Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskola (DLA) Képzési Terv

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskola (DLA) Képzési Terv A képzési program koncepciója Tantárgyak rendszere Mintatanterv - kreditértékek Kötelező tárgyak Választható tárgyak Melléklet kötelező tárgyak tárgyleírása

2 A képzési program koncepciója A BME Építőművészeti Doktori Iskolája az egyetem osztatlan, egylépcsős építész mesterszakára épül. A művészeti iskolákhoz kapcsolódóan az Építőművészeti Doktori Iskolának is elsőrendűen az a feladata, hogy az elhivatott, tehetséges fiatal építészeknek olyan szakmai ismereteket és módszereket nyújtson, amelyek lehetővé teszik tehetségük kibontakozását és alkotásokban való megtestesülését, a DLA fokozat megszerzését. A Doktori Iskola oktatási programja a tervezés különböző területeivel foglalkozó építészeti és városépítészeti programokat fogja össze. (Közösségi terek építészete, építészeti és formatervezés, termelés-technikai rendeltetésű környezettervezés, lakókörnyezet tervezés, település környezet építészete). Ezek a programok alkotói területek azonban nem kötődnek mereven témakörökhöz, épülettípusokhoz, sokkal inkább a Doktori Iskola mestertanárainak és témavezetőinek építészeti alkotói, nevelői személyiségükhöz igazodnak. Ebben a programban érvényesíteni kívánjuk a történeti - műemléki szemléletet, a környezet iránti felelősség, a környezetvédelmi szempontok és a korszerű építészeti szemlélet teljes követelményrendszerét, egységét. Ezért az Iskola programjának keretei között különös jelentőséggel bír a doktoranduszok egyéni munkaprogramja, amely a választott tématerületen a művészi-műszaki alkotómunka és a tudományos kutatás egységére épül az építészet sajátszerűségének, művészeti és tudományos kettős jellegének megfelelően. Az Építőművészeti Doktori Iskola együtt kíván működni más doktori iskolákkal, így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészetelméleti és Építéstudományi Doktori Iskolájával, a Magyar Iparművészeti Egyetem Doktori iskolájával, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájával az elméleti és gyakorlati képzésben, hogy a kötelező és választható tantárgyak tág köre, a közös szemléletet fejlesztő előadások, szemináriumok, kiállítások, pályázatok biztosítsák a doktoranduszok szakmai jártasságának teljes körű megszerzését, az Iskola alkotói légkörének megteremtését. Másrészt lehetségessé válik az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása. A Doktori Iskola felvételi eljárásának, a tanulmányi és vizsgarendjének (stb.) szabályozását az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza.

3 Összefoglalás Az Építőművészeti Doktori Iskola megalakulásához, színvonalas működéséhez biztos alapot nyújt a korábbi években elvégzett munka. A Doktori Iskola önállósága lehetőséget biztosít a kiváló tanároknak, témavezető mestereknek, hogy az Iskola igazi alkotóműhellyé váljon. Ennek biztosítéka az oktatók és hallgatók személyes kapcsolata, együttműködése, az a tény, hogy a graduális képzést folytató tanszékekhez és külső alkotóműhelyekhez a működésével szervesen kapcsolódó Doktori Iskola minden doktorandusz hallgatója számára elérhető az Iskola, az Egyetem, a külső alkotóműhelyek teljes szellemi és tárgyi (infrastrukturális) potenciálja. Mivel az Építőművészeti Doktori Iskola oktatási, alkotói és tudományos programja a korábbi program eredményeinek figyelembevételével került kialakításra, azok a doktoranduszok, akik még a korábbi program keretében nyertek felvételt, zavartalanul folytathatják tanulmányaikat a szerkezetében megújuló Építőművészeti Doktori Iskolában.

4 Tantárgyak rendszere A doktori képzés során a hallgatók kötelező, választható és nyelvi tárgyakat teljesítenek, a Mintatanterv szerint az első négy félév folyamán. A kötelező tárgyakat a Doktori Iskola szervezi, két éves ciklusokban kerülnek meghirdetésre. Ezek olyan, alapvető ismereteket átadó kurzusok, melyek minden doktorandusz számára segítséget nyújtanak a kutatáshoz és a disszertáció elkészítéséhez. A saját szervezésű tárgyakon felül a hallgatóknak lehetőségük van kutatási témájukhoz igazodva, témavezetőjük támogatásával egyéb választható tárgyak felvételére. Ezek lehetnek az Építészmérnöki Kar MsC vagy szakmérnöki képzésének tárgyai, ha a doktorandusz korábban nem teljesítette, lehetnek továbbá kurzusok más Karok és más felsőoktatási intézmények MsC, vagy PhD, illetve DLA képzéséből. Az ilyen típusú választható tárgyakat a hallgatók a Doktori Iskola Tanácsánál kérvényezhetik, a kérvényeket melyek tartalmazzák a tárgy pontos leírását, a meghirdető intézményt, szervezeti egységet és a tárgyelőadót témavezetőjük aláírással igazolt javaslatával a Kar Dékáni Hivatalába adhatják le. A kérvényeket a Doktori Iskola Tanácsa a félév első ülésén értékeli. Azokat a tárgyakat, melyeket a Doktori Iskola egyszer engedélyezett, a továbbiakban szabadon lehet választani. Amennyiben szükséges, a hallgatók részt vehetnek nyelvi oktatáson a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Nyelvi Intézetének kurzusain. Mintatanterv - kreditértékek 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév Kutatómunka Oktatás változó, félévenként max. 6 (képzés ideje alatt összesen legfeljebb 30) Publikáció változó ld. mellékelt táblázatot Tervpályázat változó ld. mellékelt táblázatot Kötelező kurzusok 3 x 3 3 x 3 3 x 3 3 x 3 Választható kurzusok változó, kurzusonként 2 Nyelv x x x x

5 Kutatómunka A kötelező kutatómunkát a témavezető jeggyel értékeli, a tárgy kreditértéke a jegy függvényében az első négy aktív félévben maximum 14, az utolsó két félévben maximum 20 kreditpont lehet az érdemjegy függvényében, az alábbi táblázat szerint: Kutatómunka érdemjegy 1-4. (aktív) félév kreditérték 5-6. (aktív) félév kreditérték (5) jeles (4) jó (3) közepes (2) elégséges 8 14 Oktatás Az oktatási tevékenységet az illetékes Tanszék vezetője igazolja, aláírásával és a heti kontaktórák mennyiségének megadásával. Az oktatás kreditértéke félévenként maximum 6, az óraszám függvényében. Publikáció A hallgató megjelent publikációiról féléves kutatási beszámolójában nyilatkozik, mellékeli a megjelent tudományos közlemények másolatát, vagy a szükséges igazolásokat. A Doktori Iskola értékeli a szóbeli beszámolókat is. A publikációkat a tudományos dékánhelyettes értékeli a neki bemutatott publikációk másolatai alapján, a vizsgaidőszakban az általa előre meghirdetett időpontban, az alábbiak figyelembe vételével: Publikáció típusa kreditérték Szóbeli előadás Tanszéki beszámoló 1 Kari konferencia 2 Magyar konferencia 4 Idegen nyelvű konferencia 6 Szakcikk Elektronikus folyóirat 5 Magyar folyóirat 10 Magyar folyóirat idegen nyelven 12 Külföldi folyóirat 16

6 Tervpályázat A hallgató a félév során végzett alkotói tevékenységéről, tervpályázatairól, épületterveiről a féléves kutatási beszámolójában nyilatkozik, mellékeli azok összesítő tablóit A4 formátumú lapokon. A félév során végzett alkotómunkát, a szemeszter elején kijelölt oktató értékeli, a vizsgaidőszakban az általa előre meghirdetett időpontban, az alábbiak figyelembe vételével: Tervpályázat, vagy alkotás típusa kreditérték Házi pályázat részvétel 2 Házi pályázat díjazás 5 Nyilvános pályázat részvétel 2 Nyilvános pályázat díjazás 5 Épület terve 2-10 Kötelező tantárgyak A kötelező tárgyakat a tárgyelőadó jeggyel értékeli, kreditértékük egyenként 3. Választható tantárgyak A választható tárgyakat a tárgyelőadó jeggyel értékeli, kreditértékük egyenként 2. Nyelvi kurzusok A nyelvi kurzusok teljesítését aláírással igazolja a tárgyelőadó, kreditértéke nincs. A doktori képzésben az abszolutórium megszerzéséhez minimum 180 kreditpontot kell teljesíteni, az intézményi Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal összhangban. Ebből minimum 36 kreditpont a kötelező tananyag elsajátítása. A maradék kreditpontot a tudományos kutatómunkára, alkotói művészeti tevékenységre, valamint ennek publikálására, illetve pályázati hasznosítására, az oktatásra és a választható tantárgyakra kapható kreditpontokból kell összegyűjteni. Az egyes részelemek aránya ezen belül nem meghatározott, de a kutatómunka az első hat aktív félévben kötelező, az oktatási tevékenységért pedig a képzés idejére összesítve legfeljebb 30 kreditpont adható. Egy félévben maximum 45 kreditpont szerezhető.

7 Kötelező tárgyak A kötelező tárgyak közül a kurzusok a Mintatantervhez igazodva kétéves ciklusokban kerülnek meghirdetésre, a tárgyelőadók jeggyel és aláírással értékelik a hallgatók teljesítményét. (A tárgyleírások a Képzési Terv Mellékletében) Tantárgy címe: Alkotóműhelyek 1. Kutatásmódszertan Modern után Hollandia: táj, város, építészet, kultúra Alkotáselmélet Hazai építészet Alkotóműhelyek 2. Környezetpszichológia Építészet-tér-szobrászat* Alkotóműhelyek 3. Berlin átváltozásai - Építészet, város, kultúra Építészetelmélet Építészeti kutatás módszertan Tárgyelőadó: Kerényi József DLA Dr. Domokos Gábor Dr. Kerékgyártó Béla, Dr. Simon Mariann Dr. Kerékgyártó Béla Dr. Vámossy Ferenc, Kerényi József DLA Dr. Simon Mariann Kerényi József DLA Dr. Dúll Andrea Farkas Ádám DLA, Kerényi József DLA Kerényi József DLA Dr. Kerékgyártó Béla Dr. Vámossy Ferenc * a 2005/06 tanév előtt beiratkozott hallgatóknál Kortárs képzőművészet című tárgy (tárgyelőadó: Konok Tamás) Választható tárgyak A választható tárgyak meghirdetése az érintett szervezeti egységtől függ, az MsC képzések tárgyai esetében jellemzően évenként, a szakmérnöki tárgyaknál kétévenként történik. A doktori témák egyedisége miatt egy-egy választható tárgyat egy-két doktorandusz hallgat, egyedi megállapodások alapján.

8 Melléklet Kötelező tárgyak tárgyleírásai Alkotóműhelyek 1-3. Tárgyfelelős: Kerényi József DLA A programvezető által szervezett három féléves sorozat a mestertanárok és más kiemelkedő alkotóépítészek, művészek munkabemutatóin keresztül az építészet és a társművészetek hazai lehetőségeit, eredményeit és problémáit kívánja megismertetni. A tapasztalt oktatók és fiatalok találkozásai amelyeken a mestertanárok is meghívottak részkérdésektől az életmű nagyobb szakaszáig tekinthetik át a bemutatkozók munkásságát. A szakmai tapasztalatok, ismeretek szerzését, a látókör bővülését szolgáló szellemi együttlét a szakmai közösséghez tartozás érzésén keresztül az értékszemléletet is alakítja. Kutatásmódszertan Tárgyfelelős: Dr. Domokos Gábor 1. A tudományos továbbképzés hazai gyakorlata, rövid történeti áttekintés, intézményi háttér, finanszírozás. 2. A PhD képzés szabályozása itthon és külföldön. 3. A DLA képzés szabályozása itthon és külföldön 4. A tudományos fokozatok és címek rendszere itthon és külföldön. 5. A képzés, a fokozatok és az egyetemi beosztások kapcsolatrendszere itthon és külföldön. Ipari igény fokozattal rendelkező szakemberekre. 6. A kutatási tevékenység jellegzetességei, összehasonlítás az egyetemi órarendi és órarenden kívüli (TDK) munkával. Időbeli ütemezhetőség. 7. Irodalomkutatás szerepe és módszerei. Könyvtári és internetes alapismeretek. 8. Publikációs tevékenység áttekintése, publikációk sajátosságai, típusai. Jogi és etikai szabályok. 9. A doktorandusz és a témavezető kapcsolata, alapelvek, nehézségek, elvárások, kötelességek. 10.A disszertáció tézisei, jelentőségük, összeállításuk módja, példák elemzése.

9 Modern után Tárgyelőadók: Dr. Kerékgyártó Béla, Dr. Simon Mariann 1. A "modern" és a "modern után": Fogalmak, koncepciók, fórumok és intézmények.. Építészet, nyelv, diskurzus. Tájékozódás és kutatás. Az építészetelmélet változó szerepe, a normatíváktól a pro-aktivitásig. 2. Forma, monumentalitás, emlékezet. Jel és jeltelenség, mint korakarat és mint az építészet autonómiája. Louis Kahn, Aldo Rossi és Peter Eisenman szövegei. 3. A modern revíziója: a Team 10. A talált (as found) tárgyak, kapcsolatok jelentősége. Struktúra és használat. A Team 10 és korszaka mint kutatási probléma: források, kiállítás, katalógus, monográfia, elemzések. 4. A névtelen és/vagy spontán építészet. Az építészeti köznyelv problémája. A tervezett és a keletkező. Archetípusok és a populáris kultúra jelenségei, a tartós és az efemer. 5. Szövegfeldolgozás: Rossi: A város építészete (részletek). A szöveg írásos elemzése előzetes instrukciók alapján. 6. Hely, regionalizmus, tapasztalat. A fenomenológiai megközelítésmód. 7. Anyag, részlet, minimalizmus. A periféria önvédelme, provincializmus vagy a szakma nárcizmusa. Peter Zumthor, Tadao Ando szövegei 8. Szövegfeldolgozás 2: Frampton: A kritikai regionalizmus. A szöveg írásos elemzése előzetes instrukciók alapján. Kötelező olvasmányok a tavaszi hazai regionalizmus-vita szövegei az építészfórumról, Gunther Zsolt és Wesselényi Garay Andor írásai. 9. Az utópiától a pragmatizmusig: a kísérleti építészet korszakai és válfajai. Archilab gyűjtemény és kutatás 10. Tektonika, atektonika, digitális tektonika, az épület mint interfész. A digitális technika radikalizmusa. Jacques Herzog, Greg Lynn és Lars Spuybroek szövegei 11. Globalizáció, kommercializáció, látvány. Az építészet társadalmi és kulturális helyzete. Rem Koolhaas és Bernard Tschumi szövegei egykor és húsz év múltán 12. Szövegfeldolgozás: A Harvard Design Magazine két körkérdése a tervezés és a várostervezés jelen helyzetéről és problémáiról (Stocktaking. Nine Questions About the Present and Future of Design. HDM 20, tavasz, nyár; Urban Design Now: A Discussion. HDM 25, ősz/2007. tél).

10 Hollandia: táj, város, építészet, kultúra Tárgyelőadók: Dr. Kerékgyártó Béla és meghívott előadók (Csáki Tamás, Simon Mariann, Szántó Katalin, Vukoszávlyev Zorán, Cor Wagenaar) 1. Táj, kultúra, társadalom. Miért Hollandia? Hagyomány és modernség, globalizáció és regionalizmus. 2. A holland modern megalapozása: Berlage építészete és városrendezési tervei. Berlage és Amszterdam. 3. Rotterdam fejlődése. A holland modern építészet kibontakozása. Telepek, a lakásépítés modelljei. 4. Versengő felfogások. Az Amszterdami Iskola, a De Stijl és a Nieuwe Bouwen: vernakuláris és modern, individualitás és tömegesség között. 5. Újjáépítés a második világháború után: Rotterdam. A holland strukturalizmus, a modern humanizálási kísérlete. 6. Koolhaas hatása, "reference OMA": a fiatal generáció tanulási folyamata és újratájékozódása az OMA árnyékában: az MVRDV. 7. Kortárs holland építészet I: a 90-es évek, a superdutch-jelenség. Irányok és irodák. 8. Artificial Landscape: holland sűrűség, táj- és városépítészet. Rotterdami és amszterdami projektek. 9. Kortárs holland építészet II.: a Superdutch jelenség után? Új projektek, fiatal irodák Alkotáselmélet Tárgyelőadó: Dr. Vámossy Ferenc, Kerényi József DLA A tervezői gyakorlatban a mesterek és hallgatók munkáiban és az alkotóműhelyek bemutatkozásai során felmerülő problémákat, döntési folyamatokat, szempontváltási lehetőségeket, megközelítésmódokat kívánják a szeminárium résztvevői elemezni. A vezető mesterek és hallgatók egymásra ható közös munkája olyan elméleti kérdések elmélyült vizsgálatára irányul, amely az alkotófolyamat részeseként ismerhetőek fel és tisztázásuk a problémaérzékenységet, empátiát, igényességet és alkotói tudatosságot fejleszti. Hazai építészet Tárgyelőadó: Dr. Simon Mariann

11 1. A modern formáról 2. A formalizmusról 3. A szocialista realizmusról 4. A modern építészet kötődéseiről 5. Az építészet hovatartozásáról 6. A tömegtermelésről és a léptékről 7. Az épített környezetről 8. A nagypanelről és a tulipánról 9. A funkcionalizmusról kritikusan 10. A hiteles építészetről 11. A hagyományról 12. A helyről Környezetpszichológia Tárgyelőadó: Dr. Dúll Andrea 1. Bevezetés a pszichológiába. A pszichológia rövid története, módszerei, főbb kutatási területei. Környezetpszichológia, építészetpszichológia, ember-környezet-tudomány - helyük a pszichológián belül, módszereik, kutatási területeik. 2. A környezet pszichológiai fogalma, típusai. A környezet pszichológiai leírásának lehetőségei. Etikai kérdések. 3. Környezeti észlelés és környezeti kognició. 4. Érzelem, aktiváció és környezet: dinamikus kapcsolat a környezettel. 5. Szociális és fizikai környezet 1.: Személyes tér, territoriális viselkedés. 6. Szociális és fizikai környezet 2.: Sűrűség és zsúfoltság. 7. Környezeti kommunikáció. 8. A lakókörnyezet. 9. Speciális embercsoportok és speciális környezetek (öregek, betegek - kórház, északiak és déliek, stb.) 10. Munkahelyi és tanulókörnyezet. 11. Deviancia és környezet. 12. Környezeti attitűdök. A természetes környezet, a pihenés és a rekreáció környezetpszichológiája.

12 Építészet-tér-szobrászat Tárgyelőadók: Farkas Ádám DLA szobrász, Kerényi József DLA építész 1. Környezetünk belső és külső tereinek építészeti és képzőművészeti szemléletű aspektusait vizsgáló előadások a szemléleti azonosságokat és különbözőségeket tárják fel, különös tekintettel korunk modernizációs folyamataira. 2. A tárgy keretében a hallgatók féléves beszámoló tanulmányt, tervet készítenek az építészet és a szobrászat térképzési kapcsolatáról. Berlin átváltozásai - Építészet, város, kultúra Tárgyelőadó: Dr. Kerékgyártó Béla 1. Várostörténet és városkarakter: imagináció, mitoszok és a megvalósulás. 2. A központ alakulása, történelmi rétegei. 3. A város tere és terei. A város sorsa egy tér tükrében: a Potsdamer Platz. 4. A hatalom megjelenítése. Birodalmi, totalitariánus és demokratikus reprezentativitás: a Reichstag. 5. A Mietskasernenstadttól a modern városig: beépítési módok; bérház, villa, lakótelepek. 6. A lerombolt, a tervezett és a megépült város: városfelújítás a második világháború után Keleten és Nyugaton. A modern építészet kánonja és kritikája. 7. Az építészet és a város újrafelfedezése: az IBA. Az IBA két ága: a kritikai rekonstrukció és a kíméletes városfelújítás. 8. Az egyesülés után: az IBA filozófiájának transzformációja. Várospolitika, tervpályázatok, tervek és viták. 9. Az emlékezet és emlékezés rétegei és formái. A város mint emlékezet. A fal a történelemben és az emlékezetben. Építészetelmélet Építészeti kutatás módszertan Tárgyelőadó: Dr. Vámossy Ferenc Az építészetelmélet filozófiai aspektusait tárgyaló előadás filozófiatörténeti össze függéseiben tekinti át az építészetre vonatkozó elméleteket, különös tekintettel az elmúlt két évszázad modernizációs folyamataira, illetve a kortárs gondolkodásmódra. A tárgy az építészet elméleti

13 megközelítéshez szükséges filozófiai háttér felvázolása révén segítséget és alapot kíván nyújtani a személyes elmélyedéshez, a résztémák további tanulmányozásához. Kortárs képzőművészet Tárgyelőadó: Konok Tamás 1. Előzmények. XIX. századi helyzetkép. Az akadémizmus. A fénykép története. Párizs, Európa szellemi központja. E.Manet és G.Courbet. A realizmus. Barbizon. Impresszionizmus. 2. Pointilizmus és posztimpresszionizmus. Van Gogh - Gauguin - Cézanne. A Vadak. Naivok. A művészet specializálódása. Expresszionizmus - Kubizmus - Futurizmus. A Dada. Absztraktizmus - Szürrelalizmus. Picasso. 3. Helyzetkép a II. világháború után. Az absztrakt expresszionizmus. Informel - L Art Brut - Cobra. 4. A Hard Edge. Op-art. Pop-art. 5. A realizmus Párizsban. 6. Land-art. Koncept-art. 7. Minimal-art. Process-art. Art & Technologie. 8. Performance. Hiperrealizmus. Új vadak. Posztmodern.