Gmbák Frrás: www.wikipedia.hu A gmbák Curier eukarióta New sejtekbıl 26 álló, egy- vagy többsejtő, általában Times fnalas New felépítéső, színanyagt nem Félkövér tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkezı élılények, Rman melyek 12 az élıvilág egy önálló Középre rszágát igazítva alktják. A gmbák a szárazföldi körülményekhez Jbbra alkalmazkdtak. igazítva Táplálkzásuk szerint vagy szaprfiták (azaz krhadékkat, az elpusztult élılények maradványait fgyasztják), vagy mikrrhizásak (gyökérklnizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élı gazdaszervezetet lebntandó szerves anyagként hasznsító paraziták. Szövegtörzs Szaprdásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Becslések szerint akár 100 Times 000 New fajuk is lehet. A gmbák kutatásával a miklógia fglalkzik. Rman 12 srkizárt Sk gmbafaj kzhat fertızı megbetegedéseket, mikóziskat. Ezen kívül a gmbák mérgezı vegyületek, ún. miktxink révén is kársíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkr miktxikózisról beszélünk. A gmbák rendszertana Curier New 16 A rendszertanban régebben a növények világába srlták, de mivel az anyagcseréjük alapvetıen lebntó, és xigént nem termelnek, ezért önálló rendszertani rszágba Címsr srlták 2 át ıket. Mnfiletikus csprt, tehát fejlıdéstörténetileg Curier New 18 egyetlen közös ısre vezethetık vissza. A gmbákat a következı törzsekre sztják: Egysejtőek Fıcím Többsejtőek Címsr 1 Címsr 2 Curier New 18 élıfej Élesztıgmbák (Endmycetales) gyakran a tömlısgmbák, illetve a bazídiums gmbák törzsébe srlják ıket Rajzóspórás gmbák vagy vízigmbák (Chytridimycta). Szaprfiták vagy növényi és állati paraziták. Jármspórás gmbák vagy penészgmbák (Zygmycta). Szaprfiták, mikrrhizásak vagy paraziták. Szövegtörzs Endmikrrhiza-gmbák (Glmermycta). Krábban Times New a jármspórás gmbák egyik sztályának, újabban különálló törzsnek tekintik. Rman 12 Közös tulajdnságuk, hgy egy gazdanövény gyökerével endmikrrhizát felsrlás (a gyökéren belüli sejtszimbiózist) hznak létre, segítve a gazdanövény tápanyag-felvételét. Knídiums gmbák (Deutermycta). Különbözı penészek, pl. Penicillium, Candida. Egyes fajaikat, az úgynevezett nemespenészeket az élelmiszeriparban használják fel (sajtgyártás, cskládékészítés). Több csprtjuk igen jelentıs gyógyszer-alapanyag. Ugyanakkr betegségeket, például a bır gmbás fertızését kzó epidermfita gmbák is tartznak ide. Jellemzıen knídiummal, ivartalanul szaprdnak, de környezetüktıl függıen ivars szaprdásra képes alakjaik is lehetnek ezek közül egyesek a jármspórás gmbák, másk a tömlısgmbák közé tartznak. 1.ldal
Frrás: www.wikipedia.hu Tömlısgmbák (Ascmycta). Eddig mintegy 12000 fajukat írták le. A gmbafnalak végén tömlıszerő képzıdményekben alakulnak ki a spórák. Több ehetı gmba is tartzik ide (kucsmagmba, szarvasgmba). Bazídiums gmbák (Basidimycta). A fnalak szövedéke teleptestet alkt. A teleptest része a kalap és a tönk. A gmbafnalak végén alakul ki a bazídium, amely egy megvastagdtt rész. A bazídium kis nyúlványain helyezkednek el a spórák. A bazídiums gmbák közé tartzik az ehetı gmbák legnagybb része. Amöbid gmbák: A gmbákhz hasnló tulajdnságkkal is rendelkeznek a nyálkagmbák és a mszatgmbák (pl. a szılıpernszpóra) és száms egyéb lyan szaprfita vagy parazita, egysejtő élılény is, amelyek ugyanakkr az amıbákra jellemzı önálló mzgásra Címsr is képesek. 1 Egyes újabb rendszertani elméletek szerint mindezek Curier az élılények New 16 a fentebb tárgyalt valódi gmbák (Fungi) mellett a gmbák tágabb rszágcsprtján belüli újabb önálló rszágkat alktnak (Myxmycta, Plasmdiphrmycta, Stramenpila). A hagymánys rendszertan ugyanakkr az ilyen egysejtőeket nem a gmbák, hanem a prtiszták vagy véglények (Prtista) rszágának különbözı törzseibe srlja (Chrmista, Rhizaria, Amebza). A gmbák közös tulajdnságai A gmbák az állatkhz hasnlóan hetertrófk, azaz szénszükségletüket szerves anyagkból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagkból fedezik. A gmbák többsége aerb (azaz anyagcseréjükhöz szükségük van xigénre). Sk gmbafaj hsszú ideig kibírja az xigén hiányát, aznban ilyenkr egy idı után a sejtjeik szaprdása leáll. Az anaerb (a levegı xigénjét egyáltalán nem hasznsító) gmbafajk másdlagsan anaerbk, azaz eredetileg nem vltak azk, csak elvesztették mitkndriumaikat. Ehetı gmbák Az ehetı gmbák az élelmiszerek egy külön csprtját alktják, bár gyakran a főszerek, illetve a zöldségek közé is srlják ıket. Az ehetı gmbák Times legfntsabb New Rman tápanyaga 18 a fehérje, amelynek összetételét az állati fehérjéhez hasnlíthatjuk, ezért Félkövér, húspótló aláhúztt ételként is számljunk vele. A fehérjén kívül zsírkat, nagyn fnts ásványi anyagkat, szegélyezve vitaminkat, íz- és zamatanyagkat, étvágygerjesztı glutaminsavakat, antibitikus anyagkat is tartalmaz. Élıláb ldalszám Times New Rman 12 Középre igazítva A saját győjtéső vagy vásárlt gmbát feltétlen vigyük el gmbavizsgálatra, amit bármelyik piacn magánszemélyeknek ingyen elvégeznek! 2.ldal
Néhány ehetı gmbafaj: csiperke, gévagmba, kápsztagmba, kucsmagmba, laskagmba, lila tölcsérpereszke, májgmba, ızlábgmba, pereszke, pöfeteg, rókagmba, sárga gerebengmba, tintagmba, trmbitagmba, vargánya Frrás: www.wikipedia.hu Címsr 2 Curier New 18 Times New Rman 12 Felsrlás Felhasználásuk A gmbát felhasználjuk levesnek, salátának, fıételként (rántva, pörkölt, fasírztt), de köretnek, levesek, mártásk, húsk ízesítésére, valamint pizzákhz, vagy hideg és meleg szendvicsekhez és salátákhz is. Szárítva levesek, húsételek, saláták alktórésze, ırölve főszerként ugyanezekhez az ételekhez, ízesítıként használják. A gmbaételekkel kapcslatban jegyezzük meg: - a gmbát tisztításkr ne áztassuk, csak flyóvízben mssuk meg, csepegtessük le - fajtól függıen figyeljünk a szeletelésre is, (Pl: a laskagmbát, keresztirányba szeleteljük, míg a csiperke gmba bármely módn szeletelhetı) - Csak sértetlen zmáncú edényben fızzük, mert vassal érintkezve megfeketedik, és kellemetlen mellékíze lesz. - Fızés közben ne fedjük le, mert némely gmba nagyn sk vízet ereszt. - Gyengén főszerezzük és sózzuk, kevesebb főszer és só jbb összhatást ad. - A gmbaételek nem tárlhatók, még a legkitőnıbb hőtıszekrényben sem. (legfeljebb a következı étkezésig tárljuk, vagy használjuk fel az étel ízesítésére, szendvicsek készítésére.) 3.ldal
Tartósítás Frrás: www.wikipedia.hu Nagybb mennyiség begyőjtése esetén a gmbát többféle módn is tartósíthatjuk. Házilag szárítva A gmbát a szennyezıdésektıl, férges, penészes részektıl megtisztítjuk. Vékny szeletekre vágjuk, mőanyaghálón, vagy erısebb cérnára felfőzve, elıször napn elıszárítjuk, majd a teljes száradásig szbahımérsékleten, de szellıs helyen tartjuk. Legcélszerőbb a gmbaszeleteket a szélüknél átszúrva cérnára felfőzni, úgy hgy Címsr a szeleteket 2 mindenütt körüljárja a levegı, és ne érintkezzenek egymással. A szárítást lyan Curier helyen New végezzük, 18 amely jól szellızik, és ahl a gmbaszeleteket nem éri napsütés, nedvesség. A gmbát nem szabad sütıben szárítani, mert a szeletek inkább megsülnek, megbarnulnak. Szabadban szárítva ügyelni kell a levegı páratartalmára is, mert a már félig megszáradt gmbaszeletek, nedvességet szívnak magukba. Ha a száríttt gmbát ledaráljuk, sőrő szövéső szitán átszitáljuk, és a durván darált részt levesnek, vagy húsk panírzásáhz, míg a finmra (liszté) darált részt krémleves, mártásk, fızelékek, húsk, majnézes saláták, töltelékek ízesítésére, külön-külön jól zárható edényekben tárljuk. A gmbapr ízletesebb lehet, ha több főszeres gmba keverékébıl állítjuk össze. Sóztt gmba A tisztíttt gmbát lefrrázzuk, majd knyhasó-ldatban tartósíthatjuk. Ezt sóztt gmbának nevezzük. Gyrsfagyaszttt gmba Ha a tisztíttt gmbaszeleteket, adagkra csmaglva, gyrsfagyasztással -18 C-ra hőtjük, a hőtıbıl kivéve percek alatt készíthetünk különleges, akár vendégváró ételeket, vagy más ételek, mártásk ízesítésére is felhasználhatjuk. Savanyíttt gmba A savanyíttt gmbát, tejsavas erjesztéssel, tartálykban erjesztik. Kis mennyiségben gazdaságtalan készíteni. Knzerv A gmbaknzerveket hsszú idın keresztül eltarthatjuk, de felnyitása után el kell fgyasztani. Ezért ez is eléggé gazdaságtalan lehet, az ételben skak véleménye szerint knzerv ízt lehet érezni. A gmbák gyógyhatása A gmba haszns az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítıértékő. Teljes értékő fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredető táplálékainkat, ugyanakkr egymagában nem pótlja sem az energiaadó alaptápanyagkat, sem a fehérjefrrásainkat. A 4.ldal Címsr 1 Curier New 16
5.ldal Frrás: www.wikipedia.hu gmba legfıbb szerepe a táplálkzásunkban elsısrban az, hgy az ételek ízletességét fkzza, kiváló ízesítı hatásán kívül a legváltzatsabban elkészíthetı zöldségféle. Az általánsan "kalaps gmbák"-ként ismert bazídiums gmbák csprtjában, lyan új hatóanyagkat fedeztek fel, amelyek gyógyászati alkalmazása nagy jelentıségő. Ezek a hatóanyagk krunkban jelentıs betegségek gyógyításában hztak átütı sikert, mint a magas vérnymás, a magas kleszterinszint, a különbözı daganats megbetegedések és az AIDS. A klinikai vizsgálatk sk esetben biznyíttták egyes, a népi gyógyászatban már régen használt gmbák gyógyhatását. Ezek közül a gmbák közül talán a legfntsabb a shii-take (Lentinus eddes), amelyet már a Min gdinasztia idejében, mint "életelixírt" tartttak számn a kínai rvsk. Újabban Észak-Amerikában és Európában is megkezdték termesztését. Ma már Magyarrszágn is fglalkznak shii-take termesztéssel, elsısrban exprtcélkra. Ennek a gmbának a vérlipidszint-csökkentı hatását a hatvanas években fedezték fel japán kutatók. Bebiznyíttták, hgy az 5%-nyi shii-take gmbával kiegészített étrend 24 45%-kal csökkenti a vér kleszterinszintjét, valamint a triglicerid- és fszflipidszintet. Mivel a magas vérzsírszint egyike a jóléti államkban népbetegségnek számító érrendszeri megbetegedések legfntsabb rizikófaktrainak, a felfedezés óriási jelentıségő. A gmba kleszterinszintcsökkentı hatóanyaga, az eritadenin (más néven lentizin, vagy lentinacin) kémiailag 2(R),3(R)-dihidrxi-4-(9-adenil)-vajsav. Hasnló hatású anyagkat tartalmaz sk más gmba is, pl. a késıi laskagmba (Pleurtus streatus) a téli fülıke (Flammulina velutipes), sıt egyes nem ehetı gmbák is, mint pl. a bükkfatapló (Fmes fmentarius). A pecsétviaszgmba (Ganderma lucidum-5'), kleszterinszint-csökkentı, gyulladásgátló, és májvédı hatásáért lansztán típusú triterpénjei, a ganderánsavak felelısek. Egyes gmbáknak jelentıs vérnymáscsökkentı hatásuk is van, mint pl. a már említett pecsétviaszgmbának, vagy a bkrsgmbának (Grifla frndsa). Az érrendszeri betegségek gyógyításában alkalmazzák egyes gmbák véralvadásgátló hatását is. A téli fülıke (Flammulina velutipes) trmblitikus hatású prteázai immbilizált frmában a mőerek falába beépítve érpótló mőtéteknél gátlják a vérrögök képzıdését. Egyes gmbáknak vércukrszint-csökkentı hatásuk is van. A gyapjas tintagmbát (Cprinus cmatus), sikerrel próbálták ki cukrbetegség kezelésére. A nagygmbák gyógyászati alkalmazásának legfntsabb és legújabb eredményei a daganats betegségek elleni küzdelemben születtek. Már az ötvenes években ismertették az óriás pöfeteg (Calvatia gigantea) hatóanyagának, a calvacinnak vírus- és tumrgátló hatását. Nagyn sk gmbafaj biznyult aktívnak influenzavírusk, plymielitis (gerincvelı-gyulladás) és ECHO-vírusk ellen az ehetı gmbák között is, mint pl. az ízletes vargánya (Bletus edulis) vagy a barna győrős tinóru ('-5Suillus luteus'-5). Hasnlóan hatnak egyes taplógmbák vizes kivnatai, fızetei is. A rákellenes hatást elsısrban azk a 20-500 ezres mólsúlyú, 1,3 és 1,6 kötéső, béta-d-glukánkból álló gmba pliszacharidk idézik elı, amelyek a szervezet immunreakcióit erısítik. Hatásukra nı a T-limfciták és a T-helper (segítı) sejtek száma, valamint az interferntermelés. Az immunstimulánsk hatására a szervezet, hatássan pusztítja a víruskat és a ráks sejteket.az immunstimuláns hatású gmbák között is elsırendő helyet fglal el a shii-take. Legfntsabb hatóanyaga, a lentinán nevő pliszacharid, egyike a leghatássabb rákellenes vegyületeknek. A lentinán jelentısen megnövelte a hepatmás (májsejtráks) egerek túlélését. A humán rákterápiában gymr-, végbél-, tüdırák, valamint hepatmák, fibrszarkómák és leukémia gyógyításában alkalmazták sikerrel. A lentinánhz hasnló szerkezető, és hatású glukánkat sk más bazídiums gmbából is kimutattak. Ilyen pl. a pecsétviaszgmba, amely a már említett aktív triterpének mellett antitumr hatású glukánkat is tartalmaz. Ebbıl a nálunk is élı, de a mérsékelt övben mindenütt elterjedt gmbából Kínában gyógyító gmbateát fıznek. A Távl-Keleten ennek
Frrás: www.wikipedia.hu az Európában még alig hasznsíttt fajnak a gyógyászati célra történı mesterséges termesztésével is fglalkznak. Megemlíthetı még a rákellenes anyagkat termelı gmbák között a késıi laskagmba, a hasadtlemező gmba (Schizphyllum cmmune), a lepketapló (Trametes versiclr) és sk más taplógmba. A nagygmbák immunstimuláns pliszacharidjaival újabban igen biztató eredményeket értek el a HIV-pzitív betegek körében. A gmba hatóanyagkkal való kezelés késlelteti vagy megakadályzza az AIDS kifejlıdését, és a már kialakult szindróma esetében is javulást eredményez. 6.ldal
Külsı hivatkzásk Frrás: www.wikipedia.hu http://www.gmbanet.hu/ a Magyar Miklógiai Társaság hnlapja http://www.terra.hu/gmba/ Nagygmbák a Kárpát-medencében http://www.laskagmba.extra.hu/ Érdekességek a laskagmbáról http://www.actafungrum.rg Acta Fungrum Tartalmjegyzék A gmbák rendszertana... 1 Egysejtőek... 1 Többsejtőek... 1 Amöbid gmbák:... 2 A gmbák közös tulajdnságai... 2 Ehetı gmbák... 2 Néhány ehetı gmbafaj:... 3 Felhasználásuk... 3 Tartósítás... 4 Házilag szárítva... 4 Sóztt gmba... 4 Gyrsfagyaszttt gmba... 4 Savanyíttt gmba... 4 Knzerv... 4 A gmbák gyógyhatása... 4 Külsı hivatkzásk... 7 7.ldal