JOGI ALAPISMERETEK /KÖZJOG/ I. NKB1101 Előfeltétel: - 3 1. 2+0 Előadás Szeminárium i jegy Ismerjék meg a hallgatók a jogi nyelv alapfogalmait, a magyar jogrendszer szerkezetének jellemvonásait, specifikumait. Fontos ismereteket szerezzenek a későbbi politikatudományi alapfogalmak megértéséhez. Az állam szerepének bemutatása a jog kialakulásában. A közjog magánjog elválasztásának főbb kategóriái. A magyar büntetőjog rendszerének bemutatása. A szándékosság, gondatlanság, bűntett, vétség kategóriái. A büntetőeljárás vázlatos bemutatása. A mai magyar büntetés-végrehajtás jellemzői. Egyes főbb bűncselekmények bemutatása: emberölés, lopás, rablás, csalás, minőségi körülmények. 1949. évi. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1978. évi IV. tv. A Magyar Büntető Törvénykönyv A Büntető Törvénykönyv magyarázata Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára 1995. Miskolc Földvári József: Magyar Büntetőjog Ált. rész Bp. 1997. Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Nagy Andrea
JOGI ALAPISMERETEK /MAGÁNJOG/ I. NKB1102 Előfeltétel: - 3 1. 2+0 Előadás Szeminárium i jegy A magánjog alapfogalmainak és alapintézményeinek bemutatása. A hallgató megismertetése a magyar polgári jog főbb szabályaival, elveivel. Cél, hogy a hallgatók kiismerjék magukat, alapszinten, a polgári jog társasági jog rendszerében. A magyar polgári jog rendszerének részletes bemutatása. A személyekre vonatkozó szabályok ismertetése, cselekvőképesség, jogképesség. A dolgok osztályozása a tulajdonbirtok elkülönítése. A szomszédjog és a szolgalom. A szerződés létrejötte, értelmezése, főbb szerződéstípusok bemutatása. Az adásvétel, megbízás, vállalkozói szervezetek. 1952. évi IV. tv. A házasságról, családról, és a gyámságról 1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyv 1997. évi CLIV tv. A gazdasági társaságokról Kecskés László: Polgárjogi jog tanulmányok. Pécs, 1995. Szadits Imre: Magyar magánjog Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Nagy Andrea
SZOCIOLÓGIA I. NKB1103 Előfeltétel: - 3 1. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Alapvető cél, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb társadalmi jelenségek, problémák és folyamatok gyökereit, lényegét és következményeit mind hazai mind nemzetközi viszonylatban, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. El tudjanak igazodni a magyar és a nemzetközi társadalom legfontosabb kérdéseiben. Részletes tematika és irodalomjegyzék alapján alapos bevezetés a szociológiába. Ennek során a szociológia története és módszertani alapjai, a társadalom szerkezetének és rétegződésének alapvető adatai és tendenciái, hazai és nemzetközi vonatkozásai kerülnek tárgyalásra. Külön foglalkozunk a magyar és a kelet-európai rendszerváltás társadalmi következményeivel, a társadalmi szerkezet átalakulásával és mai problémáival. A téma részét képezi Magyarország, a Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa (volt szocialista országok), Nyugat-Európa (Európai Unió) és Észak-Amerika nemzetiségi-, etnikai-, kisebbségi problémáival való foglalkozás és e térségek, valamint Kína és Délkelet-Ázsia társadalmi fejlődése. A szak jellegéhez igazodva a nemzetközi élet szociológiája címszó alatt a régiók, kultúrák, etnikumok, vallások, világkonfliktusok és változások hazai, kárpátmedencei, európai és világtendenciáinak társadalmi alapjait tekintjük át. Végül az oktatás, a tudomány és a média szociológiájának alapjaival, valamint a regionalizáció hazai és európai kérdéseivel fejezzük be a kurzust. Mindezt előadások keretében tartjuk. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 1997. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Bp., 1995. Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. Szoc. Szle, 1996. 1. 51-74. Amszterdami Nyilatkozat Európa szociális helyzetéről. Esély, 1998. 1. 129-132. S.Huntington: Civilizációk háborúja. Külpolitika, 1997. 4. 34-55. János Cs. András: Amerikai paradoxon. Valóság, 1992. 4. 37-49. Tantárgyfelelős: Dr. Bereczki József
ÚJKORI EGYETEMESTÖRTÉNET I. NKB1104 Előfeltétel: - 3 1. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Az újkori egyetemes történelmi folyamatok bemutatása. A nagyhatalmak, hatalmi tömbök létrejöttének megismertetése, a világháborúk történetének áttekintése. A második világháború után kialakult új világrend és annak felbomlási folyamatának és jelenkori hatásainak bemutatása. Cél, hogy a hallgatók megismerjék a politikai, diplomáciai események történeti hátterét. Az első világháborús hatalmi tömbök bemutatása, a háború eseményeinek végigkövetése. A versailles-i békekötés és következményei; gazdasági, társadalmi, kulturális változások, új eszmék megjelenése az 1920-as 1930-as években. A második világháború folyamata, a háborút lezáró békék. A hidegháború kibontakozása, a két hatalmi tömb küzdelme. Az enyhülés korszaka, a szocialista világrendszer felbomlása. A világhatalmi rendszer egypólusúvá válása, az államok szerepe az új világrendben, új típusú ellentétek kibontakozása. 20. Századi egyetemes történet 1890-1945. I-III. Szerk.: Diószegi István, Harsányi Iván, Krausz Tamás, Németh István. Korona Kiadó, Bp., 1995. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Gondolat Kiadó, Bp., 1983. Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza 1941-1991. IKVA Kiadó, Pécs-Bp., 1996. Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-dél nemzetközi kapcsolatainak fő vonásai (1941-1991). IKVA Kiadó, Bp., 1993. Geneviéve Tabouis: Elsodort diplomácia. Egy újságíró megfigyelései 1919-1939. Kossuth Kiadó, Bp., 1967. Martin Roberts: Európa története 1900-1973. Az új barbárság kora? Akadémiai Kiadó, Bp.,1992. Tantárgyfelelős: Dr. Riczu Zoltán
KÖZGAZDASÁGTAN I. NKB1105 Előfeltétel: - 4 1. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy A hallgatók ismerjék meg a mikrogazdaság alapvető összefüggéseit. A fogyasztók preferenciarendszerének elmélete és optimális választásuk meghatározása. A keresletrugalmasságok kiszámítása és hatásuk az árbevételre és kiadásra. A vállalkozások működésének sémája. A termelés elemzése izokvantokkal és parciális termelési függvényekkel. Vállalkozások a rövid és hosszú távú kompetitív és monopol piacokon. Az erőforrások kereslete és kínálata kompetitív piacon. A termelési tényezők piacainak ismertetése: munka-, tőke- és a természeti tényezők piaca. Az externáliák kialakulása, fajtái és az internalizálás módjai. A gazdasági javak csoportosítása, kínálatuk biztosítása. Kopányi Mihály: Mikroökonómia (Aula Kiadó, Bp., 1993.) Misz József: Mikroökonómia (Számalk Kiadó, 2000.) Paul Heine: A közgazdasági gondolkodás alapjai (Tankönyvkiadó, Bp., 1991.) Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan II. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 29-94. old.) Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre Hegedüs László
POLITIKATUDOMÁNY NKB1106 Előfeltétel: - 4 1. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Olyan általános és leendő szakmájukhoz kapcsolódó speciális politikatudományi alapismeretek és alapfogalmak közvetítése, melyek révén a hallgatók elsajátítják a tudomány lényegét, legfontosabb összefüggéseit. A tananyag elsajátításával megértik a politikai folyamatok lényegét, azok mozgatórugóit. - A politikatudomány fogalma, tárgya, viszonya más társadalomtudományokhoz. - A politikai rendszer fogalma, főbb típusai. A politika folyamata, tartalma és résztvevői. - A politikai pártok, szervezetek típusai. - A társadalom érdekrendszere és az érdekartikuláció. A politikai ideológiák funkciója, főbb politikai ideológiák. - A hatalom uralom és legitimáció. - A politikai kultúra, szocializáció. - A politikai kommunikáció fogalma, funkciói, változásai. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Bp., 1999. Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia. Bp., 1992. Domenico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Észak-Magyarországi ICP RT., Miskolc, 1991. Gianpietro Mazzoleni: Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó, 2002. Haskó Katalin-Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek. Politikatudományi sorozat. Bp., 1996. Kulcsár Kálmán: Politikai és jogszociológia. Kossuth, Bp., 1987. Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég Kiadó, Szerk.: Gyurgyák János. Bp., 1994. Összehasonlító politológia. Szerk.: Gabriel A. Almond, G. Bingham Powel. Osiris, Bp., 1996. Tantárgyfelelős: Dr. Nádasdi József
Előfeltétel: 3 2. JOGI ALAPISMERETEK /KÖZJOG/ II. NKB1207 NKB1101 Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Az alkotmány alapján megismerteti a hallgatókkal a mai magyar politikai rendszer felépítését, alapvető intézményeit, működését. A hatalom kialakulásának, működésének részletes ismertetése. További cél a közigazgatás rendszerének olyan fokú bemutatására a hallgatónak, hogy az iskola elvégzése után a közigazgatás rendszerébe bekerülve tudják tanulmányaikat használni. Választási rendszerek bemutatása, a magyar parlament létrejötte. Az országgyűlési képviselő feladata, a mentelmi jog. A kormány létrejötte, a miniszterelnök szerepe. Az Alkotmánybíróság, Bíróságok létrejöttének bemutatása. Az önkormányzatok létrejötte, működése. Tisztségviselők bemutatása. 1949. évi. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1978. évi IV. tv. A Magyar Büntető Törvénykönyv A Büntető Törvénykönyv magyarázata Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára. Miskolc, 1995. Földvári József: Magyar Büntetőjog Ált. rész Bp., 1997. Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Nagy Andrea
Előfeltétel: 3 2. JOGI ALAPISMERETEK /MAGÁNJOG/ II. NKB1208 NKB1102 Előadás 2+0 Szeminárium i jegy A hallgatók megismertetése olyan praktikus jogi szabályokkal, melyek a későbbi munkája során felmerülő munkajogi, illetve családjogi adatkezelések alkalmazásában segíthetik. Cél továbbá, hogy munkavállalóként tisztában legyen a hallgató a munkavégzése során jelentkezhető alapvető jogaival, illetve kötelezettségeivel. A családjog szabályainak részletes bemutatása: házasság, mint jogintézmény. A házassági vagyonjog. A házasság felbontása. A gyermekek jogai, tartásdíj intézménye. A munkaszerződés létrejötte, kollektív szerződés fogalma. A felmondás jogszabályai, fajtái 1952. évi IV. tv. A házasságról, családról, és a gyámságról 1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyv 1997. évi CLIV tv. A gazdasági társaságokról Kecskés László: Polgárjogi jog tanulmányok Pécs, 1995. Szadits Imre: Magyar magánjog Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Nagy Andrea
Előfeltétel: 2 2. 1+0 SZOCIOLÓGIA II. NKB1209 NKB1103 Előadás Szeminárium i jegy Alapvető cél, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb társadalmi jelenségek, problémák és folyamatok gyökereit, lényegét és következményeit mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Tudjanak eligazodni a magyar és a nemzetközi társadalom legfontosabb kérdéseiben. A szak jellegéhez igazodva a nemzetközi élet szociológiája címszó alatt a régiók, kultúrák, etnikumok, vallások, a világkonfliktusok, és változások hazai, kárpát-medencei, európai és világtendenciáinak társadalmi alapjait tekintjük át. Külön foglalkozunk a magyar és a kelet-európai rendszerváltás társadalmi következményeivel, a társadalmi szerkezet átalakulásával és mai problémáival. A téma részét képezi Magyarország, a Kárpátmedence, Kelet-Közép-Európa (volt szocialista országok), Nyugat-Európa (Európai Unió) és Észak-Amerika nemzetiségi, etnikai, kisebbségi problémáival való foglalkozás és e térségek, valamint Kína és Délkelet-Ázsia társadalmi fejlődése. A szak jellegéhez igazodva a nemzetközi élet szociológiája címszó alatt a régiók, kultúrák, etnikumok, vallások, világkonfliktusok, és változások hazai, kárpát-medencei, európai és világtendenciáinak társadalmi alapjait tekintjük át. Végül az oktatás, a tudomány és a média szociológiájának alapjaival, valamint a regionalizáció hazai és európai kérdéseivel fejezzük be a kurzust. Mindezt szemináriumok keretében tartjuk. Amszterdami Nyilatkozat Európa szociális helyzetéről. Esély, 1998. 1. 129-132. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 1997. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Bp., 1995. Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. Szoc. Szle, 1996. 1. 51-74. János Cs. András: Amerikai paradoxon. Valóság, 1992. 4. 37-49. S. Huntington: Civilizációk háborúja. Külpolitika, 1997. 4. 34-55. Tantárgyfelelős: Dr. Bereczki József
Előfeltétel: 4 2. ÚJKORI EGYETEMES TÖRTÉNET II. NKB1210 NKB1104 Előadás Szeminárium 2+0 i jegy Az újkori egyetemes történelmi folyamatok bemutatása. A nagyhatalmak, hatalmi tömbök létrejöttének megismertetése, a világháborúk történetének áttekintése. A második világháború után kialakult új világrend és annak felbomlási folyamatának és jelenkori hatásainak bemutatása. Cél, hogy a hallgatók megismerjék a politikai, diplomáciai események történeti hátterét. Az első világháborús hatalmi tömbök bemutatása, a háború eseményeinek végigkövetése. A versailles-i békekötés és következményei; gazdasági, társadalmi, kulturális változások, új eszmék megjelenése az 1920-as, 1930-as években. A második világháború folyamata, a háborút lezáró békék. A hidegháború kibontakozása, a két hatalmi tömb küzdelme. Az enyhülés korszaka, a szocialista világrendszer felbomlása. A világhatalmi rendszer egy pólusúvá válása, az államok szerepe az új világrendben, új típusú ellentétek kibontakozása. 20. Századi egyetemes történet 1890-1945. I-III. Szerk.: Diószegi István, Harsányi Iván, Krausz Tamás, Németh István. Korona Kiadó, Bp., 1995. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Gondolat Kiadó, Bp., 1983. Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza 1941-1991. IKVA Kiadó, Pécs-Bp., 1996. Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-dél nemzetközi kapcsolatainak fő vonásai (1941-1991). IKVA Kiadó, Bp., 1993. Geneviéve Tabouis: Elsodort diplomácia. Egy újságíró megfigyelései 1919-1939. Kossuth Kiadó, Bp., 1967. Martin Roberts: Európa története 1900-1973. Az új barbárság kora? Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Tantárgyfelelős: Dr. Riczu Zoltán
Előfeltétel: 4 2. 2+0 KÖZGAZDSASÁGTAN II. NKB1211 NKB1105 Előadás Szeminárium i jegy A hallgatók ismerjék meg a makrogazdaság alapvető összefüggéseit. A makroökonómia alapösszefüggései A munkapiac Az árupiac Pénz és a pénzpiac A neoklasszikus és a keynesiánus modell Konjunktúraingadozások Gazdaságpolitikai koncepciók és eszközök Munkanélküliség és infláció Gazdasági növekedés Újabb irányzatok a makroökonómiában Meyer Dietmar Solt Katalin: Makroökonómia. (AULA, 1999.) Paul Heine: Közgazdasági gondolkodás alapjai. (Tankönyvkiadó, 1991.) Robert E. Hall John B. Taylor: Makroökonómia. (KJK, 1997.) Samuelson Nordhaus: Közgazdaságtan I. (KJK, 1997.) Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre Hegedűs László
ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKATUDOMÁNY NKB1212 Előfeltétel: NKB1106 4 2. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Az előadás célja, hogy rámutasson arra, hogy az összehasonlító politológia egy sajátos tudományos módszer, amelynek segítségével a múlt összevethető a jelennel, egy adott politikai intézményrendszer egy másik politikai intézményrendszerrel. Más társadalmak politikáját tanulmányozva jobban rávilágíthatunk saját politikai életünkre, annak előnyeire és hiányosságaira, hiszen az összehasonlító elemzés lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a politikai alternatívák minél szélesebb skáláját. A komparatív megközelítéssel kiléphetünk a bevett normák, az általunk ismert politikai eljárások kereteiből, hozzájárulván ahhoz, hogy tudatosítsuk magunkban a politika számos lehetőségét. Az előadáson hangsúlyt fektetünk az összehasonlító módszer helyére a társadalomtudományi kutatás egyéb (kísérleti, statisztikai és történeti) módszerei között, az alapvető kormányzati rendszerek (demokráciák és diktatúrák) összehasonlító elemzésére, a demokratikus rendszerek (parlamentáris, elnöki, félelnöki) elemzésére, a különböző pártok és pártrendszerek, valamint választási rendszerek részletes tanulmányozására. Almond, G. A.: Összehasonlító politológia. Osiris, 1996. Dahl, R.: A pluralista demokrácia dilemmái. Osiris, 1996. Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai. Osiris, 2000. Horowitz, D.: A demokratikus rendszerek összehasonlítása. Politikatudományi Szemle, 1992/1. Körösényi, A.: Pártok és pártrendszerek. Századvég, 1993. Lijphart, A.: Demokráciák. Politikatudományi tanulmányok, 1989. Lipset, S. M.: Homo politicus. Osiris, 1995. Sartori, G.: Összehasonlító alkotmánymérnökség. 2002. Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Levente
NEMZETKÖZI KÖZJOG I. NKB1313 Előfeltétel: NKB1207 2 3. 2+0 Előadás Szeminárium i jegy A nemzetközi közjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi jog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi jog történeti aspektusainak és a nemzetközi jog létrejöttének feltárása. Nemzetközi jog forrásainak megismerése. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya, valamint a normakonfliktus magyarázata. A források osztályozása (Az alaki források osztályozása a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. Cikke alapján. A Statútumban nem szereplő egyéb jogforrások ismerete). A nemzetközi jog szerződési úton történő létrejöttének vizsgálata. A bilaterális és multilaterális szerződések. A szöveg kidolgozása (A szöveg tárgyalása. A szöveg elfogadása). Az állami kötelezettség-vállalás, a szerződés kötelező hatályának kifejezése (Szerződéskötés ünnepélyes formában. Szerződéskötés egyszerűsített formában. A fenntartások. A letéteményes intézménye). A szerződés bevezetése a nemzetközi jogrendbe (Hatálybalépés, beiktatás és közzététel). A szerződések érvényessége és alkalmazása. A szerződések végrehajtása. A szerződések harmadik államokra gyakorolt joghatásai. A szerződések értelmezése. A szerződési normák megszűnése. A szerződések módosítása. A nemzetközi jog nem szerződési úton történő létrejötte (szokásjog, általános jogelvek, méltányosság). A nemzetközi ius cogens, a nemzetközi jog kodifikációja. Az általános jogelvek, a méltányosság. A nemzetközi viták békés rendezése (jogforrások, alapelvek). A nem bírói típusú vitarendezés (Államközi eljárások, Nemzetközi szervezetek keretein belüli eljárások). Bodnár László: A nemzetközi szerződések és az állam. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. Bokorné Szegő Hanna: Államazonosság Államutódlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Aula Kiadó, 1997. Bruhács János: Nemzetközi Jog I.-II.-III. Dialóg Campus Kiadó, 1998. Haraszti György: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. Haraszti György: A nemzetközi szerződések megszűnése Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. Nagy Károly: Nemzetközi jog Püski, Bp., 1999. Nguyen Quoc Dinh-Patrick Daillier-Alain Pellet-Kovács Péter: Nemzetközi Közjog, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Szászi Ádám
Előfeltétel: 2 3. 2+0 NEMZETKÖZI MAGÁNJOG II. NKB1314 NKB1208 Előadás Szeminárium i jegy A nemzetközi magánjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi magánjog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi magánjog alapjai. A nemzetközi magánjog elmélete. A nemzetközi kollíziós probléma mibenléte. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás. A nemzetközi kapcsolatok két területe. Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere, illetve a nemzetközi magánjog funkciója és fogalma. A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség. A nemzetközi koll. magánjog, mint önálló jogág helye a jogrendszerben. A nemzetközi magánjog rendszere és forrásai. A nemzetközi magánjog rendszere és forrásai, a Kódex hatálya. A nemzetközi magánjog kialakulása és tudományának története. A nemzetközi magánjog kialakulásának feltételei. Az antik és a középkori fejlődés. A statútumelmélet. A statútumelmélet meghaladása (I. sz.) és a nemzetközi magánjog fejlődése a I. sz. végétől napjainkig. A német jogtudomány elméletei. Az olasz iskola eredményei. A nemzetközi magánjog fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar jogtudomány. Jogszabálytan. A kollíziós szabály fogalma, fajtái és szerkezete. A kollíziós szabály fogalma, fajtái a kollízió jellege és az utalás parancsának terjedelme szerint. A kollíziós szabály szerkezete. A főbb kapcsoló elvek. A nemzetközi kollíziós szabály és az alkalmazandó külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazása. A kollíziós szabály alkalmazása. Joghatóság. A minősítés. Az előkérdés. Vissza- és továbbutalás (renvoi). Csalárd kapcsolás. A külföldi jog alkalmazása. A külföldi jog tartalmának megállapítása. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése, a viszonosság hiánya vagy megsértése, a közrend, a kisegítő jog. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. A külkereskedelmi tevékenység fogalma és szabályai. A legfontosabb nemzetközi gazdasági egyezmények. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 1995. III. tv. Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás Burián László - Kecskés László Vörös Imre Magyar Nemzetközi Kollíziós Magánjog, Budapest Mádl Ferenc Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, ELTE Bp. Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr. Szászi Ádám
NEMZETKÖZI POLITIKAELMÉLET I. NKB1215 Előfeltétel: NKB1212 2 3. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Megismertetni a hallgatókat a nemzetközi politika legfontosabb fogalmaival, összetevőivel, viszonyaival és kapcsolatrendszerének szerkezeti és szervezeti elemeivel és a nemzetközi viszonyok 1960 utáni alakulásával napjainkig, hogy jól el tudjanak igazodni ezekben a kérdésekben. A kurzus első részében a nemzetközi politikai viszonyok történeti fejlődésével, elméleti alapjaival és fogalmaival (pl. nemzeti, nemzetek közötti, nemzetközi, nemzetek feletti, háború és béke, regionalizmus, integráció, globalizmus, biztonság, függetlenség, bipolaritás és multipolaritás, stb.) foglalkozunk. Részletesen foglalkozunk a nemzetközi politikaelmélet alapvető elméleteivel, teóriáival (realizmus, hatalmi egyensúly, geopolitika, világrendszer-elmélet, globalizmus, stb.) és a nemzetközi viszonyokban a nemzeti, nemzetközi-államközi és nemzetek feletti fogalmaival. Fontos tartalmi kérdés a nemzetközi szereplők fogalma, meghatározása, az elítélés és az erőszak szerepe a nemzetközi politikában. A nemzetközi kapcsolatok fontos szereplői az államok, nem állami szereplők, nemzetközi szervezetek. A nemzetközi erőviszonyok alakulása, a béke, biztonság és függetlenség régen, de különösen a 90-es évektől fontos összetevője a nemzetközi politikának. A globalizáció folyamata és a globalizmus elmélete az integráció illetve a regionalizmus ellentétében alakul az elmúlt évtizedekben. A nemzetközi szervezetek, szövetségi rendszerek elméleti kérdései átvezetnek bennünket a konkrét nemzetközi szervezetek működéséhez (ENSZ, Európai Unió, NATO stb.). Végül a nemzetközi terrorizmusnak a nemzetközi politikát átformáló hatását elemezzük. A politikatudomány arcai. Akad. K., 1999. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág K., 1999. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora. 1945-1992. Akadémiai K., Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Teleki L. Alapítvány. 1998. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Ikva, 1996. Galló Béla: A túlélés tudománya. Helikon, 2000. Tantárgyfelelős: Dr. Bereczki József
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN I. NKB1316 Előfeltétel: NKB1211 2 3. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy A hallgatók ismerjék meg a nemzetközi gazdasági élet alapösszefüggéseit. A nemzetközi kereskedelem kialakulásának okai, a komparatív előnyök és hátrányok szerepe a világgazdaságban. A nemzetközi fizetési mérleg fajtái és elszámolási módok megismertetése. A nemzetgazdaság nyitottsága A nemzetközi kereskedelem elméletei A nemzetközi gazdasági kapcsolatok valutáris összefüggései Kereskedelempolitika Nemzetközi tényezőáramlás A külker mérleg A külkereskedelem intenzitása Az iparágazaton belüli kereskedelem Az EU hatása a nemzetközi gazdaságra Bara-Szabó: Összehasonlító gazdaságtan. (AULA, 1997.) Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. (AULA, 1995.) Tóth Tamás: Külgazdaságtan. (AULA, 1998.) Külkereskedelmi értesítő füzetei HVG Tantárgyfelelős: Dr. Szegedi Zoltán Gerhes Miklós
NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK NKB1317 Előfeltétel: - 2 3. Előadás 1+0 Szeminárium i jegy A hallgatók a nemzetközi közjog tantárgy keretében már általános szinten megismerhették a nemzetközi intézmények felépítését, működését, szervezetét, így e tárgy keretében ezekre nem kívánok kitérni. A tantárgynak az a legfontosabb célja, hogy hazánk számára legfontosabb nemzetközi intézménnyel az Európai Unióval - a hallgatók részletesen megismerkedhessenek. Az Európai Unió bemutatása a hatalommegosztás alapelveinek segítségével történik. Így átfogó képet kaphatunk a nemzetközi szervezet működéséről is. Ezek után a közösségi jogi alapfogalmak részletes bemutatása történik. Itt célszerű kitérni az Európai Bíróság felépítésére, működési mechanizmusára, ítélkezési gyakorlatára. Az Európai Uniót, mint nemzetközi szervezetet, talán a legjobban a négy szabadság elvének mechanizmusával lehet bemutatni. A hallgatók részletesen megismerhetik az áru, személyek, szolgáltatások szabadáramlására vonatkozó elveket. Az európai intézmények alapszerződései, 2000. Bp., KjK, szerk.: Fazekas J. Az európai közösség kereskedelmi joga, 2003. Bp., KjK, szerk.: Király Miklós Európai Közjog és Politika, 1998. Bp., Osiris Kiadó, szerk.: Kende Tamás Tantárgyfelelős: Dr. Szászi Ádám
DIPLOMÁCIATÖRTÉNET I. NKB1318 Előfeltétel: - 2 3. Előadás 1+1 Szeminárium i jegy A diplomáciatörténet megismertetése, olyan ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak napjaink nemzetközi tevékenységének megértéséhez. Az elsajátított tudományos ismeretek birtokában a végzett hallgatók a diplomácia különböző területein alkalmassá válnak az ország számára előnyös külkapcsolatok építésére és irányítására. Az oktatás első szakaszában a modern diplomácia kialakulása, és a dinasztikus politika diplomáciájának megismertetésére kerül sor. Ezt követően a feudalizmus bomlása után európai és egyetemes diplomáciai tevékenységek feldolgozását végezzük el. Bemutatjuk azt a nagyhatalmi versengést, amely a különböző szövetségek létrejötte után az I. világháborúhoz vezetett. Részletes elemzés tárgya az I. világháború diplomáciája. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Telei László Alapítvány, Budapest, 1998. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1989-1999. História-MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1994. Diószegi István: Klasszikus diplomácia modern hatalmi politika. Gondolat, 1967. Diplomáciai és nemzetközi joglexikon /Szerk. Hajdu Gyula/ Akadémia Kiadó, Budapest, 1967. Henry Kissinger: Diplomácia, PANEM-GRAFO, Budapest, 1998. Szakdiplomáciai tanulmányok. /Szerk.. Nyusztay László/ Budapest, 2000. Tantárgyfelelős: Dr. N. Szabó József
PROTOKOLL ÉS ETIKETT NKB1319 Előfeltétel: - 2 3. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Ismerjék meg a hallgatók a kultúrált viselkedés formáit, a nemzetközi protokoll és etikett alapszabályait, továbbá sajátosságait egyes országokban ill. ország csoportokban. A viselkedéskultúra alapjai. A külkapcsolatok és a protokoll. A nemzetközi protokoll és etikett alapszabályai. Diplomáciai érintkezési formák és szabályok. A rendezvények csoportosítása, fajtái. Az ültetési rend. Az étkezési kultúra és a viselkedési tudnivalók. Hivatalos programok szervezése. A protokoll és az etikett sajátosságai egyes országokban. Dreimann, David: Das diplomatische Protokoll. Koehler und Amelang, Leipzig, 1983. Mányik Júlia (szerk.): Diplomáciai protokoll. Kézikönyv. Külügyminisztérium, Budapest, 1992. Molnár György (szerk.): Protokoll. Bevezetés a protokoll világába. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2000. Post, Elizabeth L.: Emily Post on Etiquette. Harper and Row Publishers, New York, 1987. Sille István: Illem, etikett, protokoll. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Sándor
EURÓPÁN KÍVÜLI RÉGIÓK TÖRTÉNELME NKB1320 Előfeltétel: NKB1210 2 3. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Az Európán kívüli régiók gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzőinek összehasonlító bemutatása, a régiók egymáshoz viszonyított fejlettségének változásai és hatásuk a nemzetközi kapcsolatok alakulására. A nagy civilizációs központok kölcsönhatásainak áttekintése, főleg a I-. században. Megismertetjük a hallgatókat az Európán kívüli világ I. század eleji állapotával, az egyes civilizációs központok specifikus jellemzőivel. Azután térségről térségre haladva kronologikus rendben a civilizációk fejlődésének és az európai expanzió következményeinek taglalása következik. Végül az egyes térségek. század végi globalizációs környezetben elfoglalt helyzetének elemzésére kerül sor. A tantárgy fontos háttérismereteket nyújt a nemzetközi kapcsolatok alakulásának mélyebb megértéséhez. Arnold J. Toynbee: A civilizáció keletkezésének természete. In: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1971. 15-35. p. Eric R. Wolf: Európa és a történelem nélküli népek. Budapest, 1995. Rostoványi Zsolt: Az arab Kelet a világgazdaságban. Budapest, 1987. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, 1998. Wittman Tibor: Latin-Amerika története. Budapest, 1978. Tantárgyfelelős: Dr. Reszler Gábor
A. SZÁZADI VILÁGIRODALOM NKB1321 Előfeltétel: - 1 3. 1+0 Előadás Szeminárium i jegy A tantárgy általános célja az, hogy átfogó képet nyújtson a. század világirodalmának főbb csomópontjairól, a történelem és az irodalom viszonyáról, valamint a társadalom és irodalom kapcsolatáról. Arról, miképpen adja vissza a történelmi társadalmi megosztásokat a művészet, miközben új problémák kifejezéséhez szükségképpen új nyelvet kezelnek. A specifikus célkitűzések között szerepel az, hogy a tantárgy hívja fel a figyelmet a műfaji jelhasználat történetének változásaira, különös tekintettel a klasszikus avantgárd, a neoavantgard illetve a posztmodern problémáira. Szintén specifikus vonás az, hogy a tantárgy keretén belül megmutatkozzanak irodalom és filozófia, irodalom és pszichológia (illetve érintőlegesen irodalom és nyelvfilozófia) irodalom és filmművészet, irodalom és színház kérdéskörei is. A világirodalom fogalma. A. sz. világirodalom előfutárai : pillantás a I. század végére (Baudelaire, Flaubert, Csehov, Jarry, Poe, Dosztojevszkij, Proust stb.) A klasszikus avantgard; Az abszurd Kafka; Frend, Jung, Wittgeustein, Heidegger; A líra változásai Apollinaire, Benn, Rilke, Eliot; A próza Proust, Kafka, Hemingwaye, Musil, Bulgakov, Thomas Mann, Huxley; A dráma Csehov, Pirandello, Lorca, Brecht; Az abszurd filozófusai - Sartre, Camus; A latin amerikai irodalom Marquez, Borges, Cortazare; Az amerikaiak: Miller, Williams, Kernal; A század második felének európai irányai, jellegzetes alkotói: Beckett, Dürrenmatt, Ionesco, Szolzsenyicin, Koestler, Orwell, Kundera, Hrabal, Mrožek; Az új regény: Robbe- Grillet, Duras; A posztmodern: Lyotard, Eco A francia irodalom a. században Szerk.: Köpeczi Béla Bp., 1974. Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz. Bp., 1995. Babits Mihály: Az európai irodalom története Bp., 1979. Balotă: Az abszurd irodalom. Bp., 1979. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma Bp.-Pécs, 2001. Györffy Miklós: A német irodalom rövid története Bp., 1995. Kristó Nagy István: Világirodalom története I-II. Bp., 1993. Mészáros Imre: Az olasz irodalom története Bp., 1994. Mészáros Vilma: A mai francia regény Bp., 1966. Szabolcsi Miklós: A világirodalom a. században Bp., 1987. Tantárgyfelelős: Dr. Karádi Zsolt
Előfeltétel: 2 4. 2+0 NEMZETKÖZI KÖZJOG II. NKB1422 NKB1313 Előadás Szeminárium i jegy A nemzetközi közjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi jog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi jog alanyai. Az állam meghatározása a nemzetközi jog szerint. Az állam kialakulása és átalakulása. Az állam létrejötte a mai világban. Az állam kialakulása és átalakulása. Az állam létrejötte a mai világban (Gyarmati rendszer felszámolása. Új állam létrejötte a dekolonizáció keretein kívül). Terület megszerzése és elvesztése. Az államutódlás. Az államelismerés. A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb jogalanyai. Magánszemélyek, mint a nemzetközi jog alanyai. Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban (Egyén felelőssége magánminőségben elkövetett cselekményekért. Közfunkcióban eljáró egyén felelőssége). Az egyén nemzetközi jogi védelme. A térségek nemzetközi jogi szabályrendszere (tengerjog, nemzetközi csatornák és folyók, illetve tavak szabályrendszere. A légtér nemzetközi jogi helyzete. A világűr nemzetközi jogi helyzete). A nemzetközi kapcsolatok jogi keretei (diplomáciai kapcsolatok, konzuli kapcsolatok). A nemzetközi viták rendezésének folyamata. Kényszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi környezetvédelmi jog. A menedékjog a nemzetközi jogban. Kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban, az erőszak tilalma. A fegyveres összeütközések nemzetközi joga. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A leszerelés nemzetközi jogi szabályai. Bodnár László: A nemzetközi szerződések és az állam. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula Kiadó, 1997. Bokorné Szegő Hanna: Államazonság Államutódlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. Bruhács János: Nemzetközi Jog I.-II.-III. Dialóg Camus Kiadó, 1998. Haraszti György: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. Haraszti György: A nemzetközi szerződések megszűnése Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. Nagy Károly: Nemzetközi jog Püski, Bp., 1999. Nguyen Quoc Dinh-Patrick Daillier-Alain Pellet-Kovács Péter: Nemzetközi Közjog, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr.Szászi Ádám
Előfeltétel: 2 4. NEMZETKÖZI MAGÁNJOG II. NKB1423 NKB1314 Előadás 2+0 Szeminárium i jegy A nemzetközi magánjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi magánjog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. Az európai integráció története. Az Európai Unió intézményrendszere. A Tanács (Az Európai Unió Tanácsa. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok. Az Európai tanács. A soros elnökség intézménye. A Tanács szavazási formái. A Bizottság. A Parlament. Bíróság. Számvevőszék. Gazdasági és Szociális Bizottság. Régiók Bizottsága. Európai Beruházási Bank. Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank. Európai Ombudsman. Az Európai Unió döntéshozatali, jogalkotási rendszere. Az EU három pillére. A közösségi jog. A közösségi jog, a közösségi jogrendszer jellemzői (A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogához) Jogharmonizáció az Európai Közösségekben A négy alapszabadság (Az áruk szabad mozgása. A személyek szabad mozgása. A tőke szabad mozgása. A szolgáltatások szabad mozgása.) Az EU világgazdasági kapcsolatai és kereskedelem-politikája. Monetáris integráció az EU-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió. Az EU költségvetése. A közös mezőgazdasági politika. Az EU regionális politikája, a strukturális és kohéziós alapok. Közösségi politikák. Az EU és a keleti bővítés. Helen Wallace-William Wallace: Politikák születése az Európai Unióban I-II. Kötet Pécs, 1999. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, 1998. Kende-Szűcs: Európai közjog és politika. Osiris, 2001. Várnay-Papp: Európai Unió Joga. KJK-Kerszöv, 2001. Werner Weidenfeld, Wolfgang Wessels: Európa A-tól Z-ig (Az Európai Integráció kézikönyve) Európai Bizottság Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László Dr.Szászi Ádám
Előfeltétel: 3 4. NEMZETKÖZI POLITIKAELMÉLET II. NKB1424 NKB1315 Előadás Szeminárium 2+0 i jegy Megismertetni a hallgatókat a nemzetközi politika legfontosabb fogalmaival, összetevőivel, viszonyaival és kapcsolatrendszerének szerkezeti és szervezeti elemeivel. A nemzetközi viszonyok 1960 utáni alakulásával napjainkig, hogy jól el tudjanak igazodni ezekben a kérdésekben. A kurzus második felében a nemzetközi politikai viszonyok 1960 utáni alakulását is áttekintjük világpolitikai és regionális szinten, beleértve Magyarország nemzetközi kapcsolatait is. Ezen belül részletesen foglalkozunk a világ vezető hatalmainak és politikai erőközpontjainak nemzetközi törekvéseivel (röviden utalva ezek belső hátterére). Mindenekelőtt az USA, Szovjetunió (Oroszország), Kína, az Európai Unió (és vezető országai) és Japán nemzetközi szerepével ismerkedünk meg. Ezen kívül a nemzetközi régiókkal és válsággócokkal, a volt szocialista országok fejlődésének problémáival ismerkedünk meg. Ezt kiegészítve kb. 40-50 olyan kisebb kérdéssel, problémával, válsággal foglalkozunk, melyek jelentősen befolyásolták a világpolitikát vagy jelentős nemzetközi politikai példával szolgáltak. A politikatudomány arcai. Akad. K., 1999. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág K., 1999. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora. 1945-1992. Akadémiai Kiadó Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Teleki L. Alapítvány. 1998. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Ikva, 1996. Galló Béla: A túlélés tudománya. Helikon, 2000. Tantárgyfelelős: Dr. Bereczki József
Előfeltétel: 2 4. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN II. NKB1425 NKB1316 Előadás Szeminárium 2+0 i jegy A hallgató ismerje meg a nemzetközi gazdasági élet alapösszefüggéseit. A nemzetközi kereskedelem kialakulásának okai, a komparatív előnyök és hátrányok szerepe a világgazdaságban. A nemzetközi fizetési mérleg fajtái és elszámolási módok megismertetése. Nemzetközi gazdasági integrációk Világgazdasági tendenciák magyar külkereskedelem (fő tendenciák a 90-es években) Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem Nemzetközi piac és vállalkozás Magyarország és a nemzetközi gazdasági és politikai szervezetek A külföldi működő tőke a magyar gazdaságban A vállalati szféra és a külkereskedelem Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. (AULA, 1995.) Tóth Tamás: Külgazdaságtan. (AULA, 1998.) Külkereskedelmi értesítő HVG Tantárgyfelelős: Dr. Szegedi Zoltán Gerhes Miklós
Előfeltétel: 3 4. DIPLOMÁCIATÖRTÉNET II. NKB1426 NKB1318 Előadás 1+1 Szeminárium i jegy Az előző félévben tanult ismeretekre alapozva képesek legyenek a hallgatók a. század igen bonyolult diplomáciai összefüggéseinek megértésére, a nemzetközi hatalmi viszonyokban bekövetkezett átrendeződés megértésére. Feldolgozzuk a versailles-i békeszerződés körüli diplomáciai aktivitást. Sokoldalú elemzés tárgya a két világháború közötti és utáni diplomácia, valamint a bipoláris világrendszer idején kialakult erőviszonyok diplomáciai mozgásterének a leírása. A maga komplexitásában bemutatjuk a szuperhatalmak külpolitikáját, a politikai és katonai tömbök létrejöttének körülményeit. Képet adunk a detente nemzetközi és diplomáciai tevékenységéről, valamint a kommunizmus bukása utáni világrend diplomáciájáról. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. História-MTA Történettudományi Intézet, Budapest. 1994. Diószegi István: Klasszikus diplomácia modern hatalmi politika. Gondolat, 1967. Diplomáciai és nemzetközi joglexikon /Szerk. Hajdu Gyula/ Akadémia Kiadó, Budapest, 1967. Fehér Ferenc-Heller Ágnes: Yalta után. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. Henry Kissinger: Diplomácia, PANEM-GRAFO Budapest, 1998. Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerződések (Szerk: Halmazy Dénes) Budapest, 1983. Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája /1945-1947/ Budapest, 1998. Szakdiplomáciai tanulmányok. /Szerk.. Nyusztay László/ Budapest, 2000. Tantárgyfelelős: Dr. N. Szabó József
POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI FÖLDRAJZ I. NKB1427 Előfeltétel: - 2 4. 1+0 Előadás Szeminárium i jegy Olyan ismeretek nyújtása, amely segíti a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatókat a világ gazdasági és politikai folyamatainak a megértésében, a globális kihívások összefüggéseinek feltárásában. A tárgy megkezdéséhez szükséges ismeretek: általános társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretekre, valamint a gimnáziumban tanult regionális földrajzi és gazdaságtörténeti alapokra épül. Általános tudományági elhelyezése: a földrajzi adottságok és a politikai állapotok, folyamatok és fejlemények közötti összefüggéseket vizsgálja. Célja a mikromezo- és makrotérségi társadalmi- gazdasági összefüggések népességi- etnikai és politikai oldalról történő megvilágítása vagy megindoklása. A közigazgatás földrajz történeti fejlődése és jelenlegi kutatási irányzatai. In. Válogatott fejezetek a társadalomföldrajz köréből. Szerk. Golobics Pál Tóth József. Pécs, JPTE TTK, 1996. Történteti földrajzi folyamatok. In. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Egyetemi tankönyv. Szerk. Perczel György, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 1996. Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK BONYOLÍTÁSA NKB1428 Előfeltétel: NKB1319 3 4. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Ismerjék meg a hallgatók a nemzetközi kapcsolatok alanyait, felvételének módjait, sajátságait és súlyponti mozzanatait, továbbá a nemzetközi kapcsolatokat terhelő speciális körülményeket, illetve azok következményeit. A nemzetközi kapcsolatok alanyai. Az állam- és kormányelismerés. A diplomáciai kapcsolatok felvétele. A diplomáciai képviselők és jogi helyzetük. A Diplomáciai Testület. A diplomáciai védelem. A diplomáciai tevékenység megszűnése. Berridge, Geoffrey James, Alan: A dictionary of diplomacy. Palgrave, London New York, 2001. Brown, Chris: Understanding international relation Palgrave, London New York, 2001. Kissinger, Henry: Diplomácia (Diplomacy) PANEM-GRAFO, Budapest, 1998. Nagy Károly: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1995. Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Sándor
POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI FÖLDRAJZ II. NKB1529 Előfeltétel: NKB1427 2 5. Előadás 1+0 Szeminárium i jegy Olyan ismeretek nyújtása, amely segíti a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatókat a világ gazdasági és politikai folyamatainak a megértésében, a globális kihívások összefüggéseinek feltárásában. A politikai földrajz alapkategóriái: a földrajzi tér (politikai helyzet, határok, a politika térbelisége), az idő (a politikai történések folyamat jellege, történetiség a politikai földrajzban, jövőkutatás) és a földrajzi hatótényezők (népesség, természeti erőforrások, gazdaság, szolgáltatások, külkapcsolatok), azaz a politikailag releváns geofaktorok. Államelméletek. Térbeliség, politikai térszerveződés és hierarchia. Integráció és dezintegráció. Közigazgatási földrajz. Választási földrajz. Politikai határok. Geopolitika és geostratégia. A közigazgatási földrajz történeti fejlődése és jelenlegi kutatási irányzatai. In. Válogatott fejezetek a társadalomföldrajz köréből. Szerk. Golobics Pál Tóth József. Pécs, JPTE TTK, 1996. Történeti földrajzi folyamatok. In. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Egyetemi tankönyv. Szerk. Perczel György, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 1996. Dr. Tóth József: Tanulmányok a településföldrajz témaköréből. Pécsi Tudományegyetem 2004. Dr. Becsei József: Népességföldrajz. Ipszilon kiadó, Budapest, 2004. Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád
KÜLKER JOG ÉS TECHNIKA I. NKB1530 Előfeltétel: NKB1425 2 5. 2+0 Előadás Szeminárium i jegy A hallgatók ismerjék meg a külkereskedelem bonyolításának eszközeit és technikáját, különös tekintettel a külkereskedelmi szerződés létrejöttére, realizálásának elemeire, a határidőre, a minőségellenőrzés, a külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalmi feltételeire. Betekintést kapnak arról, hogyan kell a személyes tárgyalást lefogytatni (ennek menete, követelményei). Kapjanak képet az állami szabályozás rendszeréről, annak fajtáiról, a szabályozás technikájáról. A külkereskedelem sajátosságai. A külkereskedelmi szerződés létrejötte. Személyes tárgyalás. A külkereskedelmi adás-vételi szerződés tartalmi feltételei. A külkereskedelmi szerződés realizálása. Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló 1980. évi Bécsi Egyezmény. Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Bp., 2001. Constantinovits Milán - Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika-külpiaci kockázat. Külkereskedelmi jegyzetek, KLTE. Debrecen, 2001. Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. 2004. Zajacz: Külkereskedelmi gyakorlatok, Studium, 1993. Tantárgyfelelős: Gerhes Miklós Dr. Teschmayer Gábor, Gerhes Miklós
Előfeltétel: 2 5. 1+0 BIZTONSÁGPOLITIKA NKB1531 NKB1426 Előadás Szeminárium i jegy Részletesen bemutatjuk az 1990-es évek biztonsági kihívásait és a kockázati tényezőit. Fontos célkitűzésnek tekintjük a stratégiai környezet átalakulásának értékelését, különös tekintettel a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságára. Sokoldalúan elemezzük a nagyhatalmak /az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország valamint Izrael/ biztonságpolitikájában bekövetkezett változásokat, ezek okait, stratégiai elemeit. A stratégiai prioritások átalakulásának bemutatása. A védelmi redukció követelményeiben beállt változások ismertetése. Kiemelt szerepet kap a politika és a háború viszonyrendszerének elemzése a konfliktusok teljes szélességében. A témák oktatása során az új biztonságpolitikai és kockázati tényezők feldolgozásával együtt az oktatás fontos eleme a szervezeti struktúrák változásának bemutatása. Az Európai Biztonsági Értekezlet záródokumentumai. 1975. Bibó István: A nemzetközi állami közösség bénultsága és annak országai /Válogatott tanulmányok/ 1989. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása 1995. Szabó János: Fegyveres semlegesség. 1985. Tantárgyfelelős: Dr. Szani Ferenc
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE NKB1532 Előfeltétel: - 2 5. Előadás 1+0 Szeminárium i jegy Cél: logikus gondolkodásmód, lényegkiemelő képesség fejlesztése, az események közötti összefüggés, az ok-okozati kapcsolat bemutatása. Az Európa-gondolat képviselői 1945 előtt. A II. világháború utáni erőviszonyok jellemzése. Az USA Európa-politikájának változása 1944 1947 között: Marshall-segély, OEEC (1948). A nyugat-európai országokat az integrációra sarkalló tényezők a II. világháború után. A politikai, gazdasági és katonai együttműködés szervezetei: a) Európa Tanács (1948); b) Montánunió (1951), az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megszületése (1957), az EGK 1958 1967 között: a De Gaulle-korszak; c) NATO (1949), az EVK terv meghiúsulása, az NSZK NATO-tagsága. Az EK-ból EU: Egységes európai okmány, 1986; a maastrichti szerződés, 1992, a nizzai szerződés, 2000; az EK bővítésének lépései. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora 1945 1992. Bp., 1999. Derek W. Urwin: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények. Bp., 1992. Németh István: Európa 1945 2000. Bp., 2004. Új világrend. Európa egység előtt. Rubicon, 2003./3 4. Tantárgyfelelős: Dr. Fazekas Rózsa
AZ EU ALAPISMERETEK NKB1533 Előfeltétel: - 2 5. Előadás 2+0 Szeminárium i jegy Megismertesse a hallgatókat az Európai Unió kialakulásának szükségszerűségével, az Unió előfeltételeinek megteremtésének folyamatával. Az Európai Unió intézményrendszerének mélyreható tanulmányozása és működési mechanizmusainak megismerése lehetőséget ad az Unió bonyolult rendszerében való eligazodásban. A közösségi politikákról kapott információk hozzájárulnak az Európai Unióról alkotott reális, tényszerű kép megrajzolásához. A kurzus során elsajátított ismeretek alapul szolgálnak a fiatalok számára tanulmányaik folytatására és munkalehetőségeik megteremtésére. Az egységes Európa gondolat politikai, gazdasági gyökerei, az egységesülés kezdeti lépései. Nemzetközi gazdasági szervezetből nemzetközi politikai szervezetté válás folyamata. 1992. Maastricht, az Európai Uniós Szerződés elfogadása, majd ratifikálása, az Európai Unió létrejötte. Az Amszterdami Szerződés. Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Tanács a tagállamok legmagasabb szintű találkozójából a közösség legfőbb döntéshozó szervévé válásának folyamata, az Európai Tanács politikai szerepe. Az Európai Bizottság felépítése és összetétele. Az Európai Parlament döntéshozó szervvé válásának útja, hatáskörei, a képviselők jogállása. A luxemburgi Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Főügyészi Hivatal. Egyéb Uniós szervezetek. Az Európai Közösségek Számvevőszéke. Az Uniós Szerződés által fő szervvé vált Számvevőszék feladat- és hatásköre. Az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank; a Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó, véleményező, konzultatív szerepe. Gazdasági és Monetáris Unió. A monetáris integráció kialakulása, a közös pénz előnyei. Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé. 1997, 1998., 1999., 2000., 2001. Az Európai Unió intézményi szemmel. EU csatlakozásunk stratégiai kérdései. ISM. 1997. EU csatlakozásunk stratégiai kérdései. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport koordinátorainak szektor-elemzései. ISM. 1997. Glatz Ferenc: Globalizáció és nemzeti érdek. MTA. 1997. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés. Bp., 2001. Magyarország a 90-es években. A magyar kormány válasza az Európai Unió kérdőívére. Szerk.: Forgács Imre. Martinyi János: Európa, nemzet, jogállam. Magyar Szemle-Európai Utas, 1998. Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Korona, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Rozgonyi Ibolya