Tenki Csicsergő Óvoda Pedagógiai program OM: 203133 2017.
Tartalom I. Bevezető...4 II. Jogszabályi háttér...5 III. Intézményi adatok...6 IV. Tenk és az intézményi környezet rövid bemutatása...6 V. Az intézmény személyi és tárgyi feltételrendszere...8 VI. Gyermekkép-óvodakép... 10 VII. A nevelőtestület alapelvei... 12 VIII. Komplex Prevenciós Program... 17 1.A harmonikus személyiség fejlesztés... 18 2.Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése-prevenciója... 20 3. Az óvodai élet megszervezésének tevékenység formái - a program tartalma... 31 3.1 A mozgás... 31 3.2.Játék... 40 3.3.Kultúraátadás... 47 4. Óvodapedagógus feladatai... 62 5. Szervezeti és időkeretek... 65 IX. Mérés-értékelés rendszere... 66 X. Az Óvoda szakmai dokumentumai... 67 XI. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység... 68 XII. Inkluzív pedagógiai tevékenység kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek nevelése, fejlesztése... 71 XIII. Az óvoda kapcsolatrendszere... 78 Az óvoda és a család... 78 Óvoda és az iskola... 82 Az óvoda és egyéb közművelődési intézmények kapcsolata... 82 Az óvoda és egyéb közintézmények kapcsolata... 82 Az óvoda és a fenntartó kapcsolata... 83 XIV. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére-iskolába lépés feltételei... 83 XV. Legitimációs záradék... 86 XV. Melléklet... 87 2
3
I. Bevezető Meg kell tanulnunk a gyerek szemével látni és a fülével hallani Meg kell tanulnunk gyermek élményvilágának a szintjén beszélni, Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyerek hullámhosszára, Megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, S mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb mint a gyermekbe vetett bizalom, Az iránta érzett felelősség, melyből nyílt és derüs légkörben ésszerű szabályok között A gyermek felelőssége is kicsírázik. Mérei Ferenc A Tenki Csicsergő Óvodában a Komplex prevenciós óvodai program alapján, az óvoda egyéni arculatának megőrzésével folyik a nevelő-fejlesztő munka. Pedagógusaink fogékonyak az új értékekre és megpróbálnak megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Alapvető szempontjaink az elfogadás, a kivárás, valamint az egyéni sajátosságok és különbségek, az egyéni fejlődési tempó figyelembevétele. Meghatározónak tartjuk az óvónő modellszerepét, ezért nélkülözhetetlen, hogy minden itt dolgozó azonosulni tudjon pedagógiai koncepciónkkal, hogy szavaival, magatartásával követendő példát nyújtson a rábízott gyermekeknek. Szorosan együttműködünk a családokkal, megismerve igényeiket, elvárásaikat, egyenrangú nevelőtársi viszonyt, jó partnerkapcsolatot alakítunk ki. Óvodáinkban folyó nevelési munkánkra vonatkozó alapelvek: a gyermek személyiségének tiszteletben tartása; a személyiség egészének fejlesztése; készség- és képességfejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztése, életkornak és egyéni fejlettségi szintnek megfelelő, változatos oktatásinevelési módszerek alkalmazása; 4
az óvoda (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció) a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Ezért a családokkal egyenrangú nevelőtársi viszony, jó partneri kapcsolat megvalósítására törekszünk, melynek alapja a kölcsönös tiszteletadás, bizalom, segítségnyújtás; esélyegyenlőség biztosítása, a szociális körülményekből adódó hátrányok leküzdése; egymás elfogadása, tolerancia megjelenítése; pozitív attitűdök hangsúlyozása; a hagyományok ápolása. II. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet - a nemzetiség óvodai nevelés irányelve Az óvoda hatályos Alapító Okirata Porkolábné dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós Óvodai Program felhasználásával 5
III. Intézményi adatok Az óvoda hivatalos elnevezése: Tenki Csicsergő Óvoda OM. azonosító: 203133 Az óvoda pontos címe: 3359. Tenk, Szabadság út 18 Az óvoda telefonszáma 06-30-184-9950 Az óvoda e-mail címe: ovoda@tenk.hu Az óvodai csoportok száma: 2 Az óvoda befogadó képessége: 50 fő Az óvoda fenntartója: Tenk Község Önkormányzata A fenntartójának a címe: 3359 Tenk, Fő út 58. A fenntartó telefonszáma: 06 (36) 570-023, 06 (36) 470-033 IV. Tenk és az intézményi környezet rövid bemutatása Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km) és a települést átszelő 31-es számú főközlekedési út bekapcsolja a községet az ország vérkeringésébe. A településen található gyönyörű ősparkok, és a portákat, utakat elárasztó virágok jellemzik a település arculatát. A település lélekszáma 1200 fő körül mozog. Tenk első írásos említése 1310-ből származik, ekkor a település Thenky névalakban szerepelt. Valószínű a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt élelem és hadianyag- szállítási útvonal volt. A török kiűzése után a Szentmáriay család birtokolta a kiváló adottságokkal rendelkező területet. A minden oldalról nyitott jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végéig Buttler János (egri várkapitány) tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás a 18. század végén történt. Az 1780- as években már 369-en éltek a településen. A 19. században nagy szerepet játszottak Tenk - az-az Pusztatenk életében az itt élő nemesi családok. Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp- Szász családok. A település szerkezetét meghatározták a családok birtokai a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedése. Pusztatenk utolsó földesura a pazonyi Elekek 6
voltak. A falu 1947-ig Erdőtelekhez tartozott, ekkor alakult Tenk önálló településsé. (kb. 600 fő lakosa volt) A településen 1950-ben alakult meg a TSZ. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezése során teljesen átalakult a falukép. 1968-70-es években villamosították a községet, kiépítették a vezetékes ivóvizet. Tenk a rendszerváltás előtti negyven évben megőrizte feudális jellegét, az egykori kastélyokat, kúriákat alakították át iskolává, óvodává, községházává. A településen napjainkban négy kastély található. A volt Papp-Szász kúria épületében került kialakításra a Polgármesteri Hivatal. Az Elek kastély épületében hosszú éveken keresztül működött gyógynövény feldolgozó üzem. A cég tönkremente után a pazonyi Elek kastély ismét a család tulajdonába került. Németországban élő leszármazott vásárolta meg, és ma már a régi állapot szerint felújítva látható. Soldos kastély épületében működik az iskolás gyermekek étkeztetése és az alsós gyermekek délutáni ellátása. 1975 óta napjainkig is a Gyulay kastély épületében működik az óvoda. Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A rendszerváltás után a község első jelentős eredménye az önálló orvosi körzet megszerzése, amely egy nagyszerű fejlesztéssel, az 1993. október 17- én felavatott egészségügyi központtal vált teljessé, ahol helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is. A településen kiépült a gáz- és a telefonhálózat. A településen élők főleg kertészkedésből élnek, de néhány kisebb ipari üzem is munkát ad a községben élőknek (a Baromfi feldolgozóüzem és a Delta faipari cég). A foglalkoztatottság beszűkült, sok a munkanélküli, sokan élek a közmunka lehetőségével. Az alapfokú ellátás a településen megfelelő. A falu egy óvodával rendelkezik, melyet az önkormányzat működtet. A község egy általános iskolája, mely évfolyamonként egy-egy osztállyal működik, 2013-ban egyházi fenntartásúvá vált, de ez nem okozott gondot, mivel a lakosok többsége római katolikus vallású. Szakos ellátottság száz százalékos. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat működése a településen megfelelő, a jelzőrendszerben résztvevők kapcsolata jó. A település kulturális központja a faluház, mely 2001.ben megújult, megszépült és az óta is a faluszintű rendezvényeknek biztosít helyet. Pl. Idősek napja, Falu Mikulás, Márton napi vigasságok, Adventi rendezvények stb... A faluházban működik a könyvtár, mely az Egri Bródy Sándor fiók könyvtára, folyamatosan cserélődő könyvállománnyal. Az egészségügyi ellátás is biztosított településen, saját házi orvos áll rendelkezésére a betegeknek, aki végzettsége szerint gyermekgyógyász. A betegek gyógyulását segíti, hogy 7
gyógyszereiket helyben megvásárolhatják, mivel a szomszéd település fiókgyógyszertárat üzemeltet a faluban. V. Az intézmény személyi és tárgyi feltételrendszere Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítő alkalmazottak: munkakör / beosztás Fő intézményvezető 1 beosztott óvodapedagógus 3 dajka 2 pedagógiai asszisztens 1 Az óvodai alapellátásban és alapellátáson kívül közreműködő, a gyermekek egyéni fejlődési szükségleteit kielégítő/segítő egyéb szakemberek: munkakör Fenntartó alkalmazásában Szakszolgálat által biztosított logopédus 1 gyógypedagógus 1 pszichológus hitoktató 1 Intézményünkben a csoportszobák száma 2, a csoportok befogadó képessége 25-25 fő. Az óvoda régi kastély épület átalakítása után 1975-ben nyitotta meg kapuit. Alaposan át kellet alakítani az épületet, hogy az óvodások nevelésének megfeleljen. Az óvoda épülete régi, de a pályázati forrásokból, folyamatosan felújított karbantartott. Két csoport szoba van, de sajnos a 8
csoportoknak nincs külön öltöző és mosdó helysége, de jó szervezéssel a csoportok napi rendjének összehangolásával, a probléma megoldható. Az óvoda épületében található még iroda és raktár. Sajnos tornaszoba és fejlesztő szoba nincs, ezekre nagy szükség lenne. A tornafoglalkozásokra a csoportszobák átrendezésével tudunk helyet biztosítani. A fejlesztő foglalkozásokra az irodában különítettünk el megfelelő helyet. Pályázati pénzekből, korszerűsítettük az óvoda bútorzatát, hogy a gyermekek esztétikus, kényelmes környezetben tölthessék mindennapjaikat. A tárgyi feltételek jónak mondhatók, próbáljuk folyamatos eszközbővítésekkel, fejlesztő eszközök vásárlásával színesebbé tenni a gyermekek játék időben eltöltött idejüket. Az óvoda rendelkezik internet hozzáféréssel, számítógéppel, digitális táblával, projektorral. Legjobban ellátott a könyvállomány, a mesés, verses könyvek terén. Felújítások, dekorálások során arra törekszünk, hogy mind a berendezési tárgyakban, mind a játékeszközökben a természetes anyagok domináljanak. Igyekszünk otthonossá, gyermek közelivé tenni óvodásaink közvetlen környezetét. Régi épület adottságai miatt csoportszobáinkban nem egy oldalon vannak az ablakok, ezért nem tudunk kialakítani tereket, sarkakat. Nincs külön tornaszobánk ezért teret kell biztosítani a nagymozgásra. Gyermekeink számára szabadon hozzáférhetők: különböző vizuális eszközök pl: ollók, gyurma, festék, színes papír Csoportszobáinkban található: labda, elefánt talp,wesco elemek, stb. Betegszoba vagy elkülönítésre alkalmas helyiség nincs. Óvoda által biztosított használati eszközök tisztítását, mosását a konyhához tartozó mosókonyhában, oldjuk meg. A szabadban eltöltött idő színvonalát emeli a játszóterünk, ami 2008-ban újult meg és az óta a folyamatos karbantartásnak köszönhetően még mindig, szép és biztonságos. Udvarunk nem elkülönített, minden gyermek minden játékot használhat. Játékaink az eu szabványoknak megfelelnek. Van kettő homokozónk, három libikókánk, négy hintánk, egy csúszdánk, egy kötélmászókánk, egy álló egyensúlyozónk, és egy ülő egyensúlyozónk. Udvarunk tágas. lombos fákkal övezett, nagyrészt füvesített, egy része homokos, és egy terület térkővel borított. Virágágyásokat alakítottunk ki melyeket a gyermekekkel közösen gondozunk. Az udvaron található egy nagy alapterületű fából készült kerti filagória. Sok homokozó játékunk van, és a mozgást fejlesztő kerékpárok, rollerek, kismotorok, gólyalábak, labdák stb. Udvarunkon a játékok minden fajtáját tudják a gyermekek játszani. Részben biztosított a csoportszobákban megkezdett tevékenységek szabadban történő folytatása. Az udvar parkosítása, esztétikája megfelel a gyermeknevelési egészségnevelési szempontoknak. 9
Napsütötte és árnyékos részek ideális életteret nyújtanak az év nagy részében, s korrigálja az épület adta szűkös mozgáslehetőséget. Udvarunk felszerelése környezetbarát eszközökkel, fa játékokkal az elmúlt években elkezdődött és tervszerűen folytatható. VI. Gyermekkép-óvodakép Óvodáinkban folyó nevelési munkánkra vonatkozó alapelvek: a gyermek személyiségének tiszteletben tartása; a személyiség egészének fejlesztése; készség- és képességfejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztése, életkornak és egyéni fejlettségi szintnek megfelelő, változatos oktatásinevelési módszerek alkalmazása; az óvoda (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció) a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Ezért a családokkal egyenrangú nevelőtársi viszony, jó partneri kapcsolat megvalósítására törekszünk, melynek alapja a kölcsönös tiszteletadás, bizalom, segítségnyújtás; esélyegyenlőség biztosítása, a szociális körülményekből adódó hátrányok leküzdése; egymás elfogadása, tolerancia megjelenítése; pozitív attitűdök hangsúlyozása; a hagyományok ápolása. GYERMEKKÉPÜNK: Óvodáinkban a nevelés középpontjába a gyermeket állítjuk, felvállalva a 3-6 (7) éves gyermek fejlődésének támogatását és személyiségének fejlesztését. Ennek megfelelően az alábbi gyermekképben fogalmazzuk meg az általunk nevelt gyermekekről kialakított képünket: Az óvodáskorú gyermek aktív befogadója a világnak. Kíváncsi, érdeklődő az őt körülvevő világ és a társai iránt. Felfedez, kérdez felel, megfigyel, kipróbál, és folyamatosan tapasztal. 10
Óvodásaink szeretnek óvodába járni, és jól érzik magukat nálunk. Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vesznek részt az óvodai életben. Érzelmileg gazdagok, kiegyensúlyozottak (szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is), tele vannak önbizalommal. Figyelmesek, segítőkészek embertársaik iránt. Ragaszkodnak a körülöttük lévő felnőttekhez, társaikhoz, a másság természetes számukra elfogadják egymást. Szívesen teremtenek kapcsolatot felnőttel és gyermekkel egyaránt. El tudják fogadni, hogy vannak szabályok, amelyekhez bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell. Kreatív gondolkodás jellemzi őket. Vidámak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Kitartóak, önállóak. Testileg edzettek. Fontos számukra az örömteli mozgás, a szabad levegőn történő önfeledt szervezett tevékenység: játék, séta, kirándulás. Az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerik. Óvodai nevelésünk, pedagógiai módszereink segítik őket abban, hogy az életben eligazodó, talpraesett, egészségesen fejlődő személyiségű gyermekekké váljanak Önállóságuk, nyitottságuk, érdeklődésük, megszerzett ismereteik és képességeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket az iskolai életre. Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, és erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. ÓVODAKÉPÜNK: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó- 11
védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. VII. A nevelőtestület alapelvei 1.Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos ismeretekkel rendelkezik az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez Nevelő- fejlesztő munkáját az Óvodai nevelés országos alapprogramjára és az óvoda pedagógiai programjára alapozza. A célokat széles körű módszertani eszköztár alkalmazásával éri el. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Kihasználja a különböző tevékenységi formákban megvalósuló tanulási folyamatba a műveltségterületek közötti kapcsolódási lehetőségeket Képes építeni a gyermekek előzetes, más forrásból (család, bölcsőde) származó tudására, tapasztalataira. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. 12
Különböző problémahelyzetek biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Törekszik arra, hogy minél több lehetőséget biztosítson a gyerekeknek ismereteik változatos körülmények közötti alkalmazására, tapasztalatszerzésre Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók. Pedagógiai céljai összhangban vannak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb- rövidebb időszakokra tagolva (pl. éves ütemterv), tanulási- tanítási egységekre (pl. tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék- és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét, a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD- lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. 13
3. A tanulás támogatása Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal telt légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. Az önálló tapasztalatszerzéshez a játékhoz és egyéb tevékenységekhez az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Felismeri a gyermekek tanulási-, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagához viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére és autonómiájuk kibontakoztatására törekszik. 14
Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni. Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység. Az egész nap során harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus- megelőzés módszereit. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekeknek és a szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élménygazdag tevékenység, programok során. 15
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. Jól ismeri a tevékenységi formák általános fejlettségi mutatóit, mely az óvodáskor végére várhatóan jellemzi a gyermekeket. Saját feladatait képes ezek és a csoportjába tartozó gyermekek ismeretében pontosan és következetesen meghatározni. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. A gyerekek képességeinek, tudásának fejlődését első sorban folyamatos megfigyeléssel, elemzéssel és időszakosan az életkorhoz igazodó feladatok alkalmazásával követi nyomon. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, az önértékelésre. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni - értékelni, és ebből kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. 16
Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről és lehetőség szerint alkalmazza azokat. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. VIII. Komplex Prevenciós Program Óvodánk a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptálása mellett döntött. A Program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre (Óvodai nevelés országos alapprogramja, óvodaképgyermekkép) ötvözve azokat a korszerű fejlődés és nevelés lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel. A Komplex Prevenciós óvodai Program fejlődés és nevelés lélektani megalapozottsága révén feladatának tekinti - a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint: 17
A gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága: az érzelmi biztonság alapszükséglete az érzelemvezérelt megismerés az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. 1.A harmonikus személyiség fejlesztés Alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyermek-felnőtt és gyermek-gyermek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmas emberré váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modellhatása és a szoktatás révén. Az énkép önismeret - önértékelés fejlesztése, a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítések által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra (autonómok), hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. Új attitűdök, értékek, normák kialakítása. Alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait: egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció, (igénynívó) alakítása, a jól elvégzett "feladat" utáni megelégedettsé, mint jutalom - értékének alakítása, az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti - életkorban elvárható kontroll erősítése. 18
Az erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül: a jó-rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése - saját élet-helyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett - megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján keresztül. Az értelmi nevelés feladatai. A kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszere elsősorban a gondozás és a mozgás által valósul meg. E két tevékenység az egész óvodai életet átszövi. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata. Folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermekek komfortérzetét. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermek legalapvetőbb, természetes megnyilvánulási formája a mozgás is csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. Fő feladatunk: Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a gyermek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása. A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. 19
2.Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése-prevenciója A Komplex Prevenciós Óvodai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése 3-7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra A Komplex Prevenciós Óvodai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra épít A fejlesztés alapja: A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra fontos alapozni. A 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, - egyben az önmagunkról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképeződése. A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően lehet befolyásolni, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek énhatárainak - a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. 20
A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei szervesen illeszkedjen a nevelési programba, messzemenően építsen a gyermek érzelmi - belső motivációjára, lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos - következetes alkalmazást igényel, az óvoda egésznapos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen, alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve - módszerváltás, vagy a fejlesztés teljes elhagyása az ésszerű. A fejlesztő program Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Járás kis és nagy lépésekkel, különböző irányokba fordulással, változó szélességű sávok, vonalak között, különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával Futás különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással, változó szélességű sávok között, különböző tárgyak megkerülésével átugrásával, átlépésével. Ugrás "távolugrás" (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, "magasugrás", ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.), szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés. mélyugrás. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban különböző irányokba, majd irányváltoztatással különböző szélesség= és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka) 21
különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával Egyensúlygyakorlatok Állás: állás lábujjon - sarkon állás;állás fél lábon Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. Kúszás egyenes padon Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások Szem-kéz koordináció fejlesztése Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról. Babzsák csúsztatás két vonal közé. Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. Kugli-játék. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra stb. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. Függeszkedés: átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása). Épít.játékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel). Papírhajtogatás - papírfűzés, mintaalakítás. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig. Vágás, előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. Rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával), sablonok kiszínezése. Testséma fejlesztés A testrészek ismerete 22
Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy...). Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét az előzőek megismétlése csukott szemmel. Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása... Meghatározott testrészekre koncentrálás különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni. valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. A test személyi zónájának alakítása Az "oldaliság" tanítása színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon, különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. A test függőleges zónájának megtanítása: játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. Az előző gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható). állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. 23
térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások Fej fejfordítás és fejkörzés, csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel Csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. Törzs törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellsőközéptartásban tartott karokkal, a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. Karok karkörzés előre és hátra, karok helyzetének utánzása, oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés el.ször kis, majd nagy kör mentén, különböző karlengetések ritmusra, oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak a kéz ökölbe szorítása, az ujjak ide-oda mozgatása, 24
ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva Lábak a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, törzshajlítás bokafogással, szökdelés, ugrálás, szökdelés váltott lábbal, láblengetés. Lábak és lábujjak Sarokemelés és leengedés, a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, "pipálás", járás sarkon és lábujjhegyen, a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett, ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, törzshajlítás előre, hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, babzsák fölmarkolása lábujjal. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális (látás) fejlesztés 25
Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. A szem fixációs működésének erősítése: ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk). Egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10mp-ig. Vizuális zártság - egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? Rejtett figurák megtalálása Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először,... mi következik Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása Tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása... rajzos - képi - minták elrendezése (fekv. alak..., ül. alak..., álló..., járó...) sorminták rajzolása. Vizuális helyzet - pozíció felismertetése:(négymez.s tábla) (pl. matematika foglalkozáson a szimmetria) mágnestáblán a nevel. elhelyez egy alakzatot adott mez.be, a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni. Vizuális memória fejlesztése: Egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 26
A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása Formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel). Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása. Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó). Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása. (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve, pl. csak szín, vagy csak forma stb. kevesebb elemtől az összetettebb formákig.) Minták rajzolása, festése. Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés fejlesztése Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. Különböző formák, méretek alakítása minta után. Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el!" Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. az említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? milyen? mérete, formája, felülete, anyaga, stb. A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. 27
A térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: Rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével. A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával. A négy fő iránymező megismertetése az említett módon. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása. A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette. Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása A hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa, stb. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban, vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az "érzékelő zacskóból". Egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle inger modalitás átfordítását Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: 28
Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét "Figyeljünk a hangokra!" A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, "minek a hangja?"(társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában. Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát. Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is használható. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:a gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. A szem-kéz koordináció fejlesztése. Verbális fejlesztés A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkenő., kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha (testséma) testrészek:törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök,homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj,könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csíp., lábszár,lábfej,sarok, comb, hát, térd, (testséma) cselekvések:sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd,megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít,görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz,lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von,üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg, keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít,bukfencezik, csöppen, koppint, tapsol, kiabál, fütyül, 29