I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ...

Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8...8 IV. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE...8 V. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL...13 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI:...24 VII. BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA, KEZELÉSE:...25 VIII. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE:...26 IX. A BELSŐ ELLENŐRZÉS :...29 X. AZ ISKOLAI TANULÓK JOGÁLLÁSA. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK...30 XI. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK...31

2 XII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE...33 XIII. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE...34 XV. AZ INTÉZMÉNYBEN ÉRVÉNYES VÉDŐ, ÓVÓ RENDSZABÁLYOK...37 XVI. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEK BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...39 XVII. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI:...42 XVIII. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI...43 XIX. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE:...45 XX. IGAZGATÁSI DÍJ KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK...47 XXI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK....48 XXIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS...53 L E G I T I M Á C I Ó...54

3 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban SZMSZ/ célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokat a kérdéseket is szabályozza, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: A többször módosított 1993.évi LXXIX. tv. A közoktatásról A többször módosított 1992.évi XXXIII.tv. A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. /X.8./ Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben / 1993. C.tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. egyes rendelkezéseinek módosításáról. 177/l993. /XII. 19./ Korm.r. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. /X.8./ Korm.r. módosításáról. a többször módosított 11/1994. /VI.8./ MKM. rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről. 8/2000. (V.24.) OM.rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.évi ( VII. 28.) MKM rendelet módosításáról. Az államháztartásról szóló többször módosított 1992.évi XVIII.Törvény A költségvetési szervek tervezésének gazdálkodásának beszámolásának rendszeréről szóló 217/1998. /XII.30./ Korm.sz.r. A 32/2008. ( XI.24. ) OKM rendelethez, 10. számú melléklet a 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelethez : Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. 3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megszegése esetén : az alkalmazottakkal szemben az igazgató, helyettesítése esetén az igazgatóhelyettes munkáltatói jogkörében eljárva intézkedhet, a tanulókkal szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőket és azokat az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyeket tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról. Eredménytelen beszélgetés, tájékoztatás esetén az igazgatót, vagy helyettesét kell értesíteni, aki felszólítja az illetőt az intézmény elhagyására.

4 4. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot /KT/ kell választani, amikor a fő állásban foglalkoztatottak száma a 6 főt meghaladja.

5 SZMSZ hatálya 1. A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény /Hajdúszoboszló, Arany J.u.2./ szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény 2001.november 20-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskola felügyelő bizottsága, a diákönkormányzat. 2. Az intézmény fenntartója: a Gyermekeinkért- Jövőnkért Alapítvány kuratóriuma a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2006. október 15-én elfogadta. 3. A szülői szervezet részéről a szülői munkaközösség tagjai elfogadták, 2006. november 21-én. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Ezen szabályok megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatai megvalósításában, használják helyiségeit, létesítményeit. 5. Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével alkalmazzuk. Az SZMSZ hatálya kiterjed: - a vezetőkre, - az intézmény valamennyi dolgozójára, - az intézmény tanulóira, - az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, - az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre - az intézmény területére belépőre. 6. Az iskola nevelési és pedagógiai programját, helyi tantervét, házirendjét, SZMSZ-t, IMIP-t, valamint éves munkatervét az iskola nyitvatartási idejében a könyvtárban, vagy a tanári szobában tanulmányozásra átvehetik.

6 Az intézmény adatai 1.) Az intézmény neve: Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye:4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. 2.) Az intézmény alapítója és fenntartója: Gyermekeinkért Jövőnkért Alapítvány 4200. Hajdúszoboszló, Arany J.u.2. 3.) Az alapítás éve: 2001. 4.) Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény 5.) A felvehető tanulók maximális létszáma: 500 fő Művészeti áganként, tanszakonként: Táncművészeti ág néptánc tanszakára: 200 fő balett tanszakára: 40 fő társastánc tanszakára: 40 fő modern-kortárstánc tanszakára / modern tánc szakirány/: 100 fő Képző- és iparművészeti ág grafika tanszakára : 60 fő festészet tanszakára: 60 fő 6.) Az intézmény évfolyamainak száma: 12 - előképző 1-2.évfolyam - alapfok: 1-6.évfolyam - továbbképző: 7-10.évfolyam 7.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény nem alanya az ÁFA-nak. 8.) Az intézmény bankszámlaszáma: 11738084-20024080. Az intézmény adószáma: 18562934-1-09 Az intézmény TB törzsszáma: 16764412 Az intézmény OM azonosítója: 200034. 9.) Az intézmény tevékenysége: 2009. december 31 ig alkalmazandó szakfeladat ( TEÁOR szerinti besorolás ) : 8520 alapfokú művészeti oktatás 2010. január 01 jétől alkalmazandó szakfeladat : 852032 alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti ágban a.) Ellátandó alaptevékenysége:- alapfokú művészetoktatás

7 Képző-és iparművészeti ág: - festészet tanszak - grafika tanszak Táncművészeti ág - néptánc tanszak - társastánc tanszak - modern tánc tanszak - balett tanszak b.) Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: - továbbképzések, tanfolyamok szervezése, - pedagógus továbbképzés 10.) A feladatellátást szolgáló vagyon: Hajdúszoboszló város képviselőtestületének 21/ 2001. / II.22./ határozata alapján használhatja az iskola térítésmentesen az Arany János u. 2. szám alatti / HRSZ: 5745, tulajdoni lapszám: 5603 / Bárdos Lajos Általános Iskola épületét. E vagyontárgy felett Hajdúszoboszló város Önkormányzata rendelkezik. Ingó vagyon: Eszközök, a feladatellátást szolgáló vagyon leltár szerint a Gyermekeinkért- Jövőnkért Alapítvány rendelkezik. 11.) Az iskola megszűnése esetén a fenntartót, a fenntartó megszűnése esetén a Bárdos Lajos Általános iskolát illeti meg / Hajdúszoboszló, Arany János u. 2 / az összes ingó vagyon. 12.) Az intézmény képviseletére jogosultak: - igazgató - igazgató helyettes

8 III. Az iskola szervezeti rendszere 3.1. Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel működő önálló jogi személy. A fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik. 3.2. Az intézmény alaptevékenységének forrásai: 3.2.1. Normatív állami támogatás, 3.2.2. Térítési- és tandíj 3.2.3. Alapítványi támogatás 3.2.4. Pályázati források 3.2.5. Fellépések díjai 3.2.6. Egyéb díjak 3.3. Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó alapítvány kuratóriuma, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Vezető munkáját egy általános helyettes segíti. 3.4. Az intézmény nevelőtestületét az iskolában alkalmazott pedagógusok és vezetők alkotják. 3.5. Az egyes művészeti ágban működő különböző tanszakokhoz tartozó pedagógusok alkotják a művészeti ág szakmai munkaközösségét. Intézményünkben képző- és iparművészeti munkaközösség, és táncművészeti munkaközösség működik. 3.6. Az intézmény gazdasági feladatait a gazdasági ügyintéző látja el. A munkaügyi és könyvelési feladatokat az iskolával szerződésben álló könyvelő cég látja el. Igazgató Igazgató helyettes Gazdasági ügyintéző ő Képzőművészeti tagozat Táncművészeti tagozat IV. Az iskola irányítása, vezetése

9 4.1. Az igazgató feladata: Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban, minden olyan ügyben amelyet jogszabály, vagy az SZMSZ nem utal más hatáskörbe. Feladatkörébe tartozik kiemelten: - a nevelőtestület irányítása, - a nevelő oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a tanév rendjének zavartalan biztosítása, - rendszeresen kapcsolatot tart a tanszakok munkaközösségeivel Felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, - a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, - a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összehangolásáért, - az intézményi számviteli rendért, - a belső ellenőrzés megszerzéséért és működéséért, mérési értékelési és minőségirányítási programjáért. Az igazgató képviseli az intézményt, jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesre, a gazdasági ügyintézőre, vagy az intézmény más alkalmazottjára ruházhatja át. Távollétében pedagógiai ügyekben az igazgatóhelyettes kivétel munkáltató jogkör gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző helyettesíti. /A távollét 3 napnál hosszabb időtartam. / 4.2. Igazgatóhelyettes Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. - Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével igazgató adja.

10 - Az igazgatóhelyettes megbízása határozatlan időre szól. - Az igazgató helyettes munkáját a munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. - Az igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző munkájukat az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik és helyettesítik távollétében, kivétel a munkáltató jogkör. Igazgatóhelyettes általános feladatai: Az igazgató hatáskörében jár el távollétében vagy akadályoztatása esetén. Feladatai: - gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót, - A tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, - Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről /naplók, ellenőrzők, anyakönyvek / - Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat, - Az állami normatív finanszírozáshoz vezeti a nyilvántartásokat, összesíti azokat, - Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, - Szervezi az iskolai versenyeket, vizsgákat, - Koordinálja a település intézményeivel a kapcsolatokat. 4.3. A gazdasági ügyintéző az intézményvezető megbízása alapján irányítja a gazdasági, a műszaki, és az adminisztratív munkálatokat. - szakmai felügyeletet gyakorol az adott művészeti ágakban dolgozó alkalmazottak felett. 4.4. Az iskola vezetősége : - Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - 1 fő igazgatóhelyettes - 1 fő gazdasági ügyintéző

11 - Az igazgatóság üléseit az igazgató szükség szerint, de legalább 2 hetente 1 alkalommal összehívja. Az üléseket az igazgató vezeti. Az ülések témái: - aktuális problémák, - megoldási javaslatok, - feladatok meghatározása. A vezetőség véleményezi és értékeli: - az iskola szervezeti és működési kérdéseit, - az alkalmazottakat érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, - az aktuális és távlati pedagógiai kérdéseket, a megvalósításból adódó feladatokat, - az aktuális művészeti irányvonal meghatározását - a tanszakok munkájának összehangolását; - minden javaslatot, amit a tagok felvetnek az iskola működésével kapcsolatban. 4.5. Munkakörök átadása: Az iskola vezetői állású dolgozói, valamint az igazgató által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, ill. átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben az alábbiakat kell rögzíteni: - átadás átvétel időpontja, - munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását, Az átadás átvételi eljárást a munkakör változást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A szabályos átadás átvételről a munkakör szerint felettes vezető gondoskodik. 4.6. Az igazgató távollét esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte esetén a helyettes látja el az intézményvezetői feladatokat a távollét idejéig. Az igazgató és az igazgató helyettes egyidejű távolléte esetén a gazdasági ügyintéző helyettesítheti a vezetőket.

12 Az igazgató helyettes 5 napot meghaladó távolléte esetén az igazgató dönt a helyettesítés rendjéről.

13 V. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskola működését segítő legfontosabb testületek, szervek, közösségek. 1. alkalmazottak közössége, 2. a nevelőtestület, 3. az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok, 4. a szülők közössége, 5. a tanulók közössége, Az értekezletek üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, megőrzése az irattárban történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, idejét, - a megjelenteket név szerint, - a tárgyalt napirendet, - a megbeszélés lényegét, - a hozott döntéseket 5.1. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak az intézménynél a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott dolgozók, munkaszerződéses, megbízási szerződéses, esetleg vállalkozási szerződéses jogviszonyban állók. Mivel az intézmény alkalmazotti közössége alacsony létszámú, ezért minden munkaviszonyban álló dolgozó szavazati és döntési joggal rendelkezik az intézményben. 5.1.1. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik. 5.1.2. Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét Minden alkalmazotti közösségi értekezletről jegyzőkönyvnek kell készülni, melyet. az értekezleten jelenlévő két alkalmazottnak hitelesíteni kell. 5.2. A nevelőtestület

14 5.2.1. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. 5.2.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. 5.2.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5.2.4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.2.5. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és helyi tanterv, és módosításának elfogadása, - a MIP elfogadása és módosítása, - a szervezeti és működési szabályzat, és módosításának elfogadása, - az éves munkaterv elkészítése, elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámolók elfogadása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, meghatározza a nevelőtestület, hogy véleményét milyen módon alakítja ki, az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzeléseket támogatja, vagy elutasítja. Véleményét titkos szavazással határozza meg. - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység /vállalkozás / indítása, igénybevétel feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. 5.2.6. A nevelőtestület véleményét a következő esetekben kell kikérni: - az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - az intézmény költségvetésében szakmai célokra, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az iskola beruházási és fejlesztési tervének megállapításában, - egyéb külön jogszabályokban meghatározott ügyekben, - tanulók értékelése, minősítése - iskola szakmai fejlesztésének irányelvet - a MIP irányelveinek elfogadásában - a tantárgyfelosztás igazgatói elfogadása előtt és - a pedagógusok külön megbízásainak elosztása.

15 5.3. Munkaközösségek 5.3.1. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: - tantárgyfelosztás elfogadás előtti és - a pedagógusok külön megbízatásainak elosztásával kapcsolatos, a közoktatási törvény 57.. /2/ bekezdésében biztosított véleményezési jogkörét. - az iskolai munkaterven belül az egyes tantárgyakra vonatkozó feladatok összeállítását. -különbözeti vizsgára bocsátás jogát -a tanulók félévi és tanév végi eredményeinek, valamint magasabb évfolyamba lépésének megállapítását, engedélyezését. 5.3.2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: -táncművészeti -képzőművészeti A munkaközösség vezetőit az adott művészeti ágakat oktató nevelők javaslata alapján az igazgató nevezi ki. Az azonos művészeti ágak munkaközösség vezetői közül az iskola igazgatója tagozatvezetőket választ. Tagozatvezető csak határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező alkalmazott lehet, aki az adott művészeti ágban oktató és nevelő tevékenységet folytat. Ha nincs határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező alkalmazott az adott művészeti ágon, akkor azt a feladatkört az egyik igazgató helyettes átveheti. - A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. - A szakmai munkaközösségek a nevelőtestület előtt a félévek végén számolnak be hatáskörük gyakorlásáról./ írásban vagy szóban/ - A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/ - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeret szintjének folyamatos mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

16 - A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. - A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezető irányítja. - A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai az intézmény igazgatója az érintett tagozat vezetője és a tanuló főtárgytanárja. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - az első félév munkájának értékelése, - 2 alkalommal nevelési értekezlet, - munkaértekezletek aktuális problémák megbeszélése. - a félévi-és év végi vizsga bemutatók és kiállítások előkészítése Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja, ill. ha a kuratórium, a szülői munkaközösség, vagy ha a diákönkormányzat kezdeményezi. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Szükség esetén az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösség vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

17 A tanszak vezetők a nevelőtestület előtt szóban ismertetik a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítják az igazgatónak a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestület döntéseit, határozatait szavazással hozza meg. A szavazás lehet titkos és nyílt. Igennel vagy nemmel lehet szavazni. A szavazás érvényes 50 % +1 igen szavazat esetén. A további szavazásoknál mindig a jelenlévők 50 %-a +1 szavazat jelenti az érvényes többséget. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazat egyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell rögzíteni, a határozatot irattárba kell elhelyezni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a tantestület egy tagja vezeti, felkérés alapján. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tagot választ a testület. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3. munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyv vezető és a 2 hitelesítő írja alá. Az iskolával munkaviszonyban álló személyt az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Akinek munkaviszonya, alkalmazotti jogviszonya szünetel, a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösségi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, ha a meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár és szerződéses munkaviszonyban állók teljes szavazati és döntési joggal vehetnek részt a fenti értekezleteken, ezt a határozatképesség megállapításánál figyelembe kell venni. 5.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. - Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 6. A szülők közösségei 6. 1.A szülői közösség intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.

18 - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni, és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. - A szülői közösség a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, és a tagozatvezetőtől. Az írásos megkeresésre az ügy jellegétől függően mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban is, amelyről emlékeztetőt kell készíteni. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. - A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásánál a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület vagy egyéb fórum ülésein. A meghívásról az igazgató gondoskodik. - Ha szülői közösség a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői közösség képviselőjének részvételével megtárgyalja. - Az intézmény szülői közösségei részére művészeti áganként a szakmai munkaközösség-vezetők tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást adnak a művészeti ágban folyó munkáról. - Az egyes főtárgyak tanárai közvetlen kapcsolatot tartanak a hozzájuk beosztott tanulók szülői közösségével. 6.2. A szülői közösség az intézmény munkatervének megfelelően közreműködhet a tanulói előadások rendezésében. Erről az általános igazgatóhelyettessel állapodnak meg. 6.3. A szülői közösség részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok: A közoktatási törvény 59..(6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére a következő jogokat biztosítja: Az intézményi szülői közösség véleményezési jogkört gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 6.4. A Közoktatási törvény 114 (4) bekezdése alapján a pedagógiai programban mindenki számára előírt tananyag megismerését és feldolgozását, intézményen kívül kulturális, művészeti utak megszervezésére a szülői munkaközösség döntése értelmében egy alkalommal maximum 60.000 Ft-ot kérhet az iskola a költségek térítésére. Ettől az összegtől csak az adott szülői közösség írásosos beleegyezésével

19 lehet eltérni, ha nemzetközi fellépésre utaznak a tanulók, és erről legalább hat hónappal korábban értesítették a tanuló gondviselőjét. 7. A tanulók közösségei 7.1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, mely felvétel, vagy átvétel útján jön létre. Mind a kettő jelentkezés alapján történik. A felvételről, vagy átvételről a tanszakok vezető tanárai, az igazgatóhelyettes és az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony keletkezésekor, megszűnésekor és szüneteltetéskor a Közoktatási Törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérése alapján /megfelelő indok/ a főtárgy tanár és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített házirend tartalmazza. 7.2. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. - Az iskolai diákönkormányzat jogait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. - Az iskolai diákönkormányzat jogait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskola diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. - Az iskolaszékben tanácskozási joggal az iskolai diákönkormányzatot a diákönkormányzat elnöke képviseli. 7.3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. 7.4. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola és diákönkormányzat képviselője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös

20 tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzat vezető tanára a felelős. - A diákközgyűlés l év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ. 7.5. A diákönkormányzat diák vezetőjével és az ifjúság munkáját segítő pedagógussal az igazgató a tanév során két alkalommal találkozik. A megbeszélést mindkét fél kezdeményezheti. Véleményt cserélnek az iskolai diákéletről. 8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskola feladatainak minél magasabb szinten történő megvalósításához a különböző szervezeti egységeknek szoros kapcsolatot kell tartani. Ennek megfelelően egyeztetési kötelezettségük van minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érintik. Az eredményes munka elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 8.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület - A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. - A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. - Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. 8.2. A vezetői értekezlet tagjai és a nevelőtestület: A tagok kötelessége: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.

21 - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 8.3. A nevelőtestület és a kuratórium kapcsolata - A nevelőtestület a fenntartóval a kuratórium teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. - A kuratórium tagjai - rendszeres időközönként /évente legalább 2 alkalommal/ tájékoztatják a nevelőtestületet,a kuratórium iskolát érintő tevékenységéről. - kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait a kuratórium tevékenységével kapcsolatban a nevelőtestület felvetést követő ülésen a fenntartó elé tárni - a kuratórium iskolát érintő ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: - az igazgatója - igazgatóhelyettese - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen /évente legalább 2 alkalommal/ tájékoztatja az iskolaszéket. - A kuratórium elfogadja: A/ az intézmény SZMSZ-ét; B/ az intézmény pedagógiai programját; C./ intézmény Házirendjét D/ intézmény MIP-jét E/ az iskola éves költségvetését - A kuratórium véleményt nyilvánít: A/ a félévi és év végi vizsgákról B/ a tanulók hazai és külföldi szerepléseiről, fellépéseiről; C/ a felvétel rendjéről; D/ az iskola nagyobb rendezvényeiről. 8.4. A nevelők és a tanulók

- Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen /évente legalább 2 alkalommal/ a faliújságra elhelyezett hirdetőtáblán keresztül és a főtárgy tanárokon keresztül tájékoztatják a tanulókat. - A tanulókat egyéni haladásukról a főtárgy tanároknak folyamatosan tájékoztatni kell szóban és írásban egyaránt. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 8.5. A nevelők és a szülők 22 - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról Az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén, iskolai szülői értekezleten, - a földszinten elhelyezett hirdető táblán keresztül, - alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, (iskolaújság, hírlevél) - 8.6.Főtárgy tanár: - a csoportok szülői értekezletén, fogadóórán tájékoztatják a szülőket gyermekeik haladásáról, melyre minden tanévben 4 alkalommal nyílik lehetőség. - A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbiak szolgálnak : - szülői értekezletek, - fogadó órák, - nyílt napok, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, - játszóház - fellépések - vizsgaszereplések - A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza.

23 - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

24 VI. Az Intézmény működésének szabályai: Az alkalmazotti jogviszony létrejöttével, megszűnésével, a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatos szabályait a Munka törvénykönyve, az Oktatási törvény valamint az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek tartalmazzák. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. A kuratórium és az iskolai diákönkormányzat számára érkező iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Ha az irat elintézésére a szülői szervezet vagy a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított harmincadik napot követő ülésen köteles meghozni.

25 VII. Bélyegzők használata, kezelése: Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit a gazdasági ügyintéző köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettes - gazdasági ügyintéző Az átvevők személyesen felelősek a cégbélyegzők megőrzéséért. A cégbélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdasági ügyintéző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

26 VIII. Az intézmény gazdálkodásának rendje: Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével, a felügyelő bizottság véleménye alapján az intézmény vezetőjének és az igazgatóhelyettesének a feladata (Jogszabályok :az Államháztartásról szóló törvény és az Államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, mellékletek: 1,2,3, 4,5, 11.sz.) 1. A gazdasági szervezet feladatait a pénzügyi ügyintéző látja el. 2. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok: A fenntartó alapítvány kuratóriuma által megadott anyagi lehetőségek és különféle szabályozások függvényében önállóan tervezi meg költségvetését, a szakmai feladatok végrehajtása érdekében teljes felelősséggel és önállóan használja fel költségvetési előirányzatait és gondoskodik bevételeinek beszedéséről, felelős a rendelkezésre bocsátott vagyon megőrzéséért, s rendeltetésszerű használatáért, a kötelezettségvállalást és az utalványozást önállóan felelősséggel gyakorolja. Az intézmény bevételi és kiadási előirányzatát a fenntartó kuratóriuma hagyja jóvá. A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól az intézmény előirányzat módosítás nélkül is eltérhet. Tevékenységi körébe tartozik: - A költségvetés tervezése, - Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok, - Személyi juttatással és munkaerővel való gazdálkodás, - Évközi és éves beszámoló készítése, 3. Gazdálkodási jogkörök szabályozása: Kötelezettségvállalás: Az intézmény nevében fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget az intézmény vezetője vállalhat. 3 napot meghaladó távolléte esetén a felelős az igazgatóhelyettes. A beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos vállalkozási szerződések esetében a Gyermekeinkért- Jövőkért Alapítvány kuratóriuma vállalhat felelőséget. A munkavállalók kiküldetésével kapcsolatban az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vállalhat kötelezettséget.

27 Az igazgató által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak, jutalmak utalványozására az igazgató jogosult. Ellenjegyzés: Az ellenjegyzési jogkört a tanszakvezető gyakorolja. Utalványozás: A kiadás teljesítésének a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése utalványozására az igazgató és az igazgatóhelyettes jogosult, 3 napot meghaladó távolléte esetén a gazdasági ügyintéző. Érvényesítés: Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a pénztáros végzi el, kivétel a tanszakvezető tartós betegsége esetén az ellenjegyzésre jogosultságot veszi át ő, s az érvényesítéssel az igazgatóhelyettest kell megbízni. A pénzgazdálkodás rendje: Az intézmény a költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az önkormányzat által meghatározott OTP Bank és Kereskedelmi Rt-nél vezetett bankszámlán és a házipénztárban kezeli. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámla szerződést kell kötni. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján az intézmény elszámolási számláján bonyolódik. Kötelezettség vállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A bankszámla feletti rendelkezés: A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat az érintett pénzintézethez kell bejelenteni. Az aláírási bejelentési kartonok 1 példányát a gazdasági ügyintéző köteles őrizni.

28 A gazdasági ügyintéző feladata: - a gazdasági szervezet irányítása és ellenőrzése, a szervezet munkájának megszervezése, - iránymutatás a szakmai, szervezeti egységek gazdasági munkájához, általános érvényű gazdasági szabályozók kiadása, azok betartatásának ellenőrzése, - a szakmai feladatok eredményes és gazdaságos megoldás feltételeinek biztosítása, - a különböző gazdálkodásra és pénzügyekre vonatkozó - jogszabályok előírásainak betartása, betartatása - a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása, a bizonylati és okmányfegyelem betartása és betartatása, - a költségvetési szervre bízott önkormányzati vagyon rendeltetésszerű működtetése, hasznosítása és gyarapítása, - minden olyan feladat, amelyet az intézmény vezetője helyett átruházott jogkörében kell ellátnia.

29 IX. A belső ellenőrzés : A pénzügyi és gazdálkodási ellenőrzés rendjét az iskola belső ellenőrzési szabályzata tartalmazza. Területei: - oktató-nevelő munka, igazgató, igazgatóhelyettes feladata - a tanítási órák módszertani, didaktikai szervezése, - a tantárgy pedagógiai szempontok betartása, - a tanulók munkájának értékelése, - az egyénre szabott differenciálás az órai munkában, - a pályakezdők, új kollegák beilleszkedésének, munkájának segítése, - az iskolai munkafegyelem megszilárdítása, konkrét intézkedések megfogalmazása / óra- ill. munkakezdés / - a tanári adminisztrációs fegyelem betartatása, - az iskola továbbképzési, átképzési programjának megfelelően a továbbképzésben résztvevő pedagógusok tanúsítványainak összegyűjtése, a vizsgára kötelezettek leckekönyvének ellenőrzése. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket a terület felelős vezetőit, valamint alkalmazotti értekezlet összehívásával az intézmény dolgozóit az igazgató tájékoztatja.

30 X. Az iskolai tanulók jogállása. Jogok és kötelezettségek 1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. 2. A tanulói jogviszony 2.1. Keletkezésekor a közoktatási törvény 66, 67, 68. -a 2.2. Megszűnésekor a közoktatási törvény 74. és 75. -a 2.3. Szüneteltetésekor a közoktatási törvény 69. -a alapján kell eljárni. 2.4. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján a csoport vezető tanár vagy nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, ill. a tanuló egyénileg készül fel. 3. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített házirend tartalmazza. 3.1. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 3.2. A házirend összeállítása előtt ki kell kérni a szülők, nevelők és a tanulók véleményét. 3.3. A házirend elfogadásakor - véleményezési jogot az iskola alábbi közösségei gyakorolhatnak: 3.4 A tanulói jogviszony létesítésekor a tanuló részére át kell adni a házirendet. Szülői munkaközösség, diákönkormányzat

31 XI. Eljárási szabályok 1.. A vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: - A később jelentkezett gyermek csoport hiányában felzárkóztatásban részesül, majd soron kívüli osztályozó vizsgán vehet részt legkésőbb február 15-ig. A tanév eleji osztályba soroló vizsgáját augusztus 25-30. között teheti le a tanuló. 1.2. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanulók az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse.. /Tv. 71../ - Ha a tanuló képességei és tudása alapján egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani, s az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. 2.3. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. /70../ 18. : A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazni kell az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. /VI.5./ MKM rendelet l5 -ában, 16 -ának /1/ bek. /2/ bek. a/-b, d, f. pontjában és 3. bek. 18. ának /7/ bek. 19. -a /1/, valamint 3,5 bek. 23. -ában 24. -ának /1/ bekezdésében a harmadik mondat kivételével, 25. -ában, 26. -ának /1/ bek. és /3/ bek. 30. - ának /3/-/4/ bek. 34. -ában, 35. -ának /2/-/9/ bekezdésében, 36-38. -ában foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy ahol a vizsgaszabályzat alapműveltségi vizsgáról rendelkezik, azon a megfelelő tanulmányok alatti vizsgát, ahol felügyelő tanárról, kérdező tanárról, vagy főtárgy tanárról rendelkezik, azon a vizsgabizottság elnökét vagy vizsgabizottság elnöke által kijelölt vizsgáztató tanárt kell érteni, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanság kérdésében a vizsgabizottság helyett az iskola igazgatójából és 2 másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló 3 tagú bizottság dönt.

32 2.4. Ha a tanuló mulasztása (igazolt és igazolatlan) egy tanítási évben adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi. 2.5. Művészeti alapvizsgát kell tenniük azoknak a tanulóknak, akik 2004/2005. évben kezdték meg tanulmányaikat intézményünkben a 11/1994. MKM rendelet alapján. Az alapvizsgát a tanuló az iskola által kijelölt bizottság előtt teszi. 2.6 Minden újonnan jelentkező tanulónak a szakos tanárok előtt -a jelentkezéstől számított 7 tanítási napon belül- osztályba soroló vizsgát kell tenni. Ez alapján történik meg a tanuló évfolyamba sorolása. 2.7 A félévi és év végi vizsgák mindig nyilvánosak. A rajz- festészet és a grafika tanszak tanulói nyilvános kiállításon mutatják be a legsikeresebb alkotásaikat. A kiállított műveket a felügyelő bizottság egy tagja, egy az iskolától független rajz szakos tanár, vagy képzőművész és a főtárgy tanár által közösen meghatározott osztályzat lesz a félévi és év végi vizsga osztályzat, amely nem egyenértékű a félévi és év végi osztályzattal, csak az adott fél év utolsó havi jegyét határozza meg. A táncművészeti ág tanulói nyilvános fellépésen mutatják be a fél év alatt elsajátított ismereteiket a szülők és a meghívott vendégek előtt. A félévi és év végi vizsgaelőadások inkább gála és bemutató jellegűek. Az iskolától független táncművész, a felügyelő bizottság tagja és a főtárgy tanárral közösen a vizsgaelőadáson a csoportokban szereplő diákokat nem osztályozzák, csak a csoportok munkáját, erényeiket, hibáikat az előadás után ismertetik a megjelentekkel és a fellépő diákokkal. Egyéni osztályzatot nem kapnak a vizsgaelőadáson, de a felkészülés és a vizsgán nyújtott teljesítménynek meg kell jelenni a tanuló januári és júniusi osztályzatában.

33 XII. A tankönyvellátás rendje Az alapfokú művészetoktatáshoz nagyon kevés könyv jelent meg eddig, csak az iskolában tanító tanárok által javasolt és használt kiadványokat használjuk, az iskola pedig vállalja a sokszorosítás költségét is. Amennyiben a tankönyv piacon megjelennek a művészetoktatáshoz szükséges tankönyvek, akkor a szülői munkaközösséggel egyeztetve a tanárok javaslatai alapján kerülhet bevezetésre az új tankönyv. A szülői munkaközösséggel történt megállapodás a pedagógiai program mellékletét képezi. A taneszköz kiválasztás elveinek maghatározásakor tekintettel vagyunk a következőkre: -feleljen meg az alapfokú művészetoktatás követelmény és tananyagrendszerének -segítse a tanulást, motiváljon -szerkezete legyen világos, érthető -adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre -adjon mintát az önálló feladatmegoldásra -esztétikus, igényes legyen - az ára legyen kedvező -szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen

34 XIII. Az iskola működésének rendje 1. Az iskola délutáni képzés keretében folytatja a tevékenységét. Abban az esetben, ha a csoport teljes létszáma azonos iskolából kerül ki, és a befogadó iskola vezetője hozzájárul, akkor a képzés már 11 órakor is megkezdődhet. Ellenkező esetben 15 órától lehet kezdeni a foglakozásokat este 19 óráig, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével. 2. A foglakozásokról a szülők kérésére évente 3 alkalommal lehet hiányozni. Az anya iskola kérésére minden esetben el kell engedni a tanulót, és a hiányzását igazoltnak kell tekinteni. 3. A tanulóknak minden évben két alkalommal vizsga bemutatón kell részt venni, ahol a fél év folyamán szerzett ismereteiről kell számot adni. A vizsga bemutatók és kiállítások nyilvánosak. 4. A tanuló a tanítási órák idején csak a főtárgy tanár /távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes /, ill. a részére ott órát tartó főtárgy tanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 h-tól 17.00 h-ig, vagyis a du. nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató belegyezésével lehet. (múzeumlátogatás). 6. A nyilvános színházi táncelőadások és képzőművészeti kiállítások látogatása esetén az 5. pont idő intervalluma nem érvényes, viszont ebben az esetben a szülő írásos beleegyezése szükséges az előadás megtekintéséhez. 7. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a művészeti iskola irodájában történik 13.00 óra és 16.00 óra között. 8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 9. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni: Mellékletben részletezve: gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

35 - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz-, vészhelyzet és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 11. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 12. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti, időben és helyiségben tartózkodhat. 13. Az iskolai könyvtárat teljes nyitvatartási idejében használhatják a tanulók és az iskola dolgozói. A könyvtár a Bárdos Lajos Iskola könyvtárával azonos, amelyet az épület használatba vételi szerződésében szabályozott a két fél. 14. Csoport- és diákönkormányzat rendezvényei szerda, illetve péntek du. tartható előzetes bejelentés alapján, olyan időpontban, ami nem zavarja a du. foglalkozások rendjét. 15. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a Bárdos Lajos Általános Iskola és iskolánk porta szolgálata fogadja. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők, illetve az iskola dolgozói által meghívott személyek tartózkodhatnak. A szülők a porta előtti téren várhatják gyermekeiket. 16. Az iskolában a Közoktatási Törvény 39.. /4/ alapján párt, vagy párthoz kötődő civil szervezet és társadalmi szervezet nem működhet. 17. Az iskolában nem lehet semmilyen reklám tevékenységet folytatni, kiéve ha a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az ilyen irányú hirdetések az iskola faliújságján lehet elhelyezni.

36 XIV. A térítési díjra, tandíj befizetésre, visszafizetésre vonatkozó rendelkezések A fenntartó külön írásos intézkedésben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt az ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. a) Térítési díj ellenében vehető igénybe: - heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlése, az intézmény létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata a fenti szolgáltatások körében. A térítési díj befizetésének módjáról és a kedvezményekről a Térítési díj fizetési szabályzat rendelkezik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, a tartósan beteg gyermekeknek szülői bejelentés után jegyzői illetve Államkincstári vagy Orvosi nyilatkozattal alátámasztva térítésmentes az oktatás. Ez a 2005. szeptember 01. után beiratkozott tanulók részére hatályos. b) Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás: - heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, illetve a tanuló heti foglalkozásai összes időtartamának 300 percet meghaladó része (11/1994. (VI. 8.) MKM r. 9. (5) bek.), a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás. Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve a mentesség kérelemre, a fenntartó egyedi elbírálása alapján adható egy tanévre. A kérelmekhez a főtárgy tanára vagy a főtárgy tanár javaslatot tesz. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnés, illetőleg szünetelés kezdetét követő hat héten belül az intézmény szükség szerint intézkedik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó állapítja meg. A térítési díj befizetésének elmaradása esetén az igazgatóhelyettes a következményekre történő figyelmeztetéssel írásban felhívja a szülő figyelmét. Ha november 30-ig illetve április 30-ig sem történik meg a térítési díj befizetése, a tanuló törölhető az alapfokú művészeti oktatásban részesülők jegyzékéből (beírási napló).

37 XV. Az intézményben érvényes védő, óvó rendszabályok 1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokkal, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor / első tanítási nap / valamint szükség szerint tanórai foglalkozás, kirándulás stb. során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell az osztálynaplókban. 2. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata a biztonságos tanulási-, és munkakörülmények biztosítása a tanulók számára. Mindent meg kell tenni az esetleges veszélyforrások elhárítása, a balesetek megelőzése érdekében. Ha a tanítási órán tanulói baleset történik, az órát tartó tanárnak kötelessége azonnal értesíteni az igazgatót, és megtenni a szükséges óvintézkedéseket az esetleges tovább balesetek elhárítása érdekében. Az igazgató, vagy igazgatóhelyettes szükség esetén értesíti a mentőszolgálatot /esetleg a tűzoltóságot, rendőrséget is./ A balesetet követően kivizsgálja a baleset körülményeit, erről jegyzőkönyvet vesz fel. A vizsgálat eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek elkerülése érdekében. Ha a vizsgálat személyi felelősséget tár fel, intézkedik a felelősségre vonásról, esetlegesen a fegyelmi eljárás megindításáról. 3. Tűz esetén kísérletet kell tenni az oltásra és haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót, aki intézkedik a Tűzoltóság értesítéséről, az épület kiürítéséről. Szaggatott csengetéssel figyelmeztetni kell az iskolában tartózkodókat az épület elhagyására, melyet a folyosókon kifüggesztett terv szerinti útvonalakon szervezetten kell végrehajtani az órát tartó nevelők irányításával. 4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 4.1. Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. 4.2. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 4.3. Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. 4.4. Bombariadó alkalmával az épület kiűrítése a tűzriadóterv szerint történik. 4.5. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az

38 intézkedéssel megbízott személy, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), illetve a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt. 4.6. A központi intézmény tanulóinak elhelyezése a település művelődési házában történik az intézménnyel kötött megállapodás alapján. 4.7. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

39 XVI. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermek balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén az intézményi védő- óvó előírások 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére egészségük és testi épségük megóvása érdekébe a megfelelő ismereteket átadja, veszély esetén figyelmeztesse, ill. az akadályokat elhárítsa. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítse, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: a. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit. b. A pedagógusnak minden tantárgy keretében oktatatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c. A pedagógusok, alkalmazottak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az óraközi szünetekben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartatni, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d. Ezek időpontja: a tanév megkezdésekor az első tanítási napon, az első tanítási órán ismertetni kell a tanulókkal - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a balesetvédelmi előírásokat, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges magatartási elvárásokat, teendőket a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Nyilvános fellépések előtt Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után

40 A tanév végén, a szünidő előtt, a nyári balesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét (gyalogos, kerékpáros közlekedés, utazás, vízpart, napozás, stb. ) A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, tanórán és iskolánk kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor elvárható magatartásra. A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a haladási és osztályozási naplóba be kell jegyezni. A pedagógus feladata, hogy visszakérdezéssel meggyőződjön arról, a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója vagy megbízottja az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Ennek időpontját, a szemlék a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulói balesetek esetén. 3.1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul a következő intézkedéseket kell megtennie: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, szükség esetén orvost kell hívnia, - a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a helyszínen tartózkodó valamennyi nevelőnek részt kell vennie. 3.2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő pedagógus, alkalmazott a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért, más esetben azonnal orvost kell hívnia, nem avatkozhat be.

41 3.3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatója köteles kivizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, s annak kérdését, hogy az hogyan lett volna elkerülhető. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében. 3.4 A tanulói balesetekkel kapcsolatban a magasabb jogszabályok alapján a teendők: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket azonnal ki kell vizsgálni, s a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jk. egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak (szülőnek), egy példányt az iskolában kell megőrizni. - a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A kivizsgálásba legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 4. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulói balesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

42 XVII. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről az iskola fenntartója, az alapítvány kuratóriuma dönt. A döntés elfogadásához kikérjük az iskolaszék és a szülői választmány véleményét. 2. A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: - akiknek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme a - Hajdúszoboszló város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Bizottsága által kiadott kedvezményre jogosító levélben - meghatározott összeg határt nem éri el. - akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, - aki állami gondozott (ha rászorult), - aki az iskolának dicsőséget hoz. 3. A támogatás formái: - nemzetközi és hazai fellépések alkalmával szállás és útiköltség térítése a táncművészeti ágon tanulók részére; - alkotó táborokban való részvétel alkalmával szállás és útiköltség térítése a képzőművészeti ágon tanulók részére.

43 XVIII. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -Gyermekeinkért- Jövőnkért Alapítvány -Bárdos Lajos Általános Iskola -Hajdú- Bihar megyei Önkormányzat - Hajdúszoboszló város Önkormányzata - Polgármesteri Hivatal Hajdúszoboszló - HBM Oktatási, Művelődési és Sport Iroda - HBM. Pedagógiai Intézet Debrecen -Csokonai Pedagógiai Szolgáltató Intézet - városi általános iskolák, óvodák, középiskolák, - Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár - Forgórózsa Néptánc együttes A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 2.1 Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Az alapítvány neve: "Gyermekeinkért - Jövőnkért Alapítvány" A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató 2.2. Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel: -Civis Művésztelep -Forgórózsa néptánc együttes 2.3 Az alábbi helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel: - Gyógyfürdő Rt. Hajdúszoboszló - MOL Rt. Hajdúszoboszló - TIGÁZ Rt. Hajdúszoboszló - Városgazdálkodási Zrt. Hajdúszoboszló - Barátság Gyógyszálló - Vendéglátók Hajdúszoboszlói Egyesülete - Grand Hotel Aranybika -Debrecen

44 2.4. Az alábbi helyi gyermek- ill. ifjúsági szervezetekkel: - Művelődési Központ - Könyvtár - Zichy Géza Zeneiskola - Kulturális Bizottság - a város összes közoktatási intézménye

45 XIX. A tanítási, képzési idő tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje: 1. A tanítási, képzési idő: A tanítási év szorgalmi idejét minden évfolyamon minden évben az oktatási miniszter által kiadott tanév rendjéről szóló rendelete alapján a munkatervben határozzuk meg. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje: Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: -kiállítások és múzeum látogatás -táncházi bemutatók -színház látogatások -rendszeres fellépések. 2.1. A tanulmányi versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, főtárgytanári felkészítést igénybe véve. 2.2. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a házirend intézkedik. 2.3. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt a főtárgy tanárnak be kell jelenteni. 2.4. Tanulmányi kirándulás Az éves munkatervben megjelölt keretek között szervezhető a tanulmányi kirándulás. A kirándulásokat az éves munkatervben kell tervezni. Kapcsolódjon a tananyaghoz, segítse az ismeretszerzést, vagy a már meglévő ismeretek bővítését, a pályaválasztást. A kirándulás előtt fel kell készíteni a tanulókat. Megfigyelési szempontokkal kell irányítani munkájukat. A viselkedés, magatartás szabályait ismertetni kell. Fel kell hívni a figyelmüket a balesetveszélyekre. A kirándulás befejezésével értékelni kell az eredményeket, a tanítási órákon fel kell használni a szerzett ismereteket.

46 A kiránduláson 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. A kísérők lehetőleg pedagógusok legyenek. Szülő és a pedagógus házastársa is lehet kísérő, de vezető csak pedagógus lehet. A kísérő pedagógus költségeit az intézménynek kell téríteni.

47 XX. Igazgatási díj kezelésére vonatkozó rendelkezések Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre - elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot vagy pótbizonyítványt ad ki - névváltozás esetén bizonyítványt cserél. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér /minimálbér / tíz százaléka. Az igazgatási díjat az iskola gazdasági irodájában készpénzfizetési számlán keresztül kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. A befizetett díj kezelésére és nyilvántartására a gazdasági szabályozókban rögzítettek az irányadóak.

48 XXI. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 1. Az iskola zászlója, címere: Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hajdúszoboszló