Taxi és turizmus: a taxiközlekedés szerepe Budapest nemzetközi vendégforgalmában 1 Michalkó Gábor 2 Hinek Mátyás 3 Jusztin Márta 4 Váradi Zsuzsanna 5 Vizi István 6 Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kezdeményezésére, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének közreműködésével 2005 második félévében megvalósított kutatás széleskörűen tárta fel Budapest taxiközlekedésének és nemzetközi turizmusának kapcsolódási pontjait. A vizsgálatok során alkalmazott gazdag módszertani apparátus jelentősen elősegítette a probléma objektív, tudományos igényű elemzését, amelynek eredményeit az elméleti és a gyakorlati szakemberek a főváros turizmusát és taxiközlekedését egyaránt érintő munkájuk során sikerrel hasznosíthatják. E helyütt az Országos Turisztikai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága által is tárgyalt kutatási zárótanulmány rövidített változatát adjuk közre, amely elsősorban a téma elméleti megközelítéseit, valamint a probléma szempontjából legizgalmasabbnak tekinthető empirikus eredményeket tárja fel. Bevezetés A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének kezdeményezésére, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének közreműködésével megvalósított kutatás Budapest taxiközlekedésének turizmus szempontú vizsgálatára vállalkozott, amely munkát eredendően kettős cél vezérelte. Az eredmények egyrészt szolgáljanak alapvető adatbázisul a Magyarország modern turizmusföldrajza című kutatási program közlekedéssel kapcsolatos részterületének összeállításához, másrészt a Budapest turizmuspolitikájával foglalkozó szakemberek számára adjanak átfogó, reális és előítéletektől mentes képet arról a szolgáltatásról, amely beépülve a turisták tartózkodásának folyamatába, végső soron a főváros idegenforgalmi kínálatának részévé vált. Ilyen jellegű, egy európai főváros taxiközlekedésének turisztikai vonatkozásait sokrétűen bemutató vizsgálatra eddigi ismereteink szerint még nem került sor, így az elvégzett kutatás nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető. Az említett hiátuson túlmenően a jelen vizsgálat eredetisége és az abban felhasznált módszerek érvényessége ösztönöz 1 A jelen tanulmányban közreadott eredmények feltárására az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetben zajló, Magyarország modern turizmusföldrajza elnevezésű OTKA (T046074) kutatási program megvalósítása során, a Kodolányi János Főiskolával való együttműködés keretében került sor. A kutatást a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és Turisztikai Bizottsága 80/2005 (VI.29.) sz. határozata alapján Budapest Főváros Önkormányzata támogatta. 2 Tudományos főmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 3 Főiskolai adjunktus, Kodolányi János Főiskola. 4 Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola. 5 Tudományos segédmunkatárs, MTA Szociológiai Kutatóintézet. 6 Tanszékvezető főiskolai docens, Kodolányi János Főiskola. 36 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM minket a nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó, jövőbeni kutatások indítványozására. Budapest taxiközlekedésének problematikája számos szociológiai aspektussal rendelkezik, amelynek komplex feltárása meghaladta volna a turizmus-orientált megközelítés kereteit. Így e helyütt nem térünk ki a sofőrök és a taxitársaságok közötti, valamint a különböző taxitársaságok egymáshoz fűződő viszonyaira, a taxiszolgáltatásban részt vevők és a felügyeletükkel foglalkozó szervezetek, hatóságok kapcsolatrendszerére és az egyes helyszíneken taxiszolgáltatást nyújtó társaságoknak, közösségeknek az adott színtérhez fűződő érdekeltségeire sem. A tanulmány fókuszában Budapest nemzetközi turizmusa áll, a főváros taxiközlekedésének igénybevétele során azonban lehetetlen egymástól megkülönböztetni a turisztikai céllal átmenetileg itt-tartózkodókat a munkavégzés, tanulás vagy éppen letelepedési szándékkal huzamosabb ideig jelen lévő külföldiektől. Ennek megfelelően az értekezés címében a vendégforgalom kifejezéssel igyekeztünk utalni arra, hogy a taxiszolgáltatást igénybe vevő külföldi nem minden esetben turista. Természetesen a munka kontextusa világosan jelzi, hogy a probléma tárgyát a fővárosban tartózkodó, nem magyar állampolgárságú turisták magatartása és a taxik igénybevétele kapcsán az ő kiszolgálásukat hivatott intézmények képezik. 1. Problémafelvetés A taxiközlekedés, a turisztikai szakirodalom szerint, a település alap infrastruktúrájához sorolható, mivel a vonzerők megközelítésében, a lokális vagy a térségi mobilitás elősegítésében kap szerepet (Michalkó 2004). A taxiközlekedés a turizmus helyi feltételein belül, a fogadóképesség szerves részét képezve ékelődik a település
vendégeit kiszolgáló tárgyi keretek közé, és kizárólagos vagy kiegészítő eszközét jelenti a turisták helyváltoztató mozgásának. Ahol a helyi tömegközlekedés nem biztosítja a turisták kívánt mértékű mobilitását, ott a taxik átvéve a település személyszállítási feladatkörét vagy bizonyos relációk hiányos ellátottságát kiküszöbölendő domináns szerephez jutnak. A taxiközlekedés sajátossága, hogy a legritkább esetben tesz különbséget a szolgáltatást igénybe vevő piaci szegmensek között, általában ugyanazt a kínálatot jeleníti meg a helyi társadalom és a település vendégei számára. A taxiközlekedés reprezentánsa a társadalmi, gazdasági fejlettségnek, a rendelkezésre álló gépkocsipark minőségi összetétele, a szolgáltatás igénybevételének módozata, a taxisofőr magatartása, az elszámolás mind-mind a lokális valóság tükörképe. Számos hasonlósága ellenére alapvetően tér el a tömegközlekedés funkcióitól és turizmusformáló szerepétől (Puczkó Rátz 2003), mivel itt a szolgáltatásba kódolt személyes elem, az útvonal megválasztásának alternatív volta, ebből következően az ár flexibilitása olyan kockázati tényezőket képviselnek, amit a taxit igénybe vevőknek a beszállás pillanatában létrejövő szerződéses viszony alapján vállalniuk kell. A helyi tömegközlekedés biztonságos működtetését a tulajdonos vállalatok vagy önkormányzatok szavatolják (Tiner 1998a), a taxik esetében ez a fajta külső (központi) garancia érvényesülése kevésbé jelenik meg, a taxitársaságok hiánya (a céhes kontroll elmaradása) pedig még inkább felerősíti a tisztességtelen piaci magatartást. A taxiközlekedés számos európai és tengerentúli nagyváros mindennapi életének, ugyanakkor imázsának is szerves részét alkotja. Amíg a New Yorkba vagy Londonba látogatók tevékenységének elengedhetetlen eleme a helyi taxik kipróbálása, addig Budapest esetében ennek a közlekedési eszköznek az igénybevétele pillanatnyilag kevésbé sorolható a kötelező turisztikai programok közé. A taxi önálló vonzerőként való tudatos megjelenítése a városmarketingben vagy spontán módon történő attrakcióvá válása hozzájárul a település imázsának sokszínűségéhez, ugyanakkor a szolgáltatás rossz híre hátráltatja a turisták mobilitásának sikeres kiteljesedését. A városok többségében azonban a taxiszolgáltatás pusztán a lakosság és a település vendégeinek motorizált individuális helyváltoztatást segíti elő, egyszerűen észrevehetetlen, a helyi közlekedési rendszerbe simuló jármű. A városok külföldi vendégeinek taxiszolgáltatás iránti kereslete elsősorban a biztonságra való törekevés igényével magyarázható, amely egy ismeretlen helyre való érkezést követő, sikeres helyváltoztatás végzésének szándékából fakad. Az eltévedés, a nem megfelelő tömegközlekedési eszköz kiválasztása vagy annak igénybevételi feltételeire vonatkozó információk hiánya nemkívánatos konfliktusokhoz, jelentős időveszteséghez vezet, ezt küszöböli ki a taxi. Különösen a városközponttól kieső pályaudvarokra, repülőterekre történő érkezés, illetve az onnan történő indulás ösztönzi a taxiközlekedés előnyben részesítését, az éjszakai és a hajnali utazás pedig egyenesen elkerülhetetlenné teszi azt. A bonyolult, nehezen átlátható tömegközlekedési rendszer vagy a taxiszolgáltatás viteldíjának relatív olcsósága szintén motiválja az igénybevételt. Az optimális külső tényezők ellenére is sokan választják a taxit, amely döntésükben a kényelem és a nehéz csomagok cipelésének elkerülése játszik közre. A hivatásturizmusban a taxi a presztízs megteremtésének és fenntartásának eszköze. A taxizás összességében az általános utazási kultúra része, amelynek során elkerülhető a tömegközlekedés gyenge pontjaival való szembesülés. Az elméleti alapvetéseken túlmenően valójában kevés információ áll azzal kapcsolatban a döntéshozók, a gyakorlati szakemberek és a Budapesttel foglalkozó kutatók rendelkezésére, hogy milyenek a fővárosba látogató külföldiek taxizási szokásai, illetve a taxiközlekedés hogyan illeszkedik Budapest turisztikai kínálatába. A főváros külföldi vendégeinek turisztikai tevékenységét feltáró korábbi vizsgálatokból mindössze arra kaphattunk választ, hogy a megkérdezettek mekkora aránya vette igénybe a taxiközlekedés nyújtotta helyváltoztatási lehetőségeket, és részükről milyen elégedettségi mutatókkal írható le ez a szolgáltatás (Ligeti 1999). A jelen kutatás újdonsága abban rejlik, hogy nem annyira a kereslet, mint inkább a szolgáltató oldaláról, a lehető legkomplexebb módon kívánja megközelíteni a problémát. 2. Kutatási előzmények Az elmúlt évszázadban a közlekedési eszközök technológiai fejlődésének, az emberek életmódbeli változásainak, a szabadidő-eltöltés sajátos formái kialakulásának következtében a közlekedés és a turizmus egyre jobban összefonódott (Erdősi 2005, Tiner 1998b). A két ágazat egyre szorosabb kapcsolatára a tudományos élet is felfigyelt, főként a geográfia, a turizmus-, valamint a közlekedéstudományban tevékenykedő kutatók körében kapott egyre nagyobb hangsúlyt a két terület kutatása (McIntosch Goeldner 1995, Michalkó 2004, Mill Morrison 1992, Sessa 1983). A témával kapcsolatos tudományos munkák több aspektusból közelítik meg a személyszállítás és a turizmus viszonyát, de összességében elmondható, hogy ma már a legtöbb általános turizmustudományi műben helyet kap a közlekedés szerepkörének hangsúlyozása. A taxik jelentőségével, a turizmusban betöltött szerepének vizsgálatával kapcsolatban azonban még nem született átfogó értékelés, a kutatók csak felszínesen érintették a témát. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 37
A kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi és hazai tudományos munkák alapvető jellemzője, hogy elsősorban a városi közlekedés általános sajátosságainak feltárására helyezik a hangsúlyt, ezen belül a tömegközlekedés változó szerepkörének bemutatására, valamint a privát személygépkocsi-állomány növekedése által generált problémákra fókuszálnak, a taxi kérdésköre leginkább a járművek modernizálódása kapcsán jelenik meg (Boniface Cooper 1994, Page 1994, Prideaux 1999, Tiner 1995). A nemzetközi turisztikai kutatásokat áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy mindössze néhány publikáció foglalkozik konkrétan a turizmus és a taxi kapcsolatával. Waryszak és King (2000) tanulmánya miközben a taxik turizmusban betöltött szerepkörének változására koncentrál az ausztrál Victoria állam példáján keresztül mutatja be a kérdéskört. A taxiközlekedés fontosságát emeli ki Turton (1992) értekezése, amelyben arra mutat rá, hogy a taxik jelentős szerepet játszanak a városi közlekedésben, mivel azok a legalkalmasabbak a rövid, belvárosi utak megtételére, bevásárlásra, az üzleti ügyek elintézésére, valamint egyes esetekben a tömegközlekedési eszközök elérésére. A tanulmány nagy hangsúlyt helyez az úgynevezett informális taxik, valamint a nem motorizált közlekedési eszközök (például riksa, tuk-tuk) jelentőségének kiemelésére, különösen a fejlődő országok nagyvárosaiban, mivel e területeken a tömegközlekedés az esetek többségében alacsony színvonalú. A kutatási előzmények között kell megemlítenünk mindazokat az alternatív közlekedési lehetőségeket, amelyeket az európai nagyvárosok kínálnak (például a berlini velotaxi), és amelyek sokkal inkább az élmények iránti igényből, mintsem a valós lokális mobilitási kényszerből fakadnak (Sistenich Zanger 1998). 3. Kutatási módszerek A 2006 februárjában záródó kutatás két fázisból állt. Az elsőben egy desk jellegű vizsgálat során képet alkottunk a taxiközlekedés minőségi és mennyiségi mutatóiról, annak turisztikai célú hasznosításáról, illetve igénybevételéről. Ennek keretében az alábbi vizsgálatokat végeztük el: a taxiközlekedéssel összefüggésbe hozható hazai és nemzetközi publikációk témaspecifikus elemzése, a Magyarországra/Budapestre érkező külföldiek utazási szokásait, elégedettségét vizsgáló adatbázisok másodelemzése, az internetes turisztikai portálok tartalomelemzése, a történelemtudományi munkák és források elemzése, 38 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalához tartozó Fogyasztóvédelmi Felügyelőség irattárának, az ott elhelyezett vizsgálati jegyzőkönyveknek az áttekintése, a magyarországi napi sajtóban tetten érhető, taxis vonatkozású (különösen a vendégek és a szolgáltató viszonyát taglaló) írások elemzése. A második fázisban került sor az empirikus vizsgálatokra, amelynek során: 321 budapesti taxissal készítettünk személyes interjút, amelyhez egy tíz kérdésből álló standard kérdőívet használtunk, a budapesti szállodák közvetlen közelében, illetve környékén várakozó taxik utasfelvételi magatartását, valamint a szállodák recepciójának taxirendelési szokásait vizsgáltuk, a pályaudvarokon a külföldi vendégeket leszólító taxisok magatartását figyeltük meg, kísérletet folytattunk a taxi idegen nyelvű, diszpécseren keresztül történő megrendelése tárgyában. 4. Vizsgálati eredmények Budapest taxiközlekedésének sajátosságai közé tartozik, hogy a tömegközlekedés mellett kiegészítő szerepet játszik a turisták helyváltoztató mozgásában, nem tesz különbséget a szolgáltatást igénybe vevő piaci szegmensek között, általában ugyanazt a kínálatot jeleníti meg a helyi társadalom és a főváros vendégei számára. A szolgáltatás igénybevétele számos, az újságírók által előszeretetel felnagyított kockázattal jár. Önmagában az a tény, hogy Budapest egyik legnagyobb múlttal rendelkező taxivállalatának marketingkommunikációjában központi helyet foglal el a Meglepetések helyett üzenet, azt sugallja, hogy a külföldi állampolgárok is ki vannak téve a tisztességtelen taxisofőrök visszaéléseinek. Ennek a minimalizálása Budapest elemi érdeke. A szakirodalom áttekintését meghaladó szekunder kutatások során megállapítást nyert, hogy a budapesti taxizás történetében már a két világháború között jelen voltak a turizmus szolgálata érdekében tett lépések, ebben a tekintetben a korszak vezetői különösen a képzés szerepét tartották kiemelkedőnek (Nagy Szabó 1977). A szocializmus korának taxiszolgáltatásában is tetten lehetett érni a turizmus szerepét, ez a nagyrendezvényekre érkező külföldiek mobilitási igényeinek kielégítésén túlmenően a városnézési programok biztosításában öltött testet (Keresztes 1978). A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából lefolytatott, küldőországokkal kapcsolatos vizsgálatokban vagy a korábban a Budapesti Turisztikai Hivatal közreműködésével lebonyolított, úgynevezett FECTO kutatásban a külföldiek taxizásával kapcsolatos kérdések periférikus szerepet
Az európai turistavárosok internetes portáljainak információ tartalma 1. táblázat Megfigyelési szempont Elemszám Turistaváros portálja összesen 63 Ebből: Nem működik 6 Kizárólag a helyiek által használt nyelven olvasható 10 Tömegközlekedésről szóló információt is kínál 24 Taxiszolgáltatásról szóló információt is kínál 32 Ebből: Alapinformációt kínál a taxiszolgáltatásról 21 Az alapinformáción túlmenően a taxiszolgáltatás árait is megjeleníti 1 A taxiszolgáltatással kapcsolatban komplex információhalmazt ad közre 10 Forrás: www.europeancitiestourism.org kaptak, így azok érdemi elemzésére nem kerülhetett sor. A magyarországi sajtóelemzés azonban rámutatott, hogy az egy-egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során napvilágra kerülő visszaélések, a külföldiek által különösen a nyári főszezonban tapasztalt negatív jelenségek könnyen a nyomtatott média középpontjába állítják a főváros taxiszolgáltatását, így egy-egy renitens taxisofőr az egész szakmára érvényes, végső soron Budapest turisztikai imázsát romboló előítéleteket generálhat. Budapest idegen nyelven is elérhető turisztikai honlapja illeszkedik az európai fővárosok hasonló internetes információhordozóihoz. Annak ellenére, hogy a taxival kapcsolatban nem áll külön link az érdeklődők rendelkezésére, Budapest turisztikai honlapja minden olyan lényegi információt tartalmaz, amely elégséges az előzetesen tájékozódni óhajtó vendégek igényeinek kielégítéséhez (1. táblázat). A díjszabás, az egyes taxitársaságok telefonon való elérhetősége, a taxigépkocsik felismerése, a számlaadási 1. ábra A Budapesten taxizó külföldiek tipikus úti céljai (N=321, az összes válaszadó százalékában) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Ferihegyi repülőtér Szálloda Turisztikai nevezetességek Étterem Keleti pályaudvar Nyugati pályaudvar Gyógyfürdő Déli pályaudvar Bevásárlóközpont Múzeum, kiállítás Színház, operaház Panzió Belgrád rakpart hajóállomás Cég, ahol üzleti ügyeket is tárgyal Örömlányok Sportrendezvény Népliget buszpályaudvar Nagykövetség, konzulátus Koncert Stadionok buszpályaudvar Strand, uszoda Magáningatlan Bank, pénzintézet Mozi Kínai piac Használtcikk piac (Ecseri út) Fodrászat, kozmetika Orvosi rendelő, kórház Ügyvédi iroda Rendőrség Egyéb Forrás: saját adatgyűjtés TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 39
A sofőrrel folytatott beszélgetés témái (N=321, az említések aránya az összes válaszadó százalékában) 2. ábra 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Látnivalók A tartózkodás vagy az utazás célja Szórakozási lehetőségek Vendéglátás Vásárlási lehetőség Magyar lányok Időjárás Közlekedés Sport Politika Hétköznapok Egyéb Forrás: saját adatgyűjtés kötelezettség mind-mind azon információk közé tartoznak, amelyeket a legtöbb európai főváros Budapesthez hasonló módon megjelenít. A taxisofőrök körében végzett vizsgálat szerint a Budapesten tartózkodó külföldiek telefonon taxitársaságtól rendelnek gyakrabban (87%) gépkocsit, míg a taxiállomásokon inkább az önálló fuvarozók szolgáltatásait (58,2%) veszik igénybe. A tipikus úti célok közül messze kiemelkedik a Ferihegyi repülőtér (82%) és a szállodák (81%) megközelítése, de a válaszadók 50% feletti arányban nevezték meg a turisztikai nevezetességeket (72%), az éttermeket (58%), a Keleti (55%) és a Nyugati (52%) pályaudvart mint a fuvarok végcélját. A külföldiek sajátos turisztikai magatartására mutat rá az a figyelemre méltó adat, hogy a tipikus úti célok 22%-a az örömlányokat fedi (1. ábra). Amennyiben az egyes városrészekben való mozgást elemezzük, megállapíthatjuk, hogy az V. (77%) és az I. (53%) kerületben elhelyezkedő objektumok képezik a külföldiek elsődleges úti céljait, ezen kívül a XIV., a VI. és a XI. kerületben találkozhatunk 10%-os látogatottságot meghaladó célállomásokkal. A külföldi fuvarok aránya a vizsgált területen dolgozó taxisofőrök körében akár napi, akár heti viszonylatban átlagosan 40%-ot tesz ki. Az önálló fuvarozók között magasabb a külföldi kereslet (48%) aránya, mint a taxitársasághoz tartozók (31%) esetében. A szolgáltatást igénybe vevők 90%-a német, 70%-a brit, 51%-a pedig olasz állampolgárságú. A sofőrök 50%-a a munkavégzéshez szükséges szinten megérteti magát a külföldiekkel, mindössze 3% nyilatkozott arról, hogy semmilyen idegen nyelven sem képes a kommunikációra. A zökkenőmentes beszélgetéshez szükséges nyelvtudással csak minden tizedik taxis rendelkezik. A használt idegen nyelvek között az angol vezet (85%), a német ismeretével csak a sofőrök fele rendelkezik. 40 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A taxisofőrök jelentős részt vállalnak Budapest nevezetességeinek bemutatásában. A külföldiekkel való beszélgetésben is ez a téma vezet (69%), sőt a válaszadók kétharmada nyilatkozott arról, előfordult már, hogy külföldi utasát városnézésre vitte, 16% esetében pedig ez rendszeres tevékenységnek számít (2. ábra). A külföldi utasok mintegy 30%-a nem ad borravalót a fuvarozónak, 40%-a szinte minden esetben elkéri a számlát, 18%-uk pedig a reklamálók közé tartozik. A klasszikus személyszállításon kívül igénybe veszik a taxisokat küldemények továbbítására, virág és ajándék vásárlására vagy éppen valamilyen aktuális rendezvényre szóló belépőjegy beszerzésére. A taxitársaságok diszpécserközpontjainak többségében általában nem okoz problémát az idegen nyelven történő telefonos kommunikáció, azonban annak színvonalában és a beszélt nyelvekben jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a külföldiek kiszolgálására berendezkedett társaságoknál mind a német, mind az angol nyelven való fuvarvállalásra és az azzal kapcsolatos kérdések kezelésére készen állnak, addig a többi cég esetében a német nyelv ismerete jóval alatta marad az angolénak. A kísérletet lebonyolító személyek három szempont szerint értékelték az egyes társaságokkal lefolytatott beszélgetést: az idegen nyelvű kommunikáció (értés, beszédkészség) minősége, az attitűd és az információközlés tartalma szerint. Mindegyik megfigyelési szempont kétfokozatú skálán szubjektív módon került minősítésre, így a könnyebb összehasonlítás kedvéért pozitív (+) és negatív (-) értékeléssel jellemeztük a kommunikációt. A pozitív (+) jel a kísérletet folytató elégedettségét, a negatív (-) az elégedetlenségét fejezte ki (2. táblázat).
A taxitársaságok idegen nyelvű kommunikációjának komplex értékelése Budapesten 2. táblázat Társaság Német nyelvű Angol nyelvű Nyelv Attitűd Információ Nyelv Attitűd Információ 1 - + + + + + 2 - - - + + + 3 - + - + + + 4 + - + + + + 5 - - - + + + 6 - - - + + + 7 - + - + + + 8 - - - - - - 9 + + + + + + 10 - + + + + + 11 + + + + - + Forrás: saját adatgyűjtés A kísérletben részt vevő tizenegy társaságból háromnál beszéltek németül és tíznél angolul. A nyelvtudás hiánya kedvezőtlen attitűdbeli magatartásformákat generált (például értelmetlen kapcsolgatás, a beszélgetés megszakítása). A külföldiek érdeklődése több esetben ösztönözte a társaságokat az előírt normáktól eltérő tarifa alkalmazásának kilátásba helyezésére. Budapest szállodáinak 45%-a ajánl fel vendégeinek úgynevezett hoteltaxi szolgáltatást. A hoteltaxi szolgáltatás a belvárosban vagy az ahhoz közel fekvő magasabb kategóriájú szállodákban fordul elő nagyobb valószínűséggel, a belvárostól távolabb, illetve alacsonyabb osztályba sorolás esetén kevesebb az esélye, hogy a vendégnek szervezett módon biztosít taxit a szálloda (3. táblázat). Több budapesti ötcsillagos szálloda előtt találkozhatunk a hotel neve alatt futó, illetve annak emblémájával ellátott taxival. Annak ellenére, hogy a megfigyelt hotelek kapcsán előfordulnak a taxitársaságokkal fennálló szerződéses viszonyok is, vélelmezhető, hogy a meglévő kapcsolatok többségét kevésbé kötött feltételek mellett tartják fenn. A fuvarvállalás szempontjából a pályaudvarok folyamatos és biztos kínálati piacot jelentenek az elsősorban onnan dolgozó taxisok számára. A vasúttal érkező külföldiek a szolgáltatásukat összetéveszthetetlen kommunikációs elemekkel, leginkább erőteljes ver balitással, leszólítással kínáló budapesti taxisofőrökkel találkozhatnak. Ebben a szegmensben sokkal inkább a rámenős, de nem feltétlenül tolakodó magatartás, mintsem a nyelvtudással alátámasztott szolgáltatás a jellemző. A pályaudvari leszólításban a társasághoz tartozó és az önálló fuvarozók egyaránt részt vesznek, az engedéllyel nem rendelkezők aránya elenyésző. A pályaudvari drosztok és az azokhoz közeli parkolók egyaránt kiindulási pontjait képezik a leszólítás útján szerzett külföldi fuvaroknak. Annak ellenére, hogy a taxiszolgáltatás a köztudatban a kardinális fogyasztóvédelmi kérdések közé tartozik, az utóbbi évek bejelentései alapján az összes fuvar becsült számát tekintetbe véve a külföldi panaszok száma elenyésző. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség adatai szerint az utóbbi öt évben (2001-2005) a budapesti taxiszolgáltatással kapcsolatban regisztrált 178 bejelentés 36%-a érkezett külföldiektől (4. táblázat). A budapesti taxisofőrök által a külföldiek sérelmére elkövetett visszaélések értékelése során megállapítást nyert, hogy a konkrét bejelentéseken keresztül vizsgált időszak (2003-2005) esetei kapcsán tipikus magatartásformák írhatók le. Ezeknek, a külföldiekkel szembeni deviáns viselkedésből fakadó eseteknek a száma ugyan meglehetősen alacsony, azonban áttekintésükből jól Hoteltaxi szolgáltatás Budapesten 3. táblázat Osztályba sorolás Forrás: www.travelport.hu Összes egység száma Hoteltaxi szolgáltatást nyújtó egységek száma Hoteltaxi szolgáltatást nyújtó egységek az összes százalékában 5 csillag 10 8 80% 4 csillag 38 23 61% 3 csillag 70 26 37% 2 csillag 4 1 25% 1 csillag 5 1 20% TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 41
4. táblázat A taxiszolgáltatással kapcsolatban tett fogyasztóvédelmi panaszok száma Budapesten Csoport 2001 2002 2003 2004 2005 Belföldiek 30 28 33 11 12 Külföldiek 19 13 13 8 11 Összesen 49 41 46 19 23 Forrás: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség körvonalazódnak azok az események, amelyek alapján elkészítettük az alábbi tipizálást. A vizsgáltba vont három év során a budapesti taxisofőrök visszaéléseivel kapcsolatban mindössze 32 külföldi tett bejelentést a fogyasztóvédelem területileg illetékes szervezeténél. A beadványok legnagyobb részében (47%) a külföldiek az ugyanazon útvonalon alkalmazott, eltérő összegű viteldíjat sérelmezték, de a nem a napszaknak megfelelő tarifa alkalmazása (37%) vagy a taxióra használaton kívül helyezése is (37%) is a kiemelt panaszok között szerepelt. A panaszosok körét tekintve nem lehet tipikus állampolgárságú áldozatról beszélni, tény azonban, hogy a 32 bejelentő között hat-hat német és amerikai, három osztrák, két-két svájci, izraeli és angol volt, a másik tizenegy, eltérő nemzetiségű mellett. A taxisofőrök által elkövetett visszaélések többsége azt a cél szolgálja, hogy az adott fuvar kapcsán, a szolgáltatásért jogosan járó, tehát a tarifának megfelelő díjon felül adómentes, extra jövedelemre tegyenek szert. Ennek érdekében a taxisok a legkülönbözőbb trükköket alkalmazzák, amelyek a figyelmetlen, nem elég óvatos külföldiek számára kivédhetetlenek. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség irattárában található jegyzőkönyvekből származó, alábbi esettanulmányaink az önkényes díjszabás és az összejátszás egy-egy tipikus esetét mutatják be (értelemszerűen bármilyen azonosítást lehetővé tévő információ nélkül): 2003-ban egy amerikai hölgy magyarországi rokonlátogatásból utazik haza kisgyermekével. Mivel a Népligeti buszpályaudvarról nincs közvetlen járat Ferihegyre, kénytelen taxiba ülni. Az állomáson ekkor két taxit találtam, közülük egyik vállalta a fuvart. Az elterjedt rémhírektől tartva, próbáltam az illetőnél információhoz jutni, hogy vajon milyen fuvardíjjal dolgozik, de sajnos a válaszadás elől elzárkózott. Így jóhiszeműen beszálltam az autóba. Sajnos a gyanúm be is igazolódott, hiszen a taxis számla nélkül 19 980 forintot számolt egy mindössze alig negyedórás fuvarért Mikor kérdeztem, mire ez a hihetetlen díjszabás, az úr közölte velem, hogy ez egy városon kívüli fuvar volt, és ilyenkor a visszautat is fizetnem kell Egy pici kisbabával az ölemben azonban nem nagyon volt alkalmam a vitatkozásra és minden nálam lévő forintot oda adva még egy üveg vízre sem maradt a babának keserűen kiszálltam. 42 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A panasz e-mailben érkezett a fogyasztóvédelemhez. Mivel a hölgy nem mellékelte a számlát, így érdemi intézkedésre a hatóság részéről nem kerülhetett sor. 2004-ben egy budapesti cég külföldi partnerének szállást foglal az egyik nagykörúti hotelben, de érkezésekor a taxis a foglalás ténye ellenére egy másik szállodába viszi..külföldi vendégünk számára szállást foglaltunk a hotelben. Erről az igazolást megkaptuk és a külföldi partnerünknek továbbítottuk. Az úr Budapestre megérkezve beült egy taxiba, és a sofőrnek megmutatta a visszaigazoláson szereplő hotel nevét és címét. Ezután a taxi vezetője mint utóbb megtudtuk elvitte vendégünket egy másik hotelbe. Az úr jelezte, hogy nem ilyen nevű hotelben foglalt neki a cégünk szállást, de ott az alkalmazottak azt mondták, hogy minden rendben van, ott van a foglalása. Másnap az eredeti hotelből telefonáltak hozzánk, hogy hol a vendégünk, mert nem érkezett meg, és a cégünk nem is mondta le a szállást. Ekkor kezdtem el nyomozni, és megtudtam, hogy a vendég megérkezett, csak másik hotelba vitték... A panaszt a magyar cég tette közvetlenül a fogyasztóvédelemnél. A hatóság azzal utasította el az eljárás lefolytatását, hogy a vállalatok ügyei a jogkörén kívül esnek. Összefoglalás Összefoglalóan megállapítható, hogy a budapesti taxiközlekedés igen szoros szimbiózisban áll a főváros nemzetközi turizmusával. Budapest turizmusáért és a területén zajló taxiszolgáltatásért felelős szakemberek professzionális módon igyekeznek ezt a közel százéves múltra visszatekintő együttműködést még eredményesebbé tenni. A fuvarokért zajló kiélezett versenyben a külföldiek sokkal könnyebben válnak a normákra fittyet hányó taxisofőrök áldozatául, mint a tapasztalataiknak köszönhetően óvatosabb belföldi utasok. A taxiszolgáltatás működési mechanizmusa hű tükre a főváros turisztikai szempontú biztonságának, Budapest társadalmi, gazdasági és széles értelemben vett kulturális fejlettségének. Mivel egyetlen nemkívánatos esemény is elegendő lehet a magyar főváros negatív imázsának kialakulásához, az érintett szervezetek
taxitársaságokkal való párbeszédének folytatására, a sofőrök szervezett nyelvi és kommunikációs tréningjének szorgalmazására, valamint a szakmán belüli társadalmi marketing mielőbbi beindítására teszünk javaslatot. Felhasznált irodalom BONIFACE, B. COOPER, C. 1994: Worldwide Destinations: the Geography of Travel and Tourism. Butterworth- Heinemann. Oxford. ERDŐSI F. 2005: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus Kiadó. Budapest Pécs. KERESZTES E. (szerk.) 1978: A kockás taxi 10 éve. Fővárosi Autótaxi Vállalat. Budapest. LIGETI Á. 1999: Eurocity felmérés Budapesten. Turizmus Bulletin. 3. 3. pp. 29-34. MCINTOSH, R. W. GOELDNER C. R. 1995: Tourism Principles, practices, philosophies. John Wiley and Sons Inc. New York. MICHALKÓ G. 2004: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. MILL, R. C. MORRISON, M. A. 1992: The Tourism System. Prentice-Hall International Inc. NAGY E. Szabó D. 1977: Budapest közlekedése tegnap, ma, holnap. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. PAGE, S. 1994: Transport for Tourism. Routledge, London. PRIDEAUX, B 1999: The role of the transport system in destination development. Tourism Management. 21. 1. pp. 53-63. PUCZKÓ L. RÁTZ T. (szerk.) 2003: Turizmus történelmi városokban: tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és Kutató Kkt. Budapest. SESSA, A. 1983: Elements of Tourism Economics. Catal, Roma. SISTENICH, F. ZANGER, C. 1998: Velotaxis auf dem Berliner Kurfürstendamm erlebnisorientierte Positionierung eines innerstädtischen Verkehrsmittel. Tourismus Journal. 2. 4. pp. 457-476. TINER T. 1995: Traffic Policy and Urban Sustainability in Budapest. Moravian Geographical Reports. 3. 1-2. pp. 30-43. TINER T. 1998a: Közlekedés. In: Beluszky P. - Kovács Z. (szerk.) Magyarország megyei kézikönyvei, Budapest 20/1. CEBA Kiadó. Budapest. p. 195-202. TINER T. 1998b: Helyzetjelentés a zsákutcából Budapesti példákkal. Földrajzi Értesítő. 47.1. pp. 71-87. TURTON, B. 1992: Urban Transport Patterns. In: Hoyle, R. D. Knowles, R. D. (eds): Modern Transport Geography. Belhaven Press. London. p. 51-67. WARYSZAK, R. KING, B. 2000: Tourist and Taxis: An Examination of the Tourism Transport Interface. Journal of Vacation Marketing. 6. 4. pp. 292-388. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 43