Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században A TÁMOP /2-C számú projekt bemutatása

Átírás

1 Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században A TÁMOP /2-C számú projekt bemutatása Szöllősi Gábor egyetemi docens, a projekt szakmai vezetője Kaposvár, TÁMOP /2-C-/

2 Miért érdekelheti a szociális szakmát egy képzésfejlesztési projekt? Változóban van a munkaerő-piaci szegmens, amelyben a szociális szakemberek megjelennek a szociális szakmai tevékenység jellege és irányítása a szociális képzések rendszere

3 A szociális szolgáltatások munkaerőpiaca Állam Önkormányzat Civil szektor Egyházak Piaci szereplők

4 A szociális szakmák illetve hivatások A gondozási / jóléti területen működő foglalkozásokat szemiprofessziónak szokták nevezni. Az új hivatások nélkülözik valamelyik lényeges attribútumot. (Etzioni) A minta a szociális munka de a szociális munka nem mindenhol egységes. A gondozási szakmák jellemzője az ellentmondásos helyzet a fizetett és a nem fizetett munka között. Eltérő, hogy e foglalkozások esetében van-e állami szabályozás védett megnevezés egységes vizsga szakmai szervezet etikai kódex

5 A szociális munka professzionális és társadalmi igazságosság projektje A társadalmi igazságosság projektje: megváltoztatni azokat a viszonyokat, melyek az emberiszenvedést okozzák Professzionális projekt: a szociális munkát hivatássá kívánja alakítani, versengve más foglalkozásokkal Eredmény: A társadalmi igazságosság-diskurzus a professzionalizációs törekvéseket legitimáló eszközzé válik (Jeffrey J. Olson)

6 A szociális szolgáltatások racionalitása (Mykings) Gondozási racionalitás szerint működő rendszer Bürokratikus racionalitás szerint működő rendszer Költség-haszon racionalitás szerint működő rendszer

7 A professzionalizációs stratégiák típusai (Theobald) A manager/szak ember A tradicionális hivatásos A reflexív hivatásos Az új hivatásos

8 A szociális szakmai tevékenység irányítása New public management Menedzseri igazgatás Kontraktualizáció Teljesítmény-indikátorok Audit-típusú ellenőrzés TÁMOP /2-C-/

9 A deprofesszionalizációs tézis finomítása A kormányzás új módszereiről van szó Nincs éles ellentét a managerializmus és a professzionális autonómia között. ( puha bürokrácia - puha kényszerítés ) A formalizálás erősíti a szakmaiságot. A szakemberek és az intézmények autonóm cselekvők

10 A deprofesszionalizáció erői Magyarországon Az állam jóléti szerepének átalakulása (privatizáció vs. centralizáció) A szakmák bürokratikus alakítása (munkaköri előírások, alapvizsga, szakvizsga) A szakmák szétesése kompetenciákká (szakképzés) Standardok megfogalmazása, minőségbiztosítás

11 A hivatás az új helyzetben Hatékony gyakorlat folyjon kiszámíthatatlan és komplex környezetben, melyben a biztos és változtathatatlan tudás lehetősége és kívánatossága megkérdőjeleződik Érték-alapú szolgáltatást nyújtsanak egy egyre inkább technokratává váló környezetben Megőrizzék a hivatás pozícióját és a hitelességét egy olyan környezetben, mely fokozottabb felelősséget és átláthatóságot követel TÁMOP /2-C-/

12

13 A reflexív szakember A reflektív szakember olyan szakember, aki rendelkezik azzal a kompetenciával, hogy elemezze cselekvéseit, és azokból következtetéseket vonjon le a jövőbeli cselekvéseire nézve. A koncepció Donald Schön-től származik (The Reflective Practitioner, 1983) Reflexió az akcióban (reflection-in-action) Reflexió az akcióról (reflection-on-action) A reflexió a gyakorlati tapasztalat áttekintésének a folyamata, annak érdekében, hogy leírják, értékeljék, és így tájékozódásra használják a gyakorlatból eredő tanulságokat (Reid 1993) A reflexivitás az a folyamat, melyben képes vagy reflektálni arra, ahogyan saját feltevéseid és cselekvéseid hatást gyakoroltak a helyzetre, és így módosították a gyakorlatodat a reflektív folyamat közvetlen eredményeként. (Fook 1999) TÁMOP /2-C-/

14 A reflektív tanulási ciklus szakaszai konkrét tapasztalat aktív kísérlet reflektív megfigyelés absztrakt hipotézis

15 A reflexió modelljei A tapasztalatokra történő reagálás nem feltétlenül eredményez reflektív tanulást; a reflexió pedig nem feltétlenül kritikai A reflexió három szakasza(scanlon, Chernomas, 1997.) tudatosság kritikai elemzés új perspektíva A reflexió három szintje (Wong et al ) nem-reflektálók (megszokás, megértés,) Reflektálók (tartalom, folyamat, tartalom és folyamat) kritikai reflektálók (előfeltevésekre való reflektálás) TÁMOP /2-C-/

16 A reflektív kompetencia és fejlesztése A reflektív tanulás módszer a tanuláshoz A reflektív tanulás módszer a reflexív praxishoz szükséges kompetenciák kialakításához A kritikai reflexió tanítása módszer a praxishoz kritikusan viszonyulni képes szakember képzéséhez A szociális munkás hallgatóknak nem csak a szociális munka empirikusan mérhető aspektusait kell megismerniük, hanem a szociális munka intuitív aspektusaiban is jártassá kell válniuk: A személyes viszonyulások a tanulásnak integráns elemei A személyes konstrukciók befolyásolják felfogásunkat a világról Kulturális kontextusunk befolyásolja a világról alkotott felfogásunkat Az oktatásnak és a tanulásnak vannak intuitív elemei TÁMOP /2-C-/

17 A reflektív tanulást segítő eszközök Minden reflektív tanulás a tapasztalatból indul ki. A tapasztalat szerezhető terepgyakorlaton, kutatás révén, különféle személyes élményekből, modellkísérletekből, sőt elméleti jellegű aktivitás által is. Kérdés, miként strukturálható a tapasztalat, hogy reflektív tanulást eredményezzen? Jellegzetes eszközök: Reflektív portfólió Reflektív napló Tanulási szerződés Kritikus incidens elemzés Reflektív tanulócsoport, tanuló partnerek TÁMOP /2-C-/

18 A reflektív tanulás előnyei Lehetővé teszi az egyéni tapasztalatok elemzését és az azokból való tanulást Fejleszti a kritikai gondolkodást, Növeli a tanuló autonómiáját a tanulási folyamatban Jobban alkalmazkodik a felnőtt tanulók helyzetéhez Írásos bizonyítékul szolgál az egyén szakmai fejlődésére, segítve munkaerőpiaci elhelyezkedését Kompetenciát alakít ki az élethosszig tartó tanulásához Szakmai kompetenciát alakít ki a reflektív praxishoz TÁMOP /2-C-/

19 A projekt céljai (1) Célok a szociális professziókkal kapcsolatban A hivatását reflexív módon gyakorló szociális szakember modelljének megfogalmazása, a hallgatók képzése és a gyakorló szakemberek továbbképzése során történő alkalmazása. A karrierjét reflexív módon tervező és építő szociális szakember modelljének megfogalmazása, a hallgatók képzése és a gyakorló szakemberek továbbképzése során történő alkalmazása. Célok a szolgáltató rendszerrel kapcsolatban Olyan szakemberek képzése, akik képesek mind az autonóm szakmai cselekvésre, mind pedig a konkrét rendszeren belül rájuk háruló feladatok teljesítésére. Olyan kompetenciák biztosítása, melyek mind az adott rendszeren belüli tevékenységre, mind pedig a rendszer fejlesztése érdekében végzett tevékenységre egyaránt kiterjednek TÁMOP /2-C-/

20 A projekt céljai (2) Célok a képzési rendszerrel kapcsolatban Adaptív rendszer kialakítása, mely támogatja a leendő vagy már dolgozó szociális szakembereket karrierjük tervezésében. A létező képzési rendszeren belül a rendszerszintek közötti továbblépés megkönnyítése. A konstrukció A) B) és C) komponensei keretében feltárt szükségletek kielégítését szolgáló új képzések, képzési modulok kifejlesztése ( Idegen nyelvű, illetve nemzetközi képzési elemek alkalmazásával annak lehetővé vétele, hogy a szociális szakemberek megjelenjenek a nemzetközi munkaerőpiacon. Célok a képzés tartalmaival és módszereivel kapcsolatban A képzések filozófiájának továbbfejlesztése, (különösen a reflexív gyakorlatot folytató szakember modellje és a karrierjét reflexív módon tervező szakember modellje tekintetében) A konstrukció A) B) és C) komponensei keretében azonosított kompetenciák beépítése Korszerű tanulásirányítási módszerek adaptálása és alkalmazása A célokhoz illeszkedő mérési, értékelési módszerek adaptálása és alkalmazása TÁMOP /2-C-/

21 Új szociális képzések kimunkálása és beindítása Tevékenységek Szakirányok, illetve speciális modulok kidolgozása és alkalmazása A kialakítandó képzések támogatása a szakmai szükségletek felmérése és a képzési kapacitások összehangolása, a szakmai intézmények, szervezetek és a képzőintézmények összefogása révén. Modulrendszerű szociális szakképzés A képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek képzésmetodikai továbbképzése. Idegen nyelvű szakmai képzési elemek fejlesztése Tananyag-adaptáció, tananyagfejlesztés, tartalomfejlesztési tevékenység: A kidolgozott képzések, tananyagok kipróbálása a gyakorlatban A jó képzési gyakorlatok és képzési módszertanok dokumentálása TÁMOP /2-C-/

22 Köszönöm a figyelmet!