Derzsy Napok - 2017 Bükfürdő, 2017. június 1-2. A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI A PEKINGI XXV. BAROMFITENYÉSZTÉSI VILÁGKONGRESSZUS ÉS KIÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI ALAPJÁN Horn Péter
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energiabevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energiabevitel %-ában 1000 2000 3 5 5000 6000 15 20 9000 10000 25 30 11000 30000 30 35 OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)
A lakosság napi energia és fehérje fogyasztása a jövedelem függvényében Alacsony Közepes alsó Jövedelmi kategóriák Közepes felső Magas OECD Világ Országok száma 28 40 46 18 132 Lakosság (milliárd) 0,7 2,3 2,2 1,0 6,2 GDP (USD) 566 2.025 6.685 4.190 9.430 Városi lakos (%) 30 45 61 78 52 Összes energia (kcal/fő/nap) 2.287 2.597 2.896 3.363 2.847 Összes fehérje (nap/fő/g) 58 69 82 104 80 Állati fehérje (nap/fő/g) 13 24 37 62 32 Hús fehérje (nap/fő/g) 6 12 19 30 15 Sans, P. és Combris, P. (2015) adatai alapján számítva (Meat Sci. 109. 106-111.)
Az egy főre eső éves húsfogyasztás változása a világ különböző régióiban 1962-2009 között Régió Évenkénti %-os változás Fogyasztás kg/fő/év 1962-1980 1981-2000 2001-2009 1962 2009 Afrika 0,9 0,2 1,6 13,6 17,6 Kelet-Ázsia 11,2 6,5 1,9 5,3 57,3 Délkelet-Ázsia 1,6 4,2 5,0 8,3 26,5 Dél-Ázsia 1,2 2,2 4,7 4,5 7,1 Észak-Amerika-Óceánia 1,6 0,5-0,2 92,0 117,0 Közép- és Dél-Amerika 1,2 2,1 1,5 34,7 70,2 Dél-Európa 10,7 1,6-0,9 28,1 86,1 Nyugat- és Észak-Európa 1,5 0,1-0,1 66,7 85,3 Világ 1,6 1,8 1,0 21,7 41,5 Allievi és mtsai adatai alapján (2015)
A világ egy főre eső állati fehérje ellátása 1985 és 2020 között (g/fő/nap) Fehérjeforrás 1985* 1995* 2005* 2020** Baromfihús 2,3 3,3 4,3 6,3 Tojás 1,8 2,2 2,5 2,7 Sertéshús 3,4 4,0 4,4 5,1 Tej 4,1 4,2 4,4 4,5 Marhahús 3,9 3,7 3,6 3,7 *Magdalain, P. 2011 nyomán **OECD-FAO (2012), USDA (2013) termelési előrejelzések alapján számított adatok, 1% évi népesség növekedés figyelembevételével a 2005 évi adatsort alapul véve. Horn P. (2014)
A XXV. Baromfitenyésztési Világkongresszus összefoglaló statisztikái Regisztrált résztvevők száma Plenáris főelőadások Rövid előadások és poszterek külön iparági konferenciák Országok száma 3375 65 1243 8 72
A plenáris előadások néhány szakmai jellemzője A plenáris előadókat adó vezető országok: Kína (19)*, USA (13)*, Hollandia, Németország (3-3)*, Dél-Korea, Izrael, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország (2-2)* Fő témakörök: Ágazati általános kérdések, állategészségügy, baromfi takarmányozás, genetika/genomika, kb. egyenlő arányban, 17-18 %-os arányt képviseltek. Tartástechnológiai témakörben 9, élettani témában 6 előadás hangzott el. *: előadások száma
Az országok rangsora (1-10) az elfogadott és publikált kutatási beszámolók alapján Rangsor Ország Publikációk Publikációk az száma összes %-ában 1. Kína 489 39,3 2. USA + Kanada 89 7,1 3. India 78 6,2 4. BENELUX 72 5,8 5. Nigéria 47 3,7 6. Nagy-Britannia 28 2,2 7. Franciaország 28 2,2 8. Indonézia 27 2,1 9. Németország 27 2,1 10. Brazília Oroszország 23-23 1,8-1,8 (Magyarország 9, Lengyelország 16, Ausztria, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia együttesen 8 publikáció)
Baromfi egészségügyi plenáris előadások Xinfan, Liu: Avian influenza, Newcastle disease and bronchitis in poultry in China Brufau, J., Torradas, J.: Non antibiotic era in EU, new model of poultry production. Müller, H.: Changes observed in IBDV antigeniticity Zhang, H., Peng, C., Jia, W., Liao, M.: Avian influenza epidemic, interventions to live poultry market. Immerseel F.van, De Cort, W., Ducatell, R.: Risk of a new worldwide Salmonella pandemic in the 21. century. Fadly, A. M.: Diagnosis and control of avian tumor viruses in poultry: a review. Davidson, I., Altory, A., Reibstein, I.: Avian metapneumovirus infection and control. Jiao, X. A. et. al mpx.: Food borne diseases of poultry in China. Proc. of XXV. Worlds Poultry Congr. 2016. Invited Lecture Papers
Az elmúlt 5 évtized éves hústermelés emelkedése, különböző állati termékek esetében Baromfihús Sertéshús Kiskérődzők Szarvasmarha Fogyasztás változása fő/év/kg Tojás (kg): Baromfihús (kg): 1961 4,55 2,88 5,0 % 3,1 % 1,7 % 1,5 % 2015 8,92 14,13 cit. Mottet (2016) Világnépesség fő (milliárd) 3,1 7,4
Az állattenyésztési ágazatok takarmánytermő terület lekötése világszinten (millió ha) Feltétlen legelő Jó legelő Silótakarmány Cereáliák Olajos növények Egyéb takarmány Összesen Szarvasmarha 500,6 547,1 59,4 73,1 61,5 125,1 1367,0 Kiskérődzők 782,5 160,4 9,5 1,6 2,9 19,5 976,3 Baromfi - - - 92,5 16,4 2,5 111,4 Sertés - - - 44,8 2,7 9,3 56,8 Összesen: 1283,1 707,5 68,9 212,1 83,5 130,4 2511,5 Mottet és mtsai 2016
A baromfi ágazat összes takarmányfelhasználása (2016) Összes felhasználás: 600 millió t szárazanyag Cereáliák: 64 % Olajosmag termékek: 25 % Halliszt, szintetikus aminosavak, mész: 5 % Egyéb: 6 % (GLEAM, 2016)
A baromfi árutermelés környezetterhelése Termőföld lekötés (takarmány): Cereáliák: Fehérje és olajos magvak 93 millió ha (világ 44 %-a) 19 millió ha (OECD) 74 millió ha (fejlődők) 19 millió ha Vízfelhasználás: 1 t baromfihús 4325 m 3 1 t tojás 3265 m 3 Baromfihús: a világ állattenyésztésének 11 %-a Tojástermelés: 7 %-a Üvegházhatást előidéző terhelés teljes termékpályára számítva összesen: 836 millió t CO 2 ekvivalens az állattenyésztés 11 %-a ebből intenzív tojástermelés 43 % brojler termelés 54 % extenzív házkörüli 3 % 1 kg tiszta fehérje előállítása: 40 kg CO 2 egyenérték, messze a legkisebb az összes állattenyésztési ágazat közül (GLEAM, 2016)
Ország csoport Nem OECD országok Takarmányhasznosítási globális mutatószámok ország csoportonként és tartási rendszerenként Termelési forma Takarmány szárazanyag kg/fehérje termék kg Emberi fogyasztásra szolgáló takarmány szárazanyag kg/fehérje termék kg) Házkörüli 81,4 2,6 Tojótyúk 21,1 17,3 Brojler 27,3 26,2 OECD országok Házkörüli 64,2 0,1 Tojótyúk 18,5 16,4 Brojler 28,0 25,5 Kérődzők: 134,8 2,9 Házkörüli tartás: baromfihús 2%, tojás 8% Mottet és mtsai (2016)
A pecsenyecsirke előállítás önköltsége különböző tartási rendszerekben (Hollandia) intenzív hízlalás (nevelési idő 35-40 nap, végsúly 2-2,5 kg, 35 kg/m 2 brojler-tömeg) = 100 % extenzív zárttéri (nevelési idő 56 nap, 15 db/m 2 ) 131 % extenzív zárttéri + 1 m 2 kifutó/ egyed (nevelési idő 56 nap, 13 db/m 2 istálló) 141 % (van Horne, 2016)
Az alternatív tartásrendszerek negatív hatásai nemzetközi tapasztalatok alapján (döntően madárházak, almos és kifutós rendszerek) Magasabb mortalitás, kiszámíthatatlanul nagy variabilitás a farmok között (pl. kannibalizmus, tollcsipkedés) Váratlan állomány összetorlódások (fulladásos, agyonnyomásos elhullások, pl.: volierek felső szintjén) Nagyfokú mellcsonti rész sérülések, akár 80 %-ig (berendezett ketrecekben is) Az állomány jelentős része nem használja a kifutókat (fénykerülés) Madárházakban, almos istállókban a levegő por, ammónia és baktérium szennyezettsége 6-8-szorosa a hagyományos és csoportos ketrecekének Magas a törött, szennyezett és nem fészekbe tojt tojások aránya A csőrkurtítás elmaradása beláthatatlan hatású. Widowski, 20016, Bessei, 2016 nyomán
Mikotoxinokkal szennyezett takarmány alapanyagok %-os aránya a Föld egyes régióiban 2016-ban (99.626 analízis, 81 ország) Régiók Afl. ZEN DON T 2 FUM OTA Rizikó % Európa 7 44 69 12 26 7 80 Ázsia 24 47 80 5 57 9 58 É.-Amerika 2 36 55 3 43 3 65 D.-Amerika 27 29 29 7 38 0 60 Afrika 35 58 31 7 66 11 50 D.-Afrika 16 64 51 2 57 15 59 Közép-Kelet 24 46 16 8 15 4 41 Óceánia 10 21 25 2 24 6 15 Küszöbértékek (ppb) 2 50 150 50 500 10 (BIOMIN Mikotoxin Survey) cit. Poultry World 33. 3. 21-23 p. 2017
A világ várható egy főre eső húsfogyasztásának növekedése évente különböző időszakokban Állatfajok Éves fogyasztás növekedése % 1961-2007 2007-2030 2007-2050 Szarvasmarha 1,5 (3,1) 1,3 (2,2) 1,2 (1,9) Kiskérődzők 1,7 (3,3) 1,7 (2,0) 1,5 (1,8) Sertés 3,1 (5,6) 1,2 (1,6) 0,8 (1,1) Baromfi 5,1 (7,3) 2,1 (2,9) 1,8 (2,4) Összes hús: 2,9 (4,9) 1,6 (2,2) 1,3 (1,8) (fejlődő országok) Alexandratos és Bruinsma 2012 (cit. Mottet 2016)
Az egyes fő állati termékek előállításának várható növekedése (2005-2050) Baromfihús Tojás Sertéshús Marhahús (tehén, borjú, húsmarha) Kiskérődzők Tej 121 % 65 % 43 % 66 % 92 % 62 % Mottet (2016)
A világ brojler csirke termelésének jellemzői (1945-2015) Évek Termelés (ezer t) Életkor (nap) Brojlerek teljesítménye Élősúly (kg) Súlygyarapodás (g/nap) Elhullás % 1945-84 1,37 16,4 10 1955-70 1,39 19,9 7 1965 9.365 63 1,58 25,1 6 1975 16.326 56 1,71 30,5 5 1985 27.293 49 1,90 38,9 5 1995 46.352 47 2,12 45,1 5 2005 70.259 48 2,44 50,8 4 2015 96.338 48 2,83 58,9 4,8 (Petracci és mtsai nyomán, 2016)
A brojlercsirke értékesítési módjának változása az USA-ban (1965-2015) Évek Értékesítés helye Kereskedelem % Éttermek % Értékesítés formája Egész % Darabolt % Tovább feldolg. % 1965 - - 78 19 3 1975 75 25 61 32 7 1985 71 29 29 53 18 1995 58 42 10 53 36 2005 55 45 11 43 46 2015 55 45 11 40 49 (Petracci és mtsai nyomán, 2016)
A baromfitenyésztési kutatások elsődlegességet élvező területei (Tom Porter, Univ Maryland) 1. Alternatív takarmányforrások felhasználhatósága, bél mikrobióta rendszere, szerepe. 2. Alternatív tartásrendszerek fejlesztése, humán egészségügyi vonatkozások. 3. Genotípus x termelési környezet kölcsönhatások genetikai, élettani, viselkedésbiológia kérdései, hőstresszel összefüggésben is. 4. Speciális piacoknak megfelelő típusú állományok előállítása. 5. Az antibiotikum rezisztencia, illetve kiváltásukat biztonságosan és hatékonyan elősegítő megoldások keresése. 6. Élelmiszerbiztonsági kérdések, különös tekintettel a kisebb üzemekre és kistermelőkre. 7. A különböző K+F feladatok elvégzésének multidiszciplináris tervezése (pl. genetika, takarmányozás-élettan, állat- és humánegészségügy, ökonómia, szociológia). 8. A kutatásokban hármas kiszámítható szerepvállalás (állam, vállalat, kutatóhely).
Összegzés A baromfi árutermelés a jövőben versenyképes marad, az intenzív rendszerekben fogják a jövőben is a baromfitermékek döntő részét előállítani. Elkerülhetetlen a hatékonyság további növelése, az erőforrásokkal való racionális és takarékos gazdálkodás. Az ágazati fejlesztési politikának holisztikusnak kell lennie, összehangolva a hatékonyság, a fenntarthatóság és a társadalmi elvárások, értékrendek által diktált igényeket.
(Dudits D. 2016 nyomán)
A GMO növények termelésének hatása világszinten 18 millió gazda, 28 ország 181 millió ha szója, kukorica, repce, gyapot, cukorrépa, papaya 1783 tud. közlemény arról, hogy nincs káros hatás 5 tud. közlemény negatív hatás (később nem volt ismételhető eredmény) 150 vizsgálat eredménye: -37 % rovarirtó szer +22 % termés +68 % nyereség 2013-ban 28 milliárd kg-mal kevesebb CO 2 kibocsájtás = 12,4 millió autó (CO 2) Venetianer, P. (2015)
Az USA-ban döntően GMO takarmányokat fogyasztó állatállomány 2000-2011 között Létszám milliárd Organikus % Brojler 94,68 0,33 Tojótyúk 3,72 1,97 Pulyka 2,73 0,20 Húsmarha 0,34 0,34 Tejelő tehén 0,03 2,78 Sertés 1,22 0,01 Összesen: 102,72 Van Eenennaam és Young 2014. nyomán
Brojlercsirkék teljesítményváltozása a GMO korszak előtt és utána Év Élősúly kg Hízlalási idő Elhullás % Takarm. ért. Kobzási % 1983 1,82 49 5,0 2,0 1,54 1994 2,06 48 5,0 1,95 1,68 2000 2,22 47 5,0 1,95 1,56 2006 2,44 48 4,5 1,96 1,22 2011 2,58 47 3,8 1,91 0,87 Van Eenennaam és Young (2014)
Több mint 100 hosszú időtartamú, illetve sokgenerációs kísérlet volt 2000 óta, ahol GMO takarmányt ettek az állatok (sertés, baromfi, szarvasmarha, hal) Brojler takarmány: 35 % szója, 65 % kukorica Tejelő tehén: 50 % kukorica szilázs, 20 % kukoricadara 10 % szójaliszt Húsmarha 120 nap feedlot: 85 % kukoricadara 15 % széna, szilázs Brojlerek már 21 generáció óta GMO takarmányt fogyasztanak az USA-ban. Van Eenennaam és Young adatai alapján összeállítva (2016)
(Dudits D. 2016 nyomán)
(Dudits D. 2016 nyomán)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 2017 The Year of Rooster