SZENT ISTVÁN EGYETEM. Gödöllő. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉGÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Bene Csaba Gödöllő 2011.

2 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok vezetője: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet témavezető: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet.. Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása 2

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A téma jelentősége és aktualitása Célkitűzések ANYAG ÉS MÓDSZER Primerkutatás A statisztikai elemzés és értékelés módszere SWOT analízis Kvalitatív módszer EREDMÉNYEK A zöldségtermesztés helyzetének elemzése Zöldségtermesztő gazdaságok Regionális megoszlás a főbb zöldségnövények termesztésében Néhány fontosabb zöldségfaj ökonómiai értékelése Modell kidolgozása négy növény szántóföldi termesztésének változataira A zöldségágazatban dolgozók véleményének bemutatása, értékelése, ágazati stratégiák A kérdőív elemzése és statisztikai értékelése Nyereséget meghatározó tényezők SWOT analízis ÚJ ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK Hipotézisek igazolása KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK

4 1. BEVEZETÉS Magyarország földrajzi és természeti adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak a zöldségtermesztésre, és hazánk földrajzi elhelyezkedése révén több százmillió potenciális zöldségfogyasztót, vásárlót célozhat meg. Az ágazat jelentőségét az is alátámasztja, hogy ezen a területen a termelésnek és a kereskedelemnek nincsenek európai uniós kvótái és korlátai. A szántóföldi zöldségtermesztés jól illeszthető a vetésszerkezetbe, a növénytermelésben alkalmazott gépek, eszközök (talajművelés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem eszközei) a zöldségtermesztésben is használhatók, ezáltal javul az eszközök és gépek kihasználása. Bíztató a jövő szempontjából, hogy az EU és hazai szinten is alig támogatott zöldség ágazat az elmúlt 20 év piacgazdasági körülményei között is talpon maradt és helyzetét javította több jelentősen támogatott más mezőgazdasági ágazattal szemben re a zöldségágazat a kedvező kormányzati döntések eredményeként a támogatott ágazatok közé került és az Új Magyarország Fejlesztési Terv közötti európai uniós költségvetési időszakában várható az eddiginél dinamikusabb fejlődése A téma jelentősége és aktualitása Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar zöldségtermelés piacgazdasági keretek között nem tudja kihasználni az ökológiai és ökonómiai előnyt, amely az ország adottságaiból következik. Komoly gondot okoz az import zöldségnövények bővülő volumene a zöldségpiacokon. Az Európán kívüli országokból érkező zöldségtermékeknél az időről-időre jelentkező vegyszerszennyezés okoz jelentős egészségügyi kockázatot. A termékek eredetének nyomon követhetősége az élelmiszerbiztonság és az egészségtudatosság növekedésével ma már a forgalomba hozatal megkerülhetetlen feltétele. Ezeket a tényeket elemezve és alapul véve tartottam fontosnak, hogy a hazai zöldségágazat ökonómiai elemzésével is részletesen foglalkozzak. A kutatómunka során tesztüzemi, regionális és üzemi adatok elemzését is elvégzem. Tudományos munkám elkészítésében az is motivált, hogy régóta ilyen területen dolgozom és tapasztalataim szerint az elérhető szakirodalom csak felületesen, foglalkozik a témával.

5 A szántóföldi zöldségtermesztéssel és zöldséghajtatással foglalkozó üzemek nem vagy csak részben közölnek adatokat ökonómiai kérdésekben. Ezek a tények kellő motivációt jelentettek számomra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A világ zöldségtermesztése dinamikusan növekszik és a zöldségnövények jelentősége a hazai táplálkozás kialakításában meghatározó. A termelés és a fogyasztás gyors ütemű növekedése elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett országokban a növekedés kisebb mérvű. A magyarországi zöldségfogyasztás növelésével, belső piacbővüléssel növelhető ennek az ágazatnak a szerepe és így a foglalkoztatás is. Úgy gondolom, itt lenne lehetőség a legolcsóbban és a leggyorsabban a foglalkoztatás növelésére. A zöldségtermesztésben jelentős a kisgazdaságok szerepe. A fejlődés fő gátja az értékesítés bizonytalansága a biztos felvevőpiac hiánya. Az értékesítési problémák termelői oldalról csak együttes fellépéssel oldhatók meg, ennek egyik legfontosabb formája a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) preferálása. Az integrációs kényszer megkerülhetetlen, siker csak összefogással érhető el. Az Uniós szabályozás a TÉSZ-eket segíti, a támogatásokra a TÉSZek jogosultak árbevételük meghatározott arányában. Ezek a támogatások a hazai versenyben való helytálláshoz feltétlenül fontosak, a beruházások, fejlesztések csak így történhetnek. Magyarországon a bizalom hiánya miatt a termelői integráció vontatott, pedig nincs más út. Magyarországon az ágazatot érintő szabályozórendszer - az őstermelői igazolvány joghézagai - sok esetben az ügyeskedőknek kedvez. A szabályozórendszer változatlansága esetén a feketegazdaságban tevékenykedők mindig előnyben lesznek a becsületes termelőkkel szemben. A jelenlegi pénzügyi válságban épp azok a termelők kerültek nehéz helyzetbe, akik beruháztak, fejlesztettek, korszerű technológiát vezettek be, hiszen a fejlesztésekhez szükséges hitelek törlesztő-részleteinek növekedése sok esetben kigazdálkodhatatlan. A hazai szabályozás is sok esetben kedvezőtlen. Fontos lenne olyan közgazdasági mechanizmust kiépíteni, amely ösztönzi és jutalmazza a teljesítményt és megszünteti a feketegazdaság alapjait. Súlyos gondot jelent a jól képzett szakemberek pótlása. A jelenlegi, az innovációt kevéssé támogató környezet (csökkenő források) nem jelent perspektívát a fiataloknak, nagyon kevés a jól képzett gyakorlati szakember, az alkalmas szaktanácsadó. A már kialakult hűtőházi és csomagoló infrastruktúra jó alapot teremt a logisztikai rendszer továbbfejlesztésére, hogy hazánkban is megvalósuljon egy jól működő termelési és kereskedelmi rendszer, amely az elkövetkezendő 2

6 években megtöbbszörözheti az ágazat teljesítőképességét és hozzájárulhat a munkanélküliség gondjainak enyhítéséhez. A TÉSZ-ek megerősítése elengedhetetlen, hiszen ezek a széttagoltan termelő vállalkozók termékeit koncentráltan tudják értékesíteni a piacon. Ma hazánkban a kertészeti termékpályák vertikális koordinációja nem elégséges, szükséges a termelői oldal jobb megszervezése, amely az ágazat versenyképességét javítaná, a termelők gazdálkodási lehetőségeit és jövedelmi helyzetét is pozitívan befolyásolná Célkitűzések Kutatásom céljai a következők voltak: 1.) Annak vizsgálata, hogy a zöldségtermesztő gazdaságok száma és területe, valamint saját fogyasztásuk jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, főleg a dunántúli régiókban, a koncentráció következtében viszont általában javult a termesztés színvonala és a termésátlag növekedett. 2.) Konkrét üzemi adatok alapján 4 zöldségfaj termesztésének 5 évre terjedő ökonómiai elemzése, valamint szántóföldi zöldségtermesztésre kialakított egyszerűsített modell ökonómiai vizsgálata, 4 zöldségfaj esetében 5 hektár és 20 hektár területre kialakítva, öntözött és öntözetlen körülmények között. 3.) Annak vizsgálata kérdőíves felmérés alapján hogy a vállalkozó/tulajdonos esetében mely ismeretek, készségek a legfontosabbak a vállalkozás mérete, a foglalkoztatottak száma, illetve árbevétel szerinti csoportosításban. 4.) A termelők körében végzett kérdőíves vizsgálattal és mélyinterjúkkal meghatározom a termelők által lényegesnek tartott tényezők körét, és arányait a zöldségágazat fejlesztéséhez, hogy ez alapján javaslatokat tudjak kidolgozni a zöldségágazat versenyképességének javításához. 5.) SWOT analízissel az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárásával, és az ebből következő stratégiai elemzéssel meg kívánom határozni a zöldségágazat offenzív, diverzifikált, defenzív és váltásorientált stratégiáját, támogató helyzeteket. A kutatás célját meghatározó előzetes várakozásokat a következő hipotézisek összegzik: H 1 : A zöldségtermesztésben jelentős koncentráció ment végbe, a termelők saját fogyasztása lecsökkent, a termésátlag növekedett és az egyes zöldségnövények termelése bizonyos régiókra koncentrálódik. 3

7 H 2 : A gyakorlattal, hagyományokkal rendelkező zöldségtermelő üzemek eredményesen gazdálkodnak, a modellek szerint a méret növelése, és az öntözés önköltségcsökkentéssel jár. H 3 : A vállalkozó/tulajdonos esetében fontos ismeretek, képességek szükségesek, nevezetesen szakmai ismeretek, számítógépes ismeret, konfliktuskezelés, valamint emberi kvalitások (pl. együttműködési készség, problémamegoldó képesség, kapcsolatteremtés és más, a sikerhez fontos tényezők). H 4 : Kérdőíves vizsgálattal és mélyinterjúk alapján igazolom, hogy a versenyképességet a zöldségtermesztésben a termés mennyisége és minősége a kapcsolat, és az értékesítés, valamint a technológia határozza meg leginkább. H 5 : A zöldségágazat a mezőgazdasági termelés és fejlesztés stratégiai területe és hozzájárulhat az egységnyi mezőgazdasági területen előállított érték növeléséhez a foglalkoztatás javításához, a komparatív előnyök jobb kihasználásához, a zöldségtermesztés terén jó adottságokkal rendelkező régiókban. 4

8 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Disszertációm írása során a tervszerűségre és a megfelelő módszertani megközelítésre törekedtem. Kutatási tervem tartalmazza az egyes kutatási fázisokat, melyek alapján a disszertáció felépíthető. Ezek a következők: a kutatási probléma meghatározása, a célkitűzések megfogalmazása, a korábbi ismert eredmények áttekintése, a szakirodalom tanulmányozása, a célkitűzések és az irodalom ismeretében hipotézisek megfogalmazása, vizsgálati módszerek kiválasztása, primer és szekunder adatgyűjtés, adatok értékelése statisztikai módszerekkel, elemzés. A vizsgálat célkitűzéseit és a hipotéziseket az 1.2. fejezetben ismertettem. Kutatásom első, elemző részében az egyes zöldségfajok termesztésének regionális megoszlását mutatom be, és következtetéseket vonok le, hogy mely zöldségfajokat célszerű termelni és feldolgozni az egyes régiókban. Következtetéseim során a munkanélküliségi adatokat is figyelembe veszem. A változások bemutatására trendszámítást végzek Primerkutatás Kutatásom második részének első fázisában elsődleges adatgyűjtést, azaz primer kutatást végeztem az ország egész területén véletlenszerűen kiválasztott zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók körében. Célom eléréséhez a kérdőíves felmérést választottam. Kutatásom célja a zöldségtermesztés fejlesztésével kapcsolatos problémák elemzése volt a gazdálkodók szemszögéből. Az adatfelvétel novemberétől augusztusáig tartott. A kiküldött mintegy 400 kérdőívből 156 kérdőív érkezett vissza, és került feldolgozásra. A felmérés során előtesztelt kérdőíveket alkalmaztam. A kiküldött és az értékelhető kérdőívek területi megoszlását az 1. ábra szemlélteti. 5

9 K=45 É=14 K=45 É=15 K=50 É=19 K=40 É=21 K=85 É=32 K=45 É= 14 K=90 É=41 K = Kiküldött É = Értékelhető 1. ábra: A felmérésben szereplő zöldségtermelő gazdaságok területi megoszlása Forrás: saját összeállítás A kérdőívek olyan gazdaságokba lettek kiküldve, ahol meghatározó volt a zöldségtermesztés szerepe a gazdálkodásban. A kérdőíves felmérés az egész országra kiterjedt, de Észak- és Dél-Alföld zöldségtermesztésben betöltött nagyobb szerepének megfelelően több kérdőívet kapott. A felmérésben igyekeztem a területi reprezentativitást megőrizni. Munkám során jelentős számú zöldségtermelő gazdasággal kerültem kapcsolatba, így ezek közül 400-at választottam ki véletlenszerűen a földrajzi eloszlás megtartása mellett. A minta kiválasztásánál csak a területi eloszlásra vonatkozó kritériumot vettem figyelembe, egyéb szempont (vállalkozási forma, gazdaság mérete, tevékenységi kör) nem szerepelt, ezért a mintát rétegzett mintának tekinthetjük. A méretmutatóktól, termelési és tulajdonosi szerkezettől, tradícióktól, üzemi formától függően eltérő, és azonos vélemények egyaránt jellemezhetik a problémát, a zöldségtermesztés fejlesztését. Ezért a kutatási terv és módszertan fő célja a termelők és a termelés eltérő, illetve egybehangzó érdekeltségének, vélemény jellemzőinek bemutatása. 6

10 Az értékelés objektív statisztikai módszerekkel történik, így elkerülhető a zöldségtermesztés fejlesztési problémáinak egyszerű, okozati vizsgálatok nélküli összegzése. A kutatási tervnek megfelelően felépített kérdőív szerkezete szerint lehetőség nyílik a termelői klaszterek vizsgálatára, a termelők osztályozására, a véleménykülönbségek és kapcsolatok, összefüggések megállapítására. Az alkalmazott módszerek valószínűségi változók kezelésére használatosak, s ezzel egyben be kell látni, hogy hasonló témában, de más válaszadói körben és szerkezetben elismerhetőek ettől némiképp, vagy esetenként eltérő eredmények is A statisztikai elemzés és értékelés módszere Kutatásom során változók közötti oksági kapcsolatokat kerestem. Arra törekedtem, hogy meghatározzam azt (ha lehet), hogy hogyan befolyásolja az egyik mutató megváltozása a másik mutató megváltozását. A változók közötti kapcsolat jellegét tekintve többféle lehet. Amikor az egyik tényező változása egyértelműen meghatározza a másik tényező megváltozását a kapcsolat függvényszerű, amikor az egyik tényező hat a másik alakulására, de a hatás véletlenszerű, akkor sztochasztikus jellegű a kapcsolat, és természetesen van egy harmadik eset, amikor a mutatók között nincs semmiféle összefüggés. A kérdőívben rögzített adatok tudományos módszereken alapuló statisztikai elemzéssel kerültek kiértékelésre, a disszertáció következtetéseinek megfelelő minőségű alátámasztása érdekében. Az adatok bevitele után a statisztikai feldolgozás az SPSS 15.0 program segítségével történt. Az ábrák és diagramok Microsoft Excel programok felhasználásával készültek. Elemzéseimben a következő statisztikai módszereket használtam: Főkomponens elemzés Kruskal - Wallis teszt Az összetartozó minták összehasonlítására két próbát alkalmaztam, a Friedman és a Kendall módszerével. Egyváltozós elemzések Az egyváltozós elemzések keretén belül az alábbi számításokat végeztem: Megoszlások Átlag Szórás 7

11 2.3. SWOT analízis A SWOT analízis Strength, Weaknesses, Opportunities, Threats a tratégiai tervezésben alkalmazott munkamódszer. Ez az analízis a problémameghatározás feltárás egyik eszköze. Az analízis során vizsgáljuk a belső sajátosságokat és a külső környezet változását. A SWOT analízis modellje a következő: Belső Külső Pozitív erősségek lehetőségek Negatív gyengeségek veszélyek A SWOT elemzés két lépcsőben végezhető. A helyzetfeltárás szakaszában megválaszolhatók a hol vagyunk, a mivel rendelkezünk, a minek vagyunk híján, a milyen külső tényezők segíthetnek nekünk és a milyen külső feltételek árthatnak nekünk kérdések. A második szakaszban megválaszolható kérdések a milyen területen összpontosítsuk az erőfeszítéseinket, a hol próbálkozzunk a változtatásokkal, a hol nem érdemes erőlködnünk, honnan csoportosíthatók át erőforrások és a hol érdemes megfontoltan és differenciáltan fejlesztést válogatni az erősségeink által adott fejlesztési alternatívák között? Ez a szakasz végső soron arra válaszol, hogy hova szeretnénk eljutni. A lehetőségek és gyengeségek összevetésével váltásorientált a lehetőségek erősségek elemzésével pedig, offenzív stratégiát lehet kidolgozni. Az erősségek veszélyek elemzése diverzifikált, a gyengeségek veszélyek értékelése pedig, defenzív stratégiát támogató helyzetek meghatározására alkalmas. A vizsgált növények agrotechnikai alapadatait és az alkalmazott termesztéstechnológiát a vizsgált gazdaságokban végzett adatgyűjtés alapján állítottam össze. Összehasonlítást végeztem a helyi és országos mutatók összevetésével is Kvalitatív módszer Vizsgálatom ezen fázisát kvalitatív módszerrel is kiegészítem. A kutatás eredményeinek megerősítéséhez mélyinterjúkat készítettem. A mélyinterjúkat a 2009-es esztendőben november és december hónapban összesen 28 db esetszámban végeztem el. Az interjúim alanyai olyan gyakorló szakemberek voltak, akik magyarországi vezető szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó üzemekben dolgoznak, vagy irányítanak. Ezek az üzemek európai szinten is versenyképesek. A szakemberek 8

12 olyan technológiai, piaci, ökonómiai, munkaszervezési adatokkal tudtak szolgálni, amelyek mintaként szolgálhatnak a szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó kortársaknak. Az interjúk révén egyrészt a kérdőívem kérdéseit tanulmányoztam át az interjú alanyokkal másrészt szabad beszélgetés keretében próbáltam feltárni az okokozati tényezőket. Az interjúk strukturálatlan közvetlen személyes interjúk voltak, mintegy egy órás időtartamban. Az interjúkban elhangzottakat is felhasználva végeztem a vizsgált gazdaságok ökonómiai elemzését és négy fontos növényre modellszámítást is végeztem, méretet és öntözést figyelembe véve. A mélyinterjú négyszemközt készült kvalitatív eljárás, amelynek a megkérdezett legmélyebb motivációinak, tudattalan indítékainak megismerése a cél. Az empirikus kutatás céljából készült interjúk sajátossága a személyhez való nagyfokú alkalmazkodás lehetősége. Ez a módszer kötetlenebb, mint a kérdőív. A mélyinterjú során a kérdezett személy személyiségének, életkörülményeinek a feltárása a fő cél, valamilyen kutatási probléma optikáján keresztül. 9

13 3. EREDMÉNYEK 1991 és 2008 között a zöldségfélék a gabonafélékhez képest viszonylag alacsony szinten részesedtek a szántóterületből, arányuk 1,9-2,9 százalék között alakult. A zöldségtermesztés tradicionális termesztő területei főként az Alföld két régiójában találhatók - zöldségfajonként eltérő mértékben részesedve a zöldségterület közel nyolctizedét adják 2008-ban ezer tonna zöldségfélét termeltek az országban, a korábbi évekhez képest a betakarított összes termés növekedett A zöldségtermesztés helyzetének elemzése A húsz év termelésének ötéves átlagait vizsgálva egyes növények termésmennyisége növekedett, esetenként jelentősen. Jelentősen nőtt a csemegekukorica, a görögdinnye és a zöldborsó termésmennyisége, más növényeknél viszont nagy a visszaesés. A legfőbb növények (paradicsom, uborka, vöröshagyma, fűszerpaprika) nagyarányú csökkenést mutatnak a termésmennyiségben. A pontos adatokat az 1. táblázat ismerteti. 1. táblázat: A fontosabb zöldségnövények összes termésmennyisége (ezer tonna) Növény évek átlaga évek átlaga évek átlaga Vöröshagyma Sárgarépa Petrezselyemgyökér Paradicsom Uborka Görögdinnye Zöldborsó szemes súlyban Zöldbab Fejes káposzta Zöldpaprika* Csemegekukorica Fűszerpaprika * 1999-ig paradicsompaprikával együtt Forrás: KSH adatok alapján saját összeállítás A termésátlagok tekintetében gyakorlatilag szinte minden zöldségnövénynél termésátlag növekedést figyelhetünk meg. Ennek oka az új fajták bevezetése a technológiák javulása és az éles verseny hatása. 10

14 Zöldségtermesztő gazdaságok A zöldségtermesztő gazdaságok száma számot tevően csökkent. A 2005 és 2007 közötti időszakban közel 40 ezer gazdaság hagyott fel a zöldségtermesztéssel. A termelést tekintve az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek is növelték termelésüket, nagyobb lett az árutermelés aránya és folyamatosan csökkent a fogyasztás saját termelésből. Az ötéves átlagok mellett az éves adatokat megvizsgálva a gazdasági szervezetek 10 év alatt összes termelésüket több mint duplájára növelték (több száz hektáron, jól gépesíthető növények, gyakran öntözve) az egyéni gazdaságok viszont az EU csatlakozás után jelentős terméscsökkenést mutattak. Visszaesés történt az árutermelésben is, de a saját fogyasztás a vizsgált időszakban kevesebb, mint negyedére csökkent. Ezek a tények az áruházláncok térnyerésére és a helyi piacok visszaszorulására is utalnak. A zöldségnövények termesztésében jelentős változások történtek. A két legnagyobb területen termelt zöldségnövény, a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete 2000-hez viszonyítva mintegy 29, illetve 39 százalékkal emelkedett, így 2007-ben 27 ezer, illetve 18 ezer hektáron termesztették. A csemegekukorica termésmennyisége hét év alatt több mint nyolctizeddel, 535 ezer tonnára nőtt, melynek 57 százalékát a gazdasági szervezetek takarították be. A zöldborsó betakarított mennyisége szemes súlyban számolva, 93 ezer tonna volt 2007-ben, másfélszerese a évinek. A zöldpaprika, vöröshagyma és paradicsom vetésterülete visszaesett hét év alatt, ez utóbbié 7 ezer hektárról kétezerre szűkült, viszont a betakarított termésmennyisége 12 százalékkal, 228 ezer tonnára emelkedett Regionális megoszlás a főbb zöldségnövények termesztésében Saját vizsgálataim első részében az egyes zöldségfajok termesztésének regionális megoszlását mutatom be. A változások bemutatására lineáris trendszámítást végzek, és következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy mely zöldségfajokat célszerű termelni az egyes régiókban. Régiós szinten a évhez képest Észak- és Dél-alföld jelentősen növelte termelését, a többi régióban viszont csökkenést regisztrálhatunk. Drasztikus a csökkenés Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl esetében. A változások trendjét a 2. ábra szemlélteti. 11

15 2. ábra: Az összes zöldségtermelés regionális trendjei ( )* *fűszerpaprika nélkül, zöldborsó szemes súlyban Forrás: KSH adatok alapján saját összeállítás A zöldségtermesztés csak akkor lehet sikeres, ha a teljes vertikum kiépítésre kerül, és viszonylag közel vannak a feldolgozók. A kevésbé preferált zöldségtermesztő körzetekben sok feldolgozó megszüntette tevékenységét, ami a termesztés látványos csökkenését okozta. Észak- és Dél-Alföld esetében a feldolgozás megfelelő, a vertikum kiépített Néhány fontosabb zöldségfaj ökonómiai értékelése Vizsgálatomban a zöldbab a vöröshagyma, a görögdinnye és a zöldborsó ökonómiai elemzését végzem el. Rövid általános és technológiai ismertetést is teszek, valamint ahol rendelkezem adatokkal, az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtés számait is bemutatom. A zöldségtermesztésnél a hozam és költség adatok ingadozása jelentősen szélsőségesebb az évek között, mint a szántóföldi növénytermesztésnél. A ráfordítások hatékonyságát a termésátlagok alakulása döntően befolyásolja. A bemutatott üzemek több éves adatsor alapján értékelhetők, és a vizsgált zöldségfajok termesztésében a kiválasztott termelők sikeresek. 12

16 3.3. Modell kidolgozása négy növény szántóföldi termesztésének változataira A modell kidolgozása során csak a lényeges szempontokat vettem figyelembe, hiszen az összes variáció kidolgozása több száz táblázatot jelentett volna. Arra törekedtem, hogy: meghatározható legyen a termelési költség, a várható eredmény és a jövedelem, zöldségnövényenként és változatonként mérhetőek legyenek a közvetlen és az összes termelési költségek, az árbevételek, valamint a fedezeti hozzájárulás, a méretgazdaságosságra és az önköltségre kapjak adatokat, az eredményekből következtetéseket tudjak levonni. Két méretet vettem figyelembe, a számításokat 5 hektárra és 20 hektárra végeztem el. Mindkét méret esetében öntözött és öntözetlen változattal számoltam. A föld minőségét növényenként azonosnak vettem. A számítás során az AKI 2009 évre vonatkozó adatait vettem alapként, a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagával kalkuláltam. Az öntözés jelentős beruházást igényel, lineár öntözőrendszer kiépítése hektáronként ezer forint. Kisebb táblákon (30-50 ha) a hektáronkénti beruházási költség az 1,5 millió forintot is meghaladhatja. Az öntözés lehetőségeit (többlet jövedelem elérését) jelentősen befolyásolják a termőhelyi viszonyok. Az adatok és változások során saját tapasztalataimat és gyakorlati szakemberek véleményét is felhasználtam. A méret 5 hektárról 20 hektárra történő növelése a gépköltségek, a munkabér és a munkabér közterhei terén jelent csökkenést. A méretnövelés javította az ágazati eredményt és csökkent a főtermék önköltsége. Átlagosan az említett költségeknél 10% csökkenéssel számoltam. Az öntözés során jelentősen növekszik a hozam, és a termelési érték ugyanakkor a műtrágya, szerves trágya, növényvédő szer és gépköltségek növekednek. Itt 40% növekedéssel számoltam. Természetesen számolni kell az öntözési költséggel is, ami tág határok között mozoghat a kiépítettség és a vízkivétel távolság függvényében. Ezen a téren az egyes növényeknél átlagos adatokat vettem figyelembe. A munkabér és a munkabér közterheinek növekedése modellenként jelentősen változó lehet a gépesítés lehetőségétől függően. A vöröshagyma, a paradicsom és a fűszerpaprika esetében 60%-kal, a csemegekukoricánál 20%-kal 13

17 számoltam. A minőségváltozást nem vettem figyelembe és nem kalkuláltam kiugróan aszályos, vagy csapadékos évekkel. Összességében elmondható, hogy: az ágazati eredmény minden változatnál pozitív volt, a méretnövekedés során csökkent a főtermék önköltsége, az öntözés a vöröshagyma és a fűszerpaprika esetében jelentős önköltségcsökkenést, míg a csemegekukorica és a paradicsom esetében kismérvű önköltség-növekedést okozott, az öntözésnek ez alapján csak jelentős hozamnövekedés esetén van létjogosultsága, melynek körülbelüli kalkulált értéke modellvizsgálattal meghatározható, a számított értékek átlagos viszonyok modellezésére alkalmasak közel sem merítik ki az összes variációs lehetőséget de a tendenciák markánsan bemutathatók A zöldségágazatban dolgozók véleményének bemutatása, értékelése, ágazati stratégiák A fejezetben a primer kutatást, a statisztikai elemzést, a mélyinterjúk eredményét és a SWOT analízis alapján kidolgozott stratégiát mutatom be és értékelem hipotéziseimet. A kérdőíves primer adatgyűjtés az érintettek tapasztalatainak összegzése következtetéseim, és javaslataim szempontjából meghatározó jelentőséggel bír A kérdőív elemzése és statisztikai értékelése A célnak megfelelően a zöldségtermesztés neuralgikus pontjainak feltárására szerkesztettem a kérdőívemet, hogy megismerjem az ágazat szereplőinek helyzetét. A kérdőív szerkesztésére, a minta elemszámra, a feldolgozás módszerére és értékelésre az Anyag és módszer fejezetben részletes ismertetést adok. Az SPSS 15.0 program segítségével feldolgozott értékelés részletes elemzést ad. 92 ábrát és 82 táblázatot mutat be, így természetesen a disszertáció korlátozott terjedelme miatt csak a legfontosabb megállapításokra vonatkozó ábrák és táblázatok bemutatására és elemzésére kerülhet sor. Az adatok alapján a normális eloszlás nem jellemző. Ezért nem paraméteres eljárásokat alkalmaztam a kapcsolat és különbségek vizsgálatára. Ezen eljárásoknak nem feltétele a normális eloszlás (Kruskal Wallis próba, Kendall próba). A vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma szerint a szignifikáns különbségeket a 2. táblázat szemlélteti. 14

18 2. táblázat: Mely ismeretek, készségek meglétét tartja fontosnak a vállalkozó/tulajdonos esetében? (Test statistics a, b) Megnevezés Speciális szakmai ismeret Szervezőkészség Vezetői készség Együttműködési készség Számítógépes ismeret Önálló munkavégzés Idegen nyelv ismerete Kreatív gondolkodás Konfliktuskezelés Problémamegoldó készség Piaci ismeret Kapcsolatteremtés Chi-Square 2,86 1,73 7,14 19,10 9,32 5,83 4,11 4,15 8,51 5,35 1,59 10,89 df Asymp.sig. 0,582 0,785 0,128 0,001 0,054 0,212 0,392 0,385 0,075 0,253 0,810 0,028 a. Kruskal-Wallis Test b. Grouping variable: A vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma p=10% hibaszint alatt szignifikáns a különbség a csoportok között Forrás: saját számítás A szignifikáns különbségek lényegében azoknál a változóknál jelentek meg, ahol a véleményszóródás nagyobb, tehát nem egységes ennél a kérdésnél a válaszadók álláspontja. Ilyen különbségeket mutat a számítógépes ismeret és a konfliktuskezelés is. A másik fontos méretmutató a vállalkozások árbevétele. Itt négy csoport került kialakításra és az ezek közötti különbségeket vizsgáltam. Itt lényeges egységesebb az álláspont a vezetői készségeket illetően. Szignifikáns különbségeket csak a speciális szakismeret és a problémamegoldó készség esetében kaptam. A kis árbevételi méretnél a speciális szakismeret megteremtésének lehetősége szerényebb, ebből következően a 30 millió Ft árbevételi arány feletti 33 vállalkozásnál már a speciális szakmai ismeret hiánya nagyobb veszteségek forrása lehet, ezért fontosságuk hangsúlyos (3. táblázat). Eddig a vizsgálat azt mutatta meg, hogy a válaszadók az egyes ismérveket, változókat hogyan rangsorolták. 15

19 3. táblázat: Mely ismeretek, készségek meglétét tartja fontosnak a vállalkozó/tulajdonos esetében? (Test statistics a, b) Megnevezés Speciális szakmai ismeret Szervezőkészség Vezetői készség Együttműködési készség Számítógépes ismeret Önálló munkavégzés Idegen nyelv ismerete Kreatív gondolkodás Konfliktuskezelés Problémamegoldó készség Piaci ismeret Kapcsolatteremtés Chi-Square 9,478 1,139 2,683 4,161 2,595 3,869 4,537 3,097 4,567 12,749 2,038 1,969 df Asymp.sig. 0,024 0,768 0,443 0,245 0,458 0,276 0,209 0,377 0,206 0,005 0,565 0,579 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: A vállalkozás árbevétel szerinti mérete p=5% hibaszint alatt szignifikáns Forrás: saját számítás A vezetői készségeket indikáló ismérvek értelmezését támogatandó vizsgáltam azok belső kapcsolatrendszerét. Ennek eredménye segít megvilágítani azt, hogy hogyan és mennyire egységesen értelmezték a kutatásban résztvevők a válaszokban az egyes ismérveket. Ez metodikailag is hasznos kiegészítője a primer kutatási feladatnak. A korrelációs kapcsolatra épülő főkomponens analízis módszerét alkalmaztam ehhez. A 12 változó kapcsolatait 5 főkomponens változó fogja össze, azaz a 12 változó 5 háttérváltozóra redukálható. A főkomponens elemzés varimax rotációja után az eredeti változók és a hipotetikus háttérváltozók kapcsolatát kifejező korrelációs együtthatókat a 4. táblázat tartalmazza. A nagyobb 0,6 feletti együtthatók a közepesnél erősebb kapcsolatra hívják fel a figyelmet. Az is érdekes, hogy nincs egymással ellentétben álló negatív készség ismérv a rendszerben. Ezt bizonyítják a jelentéktelen nulla közeli negatív előjelű együtthatók. Az 1. főkomponensbe tartozik a számítógépes ismeret és a konfliktuskezelés. A 2. főkomponens egyesíti a legtöbb eredeti változót. Ez úgy is értelmezhető, hogy az együttműködési készség, a kapcsolatteremtés a problémamegoldó készséggel párosítható. A speciális szakismeret a kreatív gondolkodás háttereként értelmezhető ugyancsak (3. főkomponens). A 4. főkomponens a szervezőkészség és az önálló munkavégzés összefüggését mutatja. A piaci ismeret egyedi faktorként az 5. főkomponensben nagy súlyú. 16

20 4. táblázat: Az eredeti és a főkomponens változók kapcsolatát kifejező korrelációs együtthatók Megnevezés Főkomponens változók Speciális szakmai ismeret 0,052 0,115 0,653 0,240 0,269 Szervezőkészség 0,060 0,131-0,007 0,827-0,091 Vezetői készség 0,667 0,132 0,018 0,242 0,054 Együttműködési készség 0,304 0,677 0,185-0,103 0,085 Számítógépes ismeret 0,760-0,004 0,070 0,127 0,054 Önálló munkavégzés 0,067-0,168 0,079 0,655 0,110 Idegen nyelv ismerete 0,352-0,096-0,314-0,238 0,571 Kreatív gondolkodás -0,015-0,015 0,845-0,091-0,079 Konfliktuskezelés 0,783 0,156-0,082-0,206-0,079 Problémamegoldó készség 0,107 0,726 0,121-0,037-0,318 Piaci ismeret -0,084 0,093 0,287 0,127 0,798 Kapcsolatteremtés -0,082 0,777-0,227 0,111 0,355 Extraction Method: Principal Component Analysis Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization a. Rotation converged in 7 iterations Forrás: saját számítás 5. táblázat: Kendall W teszt eredménye a versenytényezőknél Megnevezés Mean Rank A gazdaság mérete 3,50 Az alkalmazott technológia 7,50 A támogatások 3,50 Az öntözés 3,00 A termesztett növény 5,75 A költségtakarékosság (energiaköltség) 4,25 Az értékesítés 10,75 A minőség 10,25 A szabályozórendszer 1,75 A termés mennyisége 8,25 Kapcsolat 7,50 Test Statistics N 4 Kendall's W(a) 0,844 Chi-Square 33,773 df 10 Asymp. Sig. 0,000 a. Kendall's Coefficient of Concordance Forrás: saját számítás 17

21 A teljes válaszadó körre a W értéke alacsony 0,2 körüli értékű, a négy árbevételi csoport pontértékeinek átlagait tekintve azonban 0,844 (5. táblázat), ami a válaszadók véleményének jelentős egyezőségére utal. A versenyképességét jellemző változók egy része közös probléma forrása, más része, mint az előző tesztek is igazolják, inkább a vállalkozások részcsoportjainak problémáit képezik. Ennek érzékeltetésére a főkomponens analízis módszerét alkalmaztam. A tizenegy versenytényezőt egyesítő változócsoport közül hét négy főkomponenssel interpretálható. A főkomponens együtthatók szerint a zöldségtermesztés szabályzórendszere a termesztett növényhez jól kapcsolódik. Az alkalmazott technológia és a költségtakarékosság a második főkomponenssel magyarázható. Az értékesítés és a minőség összefüggése, mint a piaci verseny döntő tényezői a negyedik főkomponensben jelenik meg. A termelés volumene, - mint monopolhelyzetet jelentő mérettényező - a verseny determinánsa (6. táblázat). 6. táblázat: A versenytényezők és a fő komponensváltozók kapcsolatrendszere Megnevezés Component A gazdaság mérete 0,440-0,574 0,443-0,115 Az alkalmazott technológia 0,419 0,676 0,128 0,132 A támogatások 0,372-0,062 0,265 0,169 Az öntözés -0,088 0,379 0,478 0,340 A termesztett növény 0,794 0,217-0,194 0,148 A költségtakarékosság (energiaköltség) 0,126 0,763 0,225 0,042 Az értékesítés 0,072-0,056 0,039 0,816 A minőség 0,030 0,288 0,049 0,669 A szabályozórendszer 0,802 0,104 0,106-0,128 A termés mennyisége -0,060 0,058 0,834 0,208 Kapcsolat 0,197 0,173 0,568-0,216 Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. a. Rotation converged in 6 iterations. Forrás: saját számítás Nyereséget meghatározó tényezők A vállalkozás nyereségét meghatározó tényezők közül a jó minőség, magas ár és a kedvező piaci lehetőség a legnagyobb mértékben befolyásolja a vállalkozás 18

22 nyereségét (7. táblázat). Kedvező a piac, ha nagy a kereslet és a termék jó áron eladható. A vállalkozás nyereségét meghatározó tényezőket a vállalkozás üzemi formája szerinti csoportosításban értékelve statisztikailag jelentős, igazolt különbségek állapíthatók meg. 7. táblázat: A vállalkozás nyereségét befolyásoló tényezők (m.e.:%) Megnevezés Alacsonyan tartott költségek Jó minőség, magas ár Kedvező piaci lehetőség Támogatások kihasználása Sikeres marketing tevékenység Csomagolás, előkészítettség, konyhakészség Kis mértékben 1,9 3,9 5,9 Közepesnél gyengébb mértékben 11,8 1,9 3,9 5,9 3,3 Közepesen 24,8 5,8 7,7 20,9 33,3 19,6 Közepesnél nagyobb mértékben 32,0 25,0 32,1 33,3 35,9 39,2 Nagymértékben 31,4 69,2 56,4 37,9 19,0 37,9 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: saját számítás Ezt egyértelművé teszi a Kendall-W teszt eredménye is a tényezők rangsor átlagát figyelembe véve. Legkevésbé fontosnak ítélt a sikeres marketing tevékenység. A vállalkozó/tulajdonos személye a vállalkozás sikere szempontjából meghatározó. Nagyobb árbevétel esetén a vezetői készségek megléte kerül előtérbe, kisebb méretek esetén a problémamegoldó készség, a kapcsolatteremtés fontos. Az együttműködés hiánya a hazai vállalkozásoknál komoly probléma. A beszélgetések során kiderült, hogy a bizalom szintje alacsony, az összefogás lehetősége kicsi, mert mindenki tart a másiktól, hogy esetleg az együttműködés során becsapják, anyagi hátrányba kerül. A fizikai munkásoknál a kérdőívvel megegyezően az önálló munkavégzés, a felelősségérzet, a szorgalom fontos tényezők. Szívesebben alkalmaznának a kérdezettek a konkrét fizikai munkavégzésben gyakorlattal rendelkező munkatársakat. A speciális szakmai ismeret tekintetében megoszlanak a vélemények, van, aki fontosnak tartja. A versenyképesség a piaci részesedés megtartását vagy növelését jelenti, itt a támogatásokat, a kapcsolatokat, a minőséget és a piaci lehetőségeket emelték ki 19

23 a kérdezettek. Fontos lehet a jól megválasztott növény és a minőség is, hiszen ez az értékesítés feltétele. Azok, akik korszerű technológiát alkalmaznak, versenyelőnyhöz jutnak. Az ágazat piaci szabályozását illetően sok volt a negatív vélemény. Felmerült a feketemunka és a köztes kereskedői tevékenység megszüntetésének, visszaszorításának gondolata a szabályzórendszer újragondolásával. A kérdezettek többsége igényli az integrátorokat, ez lehet a feldolgozó is, illetve a termelő és feldolgozó közös tulajdonosi háttere lenne egyesek szerint a megoldás. A marketinget megítélésem szerint nem értékelik a válaszadók jelentőségének megfelelően, mint azt a kérdőíves válaszok alapján is ki lehetett mutatni. A TÉSZ-ek szerepének pozitív megítélése általánosnak tekinthető, de inkább csak elméleti síkon, a gyakorlatban sokat eladják terméküket egy jobb ajánlat esetén másnak is. A TÉSZ-ek viszonylag gyenge teljesítménye is részben az együttműködéstől való elzárkózásnak tudható be. A zöldségágazat jövedelmi viszonyait a válaszadók harmada a valóságnál is borúlátóbban ítéli meg. A vertikumban a termesztők kiszolgáltatott szerepe a kérdésekre adott válaszok alapján egyértelműen kiderült. A Budapesti Nagybani Piacot hasonlóan negatívan ítélik meg, de a lehetőségekkel ők is élnek SWOT analízis Irodalmi áttekintésem, a kérdőíves vizsgálat eredményei és a mélyinterjúk is segítséget adtak a SWOT analízis első, helyzetfeltáró szakaszához. Az elemzés menetét az Anyag és módszer fejezetben ismertettem. Az elemzéshez felhasználtam az FVM Agrárpiaci Főosztály A gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó Nemzeti Stratégia elképzeléseit, valamint a FruitVeB elemző anyagait is. A módszer lényege, hogy egy vállalat, vagy egy ágazat erősségeit és gyengeségeit szembeállítja a környezet adta lehetőségekkel és veszélyekkel, majd a találkozási pontok alapján stratégiai akciókat fogalmaz meg. Az erősség-gyengeség az ágazat és környezete viszonyából, az ágazat adottságainak és képességeinek elemzéséből adódik. A lehetőség-veszély a környezet elemzéséből adódik (3. ábra). 20

24 LEHETŐSÉGEK Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek Offenzív stratégiát támogató helyzetek - piacok átgondolt váltása, - fogyasztásösztönző és termékmarketing programok, - keressünk sikeres növényeket, - a termálenergia-hasznosítás ösztönzése, - növeljük az öko- vagy biotermékek arányát, - a magyar zöldség-gyümölcs termékek eredetmegjelölése - csatlakozzunk globális cégekhez, és védjegyzése, - növeljük a sikeres növények területét, - technológiai és fajtakutatás megerősítése, - a termesztési hagyományokkal rendelkező növények - post-harvest fejlesztések, irányába váltsunk, - integrált és öko- vagy biotermesztés elterjesztése, -a legfejlettebb technológiai megoldásokat keressük, - piackutatás és marketing programok, - nyissunk a kiváló minőségű prémium termékek - fogyasztói és piaci felmérések, innováció. irányába, - használjuk ki a logisztikai adottságokat, - további termelők bevonása a termelői szervezetekbe, - vegyük igénybe a szakmai szervezetek segítségét, - az árukoncentráció növelése, - éljünk az exportpiacok közelségének lehetőségével, - törekedjünk korrekt szerződéses kapcsolatokra, - feldolgozók megvásárlása és új üzemek létesítése a TÉSZ/TSZT-k szervezésében, - szervezzük jobban az értékesítést, - minőségellenőrzéssel javítsuk az áru megbízhatóságát - új termékek és funkcionális élelmiszerek fejlesztése és gyártása - technikai innováció, - a minőség-ellenőrzés megerősítése, - az idénymunka adminisztrációjának csökkentése, - az adatszolgáltatás rendeleti szintű szabályozása, - szigorúbb kereskedelmi törvény és ellenőrzések Gyengeségek Defenzív stratégiát támogató helyzetek Erősségek Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek - a sikeres növényekre koncentráljunk, - a hazai árukínálat erősítése, - a külföldről olcsón behozott termékek helyett más - a termelői szervezettség növelése, termékeket fejlesszünk, - a kutatás-fejlesztés és innováció erősítése, - csak ökológiai adottságoknak megfelelő növényeket - ágazati lobbi a támogatásokért, termesszünk, - az öntözést a zöldségnövényekre koncentráljuk, - kedvező pénzügyi-, finanszírozási megoldások a TÉSZ / TSZT-k részére állami szerepvállalással, - esetleg kisebb területen, de megbízható technológiával és öntözéssel törekedjünk nagyobb termésátlagokra, - csökkentsük a feketegazdaság arányát az állami - az önköltségek csökkentése a versenyképes árszínvonal érdekében, - termelői tulajdonú feldolgozó üzemek, ellenőrzés szigorításával, - törekedjünk a helyi piacok fejlesztésére, - a zöldség-gyümölcs termelés jövedelmezőségének javítása, - öntözéssel küszöböljük ki a termésátlag ingadozást, - integrált és biotermesztés széleskörű bevezetése, - kevésbé tőkeigényes termékekkel találjuk meg a - élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel, réspiacokat, VESZÉLYEK 3. ábra: Stratégiai elemzés a zöldségtermesztésben Forrás: saját összeállítás; FVM (2009) 21

25 4. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK 1. A zöldségtermelő gazdaságoknál az elmúlt öt évben jelentős szelekció ment végbe, az életképes gazdaságok az árutermelést preferálják (saját fogyasztás helyett), javuló színvonalon termelnek és koncentrálódtak az Észak- és Dél-alföldi régiókban. 2. A modellvizsgálat és az irodalmi adatok is igazolják, hogy az ágazati méret növelésével csökken a termék önköltsége és az öntözés jelentősen növeli a termelési értéket. Az öntözésnél önköltségcsökkenés jelen körülmények között csak kiugró hozamnövekedésnél várható, ami kiemelkedő termőhelyi viszonyokat feltételez. 3. A kérdőív alapján statisztikai vizsgálattal meghatároztam, mely ismeretek, készségek fontosak a sikeres gazdálkodásban. A vállalkozói méretet a foglalkoztatott létszám függvényében vizsgálva statisztikailag igazolt az együttműködési készség, a számítógépes ismeret, a konfliktuskezelés és a kapcsolatteremtés fontossága. Az árbevétel szerinti méret függvényében a speciális szakmai ismeret és a problémamegoldó készség szignifikáns. 4. A versenytényezők összesített rangsorának értékelése során bizonyított (Kendall-W teszt alapján) miszerint legfontosabb a versenyfeltételek között az értékesítés és a minőség, amelyet a termés mennyisége, a technológia és a kapcsolat követ. A Kendall-W teszt konkordancia együtthatója jelzi a vélemények egyezőségét. A vállalkozás nyereségét a vélemények szerint a jó minőség, a magas ár és a kedvező piaci lehetőség befolyásolja a legnagyobb mértékben. 5. A vizsgált négy gazdaság többéves adatai, modellvizsgálat eredményei és az AKI tesztüzemi adatsorai igazolják, hogy a különböző zöldségfajok jelentős termelési értéket produkálnak egy hektár területre vetítve. Az öntözés további lehetőségeket jelent. Új tudományos eredménynek tekinthető tehát, hogy a zöldségágazat a mezőgazdasági termelés és fejlesztés stratégiai területe és hozzájárulhat az egységnyi mezőgazdasági területen előállított érték növeléséhez és a foglalkoztatás jelentős javításához. 6. A SWOT analízis alapján offenzív stratégia jelenthetne előrelépést, nevezetesen a magyar zöldségtermékek eredet-megjelölése és védjegyzése, valamint minőségbiztosítása, a feldolgozottsági fok növelése, az integrált termesztés elterjesztése, és közös termelői tulajdonlású feldolgozók létrehozása. 22

26 4.1. Hipotézisek igazolása Hipotézis 1. A zöldségtermesztésben jelentős koncentráció ment végbe, a saját fogyasztás lecsökkent, a termésátlag növekedett és az egyes zöldségnövények termelése bizonyos régiókra koncentrálódik. 2. A gyakorlottal, hagyományokkal rendelkező zöldségtermelő üzemek eredményesen gazdálkodnak, a modellek szerint a méret növelése és az öntözés önköltség-csökkentéssel jár. 3. A vállalkozó/tulajdonos esetében fontos ismeretek, képességek szükségesek, nevezetesen szakmai ismeretek, számítógépes ismeret, konfliktuskezelés, valamint emberi kvalitások (pl. együttműködési készség, probléma-megoldó képesség, kapcsolatteremtés és más a sikerhez fontos tényezők). 4. Kérdőíves vizsgálattal és mélyinterjúk alapján igazolom, hogy a versenyképességet a zöldségtermesztésben a termés mennyisége és minősége a kapcsolat és az értékesítés, valamint a technológia határozza meg leginkább. 5. A zöldségágazat a mezőgazdasági termelés és fejlesztés stratégiai területe is hozzájárulhat az egységnyi mezőgazdasági területen előállított érték növeléséhez a foglalkoztatás javításához a komparatív előnyök jobb kihasználásához a zöldségtermesztés terén jó adottságokkal rendelkező régiókban. Igazolás igen részben igen részben igen 23

27 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Következtetéseim és javaslataim kapcsolódnak a bevezetésben megfogalmazott célkitűzésekhez. Megvizsgáltam az egyes zöldségfajok termelési koncentrációját megyei és regionális szinten is, hogy meghatározzam azokat a területeket, ahol az adott zöldségfajokkal érdemes foglalkozni, és kihasználhatók a területi koncentrációból adódó előnyök. Az utóbbi időben gyors ütemű koncentráció mentvégbe a zöldségtermesztésben az Észak-alföldi és Dél-alföldi régiók jelentősen növelték termelésüket. A gazdaságok száma itt is csökkent, de a termelési mennyiség növekedett. A zöldségnövények zöme betakarítás után nem bír el hosszú szállítást, így ezekbe a régiókba kell koncentrálni a hűtő- és konzervipari kapacitásokat is. A statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy ahol a feldolgozó kapacitások megszűntek, ott megszűnt a termelés is. Konkrét üzemi adatok alapján négy zöldségfaj több évre vonatkozó ökonómiai elemzése azt igazolja, hogy a gyakorlattal és hagyományokkal rendelkező zöldségtermelő üzemek eredményesen gazdálkodnak. A modellvizsgálat szerint a méret növelése önköltség csökkentő, de az öntözés jelentős költségei miatt csak egyes zöldségfajoknál és kiugró hozamnövekedés esetén csökkenti az önköltséget. Ennek ellenére az öntözés megvalósítása minden esetben fontos, nemcsak a termésmennyiség növelése, hanem a minőség biztosítása érdekében is. Az üzemi és tesztüzemi adatok azt igazolják, hogy a vizsgált zöldségnövények nyereségesen termeszthetők, egységnyi területen jelentős termelési értéket produkálnak. A hatékonyság és jövedelmezőség a technológiák változtatásával már kevéssé növelhető, sokkal nagyobb a lehetőség viszont a logisztikai fejlesztésekben, a helyi kistermelői piacok lehetőségeinek javításában, a termelési többletek levezetésében és a piaci infrastruktúra fejlesztésében. Ez teszi lehetővé a versenyképesség javítását. A zöldségtermesztéssel foglalkozó termelők körében kérdőíves vizsgálatot végeztem és a megállapításokat mélyinterjúkkal is megerősítettem. A vizsgálatok értékelésénél megállapítható, hogy a gazdálkodók elismerik a vállalkozó kvalitásait a sikerben. Statisztikailag igazolt az együttműködési készség a számítógépes ismeret, a konfliktuskezelés és a kapcsolatteremtés fontossága. Jelentős szerepe lehet a speciális szakmai ismereteknek és a problémamegoldó készségnek is. A zöldségágazat versenyképességének javítási lehetőségére is kitért a kérdőíves felmérés. A versenyképesség szempontjából a felmérés szerint 24

28 legfontosabbnak tekinthető az értékesítés és a minőség, melyet a termés mennyisége, a technológia és a kapcsolat követ. A nyereséget a jó minőség, a magas ár és a kedvező piaci lehetőség befolyásolja a leginkább. A zöldségtermesztés jövőjét a világban végbemenő folyamatok is meghatározzák. Általános tendencia a koncentráció erősödése amit igazoltam ugyanakkor ez a folyamat az élelmiszerkereskedelem még gyorsabb és nagyobb mértékű koncentrálódása folytán szükségszerű. Vizsgáltam a szakmai szervezetek szerepét is. A vélemények alapján célszerű lenne a jogszabályalkotásban is megteremteni a mezőgazdasági szakmaközi szabályozást, ami lehetővé tenné egy hatékonyabb civil szakmai munka megvalósulását. A zöldségágazat helyzetének feltáráshoz és a stratégiai célok megfogalmazásához SWOT analízist végeztem. Az ágazat erősségei közé sorolhatók a kedvező klimatikus és ökológiai adottságok a megbízható és közeli piac, a szaktudás, a különleges íz és zamat, és az elégséges feldolgozóipar. Gyengeségként értékelhető a szétaprózott termelés, szervezetlen értékesítés, az öntözés alacsony aránya, a szerződéses fegyelem gyengesége, a tőkehiány és a termelői szervezetek kezdetlegessége. Lehetőségként kínálkozik a belföldi fogyasztás növelése, az export fokozása, a minőség javítása, a termésátlagok növelése, védjegyek és márkák használata, valamint termelői tulajdonú feldolgozó üzemek létrehozása, a feldolgozottsági szint növelése. Veszély lehet az import növekedése, az agrárolló nyílása, a finanszírozási lehetőségek beszűkülése és a lassú piaci növekedés. A SWOT analízis stratégiai lehetőségeinek széles köréből csak néhány fontos dolgot említek. Egyik legfontosabb lenne életképes és működő TÉSZ rendszer létrehozása. A TÉSZ szerveződés célja, hogy az ágazat értékesítésének legalább 40%-a ezeken a szervezeteken keresztül bonyolódjon. Az EU is növelni akarja a TÉSZ-ek szerepét, de ezen túlmenően támogatja a TÉSZ-ek másod- és harmadszintű szerveződését, valamint azok nemzetközi szintű összefonódását is. A TÉSZ-ek révén növelhető az őstermelői tevékenység sajnálatosan alacsony szintű átláthatósága és kialakítható az ágazat-specifikus marketingtevékenység. A SWOT analízis alapján offenzív stratégiát jelentene a magyar zöldségtermékek eredet-megjelölése, és védjegyzése, a feldolgozottsági fok növelése, az integrált termesztés elterjesztése és közös termelői tulajdonlású feldolgozók létrehozása, a minőség biztosítása. Ezt sajnos leginkább a tőkehiány gátolja. 25

29 A feldolgozók léte a fejlesztésben kulcskérdés. Korábban a tartósítóipar integrátori szerepet látott el, ma már ez visszaszorult. Újra vissza kellene állítani ezt a rendszert, illetve meg kellene célozni a termelői tulajdonú üzemek létrehozását, ami nem ismeretlen az EU-ban. Ehhez kapcsolható az integrált környezetbarát termelés általánossá tétele, ami ma már alapvető versenyfeltétel. Kulcskérdés a post harvest tevékenység (csomagolás, osztályozás, áruvá készítés stb.) munkaerő kérdéseinek szabályozása is. Megdöbbentő az az egybehangzó vélemény, hogy a zöldségágazat termékeinek 30-40%-a a szürkeés feketegazdaság csatornáin keresztül jut el a fogyasztóhoz. Ennek megoldása komplex intézkedéssorozatot kíván. Az egyes zöldségfajok termelése bizonyos megyékre, régiókra koncentrálódik és az adott zöldségfaj esetében a termesztési, logisztikai, feldolgozási fejlesztéseket is itt érdemes koncentrálni. Fontos lenne a zöldségfogyasztás növelése, hiszen minden ágazat csak stabil belső piacok mellett lehet sikeres. Ehhez kellene a helyi piacok és a helyi feldolgozás multiplikátor hatásának kihasználása. A zöldségágazat neuralgikus területe a munkavállalási szabályok gyors változása és bürokratikus rendszere. Ezt át kellene gondolni, és az ágazat érdekének megfelelően módosítani. Igen jelentős megállapítás a világban és Európában is terjed a helyi piacok preferálása. Minden termelés csak akkor lehet sikeres, ha jelentős helyi felvevőpiaca van. Ezért szükséges a helyi piacok fejlesztése, az adminisztrációs megkötések feloldása és az önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatása, központi források biztosítása is szükséges erre a célra. Fontos gondolat a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése is. Ehhez állami források biztosítása indokolt. Ahhoz, hogy a zöldségágazat versenyképes legyen, számottevő technológiai fejlesztésre is szükség van. Ez főként a hajtatásos termesztésre jellemző amit tanulmányom csak érintőlegesen tárgyal, de a szántóföldi termesztésnél is elengedhetetlen a korszerű technológiák alkalmazása. Továbbá feladat a termelők együttműködését erősíteni és stabilizálni a piacokat, ami a tervezhetőség alapja. Az esetenként jelentős nyereség ellenére arra kell törekednünk, hogy növeljük a tevékenység jövedelemtermelő képességét és normalizáljuk az egyes szereplők között jövedelemelosztást. Vizsgálataim alapján fontos a zöldségágazat fejlesztése, bizonyos zöldségfajoknál az öntözés megvalósítása, hogy növeljük az egységnyi mezőgazdasági területen előállított értéket, javítsuk a foglalkoztatást, és kihasználjuk a komparatív előnyeinket a jó adottságokkal rendelkező régiókban. 26