Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1
Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Infrastrukturális változások Rákosmentén a HEP elfogadása óta... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program és az Integrált Településfejlesztési Stratégia összefüggései... 9 1.1. Rákosmente Önkormányzatának Antiszegregációs Programja (AP)... 10 1.2 Értékeink, küldetésünk... 11 1.3 Településfejlesztési célok... 11 1.4 A célrendszer értékelése a HEP vonatkozásában... 12 1.5 Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 16 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 16 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása... 17 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 18 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 19 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet... 19 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció... 19 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások... 27 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 30 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete... 37 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 37 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 41 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal... 45 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 46 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 48 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)... 48 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége... 50 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 51 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 64 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 73 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 74 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége... 74 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)... 77 5.3 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 80 5.4 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)... 81 5.5 A nők szerepe a helyi közéletben... 81 5.6 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések... 82 5.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 84 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 85 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek)... 85 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete... 86 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 89 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen... 93 2
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 95 7. A fogyatékossággal élők helyzete, esélyegyenlősége... 96 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 96 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei... 99 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 100 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 109 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 110 8.1 A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal rendelkező civil szervezeteink... 110 8.2 Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása... 115 8.3 Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal kialakított partnerség... 115 8.4 Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége... 117 8.5 For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában... 118 9. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 119 9.1. A HEP IT részletei... 119 9.2. Az intézkedési területek részletes kifejtése... 121 9.3. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 150 9.4. Megvalósítás... 160 9.5. Elfogadás módja és dátuma... 163 3
1. Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013 júliusában megtartott ülésén a 252/2013. (VII. 11.) Kt. határozatával elfogadta Rákosmente Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programját a 2013-2018-ig terjedő időszakra (továbbiakban: HEP). Az esélyegyenlőségi törvény 31. (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek eleget téve, Rákosmente Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a Türr István Képző és Kutató Intézettel együttműködve elvégezte a HEP első két éves időszakot követő törvény szerinti felülvizsgálatát, melynek tapasztalatait jelen dokumentum tartalmazza. Az önkormányzat az elfogadott HEP-ben vállalta, hogy azt az összehangolja a település más dokumentumaival, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésével. Vállalta továbbá, hogy a HEP elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015. évi felülvizsgálata keretében a kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában megvalósult intézkedési tervekre, valamint azok kiegészítésére kerül sor. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A felülvizsgált Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (különösen a gyermekek, a nők, a romák, a mélyszegénységben élők, az idősek és a fogyatékossággal élők tekintetében) a kerület helyzetének elemzését, továbbá az esélyegyenlőség megerősítését célzó közép- és hosszú távú feladatok felülvizsgálatát, aktualizálását. Az Esélyegyenlőségi Program a helyzetfeltárás keretében a vizsgált célcsoportok vonatkozásában a kerületi jellemző problémákra, azok belső összefüggéseire nagy hangsúlyt helyez, ugyanakkor a beavatkozási irányok meghatározása és az intézkedési terv feladatainak tekintetében a kerületi önkormányzati hatáskörbe tartozó fő problémákra fókuszál. A Helyi Esélyegyenlőségi Program időarányos megvalósulását kétévente felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Jelen vizsgálat intervalluma a 2013. július 11-től 2015. június 30-ig terjedő időszak. A település bemutatása Rákosmente alapvető területi jellemzői Rákosmente 54,83 km 2 -vel a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete. A XVII. kerület egyes részei ugyanolyan magasan terülnek el, mint a Gellért-hegy. Ennek megfelelően kiváló a levegője, amit ipartelepek sem szennyeznek. 534 000 m 2 -nyi gondozott parkfelületével a középmezőnyben foglal helyet a kerületek között, de ha egyéb zöld területeit, szántóit, rétjeit és hegyeit nézzük, akkor akár Pest tüdejének is nevezhetnénk. A kerület továbbra is 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és Akadémiaújtelep. A kerület demográfiai ismérvei A 2011. évi népszámlálás idején 84 381 lakosa volt a kerületnek. Rákosmente területén a népességszám vonatkozásában az országos trendekkel ellentétes folyamat ment végbe az elmúlt két évtizedben, ugyanis a kerület lakosságszáma 1990 és 2011 között 16,6%-kal növekedett és azóta is folyamatos emelkedést mutat. 1990 és 2011 között 16,6%-kal növekedett a lakónépesség száma (72 317főről 84 381főre). A népszámlálást követően tovább nőtt a kerület lakossága, mely arra utal, hogy a népesség további emelkedése várható a kerületben (lakónépesség száma 2013 végén 87 356 fő). 4
Rákosmente lakosságszám szerinti jelentőségét jól mutatja, hogy ha önálló város lenne, akkor Magyarország 9. legnépesebb városának számítana. 1.1. számú táblázat: XVII. kerület Rákosmente lakónépessége az év végén Év Fő Változás az előző évhez képest 2007 84 229-2008 85 684 102% 2009 86 298 101% 2010 86 751 101% 2011 86 964 100% 2012 87 055 100% 2013 87 356 100% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A jövőbeli kilátásokat illetően a kerületben a lakosságszám további enyhe emelkedése várható, melynek felgyorsulása újabb lakások/lakótömbök felépítésével válik lehetségessé. A lakónépesség növekedését és az elvándorlás csökkenését az Önkormányzat munkahelyi övezet kialakítását célzó intézkedései befolyásolhatják. A 2013-ban elfogadott Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célcsoportok tekintetében megállapítható, hogy a nők és férfiak létszámarányában nem történt nagymértékű elmozdulás, szembetűnő azonban a 65 év feletti korosztály esetében a nők többsége, ami korrelál az országos tendenciákkal. Rákosmente lakosai között kiegyenlített arányban vannak jelen a nők és férfiak. 1.2. számú táblázat: Állandó népesség a XVII. kerületben (2013) Életkor fő % nők férfiak összesen nők férfiak SZUM 45 993 41 483 87476 53% 47% 0-2 évesek 0-14 éves 6 630 6 078 12 708 52% 48% 15-17 éves 1 176 1 241 2 417 49% 51% 18-59 éves 26 320 24 995 51 315 51% 49% 60-64 éves 3 543 2 847 6 390 55% 45% 65 év feletti 8 876 5 770 14 646 61% 39% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 0-59 éves korosztályban még a férfiak vannak többen, a 60 feletti korosztályban viszont olyan mértékben csökken a férfiak aránya, mely összességében a teljes lakónépességen belül a nemek arányát a nők javára változtatja meg. Mindezekből következik, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. 1.3. számú táblázat: Öregedési index Rákosmentén 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 12181 0,0% 2008 12352 12277 100,6% 2009 12915 12394 104,2% 2010 13331 12495 106,7% 5
1.3. számú táblázat: Öregedési index Rákosmentén 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2011 13699 12481 109,8% 2012 14161 12539 112,9% 2013 14646 12707 115,3% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index adatai alapján képet kaphatunk arról, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 év feletti fő jut. Rákosmentén az index értéke 100,6-109,8 % között mozog. Az elmúlt 10 év alatt kismértékű elmozdulások voltak a kerület tekintetében, legnagyobb mértékben a 60 év feletti korosztály aránya növekedett, kismértékben ugyan, de megelőzve a budapesti és az országos átlagot is. Ennek eredményeként a kerület tekintetében inkább kismértékű elöregedésről beszélhetünk, ami illeszkedik az országos tendenciákhoz. Az öregedési index emelkedik a kerületben: a településen több az idős, nyugdíjas korú ember. Ez a tény az utóbbi két évben szintén változatlan maradt annak ellenére, hogy nőtt a fiatal korosztály tagjainak száma is. A fenti tényt érdemes figyelembe venni a Program Intézkedési terveinek kialakításakor, hiszen mindkét korosztály kiemelt célcsoportot képez. 1.4. számú táblázat: Belföldi vándorlások XVII. kerület állandó jellegű odavándorlás Elvándorlás egyenleg 2008 1258 1134 124 2009 1016 1071-55 2010 1051 948 103 2011 1041 1031 10 2012 901 954-53 2013 959 876 83 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi bevándorlási egyenleg a 2009. és a 2011. évet kivéve pozitív, a kerület népességének növekedése a nagyszámú beköltözőnek köszönhető. Összességében elmondható, hogy a kerület vonzereje pozitív, a kerületben élő lakók (eddig) alacsony gyermekvállalási kedvét illetően a 2013-as esztendő új fejleményt hozott, amely az alábbi táblázatban is látszik. 1.5. számú táblázat: Természetes szaporodás mértéke a kerületben élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 840 933-93 2009 832 998-166 2010 771 1020-249 2011 732 1045-313 2012 756 1 017-261 2013 719 419 300 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
A Program megalkotása és elfogadása óta eltelt időszakban a meghatározott Intézkedési Tervekben lefektetett célcsoportok tekintetében számos olyan beruházás és projekt indult, amely pozitív irányba mozdította elő a stratégiai célok megvalósulását. Infrastrukturális változások Rákosmentén a HEP elfogadása óta Rákosmente Önkormányzata városfejlesztési célkitűzései elérésének érdekében tudatosan épít az önkormányzatok számára kiírt pályázati források elnyerésére. Ennek köszönhetően Rákosmente a fővárosi kerületek közül igen előkelő helyen áll a sikeres uniós és hazai pályázatok terén. Az elnyert összegeket az Önkormányzat többségében a kerületi emberek által használt infrastruktúra fejlesztésére, a lakókörnyezet minőségének javítására fordította a városvezetés, emellett pedig közösségépítő programok is szép számban megvalósultak. Közlekedési infrastruktúra Budapest belvárosától legtávolabb eső kerületünk a Jászberényi út Pesti út tengelyen, valamint az ezzel párhuzamos, de a vasút miatt nem átközlekedhető Keresztúri út útvonalon kapcsolódik a Főváros magjához. A városvezetés a peremkerületi elhelyezkedés miatt kiemelt figyelmet fordít a közösségi közlekedés, valamint alternatív közlekedésként a kerékpáros közlekedés szervezésére, fejlesztésére. Teljes hosszában elkészült a Fehér út Jászberényi út - Pesti út útvonalú rákoskeresztúri buszkorridor, amely fontos szerepet játszik a kerületközpont megközelíthetőségében, valamint Budapest belvárosa gyorsabban érhető el így. Kőbánya-Kispest és az Örs vezér téri metróvégállomások Rákosmentéről autóval átlagosan 15 percen belül elérhetőek, míg autóbusszal ez az idő átlagosan a 20 percet vesz igénybe. Ezekről a végállomásokról tovább utazva a belváros irányába az utazási idő közösségi közlekedés járművein átlagosan további 10 perccel nő meg, míg autóval forgalomtól függően ez az érték elérheti a 30 percet is. 2013-ban átadásra került a pesti úti buszsáv, melynek köszönhetően a jóval rövidebb idő alatt érhető el a 2-es és a 3-as számú metrókapcsolat. Ez a kerületben lakók számára pozitív változás, ugyanis a napi szintű ingázók aránya magas a kerületben. A BKK egyre több régi autóbuszt cserél le alacsonypadlós, környezetkímélő járművekre. A BKK buszbeszerzései nyomán a Rákosmentét érintő járatok nagy részén forgalomba álltak az új, környezetbarát és akadálymentes VOLVO járművek 1. 2014-ben Önkormányzatunk javaslatait figyelembe véve változott a kerületünkben közlekedő autóbuszjáratok menetrendje. 2014. év októberében beindult a Rákoscsabát feltáró két minibusz járat, melyek Rákoscsaba-újtelep, illetve Rákoscsaba vasútállomásokra hordják rá az utasokat. Továbbá a 195-ös busz nyomvonala módosult, amellyel így a kerületi lakosok közvetlenül, átszállás nélkül elérhetik a Maglódi úton található piacot és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetet. A 195-ös járat végállomása a Stadionok metróállomás. Az autóbuszos közlekedés mellett a vasúti elővárosi közlekedés is jelentős fejlődésen esett át: a kerületen áthaladó Budapest-Újszász- Szolnok vasútvonalon új, alacsonypadlós, akadálymentesített vonatok álltak forgalomba, és több esetben a megállók is megújultak. Az utóbbi években folyamatosan kiépültek a P+R parkolók helyi vasúti megállókban, melyek segítséget jelentenek a vasúti közlekedésben részt vevő kerületi lakosok számára. A közlekedési infrastruktúra tekintetében jelentős fejlődést hozott az átgondolt stratégia mentén kialakított hivatásforgalmi és rekreációs célokat egyaránt szolgáló rákosmenti kerékpárút-hálózat. Az Önkormányzat a megvalósult fejlesztések további bővítését szorgalmazza, hogy a már megépült kerékpárutakat bekapcsolja a szomszédos 1 http://www.bkk.hu/2014/04/uj-buszok-szallitjak-szombattol-a-peceli-es-rakosmenti-utasokat/ és http://www.bkk.hu/2014/10/jelentos-halozatbovites-rakosmenten-harom-uj-buszjaratot-inditunk-a-xvii-keruletben 7
kerületek és települések úthálózatába, valamint újabb B+R parkolók és a kerékpározáshoz kapcsolódó további létesítmények kialakítását tervezi. Sport és rekreáció A 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszak forrásai kiemelten támogatták a közösségi térhasználat funkcióit megvalósító beruházásokat, az elhanyagolt közterületek sorsának rendezését és a minőségi zöldfelületek kialakítását. Rákosmente Önkormányzata deklarált célként fogalmazta meg közterületeinek és zöldfelületeinek megújítását, mindezt a Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén c. projektjében végre is hajtotta. A Helyi Esélyegyelőségi Program elfogadása óta a kerületben számos olyan fejlesztés valósult meg, amely hozzájárult a lakosság életminőségének javulásához és az egészséges életmód elősegítéséhez. Ezen fejlesztési csomag részét képezi többek között a Népkert rehabilitációja: a terület zöldfelületeinek kialakítása, az akadálymentes közösségi funkciók (sétány, játszótér, kerékpáros és gördeszkás ügyességi pálya) megfelelő formában történő telepítése segíti a kerület lakosságát a szabadidő kulturált eltöltésében. A (közösségi) sportolási lehetőségeket és a sportélményt kerületünkben a már említett rákosmenti kerékpárút mellett több infrastrukturális beruházás is támogatta: a már meglevő Kaszáló utcai tornapark mellett több másik, ingyenesen használható közterületi kondipark is létrejött a Zrínyi, a Gyolcsrét és az Aranylúd utcában, sőt újabbak kialakítását is tervezi a városvezetés (Gózon Gyula utca) megújult a rákosligeti sportpálya világítása kisebb felújításon esett át az Újlak utcai uszoda épülete. A kifejezetten rekreációs fejlesztések tekintetében hangsúlyos szerepet kap a jövőben a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos infrastruktúra bővítése. Ezzel kapcsolatban az Önkormányzat társadalmi egyeztetéssel és szakértők bevonásával Állatbarát Rákosmente Koncepciót készít, mely tartalmazza a kerületi közösségi állattartási feltételek javítását, a megfelelő és biztonságos állattartásra felhívó kommunikációs akciótervet és egy helyi állatvédő közösség kialakításának tervezetét. Változások a foglalkoztatás területén Rákosmente vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a magánszféra a kerületben alapvetően kis és középvállalkozások formájában képviselteti magát és munkavállalói között legnagyobb számban kerületi szakképzett munkaerőt találhatunk. Ugyanakkor a helyi munkaerő-kínálat jelentősen meghaladja a helyi munkaerő szükségletet, így magas az ingázók aránya. Ebből a szempontból a kerületben az elmúlt 2 évben nagyobb változás nem ment végbe. Sajnálatos tény azonban, hogy az egyik kerületi nagyfoglalkoztató, az Egyesült Vegyiművek Zrt. Cinkotai úti telephelye 2014 februárjában megszűnt, a cég által alkalmazott 90 munkavállaló hónapokig nem kapott fizetést. Rákosmente Önkormányzata a megszűnt munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók számára jogi segítséget és anyagi támogatást nyújtott, további foglalkoztatásukat lehetőségeihez mérten elősegítette. Előrelépés, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a jövőben a Szárazhegyen létesítendő ipari park megvalósulása szempontjából kulcsfontosságú Fővárosi Településszerkezeti Tervet és a Fővárosi Rendezési Szabályzatot is. Ez a tervezet a terület besorolását már gazdasági övezetként tartja számon, így a jövőben alkalmas lehet munkahelyteremtő beruházásokra is. 8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program és az Integrált Településfejlesztési Stratégia összefüggései Rákosmente Önkormányzata a 2015-ben kidolgozás alatt álló új Integrált Településfejlesztési Stratégiájában az alábbi középtávú stratégiai célokat határozta meg, melyekhez további részcélok kapcsolódnak: 1. Energetikai megújítás és egészséges környezet kialakítása; 2. Közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése; 3. Identitás erősítése, közösségépítés, közbiztonság növelése; 4. Rákosmente közlekedési hálózatának fejlesztése; 5. Települési infrastruktúra fejlesztése; 6. Gazdaságfejlesztés. A HEP szempontjából lényeges részcélok ismertetése 1. Energetikai megújítás és egészséges környezet kialakítása Az itt megjelenő részcélok mindazon infrastrukturális és soft fejlesztések összessége, mely a modern kertváros településfejlesztési víziójából kiindulva szolgálják a Rákosmentén élő emberek életminőségének javítását. A fejlesztések érintik az épített és természetes környezetünk védelmére irányuló fejlesztéseket, a fiatalkori ismeretterjesztés fontosságát, mely a felülvizsgált program elfogadását követően az intézkedésekben is megjelenik. 2. Közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése A település népességmegtartó erejét, továbbá a helyben lakók egészségi és szociális helyzetét nagyban befolyásolja a Rákosmentén működő egészségügyi és szociális intézmények ellátási kapacitása, műszaki állapota. Jelen pillanatban kardinális kérdést képez a település életében a Bajcsy Zsilinszky Kórház tagintézményeként működő XVII. kerületi szakrendelő fejlesztése. Az Önkormányzat az előttünk álló költségvetési ciklusban kiemelt figyelmet kíván fordítani a területén működő egészségügyi alapellátó egységek, a szakrendelő, továbbá a közhivatali szolgáltatások mindenki számára elérhetővé tételére: különös tekintettel az ellátórendszer műszaki és tartalmi fejlesztésére, és az ellátó- és szolgáltató rendszerek komplex akadálymentesítésére. 3. Identitás erősítése, közösségépítés, közbiztonság növelése Rákosmente városvezetésének célja, hogy a kerületben élők biztonságérzetének tovább javítása. Erre figyelemmel számos olyan intézkedést és tájékoztató-felvilágosító kampányt tervez az Önkormányzat, mely felhívja a figyelmet az ilyen jellegű problémák felismerésére és kezelésük módjára. Cél továbbá, hogy olyan képzések és figyelemfelhívó akciók valósuljanak meg a kerületi nevelési-oktatási intézmények és társadalmi szervezetek részvételével, melyek fejlesztik az itt élők szociális gondolkodását és problémafelismerő-készségét. 4. Rákosmente közlekedési hálózatának fejlesztése Az elmúlt évek során a kerületi fejlesztések kiemelt területét képezték a közlekedési infrastruktúrát megújító beruházások. A jövőben az Önkormányzat olyan infrastrukturális beruházások megvalósítását tervezi, melyek a lakossági igényekhez illeszkedve javítják a különböző településrészek és más kerültek szolgáltató intézményeihez való hozzáférést, továbbá megfelelnek az akadálymentesítés XXI. századi követelményeinek, vagy bővítik az akadálymentes közlekedési eszközök szállítókapacitását. 9
5. Települési infrastruktúra fejlesztése A Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén projekt megvalósulását követően a kerületi önkormányzat célul tűzte ki a következő fejlesztési ciklusban a települési alközpontok megújítását, közösségi funkciók helyreállítását. 6. Gazdaságfejlesztés Régi törekvés az Önkormányzat részéről, hogy a kerületben új munkahelyeket teremtő beruházások valósuljanak meg, melyek javítják a helyben lakók munkavállalási feltételeit, szociális biztonságukat. 1.1. Rákosmente Önkormányzatának Antiszegregációs Programja (AP) Az AP célja Rákosmentén a területi szegregáció elkerülése, valamint az azonosított veszélyeztetett területek társadalmi felzárkóztatásának és biztonságérzetének fokozása. A Program nem csupán létező elkülönülés megszüntetését, hanem a szegregációt kiváltó folyamatok megváltoztatását is célul tűzi ki, összhangban a HEP intézkedéseivel. A tervek prioritásai az alábbiakban jelennek meg: korszerű, energiatakarékos megoldásokból fakadó üzemeltetési költségcsökkentés adósságkezelési segítségnyújtás, hiteltámogatás koncentrált, tematikus szociális programok a különféle önkormányzati programok, tervek és stratégiák intézkedési- és célrendszereinek összehangolása. Az AP az alábbi cselekvési tervekre bontható: Lakhatási programok o Önkormányzati lakások megújítása (az Önkormányzat tulajdonában lévő nagy mennyiségű (765 db) lakás esetében) o Lakhatási kiszolgáltatottság csökkentését támogató program o Panelprogram folytatása o Energiahatékonyság javítását segítő önkormányzati intézkedések o Társasházak pályázatsegítő támogatása Gazdasági programok o Lakások megfizethetőségének támogatása o Adósságkezelés segítése o Kedvezményes lakáshitel Szociális programok o Szociális programok veszélyeztetett területekre való koncentrálása o Képzési, átképzési segítségnyújtás és támogatás o Művelődési házak terület- és korosztály-specifikus programjai o Közszolgáltatások széleskörű elérhetőségének segítése A HEP megvalósulását támogató korábbi (és folytatandó) antiszegregációs kezdeményezések o A Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása (HEP IT I/1.) o A munkanélküliek munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása (HEP IT I/2.) o Érzékenyítő programok (HEP IT II/1.) o Szociális kalauz (HEP IT II/1.) o Visszatérés a munkaerőpiacra (HEP IT III/3) o Időskori programcsomag (HEP IT IV) o Közösség lámpásai (HEP IT V/1.) 10
1.2 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték! Rákosmente hosszú távú (15-20 éves) jövőképe: Rákosmente jövőképe a modern kertváros alapgondolatán keresztül foglalható össze a leginkább. A városfejlesztési elképzelések három pillér mentén csoportosíthatóak: a XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások megteremtése, a kertvárosi értékek megőrzése: o természeti értékek védelme, o a környezettudatos működés és o a biztonságos, rendezett település kialakítása. a helyi identitás, erős helyi közösségekre alapuló lakóközösség. Az elmúlt években a főváros központjával és más kerületrészekkel kialakult közlekedési kapcsolatok biztosítják az itt lakók számára a munkahelyi és szolgáltató övezetek kiszámítható és gyors megközelítését. A gazdaságfejlesztéshez szükséges adottságokat kihasználva a kerület ideális terepévé vált a további tőkebefektetéseknek: a gazdasági potenciál további erősödésére lehet számítani. Rákosmente hosszú távú célja regionális gazdasági szerepkörének erősítése, a Budapesten betöltött keleti kapu helyzetből adódó geopolitikai adottságok kiaknázása (M0-ás autóút, Liszt Ferenc nemzetközi reptér), célja továbbá, hogy a keleti agglomeráció erős gazdasági és szolgáltatási központjává váljon. Cél, hogy a megvalósuló fejlesztések, melyek segítik a XXI. századi infrastruktúra és a minőségi szolgáltatások elérését, ne terheljék túl Rákosmente környezetét, így rombolva a kertvárosi értékeket, vagy ne polarizálja a társadalmat a kerületben. Cél a pillérek közötti szinergia megvalósításához, a Helyi Esélyegyenlőségi Programban lefektetett intézkedések hozzájáruljanak. 1.3 Településfejlesztési célok A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, átfogó (15-20 éves) cél: Rákosmente hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: 1. Gazdasági szolgáltató központ szerepkör erősítése a. komplex gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, b. működőtőke-vonzás, c. Rákosmente gazdasági versenyképességének erősítése. 2. Az épületállomány minőségi fejlesztése a. közszolgáltatásoknak helyt adó épület-infrastruktúra bővítése, b. meglévő épületállomány állagának javítása, c. épületállomány energetikai korszerűsítése. 3. Közlekedési kapcsolatok erősítése, fejlesztése a. kerületen belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése, b. kerületen átmenő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, c. belváros elérhetőségi idejének csökkentése. 4. Társadalmi biztonság a. szociális beavatkozások a társadalmi leszakadás, az elszegényedés elkerülése érdekében; b. közbiztonság erősítése. 11
5. Minőségi és hozzáférhető szolgáltatáskínálat a közszolgáltatások területén a. turisztikai, sport és kulturális infrastruktúra fejlesztése; b. szolgáltatások minőségfejlesztése; c. Smart City koncepció megvalósítása. 6. Fenntartható környezet és városszerkezet a. településrészi alközpontok fejlesztése, b. környezettudatos várospolitika érvényesítése. 1.4 A célrendszer értékelése a HEP vonatkozásában A HEP tekintetében a felvázolt célrendszer komplex fejlesztési irányokat jelöl ki. 1. Gazdasági szolgáltató központ szerepkör erősítése A munkahelyteremtő és a működőtőkét vonzó beruházások nem csupán jogi és infrastrukturális, hanem humánerőforrás szempontból is igen komoly megalapozást igényelnek, hiszen a foglalkoztatók a beruházás megkezdése előtt mérlegelik a helyi adottságokat. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy az Önkormányzat a jövőben a rendelkezésre álló eszközeivel támogassa azon helyi munkavállalók (tovább)képzését, tudásmenedzsmentjét, akik a helyben megteremtett új álláshelyek szempontjából releváns képzettséggel rendelkeznek, vagy továbbképezhetőek. Az új munkahelyek létrejötte várhatóan emeli majd a térségben élők szociális biztonságát is. 2. Az épületállomány minőségi fejlesztése Az infrastrukturális beruházások révén várhatóan javulni fog a közintézmények elérhetősége, megközelíthetősége, ami a lakosság életminőségét és a helyi szolgáltatások színvonalát és ezáltal kihasználtságát is jelentősen javítja. 4. Társadalmi biztonság Az Önkormányzat a HEP-ben foglaltakat figyelembe véve vizsgálta felül a szociális juttatások formáiról alkotott helyi rendeletét. Emellett a továbbiakban is tervszerűen támogatja a lakosság számára elérhető közbiztonsági tematikájú ismeretterjesztő kampányokat, akciókat, és ehhez szervesen kapcsolódva a Rendőrség és a Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek munkáját. 5. Minőségi és hozzáférhető szolgáltatáskínálat a közszolgáltatások területén Rákosmente támogatja a mindenki által hozzáférhető és használható ügyintézési formák helyi szintű megvalósítását. 1.5 Jogszabályi háttér bemutatása 1.5.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján történik. A program elkészítésére és felülvizsgálata vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), 12
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nktv.) előírásaira. 1.5.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak. Szükség esetén kérhető az ebéd házhozszállítása is. Ez az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2013. július 1-től állami feladatnak minősül, tehát nem az Önkormányzat látja el. Saját intézményi keretek között működik a családsegítő központ, melynek keretében működik a közösségi pszichiátriai alapellátás; valamint a gyermekjóléti szolgálat, eleget téve a számukra előírt feladatnak. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását, valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását. 2013. január 1. napjától a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthoni ellátása állami feladattá vált. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ), gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, bölcsődei speciális csoport, bölcsődei játszócsoport), gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2010-ben elfogadta a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII.20.) számú rendeletét, amely 2015. február 28-án hatályon kívül helyezésre került az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra figyelemmel. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2015. március 1-től új alapokra helyezte a szociális ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat és megalkotta a szociális és gyermekjóléti ellátásokról 7/2015 (II.26.) számú önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy kerületünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) módosítása nyomán 2015-ben jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. A Szoctv. 47. -a szerint: (1) Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal a) az 50. (1) bekezdése szerinti alanyi közgyógyellátást, illetve az 50. (2) bekezdése szerinti normatív közgyógyellátást, és b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg. 13
A törvény 25. -a alapján 2015. március 1-től az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások igényelhetőek a Kormányhivatal Kerületi Hivatalánál illetve az Önkormányzatnál: (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - aa) időskorúak járadékát, ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, ad) a 41. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj); b) a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 2 A rendelet értelmében az Önkormányzat az alábbi támogatási formákat biztosítja: A Szociális ellátások települési támogatás jogcímen nyújtott formái: Pénzben nyújtott szociális ellátások: létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet* esetén nyújtott települési támogatás 12. Gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás: 13. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás *Rendkívüli élethelyzet különösen: 12. (2) a) a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében a családban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben csökkent, b) családtag kórházi kezelése, c) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermek megfelelő ellátását veszélyezteti, d) gyermek iskoláztatásával, óvodai, bölcsődei gondozásával összefüggő kiadások, e) a családnak bűncselekmény következtében pénz nélkül maradása, f) várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, h) elemi kár elhárítása, i) a gyermek családba való visszakerülése, j) akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, mely a háziorvos által dokumentált és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával igazolt gyógyszerköltség, k) a családot érintő olyan rendkívüli anyagi kiadás, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő, l) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a alatt igazolt egy főre jutó jövedelem, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő. 2 részlet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből. 14
Az Önkormányzat a fentiek mellett az alábbi természetbeni juttatásokat biztosítja a Rákosmentén élők számára: b) Természetben nyújtott szociális ellátások: lakhatási hozzájárulásként települési támogatás adható villanyáram-, víz-, gázfogyasztás költségeihez, távhőszolgáltatás-, csatornahasználat-, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez való támogatásként a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható települési támogatás szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon háztartások részére, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják. A támogatás október 15. napjától április 15. napjáig tartó fűtési szezonra vonatkozik. A fent részletezett támogatási formák mellett igényelhetőek az alábbi típusú szociális támogatási fajták is: Köztemetés (az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetése) Étkezéstérítési díjkedvezmény (Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján további étkezéstérítési díjkedvezmény állapíthat meg.) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások formái: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) értelmi sérültek nappali ellátása, e) nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja, f) időskorúak gondozóháza, g) értelmi sérültek átmeneti otthona, h) szenvedélybetegek nappali ellátása, i) pszichiátriai betegek nappali ellátása, j) közösségi pszichiátriai ellátás. A Képviselő-testület a Szoctv. 58/B. (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hozott létre. A Kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésében. A Kerekasztal ülései nyilvánosak. Rákosmente Önkormányzata megalkotta a többször módosított 43/1999. (VI.18.) számú rendeletét a szociális tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről. A rendelet a szociálisan rászoruló családok jól tanuló, vagy országos, illetve budapesti tanulmányi versenyt nyert gyermekeinek támogatására és a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására szolgál. 2015. június 1-től a fenti rendelet módosításának hatálybalépésétől számítva a jogosult tanulók a havi 7.200,- Ft vagy 4.300,- Ft összegű ösztöndíjat gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában kapják meg (öt havi juttatást egy összegben, szeptember illetve február hónapban). Helyi rendeletünk szabályozza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj megállapítását. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat kell megállapítani a Budapest Főváros XVII. kerületében lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok részére. A pályázók köre, valamint a pályázat benyújtásának határideje megegyezik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat aktuális fordulójához kiadott Általános Szerződési Feltételek -ben foglaltakkal. A pályázat nyerteseit az Önkormányzat az Általános Szerződési Feltételek -ben foglalt időtartamban, havi ösztöndíjban részesíti. 15
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata Rákosmente Önkormányzata alábbi dokumentumaival összhangban történt: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 296/2008. (VI.11.) Kt. határozatával jóváhagyott Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiája; 105/2015. (III. 19.) Kt. határozat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Településfejlesztési Koncepcióját és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját megalapozó vizsgálat és Rákosmente Településfejlesztési Koncepció fejlesztési iránya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 104/2015. (III. 19.) Kt. határozat alapján jóváhagyott Gazdasági Programja; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2009-2013 Modern Kertváros; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 90/2012. (III.22.) Kt. határozatának mellékletét képező Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 7/2015. (II. 26.) rendelete; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 48/2010. (XII.20.) rendelete a személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjainak megállapításáról; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 112/2011. (III.24.) Kt. határozatával elfogadott Helyi Sportfejlesztési Koncepciója; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 20/2010. (IV.27.) rendelete a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról; Budapest XVII. kerület Önkormányzata Rákosmente Közlekedésfejlesztési Akcióterve Start 17 Beindítjuk Rákosmentét! 2008-2020; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 4/2008. (I.23.) számú rendelete (2015.07.01-től: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015 (V.28) számú rendelete); Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia véleményeztetése során alkalmazandó partnerségi egyeztetés szabályairól; 16
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Budapest XVII. kerület 2013. Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 5/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete Budapest főváros rendezési szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17. KVSZ szóló 12/2014. (VI.30.) rendelete (KVSZ); Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT); Főváros Közgyűlésének 406/2003 (III.27.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Városfejlesztési Koncepciója. Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési Koncepció (767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott) Budapest Stratégia 2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiai munkarész (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 1. Rákos-patak Együttműködési megállapodás A Rákos-patak Együttműködési megállapodás tervezet célja, hogy az aláírók egységes célként tűzik ki maguk elé a településeiket érintő Rákos-patak környezetének ökoturisztikai fejlesztését. Végcél a terület integrált revitalizációjának, illetve a városszövet fejlődést generáló szerepének megvalósítása az alábbi preferenciasorrendet figyelembe véve: kerékpárút fejlesztés és ahhoz szükséges infrastrukturális beruházások, vízgazdálkodási fejlesztés, revitalizáció, renaturalizáció, rekreációs, közösségi és egyéb kiszolgáló funkciók telepítése, kulturális, szabadidő és oktatás célú fejlesztések a patak környezetében. Az Együttműködési Megállapodás a tervek szerint az alábbi felek közreműködésével valósulhat meg: Budapest Főváros Önkormányzata; Budapesti Közlekedési Központ; Szada Község Önkormányzata; Gödöllő Város Önkormányzata; Isaszeg Város Önkormányzata; Pécel Város Önkormányzata; Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata; Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata; Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Ecser Nagyközség Önkormányzata Maglód Város Önkormányzata. Az együttműködés kialakítása a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának ideje alatt is tervezési fázisban van. 2. Konzorciumi Együttműködési Megállapodás Támogatásban részesített projekt megvalósítására TÁMOP- 3.1.6-11/3/2011-0004 azonosító számú Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által 17
nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató együttnevelésének támogatása érdekében tárgyú pályázati felhívásra. Partnerek: Rákosmente Önkormányzata intézményei közül a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda voltak. Az intézmény vállalásai: eszközbeszerzés; műhelymunka, protokoll kidolgozás; eszközkölcsönzés; logopédiai terápiák IKT eszközökkel; Ayres terápia nyújtása; jó gyakorlatok fejlesztése és átadása; pedagógusok és szülők felkészítése eszközhasználatra; komplex életmód terápia; szülőknek beszélgető kör honlapon a fejlesztések nyilvánosságra hozása; együttműködések, hálózati munka. Konzorciumi Együttműködési Megállapodást aláíró partnerek: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó; Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye; Kőbányai Egyesített Bölcsődék. A záró beszámolót benyújtotta a pályázó (KLIK) 2014 júniusában (forrás: www.palyazat.gov.hu). 3. Együtt a fenntartható életmódért KMOP-3.3.4/A-10-2010-0049 projekt helyszíne a Közép- Magyarországi Régió Budapest illetve annak 4 szomszédos kerülete (VII., XIV., XVI., XVII. kerületek, valamint Tatárszentgyörgy Község). Rövidtávú cél a környezetbarát, alacsony energiaigényű közlekedési módok közül a kerékpározás népszerűsítése az óvodás és általános iskolás korosztály körében, és a környezettudatos szabadidőtöltés támogatása. Cél a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, valamint a csapvíz fogyasztásának ösztönzése. Hosszútávú cél a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése. 4. Nemzetiségi Önkormányzatokkal kötött Támogatási szerződések: minden évben nemzetiségi pályázatok kerülnek kiírásra, melynek keretében a kisebbségek pályázhatnak hagyományuk, kultúrájuk megőrzéséhez szükséges pénzeszközre. A pénzeszközöket Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az éves költségvetéséből biztosítja a nemzetiségek részére. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait. Rákosmente Önkormányzatával szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt eljárásra, szankció megállapítására nem került sor. 18
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, amely a hétköznapi élet jelensége lett. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottsági deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A 2011. évi felmérések szerint hazánkban minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, ebből 1,2 millió felett van a mélyszegénységben élő emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, addig napjainkban a gyermekeké vált azzá, így a legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, a kedvezőtlen jövedelmi- és eladósodott helyzetű családok, a munkanélküliek, a pályakezdők, a nagycsaládosok és a hajléktalansággal veszélyeztetett személyek. A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve a háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul. Legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, kiszorulás mind a tanulás, mind pedig a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi szolgáltatások területén. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik, de jellemző a fekete vagy szürkegazdaságban való munkavégzés; gyakori az idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi (pl. építkezés, költöztetés, takarítás) munkavégzés. A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, így az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből történő finanszírozására nincs lehetőségük. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ beszámolója szerint 2014-ben a segítséget kérő ügyfelek elsőrendű problémája nagyobb részben anyagi jellegű és a foglalkoztatással kapcsolatos volt, ami az előző évekhez képest jelentős növekedést mutatott. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen Nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 31742 29313 61055 632 2,0% 507 1,7% 1139 1,9% 2009 31722 29267 60989 1087 3,4% 1027 3,5% 2114 3,5% 2010 31572 29361 60933 1132 3,6% 1031 3,5% 2163 3,5% 2011 31498 29286 60784 1074 3,4% 1006 3,4% 2080 3,4% 2012 30545 28087 58632 1163 3,8% 1113 4,0% 2276 3,9% 2013 31039 29083 60122 1011 3,3% 911 3,1% 1922 3,2% Forrás: TeIR, nemzeti Munkaügyi Hivatal A fővárosnak az országos viszonylatban kiemelkedően kedvező munkaerő-piaci adottságai tükröződnek a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetételében is. Amellett, hogy Budapesten koncentrálódott a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező háztartások több mint ötöde, e háztartásoknak az összes fővárosi háztartáson belüli 65 %-os aránya meghaladta az országos, ezen belül a városi és a községi állapotot is. Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Munkaügyi Kirendeltség 2013 évi adatai alapján a rákosmenti regisztrált álláskeresők száma 1922 fő volt, amely jelentős csökkenést mutat az előző évekhez viszonyítva. A 19
nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 194 fő volt, mely a 2012-es évhez viszonyítva csökkenést mutat, viszont még így sem éri el a 2011-es és előző évek alacsony mutatóját. A munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskeresők iskolai végzettségéről elmondható, hogy mintegy negyedük legmagasabb iskolai végzettsége csupán általános iskolai végzettség, a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb része szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A népszámlálási adatok alapján a fővárosban a munkanélküliek aránya emelkedett, de itt a férfiak körében volt nagyobb mértékű változás. A nők esetében az aránynövekedés az öregségi nyugdíjkorhatár 55 évről 62 évre történő fokozatos emelésével magyarázható, míg a férfiak körében mért változás hátterében a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek, illetve a munkaviszony rokkantság címén való megszüntetésének beszűkülése állhat. A változások hatására az 55 és 59 éves férfiak körében az inaktív keresők aránya 33 %-ról 28 %-ra csökkent. A 60 és 64 év közöttiek körében is megnőtt a munka világában maradók aránya. A legalább 60 éves korosztály növekvő aktivitását nemcsak a nyugdíjkorhatár emelése befolyásolta, hanem a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj megállapítása nélkül vagy a nyugdíj mellett dolgozók kiszélesedő tábora is. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 1139 2114 2163 2080 2276 1922 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 26 14 38 31 52 43 % 2,3% 0,7% 1,8% 1,5% 2,3% 2,2% fő 119 196 193 178 283 212 % 10,4% 9,3% 8,9% 8,6% 12,4% 11,0% fő 168 292 251 229 229 159 % 14,7% 13,8% 11,6% 11,0% 10,1% 8,3% fő 184 320 329 300 285 223 % 16,2% 15,1% 15,2% 14,4% 12,5% 11,6% fő 142 263 282 295 282 258 % 12,5% 12,4% 13,0% 14,2% 12,4% 13,4% fő 130 259 277 270 269 221 % 11,4% 12,3% 12,8% 13,0% 11,8% 11,5% fő 120 221 219 227 222 204 % 10,5% 10,5% 10,1% 10,9% 9,8% 10,6% fő 156 340 304 269 292 214 % 13,7% 16,1% 14,1% 12,9% 12,8% 11,1% fő 90 203 254 270 337 330 % 7,9% 9,6% 11,7% 13,0% 14,8% 17,2% fő 4 6 16 11 25 58 % 0,4% 0,3% 0,7% 0,5% 1,1% 3,0% A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A közfoglalkoztatás szervezését a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Humán Csoportja látja el. 20