lenniük. Az elızıek alapján, a felajánlott biztosítékok csak akkor fogadhatók el, ha a Takarékszövetkezet jogai a biztosítékokra vonatkozóan kikényszeríthetıek. Ennek teljesülése érdekében a biztosíték befogadása elıtt típustól függetlenül vizsgálni kell, hogy arra vonatkozóan nem áll-e fenn bárkinek az érvényesítést akadályozó joga, vagy követelése, az érvényesítéshez valamennyi okirat rendelkezésre áll-e, illetve, hogy azok beszerzését akadályozza-e valamilyen körülmény. Az ingatlan biztosítékok értékelésénél az ingatlan nyilvántartásban nyilvántartott biztosíték az ún. hitelbiztosítéki értéke minısül fedezeti értéknek. A hitelbiztosítéki érték az arra feljogosított szakértı által a piaci-forgalmi értéken túl a kényszerértékesítés esetére meghatározott speciális szempontokon alapuló érték. Az ingatlan biztosítékon kívüli biztosítékok esetében a piaci, vagy forgalmi, vagy könyv szerinti értéket a Takarékszövetkezet fedezetértékelési szabályzatában rögzített diszkontrátával számított, úgynevezett diszkontált értéken vesszük figyelembe biztosítéki értékként. Nem vehetı figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték, 1) amely esetében a hitelintézet a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta, 2) amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, 3) amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelızı jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelı által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végzı személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. c) Az elismert biztosítékok fı típusai a Takarékszövetkezetnél önállóan elfogadható biztosíték: ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, ingó jelzálogjog, vagyont terhelı zálogjog óvadék (pénzügyi biztosíték), amelynek tárgya lehet: készpénz és betét Magyar Állam által kibocsátott állampapír MNB kötvény bankgarancia követelésen alapított zálogjog önállóan nem elfogadható biztosíték: harmadik fél kezességvállalása; követelésengedményezés; Takarékszövetkezetre engedményezett lakástakarék-pénztári megtakarítás; Takarékszövetkezetre engedményezett biztosítás (pl. vagyon- és életbiztosítás); 10

A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként a Hpt. 78. -ának (3) bekezdése a),b),c) pontjában felsoroltakat. d.) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminısítési kategóriái a Hkr. 108..(1) bek. alapján: A Takarékszövetkezetnél 2008. évben a Hkr. szerint csak a Központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra. e.) A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a sztenderd módszer szerint számítja. A hitelezés koncentrációs kockázatát belsı tıkemegfelelés értékelési folyamata során a Takarékszövetkezet rendszeres idıközönként vizsgálja. f.) Olyan kitettség jelenleg nincs a Takarékszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követıen készfizetı kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Takarékszövetkezet. g.) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Takarékszövetkezetnél a 2008. december 31.-i auditált adatok alapján 9261,923 millió Ft. VII. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezetet a Felügyelet az I-1119/2001. számú határozattal 2008. december 31- ig mentesítette a Kereskedési könyv vezetése alól. Kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nem szereplı részvényekben lévı kitettsége a Takarékszövetkezetnek nincs. A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázatának mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd kamatláb sokk stressz tesztet alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2008. számú útmutatójában meghatározottak szerint. A kockázat mérését legalább negyedéves gyakorisággal végzi a Takarékszövetkezet mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben denominált eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfıösszeg 5%-át. A sztenderd kamatláb sokk stressz teszt eredményét a szavatoló tıkéhez viszonyítjuk, ez az érték 2008.12.31-én HUF devizanemben viszonyítva 1,46%. VIII. Értékpapírosítás Értékpapírosítási ügyletekkel nem rendelkezik a Takarékszövetkezet, így ezen kockázati típussal kapcsolatos tıkekövetelmény számításra sem kerül sor. IX. Partnerkockázat A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel, vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékének árfolyama határoz meg, tehát értéke másból származik nem foglalkozik. 11

X. Mőködési kockázat A Takarékszövetkezet mőködési kockázatát a Mőködési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3..-ában meghatározott ún. alapmutató módszere alkalmazásával számítja. Az alapmutató módszere alapján számított mőködési kockázat tıkekövetelményének értéke 2008. évre vonatkozóan a Takarékszövetkezetnél a 2005., 2006., 2007., évi auditált adatok alapján 144,536 millió Ft. Pilisvörösvár, 2009. május 19. 12