PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE VEZETŐI PÁLYÁZAT PEST MEGYE 2071. PÁTY, RÁKÓCZI UTCA 19. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. alapján meghirdetett óvodavezetői munkakör betöltésére. Készítette: Demény Erika Biatorbágy, 2011. április
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 1.1.Önéletrajz 4. 1.2. Szakmai pedagógiai hitvallás 6. 1.3. Törvényi háttér 7. 1.4. Alapdokumentumok 7. 2. Helyzetelemzés 8. 2.1. Szociokulturális környezet 8. 2.2. Intézményi helyzetelemzés 8. 2.2.1. Gyermeklétszám, csoportok 8. 2.2.2. Humánerőforrás 9. 2.2.3. Tárgyi erőforrások 9. 2.2.4. Eszközellátottság 10. 2.3. A Helyi Nevelési Programja 10. 2.4. Az Óvoda Minőségirányítási Programja 11. 2.5. Kapcsolatok 11. 2.5.1. A családokkal 11. 2.5.2. Tágabb kapcsolatok 11. 3. Vezetői program 12. 3.1. Pedagógiai vezetői program 12. 3.2. Működési vezetői program 15. 3.2.1.Humán erőforrás fejlesztése 15. 3.2.2.Tárgyi erőforrások fejlesztése 16. 3.3. Az ellenőrzés-értékelés rendszere 16. 3.4. Kapcsolatok alakítása 19. 3.4.1. Családokkal 19. 3.4.2. Iskolákkal 19. 3.4.3. Fenntartóval 20. 3.4.4. Egyéb kapcsolatok 20. 4. Fejlesztési elképzelés 20. 4.1.Rövid távú 20. 4.2.Hosszú távú 21. 5.Összegzés 21. 2
1.Bevezetés Az óvodavezetői állás megpályázásával célom egy olyan felelősségteljes munkavégzés, ahol lehetőségem nyílik szakértelmem hasznosítására, készségeim tovább fejlesztésére az intézmény céljaival együttműködve. Az elmúlt években, vezető helyettesként sikerült tapasztalatokat szereznem egy óvoda működésével kapcsolatban. Az általam megismert és megpályázni kívánt intézményben szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy különleges célokat kell meghatároznom a pályázatom felépítésében. Elsődleges feladatomnak tekintem az óvodában dolgozók nyugalmának, vezetésbeli bizalmának, egymásba vetett hitüknek visszaszerzését. Azt gondolom, hogy az érdemi munkához elengedhetetlen a harmónia. Munkám során szeretnék építkezni a jól képzett óvónői csapat sokéves tapasztalatára, és a jelenlegi Helyi Nevelési Programra, de természetesen fontosnak tartom a teljes alkalmazotti kör innovációs törekvéseinek állandó jelenlétét. Célom a Pátyi Önkormányzat Közoktatás politikai Koncepciójának megismerése és beépítése. Fontosnak tartom a helyi intézményekkel való kapcsolat javítását és tartalommal való megtöltését. 3
ÖNÉLETRAJZ Demény Erika Végzettségeim: 1984-1988 Bem József Óvónői Szakközépiskola 1989-1992 Budapesti Tanítóképző Főiskola Esti Óvodapedagógusi Szak Szakdolgozati téma: A technikák jelentősége a nagycsoportos vizuális nevelésben 1998-2000 Budapesti Tanítóképző Főiskola Fejlesztő Óvodapedagógusi Szak Szakdolgozati téma: A szeretetigény különböző megnyilvánulásai és kielégítésének módjai a sajátos szükségletekkel rendelkező gyermekek esetében 2000-2001 ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Pedagógus Szakvizsgára Felkészítő Továbbképzési Szak Szakdolgozati téma: Speciális Pedagógiai eljárást igénylő gyermekek integrálása Tanfolyamok, továbbképzések: 1994. Alapfokú gyermekvédelmi ismeretek 1995. Egészséges életmódra nevelés 1998. Játék és tánc az óvodában 2001. Kalovits program Babaúszás játékos vizi foglalkozások 2008. Mozdulj, ügyesedj!" Speciális prevenciós és korrekciós torna az óvodások és iskolások testnevelésében 2009. Erőszakmentes kommunikációs tréning 2010. Kézműves technikák tanítása természetes anyagok felhasználásával 4
Szakmai tapasztalat: 1988-1998 Budapest II. kerület, Szemlőhegy utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője Kiemelt feladatok: -gyermekvédelmi feladatok ellátása -nevelési tanácsadóval kiemelt kapcsolat tartása -egyéni fejlesztés, iskola előkészítés, az egész óvodára kiterjedően 2000-2006 Kalovits program, babaúszás tanfolyamvezető 2006-2007 Budaörs, Vackor óvoda óvónője 2007- Budaörs, Farkasréti Pagony Óvoda óvónője 2008.Esély egyenlőségi Projekt kidolgozása 2009-től az óvodavezető helyettesi feladatainak ellátása. Egyéb: B" kategóriás jogosítvánnyal és autóval rendelkezem. Felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkezem. MS Office és Windows és internet használat Biatorbágy, 2011.április 23. 5
1.2.Szakmai pedagógiai hitvallásom Pedagógiai hitvallásom vezérgondolatát Rudolf Steiner szavaival tudom legjobban kifejezni: A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsájtani." Vallom, hogy az óvodai élet során fontos a gyermeki személyiség tiszteletben tartása; a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése; fejlődésük és fejlesztésük során az egyéni és életkori sajátosságaik, másságuk, fejlődési ütemük figyelembe vétele. Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen, s a mi feladatunk, hogy kiteljesedéséhez az alapokat lerakjuk; a boldog, sikeres és alkotó élethez szükséges kompetenciákat megerősítsük. Óvodavezetői munkám során szem előtt tartom, hogy e tevékenység csak a nevelőtestülettel, valamint a pedagógiai munkát segítők teljes körével együttműködésével valósítható meg. Ennek feltétele a kiegyensúlyozott, együttműködésre alkalmas légkör, a szakmai fejlődés igénye, az egyének helyének megtalálása a felnőtt-közösségben. Alapvető közös nevező az óvoda dolgozói körében a gyermekek, mindenek felett álló érdekének és jogaiknak tiszteletben tartása, a feltétel nélküli gyermekszeretet. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, eredményeket csak közös szemlélettel, közös célok megfogalmazásával, szorosan együttműködve érünk el. Szakmai tudásunkat érvényre juttatva támogatjuk a családi nevelést. Hitelességünk, pedagógiai hozzáértésünk a biztosítéka a gyermeki személyiségfejlődés megsegítésének, melyet belső biológiai törvényszerűségek és szocializációs hatások egyaránt befolyásolnak. 6
Pályázatom elkészítésénél az alábbi törvényeket és dokumentumokat vettem figyelembe: 1.3.Törvényi háttér az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és annak módosításai az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről", és annak módosításai A 137/1996.(VIII.28.) MKM rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja" A 2/2005.(111.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve" 1 AAlapdokumentumok A Pátyolgató Óvoda Alapító Okirata / módosítva:2010.09.08. A Pátyolgató Óvoda Szervezeti Működési Szabályzata / módosítás alatt A Pátyolgató Óvoda Helyi Nevelési Programja / módosítva:2010.09.01. A Pátyolgató Óvoda Minőségirányítási Programja A Pátyolgató Óvoda Éves munkatervei és értékelései 7
2.Helyzetelemzés 2.1.Szociokulturális környezet Az óvoda szolgáltatásait túlnyomó részben Pátyi őslakosok és az utóbbi 10-15 évben, a migráció következtében betelepülő családok veszik igénybe. Túlnyomórészt jó egzisztenciával rendelkező családok, akik a vidéki élet nyugalmát választották. így a családok szociális helyzete, a rétegződése és az utóbbi 10-15 évben jelentősen megváltozott. Egyre ritkább az olyan család ahol több generáció él együtt. Ezek a változások az óvodában is jól érzékelhetőek. Következtükben pedagógiai hangsúlyváltásokra volt szükség. A négy különböző épületből áll, melyből egy épület 2011 márciusában került átadásra. Ez a sajátos elrendezés sok éve jól működő, de mégis egy szeparált intézményt eredményezett. Épületei forgalmasnak mondható út mellett helyezkednek el, de nagyrészükben, a korszerű nyílászárók csökkentik a zajártalmat. A négy épület közül három régi építésű, részben felújított, egy épület három éve került átadásra, korszerű, megfelel a kor követelményeinek. Az egyik régi épület udvara erősen szabdalt, kis alapterületű, de a közelben van egy nagyobb udvar, amit felváltva tudnak használni a csoportok. Az új épületben egy csoportszoba található, belülről szépen és korszerűen van felújítva. Az udvara egyenlőre üres. A közel jövőben szülői adakozásból udvari játékokat telepítenek. 2.2. Intézményi helyzetelemzés 2.2.1.Gyermeklétszám, csoportok A csoportok heterogén és homogén összetételűek. Tagóvodák Csoportok száma Gyermeklétszám Iskola utca 7 161 Fő épület 3 75 Csibe tagóvoda 2 48 Csicsergő tagóvoda 1 23 összesen: 13 307 Az Alapító okirat szerint az óvoda maximum létszáma 360 fő. Ebből jelenleg 307. A gyermek jár. A csoportok heterogén és homogén összetételűek. 2011. szeptemberétől a Pátyolgató Óvodából 65-67 gyermek kezdi meg általános iskolai tanulmányait. Helyükre kb. 70 új gyermek kerülhet. 8
2.2.2. Humánerőforrás bemutatása Az elmúlt időszakban a fluktuáció igen nagy volt az intézményben. Ez a dolgozók körében némi létbizonytalanságot okozott, fontosnak tartom, hogy biztonságérzetük növekedjen. Dolgozók Szakfeladatot ellátók Üzemeltetésben dolgozók Óvónő 26 Dajka 13,5 Logopédus 1 Gyógypedagógiai asszisztens 1 Óvodavezető 1 Titkár 1 Konyhai dolgozó 1,5 összesen: 42,5 2,5 A pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók létszámának alakulása Munkakörök Alkalmazottak száma %-os megoszlás Óvónő 26 57% Dajka 13,5 30% Logopédus 1 2% Gyógypedagógiai 1 2% asszisztens Óvodavezető 1 2% Titkár 1 2% Konyhai dolgozó 1,5 3% összesen 45 100% 2.2.3. Tárgyi erőforrások Az óvodák udvara nagy, zöldövezeti. Részben intézményhez tartozó zárt udvar, részben a községet körülölelő erdők, dombok. Az épület együttes nagy része elavult, felújítása aktuálissá vált. Az új épület kivételével szinte mindegyik szorul valamilyen korszerűsítésre, bútorok kicserélésére Iskola utcai épületben a bejárati ajtó és négy csoportban az ablakok cseréje elengedhetetlenül szükséges. Az udvarok járdája töredezett, játékai bővítésre érettek. A Csibe tagóvodában a vízvezeték és a kazán cseréje fontos. A Fő épületben a szertár beázás megszüntetése után felújítási munka jelenleg nincs. A Csicsergő tagóvodában a kerti játékok beszerzése van folyamatban, szerencsés a szülői összefogás. 9
2.2.4. Eszközellátottság A Lépésről lépésre Programnak megfelelően a csoportszobák a bútorok tekintetében nagyrész felszereltek, ami azt jelenti hogy mobilisek. A helyi programhoz alapeszközként tartozó Homok-víz asztal a 13-ból csak 5 csoportban található, de az óvónők körültekintő szervezésének köszönhetően megosztoznak rajta. Sajnálatos, hogy a fő óvodaépület kivételével nem áll tornaterem a gyermekek rendelkezésére akár mindennapos használatra. Az eszközök tekintetében gyengén felszerelt az összes épület, a szertárak nélkülözik a modern pedagógiában megjelenő állandóan megújuló eszközöket. A játékok fejlesztése folyamatos feladatot kíván az óvónőktől. A szülők segítőkészségének igen nagy a jelentősége. r _ 2.3. A Pátyolgató Óvoda Helyi Nevelési Programja Az óvoda helyi programja a Lépésről Lépésre Óvodai Nevelési Program célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést. A program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. A fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki. Fő alkotóelemei: Individualizálva szocializál- az egyediség, egyéniség támogatása, melyben lényeges elem a felnőtt modellértékű magatartása. A pozitív önértékelést támogatva jut el a gyermek az óvodáskor végére az együttműködésre való képességig. Saját tevékenységközpontú szemlélet- a szabad játék és a felajánlott tevékenységek rendszere. A hét fajta lehetséges tevékenységközpont a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere, választásokra, elmélyült tevékenységekre felhívó környezetet jelentenek. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan, választási lehetőségként a gyermekek számára biztosít. Családok és a szülők bevonásának fontossága- az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Fontos az együttműködés. Az óvodapedagógus soha nem adhatja fel a kezdeményező szerepet a kapcsolatban. A program részletesen tárgyalja, sok javaslattal a szülők óvodai részvételének szabályait, formáit, lehetőségeit és hatásait. A szociális feladatok vállalása-a társadalmi folyamatok következtében esetlegesen kialakuló, családokban megmutatkozó nehézségek felismerése az óvodapedagógus feladata és a szülők tájékoztatása a segítő lehetőségekről. A helyi program jól felépített, alapos munka. Részletesen tárgyalja a fő alkotóelemeket. Jól felhasználható a mindennapi munkába. A személyiség harmonikus fejlődése érdekében nagy figyelmet fordítanak a következő tulajdonságok kialakulásának megalapozására: pozitív énkép, érzelmi gazdagság, kulturált magatartási szokások, önfejlesztő magatartás, másság tolerálása, társakkal való együttműködés, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás,a kreativitás képessége, a művészetek, a természeti társadalmi környezet iránti érzékenység. 10
2.4. A Helyi Minőségirányítási Terv A minőségirányítási terv precízen elkészített. A tanév során gyermeki, szülői és teljes alkalmazotti körre kiterjedő elégedettségmérést végeztek. Melynek eredményeit szeretném felhasználni. 2.5. Kapcsolatok 2.5.1. A családokkal Tapasztalataim alapján az óvónők jó kapcsolatot tartanak fenn a családokkal. Rendkívül szerencsés és sok lehetőség rejlik a megmutatkozó szülői aktivitásban. A családból az óvodába való átmenet megkönnyítése érdekében fel kell oldani a szülők és a gyermekek félelmeit szorongásait, a szülőket megismertetik a programmal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Az óvodapedagógus erősíti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a családi neveléspótolhatatlanságát. A szülő partner a nevelésben, igényei elvárásai és jogai vannak, amelyeket a gyereke érdekében érvényesíthet. Lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerje azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógusok biztosítanak. 2.5.2. Tágabb kapcsolattartás Önkormányzat: Az intézmény fenntartója a helyi önkormányzat, mely meghatározza a működési keretet. Az óvoda vezetője rendszeres munkakapcsolatban áll a fenntartóval. Szükség szerinti időközökben beszámolókkal jelzi az elvégzett és elvégzendő feladatokat. Szociális feladatokban együttműködik. Óvoda- iskola: Az óvoda iskola kapcsolatát egy összekötő tartja. A gyerekek a szülőkkel látogatják az iskolát. Szakmai szolgáltató szervezetek: Folyamatos, valamint alkalmi rendszerességgel veszik igénybe a Kistérségen belüli Nevelési Tanácsadó, Képességvizsgáló, Gyermekpszichiátria szolgáltatásait. Közösségi ház: Részvétel a kiállításokon és a gyerekeket érintő programokon. Gyermekorvos, védőnők: A védőnői szolgálat a gyermekorvossal együttesen az óvodás gyermekegészségének, higiénés állapotának felügyeletét gyakorolja. Figyelemmel kíséri, hogy életkori sajátosságainak megfelelően fejlődnek -e. Az óvoda és a Családsegítő, Szociális és gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata: Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. 11
3. Vezetői Program "Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsdfel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt. " Antoine de Saint-Exupéry Nevelőmunkánk tervezése során figyelembe kell venni a körülöttünk lévő világ változásait, kihívásait. El kell gondolkoznunk azon, hogy mi építhető be az óvodai életbe, mi segíti a gyermekek fejlődését, mivel tehetjük hatékonyabbá munkánkat. Legfontosabb célom a teljes alkalmazotti közösség megismerése, bizalmuk elnyerése és a vezetésben megrendült hitük helyreállítása. A nyugodt, bizalommal teli légkört elengedhetetlennek tartom a kiemelkedő nevelőmunka eléréséhez. 3.1.Pedagógiai vezetői programom A csoportok nagy részében jól működik a helyi program. A lehetőségek kihasználása érdekében fontosnak tartanám a kialakult munkaközösségek feladatának pontos meghatározását,működésük beindítását, mellyel az óvónők közötti kommunikáció és kooperáció nagyban fejlődhetne. Új munkaközösség létrehozását is szívesen kezdeményezném. Három olyan célt szeretnék megfogalmazni melyet mindenképpen elmélyítenék. Támogatom az egészséges életvitel igényének alakítását, a gyermekek testi fejlődésének elősegítését célzó, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását gazdagító innovatív elemek beépítését a nevelőmunkába. Az egészséges életmódra neveléshez szükséges feltételek megteremtését prioritásként kezelem - úgy az önkormányzati költségvetés felhasználásánál, mint a pályázati lehetőségek kihasználásánál. Az óvodai nevelés alapfeladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Ezért meg kell ismernünk saját szervezetünket, meg kell találnunk a számunkra legmegfelelőbb étrendet, testmozgást, sportot. Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit. Nem feltétlenül a kalóriák számolgatásától, az esztelen futástól vagy a vitamintablettáktól leszünk fittebbek és egészségesebbek, hiszen a felszabadult és kiegyensúlyozott életet csak úgy érhetjük el és tarthatjuk fenn hosszútávon, ha mindezt jó érzéssel és fesztelenül tesszük. Kiemelt nevelési cél: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Táplálkozás - minőségi! A helyes táplálkozás és testmozgás mellett azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és alvás. Az optimista gondolkodás, 12
a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicionáljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk ízületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző "orvosság", javítja életminőségünket és közérzetünket A gyakorlatban fontosnak tartom, hogy a gyerekeket nap mint nap különféle tervszerű mozgásfejlesztés érje. Az óvónőkkel és a megalapított mozgás munkaközösséggel közösen kívánom kidolgozni ennek lehetséges megvalósítását. A környezeti nevelés egyik általános, több oktatási szintet átívelő célja, hogy az emberekben és a társadalom egészében egy új, az eddigitől lényegesen eltérő, környezettel kapcsolatos viselkedésmintát alakítson ki. A környezeti nevelés magába foglalja a természettel kapcsolatban kialakítandó helyes viszonyulásokat, a pozitív érzelmi beállítódást, a holisztikus gondolkodást /a természetben mindig minden összefügg mindennel. Mi is a természet részei vagyunk/. Mindezeket ismervén célom a környezeti nevelés kiteljesedésének elősegítése az óvodai mindennapokban (alapja az óvodapedagógusok környezettudatos szemléletének megerősítése - továbbképzések útján). A környezeti nevelés óvodai feladata: környezettel való együttélésre" nevelés, ez magában foglalja a környezet tényleges védelmét is, egyben a környezeti kultúra közvetítése, átadása: életmód, gondolkodás és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó fölhasználás- ezeken keresztül a teljes személyiség fejlesztése. Az óvodai környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga az óvodai élet. Természetbarát életformára magával az élettel lehet nevelni. Hiszek abban, hogy a gyermekek nevelése, környezetbaráttá nevelése a születéskor veszi kezdetét, és folytatódik három éves korban, az óvodában. Mivel tapasztalataim azt mutatták, hogy az óvodában dolgozók fontosnak tartják a környezet védelmét és jelenleg is sokféleképpen adják át a gyerekeknek ezt a szemléletet /kirándulások, virágültetés, madáretetés/, ezért célom, hogy az egész intézményre kiterjedő környezettudatos nevelési projektet dolgozzunk ki. A projektbe feltétlenül beépülnének a jelenleg is működő környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepek, de néhány újat is beépítenénk /pl.: Állatok Világnapja/. A jelenleg is folyó kirándulásokat összehangoltabbá és tudatosabbá tennénk. Jobban figyelnénk az energiatakarékosságra és a szelektív hulladékgyűjtésre. A későbbiekben csatlakozhatnánk valamilyen környezetvédő mozgalomhoz illetve megszerezhetnénk a Zöld Ovi" címet ezzel is mélyítve óvodánk hírnevét. Hogy mindenkire egyformán süssön a nap!" A harmadik fontos célom, az esélyegyenlőség, mint projekt elindítása. Mivel az óvodában bizonyos szintű integráció már jelen van, és így majd minden csoportban találhatunk valamilyen szempontból hátrányban élő gyermeket, alapvetően biztosítanunk kell a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ebben a szituációban egy kissé másképp szeretném értelmezni az esélyegyenlőséget. A gyerekek érzelmeire hatva olyan ismereteket átadni mellyel érzelmileg is gazdagodnak. Szeretném az általam korábban kidolgozott módszert bevezetni, hogy a gyerekek bepillanthassanak a fogyatékkal élők világába. Ennek érdekében minden tanévben, változatos 13
játékokkal megszerveznénk a látás, a hallás, ill. a mozgás napját. Nagycsoportos gyerekekkel feltétlenül ellátogatnánk az Ability parkba. A későbbiekben is arra fogok törekedni, hogy újabb és újabb ötletekkel tegyem színesebbé az óvoda életét. A fenntartható fejlődés: A fenntartható fejlődés pedagógiája tehát a változásra összpontosít. Változásokat szeretne elérni az emberi környezetben: a gyermekek viselkedésében, magatartásában, a kapcsolataik alakulásában; a pedagógusok gyakorlati nevelőmunkájában, kapcsolataikban, értékmegtartó és értékátadó tevékenységeikben. Változtatásokat igényelnek a gyermekintézmények működtetésében, céljaik megvalósításához vezető utakon. " A Pátyolgató Óvoda programjába a fenntarthatóság pedagógiája tökéletesen beilleszthető, nevelési elveivel, céljaival összeegyeztethető, a feltételei megtalálhatók. E pedagógia elválaszthatatlan az élethosszig tartó tanulás koncepciójától, mely jellemzi a nevelőtestületet. Megvalósításához olyan óvodapedagógusokra van szükség, akik alapvető erkölcsi értékek átadására képesek, szociális érzékenység és a kooperációs készség beépül tevékenységükbe, megfelelő természettudományos műveltséggel rendelkeznek. A tanulást társas tevékenységnek tekintik, mely segíti a társadalomba való beilleszkedést, a szocializációt. Kiindulópontjuk, hogy azokat a mindennapi élethez szükséges kompetenciákat, képességeket és készségeket helyezik előtérbe, mely a gyermek számára fontosak. Gondot fordítanak olyan biztos érzelmi háttér fenntartására, mely motivációs alapul szolgál. Ebben a környezetben gyakorlati tapasztaláson keresztül jutnak el a sikerhez, a kézzel fogható eredményekhez. 14
3.2. Működési vezetői programom Meggyőződésem, hogy csak a nevelőtestület együttműködésével érhetek el eredményeket. A pedagógusi pályán nem egyének, hanem jól összeszokott csapatok játszanak. Egy kollektíva sokszínű, nem egyformák vagyunk, hanem egyenlők. Attól lesz különleges, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy mindenki hozzátegye a közös munkához egyéni erősségeit. Erre kell teret adni, majd elismerni. Az óvoda minden dolgozójában tudatosítom, hogy a nevelési folyamat hatékonysága és az óvodában folyó tevékenység színvonala között szoros összefüggés áll fenn. Nevelői tevékenységünk legfontosabb színtere a gyermeknek biztosított szabad játéklehetőség, az értő szakmai munka. Ez alapját képezi az óvoda megítélésnek is. A munkatársak felé annyi türelmet kell tanúsítanom, mint amennyit ők a gyermekek felé. Az életre csak olyan pedagógus tud megfelelően nevelni, aki számára a saját tevékenysége is önmegvalósítást és nem napi kényszert jelent. Ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával motiválom a dolgozókat, igyekszem megfelelő munkalégkört teremteni. A munka mértékét mindig az általam biztosított feltételekkel összhangban határozom meg. Az intézmény működtetését az önkormányzati és állami támogatásból befolyó anyagi források tervszerű és költséghatékony felhasználásával hajtom végre. Előnyben részesítem a gazdaságos, környezetkímélő intézkedéseket. Kiemelten kezelem a pályázati lehetőségeket, megszervezem a kiírások folyamatos figyelemmel kísérését. A projektekben tevékenykedők elismerését a lehetőség szerint megteremtem. Az óvoda aktív menedzselésével, a külső kapcsolatok kiépítésével bővítem a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Az intézmény alapítványa által biztosított lehetőségekre támaszkodom. A szülői közösséggel való kapcsolatteremtés és folyamatos fenntartás szintén elengedhetetlen. Mivel a szülők igen nagy aktivitást mutatnak az óvoda életében, elengedhetetlennek tartom, hogy ennek megfelelő kereteket találjunk, és azt tartalommal töltsük meg. 3.2.1. Humánerőforrások fejlesztése Az intézmény legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve a nevelőtestületet. A nevelőmunka tartalmi kérdéseinek meghatározásában és a munkavégzésben egyaránt fontosnak tartom a nevelőtestület egységét. Építeni kívánok a testület minden egyes tagjának észrevételére, véleményére, javaslatára és kritikájára. Vezetői munkámban számítok a teljes alkalmazotti kör bizalmára. Törekszem a testületen belüli arányos terhelésre. A feladattervek elkészítésekor figyelni kívánok arra, hogy jobban összehangoljuk a pedagógiai elveket és egyéni érdekeket. Szeretném, ha a nevelőtestület tagjai egymás munkáját a jövőben még jobban megismernék és megbecsülnék. Az egymás iránti kölcsönös figyelem tovább erősítheti a jó munkahelyi légkört. Hagyományossá váló közös rendezvényeinket, kirándulásainkat szívesen bővíteném. A testület tagjainak folyamatos, szakmai továbbképzését a társadalomban és a közoktatásban bekövetkezett változások egyaránt indokolják. A továbbképzéseket az intézményi továbbképzési tervnek megfelelően kívánom támogatni. Fontosnak tartom azokat a szakmai - módszertani képzéseket, amelyek segítik a környezettudatos nevelés beépítését saját programunkba, illetve az esélyegyenlőség megvalósításához nagyban hozzájárulnak. Igény szerint lehetőséget nyújtok a Lépésről lépésre gyermekközpontú nevelés tréning" 15
elvégzésére. Ezen kívül támogatni szeretném a modern technikai eszközök alkalmazását,- a felkészülésben, információs anyagok, segédanyagok plakátok, beszámolók készítésében, oktatáson való részvétellel, eszköz beszerzéssel. (Laptopok, projektorok). Munkaközösségek szerepe a szakmai megújulás tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Az óvodapedagógusok továbbképzésén túl a nevelő munkát segítő technikai dolgozók továbbképzését is támogatni kívánom az érettségi vizsgák, óvodai dajka szakmunkás vizsgák megszerzésével. Szándékom, hogy a nevelőtestületi egység megerősödjön, több találkozással, közös élménnyel, nevelés nélküli munkanapok igénybevételével. Törekszem az önkormányzat által nyújtott lehetőségek kihasználásával a jelenlegi munkakörök megtartására. 3.2.2. Tárgyi erőforrások fejlesztése Fontos feladat minden tagóvoda ingatlanjainak állagmegóvása, a szükséges korszerűsítések végrehajtása. Törekedni fogok arra, hogy a négy egység azonos tárgyi feltételekkel működjön. A gyerekek fejlesztése érdekében korszerű eszközök és minőségi alapanyagok kerüljenek az óvodába. A gyermekek számára új ismeretteijesztő és mesekönyvek beszerzését szorgalmazom. Fontosnak tartom a tornaterem hiányát kiküszöbölendő, a napi mozgás lehetőségének változatos biztosítása érdekében olyan eszközök beszerzését melyet az udvaron, a folyosókon a gyerekek játékosan tudnak használni. A szakmai könyvtár fejlesztése állandó feladat. Ezek fedezetét az önkormányzat által tervezett költségvetésből és pályázati, alapítványi erőforrásokból fogom biztosítani. A szülői közösségben lévő szakemberek tudását is tervezem igénybe venni kisebb javítási munkák elvégzéséhez. Minden szülői felajánlást készséggel fogadunk. 3.3. Ellenőrzés-értékelés rendszere Az intézményi munka színvonalának legfontosabb meghatározója, hogy a pedagógusok beosztásuktól függetlenül periodikus és átfogó szakmai értékelésen essenek át. Az ellenőrzés célja hogy a pedagógiai önállóságot tiszteletben tartva, továbbfejlesztve növelje az óvodapedagógus pedagógiai hatékonyságát. Az óvoda vezetőségének egyik legfontosabb feladata a jó szociális klíma kialakítása, fenntartása, amely során letompul az ellenőrző és ellenőrzött személy felszíni érdekellentéte, és a nevelés eredményességének javítása hatja át az abban érintetteket. így fel sem merülhet a mindenáron való hibakeresés, helyette a segítő, fejlesztő szándék elve feltételezett. Önértékelő eljárások kimunkálásával és bevezetésével gyorsan és hatékonyan kezelem a szakmai körben jelentkező problémákat. Kollegáimat szóbeli és anyagi elismerésben részesítem, amikor kiemelkedő, illetve munkakörükön felül tevékenykednek az intézményi célok megvalósulása érdekében. Híve vagyok az őszinte párbeszédnek, a pozitív megerősítésnek. A munka erkölcsi elismerésére több figyelmet fordítok (kitüntetés, felterjesztés, jutalmazás). A team munka produktív erejére támaszkodva oldjuk meg a felmerülő feladatokat. Ennek során az egyenlő leterheltség elvét figyelembe veszem. A team összeállításánál ügyelek a munkatársakban rejlő értékekre és tartalékokra, a kellő motiválás szakmai önbizalmat adhat. 16
A vezetői ellenőrzések rendszere Az ellenőrzés célja: Visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében verbális, közvetlen illetve követett tapasztalatszerzés formájában. A Lépésről Lépésre Óvodai Nevelési Program megvalósulásának nyomon- követése, valamint a dokumentumok egymásra épülése Az országos óvodai alapprogram Az óvoda helyi nevelési programja Az óvoda minőségbiztosítási rendszerének működtetése & Az óvoda éves munkaterve Az óvoda munkaközösségének programterve & A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programterve A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró és fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum Az ellenőrzés folyamata: Éves ellenőrzési terv XI Tervek nyilvánossága d Terv pontos magvalósulása Az ellenőrzés eredményeinek visszacsatolása a napi óvodai nevelő-fejlesztő munkába & Szükség esetén korrekció végrehajtása 17
Amennyiben a folyamatos ellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a tervek, vagy részfeladatok megvalósítása nincs összhangban a Lépésről Lépésre Óvodai Nevelési Program elfogadott cél és feladatrendszerével, az eltérések okainak feltárása után a nevelőtestületnek lehetősége van a szükséges korrekciók megtételére. Az óvoda működésének értékelése: A fejlesztő folyamat, következő, kihagyhatatlan fázisa az, amelyben az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva kell megvizsgálni, hogy a nevelő, fejlesztő munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg a Lépésről Lépésre Helyi Óvodai Nevelési Programban megfogalmazott célkitűzéseknek, az intézmény törvényes működésének. Az értékelés feladata: A nevelőtestület és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak munkájának megerősítése az erősségek előtérbe helyezésével A hibák, hiányosságok feltárása, a pedagógus és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak ösztönzése ezek kijavítására, megszüntetésére, a nevelő-fejlesztő munka hatékonyságának növelése érdekében Ösztönző rendszer Jogszabályban biztosított lehetőségek kihasználása A minőségfejlesztési munkát és a minőségi munkavégzést a 3/2002./II. 15./OM rendelet szerint anyagilag elismerem A továbbtanulással biztosított előmeneteli rendszer /156/2001./IX. 12./Kormányrendelet/ ösztönző hatásának kihasználása Szakvizsgák megszerzése által G. fizetési osztályba lépés 7 évenkénti továbbképzés után a bérbesorolásban való előrelépés Jubileumi jutalom a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint Az oktatási miniszter által adományozható szakmai díjak, oklevelek adományozása 24/1999./VI.25./OM rendelet A fenntartóval történt egyeztetés és engedélyezés után, címek, jutalmak adhatók Belső ösztönző rendszer: Óvodavezető helyettesi megbízás Munkaközösség vezetői megbízás Minőségfejlesztési csoportvezetői megbízás Felelősi megbízás Jutalmazások, anyagi és erkölcsi elismerések 18
3.4. Kapcsolatok alakítása Alapvető elvem, hogy minden olyan személlyel és intézménnyel élő kapcsolatot alakítok ki, és tartok fenn, akik az általam vezetett intézmény nevelőmunkáját-hatékonyságát növelni tudják. Ennek megfelelően vannak állandó és időszakosan működő kapcsolatok, a nevelés mindenkori érdekéből és aktuális feladataiból fakadóan. A kapcsolattartás során alapvető etikai szabályként a korrektséget, nyitottságot, ugyanakkor a gyermekek és szüleik személyiségi jogainak tiszteletben tartását veszem figyelembe. 3.4.1. Családokkal A kapcsolatrendszer kiemelt jelentőségű eleme a szülők, a gyermekek családjának köre, hiszen a gyermekek neveltségi szintjének alakítása közös feladatunk és felelősségünk. Célom ezért az együttműködés elérése, a szülők mellett a nagyszülők bevonása is. Az óvoda nyitottságát hangsúlyozom a szülők folyamatos tájékoztatásával, nyílt napok, közös rendezvények, fogadó órák, nyílt ünnepségek, családlátogatás, szülői értekezletek megtartásával. Nagy hangsúlyt fektetek a szülők motiválására az intézmény színvonalas működtetése érdekében. Ha a szülők érzik, hogy gyermekükért van az óvoda, annak működését is nagyobb mértékben hajlandók támogatni. 3.4.2. Iskolák Az óvodához tartozó iskolákkal való kapcsolatunk szakmai jellegű legyen, a gyermekek sikeres, zökkenő mentes intézményváltása érdekében. Ennek érdekében a tanítónőkkel időnként közösen kell továbbképzéseket szervezni annak érdekében, hogy nevelési illetve oktatási céljainkat és alapelveinket a gyermekek érdekében szinkronba hozzuk. Biztosítani kell a lehetőséget óvodásainknak és szüleiknek minden évben, hogy részt vehessenek az első osztályos tanítási órákon. Az itt szerzett szakmai tapasztalatokat a nevelőmunkánkban elemezzük. Szorgalmazom, hogy az iskolába készülő gyerekek minden évben ellátogassanak az iskolába és a tanítónők is ellátogassanak az iskolába készülő gyermekek csoportjába. Az így keletkezett tapasztalatokat elemezzük és értékeljük, be kell építeni a minőségfejlesztési tervünkbe, ezzel segítve az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. 19
3.4.3. Fenntartó A mai gazdasági helyzetben gyorsan és gyakran kell az intézmény gazdálkodását érintően dönteni. Az előrelátó tervezés, a jó vezetői stratégia rendkívül fontos az óvoda pénzügyi egyensúlyának megőrzése szempontjából, hogy elegendő alap álljon rendelkezésre az intézmény minőségi munkájának anyagi hátteréhez. Ezért fontos, hogy a fenntartó tisztában legyen az óvodában folyó munka minőségének szintjével, az azzal összefüggő anyagi szükségletek indokoltságával. Ennek érdekében a jelentések, beszámolók, értekezletek alkalmain túl meghívom az önkormányzati képviselő-testület, kiemelten az Oktatási Bizottság tagjait, rendezvényeinkre. így kötetlenebb formában találkozhat a szülőkkel, óvodai dolgozókkal, egyben közvetlen tapasztalatokat, benyomásokat szerezhetnek az óvodában folyó munkáról, a gyerekek és munkatársak hangulatáról. 3.4.4. Egyéb Nevelési Tanácsadó, Óvoda-gyermekorvos, védőnők Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Logopédiai Szolgálat Kisebbségi Önkormányzatok Civil szervezetek Feladatom a gyermekek fejlesztésének minden oldalú biztosítása érdekében a fenti intézményekkel a kapcsolatok ápolása. Nyitott vagyok az intézményi célok elérése érdekében újabb együttműködő szervezetek felkeresésére és fogadására. 4. Fejlesztési elképzelések 4.1.Rövid távú A közoktatás rendszerében várató változások után az intézmény működésének felülvizsgálata Az intézmény információs rendszerének felülvizsgálata, fejlesztése A kapcsolattartás modern formáinak kialakítása (elektronikus) Az intézmény kapcsolatrendszerének bővítése és minőségi javítása Az óvodapedagógiai munka szakmai fejlesztése, értékelése A honlapjának elkészítése és működtetése A alapítványának hatékony működtetése Környezettudatos óvoda kialakítása, közös tervezéssel Esélyegyenlőségi projekt kidolgozása Az egészséges életmód megújító lehetőségeinek átgondolása A nevelőtestületi egység megerősítése Munkahelyi klíma javítása 20
Családbarát munkahely jellegének erősítése Érdekképviselettel kompromisszumkeresés, problémamegoldásra törekvés 4.2.Hosszú távú A rendelkezésre álló erőforrások hatékony és ésszerű felhasználása Költséghatékonyan működő intézmény Sikeres karrierek a dolgozók körében Elégedett partneri együttműködés Környezetvédő óvodai cím elnyerése Kellemes munkahelyi klíma Állandó innovatív légkör kialakulása Kistérség szerte híresen jól működő intézmény 5. Összegzés A helyzetelemzésnél a jelenlegi óvodavezető által rendelkezésemre bocsátott adatokat, az óvónőkkel történt egyéni elbeszélgetések során szerzett információkat, saját benyomásaimat, valamint a város önkormányzatának weblapján találtakat használtam fel. A vezetői programomban leírtak alkotják elképzelésem fő vonalát, tartalmazza értékrendemet, alapelveimet és az általam kiemelten kezelendő területeket. A pályázatban leírtak nem egy kötelező érvényű dogma, a tagóvodák sajátosságainak figyelembevételével, a nevelőtestület demokratikus döntése alapján nyitott vagyok a logikus, értékteremtő változtatásokra. Bízom abban, hogy a alkalmazotti körének, a pályázat véleményezőinek, a Pátyi Önkormányzat képviselőtestületének bizalmát elnyerve, terveimet megvalósíthatom a gyermekek fejlesztése érdekében. Biatorbágy, 2011.április 23. 21
Adatvédelmi nyilatkozat Alulírott, Demény Erika hozzájárulok, hogy a pályázatom véleményezésében és elbírálásában résztvevők a személyes adataimat megtekintsék. Biatorbágy,2011 április 23. Démény Erii 22