MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-DECEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2007. 2008. 2009. dec. 2009. jan-dec. 2010. jan. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 7,9 0,0 1,0-17,7 3,4 Fafeldolgozás -2,4 15,3-8,1-23,4 13,9 Bútorgyártás 10,1 22,1-21,5-26,2-21,3 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7-0,6-9,9-12,6-12,6 Fafeldolgozás -7,8 25,1-10,3-11,2 14,7 Bútorgyártás 12,1 29,0-30,0-42,8-33,5 Ipar export értékesítése 15,5 0,1 5,4-18,7 13,4 Fafeldolgozás -1,5 9,9 2,8-30,3 14,7 Bútorgyártás 5,3 15,0-8,9-5,7-17,9 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4-6,3-6,2-4,3-13,5 Ebből: Épületek építése -15,9-3,4-3,5-4,5-18,1 Egyéb építmények építése -24,2-17,4 16,6 31,1-5,6 Speciális szaképítés -5,4 2,2-15,7-17,5-7,1 Új szerződések -9,8-11,8-16,0-7,4 21,6 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 17.374,5 18.325,5 1.217,3 15.548,4 1.216,3 millió EUR 69.123,9 72.997,1 4.505,4 55.517,6 4.492,3 Kivitel milliárd Ft 17.344,5 18.301,7 1.323,5 16.672,8 1.292,2 millió EUR 69.004,2 72.838,1 4.880,9 59.496,8 4.782,6 Egyenleg milliárd Ft -29,9-23,8 106,3 1.124,5 75,9 millió EUR -119,7-159,0 375,4 3.979,2 290,3 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 0,2 5,0 1,3 4,9-0,6 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 0,7 1,3 1,6 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8 Export árak -4,8 0,6 1,7 7,4-2,7 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 3,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2007. 2008. 2009. dec. 2009. 2010. jan.-dec. jan-feb. 8,0 6,1 5,6 4,2 6,1 Forrás: KSH Jelenti 2007/12, 2008/12, 2009/12 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. december Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. december Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan-dec. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. december, 2010. feb. Ipari termelői árak 2007. december, 2008. december, 2009. december -2- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER Kitekintés A világgazdasági válság hatására 2008-ban a globális GDP volumene 3%-kal emelkedett, több mint 2%-kal elmaradva a korábbi évek bővülési ütemétől. 2009-ben ez 0,8%-os csökkenésbe fordult. 2009-ben a fejlett gazdaságokban 3,2%-os bruttó hazai termék csökkenés, a fejlődő és felzárkózó államokban változatlanul növekedés (2,1%) volt tapasztalható. Az EU-27 gazdasági teljesítménye 2009 IV. negyedévében, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2,3%-kal visszaesett, ami a csökkenés ütemének kismértékű mérséklődését jelenti, az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A még nem teljes körű adatok szerint az országok többségében mérséklődött a visszaesés mértéke az egy évvel korábbi negyedévhez képest. A visszaesés mértéke a második negyedévben volt a legmagasabb (5%). A megelőző negyedévhez viszonyított európai uniós teljesítmény öt negyedéven keresztül csökkent, 2009 második felétől azonban a GDP volumene igen szerény mértékben, 0,3%-kal, illetve 0,1%-kal meghaladta a megelőző negyedévit. 2009-ben a 27 tagország együttes teljesítménye 4,2%-kal csökkent. Lengyelország kivételével valamennyi ország gazdasági teljesítménye romlott az előző évhez képest 2009-ben az USA GDP-je 2,4%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, mértéke elmarad az előző negyedévekétől. A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított, a megelőző negyedévhez viszonyított index szerint a IV. negyedévben 1,4%-os növekedést mértek, ami a recesszió technikai végét jelzi az Egyesült Államokban is. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, 2009 2007 2008 országcsoport IV. n.év 2009 Ausztria a 103,1 102,0 98,1 96,4 Bulgária 106,2 106,0 94,1 95,0 Csehország a 106,0 102,5 96,9 95,2 Észtország 106,3 96,4 90,5 85,9 Lengyelország a 106,6 105,0 102,8 101,7 Litvánia a 108,9 102,8 86,8 85,0 Magyarország 101,1 100,6 96,0 93,7 Németország a 102,5 101,3 97,6 95,0 Olaszország a 101,5 99,0 97,0 95,0 Portugália a 101,9 100,0 99,0 97,3 Szlovákia 110,4 106,4 97,4 95,3 Szlovénia a 106,8 103,5 94,2 92,2 EU-27 a 102,9 100,8 97,7 95,8 USA a 102,0 100,4 100,1 97,6 Japán a 102,1 99,3 98,6 94,8 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT -3- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 2009-ben az EU-27 ipari termelése az előzetes adatok munkanappal kiigazított indexek szerint 14%-kal csökkent. A harmadik negyedévi 13,6%-os visszaeséséhez képest a IV. negyedévben 7%-os csökkenést mértek. A még nem teljes körű adatok szerint valamennyi tagországban csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest, a legkisebb mértékben Lengyelországban (-3,6%) és Romániában (-5,9%), a legnagyobb mértékben Észtországban (-25,9%). A hazai 17,7%-os visszaeséshez hasonló mértékben csökkent az ipari termelés többek között Németországban és Olaszországban Ország, országcsoport Ipari termelés volumenindexe 2007 2008 Előző év azonos időszaka=100 2009. 2009 IV. n.év Ausztria 105,5 101,7 94,8 88,1 Bulgária 109,1 100,6 86,8 82,6 Csehország 108,8 97,5 97,0 87,1 Észtország 106,7 93,8 84,6 74,1 Lengyelország 109,5 102,2 104,7 96,4 Litvánia 104,0 104,9 91,7 85,4 Magyarország 107,9 98,9 93,0 82,3 Németország 106,1 100,0 90,5 83,2 Olaszország 99,8 96,7 91,4 82,4 Portugália 101,8 95,9 95,8 91,5 Románia 105,0 103,1 103,5 94,1 Szlovákia 112,7 102,7 101,2 85,5 Szlovénia* 106,2 102,0 92,5 82,6 EU-27 a 103,3 98,2 93,0 86,1 USA 101,7 97,8 95,3 90,2 Japán 102,8 96,8 94,8 78,2 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, 2009. 2007 2008 országcsoport IV. n.év 2009 Ausztria 102,2 103,2 100,6 100,4 Bulgária 107,6 112,0 100,9 102,5 Csehország 103,0 106,3 100,0 100,6 Észtország 106,7 110,6 98,0 100,2 Lengyelország 102,6 104,2 103,8 104,0 Litvánia 105,8 111,1 101,2 104,2 Magyarország 107,9 106,0 104,9 104,0 Németország 102,3 102,8 100,3 100,2 Olaszország 102,0 103,5 100,7 100,8 Portugália 102,4 102,7 99,2 99,1 Románia 104,9 107,9 104,5 105,6 Szlovákia 101,9 103,9 100,0 100,9 Szlovénia 103,8 105,5 101,4 100,9 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 101,0 USA 102,9 103,8 101,4 99,6 Japán 100,1 101,4 98,0 98,6 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD -4- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER Munkanélküliségi ráta* Ország, 2009. 2007 2008 országcsoport IV. n.év. 2009 Ausztria 4,4 3,8 5,5 5,0 Bulgária 6,9 5,6 7,7 6,7 Csehország 5,3 4,4 7,8 6,8 Észtország 4,7 5,5 15,5 13,8 Franciaország 8,3 7,8 10,0 9,4 Lengyelország 9,6 7,1 8,7 8,2 Litvánia 4,3 5,8.. 14,0 Magyarország 7,4 7,8 10,8 10,0 Németország 8,4 7,3 7,5 7,5 Portugália 8,1 7,7 10,3 9,6 Románia 6,4 5,8.... Szlovákia 11,1 9,5 13,4 11,9 Szlovénia 4,9 4,4 6,8 6,0 EU-27 a 7,1 7,0 9,4 8,9 USA 4,6 5,8 10,0 9,3 Japán 3,9 4,0 5,2 5,1 *Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok 2009. IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, ennek üteme azonban a múlt év harmadik negyedéve óta lassul. Az előző negyedévhez hasonlóan a globális méretű, de a fejlett országokat különösen súlytó gazdasági és pénzügyi válság hátrányosan befolyásolta a magyar gazdaság teljesítményét is. Mivel külgazdasági kapcsolataink elsősorban a fejlett országokkal a legintenzívebbek, ezek recessziója jelentősen szűkíti export lehetőségeinket, rontja a beszállító vállalkozások eladási lehetőségeit. 2009. októberdecemberben a bruttó hazai termék 4%-kal esett vissza 2008. IV. negyedévéhez képest. A gazdaság éves teljesítménye 6,3%-kal mérséklődött. Az árutermelő ágazatok 2009 IV. negyedévében (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 7,9%-kal mérséklődött. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban volt a legmagasabb, 15,5%. A feldolgozóipar teljesítménye a múlt év utolsó negyedévében 7,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az ipar teljesítménye elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar gyenge teljesítménye következtében 7,4%-kal csökkent. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5%-os mérséklődést mutat, mind az épületek, mind az egyéb építmények építésében mutatkozó volumencsökkenés következtében. 2009 egészében az árutermelő ágazatok teljesítménye 14,4%-kal csökkent, ezen beül az ipar hozzáadott értéke 16%- kal, az építőiparé 3%-kal, a mezőgazdaságé 17,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. -5- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából %

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 2009. negyedik negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 1,7%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami lényegesen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól és mérsékeltebb, mint az előző negyedévekben mértek. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás teljesítménye 2,4%-kal emelkedett, egyetlenként a szolgáltató ágazatok közül. A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 7,5%-os visszaesésében. Az ipar, az export és a kereskedelem teljesítményének csökkenése és ezzel párhuzamosan a szállítási teljesítmények visszaesése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés 2,2%-os mérséklődésében játszott szerepet. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye (-1,6%) az előző negyedéveknél nagyobb mértékben csökkent, míg az egyéb közösségi szolgáltatás (- 3,9%) teljesítménye az előző negyedévekhez képest romlott. A GDP volumenindexei 2002-2009., % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV. 2002 104,3 104,3 104,6 104,4 104,4 2003 103,4 104,3 104,5 104,8 104,3 2004 104,7 105,2 105,0 104,7 104,9 2005 102,4 103,9 103,6 104,0 103,5 2006 104,6 103,5 104,0 103,8 104,0 2007 102,3 100,8 100,5 100,4 101,0 2008 101,9 102,2 101,4 97,5 100,6 2009 93,3 92,5 92,9 96,0 93,7 Forrás: KSH A GDP felhasználási oldalán 2009 IV. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 5,7%-kal visszaesett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 6,5%-os mérséklődése (I. negyedév 7,2%, II. negyedév 6,6%, III. negyedév 9,8%) következtében. Ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,9%-kal csökkentek, míg a non-profit szervezetektől kapottak 1,3%-kal emelkedtek. E mellett a közösségi fogyasztás is 4,9%-os emelkedést mutatott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,2%-kal csökkent. Éves szinten a végső fogyasztás 5,7%-kal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7%-kal zsugorodott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év negyedik negyedévében az előző negyedévinél nagyobb mértékben 8,1%-kal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős a visszaesés, utóbbi mögött a lakásépítések erőteljes visszaesése áll. Ugyanakkor a -6- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER szállítás, raktározás ágazatban növekedés figyelhető meg a metróberuházás és az út-, és autópálya építések következtében. 2009. egészében a bruttó állóeszköz felhalmozás 6,5%-kal esett vissza. A negyedik negyedévben is folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-8%), a múlt év egészében a csökkenés 11,5% volt. A IV negyedévben folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának visszaesése, üteme azonban lassult. Az export volumene 3,1%-kal bővült, míg az import 2%-kal csökkent. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 451 mrdftos aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. Az áruforgalom exportja 3,9%-kal emelkedett, importja 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások exportja hosszú idő után először csökkent 0,7%-kal, importja pedig 7,8%-kal mérséklődött. 2009-ben az export 9,1%-kal, az import pedig 15,4%-kal zsugorodott, ami kiemelkedően magas kiviteli többletet eredményezett. negyedéves növ. 108 106 104 102 100 98 96 94 92 Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008. 2009. A megtermelt GDP 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 93,7 Mezőgazdaság 90,1 99,8 154,0 96,1 93,5 78,7 154,3 82,5 Ipar összesen 101,9 106,2 104,7 102,6 106,1 106,0 100,4 84,1 Feldolgozóipar 103,9 107,6 105,1 104,2 106,9 106,9 100,0 83,3 Építőipar 113,0 96,4 103,2 103,3 100,8 93,3 96,4 97,0 Szolgáltatások 105,3 104,1 102,3 104,3 104,3 100,6 98,2 97,7 A felhasznált GDP 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 93,7 Háztartások végső fogyasztása 109,9 108,0 103,1 103,4 101,9 98,4 99,4 93,3 Közösségi fogyasztás 105,5 104,1 99,9 99,9 104,9 95,7 99,7 101,0 Végső fogyasztás 109,3 107,4 102,7 102,9 102,3 98,0 99,4 94,3-7- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008. 2009. Bruttó állóeszköz felhalmozás 110,5 102,1 107,9 105,7 96,4 101,6 100,4 93,5 Export 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 116,2 105,6 90,9 Import 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,3 105,7 84,6 GDP összesen 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 93,7 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2009. negyedik negyedévében 11%-kal csökkent 2008. azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 15,5%-kal, az építési beruházásoké 7,4%-kal esett vissza. A nemzetgazdasági ágak zömében folytatódott a beruházások visszaesése, növekedett azonban a mezőgazdaságban (23,7%), a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (13,8%) és az oktatásban (41,2%). Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását 2009. egészében: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2008. 2009. A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 124,4 107,0 B Bányászat, kőfejtés 52,4 54,1 C Feldolgozóipar 96,4 84,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 106,2 108,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 88,3 78,0 F Építőipar 109,2 79,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 107,3 81,4 H Szállítás, raktározás 94,0 108,3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 110,9 68,8 J Információ, kommunikáció 94,8 91,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,1 61,2 L Ingatlanügyletek 98,5 94,6 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 98,1 91,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 96,3 68,8 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 71,9 85,3 P Oktatás 86,2 113,3 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 97,9 82,4 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 84,3 91,0 S Egyéb szolgáltatás 88,4 93,5 Összesen 97,0 91,4 Ebből: Építés 93,2 95,8 Gép, berendezés 102,7 86,0 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. Az rendelkezésre álló adatok szerint az ipari termelés lényegében együtt mozgott az EU iparával, eltérés a változás mértékében mutatkozik meg. Az ipari termelés 2009-ben 17,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az -8- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER első negyedévben 22,3, a másodikban 22,7, a harmadikban 17,8%-kal, a negyedikben pedig 6,8%-kal. Utóbbi részben az alacsony 2008. évi bázisnak is következménye. A negyedéves, de a havi változások is azt mutatják, hogy a termelés-visszaesés üteme a második félév során lassult, különösen az utolsó negyedévben. Novemberben az ipari termelés csökkenése 8% alatti volt, decemberben pedig kismértékű, 1%-os növekedés volt tapasztalható. A decemberi fordulat hátterében az igen alacsony bázis mellett a munkanaphatás is szerepet játszott. A visszaesés hátterében továbbra is export piacaink felvevőképességének jelentős visszaesése húzódik meg, ami a hazai beszállítói rendszeren keresztül a belföldi eladásokat is jelentősen visszafogja. A feldolgozóipar termelése a múlt év egészében 18,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Decemberben 2009-ben először 3,1%-kal emelkedett a feldolgozóipar teljesítménye. Éves szinten csak egy alágazat, az egyéb feldolgozóipar termelése emelkedett 1,6%-kal. A nagyobb ágazatok közül azokat sújtotta kevésbé a válság, amelyek elsősorban a hazai piacra termelnek vagy elsősorban napi fogyasztási cikkeket gyártanak, és növekedésük korábban szerényebb volt vagy stagnált (pl. élelmiszeripar, gyógyszergyártás). havi index 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 Az ipari termelés indexei 12 havi index Havi index 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 12 havi indexs 70 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei 70 Országos szinten az ipar hazai eladásai 12,6%-kal mérséklődtek 2009 folyamán az előző év azonos időszakához képest, míg decemberben 9,9%-kal. Az ipar belföldi eladásának csökkenése elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések, valamint a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 10,3%-kal mérséklődtek -9- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 2009 decemberében és 15,0%-kal az év egészében. Az ipari export volumene 18,7%-kal csökkent 2009-ben az exportkereslet nagyarányú visszaesése következtében, decemberben pedig 5,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A negyedéves változások a visszaesés mértékének lassú, de folyamatos csökkenését mutatják, a negyedik negyedévben már 5% alatti értéket ért el. Ez azt eredményezte, hogy 2009-ben a kivitel aránya az összes értékesítésből a korábbi 51,9%-ról 49,4%-ra módosult. A feldolgozóipari értékesítés 67,8%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel decemberben 6,4%-kal bővült, 2009 egészében 18,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 2009-ben az ország mind a hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 25,6%-os visszaesés a középdunántúli régióban volt. A többi hat régióban 7,4-24,8% közötti a csökkenés mértéke. A legalacsonyabb termeléscsökkenést az észak-alföldi régióban (-7,4%) figyelték meg. A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult, a fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik 250 220 Az ipar termelési volumenindexe (1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100) 190 160 130 100 Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított 70 J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei 2009-ben a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette leginkábba kialakult válság, ezek adják a teljes kibocsátás 70%-át. Az ipari termelés visszaesésének második félévi mérséklődése leginkább a nagyvállalati szférában volt érzékelhető, a közepesek -10- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER esetében is volt pozitív változás, míg a kisvállalkozások esetében erősödött a negatív tendencia. Vállalkozások Termelés (Volumenindex, előző év azonos időszaka=100) 2009. I. félév 2009. II. félév 2009. Kisvállalkozás (5-49 fő) 85,0 81,9 83,4 Közepes vállalkozás (50-249 fő) 79,0 83,6 81,2 Nagyvállalkozás (250+fő) 75,9 87,5 82,3 A fafeldolgozó-ipar termelése 2009-ben 23,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott (2008-ban a termelés 15,3%-kal bővült). 2009 decemberében 8,1%-kal mérséklődött a termelés az előző év decemberéhez képest. A szakágazat hazai értékesítése a múlt évben 11,2%-kal, a negyedik negyedévben 11,2%-kal mérséklődött, decemberben a visszaesés mértéke 10,3% volt. Az exportértékesítés 30,3%-kal esett vissza 2009-ben, ezen belül az első negyedévben 32,6%-kal, a másodikban 43,8%-kal, a harmadikban 25,9%-kal, a negyedikben pedig 10,9%-kal. 2009 decemberében 2,8%-kal bővült a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) 2001. 103,8 95,1 117,9 2002. 107,6 95,3 120,4 2003. 103,7 109,2 100,4 2004. 105,6 103,7 106,1 2005. 96,5 94,6 97,4 2006. 97,8 90,6 104,3 2007. 97,6 92,2 98,5 2008. 115,3 125,1 109,9 2009. 76,6 88,8 69,7 Forrás: KSH A hazai bútoripar termelése 26,2%-kal mérséklődött a múlt évben, ezen belül az első negyedévben 28,4%, a másodikban 20,9%, a harmadikban 28,5%, a negyedikben pedig 27,1% volt a volumencsökkenés. 2009. decemberében 21,5%-kal csökkent a szakágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés 2009-ben 42,8%-kal, decemberben 30%-kal esett vissza. Az export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és belföldi értékesítés csökkenési ütemétől. A január-decemberi időszakban 5,7%-kal, ezen belül az I. negyedben 4,9%-kal, a másodikban 0,9%-kal, a harmadikban 2%-kal, a negyedikben pedig 14,3%-kal mérséklődött, decemberben pedig 8,9% esett vissza a kivitel. -11- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) 2001. 120,2 114,0 127,5 2002. 119,8 140,7 95,8 2003. 77,0 69,2 90,8 2004. 109,2 99,6 121,8 2005. 102,1 101,5 103,4 2006. 113,8 115,3 112,5 2007. 110,1 112,1 105,3 2008. 122,1 129,0 115,0 2009. 73,8 57,2 94,3 Forrás: KSH 2009-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 7,1%-kal csökkent, a létszám 11,5%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben nőtt a termelékenység, míg a többi feldolgozóipari ágazatban pedig kisebb hatékonysággal termeltek, mint egy évvel korábban. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 8,7%-kal visszaesett 2009-ben. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 11,3%-kal csökkent, ugyanakkor az egyéb építmények építése 2,1%-kal növekedett. 2009-ben az építőipar termelése 4,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. A múlt éven belül az első félévben kisebb, a második félévben nagyobb mértékű volt a termeléscsökkenés. A visszaesés mértéke az utolsó negyedévben volt a legmagasabb. Decemberben az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 6,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Az év során csupán márciusban és júniusban volt teljesítmény-növekedés, az év többi hónapjában azonban csökkenést mértek. -12- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 140 % 130 120 110 100 90 80 70 Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100 60 J Jl 1996 J Jl 1997 J Jl 1998 Forrás: KSH; Grafika: Milei J Jl 1999 J Jl 2000 J Jl 2001 J Jl 2002 J Jl 2003 J Jl 2004 J Jl 2005 J Jl 2006 J Jl 2007 J Jl 2008 Az épületek építése főcsoport termelése 12,6%-kal esett vissza a múlt évben, míg az egyéb építmények építése 6,2%-kal emelkedett 2008 egészéhez képest. 2009. decemberében, a korábbi tendenciákkal ellentétben mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületeken végzett munka volumene 5,6%-kal, az egyéb építményeken végzett munkáé 7,1%-kal mérséklődött 2008 decemberéhez képest. J Jl 2009 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 120 2,0 Folyó áron, ezer Mrd Ft 1,5 1,0 100 80 60 40 előző év azonos időszaka=100 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0,0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése a lakásépítések, kereskedelmi és irodaépületek építésének csökkenéséből adódik, az egyéb építmények építése a korábban kötött nagy értékű -13- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER állami és önkormányzati vasúti-, útépítési és metró beruházások következtében növekszik. Az építőipari vállalkozásoknál 2009 decemberében kötött új szerződések volumene 16%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 1,8%-kal, az egyéb építményeké 26,3%-kal esett vissza az előző évi bázishoz képest. A 2009 december végi szerződésállomány 23,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az épületek esetében 16%-kal, míg az egyéb építményeké 30,5%-kal nőtt. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként 200 150 Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 100 50 0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az ágazatok közül az épületek építése volumene 3,5%-kal, a speciális szaképítés 15,7%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése pedig 16,6%-kal bővült 2009-ben 2008. egészéhez képest. 2009. decemberében az épületek építése 11,4%-kal növekedett, míg a speciális szaképítés termelése 13,2%-kal, az egyéb építmények építése 10,2%-kal mérséklődött 2008 decemberéhez viszonyítva. 2009-ben 11%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A múlt év első és második felében jelentősen eltérő tendenciák mutatkoztak. Az év első felében 16%-kal több lakás épült az előző évi alacsony bázishoz képest. A második félévben mintegy egynegyedével csökkent a használatba vett lakások száma, ez esetben azonban a magas bázis következtében. Az épített lakások száma Budapesten közel 10%-kal emelkedett, míg a többi településtípusban elmaradt az egy évvel korábbitól. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 35,3%-kal visszaesett 2009-ben, a -14- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER gazdasági válság és az ezzel összefüggő hitelválság következtében. Budapesten 37,6%- kal, a megyei jogú városokban 35,7%-kal, a kisvárosokban 29,8%-kal, a községekben pedig 39,3%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. ezer db 60 Lakásépítés 50 40 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások 43 862 30 36 075 31 994 20 10 33 164 29 896 28 400 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az új lakások 81,2%-át építették építőipari fővállalkozásban, 12,9%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 45,2%-a, értékesítésre 52,7%-a készült. 2009-ben a lakosság által építtetett új lakások száma 19%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 3,5%-kal csökkent, az arány 47,9-51,3. A családi-házas építkezés 17,5%-kal csökkent, 43%-kal nőtt a lakóparki építkezés (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 8%), de 10,4%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 88,8m 2, jelentősen nem változott az előző év azonos időszakához képest. 2009-ben tovább nőtt a főváros szerepe, 32,5%-át adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 55%-át. A Közép-magyarországi és a dunántúli régiókban, két megye és Budapest kivételével csökkent az épített lakások száma. A Duna vonalától keletre lévő megyékben 15-45%-os visszaesés tapasztalható, kivétel ez alól Csongrád, ahol közel 16%-os volt a bővülés. A 2009-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek több mint a fele (52,7%) a Közép-magyarországi régióba fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban valamennyi régióban csökkent, legjelentősebb mértékben a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (53-53%). -15- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER A kiadott építési engedélyek alapján 2008-hoz viszonyítva 2009-ben 31%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 3,36 millió m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 26%-os visszaesést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 Épületek száma (db) 8.089 5.214 1.101 859 1.967 1.367 567 359 Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 4.546,3 3.364,9 1.613,5 987,7 1.071,3 624,4 700,3 660,4 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok. 2009-ben a külkereskedelmi forgalom export volumene 12%-kal, az importé 17%- kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az euróban számított kivitel volumene 12,2%-kal, behozatala 17%-kal mérséklődött. A külkereskedelmi mérleg 3 979 millió euró többletet mutatott, az előző évi 319 millió euró passzívummal szemben. Ez 4 299 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 3, importban 1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány 1,8%-kal javult. A forint az euróhoz viszonyítva mintegy 12, a dollárhoz képest pedig 18%-kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2009. Az előző év azonos Érték Megnevezés időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró 59.693,5 55.123,8 81,3 74,8 Millió dollár 83.339,0 76.893,5 77,0 70,7 Milliárd forint 16.728,9 15.438,6 90,7 83,4 Forrás: KSH A 2009-ben a kivitel összessége 79-21 arányban, a behozatalé 69-31 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,3%-os, az export -16- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 19,8%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagnál gyorsabb ütemben csökkent, az export euróban 23%-kal, az import 21,3%-kal mérséklődött. A régi tagállamokba irányuló export 16,2%-kal, az import 24,8%-kal esett vissza. Az Unió egészét tekintve a kivitel 18%-kal a behozatal 24%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 22,2%-kal, a behozatal 25,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 2009. decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentősebb mértékben emelkedett, a kivitel 15%-kal, a behozatal 7%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 8,8%-kal nőtt, míg a behozatal 1,3%-kal maradt el a 2008 decemberi szinttől. A fa alapanyagok 2009. évi forgalma több év után pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja az 2,5 milliárd forintot. A behozatal forintban 26%-kal, kivitelünk pedig 11%-kal visszaesett. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2009-ben 19%-kal csökkent, míg behozatalunk 15,7%-kal mérséklődött. Mivel a kivitel visszaesése nagyobb mértékű volt, mint a behozatalé az egyenleg mintegy 1/3-dal elmaradt az egy évvel korábbitól, iránya azonban pozitív maradt. Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró -1,0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei Import Export Egyenleg 2009-ben a bútor és bútorelem behozatal 22%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az -17- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER árucsoport egyenlege közel 8 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év=100 24 Fa és parafa 2002. 47.128,0 110,5 38.213,0 94,6-8.915,0 2003. 50.477,7 107,1 38.446,1 100,6-12.031,6 2004. 58.406,9 115,6 36.818,7 95,6-21.588,2 2005. 44.836,0 86,8 34.158,6 89,9-10.677,4 2006. 48.373,9 111,7 37.510,9 119,6-10.863,0 2007. 52.213,3 107,8 38.968,1 103,3-13.245,2 2008. 43.182,1 82,3 39.943,1 101,7-3.239,0 2009. 32.977,1 74,3 35.486,2 88,7 2.509,1 63 Fa-és parafaáru 2002. 53.055,0 123,2 66.262,0 103,4 13.207,0 2003. 60.673,5 114,4 67.389,7 101,7 6.716,2 2004. 64.108,5 105,5 70.797,4 104,8 6.688,5 2005. 64.616,3 98,6 78.524,2 109,0 13.907,9 2006. 75.606,3 121,2 90.069,9 118,8 14.463,6 2007. 87.151,3 115,4 99.893,0 110,6 12.741,7 2008. 80.889,5 93,0 106.332,3 106,1 25.442,8 2009. 68.942,7 84,3 85.763,8 80,9 16.821,1-18- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év=100 82 Bútor és bútorelem 2002. 87.935,0 116,3 176.062,0 99,2 88.127,0 2003. 95.420,0 108,5 185.078,1 105,1 89.658,1 2004. 104.018,0 108,8 192.320,7 103,8 88.302,7 2005. 112.322,5 104,5 188.241,5 98,2 75.919,0 2006. 120.985,2 109,2 208.257,3 110,7 87.272,1 2007. 135.328,8 110,9 216.386,2 103,8 81.057,4 2008. 125.400,6 99,0 221.907,2 105,3 96.506,6 2009. 98.229,1 77,9 202.582,5 91,0 104.353,4 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2009 decemberében 1,3%-kal, a belföldi értékesítési árak 0,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Az exportértékesítési árak 1,7%-kal növekedtek. 2009-ben az ipari termelői árak átlagosan 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 1,3%-kal, az exportértékesítésben 7,4%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2009-ben 4,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 1,8%-kal elmaradtak, az export értékesítés árai 9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára a múlt évben 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2%-kal, az exporté 10,5%-kal haladta meg a 2008 évi árszintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2009. TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 105,1 102,7 107,7 1621 Falemezgyártás 97,3 81,8 102,3 1622 Parkettagyártás 102,3 100,4 104,7 1623 Épületasztalos-ipari termékek gyártása 108,5 101,5 113,7 1624 Tároló fatermék gyártása 102,4 101,0 106,1 Egyéb fa-, parafatermék, 1629 fonottáru gyártása 103,4 101,8 106,7 3101 Irodabútor gyártása 103,3 103,0 104,8 3102 Konyhabútor gyártása 106,5 100,5 123,2 3103 Ágybetét gyártása 100,2 99,0 111,7 3109 Egyéb bútor gyártása 106,8 102,2 110,3-19- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 120 Az ipar árindexei, % 115 110 105 100 95 Termelői Belföldi Export 90 J 1998 Az építőipari tevékenység termelői árai 2009-ben 3,1%-kal emelkedtek 2008 azonos időszakához képest. A termelői árak emelkedésének üteme negyedévről negyedévre lassult 2008. azonos negyedévéhez képest. Az épületek építése ágazatban 3,5%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,9%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 3%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2008. egészében. 2009 negyedik negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek termelői ára 2,7%- kal, a két és több lakásos épületek ára 2,4%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,9%- kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,6%- kal, az ipari épületek Jl J 1999 Jl J 2000 Forrás: KSH; Grafika: Milei Jl J 2001 110 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100 % Jl J 2002 Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar 2008. I.n.év 2008. II.n.év 2008. III.n.év 2008. IV.n.év 2009. I.n.év 2009. II.n.év 2009. III.n.év 2009. IV.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei és raktárak árai 1,7%-kal haladták meg a 2008 év negyedik negyedévének árszintjét. A fogyasztóiár-index 2009-ben 4,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ÁFA kulcsainak módosításával összefüggésben a fogyasztói árak az első félévi 3,3%-os növekedést követően a II. félévben 5,1%-kal emelkedtek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 4,1%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,9% volt. Jl J 2003 Jl J 2004 Jl J 2005 Jl J 2006 Jl J 2007 Jl J 2008 Jl J 2009 Jl J 2010-20- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER 3,5 3,0 2,5 Fogyasztói árindex Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 Változás az előző hónaphoz képest (%) 2,0 1,5 1,0 0,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az előző év azonos időszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei -21- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-DECEMBER A hazai lakásállomány alakulása 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 1 998 2 021 2 045 1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 973 645 517 518 519 521 522 523 525 1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 3 és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei 40 35 30 25 20 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest 15 10 5 0 140 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Új lakóépületben Forrás: KSH; Grafika: Milei Új családi házban 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben 120 2003 2004 2005 2006 2007 2008 115,0 100 80 74,2 2009 86,8 67,0 88,3 97,1 95,9 113,0 94,9 88,8 60 40 20 0 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei -22- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-DECEMBER A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2009. január-június Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR 03 TEÁOR 08 Kódszám Megnevezés Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 1610 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 1621 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék 1622 Parkettagyártás gyártása 1623 Épületasztalos-ipari termék gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 2040 Tároló fatermék gyártása 1624 Tároló fatermék gyártása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2051 Fatömegcikk gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2052 Parafa, fonottáru gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3611 Ülőbútor gyártása 3101 Irodabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 3011 Hajógyártás 3020 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3612 Irodabútor gyártása 2823 Irodagépgyártása(kivéve számítógép és perifériái) 3101 Irodabútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3613 Konyhabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3614 Egyéb bútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3615 Ágybetét gyártása 3103 Ágybetét gyártása -23- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-DECEMBER A 2008 második felében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság rányomta bélyegét az EU fafeldolgozó-, cellulóz, papír, karton- és bútoriparára is. Már a 2004-07 közötti időszakban is meglehetősen ingadozó volt a három ágazat teljesítménye, 2008-09-ben a válság hatására termelésük jelentősen visszaesett. 2009-ben a teljesítménycsökkenés az EU- 15-ök esetében kismértékben meghaladta a régi tagországokét, tendenciájában azonban nincs eltérés. A hazai fafeldolgozó-ipar 2004-07 között lényegében követi a nemzetközi tendenciákat, 2008-ban azzal ellentétes irányba fordul, így a visszaesés 2009-ben sokkal erőteljesebb. A cellulóz-, papír-, kartongyártás már csak a fennálló tulajdonviszonyok okán is lényegében követi az európai tendenciákat. Bútorgyártásunk tendenciájában lényegében követi az európai folyamatokat a fordulatok azonban sokkal élesebbek, a csúcsok magasabbak, a visszaesések mélyebbek. 30 % Termelés az EU faalapú iparágaiban Százalékos változás, előző év=100 Munkanaphatással korrigált indexek EU27 EU15 HU 20 10 0-10 -20 Fafeldolgozó-ipar Cellulóz, papír, kartongyártás Bútorgyártás -30 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: EU Statisztikai Adatbázis, grafika: Milei Olga -24- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-DECEMBER TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS % 150 140 140,7 A fa- és bútoripar volumenindexei, % (előző év azonos időszaka=100) 130 120,2 122,1 120 110 100 90 80 103,8 77,0 96,5 76,6 115,3 114,0 95,1 103,7 112,1 92,2 129,0 125,1 117,9 88,8 127,5 90,8 115,0 112,5 109,9 98,5 94,3 70 60 Fafeldolgozás Bútorgyártás 73,8 69,2 57,2 69,7 50 2001 Termelés 2003 2005 2007 2009 2002 2004 2006 2008 2001 Export 2003 2005 2007 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 16) 2009 évi termelési értéke 155 994 millió Ft, belföldi árbevétele 76 125 millió Ft, export árbevétele 79 869 millió Ft volt. A feldolgozóipari termelés 18,4%-os csökkenése mellett az ágazat 23,4%-os visszaesést mutat. Az ez évi termeléscsökkenés az egy évvel korábbi 15,3%-os növekedés magas bázisán jött létre. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2009-ben 11,2%-kal maradt el az előző évi 25,1%-os emelkedést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 2008 évi 9,9%-os bővülését követően a 2009-ben 30,3%-kal csökkent a kivitel volumene. 2009 decemberében folytatódott az előző hónapokban tapasztalt visszaesés, üteme a azonban valamelyest lassult, mind a termelés, mind a hazai értékesítés, mind az export esetében. A termelés 8,1%-kal, a hazai eladás 10,3%-kal volt alacsonyabb, mint 2008. decemberében. Ugyanakkor az ipar exportja 2,8%-kal emelkedett. A fafeldolgozó-ipar termelése, értékesítése (előző év azonos időszaka=100) 2009 I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I-IV. negyedév Termelés 65,5 71,4 84,1 88,6 76,6 Belföldi értékesítés 75,6 96,5 93,3 88,8 88,8 Export 67,4 56,2 74,1 89,1 69,7 A bútorgyártás (TEÁOR 31) 2009 évi termelési értéke 143 871,5 millió Ft, belföldi árbevétele 58 459,5 millió Ft, export árbevétele 85 412 millió Ft volt. A bútoripar termelése -25- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/I IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-DECEMBER 2009-ben 26,2%-kal esett vissza. A bútoripar hazai eladásai a 2008 évi 22,1%-os bővülésével szemben 2009-ben 42,8%-kal zuhant. A bútoripari export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és a belföldi értékesítés visszaesésének ütemétől, de 5,7%-os mértékével így is jelentősen kedvezőbb a feldolgozóipari 18,9%-os átlagánál. 2009 decemberében a bútoripar termelése 21,5%-kal, belföldi értékesítése 30%-kal, export értékesítése 8,9%-kal csökkent 2008 decemberéhez képest. A bútorgyártás termelése, értékesítése (előző év azonos időszaka=100) 2009 I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I-IV. negyedév Termelés 71,6 79,1 71,5 72,9 73,8 Belföldi értékesítés 50,7 61,7 55,1 61,7 57,2 Export 95,1 99,1 98,0 85,7 94,3 SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás termelése 2009-ben 20,7%-kal visszaesett. A hazai értékesítés 5,8%-kal, az export 41,8%-kal csökkent, a 2008. évi igen magas bázison (termelés +59,9%, belföldi értékesítés +97,3%, exportértékesítés +43,3%). 2009 decemberében a termelés 15,4%-kal csökkent 2008 decemberéhez képest, a belföldi értékesítés lényegében stagnált, az export pedig 29,2%-kal visszaesett. A nagymértékű csökkenés mögött nem csak a válság miatti keresletcsökkenés áll, hanem az előző évi igen magas bázis is. Az alágazat belföldi értékesítése jóval kedvezőbb eredményt mutat, mint a feldolgozóipari átlag. Ez utóbbi esetében az éves visszaesés 14,9%, a decemberi 10,3%. A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipar termelésének negyedét adja, termelése 2009- ben 32,8%-kal zuhant. A belföldi értékesítés 8,3%-kal, az export 32,8%-kal csökkent. 2009 decemberében a termelés volumene 2,8%-kal emelkedett, a hazai értékesítés 2,6%-kal mérséklődött, az export pedig 33,8%-kal nőtt. A termelés és kivitel növekedése igen alacsony előző évi bázison jött létre. A termelés volumencsökkenése negyedévről negyedévre lassult, ami az előző év második felében mutatkozó igen alacsony bázis következménye. A mélypont az első negyedévben volt (-47,2%). A hazai értékesítés 2008 első negyedévétől csökken megszakítás nélkül, mélypontját 2009 I. negyedévben érte el 19%-os csökkenéssel. A falemezgyártás kivitele a múlt év negyedik negyedéve óta csökken töretlenül, üteme ingadozó, összességében azonban lassuló. A mélypontot a második negyedévben mérték 47%-os visszaeséssel, melynek előzménye az egy évvel korábbi 29%- os növekedés. -26- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából