AZ OSTEOARTHROSIS KIALAKULÁSÁBAN KÖZPONTI SZEREPET JÁTSZÓ FAKTOROK ÉS GENETIKAI ELEMEK MINT LEHETSÉGES TERÁPIÁS CÉLPONTOK



Hasonló dokumentumok
Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

Verhetetlen hatékonyság

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup.

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

Válasz Dr. Kacskovics Imre Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Epigenetikai Szabályozás

Mely humán génvariációk és környezeti faktorok járulnak hozzá az allergiás megbetegedések kialakulásához?

Térd panaszok enyhítésének egy új, hatásos lehetősége

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest

Doktori értekezés tézisei

TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS RÖVID KÖLTSÉGELEMZÉSE OSTEOARTHROSISBAN DR. FODOR BERTALAN 1 DR. PAPP MIKLÓS 1,2

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Vérképző és egyéb szöveti őssejtek

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

AZ OSTEOARTHROSIS GYÓGYSZERES TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEINEK NÉHÁNY ASPEKTUSA DR. FODOR BERTALAN 1, DR. PAPP MIKLÓS 1,2

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

Az immunológia alapjai

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Sejtek - őssejtek dióhéjban február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtterápia a térdízület degeneratív megbetegedéseiben

ADATBÁNYÁSZAT I. ÉS OMICS

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, október

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

Szakmai zárójelentés

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

ZÁRÓJELENTÉS OTKA AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN

A miosztatin mutáns Compact egér izom-fenotípusa és a miosztatin/igf-i mrns szintjei patológiás humán szívekben

A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita

Társbetegségek hatása a térdizületi arthrosisban szenvedő betegek rehabilitációs programjára

Metotrexát és célzott terápiák rheumatoid arthritisben

Intelligens molekulákkal a rák ellen

In vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra

Ízületi megbetegedések és gyógykezelésük

A Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskola (PGKIADI) képzési terve 2014.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

I. A sejttől a génekig

Lujber László és a szerző engedélyé

A pályázati program megvalósítása közben között három változtatás történt az eredeti tervhez képest:

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

GERIÁTRIA SEMSEI IMRE A CSONT- IZÜLET- KÖTŐSZÖVET IDŐKORI ELTÉRÉSEI. Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük IV

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Use of mesenchymal stem cells in musculoskeletal tissue engineering

Transzgénikus állatok előállítása

MIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST

Molnár József Losantasag.hu

Extracelluláris vezikulák szerepe autoimmun betegségekben. Pállinger Éva

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

A BIOLÓGIAI GYÓGY- SZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA ÉS TERÁPIÁS CÉLTERÜLETEI

MTA doktori értekezés bírálata. Cím: The role of molecular genetics in exploring the pathogenesis of multiple sclerosis

Az emberi erőforrás értéke

Retinoid X Receptor, egy A-vitamin szenzor a tüdőmetasztázis kontrolljában. Kiss Máté!

Változott-e a fizioterápia jelentősége, a rehabilitáció team szerepe a biológiai terápia bevezetésével SPAban?

Doktori értekezés tézisei. Szarka Eszter. Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Képalkotó eljárások szükségessége és haszna /deréktáji fájdalmak/ Fornet Béla

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Átírás:

Egészségtudományi Közlemények, 2. kötet, 1. szám (2012), pp. 5 10. AZ OSTEOARTHROSIS KIALAKULÁSÁBAN KÖZPONTI SZEREPET JÁTSZÓ FAKTOROK ÉS GENETIKAI ELEMEK MINT LEHETSÉGES TERÁPIÁS CÉLPONTOK DOJCSÁKNÉ KISS-TÓTH ÉVA 1, DR. PAPP MIKLÓS 2, JUHÁSZNÉ SZALAI ADRIENN 1, KOSKA PÉTER 1, DR. FODOR BERTALAN 1 Összefoglalás: Az osteoarthrosis a metabolikus egyensúly katabolikus irányú eltolódásának következében alakul ki. Poligénes betegségnek tekinthető, mely kialakulásában fő szerepe lehet növekedési faktoroknak, gyulladásos citokineknek, enzimeknek és egyéb modulátoroknak. Emellett egyre elfogadottabb a genetikai (transzkripciós faktorok) és egyéb epigenetikai faktorok (SNP, mirns) jelentősége is a betegség kialakulásában. Nagy a törekvés e fatorok terápiás célpontként történő felhasználására a genetikailag módosított sejtbeültetéses terápiákban és a géncsendesítéses terápiákban egyaránt. Kulcsszavak: osteoarthrosis, katabolikus, gyulladásos faktorok, genetikailag módosított, géncsendesítés Bevezetés Az osteoarthrosis az ízületeket érintő, többnyire idős korban megjelenő, progrediáló degeneratív betegség. Leginkább a nagy terhet viselő ízületeket (csípőízület, térd- és kézízületek) érinti. Az osteoarthrosisos elfajulásnak azonban nincs ízületen belüli elhelyezkedése, az egész ízületet, hyalinporcot, synoviát, tokot, csontot érintő kiterjedt degeneratív folyamat. A betegség következtében kialakult porctömeg veszteséggel gyakran együtt jár az ízület egyéb szöveteinek ligamentumok, synovium, subchondralis szövet elváltozása is [1]. Az osteoarthrosis patológiájának részletei pontosan még nem ismertek, de azt azonban tudjuk, hogy a porcsejtek számos stimulusra gyulladásos citokinek, mechanikai stressz, öregedés válaszolnak, esetenként akár degeneratív enzimek és a bontási folyamatokban szerepet játszó katabolikus mediátorok aktiválása révén.nem csupán az aktivált synovialis szövet, hanem az ízületet körülvevő kötőszövet (ízületet körülvevő zsírszövet) is szekretálhat gyulladási faktorokat, például citokineket, adipokineket, melyek befolyásolhatják a porc metabolizmusát. Degeneratív ízületi elváltozások a szövet metabolikus folyamatainak és a homeosztázis megbomlásának a következtében alakulnak ki. A lebontó (katabolikus) és építő (anabolikus) folyamatok egyensúlyának katabolitikus irányba történő eltolódása patológiás elváltozáshoz vezet. Az ízületi szövetek anabolikus/katabolikus egyensúlya finoman szabályozott, számos jelátviteli útvonal befolyásolja. A jelátviteli útvonalak néhány szereplőjének a 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Tanszék, Miskolc 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Ortopéd Sebészeti és Képalkotó Diagnosztikai Osztály, Miskolc

6 Dojcsákné Kiss-Tóth Papp Juhászné Szalai Koska Fodor patomechanizmusban betöltött szerepe már tisztázott, de még számos összefüggés rejtve marad, melyek feltárása hozzásegítheti az orvostudományt potenciális biológiai terápiás célpontok megtalálásához [2]. Főbb katabolikus és anabolikus elemek Gyulladásos faktorok A katabolikus fenotípus kialakulásában kiemelkedő szerepe van az ízületi szövetekben a proinflammatorikus citokinek megjelenésének. Leginkább kutatott és elterjed szemlélet az IL-1β meghatározó szerepe a kórfolyamat kialakulásában. Kifejeződik az osteoarthrosisos ízületek porcsejtjeiben és a synoviális szöveteiben, illetve szekretálódik a synoviális folyadéktérbe is. Emellett receptorának (IL-1R1) mennyisége is megnövekszik az osteoarthrozisos porcban. Az IL-1β kiemelkedő hatása a mátrix-degradáló enzimek megemelkedett szintézisében és az extracelluláris mátrix proteinek szintézisének csökkentésében jelenik meg. Emellett emeli a vele szinergikus hatású IL-6 szöveti mennyiségét is. A TNF-α szintén az IL-1β-val szinergista módon viselkedő gyulladási faktor. Hatása megegyezik a fent említett mátrixbontó enzimek serkentésével és a mátrixépítő fehérjék termelődésének csökkentésével. Emellett gátolja a proteoglikán és az ízület vázát képző kollagén termelését. Mindezt alátámasztja az a tény, hogy a gyulladási faktorok gátlásával megakadályozható a mátrix bontásáért felelős metalloproteinázok (MMPs) termelése [2]. Növekedési faktorok Növekedési faktorok között kiemelkedő anabolikus szerepe van a Trasforming growth factor-β-nak (TGF-β), mely amellett, hogy elősegíti a II típusú kollagén és az aggrecan termelését, csökkenti a lebontó enzimek génexpresszióját. Ezt a tényt erősíti az a felismerés is, hogy a TGF-β receptorainak mennyisége osteoarthrosisos betegekben lecsökken, ami a szövet anabolikus faktor iránti válaszkészségének gyengülésével jár. Továbbá a kor előrehaladtával csökken a faktor mennyisége az ízületi szövetekben. A Bone morphogenic protein-ek (BMP) szintén a TGF-β nagycsaládba sorolható fehérjék, amelyek a porcképződés és mechanikai hatásra bekövetkező átépülés során kapnak jelentős szerepet. A család két tagja BMP-2 és BMP-7 kiemelkedő jelentőségű az arthrosisos megbetegedésekben. A BMP-2 az IL-1β és a TNF-α szabályozása alatt áll, osteoarthrosisban megemeli a II típusú kollagén termelését. A BMP-7 a legerősebb antidegeneratív hatású növekedési faktor. Növeli a mátrix bioszintézis mértékét, ezáltal ellensúlyozza az IL-1β hatását. Mennyisége osteoarthrosisban és a kor előrehaladtával lecsökken. Az utóbbi esetben olyan epigenetikai változások tehetőek felelőssé, mint például a BMP-7 promoter régiójában végbemenő metilációs folyamatok [1]. Az Insulin-like growth factor-1 (IGF-1) fontos szereplője a porc homeosztázis szabályozásának. Megóvja a porcot az IL-1β katabolikus folyamataitól, illetve a mátrix degenerációtól, emellett serkenti az extracelluláris mátrix termelését. Anabolikus hatását gyengíthetik bizonyos mediátorok, mint például a nitrogén-monoxid (NO)[2].

Az Osteoarthrosis kialakulásában központi szerepet játszó faktorok... 7 Mediátorok és enzimek Az arthrosisos porcsejtek által termelt, kiemelkedő katabolikus mediátor a nitrogénmonoxid (NO). Termelődését egyrészt mechanikai hatások, másrészt gyulladásos faktorok (IL-β1 és TNF- α) serkentik, közvetve az indukálható Nitrogén-Oxid Szintázon keresztül (inos). Hatása részben a proteoglikán és kollagénszintézis gátlása révén, részben pedig a porcsejtek apoptózisának indukciója révén érvényesül. Egy pozitív visszacsatolás segítségével serkentheti saját termelését is, hiszen pozitív hatással van a NF-κβ jelátviteli útvonalra, amely olyan proinflammatorikus gének átírását szabályozza, mint például az IL-1β, TNF-α, inos [2]. Az osteoarthrosisban jelentkező gyulladásért és fájdalomért leginkább felelős mediátor a Prostaglandin E2. Termelődését az IL-1β serkenti, közvetve a cyclooxygenase-2 (COX- 2) és a prostaglandin E szintázon keresztül. A tüneti kezelésekben éppen ezért a nem- szteroid gyulladásgátlók hatásának célpontja a COX-2. A katabolikus folyamatok túlsúlya során megnövekszik a fehérjebontó enzimek menynyisége is a gyulladásos citokineknek köszönhetően. Az IL-1β az NF-κβ aktiválása segítségével megnöveli a Mátrix Metalloproteázok (MMP) szöveti mennyiségét. Az MMP-13 képes az ízület extracelluláris mátrixában található szerkezeti struktúrát biztosító fehérjék bontására, de különösen aktív a II típusú kollagén és aggrecan degradációjában. Ezek mellett még számos egyéb olyan faktor is létezik, melynek bizonyítottan szerepe van a betegség kialakulásában, ám dolgozatunkban csak a legfontosabbakat emeltük ki. Genetikai faktorok Transzkripciós faktorok Az epidemiológiai és genetikai elemzések mára rávilágítottak arra is, hogy az arthrosis ok-okozati összefüggéseiben szerepet kap a genetikai hajlam is. Egy egész genomra kiterjedő genetikai szűrővizsgálat (GWAS) célja az volt, hogy a főbb gének közötti kapcsolatrendszert feltérképezze. A tanulmány rámutatott arra, hogy az arthrosisban nincsenek kiemelten preferált gének, hanem egy poligénes természetű betegséggel állunk szemben. A genetikai hátterét továbbra is úgy kell szemlélnünk, mint jól körülírt gének keverékét, melyek fehérjetermékeinek a funkciója már jól ismert az ízület biológiájában [1]. A gének átíródásának elsődleges szabályozói a transzkripciós faktorok. Az embrionális porcképződés során a Sox9 szabályozza a mesenchymalis sejtek differenciálódását, anabolikus faktorként serkenti a porcspecifikus gének (II típusú kollagén és aggrecan) kifejeződését. A Sox9-el szemben ható fő katabolikus transzkripciós faktor a NF-κβ. Amellett, hogy gátolja a Sox9 kifejeződését, csökkenti a II típusú kollagéntermelést. Szerepe van a mátrixbontó enzimek (MMP-13, MMP-1) génjeinek szabályozásában is [2]. Az utóbbi években gyakran tanulmányozott transzkripciós faktor az arthrosis betegségben a HIF-2αis. A több gént is szabályozó faktor magasan expresszálódik az osteortharosis korai stádiumában. Kifejeződése a NF-κβ által közvetített, és túltermelődése progresszív porckárosodáshoz vezet, emellett számos degeneratív enzim (MMP-13) termelése megindul.

8 Dojcsákné Kiss-Tóth Papp Juhászné Szalai Koska Fodor Single Nucleotid Polymorphism (SNP) A egyetlen nukleotidot érintő polimorfizmus (SNP) vizsgálatokkal egy olyan gént sikerült kimutatni, amelyik SNP-változata kapcsolatba hozható az osteoarthrosissal. A Growth and Differentiation Factor 5 (GDF5) 3 nem transzlálódó régiójában helyezkedik el egy SNP (rs143383). A vizsgálatok szerint ez az SNP funkcionális, és a genetikai deficit leginkább idősebb korban aktív, ami csökkent GDF5-transzkripciót eredményez. Mint utóbb kiderült, ez a faktor is tagja a TGF-β családnak, és a sejten kívüli jelátvitelben van szerepe. Részt vesz a synoviális szövet fejlődésében, fenntartásában és regenerációjában [3]. Epigenetikai módosulások Az epigenetikai módosulások olyan génexpressziós változásra utalnak, melyek külső tényező hatására következnek be anélkül, hogy a gén szekvenciájában változás történne. Ilyen módosulás a már korábban említett BMP7-gén promóterének metilációja, mely következtében az anabolikus hatású fehérje termelése a kor előrehaladtával lecsökken. Ugyancsak epigenetikai módosulásnak tekinthető a mirns-ek által közvetített RNSinterferencia géncsendesítő hatásai is. A mirns-ek képesek kötődni a velük teljesen vagy részlegesen komplementer RNS-szakaszhoz és azok hatástalanítását indukálni. Létezik jó néhány mirns, ami szövetspecifikus és szöveten belüli abnormális expressziója betegséghez köthető. Ilyen szövetspecifikus humán mirns a mir-140 is, amely expressziója ugrásszerűen megemelkedik az in vitro körülmények között porcsejtekké differenciálódó mesenchymalis sejtekben. Ezzel szemben in vivo mennyisége lecsökken az osteoarthrosisos porcsejtekben [4], aminek következményeképpen bizonyos gének kikerülnek a mir-140 szabályozása alól, és növelhetik a betegség kialakulásának esélyét. Génalapú terápiás eljárások az osteoarthrosisos elfajulásokban Genetikailag módosított sejttranszplantáció A kórfolyamat kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó genetikai, epigenetikai és egyéb faktorok megismerése, összefüggések keresése lehetőséget ad olyan terápiás célpontok behatárolására, melyekkel új szemszögből közelíthető meg az osteoarthrosis kezelése. A génalapú terápiás eljárások kifejlesztésére egyre nagyobb a törekvés, bár a rendelkezésre álló eredmények többnyire csak sejtes vizsgálatokból származnak. A génterápiával lehetőség van az anabolikus útvonalak stimulálására, így a porcképzés (sejtproliferáció, extracelluláris mátrix termelés) serkentésére vagy a katabolikus folyamatok gátlása révén a lebontási folyamatok kivédésére. Számos olyan tanulmányt olvashatunk az irodalomban, melyben virális/nemvirális rendszerekbe ültetett gént juttatnak a mesterségesen felszaporított porcsejtekbe vagy differenciáltatni kívánt mesenchymalis őssejtekbe, és ezeket a genetikailag módosított sejteket juttatják vissza a degeneratív porc területeire. Az anabolikus útvonal stimulálására alkalmazott leggyakoribb faktorok a növekedési faktorok és a chondrogén transzkripciós faktorok, melyekről fentebb már említést tettünk. A humán IGF-1 cdns-ének túltermeltetése izolált porcsejt tenyészetben a porcképzés irányába tolta el a tenyészet homeosztázisát, ami a sejtek megnövekedett proliferáló képességében és a

Az Osteoarthrosis kialakulásában központi szerepet játszó faktorok... 9 mátrix fokozott szintézisében nyilvánult meg [5]. Emellett sikerrel alkalmazták a BMP-2-, BMP-7- és TGF-β-géneket terápiás céllal, in vitro kísérletekben [6]. Osteoarthrosis korai stádiumában is történtek próbálkozások a gyulladásos és katabolikus folyamatok megakadályozására. Baragi és munkatársai adenovirális rendszer segítségével túltermeltették az IL-1Ra-gént humán osteoarthrosisos porcsejt tenyészetben, mely megóvta a tenyészetet az IL-1 indukálta extracelluláris mátrix degenerációtól [7]. Jelenleg is folyik egy I. klinikai fázisban lévő ex vivo kísérletsorozat, melyben retrovirális rendszerrel bejuttatott TGF-β gént próbálnak alkalmazni a porc újdonképződés serkentésére osteoarthrosisos betegeken [8]. A jelenleg rendelkezésre álló eredmények ellenére még nem vonható le következtetés a génmódosított sejttranszplantációs terápia arthrosisban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Géncsendesítés az osteoarthrosis kezelésében A másik, géneken alapuló terápiás lehetőség a géncsendesítés. Az mirns-ek hatásmechanizmusához hasonlóan, szintetikusan előállított sirns-ek (kis interferáló RNS-ek) segítségével érhető el a komplementer mrns hatástalanítása. A MAPK/ERK-útvonal részt vesz az IL-1β indukálta COX-2 és PGE2 expressziójának szabályozásában. Wang és munkatársai ERK ellen tervezett sirns segítségével csökkentették a COX-2 és PGE2 termelését humán porcsejt tenyészetben [9]. A kis interfeláló RNS-eket alkalmazva olyan központi szerepű jelátviteli molekula is blokkolható, mint például a NF-κβ. A gén csendesítése révén sikerült meggátolni a porc degeneratív folyamatait korai stádiumban. Ezáltal gátolttá vált az IL-1 és TNF-α által indukált COX2, NOS-2 és MMP-9 génexpressziója is. Tehát a NF-κβ pozitív szabályozója a gyulladás kialakulását elősegítő IL-1β és TNF-α géneknek, ezáltal fontos szerepe lehet a degeneratív porcbetegségek kialakulásában is (10). A napjainkban egyre gyakrabban tanulmányozott HIF-2α gén csendesítése a HIF-1α megemelkedett expresszióját eredményezte, mely alátámasztja a HIF-gének fent említett fontos szabályozó szerepét a gyulladásos útvonalak és egyéb gyulladásos faktorok esetében [11]. Megbeszélés Az egészséges porcszövet fiziológiás állapota finoman szabályozott homeosztázis következménye, melyet a porc anabolikus és katabolikus folyamatainak egyensúlya tart fenn. A metabolikus útvonalak számos molekulájának a szerepe tisztázott már az osteoarthrosis kialakulásában. Jelenleg még mindig erős tényként kezeli az irodalom az IL-1β és TNF-α elsődleges szabályozó szerepét a betegség progressziójában, de emellett megjelent a genetikai tényezőket, epigenetikai változásokat is figyelembe vevő globális szemléletmód. Napjainkig újabb és újabb szabályozó molekulák (például a HIF-2α) kerülnek előtérbe, melyek fontos regulátorai lehetnek egy-egy metabolikus részfolyamatnak, mely befolyásolni képes a porcszövet állapotát. Fontos ezeknek a mediátoroknak a körültekintő vizsgálata ahhoz, hogy a későbbiekben potenciális terápiás célpontként szolgálhasson akár a gyógyszer alapú, akár az újabb génmódosított porcsejt beültetés vagy a génterápiás kezelésekben.

10 Dojcsákné Kiss-Tóth Papp Juhászné Szalai Koska Fodor Köszönetnyilvánítás Jelen munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió résztámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] L. N. Reynard, J. Loughlin: Genetics and epigenetics of osteoarthritis. Maturitas, doi: 10.1016/j.maturitas. 2011.12.001, 2011. [2] M. B. Mueller, R. S. Tuan: Anabolic/Catabolic Balance in Pathogenesis of Osteoarthritis: Identifying Molecular Targets. PMR; 3: S3 S11. 2011. [3] R. Egli, L. Southam, J. M. Wilkins et al: Functional analysis of the osteoarthritis susceptibility-associated GDF5 regulatory polymorphism. Arthritis Rheum, 2009, 60, 2055 64. p. [4] S. Miyaki, T. Nakasa, S. Otsuki et al.: MicroRNA-140 is expressed in differen-tiated human articular chondrocytes and modulates interleukin-1 responses. Arthritis Rheum, 2009, 60, 2723 30. p. [5] H. Madry, D. Zurakowski, S. Trippel: Overexpression of human insulin-like growth factor-i promotes new tissue formation in an ex vivo model of articular chondrocyte transplantation. Gene Ther.;8:1443 9. Medline:11593356 doi:10.1038/sj.gt.3301535. 2001. [6] H. Madry, M. Cucchiarini: Clinical potential and challenges of using genetically modifed cells for articular cartilage repair. doi: 10.3325/cmj.2011.52.245. 2011. [7] V. M. Baragi, R. R. Renkiewicz, H. Jordan, J. Bonadio, J. W. Hartman, B. J. Roessler: Transplantation of transduced chondrocytes protects articular cartilage from interleukin 1-induced extracellular matrix degradation. J Clin Invest.;96:2454 60. Medline:7593634 doi:10.1172/jci118303. 1995. [8] C. H. Evans, S. C. Ghivizzani, P. D. Robbins: Arthritis gene therapy s first death. Arthritis Res Ther.;10:110. Medline:18510784 doi:10.1186/ar2411. 2008. [9] Xiang Wang, Fengfeng Li, Cunyi Fan, Chunyang Wang, Hongjiang Ruan: Analysis of isoform specific ERK signaling on the effects of interleukin-1b on COX-2 expression and PGE2 production in human chondrocytes. Biochemical and Biophysical Research Communications, 2010, 402, 23 29. p. [10] Chen L. X., Lin L.,Wang H. J. et al.: Suppression of early experimental osteoarthritis by in vivo delivery of the adenoviral vector-mediated NF-kappa B p65- specific sirna. Osteoarthritis Cartilage, 2008, 16, 174 184. p. [11] W. B. van den Berg: Osteoarthritis year 2010 in review: pathomechanisms. Osteoarthritis and Cartilage, 2011, 19, 338 341. p.