Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform projekt keretében
2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetelemzés 9 1. A zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat helyzetelemzése 9 1.1. A hazai zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat termelési jellemzői 9 1.2. A termékértékesítés jellemzői 10 1.3. A piac változásainak hatása a zöldség-gyümölcs termelő kisgazdaságokra 11 1.4. A zöldség-gyümölcs termelő szervezetek helyzetének értékelése 13 1.5. Az ágazat foglalkoztatási helyzetének, szakember ellátottságának értékelése 14 1.6. A gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai 16 2. A zöldség-gyümölcstermesztő ágazat fejlesztését célzó programok, intézkedések 17 2.1. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott fejlesztési prioritások 17 2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat nemzeti stratégiájában meghatározott fejlesztési irányok a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan 18 2.2.1. Az ágazat fejlesztési stratégiáját megalapozó SWOT analízis 18 III. A magyar zöldségágazat jövőképe 24 1. A SWOT analízis alapján megfogalmazott célkitűzések és azok megvalósítására irányuló intézkedések 26 1.1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek 32 1.2. Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek 32 1.3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenységek 33 1.4. Kutatás és kísérleti termelés 33 1.5. Képzési tevékenységtípusok, valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése 34 1.6. Válság-megelőzési és kezelési intézkedések a vonatkozó rendeletben szabályozottak szerint 34 1.7. Környezetvédelmi tevékenységtípusok 35 1.8. Kapcsolat a vidékfejlesztési politikával 35 2. A zöldségtermelő vállalkozások fejlesztésének területei, eszközei 36 2.1. Technikai, technológiai fejlesztések 36 2.1.1. A termesztéstechnológiák modernizálása, termelőeszközök korszerűsítése 36
2.1.2. Öntözéstechnológiai korszerűsítések 38 2.1.3. Korszerű növényvédelmi eljárások alkalmazása 41 2.1.4. Alternatív energiaforrások felhasználása 44 3. Termékminőség fejlesztése 45 3.1. Kutatás és fejlesztés 45 3.2. Integrált termelés, biotermék előállítás 45 3.3. Minőségszabályozás, minőségirányítás 45 3.4. Egyedi márka, védjegy 47 4. Oktatás, képzés 47 5. Szaktanácsadás 48 6. Szakmai együttműködések, termelői kapcsolatok erősítése 48 6.1. Szakmaközi szervezetek működésének erősítése 48 6.2. Termelő és értékesítő szervezetek fejlesztése 49 6.2.1. Központi támogatások 49 6.2.2. A működés racionalizálása 49 6.2.3. Másodlagos együttműködések kialakítása 50 6.2.4. Logisztikai fejlesztések 51 6.2.5. Kockázati tőke bevonása 51 IV. Kutatási stratégia 52 1. Biológiai alapok fenntartása, fejlesztése, géntérképezés 52 1.1. Zöldségnövények génforrásainak feltárása 52 1.2. Produkciós potenciál meghatározása 52 1.3. Diverzitás-vizsgálat 52 1.4. Génrezerváció 52 2. Fajtanemesítés, fajtaválaszték bővítése 52 2.1. Rezisztencianemesítés 52 2.2. Időjárási anomáliákkal szembeni fokozott ellenálló képességű fajták előállítása 53 2.3. Piacorientált nemesítési programok 53 3. Öntözés, integrált növényvédelem, biológiai növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás 53 3.1. Víztakarékos öntözési technológiák fejlesztése 53 3.2. Integrált növényvédelmi technológiák tökéletesítése, biológiai növényvédelem szerepének növelése 53 3.3. Környezetkímélő, fenntartható tápanyag-gazdálkodási rendszerek tökéletesítése 54 3.4. Tápanyag-utánpótlás élelmezés-egészségügyi vonatkozásainak kutatása 54 3.5. Termesztés szén-dioxiddal dúsított légtérben 54 3
4 4. Komplex növényház-technológiai fejlesztések 54 4.1. Alternatív energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése megújuló energiaforrásokra alapozva 54 4.2. Zöldséghajtatás inputanyag-felhasználásának optimalizálása 55 4.3. Zöldséghajtatás során keletkező hulladék anyagok kezelése, újrahasznosítása 55 4.4. Öntözővíz és tápoldatozó rendszerek optimalizálása, környezeti terhelés csökkentése 55 4.5. Költség hatékony kislégterű hajtatási rendszerek 55 5. Postharvest, logisztika, marketing, üzemgazdaságtan 56 5.1. Postharvest technológiák növényélettani és műszaki alapokon nyugvó fejlesztése környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontok figyelembe vételével 56 5.2. A zöldségtermeléshez kapcsolódó logisztikai rendszerek vizsgálata, termelő központú fejlesztése 56 5.3. A zöldségtermesztés versenyképességét és jövedelmezőségét szolgáló közgazdaságtani és marketingkutatások kivitelezése 56 5.4. TÉSZ-ek működésének optimalizálására, versenyképesség növelésére vonatkozó tanulmányok 57 6. Informatika, információszolgáltató rendszerek, eredetvédelem, nyomon követés 57 6.1. Piacorientált termelői információs hálózatok fejlesztése, kiépítése 57 6.2. Az élelmiszerbiztonságot és eredetvédelmet szolgáló nyomon követési rendszerek tökéletesítése, adaptációja a zöldségtermesztésben 58 7. Kutatás, oktatás, szaktanácsadás 59 7.1. Kutatás-fejlesztés-gyakorlati alkalmazás közötti kommunikációs rendszerek kidolgozása 59 7.2. Szakoktatás különböző szintjeinek összehangolása, fejlesztése, hatékonysági elemzések 59 7.3. Felnőttképzés (andragógia) kertészeti ágazattal kapcsolatos szervezése, kiépítése 59 7.4. Szaktanácsadói hálózatok fejlesztése 59 V. Kapcsolódási pontok más technológiai platformok tevékenységével 60
I. Bevezetés A Versenyképes Zöldségágazati Platform által kidolgozott Stratégia alapját képezte 1. A Magyar Agrárkamara által megrendelt AKI tanulmány (2009.) Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzáadott-értékű termékeket előállító ország leszünk? (szerkesztette: Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor) 2. Az Európai Unió regionális és agrárpolitikája (Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikája és főbb változásai; Dr. Bujáki Gábor, Dr. Puskás János) (Környezetvédelem és a Nemzeti Program; Dr. Ángyán József) 3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) 4. A rendelkezésünkre állt Az európai mezőgazdaságról és intelligens növekedésről szóló EU elnökségi konferencia az Európa 2020 Stratégia tükrében (Murcia). A konferenciát Madridban 2010. június 30-án tartották. Nagy örömünkre szolgált, hogy az Európai Bizottság képviselői többek között a 2010 őszén megjelenő Európai Kutatási és Innovációs Stratégiára hívták fel a figyelmet, bemutatva az uniós szinten működő technológiai platformokat. A konferencián elemzésre kerültek az intelligens növekedés kapcsán a mezőgazdaságra és vidéki területekre váró kihívások, továbbá a KAP ezen növekedéshez történő hozzájárulása. A Versenyképes Zöldségágazati Platform szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk az Európai Tanácson 2010. június 17-én elfogadott következtetéseket 5. A stratégiát (Európa 2020) minden közös szakpolitikának támogatnia kell, többek között a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának. A fenntartható, hatékony és versenyképes agrárágazat jelentős mértékben fog hozzájárulni az új stratégiához, a vidéki térségekben rejlő növekedési és foglalkoztatási potenciál miatt, a tisztességes verseny biztosítása mellett. Az Unió mezőgazdaságának így a zöldségágazatnak is a jövője új kezdeményezések és innovatív ötletek keresésén alapul. A világgazdasági válság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaárak, az erőforráshiány, az urbanizáció, valamint az árak változékonysága nyomán a K+F+I még nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a megoldások keresésében. 5
A környezet megóvása, a biológiai sokféleség megóvása, továbbá az öntözés fejlesztése alapvető szereppel bírnak. Fel kell készülni az egyre szélsőségesebb időjárás nyomán kialakuló extrém helyzetekre. A kutató- és technológiai intézetek, a mezőgazdasági vállalkozások, valamint a különböző technológiai platformok szoros összefogására van szükség véleményünk szerint. A mezőgazdaságot és természetesen benne a zöldségágazatot egyetlen ágazat sem tudja helyettesíteni. Uniós szinten a mezőgazdaság, erdészet és halászat 3,6 millió főt foglalkoztat, az élelmiszeripar 5 milliót. Ez az EU GDP-jének 4%-át, a foglalkoztatottak 6,8%- át jelenti. Az EU területének 80%-át a mezőgazdaság és az erdészet kezeli. Magyarországon a zöldségágazat kb. 80 ezer ha-on 1,7-1,9 millió tonna terméket állít elő 140-180 milliárd forint értékben (időjárástól függően). Ez EU tagországok között a középmezőnyben helyezkedünk el (11. hely). A fedett területünk (üvegház, fólia, gombaház) 5500-6000 ha között van. A fedett területeken termelik meg a teljes zöldségtermesztés 1/3-át. A szabadföldi termesztésben az iparnak szánt és a tömegzöldségeket termelik meg. A feldolgozóipar (hűtő, konzerv, szárító) itt van a VZP legnagyobb kapcsolódási felülete az Élelmiszer Platformmal kb. 700 ezer tonna nyersanyagot dolgoz fel kb. 38-40 milliárd forint értékben. A túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar fokozatosan, évről évre szűkíti a termékpalettáját. A termelők és a feldolgozók szoros együttműködésével (TÉSZ és feldolgozó) a technológiai színvonal és a termésátlagok számottevő javulásával lehet előrehaladni. Az áruházláncok a beszállítóiktól elvárják, hogy a zöldségféléket nagy mennyiségben, az év minden napján, jó minőségben, nyomott áron és előrecsomagolva szállítsák. Ma már a zöldségfélék 60%-a áruházláncokon keresztül kerül a fogyasztóhoz. A friss zöldségtermesztés túlnyomórészt családi gazdaságokban történik az áru koncentrálását a TÉSZ-ek végzik (az árutermelés 15-18%-át bonyolítják). A 2010 őszén megjelenő Európai Kutatási és Innovációs Stratégia a VZP számára is fontos lesz. A VZP tagszervezetei nagy reményekkel várják a 2011-ben nyilvánosságra kerülő Fenntartható Zöldgazdaság -ról szóló Közleményt is. A következő 50 évben több élelmiszert kell előállítani, mint az elmúlt előző tízezer év során. (Antonio Villaroel, 2010. június 30. Madrid). Figyelembe véve a korlátozott 6
erőforrásokat, a növekvő energiaigényt (2030-ig +55%) és más fontos szempontokat a technológiai fejlődés az egyetlen út. A Versenyképes Zöldségágazati Platform tagjai egyértelműen kiállnak azon véleményükkel kapcsolatban, hogy a szétaprózott birtokszerkezet, a termesztéstechnológia és az öntözés hiánya a versenyképességet rontja. A termálvízkincs a magyar zöldségtermesztés (hajtatás) fejlesztésének egyik tartaléka, a geotermikus energia hasznosításának a jelenlegi jogszabályi környezet azonban nem kedvez. A hazai zöldségtermesztési kutatások forrásait koncentrálni kell. Az elmúlt években kialakult gyakorlat, melyben konzorciumok jöttek létre egy-egy kutatási célra feltétlenül folytatandó. Itt feltétlenül ki kell emelni Spanyolország példáját, mellyel a spanyol agrárkutatásokat támogatják. A spanyol Tudományügyi és Innovációs Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) költségvetésének 12,5%-át agrárkutatásra fordítja. Azonban nem lehet csak az államra támaszkodni, a mezőgazdasági így a zöldségtermesztéssel, -forgalmazással, -feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak is támogatni kell a kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységet. A magyar zöldségágazatnak a magyar fogyasztók, az EU polgárait, a fejlődő országok egyre növekvő igényeit és a szomszédos országok fogyasztóinak igényeit is szolgálnia kell. Feltétlenül a figyelem központjában kell lenni a zöldségágazat munkahelyteremtő és vidékfejlesztésben betöltött szerepére is. Munkánk 2010-es folytatásában kihangsúlyozzuk azokat a területeket, melyekkel érdemes és feltétlenül kell foglalkozni. Reményeink szerint kialakulnak azok a fókuszpontok, melyek a jövőképet is meghatározzák. Kapcsolódó hivatalos honlapok: - Fenntartható Mezőgazdaság Technológiai Platform - www.agriculturasostenible.org - Tudományügyi és Innovációs Minisztérium (Spanyolország) - www.micinn.es - Nemzeti Kutatási Tanács 7
- www.csic.es - Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv - www.unicreditbank.hu/system - A versenyképesség javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban - www.bitesz.hu, AKI - Környezetvédelem és a Nemzeti Program - www.nakp.hu 8
II. Helyzetelemzés 1. A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI ÁGAZAT HELYZETELEMZÉSE 1.1. A hazai zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat termelési jellemzői Az EU-27 tagországok között Magyarország zöldségtermelésben a 11., gyümölcstermelés tekintetében a 9-10. helyen áll. Az ágazat elmúlt tíz éves árukibocsátásának átlagát figyelembe véve hazánk 2,6%-os részesedéssel bír az EU-27 teljes zöldség-gyümölcs termelésén belül. Termelésünkkel a nagy mediterrán tagállamokat követjük a rangsorban Portugáliával, Lengyelországgal, Hollandiával, Belgiummal és Romániával együtt. Ha az egy főre eső termelésünket hasonlítjuk össze, még előkelőbb helyet foglalunk el. A zöldség-gyümölcs ágazat elsődleges termékkibocsátása a mezőgazdasági termékek 12.2 %-át tette ki, melyen belül a zöldség : gyümölcs arány 70:30 %-ot mutatott. A zöldség-gyümölcs termeléssel hasznosított földterületek átlagos mérete jelenleg mintegy 155 ezer hektár, ami több mint 10 %-kal kisebb a tízéves átlaghoz viszonyítva. Ennek mintegy fele zöldség, fele gyümölcstermő terület. A területcsökkenést a termésátlagok javulása ellensúlyozta, így a termelt mennyiségek gyakorlatilag a 2,6 millió tonna körüli szinten maradtak. A zöldség-gyümölcs termelésünk szerkezete is jelentősen átalakult az elmúlt húsz évben, aminek vannak kedvező és kedvezőtlen oldalai is. Az egyik legnegatívabb trend, hogy a feldolgozóipari termékkör teljesen leszűkült és ma már szinte csak 5-6-féle termékből állítunk elő kereskedelmi mennyiségű készterméket. Ezek közül a meghatározóak a csemegekukorica, zöldborsó, ipari paradicsom, ipari alma és a meggy. Sajnos a friss piaci termékek között sem tudtak igazán új fajok kiemelkedni, sőt a káposztafélék és a gyökérzöldségek jelentősége sajnálatos módon nagyon lecsökkent. Ez az új termékek estében a hazai piaci ismeretlenséggel magyarázható, aminek következtében a piaci jelenlét megteremtéséhez szükséges mennyiség előállítása sem jelent gazdaságilag alternatívát a termelők számára, a többi terméknél viszont a termelés versenyképtelensége mutatkozik meg az európai versenytársakkal szemben. Ennek a törvényszerűségét talán csak a spárgatermelés felfutása cáfolhatja meg, ahol a szűk hazai piac ellenére, kifejezetten exportcélra egy jelentős termelői bázis alakult. Mindenesetre tény, hogy bármely termék meghonosításához legelőbb a hazai keresletet kell megteremteni, majd az így kialakult termelői bázis szélesítésével és a minőségi árualapok növelésével lehet exportpiaci lehetőségeket építeni. Azonban mindkettőhöz céltudatos és következetes marketingmunka szükséges, ami valljuk be őszintén egyelőre nem erőssége a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. Bár az elmúlt tíz évben a szabadföldi zöldségtermő területeink a 2001-2004. évi felfutást követően jelentősen csökkentek, összességében hasonló területen gazdálkodunk, de az országos termésátlagaink mintegy 12,9 %-kal emelkedtek, így a megtermelt árualap is 1,3 millió tonnára 9
emelkedett. A termésátlagok növekedését két tényező idézte elő, amelyek közül sajnos a technológiai fejlesztéseknek volt a kisebb szerepe, míg a termelésből kieső extenzív kistermelők indirekt javító hatásának a nagyobb. Az elmúlt 15 év zöldség-gyümölcs termelése 2,4 2,7 millió tonna között ingadozott, enyhe emelkedő trenddel. Az egyedüli probléma, hogy ezt az enyhe emelkedő tendenciát az alacsonyabb értékű szabadföldi zöldségtermesztés adta és nem az igazán perspektivikus zöldséghajtatás és intenzív gyümölcstermesztés, ahol mindkettőnél enyhe csökkenést figyelhetünk meg, bár sajnos az utóbbi néhány évben már a szabadföldi zöldségtermesztés trendje is megfordulni látszik. 1.2. A termékértékesítés jellemzői Fontos kérdés az előállított termékeink áruszerkezete, mely sajnos még mindig nem képes követni a gyorsan változó piaci igényeket, ezért rendszeresen előfordul, hogy az egyébként nagy tömegben meglévő árualapokkal sem tudjuk kielégíteni a jelentkező kül- és belpiaci keresletet. Ez egyrészt a keresett és az általunk kínált áru eltérő minőségi specifikációival, időzítésével, fajtájával és fogyasztói kiszerelésével, másrészt a koncentrált kínálat alacsony szintjével magyarázható. Az ágazat átlagos árumérlegében az export és a belföldi piacok közel 50-50 %-os részesedéssel szerepelnek, mely egy igen jó aránynak tekinthető. Bár az EU csatlakozást követően az import jelentősen emelkedett és átlagosan elérte a kivitelünk 60%-át, ennek ellenére külkereskedelmünk még mindig egy jelentős, 50 milliárd Ft körüli pozitív egyenleget mutat. Ez szintén egy jelentős pozitívum, főként, ha számba vesszük, hogy az újonnan csatlakozott EU tagállamok (EU-12) közül rajtunk kívül mindössze Lengyelország büszkélkedhet még pozitív zöldséggyümölcs külkereskedelmi mérleggel. Hagyományos exportpiacaink főként friss termékek esetében Németország, a Visegrádi országok és a Baltikum, melyekhez az utóbbi években jelentősen felzárkózott Románia, ahová az EU csatlakozásuk óta meggyőződésünk szerint lényegesen több termék kerül ki a hivatalos statisztikai adatoknál, mely forgalom legalizálása mindkét ország érdekeit szolgálná. A friss zöldség-gyümölcs jellemzően két úton jut el a termelőtől a fogyasztóig: A kisebb boltokba és a fogyasztói piacokra hagyományosan az egyéni termelőktől származó áru kerül (leginkább nagykereskedőkön és a Budapesti Nagybani Piacon keresztül, illetve kisebb részben közvetlen értékesítés is előfordul, főleg a fogyasztói piacokon). Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokba elsősorban a szervezett gazdáknak (TÉSZ-eknek) vagy a nagyobb volument előállító termelőknek van esélyük beszállítani. A kistermelők, ha egyáltalán bejutnak ide termékeik főleg nagykereskedőkön keresztül szállítanak a láncoknak. Az egyéni termelők legnagyobb részben a nagykereskedők és a nagybani piac felé értékesítenek (12, illetve 14%). A KSH 1681 zöldség- és gyümölcs nagykereskedőt tart számon, ezek közül a 10 legjelentősebb 1 milliárd árbevétel feletti cégek az összes hivatalosan hazai nagybani piacokon értékesített áru 80%-át forgalmazó Budapesti Nagybani Piacon 10
is árusít. Ebben természetesen benne van az import termékek mintegy 70%-a is, aminek innen történik az elosztása. Az egyéni termelők termésük 6%-át a harmadik szinten elhelyezkedő fogyasztói piacokon, 1,5%-át közvetlen export formájában értékesítik. A Gazdasági Versenyhivatal 2007 évi tanulmánya szerint a hazai zöldség-gyümölcs kereskedő szervezetek árbevételében kiemelt szerepet játszanak a nagyméretű kiskereskedelmi láncok. Több cég forgalmában a láncok részesedése eléri a 80-90%-ot. Néhány megkérdezett vállalatnál ez az arány alacsony, 20-30%, de ők sem mellőzhetik a kereskedelmi láncokban való megjelenést. A kereskedelmi csatornák arányai és az értékesítési irányok alapvetően nem változtak 2002-2004 óta. Közvetett adatok alapján úgy becsülhető, hogy a hazai értékesítésen belül a hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontláncokat magában foglaló modern kiskereskedelem részaránya 2007- re 50% fölé emelkedett, míg a hagyományos kiskereskedelemé (kis élelmiszerboltok, zöldségboltok, fogyasztói piacok) 47%-ra csökkent. 1.3. A piac változásainak hatása a zöldség- gyümölcs termelő kisgazdaságokra A kereskedelmi koncentráció egyik következménye a nagyméretű kereskedelem és a kisárutermelés közötti, a méretek különbözőségéből eredő konfliktusok felerősödése a mennyiség, a választék, a minőség és az ár, továbbá a tőkeerő, a logisztikai-informatikai rendszer és az innováció tekintetében. Világszerte és az EU-ban is megfigyelhető tendencia, hogy a kisárutermelők jelentős része elsősorban a piac-felügyeletre és piacszabályozásra irányuló állami eszközöktől várja a megoldást, az államon keresztül próbál hatni a kereskedelemre. Ezek az eszközök azonban csak egyedi esetek és egyes területek kezelésére és szabályozására képesek (például a monopolhelyzettel, az erőfölénnyel való visszaélés egyedi esetei). Ezek enyhíthetik ugyan a méretek különbözőségéből eredő problémákat, de alapvetően nem tudják megváltoztatni a kereskedelmi koncentráció tendenciáját, illetve a nagyméretű kereskedelem és a kisárutermelés közötti alapvető konfliktusokat. (Ennek ellenére a kis méretből eredő hátrányok piacfelügyeleti és piacszabályozási eszközökkel történő mérséklésének szükségessége nem kérdőjelezhető meg.) E felismerés hatására a kisárutermelők szemléletváltása, és ennek kertében az alkalmazkodás kerül előtérbe. A hazai zöldség-gyümölcs kisárutermelői szektorban a fő probléma az, hogy a kisárutermelők többsége nem hajlandó lemondani az önállóság egy részéről és kooperációkkal, társulásokkal növelni a gazdasági potenciált. Továbbra is külön-külön kívánják meghozni a termelési és értékesítési döntéseiket. Ennek a következő okai vannak: - A fekete és szürke szektor jelentős aránya csökkenti érdekeltségüket az alkalmazkodásban. 11
- Az állam nem ösztönzi hatékonyan a fekete szektor csökkenését és a termelői közös szervezeteken keresztül történő értékesítést, mert elsősorban az egymástól elszigetelt kisárutermelőket, és nem a beszállítást segítő termékpályás funkciókat támogatja. Így a TÉSZek jelentős része nem vagy alig lát el termékpályás funkciókat, inkább csak az állami támogatások szétosztását végzi. - A kisárutermelésre alapozott korszerű kooperáció és társulás hagyományainak hiánya. - A kisárutermelők nem, vagy nehezen tudják magukat túltenni azon az általuk negatívnak tartott pszichológiai hatáson, amit az önállóság egy részének elvesztése okoz. - A gazdák jelentős része nehezen fogadja be az újat, az innovációt. - Az integrációtól való félelem. Egy 2005-ben készült tanulmány szerint az egyéni gazdaságok 27%-nál az integrációtól való távolmaradás oka a szerveződésekkel kapcsolatos ellenérzés (Kapronczai et al. [2005]. Ilyen körülmények között azonban nem lehet jelentősen csökkenteni a konfliktusokat a nagyméretű kereskedelem és a kisárutermelés között. A hazai megoldás alapfeltétele a kisárutermelők szemléletének és stratégiai gondolkodásmódjának alapvető megváltozása. Ennek lényege: a kereskedelemre történő mutogatás és az állami eszközöktől remélt megváltó szerep helyett a kereskedelem koncentrációjához történő alkalmazkodás. Három alapvető stratégiai lehetőségük van. 2. Azt kell nézniük, hogy hol tudnak nagy mennyiségben szállítani, és ezeken a területeken termelési és értékesítési kooperációval, társulásokkal, továbbá a termékpályán szolgáltatási, logisztikai rendszerek, közvetítő szervezetek létrehozásával meg kell teremteniük a kínálati koncentráció és az azon alapuló versenyképes ár feltételeit. 3. A nagyméretű láncok, társulások, illetve nagy alapterületű kereskedelmi egységek kínálatában a nagy termelők között szabadon hagyott piaci rések, ahol kiegészítő szerepet tölthetnek be 4. A nagyméretű kereskedelmen kívüli réspiacok. Ide tartozik például a nagybani piac, a fogyasztói piacok, a társulásokhoz nem csatlakozott önálló kiskereskedők, kis szakboltok, a speciális, kisszériás termékek, illetve szakosodás réstermékekre, továbbá a kisárutermelők általi direkt fogyasztó értékesítési formák. Azonban azzal kell számolniuk, hogy a nagyméretű kereskedelmen kívüli, a fekete és szürke zónát is magában foglaló réspiacok aránya a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, továbbá a feketekereskedelemmel szembeni hatékonyabb állami fellépéssel párhuzamosan várhatóan csökkeni fog. A kis méretből eredő hátrányos helyzet miatt a zöldség-gyümölcs kisárutermelők saját erőfeszítései önmagukban nem elegendőek, versenyképességük növekedéséhez szükség van állami támogatási és 12
ösztönzési eszközökre. Az állami eszközöknek azonban csak kiegészítő szerepük van, mert ha a kisárutermelők stratégiai gondolkodásmódjának problémái nem oldódnak meg, akkor ezek hatástalanok. Ezért az állami támogatási és ösztönzési rendszert az alkalmazkodás és az innováció segítésére és kikényszerítésére, és ezen belül a termeltető és termékpályás funkciókat ellátó termelői közös szervezeteken keresztül történő értékesítés bővítésére, továbbá a nagy kereskedelmi láncok beszerzési rendszeréhez kapcsolható korszerű logisztikai centrumok-bázisok-körzetek elterjedésének segítésére kellene koncentrálni. A zöldség-gyümölcs kisárutermelés jövőjében döntő szerepe lesz e szféra stratégiájának és a kisárutermelési szektoron belüli, saját döntési hatáskörébe tartozó tényezők szerepének. Elhibázott stratégia és késve történő reagálás esetén a hazai zöldség-gyümölcs kisárutermelők többsége a koncentrációs folyamat egyik vesztese lehet. Ha ugyanis a kis- és törpebirtokon alapuló kisárutermelők nem csökkentik egymástól való elszigeteltségüket, akkor a legnagyobb részarányú piacon, a koncentrált, nagyméretű kereskedelemnél döntő többségük működés- és életképtelenné fog válni. 1.4. A zöldség-gyümölcs termelő szervezetek helyzetének értékelése A zöldség- és gyümölcspiac szabályozása az Európai Unióban jelentősen eltér más mezőgazdasági ágazatokétól. A zöldség- és gyümölcspiaci rendtartás piacszabályozási és támogatási rendszere, más közös rendtartástól eltérően a termelőket összefogó, centralizált szervezetekre épül. A zöldség- és gyümölcs közös piacot szabályozó 1234/2007/EK tanácsi rendelet értelmében a rendtartás alappillérei a zöldség-gyümölcstermelők által létrehozott termelői szervezetek (Producer Organisation (PO) és termelői csoportok (PG), magyarul Termelői Értékesítő Szervezetek TÉSZ), amik más mezőgazdasági ágazatban működő termelői összefogástól eltérően a zöldség- gyümölcs ágazatban piacszabályozó tevékenységet is ellátnak, ezzel egyszerűsítve az ágazathoz kapcsolódó közigazgatást és a piaci válság-megelőzési- és kezelési tevékenységek végrehajtását. Az Európai Unióban 1594 termelői szervezet és 266 termelői csoport működik, melyek mintegy 33%- át forgalmazzák az uniós zöldség-gyümölcs termékeknek. Hazánkban jelenleg 31 elismert termelői szervezet és 34 előzetesen elismert zöldség-gyümölcs termelői csoport van, akik piaci részesedése 20% körül alakul, mintegy 43 milliárd Ft nettó forgalmi értéket képviselve. A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének 1996-ban végrehajtott reformja óta a termelői szervezetek és működési programjaik a gyümölcs- és zöldségkínálat csoportosításának kulcsfontosságú elemei. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján is még mindig a termelői szervezetek a legeredményesebbek a nagymértékben koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncokkal való együttműködésben. 13
A gazdasági szükségszerűség és a nemzeti támogatás együttes hatására a 2005. év elejéig 100 db, 60 millió és 2 milliárd Ft közötti tagi árbevétellel rendelkező termelői szervezet alakult az országban. A számuk 2007-ben ugyan 60 alá csökkent, de ez elsősorban összeolvadásoknak volt betudható. A termelői bázis, a terület még növekedett is. Újabb szervezetek megalakulásával számuk ma 65. Az így integrált gyümölcsösök területe 22 ezer hektár, a zöldség felület pedig közel 13 ezer hektár. A termelői szervezetek 2005-ben 23,5 milliárd Ft értékű tagi árut (a nem tagi árbevétellel együtt 32,8 milliárd Ft.) forgalmaztak. 2007. évben pedig a tagi árbevétel már 29,6 milliárd Ft felett alakult (a nem tagi árbevétellel együtt 36,2 milliárd Ft volt). 2008-ban 10-20 %-os növekedéssel számolhatunk. A termelői szervezetek által integrált termelők száma 2004-ben meghaladta a 25 ezer főt. Bár a tagok száma 2007-ben 20 ezerre csökkent, ez nem befolyásolta a termelői szervezetek árbevételét. A korábban kisméretű termelői szervezetek döntő többsége 2008-ra versenyképes szerveződéssé erősödött. Egyes szervezetek tagi árbevétele meghaladja a 3,5 milliárd Ft-ot. A hazai zöldséggyümölcstermelés értékesítésének ma már mintegy 15 %-a termelői szervezeteken keresztül történik. A magyar zöldség-gyümölcs termelés stratégiájában továbbra is első helyen szerepel a termelői szervezetek megerősítése, hiszen rajtuk keresztül növelhető az ágazat technikai és technológiai színvonala, létrehozható az ágazati szaktanácsadás. A termelői szervezetek igényei alapján létrejöhet a piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés. Általuk erősíthető az őstermelői tevékenység sajnálatosan alacsony szintű átláthatósága és kialakítható az ágazatspecifikus marketingtevékenység. A termelői szervezetek megerősödése nem csak az egyre növekvő friss piac fejlődését segítené, hanem a jelenleg többségi külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar érdekeltségét is növelnék a magyar termékek iránt. 1.5. Az ágazat foglalkoztatási helyzetének, szakember ellátottságának értékelése A kertészet az intenzív termesztésben rejlő magasabb árbevételi lehetőségek és az ehhez társuló kézimunka-igény miatt a legjelentősebb munkahely-teremtő és vidékinépesség-megtartó ágazat az állattenyésztés mellett. Az AKI által vizsgált részmunkaidős kisgazdaságok átlagában a felhasznált saját munka 500-800 óra között változott hektáronként *pl. szabadföldi paradicsom 350-500, szabadföldi paprika 500-800, fűszerpaprika 600-700, vöröshagyma 400, uborka 800-1000, alma 350-500, őszibarack 700-800 óra/hektár, de a különösen kézimunka-igényes növényeknél (zöldséghajtatás, málna, gyógynövény-termesztés stb.) 6-7 ezer óra/ha is lehet+ (AKI tanulmány, 2008). A kertészeti ágazatok becsült kézimunkanap-igénye 49 millió nap/év, figyelembe véve a termesztés, tárolás, áruvá készítés teljes kézimunkanap-igényét. Miután a kertészeti termesztésben főleg a vegetációs időszakban folyik a munka eltekintve most a hajtatástól és a tárolással kapcsolatos munkáktól évi hat hónappal és havi 22 munkanappal számolva azt kapjuk, hogy a kertészet mintegy 340 ezer főnek biztosít fél éven keresztül munkalehetőséget. 14
Az országosan magas munkanélküliség ellenére problémát jelent a kertészeti termesztés magas kézimunka-szükségletének (növényápolási munkák, szedés, betakarítás) biztosítása a legális munkaügyi keretek, járulékterhek betartása mellett. A foglalkoztatási nehézségek, az idény- és alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek, a szociális segélyezés munkavállalást visszatartó ereje egyre kedvezőtlenebb helyzetet teremt, s ma már alig lehet mezőgazdasági munkást találni. (A magasabb fizetést viszont a termelési költség nem viseli el.) Az ellenőrzések során kiderült, hogy a kedvezőbb járulékfizetési kötelezettség miatt a foglalkoztatók a határozatlan idejű munkaviszonyt tömegesen alakították át alkalmi munkavállaló könyves foglalkoztatássá. A kertészeti munkák 70%-a szakmai alapvégzettségű munkaerővel (szakmunkással), kis betanítással elvégezhető. A jelenlegi gazdasági helyzet, főleg a vidéken élőket, alacsony képzettségűeket sújtja leginkább. Az ipari üzemek is először a vidékieket küldik el, mert költségtakarékosabb, ha a bejárást nem kell fizetni. Az egész mezőgazdaság, de elsősorban azon kertészeti kultúrák, melyek szakaszosan igényelnek nagy létszámú betanított munkást, teljes paradigmaváltásra van szükség a munkaerő szabályozást illetően. A mezőgazdaság összlétszámnak fogyatkozása mellett az egyes alágazatokban jelentős tudásszint emelkedés játszódik le. A mezőgazdaságban alkalmazott agrár- és kertészmérnökök létszáma is emelkedni fog, a számítások szerint évente közel 1000 fő újonnan belépő mérnökre lesz szükség. Ugyanakkor az egyetemekről évente közel 2000 fő pályakezdő lép ki mérnöki diplomával. Most tehát úgy tűnik, hogy mérnökökből jelentős túlkínálatra számíthatunk. Igaz, az agrármérnökök többségét már ma is a gazdasági szolgáltatás területén alkalmazzák, nagy szervezetekben épp úgy, mint szolgáltató mikro vállalkozásokban. A százezernyi családias vagy kollegiális vállalkozás eddig csak kis mértékben alkalmazott felsőfokú végzettségűeket, ha igen, akkor ezek főként a tulajdonosok voltak. A nemzedékváltással nő a gazdálkodó agrármérnökök száma. A következő tíz év alatt a mezőgazdaságban mintegy 16 ezer újonnan belépő szakmunkásra lesz igény. Ha a képzési kibocsátás jelenlegi szerkezete nem változik szakmunkásból hiány lesz, mégpedig tíz év alatt összességében több mint tízezer fő fog hiányozni. Az adatokból kitűnik, hogy a felső- és középfokú képzésből kikerülők létszámstruktúrája már ma is jelentős mértékben eltér a munkaerőpiac igényeitől, és a különbségek a jövőben még csak erősödni fognak, hacsak nem teszünk érte valamit egy új megközelítésű, területi gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humán erőforrás fejlesztési stratégia alapján. A legátfogóbb szerkezeti feszültség a mezőgazdaságban a foglalkozások jelentős körében a szakmunkások hiánya. 15
1.6. A gyümölcs- és zöldség termelés környezeti hatásai: Magyarország környezeti tényezői kiválóan alkalmasak a legjobb minőségű zöldség és gyümölcs előállításához. A mezőgazdasági termelő tevékenység során, illetve a termelői szervezetek tevékenysége során azt a célkitűzést kell szem előtt tartani, hogy a környezet terhelését csökkentsük, miközben azt a gazdasági növekedéstől elválasztjuk. A mezőgazdasági termelés környezetterhelése jórészt a termelés intenzitásának, koncentráltságának csökkenése, a környezet-károsító ráfordítások (vegyszerek) mérséklődése miatt nem számottevő. Veszélyt inkább a termelés túlzott szétaprózottsága, helyenként pedig a szakszerűtlen termelés és a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó agrotechnikai beavatkozások jelentenek. Néhol megfigyelhető a környezeti erőforrások túlzott használata, a környezettudatos gazdálkodás hiánya és az ebből származó környezeti problémák jelenléte is. A zöldség- és gyümölcstermesztés környezetre gyakorolt hatása az alábbiak szerint határozható meg: 1. Üvegházhatás: a termelés üvegházhatást súlyosbító tevékenységei a növényvédelem, az áruszállításból és az erőgépek alkalmazásából származó káros kibocsátások. 2. Természet és biodiverzitás: a természeti környezet sokféleségére a növényvédelem (gyomirtás, kártevőirtás során a hasznos szervezetek kiirtása), a műtrágyázás van a legnagyobb hatással. 3. Környezetünkre és egészségünkre a mezőgazdasági tevékenységek közül szintén a műtrágyázás, a kemikáliák túlzott használata van kihatással. A mezőgazdasági termelők felelősséggel tartoznak a társadalom többi tagjáért, ezért a megfelelő minőségű, vegyszermentes áru biztosítása, illetve a környezet védelme részben a termelői társadalmon is múlik. 4. Életminőség: a munkavállalók alapvető joga, hogy rendezett körülmények között dolgozhassanak. A termelői társadalom felelőssége, hogy munkavállalóit ne tegye ki fokozott veszélynek. Kapják meg a szükséges munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint a termeléshez kapcsolódó higiéniai és műszaki oktatásokat. 5. Természeti erőforrásaink védelmében a mezőgazdasági termelés szempontjából az alábbi fontossági sorrend állítható fel: talaj, víz, levegő, természetes környezet, vidék. Ezek fenntartható használatát, a növényvédelem és termesztés helyes gyakorlásával lehet megvalósítani, illetve a biológiai növényvédelem elterjesztésével lehet hatékonyabbá tenni. 6. Hulladéktermelődés: a veszélyes és egyéb hulladékok keletkezett mennyisége az elmúlt időszakban egyre nőtt. Problémát jelent az üres növényvédő szeres csomagolás, az elhasználódott fóliatakarás és öntözőcsövek szakszerű elhelyezése. Gondot okoz továbbá a zöldség-gyümölcs ágazatban az egyre kisebb kiszerelési egységek szükségessége miatt egyre nagyobb mennyiségben fölhasznált csomagolóanyagok hulladékként való megjelenése. Ezek 16
egyszer használatos anyagok, a többször használható göngyölegben még kevéssé megoldott az áruk értékesítése. 2. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCSTERMESZTŐ ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK 2.1. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott fejlesztési prioritások A 2007-2013 közötti programidőszakban az ÚMVP egyik fő fejlesztési prioritása a kertészeti ágazat, amit vidékfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai célokhoz való kapcsolódása indokol. Az ágazat export orientáltsága mellet, mint magas kézimunka igényes ágazat jövedelemforrást biztosít a vidéki lakosság jelentős részének. Az ágazat versenyképességének javítása és ezen keresztül piaci tevékenységének és népesség eltartó szerepének növelése érdekében a program a kertészeti termékek termelésének, a kezelési és feldolgozási technológiák fejlesztését, valamint a képzésiszaktanácsadási programok megvalósítását támogatja. A 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszak végéig a program pénzügyi keretéből az előzetes tervek alapján megközelítőleg 80-100 milliárd forint állhat rendelkezésre a kertészeti ágazat modernizálására. A források felhasználásának kiemelt célterületei a növény- és gombaházak korszerűsítése, a gyümölcsültetvények megújítása, az öntözés fejlesztése, a zöldség-gyümölcs feldolgozás bővítése valamint az energiagazdálkodás fejlesztése. A program a kertészet hozzáadott értékének növelését a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése intézkedéseken belül támogatja. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése intézkedés révén a kertészeti ágazat szereplői számára lehetőség nyílik - a termelés szerkezetének korszerűsítésére ( gyümölcs ültetvények telepítése alintézkedés), - a termékek minőségét javító új postharvest technológiák valamint alternatív energiatermelési technológiák adaptálására, fejlesztésére ( növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások illetve önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása alintézkedések), - a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek valamint információs és kommunikációs technológiák adaptálására (pl. GazdaNet Program alintézkedés). A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése intézkedésnek horizontális célja, hogy a mezőgazdasági, ezen belül a kertészeti üzemek megfeleljenek a fokozott fogyasztói, társadalmi és EU-s jogszabályokon alapuló elvárásoknak az élelmiszerminőség-és higiénia valamint a környezetvédelem területén. 17
A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése intézkedés az élelmiszer célú feldolgozást végző vállalkozások szerkezetátalakítására és technológiai-műszaki fejlesztésének (pl. tartósítás) megvalósítására; új, innovatív, a speciális fogyasztói igényeket kielégítő, minőségi termékek előállítására; valamint az élelmiszerbiztonság és higiénia fokozására irányuló fejlesztés végrehajtására biztosít forrást. Az ÚMVP első szakaszában, 2007-2008 években összesen hat, a kertészet számára meghatározó beruházási és szerkezetátalakítási jogcímet hirdetett meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezek a következők voltak: - Ültetvények korszerűsítése, telepítése (75/2007.(VII. 27) FVM rendelet) - Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése (26/2008. (III. 7.) FVM rend.) - Kertészet korszerűsítése (25/2008. (III. 7.) FVM rendelet) - Az öntözés, a melioráció, a területi vízgazdálkodás üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése (34/2008. (III. 27.) FVM rendelet) - Telephelyen belül történő energiaellátás megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése (38/2008. (III. 29.) FVM rendelet) - A mezőgazdasági termékek értéknövelése (47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet) 2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat nemzeti stratégiájában meghatározott fejlesztési irányok a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan 2.2.1. Az ágazat fejlesztési stratégiáját megalapozó SWOT analízis A stratégiai célok, feladatok helyes meghatározása érdekében készült el az ágazat és a termelő szervezetek stratégiai elemzését szolgáló SWOT analízist. Ez az elemzés röviden mutatja be azokat az előnyöket, hátrányokat, amelyek a termelői szerveződések jelenlegi helyzetéből következnek. Valamint felvázolja azokat a külső lehetőségeket és veszélyeket, amelyekkel a termelői szervezeteknek, saját tevékenységüktől függetlenül számolniuk kell. A SWOT analízis eredményeire alapozva kerültek meghatározásra a termelői szervezetek célkitűzései. A célkitűzés egy röviden megfogalmazott, a termelői szervezetek tevékenységére vonatkozó összefoglalás. A zöldség-gyümölcs ágazat és ezen belül is a termelői szervezetek erősségeit és gyengeségeit állítottuk szembe a környezet adta lehetőségekkel és veszélyekkel, majd a találkozási pontok alapján stratégiai akciókat fogalmaztak meg a stratégiaalkotók. 18
SWOT analízis ERŐSSÉGEK 1. Termesztési hagyomány, szakértelem, 2. Kedvező ökológiai-, klimatikus adottságok 3. Export piacok közelsége 4. Termál energia kincs 5. Feldolgozói technológia megléte, bővíthetősége 6. Logisztikai adottságok 7. Kiváló minőségű prémium termékek 8. Szakmai szervezetek megléte 9. Korszerű fajták és technológiák kínálata GYENGESÉGEK 1. Magas a feketegazdaság aránya 2. Kedvezőtlen adópolitika, őstermelői rendszer 3. Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége 4. Az öntözött termelés, a korszerű termesztő berendezések és technikák alacsony aránya miatt heterogén technológiai színvonal és hullámzó termésátlagok 5. Alacsony tőkeerő, versenyképesség és jövedelmezőség 6. A postharvest technológia és logisztikai hiányosságok miatt alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya 7. Szétaprózott termesztés, az árukoncentráció hiánya és az értékesítés szervezetlensége 8. Nagy méret és jövedelmezőségkülönbségek a termelők között 9. Megbízható információk, statisztika hiánya 10. Megfizethető beruházási hitelek hiánya 11. Általános árualaphiány 12. Gyenge marketingtevékenység 13. Multinacionális cégek erőfölénye 14. Árérzékeny fogyasztók 15. Környezeti infrastruktúra hiányosságai 16. Az ágazati kutatás és független szaktanácsadás hiánya 17. Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya 18. Foglalkoztatási nehézségek 19. Gyenge és nem teljes körű minőségellenőrzés LEHETŐSÉGEK 1. Növelhető az export és a belső fogyasztás 2. Termál- és bioenergia adottságok kihasználása 3. Védjegyek használata és márkázás 4. Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése 5. Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése 6. Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák 7. Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / VESZÉLYEK 1. Tovább növekvő import 2. Áruházláncok további erősödése 3. Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet 4. A támogatási források elapadása 5. Technológiai fejlesztések elmaradása 6. Finanszírozási problémák 7. Növekvő verseny és új versenytársak belépése 8. A feldolgozók áttelepülése más országokba 9. A bioenergia-termelés további felfutása 19
kiépítése 8. Termékskála bővítése 9. Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek 10. Beszállítás az áruházláncokba 11. Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása 12. Nyitás a minőségi réspiacok irányában 13. Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel 14. Hatékonyabb minőség-ellenőrző rendszer 15. Az idénymunka foglalkoztatás könnyítése 16. Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül. 17. Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása 10. Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése, a jövedelmezőség további csökkenése 11. A termesztésben használt engedélyezett növényvédő szerek hiánya 12. Munkaerőhiány 20
A külső környezet adta lehetőségek kihasználásához kapcsolódó tevékenységek Lehetőségek Tevékenységek Szükséges erősségek 1. Növelhető az export és a belső fogyasztás 2. Termál- és bioenergia adottságok kihasználása 3. Védjegyek használata és márkázás 4. Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése 5. Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése 6. Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák 7. Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / kiépítése Fogyasztásösztönző és termékmarketing programok A termálenergia-hasznosítás ösztönzése A magyar zöldség-gyümölcs termékek eredet-megjelölése és védjegyezése Technológiai- és fajtakutatás megerősítése Postharvest fejlesztések Integrált és biotermesztés elterjesztése Piackutatás és marketing programok Lényegesen megnövelt marketingbüdzsé és marketing aktivitás Kiemelt támogatások és preferenciák a termálenergiára alapuló fejlesztésekhez Nagy mennyiségű, egységes árualapok és jól körülhatárolható termelői körzetek A TÉSZ/TSZT-kra alapuló kutatási-, képzési és szaktanácsadási rendszer Kiemelt támogatások és preferenciák a TÉSZ/TSZT-k postharvest fejlesztéseihez A TÉSZ/TSZT-kra alapuló kutatási-, képzési és szaktanácsadási rendszer Jól megtervezett marketing stratégia és elkülönített marketing alap 8. Termékskála bővítése Fogyasztói és piaci felmérések, innováció Innovációs készség és pénzügyi háttér 9. Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek 10. Beszállítás az áruházláncokba További termelők bevonása a termelői szervezetekbe Az árukoncentráció növelése Jelentős támogatási-, pénzügyi és adózási előnyök a TÉSZ/TSZT tagságnak Korszerűbb termelés és erős TÉSZ-ek 21
11. Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása 12. Nyitás a minőségi réspiacok irányában 13. Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel 14. Hatékonyabb minőségellenőrző rendszer 15. Az idénymunka foglalkoztatás könnyítése 16. Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül. 17. Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása Feldolgozók megvásárlása és új üzemek létesítése a TÉSZ/TSZT-k szervezésében Új termékek és funkcionális élelmiszerek fejlesztése és gyártása Technikai innováció A minőség-ellenőrzés megerősítése Az idénymunka adminisztrációjának csökkentése Az adatszolgáltatás rendeleti szintű szabályozása Szigorúbb kereskedelmi törvény és ellenőrzések Innovációs készség és pénzügyi háttér Piackutatás, innovációs készség és pénzügyi háttér Innovációs készség és pénzügyi háttér Megnövelt költségvetés és állomány a minőség-ellenőrző hivatalnál Pozitív kormányzati döntés az agrárfoglalkoztatásról Pozitív kormányzati döntés Pozitív kormányzati döntés 22
A külső környezet fenyegetéseinek kivédésére irányuló tevékenységek Lehetőségek Tevékenységek Szükséges erősségek 1. Tovább növekvő import A hazai árukínálat erősítése Korszerűbb termelés és erős TÉSZ-ek 2. Áruházláncok további erősödése 3. Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet 4. Technológiai fejlesztések elmaradása 5. A támogatási források elapadása A termelői szervezettség növelése Az önköltségek csökkentése a versenyképes árszínvonal érdekében A kutatás-fejlesztés és innováció erősítése Ágazati lobbi a támogatásokért Egyenlő versenyfeltételek a TÉSZ/TSZT-k részére Fejlett technológiák alkalmazása mind a termelésben, mind az árukezelésben Prioritások a vidékfejlesztési programokban Az ágazatok teljesítményével arányos támogatási keretek 6. Finanszírozási problémák Kedvező pénzügyi finanszírozási megoldások a TÉSZ/TSZT-k részére állami szerepvállalással Erős pénzügyi- és finanszírozási háttér 7. Növekvő verseny és új versenytársak belépése 8. A feldolgozók áttelepülése más országokba 9. A bioenergia-termelés további felfutása 10. Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése, a jövedelmezőség további csökkenése 11. A termesztésben használt engedélyezett növényvédő szerek hiánya Az önköltségek csökkentése a versenyképes árszínvonal érdekében Termelői tulajdonú feldolgozó üzemek A zöldség-gyümölcs termelés jövedelmezőségének javítása Az önköltségek csökkentése a versenyképes árszínvonal érdekében Integrált és biotermesztés széleskörű bevezetése Fejlett technológiák alkalmazása mind a termelésben, mind az árukezelésben Prioritások a vidékfejlesztési programokban Korszerűbb termelés és erős TÉSZ-ek Fejlett technológiák alkalmazása mind a termelésben, mind az árukezelésben A TÉSZ/TSZT-kra alapuló kutatási-, képzési és szaktanácsadási rendszer 12. Munkaerőhiány Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel Jól működő kutatás-fejlesztés és innováció 23
III. A magyar zöldségágazat jövőképe A VZP munkabizottságai az elkészült stratégiához kialakították a zöldségtermék-pálya jövőképét. Egyértelmű állásfoglalásunk abban, hogy a zöldségágazatnak kiemelt feladata a környezet megóvása, a klímaváltozásra való felkészülés, illetve az egyre szélsőségesebb időjárás nyomán kialakuló extrém melegedésre való felkészülés. Feltétlenül számolni kell az ágazat munkahelyteremtő, illetve megtartó képességével és a vidékfejlesztésben betöltött szerepével. A nemesebb, értékesebb áruk kereskedelmének további piacait meg kell keresni. Élen kell járnunk a környezetkímélő termesztési módszerekkel előállított termékekben. A tömegtermesztésben a környezetkímélő, korszerű technológiákkal tudunk talpon maradni, illetve fejlődni. Ahhoz, hogy a célok realizálódjanak korszerű kutatás-fejlesztésre és magas színvonalú oktatásra van szükség. A célok eléréséhez feltétlenül szükség van erőforráskímélő, a környezettel összhangban működtethető zöldségtermesztésre, kereskedelemre egyaránt. A zöldségágazat teljes termékpálya piaci részesedését növelni kell, ehhez marketing és ökonómiai kutatásokra is szükség van. A piaci részesedés növelésénél feltétlenül figyelembe kell venni a szomszédos országok fogyasztóinak igényét, illetve távolabbi fogyasztói igényeket is. Azonban a munkacsoportok úgy látják, hogy biztosnak prognosztizálható az a tény, hogy a jövőben a kereslet irányítja a termesztést akár a csúcsminőségű, akár a tömegtermékek esetében. A szerződések (megrendelések), és azok betartása, jelentősége várhatóan domináló lesz. A termesztő berendezések alatt előállított zöldségtermékeknél várhatóan a nagy méretek dominálnak majd. További koncentráció várható. Várhatóan a jelenlegi kis- és közepes termelők valamely központosított telephez tartoznak majd. Az átmeneti időszakban a TÉSZ-ek jelentősége fokozottan figyelembe vehető. 24
A jelenlegi struktúrában a jövő érdekében is - határozottan meg kell jelölni a kis, közepes és nagy zöldségtermesztő és forgalmazó vállalkozások feladatait, lehetőségeit. A feladatok meghatározása összefügg a nagy hangsúlyt kapott klímakérdéssel is, a logisztikai kutatásokkal, illetve a szállítások ésszerűsítésével. Az ésszerűsítéssel a fölösleges kibocsátások is csökkenthetők. Ahhoz, hogy a magyar zöldségágazat versenyképes lehessen, a jövőben környezet- és erőforráskímélő technológiák mind szélesebb körű alkalmazására van szükség, nagy tartalékaink vannak a megújuló energiafelhasználásban és a vízgazdálkodásban egyaránt. Ahhoz, hogy a VZP munkacsoportjai által összeállított jövőkép realizálódjon, a VZP stratégiájában összeállított témakörök kutatás+fejlesztés+innovációjával hatékonyabban foglalkozni kell. A K+F+I tevékenység forrásait koncentrálni kell (állami + vállalkozási). A belföldi piac rendkívül érzékeny, amit elsősorban a jelenlegi gazdasági helyzettel magyarázunk. Tovább kell erősíteni a magyar áruk népszerűsítését, többek között azért is, mert a munkacsoportok egybehangzó véleménye: a hazai piac meghatározó szerepet kell, hogy kapjon a jövőben is mind a friss, mind a feldolgozott termékeknél egyaránt. A munkánk további szakaszában kiemeljük azon zöldségnövényeket, melyek a magyar klímában, a fejlesztett technológiákkal (ebben a vetőmagtól, az öntözésen, a postharvesten keresztül minden beleértendő) és logisztikával a jövőben foglalkozni érdemes és kell a versenyképességhez szükséges ökonómiai számításokkal együtt. A kertészeti ágazatok közül kiemelkedő szerepe van, volt és lesz a zöldségágazatnak. Munkahelyet teremt és megtart a vidék lakossága számára, és az egészséges táplálkozásban egyre nő a jelentősége. A SWOT analízis alapján megfogalmaztuk a célkitűzéseket és az ezek elérése érdekében végrehajtandó intézkedéseket, kiemelt feladatokat. 25