PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

APCI GYÖNGYSZEM ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 200268 Apc, 2017

Az Apci Gyöngyszem Óvoda Pedagógiai Programjának LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSA Intézmény OM- azonosítója: Intézményvezető: 200268 Nevelőtestület nevében: Szülői szervezet nevében:.. Alkalmazotti közösség nevében: Fenntartó nevében:.... A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényessége: A kihirdetés napjától visszavonásig. Iktatószám: Ph. 2

Tartalomjegyzék Óvodánk jellemző adatai... 5 I. Bevezető gondolatok... 6 I.1. A mi óvodánk - helyzetkép... 7 II. Gyermekkép, óvodakép... 9 II. 1. Küldetésnyilatkozatunk... 10 III. Az óvodai nevelés feladatai... 13 IV. Az egészséges életmódra nevelés környezetvédelem..14 V. Az érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása.25 VI. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósulása..27 VII. Az óvodai élet megszervezésének elvei 30 VIII. Az óvodai élet megszervezése..37 IX. Az óvoda kapcsolatai..38 X. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai.43 1. Játék...43 2. Verselés, mesélés..47 3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc..48 4. Mozgás..50 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka..53 6. Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalommal)...54 7. Munka jellegű tevékenység...57 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás 59 XI. Ünnepek..62 XII. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 63 XIII. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítésére, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 65 XIV. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése..69 3

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatásról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 235/2016. (VII.29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről Az óvoda hatályos Alapító Okirata 4

Óvodánk jellemző adatai: Az intézmény neve: Az intézmény típusa: Az intézmény fenntartója: Alapító okirat száma: Az intézmény jogállása: Apci Gyöngyszem Óvoda Óvoda, köznevelési intézmény Apc Községi Önkormányzat A/1786-2/2016. Szervezetileg, szakmailag önálló jogi személy Az intézmény székhelye: 3032 Apc, Petőfi Sándor u. 24. Az intézmény telephelye: 3032 Apc, Petőfi Sándor u. 24. Telefon: 37/385-495 E-mail: Honlap: apcovoda@freemail.hu www.gyongyszemovi.mindenkilapja.hu Az intézmény OM azonosítója: 200268 Az intézmény csoportjainak száma: 3 csoport Engedélyezett férőhely: Az intézmény vezetője: Óvodavezető-helyettes: 80 fő Hartman Imréné Vargáné Kovács Katalin A jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény és a végrehajtási rendeletei alapján a gyermekek nevelésének biztosítása hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig. Az intézmény működési területe: - Kötelezően ellátandó közigazgatási terület (felvételi körzet) Apc község közigazgatási területe. - Az engedélyezett férőhelyek kitöltéséig más községek közigazgatási területéről is fogadhat gyermekeket az óvoda vezetőjének egyéni döntése alapján. 5

I. Bevezető gondolatok Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig megtartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ki nem csak hallani, de érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Fernenc) Óvodánkban folyó pedagógiai munka alapelveit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet határozza meg. Pedagógiai alapelveink meghatározásánál abból indulunk ki, hogy: a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Programunk a gyermekek megismerő tevékenységén alapul, köré szervezzük pedagógiai feladatainkat. A program alkalmazkodik az életkoronként és gyermekenként változó testi és lelki szükségletekhez, figyelembe veszi a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelveit, óvodánk Alapító Okiratában meghatározottak alapján. Rugalmasan alkalmazható hátrányos és tehetséges gyermekek nevelésében egyaránt. Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak az alapja és egyben meghatározója annak a közös értékrendnek, melyet minden dolgozónknak követnie kell, az óvodába járó gyermekek sikeres, pozitív kimenetelű nevelése, fejlesztése érdekében. Hangsúlyos óvodánkban a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, a játék, mint az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége. A nevelés egész folyamatában a komplexitásra törekszünk. Nevelőtestületünk nyitott az innovációra, az óvodapedagógusok elkötelezettek az új pedagógiai fejlesztések iránt. Folyamatos továbbképzésekkel és önképzéssel igyekszünk megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai követelményeinek. 6

I.1. A mi óvodánk helyzetkép Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell. (Rudolf Steiner) Óvodánk Apc község Önkormányzata által fenntartott, 2400 m2-es területen helyezkedik el. A község központjában található, könnyen megközelíthető. Szomszédságában az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár, és a futballpálya található. Óvodánk 42 évvel ezelőtt, 1975-ben épült. Megújulását mind külsőleg, mind belsőleg, mind pedig tartalmában és szellemiségében a COMENIUS I. Minőségfejlesztési Programba (2002) való belépésünk indította el. Új nevünk is Gyöngyszem Óvoda e megújulás jegyében született. Tágas, parkosított udvarunk (kb. 1900 m2), ideális mozgásteret, többfunkciós tanúsítvánnyal rendelkező fajátékaink pedig, életkori sajátosságoknak megfelelő mozgásfejlődést biztosít gyermekeink számára. 2014-ben történt meg az épület teljes felújítása (külső szigetelés, tetőcsere, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés). Az óvoda egész területe kerítéssel van határolva, így biztonságos teret nyújt gyermekeink számára. Településünk környezeti adottságai lehetővé teszik a helyi sajátosságok kihasználását a nevelésben. Pl. hagyományőrzés az ünnepek kapcsán vagy tágabb környezetünk megismerése, védelme: az élő folyó és az erdő. Az utóbbiról óvodásaink főzéssel egybekötött 7

közös gyalogtúrák alkalmával szereznek új ismereteket. 2010-ben megkaptuk a Zöld óvoda címet, amit szeretnénk a jövőben újra megpályázni. Óvodánk 80 férőhelyes, három csoporttal működő, esztétikus belső-külső környezettel rendelkező intézmény. Csoportjaink: Micimackó, Zsebibaba, Bambi fantázianeveket használják. Jelenleg az intézményi munkát 6 óvodapedagógus, 1 pedagógiai asszisztens és 3 szakképzett dajka látja el. A gyermekekkel a nyitva tartás egész ideje alatt - reggel 6.00-tól délután 16.30-ig óvodapedagógusok foglalkoznak. Csoportszobáink többfunkciósak, a játék, a mozgás, a különböző tevékenységek, az étkezés és a pihenés színtere. A csoportszobák mellett egy intézményvezetői iroda, nevelőtestületi szoba, sószoba, 2 gyermek öltöző, 2 gyermek mosdó és wc helyiségek, vasaló helyiség, melegítő konyha, felnőtt mosdó, felnőtt wc helyiség, tornaszer szertár, raktárak találhatóak. Játékokat, eszközöket évente vásárolunk a költségvetésből, pályázatokból, valamint Az Apci Iskoláért és Óvodáért Alapítvány jótékonysági rendezvényeinek bevételeiből. Folyamatosan bővítjük a nevelést-tanulást segítő játékokat és eszköztárunkat (sportszerek, udvari játékok, könyvállomány, stb.) Szabadidős programjaink: a Mozgásos népi gyermekjátékok-és táncok és a Hittan teszi színesebbé óvodai életünket, melyet szülői igényeknek megfelelően szervezünk. Tehetséges gyermekeink rendszeresen vesznek részt rajzpályázatokon és mesemondó versenyen. A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése érdekében bekapcsolódtunk az MLSZ Bozsik Gyermek Intézményi Programjába. A szülők is nevelőmunkánk részesei, ismerik és támogatják pedagógiai programunkat. Igyekszünk kihasználni a különböző kommunikációs csatornákon (honlap, e-mail, közösségi portál) való tájékozódás lehetőségeit. Nyitottak vagyunk a partnereink elvárásai iránt, de óvodai életünket a szakmaiság és a gyermekek mindenekfelett álló érdeke határozza meg. 8

II. Gyermekkép, óvodakép Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet. (Szent-Györgyi Albert) Számunkra minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ebből adódóan sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, csakis önmagához képest szabad fejleszteni. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. 9

Célunk: A gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet, a teljes óvodai közösség fejlesztése. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Küldetésnyilatkozatunk Óvodánk pedagógusai nevelőmunkájuk során arra törekszenek, hogy nevelési gyakorlatuk tükrözze, és partnereik számára közvetítse a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapértékeket. A gyermekeknek szeretetre, megértésre, érzelmi biztonságra és olyan óvodai légkörre van szüksége, ahol jól érzi magát és lehetősége nyílik a folyamatos fejlődésre és az önmegvalósításra, amelynek a biztosításához fontosnak tartjuk: a gyermekek önmagukhoz igazodó sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítését, a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatását az egyéni és életkori sajátosságok, az eltérő fejlődési ütemek figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), a sokszínű, szabad játék feltételeinek biztosítását, ami leginkább fejleszti a gyermeki személyiséget, tapasztalatokat szerez, alakul a közösségi életben társaihoz való viszonya, a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásfejlesztését, ezzel megalapozzuk az egészséges életmódra nevelést, ha az óvodai nevelésünk a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 10

A családdal együtt olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik bizalommal és szeretettel fordulnak a felnőttekhez és társaikhoz, toleránsak egymással, elfogadják egymás különbözőségét. Munkánk során a fenntartói, törvényi előírásoknak és a szülői elvárásoknak próbálunk megfelelni. Az új szakmai kihívások teljesítése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az új pedagógiai eredményeket, ajánlásokat, és folyamatosan tovább képezzük magunkat. Óvodakép Köznevelési rendszerünk középpontjában az óvodáskorú gyermek áll. Az óvoda szakmailag önálló nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Figyelembe vesszük, hogy nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda funkciói teljesítésével (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) elősegíti, hogy a gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) jutás belső pszichikus feltételei. Célunk az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányok csökkentésére, az életkori, az egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételére (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelést az alábbi alapelvek szerint valósítjuk meg: - gyermeki személyiséget az elfogadás, a tisztelet, a szeretet, és a megbecsülés, valamint a bizalom övezze, - a nevelés során lehetővé tesszük a gyermek személyiségfejlődésének, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Óvodai nevelésünk az alapelvek szerint gondoskodik arról, hogy: - a gyermek szükségleteinek kielégüljenek, - szeretetteljes óvodai légkör legyen megteremtve, amely derűs és érzelmi biztonságot nyújt számára, - a testi, szociális és értelmi képességek fejlődjenek, az egyénileg és az életkornak megfelelően, 11

- a gyermek számára a közösségben végezhető változatos, - az életkor és fejlettség szempontjából megfelelő tevékenységek, valamint a prioritást élvező szabad játék feltételeit megteremtse, - megvalósuljon az életkornak és a gyermek egyéni képességeinek megfelelő műveltségtartalmak és értékrend közvetítése, - a személyi és tárgyi környezet optimális feltételei megteremtődjenek, megfeleljenek, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez. Az óvodai nevelésében biztosítani kell: - a nemzetiséghez, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek óvodai nevelését, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, - a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek önazonosságon alapuló multikulturális nevelését, társadalmi integrálását. Pedagóguskép 1. Tiszteld a gyermeked, és neveld önállóságra! 2. Mindig a legjobb tudásod szerint beszélj a gyermekkel! 3. Példával tanítsd, ne csak kijavítsd! 4. Ha érzi, hogy elfogadod, magabiztos lesz. 5. Segíts neki, ha tevékenységet keres, és hagyd békén, ha megtalálta. 6. Támogasd abban, hogy túllépjen azokon a dolgokon, amikben nem tökéletes. (Maria Montessori) Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A gyermek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A pedagógus a gyermekekkel való kapcsolata során arra törekedjen, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elsősorban a gyermek testi, szellemi, erkölcsi növekedését előmozdító nevelő legyen. A gyermekek értékelését az egyéni képességeket is figyelembe véve végzi. Állandóan képezi magát, folyamatosan tájékozódik az óvodapedagógia és az általános pedagógia világának szakmai eseményeiről, fejlődéséről, törekszik az önálló és alkotó munka végzésére. A gyermekek szüleivel kapcsolatot 12

kezdeményez és tart a nevelés összehangolása érdekében, tiszteletben tartva a szülők elsődleges felelősségét a nevelésben. III. Az óvodai nevelés feladatai Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Alapelvünk: a gyermeki személyiség szabadsága, melyhez útmutató: a gyermek egyéni fejlődési üteme. Célunk: Inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvés. Az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása minden gyermek számára, valamennyi, a neveléssel összefüggő területen. A sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése. Feladataink: - Törekszünk, a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztésre, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítására az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Kiemelten fontos a különleges gondozást igénylő gyermek ellátása. - Támogató környezetet teremtünk, melyben a felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. - A nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. - A gyermekek jogainak biztosítása, emberi méltóságának tiszteletben tartása az alábbiak szerint: a megfelelő nevelés megvalósítása biztonságos, egészséges környezetben a megfelelő pihenés, a testmozgás és az étkezés, biztosítása a vallási, világnézeti és személyi szabadság, az önrendelkezési jog, családi és magánéleti jog alapján. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 13

IV. Egészséges életmódra nevelés - környezetvédelem Egészségfejlesztő Program 20/2012. EMMI - rendelet 128. (2) alapján A program tartalmi elemei Kapcsolódó tevékenységek Tevékenységbe bevonhatók köre Ideje, gyakorisága Felelősök Dokumentálás helye 1. Egészséges táplálkozás Cél: Élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés étrend biztosítása. Folyamatos ivóvíz biztosítása az egész nap folyamán a - Közétkeztetés - Vitamin-napok szervezése - Egészség hét projekt szervezés Központi Konyha Csoportok önállóan Óvodai szintű, 3 csoport részvételével Folyamatos Eseti Évente, október folyamatos Élelmezésvezető Óvodapedagógusok óvodapedagógusok Csoportnaplók Munkatervek gyermekek számára. 2.Mindennapos testmozgás - Mindennapos mozgásos Csoportonként Naponta Óvodapedagógusok Cs. napló Cél: A gyermek egészséges játék, Óvodapedagógusok Cs. napló testi lelki fejlődésének - Irányított mozgásos Csoportonként, a gyermek Hetente elősegítése a rendszeres tevékenységek szervezése, fejlettségéhez igazodva Cs. napló

mozgás biztosításával. - Spontán mozgásos Óvodapedagógusok tevékenységek biztosítása Ua. Naponta Óvodapedagógusok Cs. naplók, csop. szobában, szabadban, Óvodavezető munkaterv - Egészséghét projekt (Beltéri Óvodai szintű, 3 csoport Évente, mozgásfejlesztő játékok részvételével október Óvodavezető, Munkaterv használata, bemutatása a óvodapedagógusok Munkaterv, szülőknek), Óvodavezető, cs. napló Oviolimpia, Óvodai szintű, 3 csoport Évente 1 óvodapedagógusok részvételével alkalom - Séták, kirándulások: Óvodai szintű, 3 csoport Évente 1 Gyalogtúra a Lőtérre (erdő), részvételével alkalom a Zagyva folyóhoz. Bozsik-program Munkaterv, edző, cs.napló - Bozsik-programban való Középső (5 éves) és Heti 1 óvodapedagógus részvétel. nagycsoportos gyermekek. alkalommal edzősegédek 3. Testi-, lelki-, mentális Intézményi szinten: Óvodapedagógusok Cs. napló egészség fejlesztése óvodavezető- Eseti Szülő Egyéb Cél: Kiegyensúlyozott - Gyermekbántalmazás, óvodapedagógusok-szülő Gyerm. Jóléti dokumentumok pszichés fejlődés elősegítése, ismétlődő viselkedési Gyermekjóléti Szolgálat Szolg vez. Csoport napló a gyermek környezetéhez problémák észlelése, Pedagógiai Szakszolgálatok Óvodapszichológus Cs. napló 15

való alkalmazkodás megbeszélések Pszichológus bevonásával Óvodapedagógusok Cs. napló támogatása, pozitív kezdeményezése Cs. napló hatásgyakorlás a - Dohányzás megelőző személyiségfejlődésre program (A füst káros Középső-nagycsoport Ütemterv hatásai) szerint - Tisztasági szűrések 3 csoportban Havonta Védőnő - Óvodaorvos intézményi 3 csoportban Alkalman- Óvoda látogatása ként gyermekorvos - Fogászati szűrés 3 csoportban Évente Fogorvos 4. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Cél: A gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás az óvodába lépéstől az óvoda jogszerű elhagyásáig és az óvodán kívül tartott programok ideje alatt. - Gyermek felügyeletének-, védelmének biztosítása - Óvó-védő előírások betartása - Biztonságos környezet alakítása - Baleset megelőzés törekvés a gyermek balesetbiztonságával kapcsolatos szokásainak kialakítására, biztonságára törekvő viselkedés 3 csoportban Életkori sajátosságoknak megfelelően, mind 3 csoportban Óvodai környezet, udvar Életkori sajátosságoknak megfelelően Gyermekcsoportok Folyamatos Folyamatos Folyamatos eseti eseti Minden dolgozó Minden dolgozó Int. Vezető, Tűz-és balesetvédelmi felelős óvodapedagógusok óvodapedagógusok az óvoda elsősegélynyújtója óvodavezető, óvodapedagógusok Cs. napló, munkaköri leírások Cs. napló, egyéb dokument. Dokumentumok Megbízás Cs. napló Dokumentáció Baleseti napló 16

fejlesztésére - Elsősegélynyújtás, ellátásorvos, mentő, szülő értesítése - Gyermekbalesetek nyilvántartása 5. Személyi és környezeti - Személyes tisztálkodás Életkori sajátosságok Folyamatos Óvoda minden Cs. napló higiénia fejlesztése terén a szokások kialakítása figyelembevételével, 3 dolgozója - Egyéni higiéniai felszerelés csoportban biztosítása - Az óvoda külső belső Folyamatos környezetének és eszközeinek tisztán tartása - Esztétikus környezet Fenntartó kialakítása - Megfelelő világítás és fűtés biztosítása Kapcsolataink Civil szervezetekkel Nyugdíjas Szakszervezet Magyar Rákellenes Liga Apci Alapszervezete Somlyó-hegyi Lövészklub 17

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését. Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető. A kisgyermekkorban történő egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van. Ezeket figyelembe véve az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Célunk: A gyermekek testi, lelki, szociális harmóniájának megteremtése. A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk ki, figyelembe véve a gyermek otthoni környezetéből adódó igényét. Feladataink: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Betegségek megelőzése (gyakori szellőztetés, réteges öltözködés, szoros kapcsolat tartása a védőnővel, rendszeres szűrő vizsgálatok végzése a csoportban).

Megfelelő, biztonságos környezetet biztosítunk. Jól megszervezett napirenddel a helyes életritmus kialakítására törekszünk. A gyermekek az egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően kapnak segítséget a különböző feladatok elvégzéséhez. Óvodánk udvarának felszereltségénél figyelembe vesszük, hogy sokféle tevékenységet szolgáljon a különböző évszakokban és napszakokban. A baleset megelőzése elsődleges, fontos szempontunk. Törekszünk a betegségek megelőzésére, a gyermekek egészségének megőrzésére: Egészségmegőrző szokásokat alakítunk ki. A beteg gyermeket elkülönítjük. Alakítjuk a gyermekek alapvető személyi higiéniáját. Beosztás szerint igénybe vesszük a só-szoba jótékony hatását. Az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét. Hőség tervet valósítunk meg, amely kiterjed a bőr UV-védelmére, a folyadék pótlására. Fejlesztjük szervezetük ellenálló képességét, edzettségüket. Gondozás: Kellemes, nyugodt, biztonságos környezetet igyekszünk biztosítani a gyermekek számára, hogy testi komfortérzetüknek kielégítése megvalósuljon. A gondozási feladatok végzése közben fontosnak tartjuk a gyermek felnőtt közötti bensőséges kapcsolat kialakítását. A felnőtt (szülő, óvónő, dajka) mindig mintát ad a gyermek számára. Fontos a testápolás, öltözködés és az étkezési szokások megalapozása, kialakítása, hogy az óvodáskor végére mindezek szükségletté váljanak. A gondozás hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez, a prevencióhoz, jó közérzetéhez és elősegíti növekedését, fejlődését. Mindez a gyermek személyiségfejlődéséhez vezet hosszú távon. Az elvégzendő feladatokat, az ismeretek nehézségi fokát a képességekhez mérten egyénenként növeljük. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek mindig kudarc nélkül javíthassa hibáit. A szokás kialakítása többszöri ismétlés, gyakorlása eredménye. Azokra a cselekvésekre, viselkedési formákra irányul, amelyeket szokássá akarunk fejleszteni. 19

Fontosnak tartjuk, hogy minden tevékenységüket tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísérje. Az egészséges életmód szokásainak kialakításában a következő módszereket alkalmazzuk: példaadás, minták bemutatása, beszélgetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás, dicséret. A befogadás időszakában minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulják a testápolási szokások sorrendjét. Fontosnak tartjuk a testápolás során a gyermekek egészségének védelmét, testük gondozását. Olyan stabil szokásrendszer kialakítása a feladatunk, amely rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat, és igényességüket megalapozza. A szülőkkel közösen, együttműködve törekszünk a testápolás szokásainak kialakítására és fenntartására. A gyermek saját adottságaihoz mérten kell, hogy fejlődjék. Ez vonatkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. Lehetőségeikhez képest ők is sajátítsák el a megismertetett egészségügyi szokásokat. Étkezés: A gyermekeket a helyes testtartással megismertetjük - ami az evőeszközök használatára és az étkezés egészére vonatkozik. Az adódó lehetőségeket kihasználva tartunk gyümölcs és zöldség napokat. Ezzel is tudatosítva a gyermekekben az egészséges táplálkozás lehetőségeit, hiszen a vitamin elengedhetetlen az egészséges szervezetnek. Az óvodai élet során kialakítjuk az önkiszolgálás és az önálló étkezés szokásait. Törekszünk a kulturált étkezési szokások és az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok kialakítására. A szülőkkel közösen erősítjük a gyümölcs- és zöldségfogyasztás fontosságát, az ünnepélyek szervezésében folyamatosan csökkentjük az egészségtelen ételek fogyasztását. Alkalmanként a gyerekekkel közösen készítünk zöldség- és gyümölcssalátákat, tudatosítva bennük az egészséges életmód fontosságát. 20

Öltözködés: A szülők feladata megfelelő ruházatról gondoskodni elsősorban, de az óvodapedagógus sokat segíthet jó tanácsaival. Fontos az évszaknak és időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés. Biztosítjuk az öltözködés optimális feltételeit. Folyamatosan ismertetjük és rögzítjük az öltözködési sorrendet. Megmutatjuk és gyakoroltatjuk a ruha hajtogatását. Segítséget nyújtunk a gyerek fejlettségéhez, illetve igényéhez mérten. A szokások kialakításánál figyelembe vesszük az időjárás változásait, az óvodai élet tevékenységeit, a szabad mozgás lehetőségét. Rendszeres ellenőrzéssel a saját ruhadarabjaik rendben tartására neveljük őket. Törekszünk az önállóság elérésére. Mozgás: Az óvodai élet minden területét áthatja a kisgyermek mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás kifejlesztése elengedhetetlen fejlődésének elősegítése szempontjából. Fontos a természetes mozgásigény kielégítése, a gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése. A mindennapi élet során sokféle mozgásfejlesztő eszközökön gyakorolhatják gyermekeink a természetes nagymozgásokat. Az edzés és a fejlődés megvalósulása szempontjából legfontosabb: a mozgás, amely a levegő és a napfény jótékony hatásának kiaknázásával éri el komplexitását. Minden évszakban biztosítjuk a gyerekek számára a szabad levegőn való tevékenykedés lehetőségét. A csoportszobában való tartózkodás során folyamatos szellőztetéssel gondoskodunk a friss levegőről és a kellemes hőmérsékletről. Csoportszoba berendezésénél helyet biztosítunk a folyamatos mozgásra. Megszerettetjük a mozgást mindenkivel, játékos, meseszerű mozgásfejlesztő tornával. Lehetőséget adunk az egyéni igények kielégítésére, figyelembe vesszük a fejlődési tempót, képességeket. Dicsérjük, buzdítjuk a gyerekeket egyéni képességeikhez mérten. 21

Pihenés: A regenerálódás, a pihenés és az alvás során valósul meg a délután egy részében. Ezért fontosnak tartjuk a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítását, az alvás előkészítését mesével, altató dalokkal, zenével. Alvásidő közben is ügyelünk a friss, oxigén dús levegő biztosítására. (Bukó- ablakok nyitva tartásával). Egészségvédelem: Az egészséges életvitel igényének megalapozása kiemelt feladat az óvodáskorban, melynek alapja a napirend. Ennek figyelembe vételével, változatos tevékenységformák biztosításával alapozzuk meg a gyermekek egészséges fejlődését. A megbetegedések megelőzését igyekszünk a gyermekorvossal, a védőnővel és a családdal együttműködve elérni. Fontos a látási-, hallási zavarok korai felismerése és javítása, fogorvosi vizsgálat, logopédiai fejlesztés is történik óvodánkban. Az anamnézis felvétele közben igyekszünk felderíteni és regisztrálni az esetleges betegségeket. Óvodánk részt vesz a dohányzás - megelőző programban. Sikerkritériumok az óvodáskor végére: - az aktív mozgás életük részévé válik, - tudnak önállóan tisztálkodni és a tisztálkodáshoz a megfelelő eszközt kiválasztani, - ismerik a higiéniás szabályokat, - önállóan öltöznek, az időjárásnak megfelelően, - vigyáznak saját dolgaikra, önállóan bekötik a cipőjüket, - étkezéskor a kanalat, kést, villát rendeltetésszerűen használják, - kulturált körülmények között fogyasztják el az önállóan kiszedett ételt, - környezetükben igény a rend és a tisztaság, - toleránsak, segítőkészek a kisebbekkel és az eltérő ütemben fejlődő társaikkal. 22

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az Nkt.47 (1) szerint: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A tárgyi eszközök és a szakszerű (gyógypedagógus) segítségnyújtás biztosításán kívül a gyermek számára fontos az óvodapedagógus és a dajka munkája. Megfelelő alkalmat, időt biztosítunk a cselekvésekhez. Ezek közben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgálási mozzanathoz. A gyógypedagógus informálja az óvodapedagógust és a szülőket a speciális fejlesztéssel kapcsolatban. A sajátos nevelési igényű óvodásnak időre és türelemre van szüksége a feladatok megfelelő elvégzéséhez. Ha ez nem valósul meg, akkor a kudarc gátolhatja a folyamatos önállósodást, a személyiség fejlődését. Sok türelemre, biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség, hogy a kisgyermek magához mérten fejlődjön, önállósodjon. A tevékenységeknek naponta visszatérő idejük van. Ez biztonságérzetet nyújt a gyermek számára. Segít, ha a gyermek előre tudja, mi következik és így szokásává tud válni a napirend. A biztonságérzet fokozásához tartozik a tárgyi környezet állandósága is. A sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is célunk a napirend során, hogy mindig csak annyi segítséget kapjon, ami önállóságában nem gátolja. Környezetvédelem Célunk: Olyan szokások és viselkedési formák kialakítása a gyermekekben, amelyekkel megalapozzuk a környezettudatos magatartást óvodáskorban. Feladataink: Gyermekeinkkel megismertetjük a természetet, felfedeztetjük annak szépségeit, és ez által megszerettetjük azt. Tudatosítjuk bennük, hogy milyen fontos a természet szépségeinek, tisztaságának, értékeinek védelme. Megismerjük gyermekeink előző 23

tapasztalatait, és szükség szerint pozitív példamutatással is korrigáljuk a helytelen szokásokat. Környezetvédelmi ismereteinket különböző forrásokból: könyvek, újságcikk, TV, különböző weboldalak olvasása útján gazdagítjuk. A környezetvédelmi nevelést úgy építjük be az óvoda életébe, hogy a gyermekek számára minden óvodában töltött nap élmény legyen. Tapasztalatszerző tevékenységeinket úgy alakítjuk, hogy a közvetlen környezetükben élő növény- és állatfajokat természetes környezetükben figyeljék meg. Óvodásaink a mindennapi élet során olyan alapvető ökológiai ismeretekre tesznek szert, melynek során felfedezhetik a környezet és az élővilág közötti kölcsönhatásokat, s életkoruknak megfelelő természetvédelmi alapismeretekre tesznek szert. Tudatosítjuk bennük, hogy az élővilág védelme érdekében védelem alatt áll: a Föld, a víz, a levegő, a talaj. Nevelőmunkákba úgy építjük be a környezet- és természetvédelmi feladatokat, hogy az óvodai élet minden mozzanatában érvényre jusson. Igyekszünk minél több időt a szabadban, a természetben tölteni. Életkorukat, fejlettségüket, érdeklődésüket figyelembe véve a rácsodálkozástól a spontán és irányított megfigyeléseken keresztül eljuttatjuk őket az élményekkel teli kísérletek és kirándulások szakaszába. Kiemelten kezeljük a környezetvédelem következő jeles napjait: október 6. Állatok Világnapja március 22. A Víz Világnapja április 22. A Föld Világnapja május 10: Madarak és fák napja Környezettudatosság az óvodában (fenntarthatóság és környezetvédelem): A gyermekek látásmódjára, és az intézmény működtetésére a felnőttek takarékos magatartása hatással van (például a villany leoltása, a csap elzárása) Az újrahasznosítás lehetőségének kiaknázása (például a munkahelyeken használt papír felhasználása pl. rajzolásra, szelektív hulladék gyűjtése, papírgyűjtés, elektronikai hulladékgyűjtés). A gyermekek aktív résztvevői legyenek a környezetvédelmi tevékenységeknek (téli madáretetés és madárvédelem, növények óvása). Az óvodai kert kialakítása, konyhai növények termesztése, betakarítása és fogyasztása, valamint felhasználásuk megismertetése, komposztálás folyamatának, fontosságának megismerése. 24

Növényeket ültetünk: konyha-, virágos-, sziklakertet alakítunk ki a lehetőségeinket figyelembe véve. Gyümölcsfogyasztás szervezése a szülők segítségével, saláták, befőtt készítés. Környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk. V. Az érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása Érzelmi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Törekednünk kell az érzelmi biztonság, állandó értékrend, a barátságos, derűs, szeretetteljes légkör biztosítására, mert ez ad a gyermek számára biztonságérzetet. A felnőtt gyermek kapcsolat az alapja és háttere minden pedagógiai munkának, az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Segítjük a gyermekek erkölcsi és szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, neveljük a gyermekeket az emberek különbözőségének elfogadására, megértésére. Az óvodapedagógus és az óvoda minden dolgozója személyiségének modell értékével hat a gyermekre, magatartásuk legyen határozott, következetes, toleráns, barátságos, szeretetteljes, őszinte. Az értékelés és jutalmazás Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a bíztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. 25

A gyermekek átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente két alkalommal a gyermekenként vezetett egyéni fejlődési naplóban, méréseik alapján. A gyermekek jutalmazásának elvei, formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, a kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemeltmegtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára motiváló hatású. jutalmazást nem alkalmaz. Erkölcsi nevelés Szocializáció Óvodáskorban a szocializáció és a személyiségfejlesztés szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása. Ez az egymásra figyelésben, együttműködésben, segítségadásban, és néhány együttélési szabály gyakorlásában valósul meg. A szokás-és normarendszer megalapozásán keresztül szembesül a gyermek az alapvető erkölcsi normákkal. Segítsük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való ragaszkodásának alapja. Az óvoda együttműködő szerepe nagy jelentőséggel bír a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében. Különösen jelentős az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való kapcsolat. Feladataink: A barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása a befogadástól egészen az óvodáskor végéig. Igyekszünk szeretetteljes, elfogadó kapcsolatot kialakítani a gyermekekkel. Életüket úgy szervezzük, hogy sok közös élményen, közös tevékenységen, tapasztalatszerzésen alapuljon. Törekszünk a pozitív erkölcsi tulajdonságok megerősítésére, mint például segítőkészség, figyelmesség, önfegyelem, közös munka öröme. A konfliktusok önálló megoldására nevelünk: a valódi okok feltárása, saját álláspont kifejtése, kölcsönösen megfelelő megoldások találása. Tudjanak együtt élni a sokszínűséggel, örüljenek a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek (eltérő szokások, kultúrák, életmódok, műveltségek összeegyeztetése). 26

Fontos számunkra a különleges bánásmódot igénylő gyermekek társaikkal való elfogadtatása, egyéni példamutatással. Érzelmi nevelés és szocializáció tartalma: A befogadás során legfontosabbnak érezzük az érzelmi biztonság kialakítását, mely végigkíséri az óvodai életet. A tudatosan szervezett együttlétből a gyermekek együttműködését szeretnénk elindítani. Fontos, hogy megtalálják helyüket a csoportban és az óvodában, kielégíthessék természetes társas szükségleteiket. A társas együttműködés alapja a megközelítőleg egységes szokás- és hatásrendszer. Az óvodai élet folyamata járuljon hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Éppen ezért legfőbb tevékenységük a játék és a mozgás legyen, de érvényesüljön benne a folyamatosság, a rugalmasság, összhangban legyen a család napirendjével, az óvodapedagógus és a gyermek között kialakult szoros kapcsolat tegye lehetővé az elmélyült tevékenykedést. A társas együttműködés terén úgy alakítjuk a csoportok szokásrendszerét, hogy gördülékennyé tegye az adott gyermekcsoport életét, hiszen a közös élet biztonsága, nyugalma ezen alapul. VI. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, tapasztalataira és élményeire, mint életkori sajátosságra épít. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész embert. Anyanyelvi nevelés Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer. Használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Fejlesztése kiemelt jelentőségű. 27

Célunk: Anyanyelvünk szépségének, kifejező erejének megismertetése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, biztonságos önkifejezésük megalapozása, nyelvi, esztétikai érzékük fejlesztése. Figyelmet fordítunk arra: Az anyanyelvi nevelés óvodai életünk valamennyi tevékenységét átható folyamat legyen. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Törekszünk anyanyelvünk megismertetésére, megszerettetésére, gyermekeink magyarságtudatának megalapozására. Beszédkedvük fenntartására, egymás meghallgatására neveljük őket. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására. Teret adunk a gyermeki kérdések érvényesülésének és biztosítjuk mindkét oldalról a figyelmet a válaszadásra. Fontosnak tartjuk, hogy óvodapedagógusaink beszéde, kommunikációja méltó modell legyen, mintaadással, szabályközvetítéssel. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését az anyanyelvi játékok iránt, melyek elősegítik beszédfejlődésüket. Amennyiben szükséges, logopédus szakember segítségét vesszük igénybe. Tartalom: Óvodai nevelésünk minden területe sokféle lehetőséget kínál a gyermekek beszédének, anyanyelvi nevelésének és kommunikációjának fejlesztésére. A gyermekek spontán megnyilatkozásaira alapozva, életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlesztjük őket. Az óvodába lépéstől kezdve az óvodapedagógus és a gyermek közötti bensőséges érzelmi kapcsolat az alapja az anyanyelvünk megismertetésének és megszerettetésének, a korszerű műveltség átadásának. 28

Anyanyelvi játékokkal spontán beszédük, nyitottságuk fenntartását segítjük. Érthető és világos fogalmazással, folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd megvalósításával a nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Gyermekeink beszédfejlettségének megismerése alapján fokozatosan fejlesztjük aktív és passzív szókincsüket. A beszédészlelés, beszédértés és a szóbeli emlékezet fejlesztése. A nemzetiségi, valamint a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Az együttműködés megvalósítása a logopédussal, gyógypedagógusokkal, családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyben gátlások nélkül, szívesen beszélnek az általuk átélt eseményekről. Törekszünk arra, hogy vegyék észre természeti és társadalmi környezetünk nonverbális közléseit. Értelmi nevelés: Alapja: A megfelelő érzelmi légkör. A gyermekek folyamatos megfigyeléseire, kíváncsiságára, spontán szerzett tapasztalataira, érdeklődésére építve, változatos tevékenységek biztosításával fejlesztjük személyiségüket úgy, hogy szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. A tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás lehetőségét. A szervezés az óvodapedagógustól kreativitást, céltudatosságot és tervszerűséget kíván. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek érzelmi nevelése: Tárgyi környezetünk, az esztétikus berendezések és tárgyak pozitív érzelmi hatást keltenek. Az emberi kapcsolatokban tükröződnie kell a szeretetteljes légkörnek, melynek alapja a megértés és az elfogadás. A kiemelt figyelmet igénylő, gyermeknél is az érzelmi hatás az egyik legfontosabb tényező. Emberi méltóságuk tiszteletben tartására alapvető joguk van. 29

A szeretetteljes emberi kapcsolatokra, a védettségre, esélyt biztosítunk számukra a szocializáció folyamán. VII. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll! Óvodánkban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartalmában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, így az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodai nevelést segítő nem pedagógus végzettségű munkatársak hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka nem csak technikai személyzet a gyermek életében, hanem a nevelésük egyik segítője is (mintául is szolgál). A gyermekek nevelésének eredményességéhez a dajka munkája is hozzájárul. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat logopédus-gyógypedagógus, vagy egyéb szakember segíti az alapellátáson felül. Feladata a fejlesztés és a terápiás megsegítés, valamint tanácsadás a pedagógusok és a szülők számára. Az óvoda egész nevelő közösségének rendelkeznie kell az együttműködés, egymásra figyelés képességével. Valamennyi közalkalmazottnak a gyermekekkel és azok hozzátartozóival kapcsolatos, információkra vonatkozóan titoktartási kötelezettsége van. Az óvoda belső életével kapcsolatos információk a gyermek érdekében eljáró, tevékenykedő szakembernek, vagy intézménynek adhatóak tovább átgondolás után, felelős döntéssel. Ezek az információk szolgálati titkot képeznek. 30

Óvodapedagógusok Száma Végzettség 6 6 főállású Főiskola Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak 3 3 főállású Szakképzett dajka 1 1 főállású Pedagógiai asszisztens Össz. alkalmazotti létszám: 10 fő Az óvodapedagógusok szakmai felkészültségét megújító tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételekkel (Beiskolázási Terv alapján) biztosítjuk. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon kell kialakítanunk, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét és biztosítson megfelelő munkakörnyezetet a dolgozók részére. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Intézményünk három csoportos óvoda, ahol 2014-ben teljes külső felújítás történt, tetőcsere, külső szigetelés, ablakcsere, külső vakolat színezés. Energetikai pályázat keretében sor került a fűtés teljes körű felújítására. Játszóudvarunk felszerelésénél törekszünk a természetes anyagok alkalmazására, fából készült játékeszközök segítik a gyermekek mozgásfejlesztését. Az Európa Uniós normák szerint cseréljük, és felújításuk folyamatosan történik. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálja, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Igyekszünk a gyermekek mozgás- és játékigényét kielégíteni. Változatos színekkel, formákkal, főként természetes anyagokkal vesszük körül őket. A tárgyi felszereléseket, főleg a gyermekek által használt eszközöket a számukra megfelelő módon és a biztonságukra ügyelve helyezzük el. 31

Játékeszközeinket az adott korcsoportnak megfelelően választottuk úgy, hogy segítsék a kreativitás, logikus gondolkodás fejlődését, gazdagítsák a gyermekek fantáziáját. Mindezek pozitívan hatnak fejlődésükre, hiszen színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint lehetővé teszik mozgásigényük kielégítését. Színes TV, cd-lejátszók, projektor állnak rendelkezésre. A 2014/15-ös nevelési év kezdetére fenntartói és magánvállalkozói segítséggel az intézményben só-szobát hoztunk létre. A Só-szoba: a légúti megbetegedések megelőzését, illetve a regenerálódását szolgálja. Óvodánkban három csoportszoba, folyosó, két gyermekmosdó, két gyermeköltöző, három iroda helyiség, egy felnőtt WC és mosdó található. Az épületben tálaló konyha működik. Az udvar alapterülete 1750 négyzetméter. Az intézmény felszereltsége jó: Csoportszobáink többfunkciósak a játék, a mozgás, a különböző tevékenységek, az étkezés, és a pihenés színtere. Játékokat, eszközöket évente vásárolunk a költségvetésből, pályázatokból, valamint Az Apci Iskoláért és Óvodáért Alapítvány jótékonysági rendezvényeinek bevételeiből. Folyamatosan bővítjük a nevelést - tanulást segítő játék és eszköztárunkat- sportszerek, udvari játékok, könyvállomány stb. Intézményi felújításokat, tárgyi feltételeink javítását a felsoroltak szerint anyagi lehetőségeink figyelembevételével tervezzük: Az iroda és szociális helyiség berendezésének és bútorzatának korszerűsítése. Az óvoda környezetének biztonságosabbá tétele. Tornaszoba kialakítása a pályázati lehetőségek kihasználásával. Területrendezés az udvaron, szilárd burkolat kialakítása, udvari játékok vásárlása, játszóhelyek kialakítása. A csoportszobákba galéria készíttetése a játéktér kibővítésének érdekében. 32

VIII. Az óvodai élet megszervezése Ahhoz, hogy a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődése, fejlesztése megvalósuljon, a napirend és a heti rend biztosítja a keretet és a feltételeket. Fontos, hogy a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejleszteni tudjuk. Ezt úgy érhetjük el, hogy növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos tevékenységeket tervezünk és szervezünk. A napirend szolgálja, hogy a különböző tevékenységek és a gyermekek egyéni szükségletei, összhangba kerüljenek a helyi szokásokkal, igényekkel. A rendszeresség és az ismétlődések teremtik meg az érzelmi biztonságot a gyermekek számára. Napirendünk kialakítását a folyamatosság és rugalmasság szempontjai alapján terveztük. Törekedtünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására. A szabad játék kiemelt szerepét igyekeztünk szem előtt tartva a napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusaival kialakítani. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a rugalmas napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartalmú tevékenységformák megszervezésével és lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiségének fejlődését szolgáló események beillesztését. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai nagy körültekintéssel alakítják ki. Napirendünk igazodik a különböző programokban meghatározott feladatokhoz, és figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. 33