Magastetık energia-hatékony, fenntartható felújítása Szerkesztı: dr.tóth Elek DLA, egyetemi docens, BME. Magasépítési Tanszék Tartalom A magastetık ácsszerkezetének felújítása [1]... 1 A tetıfelület síkjának deformációja... 1 A kötıgerenda és a szarufa kapcsolatának hibája... 3 Fiókváltók felgörbülése, fiókgerendák kihúzódása, kibillenése... 4 Fiókváltók felhajlása, fiókgerendák kihúzódása, kibillenése... 5 Szelemenek lehajlása, törése... 5 Kötıgerenda törése... 6 Csomóponti korróziós hiba mőgyantahabarcsos javítása... 7 Felújítás az ácsszerkezet átalakításával... 8 Magastetık rekonstrukciójának hıtechnikai problémái [1]... 11 I. A beépítetlen padlástér esete... 12 II. Tetıtér-beépítés esetei... 14 A magastetık ácsszerkezetének felújítása [1] Az ácsszerkezetek diagnosztikájával, meghibásodásával és biológiai károsítóival kapcsolatos információk a Szerkezetek Diagnosztikája BMEEOEMMAT1 tantárgy keretén belül a Faszerkezetek diagnosztikája c. fejezetben találhatók. Ebben az anyagrészben a meghibásodott ácsszerkezetek javításáról, átalakításáról, illetve a tetı rekonstrukciók hıtechnikai problémáiról lesz szó. A tetıfelület síkjának deformációja A tetıfelület síkjának deformációja az 1. ábra A) és B) része szerint kialakulhat a tetılécezés, a szarufák, a taréjgerinc, vagy a vápa- és élgerincszaruk behajlása miatt. Kiváltó ok lehet: a túl nehéz héjazat, illetve alulméretezett lécezés és szaruzat; a friss vágású, vagy tetıbeázás miatt folyamatosan nedvesedı faanyag szilárdságcsökkenése; sőrő szaruállásos fedélszékeknél a szarufa kötıgerenda kapcsolat meghibásodása; szelemenes fıállásos fedélszéknél a fiókváltó gerendák elgörbülése; az él- és zugszarufák keresztmetszetének meggyengítése. A javítás során a tetıléceket cserélni kell, a szarufák behajlása facsomagokkal alátámasztott ellenléccel, illetve a szarufa mellé fogott pallóval közömbösíthetı, a gyengített él- és zugszaruk teherbírása egyoldali fa vagy fém hevederrel növelhetı. 19/1. oldal
1. ábra Fedélszék meghibásodása I. A) A szarufák behajlása; B) Élszaruk, zugszaruk és gerincszelemen behajlása; a1) Tetısík kiegyenlítés távtartós ellenléccel; a2) Tetısík kiegyenlítés szarufa mellé fogott pallóval; b1) Törött szarufa megerısítése fém hevederrel; b2) Élszaru megerısítése fém hevederrel; b3) Zugszaru megerısítése pallóval 19/2. oldal
A kötıgerenda és a szarufa kapcsolatának hibája (2. ábra) Sőrő szaruállásos fedélszékeknél, szelemenes fıállásos fedélszékek szarufa fiókgerenda csatlakozásainál, illetve nagy erık átadását igénylı függesztımőves fedélszékeknél elıforduló meghibásodás. A leggyakoribb hibaokok Nincs elegendı hosszúságú kötıgerenda-vég a ferde rúdról átadódó nyíróerık felvételére. Kettıs beeresztések fogazata egyenlı mélységő (csak egy nyírt felület). A vízcsendesítı hajlása túl alacsony, a héjazaton átjutó víz hatására elkorhad a csomóponti kapcsolat. A javítás módja A szerkezeti elem cseréje. A csomóponti kapcsolat megerısítése acélkengyellel, átmenı csavarral, szegezı lemezzel (hevederrel), vagy mőgyantahabarcsos kitöltéssel. 2. ábra Fedélszék meghibásodása II. Kötıgerenda és szarufa (dúc) kapcsolati hibái a) Ferde beeresztés elnyíródása; b) Kettıs ferde beeresztés elnyíródása; c) Ferde beeresztés korróziós tönkremenetele; d) Kapcsolat megerısítése szegezı- vagy szeglemezzel; e) Kapcsolat megerısítése acélkengyellel; f) Kapcsolat megerısítése mőgyantahabarcs kitöltéssel; g) Kapcsolat megerısítése főzıcsavarral 19/3. oldal
Fiókváltók felgörbülése, fiókgerendák kihúzódása, kibillenése (3. ábra) Fıállásos, kötıgerendás, fiókváltós fedélszékek jellemzı meghibásodása. A leggyakoribb hibaokok Jelentıs vízszintes erıkomponensek hatására a fiókgerendák kihúzódnak. Statikailag kedvezıtlen kialakítás miatt a fiókgerendák kifelé lebillennek. A fiókváltók tartós erıhatás, vagy a faanyag szilárdságcsökkenése következtében meghajlanak. Háborús sérülés, vagy egyéb váratlan ráhatás, légnyomás érte a tetıt. A javítás megoldható a szerkezeti elem cseréjével, a görbült fiókváltó acélkalodás kényszer visszahúzatásával, a fiókgerendák acélkengyeles behúzatásával, illetve a visszaállított helyzetben hevederes, szegezılemezes, vagy akár mőgyantahabarcsos rögzítéssel. 3. ábra Fedélszék meghibásodása III. Fiókváltó és fiókgerendák kapcsolata A) A fiókgerendák bélcsapjának kihúzódása; B) A fiókváltó felhajlása, a fiókgerendák lebillenése; a1) Visszahúzatás acél segédszerkezettel; a2) Helyzetbiztosítás mőgyantahabarcs kitöltéssel; a3) Visszahúzatott elem rögzítése szegezı- vagy szeglemezzel; b1) Görbült fiókváltó gerenda visszahúzatása acél segédszerkezettel 19/4. oldal
Fiókváltók felhajlása, fiókgerendák kihúzódása, kibillenése (4. ábra) Fıállásos, szelemenes fedélszékek jellemzı meghibásodása. A leggyakoribb hibaokok A nem egy pontban metszıdı csomóponti rúderık a szelement kifordítják. Csavart növéső nedves fából készült szelemen száradáskor megcsavarodik. A székoszlop kimozdul (lesüllyed, elbillen) a helyérıl. A szarufa kötıgerenda kapcsolat meghibásodott, a szaruállás leült. A javítás történhet: a szerkezeti elem cseréjével, acélkalodás megerısítéssel, kényszererık mőködtetésével. 4. ábra Fedélszék meghibásodása IV. Székoszlop és szelemen kapcsolatának hibái a) A szelemen kifordulása; b) Az oszlop elmozdulása; c) Visszahúzatás erıközpontosító acélkengyelekkel és segédoszloppal Szelemenek lehajlása, törése (5. ábra) A leggyakoribb hibaokok: Felújítás során megnövekedett a héjazat súlya. A héjazathiba miatt átnedvesedı szelemen teherbírása lecsökkent. A könyökfák kilazultak, kiestek, vagy eltávolították ıket. Biológiai fertızés miatt a faanyag szilárdsága lecsökkent. Hirtelen, váratlan erıhatás érte a fedélszerkezetet. 19/5. oldal
5. ábra Fedélszék meghibásodása V. Szelemen törés helyreállítása acél feszítımővel A) Szelemen törése; B) A megerısítés (helyreállítás) elrendezési vázlata; B1) Feszítımő székoszlop melletti részlete; B2) Feszítımő kialakítása a törés keresztmetszetében; C) Szelemen megerısítése mőgyantahabarcs köpenyezéssel; 1. szarufa, 2. székoszlop, 3. középszelemen, 4. fogópár, 5. könyökfa, 6. keményfa alátét (ék), 7. kettıs U acél gerenda, 8. feszítıcsavaros acél kaloda, 9. keményfa éket támasztó U acél, 10. mőgyantahabarcs köpenyezés A kijavítás lehetséges módjai: a hibás szelemen cseréje (a felette lévı tetıszakasz teljes elbontásával); vagy a szelemen mechanikus visszahúzatása acél feszítımővel, az eredeti tetıgeometria helyreállítása, majd a törött szelemen rögzítése ebben a helyzetben hevederekkel, vagy mőgyantahabarcs köpenyezéssel. Kötıgerenda törése (6. ábra) A fedélszékek legnagyobb keresztmetszeti mérető, legnagyobb terheléső, hajlításra is igénybe vett elemei a kötıgerendák. Ezek meghibásodása nagy veszélyt jelent az egész fedélszerkezet számára. A hiba általában a faanyag biológiai károsodásával párosuló idıszakos túlterhelésbıl adódik. 19/6. oldal
A javítás történhet: a teljes szerkezeti elem cseréjével (ez csak a teljes fedélszéki fıállás elbontásával valósítható meg); az eredeti fedélszéki geometria helyreállításával, ép faanyag esetén a törött végek összehúzatásával, károsodott faanyag esetén a hibás gerendaszakasz részleges cseréjével. Az összeillesztett gerendavégek közötti erı- és nyomatékátvitelt biztosító kapcsolatot acél szorító kalodás, acél hevederes méretezett szerkezettel, vagy üvegszálas poliészterrúd vasalású mőgyantabeton betéttel lehet kialakítani. 6. ábra Fedélszék meghibásodása VI. Kötıgerenda törése és helyreállítása a) Kötıgerenda túlterhelése és törése; b) Helyreállítás (kiegészítés) acél kalodával; c) Helyreállítás vasalt mőgyantabetonnal Csomóponti korróziós hiba mőgyantahabarcsos javítása (7. ábra) A javítás a rejtett, nehezen hozzáférhetı részeknél különösen nagy nehézséget jelent. Sokszor olyan jelentıs kiegészítı bontási és helyreállítási munkát igényel, hogy a meghibásodott elemek teljes vagy akár csak részleges cseréje gazdaságosan nem végezhetı el. Az esetek többségében ilyenkor is célt érhetünk a károsodott részek gondos eltávolításával, majd a visszamaradó üregek mőgyantahabarccsal való kitöltésével. A nyíróerık felvételére helyszíni furatba helyezett, és mőgyantával körülinjektált üvegszálas poliészterrúd betétek szolgálnak. 19/7. oldal
A felújítást feltétlenül statikatervek alapján kell elvégezni! 7. ábra Fedélszék meghibásodása VII. Befalazott kötıgerenda hibája 1 Mőgyantabeton üregkitöltés; 2 Mőgyantabeton kitöltés (zsaluzva); 3 Üvegszálas poliészterrúddal erısített mőgyantabetonnak kiinjektált furatok Felújítás az ácsszerkezet átalakításával Értéknövelı, használati funkciót bıvítı felújítások, rehabilitációk során gyakran válik szükségessé a meglévı padlástér beépíthetıségének érdekében az ácsszerkezet kisebbnagyobb mértékő átalakítása. A kötıgerendás, székállásos hagyományos fedélszékek beépíthetıségének geometriai és statikai korlátai a) A padlásfödém nem bírja el a beépítés többletterheit. b) A kötıgerenda nem bírja el a beépítés többletterheit. c) A kötıgerenda és a fogópár közötti távolság kevés a beépítéshez. d) A padlásfödém és a fogópár közötti távolság kevés a beépítéshez. e) A fogópár nem bírja el a beépítés többletterheit. f) A fıállások akadályozzák a tetıtér kívánt beépítését. A megoldási lehetıségek a következık: a) a kötıgerenda kiváltása, b) a kötıgerenda teherbírásának növelése, c) a fogópárok kiváltása, d) a fogópárok teherbírásának növelése, e) a fedélszék ácsszerkezetének megemelése, f) a fedélszék fıállásainak kiváltása. A kötıgerenda egyszerő kiváltásának lehetıségét látjuk a 8. ábrán. 19/8. oldal
8. ábra Kötıgerenda kiváltása A székoszlopok belsı oldalán elvágott, és eltávolított kötıgerendák keresztmetszetében fellépı nyomaték és húzóerı felvételére a födémsík magasságában elhelyezett, és a csonka kötıgerenda-végekhez acél konzolszerkezettel kapcsolt vonórúd szolgál, mely a megfelelı erı beállítása után akár be is betonozható az új aljzatbetonba. A 9. ábra a meglévı kötıgerenda feszítımőves megerısítését mutatja. Ez esetben (amennyiben a fogópár kellıen magasan helyezkedik el), az új padlástéri szint födémgerendáinak sorába bevonható a fedélszék kötıgerendája is. 9. ábra Kötıgerenda teherbírásának növelése feszítımővel A fogópárok alatti szabad tér növelése a szelemen magasságában a székoszlop mellé fogott segédoszloppal, és a szelemen felsı síkjára helyezett új fogópárral lehetséges (10. ábra). Szükség esetén a fogópár a teherbírás növelése érdekében a taréjszelemenhez, vagy taréjfogópárhoz felfüggeszthetı. 19/9. oldal
10. ábra Fogópár kiváltása (megemelése) Nagyobb magasságú tér igénylése esetén a teljes fedélszék gondos tervezés és kivitelezés eredményeképpen megemelhetı, és alátámasztható. Természetesen a kötıgerenda kiváltását ebben az esetben nem lehet elkerülni (11. ábra). 11. ábra Fedélszék megemelése kötıgerenda kiváltással Nagyobb térigény és többszékes fedélszerkezetek esetén, amennyiben a tetı teljes keresztmetszetét ki akarjuk használni, akadályt jelentenek a székoszlopok. Ilyenkor jelentısebb beavatkozásra van szükség. 19/10. oldal
A megoldás egyik lehetséges módja a székoszlopok, dúcok, kötıgerendák és fogópárok egy lépcsıben való kiváltása oly módon, hogy a meglévı szelemeneket új teherviselı keretszerkezetek vállaira ültetjük fel. A keretek készülhetnek acél szelvényekbıl, vagy ragasztott fa szerkezetbıl. Ügyes munkaszervezéssel a keretek elhelyezése, és a szelemenek ráültetése, majd a székállások eltávolítása a héjazat védelmében, annak megbontása nélkül elvégezhetı (12. ábra). 12. ábra Régi fedélszék teherviselı elemeinek kiváltása Magastetık rekonstrukciójának hıtechnikai problémái [1] A beépített magastetık rétegrendi és méretezési tervezése új épület esetében is igen összetett feladat, amint azt a tetıterekkel kapcsolatos lakossági panaszok igazolják. Régi magastetık felújítása során számtalan olyan adottsággal kell szembenéznünk, mely a feladatot tovább bonyolítja, még akkor is, ha a rekonstrukció során a tetıtér nem épül be. A következıkben konkrét gyakorlati esetek tapasztalatai alapján összefoglaljuk a rekonstrukciós tervezés hıtechnikai problémáit és tapasztalatait, figyelembe véve az új energetikai elıírások tanulságait is. A rekonstrukció szinte mindig együtt jár a tetıtér beépítésével, de ez legtöbbször részleges, tehát gyakran maradnak beépítetlen részek is, mivel a tetıtér nem minden részét lehet megközelíthetıvé tenni, illetve adódnak olyan terek, amelyek belmagassága, vagy bevilágítása nem biztosítható. Az elsı feladat tehát a felújítás utáni állapot energetikai ellenırzésénél a kibıvült hasznos, védendı tér lehatárolása, másképpen a lehőlı felületek meghatározása. Ez már önmagában egy komoly mérnöki munkával elıkészített, tervezıi döntés, mivel a helyzet nem egyértelmő, a szerkezeti adottságok miatt több alternatíva is lehetséges. Egy régi magastetı eredeti állapotát egy jellegzetes budapesti épület metszetén tanulmányozhatjuk. (13. ábra) 19/11. oldal
I. A beépítetlen padlástér esete 13. ábra Egy régi budapesti magastetı jellegzetes metszete Ebben az esetben a védendı tér a legfölsı lakószint, a lehőlı felület pedig a padlásfödém, amely általában csapos gerendás, feltöltéses szerkezető. A vonatkozó elıírás szerint a padlásfödém hıátbocsátási tényezıjével U < 0,30 W/m 2 K értéket kell teljesíteni. Ez a korrigált rétegtervi érték, amely minden hıhidat tartalmaz. Ez a korrekció a rendelet ajánlása szerint a számított tényezı 10%-os növelését jelenti, ez azonban elég szerénynek tőnik, tekintettel a padlástér összetett geometriájára, és a födémen áthaladó hıhidakra (kémények, falak stb.). A padlásfödém hıszigetelésének javítása leterített hıszigeteléssel képzelhetı el, de olyan anyagra van szükség, amely nem okoz más problémát. A kiegészítı hıszigetelés megoldható kb. 15 cm üveg- vagy ásványgyapottal, de polisztirol nem alkalmas, mivel a fafödém lélegzı képességét lezárja, és ez általában gombakárokat okoz. A leterített szálas hıszigetelésre csak olyan védelmet, illetve járófelületet alkalmazhatunk, amely a párát nem zárja be, ami legegyszerőbben egy hézagos deszkaborítással érhetı el. Ennek tartólécei azonban a hıszigetelésben hıhidat jelentenek (14. ábra). A beépítetlen, átszellıztetett padlástérben nagy kérdés a csapadékbiztonság, mivel ez leginkább akkor fordul elı, amikor a tetıhöz, héjaláshoz sem akarnak egyáltalán nyúlni, vagy csak helyi javítás van, és a rétegrendbe nem kerül biztonsági alátétfólia. A fólia tetın belüli, alulról való elhelyezése ugyanis problémás, fıleg annak ereszmenti csurgalékvíz-kivezetése miatt (15. ábra). (Vannak ugyan kísérletek a tetın belüli csurgalékvíz csatorna elhelyezésére, de ez további karbantartási problémákat is fölvet.) Ha egy tetıben nincs fólia, akkor a héjaláson átjutó csapadékot, vagy az átszellızéssel bevitt és idıszakosan kicsapódó nedvességet a (fa)szerkezet veszi fel, illetve az új hıszigetelést áztatja. Régebben ezt a feltöltés tárolta, majd idıszakosan elpárologtatta, és a födém ettıl nem ment tönkre. 19/12. oldal
Most is lehet impregnált hıszigetelést alkalmazni, így az élettartama nem csökken, de az átnedvesedett hıszigetelés értéke csökken, becsülhetıen akár 30 40%-kal. Ez ellen a hıszigetelés túlméretezésével is lehet védekezni, azonban ezt nehéz egy laikus megrendelıvel elfogadtatni. 14. ábra A padlásfödém hıszigetelése és a padlástér hımérsékletének változása 15. ábra A tetıfedés cseréje nélküli rétegrend problémái A fokozott hıszigetelés miatt a padlástér hımérséklete amely a korábbiakban mintegy közepelte a külsı és belsı tér hımérsékletét most inkább a külsı levegıéhez fog közelíteni. Ez nagyfokú hıingadozáshoz vezet, amely nemcsak a tetı szerkezeteire (fıleg a kımőves szerkezetekre) nézve hátrányos, hanem az átszellızés mértékétıl függıen növelheti a kondenzáció mértékét is. (14. ábra) Meg kell említeni, hogy a kis mértékő átszellızés a veszélyesebb, mert a légcsere idıben késleltetve követi a külsı légállapot változását, így elıállhat az a helyzet, hogy a padlástérben bennreked melegebb, nedvesebb levegı, miközben a külsı térhatároló felületek már lehőltek. 19/13. oldal
Megjegyzendı, hogy az utólag befüggesztett biztonsági fólia még ronthat is a helyzeten, mivel a régi, nagyobb vízfelvételő cserépen átjutó nedvesség nem tud elég gyorsan leszáradni, az alsó felületen megjelenı víz a cserép gyors szétfagyásához vezethet. Visszatérve a padlásfödém hıátbocsátási tényezıjére, a jelenlegi elıírás szerint a hıhídveszteségek közelítı figyelembe vétele egy 1,1-es korrekciós szorzóval lehetséges, véleményem szerint ez csak a hagyományos rétegrendeknél tükrözi a valóságot. Az új, hıszigetelt padlásfödémnél ez az érték biztosan nagyobb, becslésem szerint 20 30% is lehet, mert a csatlakozó és átmenı szerkezetek (attikák, kémények, felépítmények stb.) nemcsak geometriai hıhidak, hanem jó hıvezetı anyagúak is (faragott kı, tömör tégla stb.). A régi szabvány lehetıvé tette, hogy a padlástér hımérsékletét téli állapotban diktált módon 6 C-ra vegyük fel. A jelen elıírás ilyet nem tartalmaz, feltehetıleg azért, mert az átszellızés mértékétıl függıen szélsıséges értékek is reálisak, másrészt a szerkezetet nem csak stacioner állapotban, hanem részletes számítás esetén egész éves, folyamatosan változásában lehet és kell szemlélnünk. Mindenesetre a padlástér átmeneti hımérsékletére tekintettel a padlásfödém u-tényezıjét (t i t x ) / ( t i t e ) korrekciós szorzóval, vagy 0,9-es szorzóval feljavíthatjuk (14. ábra). Az a tény, hogy a padlásfödém hıszigetelése miatt a padlástér hımérséklete nagyobb mértékben változik, leginkább a kımőves szerkezetek hımozgásában, a csatlakozások feszültségében okozhat problémát. II. Tetıtér-beépítés esetei A rétegrend kérdésénél arra hívom fel a figyelmet, hogy a héjalás megbontása nélkül csak súlyos kompromisszumok árán lehet a rétegrendet létrehozni. A szarufák közötti hıszigetelésben a szarufa olyan mértékő hıhidat jelent, hogy a kiegészítı hıszigetelés nélküli rétegrendet ki kell zárnunk. (Nemcsak a vastag, és amorf összemetszıdésekkel rendelkezı szaruzat jelent hıhidat, hanem a beszabási pontatlanságok, és a hıszige- telés megcsúszása is!) (16. ábra) 16. ábra A hıszigetelés problémája az összemetszıdı szarufáknál 19/14. oldal
Mivel másodlagos légréteg végigszellıztetése a szarufaközben szinte lehetetlen, ezért ilyen esetben extrém kis páraellenállású biztonsági fóliát, és csak egy légrést alkalmazunk. Ekkor a fólia következetes kivezetése, a vápák, felépítmények mögötti problémái elsıdlegessé válnak. Fóliacsatorna alkalmazása az átszellızı rést csökkenti! A főtött tetıteret határoló rétegrend U < 0,25 (0,20) követelménye miatt a szükséges vastagságú hıszigetelés csak a belvilág jelentıs szőkítésével érhetı el (amivel az építésztervezık általában nem számolnak!). A meglévı héjalás meghagyása (pl. mőemléki okokból) az elızı pont veszélyeit hordozza (hıingadozás növekedés, fokozott nedvesség hatás a légrésben, régi héjazat alsó síkjának fagyása) (17. ábra). 17. ábra A tetıfedés cseréje nélküli beépítés problémái A rétegrend javítása a fedés átrakásával, ellenléc beépítésével: a belsı tér jelentıs helyveszteségét okozza, mert a belsı oldali hıszigetelés itt is vastag (5 10 cm), és a belsı oldali rétegek korrekt megoldása nélkül a használati érték jelentısen csökkenne. (A szarufán kívüli hıszigetelést speciálisnak tekintjük, mivel az a meglévı térfogatot nagymértékben növeli, ezért csak építészetileg érdektelen esetben szóba jöhetı megoldás.) A rétegrend tipológiája (18. ábra): 1. héjazat, 2. felsı légrés (5 10 cm!), 3. biztonsági alátét fólia, 4. alsó légrés (3 4 cm!), 5. hıszigetelés szarufák között, 6. kiegészítı hıszigetelés a szarufák alatt, segédváz között (5 10 cm!), 7. opcionális építılemez a párafékezı fólia védelmére vagy aljzatául, 8. párafékezı-légzáró fólia, 9. installációs zóna (gépészettıl függ, min. 3 4 cm), 10. belsı burkolat, kellı tömegő! (jelentıségét a hıtároló tömegben, a nyári hıcsillapításban, és a zajvédelemben nem lehet eltúlozni). 19/15. oldal
18. ábra A tetıtér-beépítés általános rétegrendjének tipológiája A méretezés legfontosabb problémája az, hogy egy rekonstrukciós tetıtérbeépítésnek nincsen általános rétegrendje, mert: a hıhidak sokkal gyakoribbak és jelentısebben veendık számításba, a tetı geometriája szabdalt, változó, egy metszettel nem jellemezhetı, óhatatlanul átmeneti terek jönnek létre, amelyek állapota csak mérnöki becsléssel vehetı fel, a geometriai kötöttségek miatt a berendezés, belsı téralakítás speciális, az ideálistól eltérı szituációkat eredményez, ahol a hımérséklet-eloszlás nem egyenletes, hidegzugok, hıérzeti problémák is fölvetıdhetnek (19. ábra). 19. ábra A hıtechnikai méretezés nehézségei 19/16. oldal
Példák: 1.Díszes attika fal, gazdagon díszített, szinte sohasem hıszigetelhetı kívülrıl. A belsı hıszigetelés páratechnikai problémája elvileg kezelhetı, de gondot okoz, hogy nincs mihez zárni! (20. ábra) 20. ábra Díszes attikafal hıszigetelési problémája 2.A századfordulós építészetre jellemzı balusztrádos attika mögött rejtett vápacsatornák húzódnak. A beszellıztetés helyigénye miatt itt legtöbbször csak a hıszigetelés vékonyításával tudunk célt érni, tehát mezek a vápacsatornák is speciális hıhidak. 3.A hıszigetelés irányváltásainál is mindig hıhíd van, már csak azért is, mert ezekben a töréspontokban gyakran szerkezet is van. 4.A tetısík ablak közismert gyenge pontja a rétegrendhez való igen keskeny csatlakozási zóna. 5.A díszmővek és az álló tetıablakok ácsszerkezete komoly fejtörést okoz, hıszigetelés esetén a régi arányok semmiképp sem maradnak meg, ami egy mőemléknél nem engedhetı meg. 6.A tetı ácsszerkezete, szelemenjei nagy mérető szelvényei és egyéb elemei szükségszerően belelógnak a külsı térelhatároló-szigetelı zónába, a megszakítás igen gyakran és erıteljesen mutatkozik a korban elıbbi (például a barokk) fedélszékeknél. 7.Az új tetırétegrenden áthaladó szerkezet is mind hıhíd, legfıképp a meglévı (igen vaskos) kéménytestek, de ugyanígy az orom- és tőzfalak, légudvarok körítı falai stb. 8.A régi és a mai épületeket egyaránt gyakran gazdagítják saroktornyok és rizalitok. Ezeknél a tetıszerkezet néha olyan bonyolult, hogy a hıhidak összeérnek. 9.A régi tetık jellegzetes oromzatait, nyíláskeretezéseit szívesen készítették kıbıl, amely különösen mőemlék épület esetén állítja megoldhatatlan hıszigetelési probléma elé a tervezıt. 10.A kötıgerenda miatt megemelt padlójú tetıterek alatt kialakuló búvótér önmagában is egy olyan átmeneti tér, amelynek hımérséklete csak becsülhetı. A már említett díszes attika problémája méretezés szempontjából tovább bonyolítja a helyzetet, mivel az nem főtött térrel érintkezik. 19/17. oldal
11.A megemelt padló rétegrendje nemcsak hıszigetelés szempontjából különleges, hanem a páratechnikailag kívánatos szerkezet általában kivitelezhetetlen a búvótérbe szerelt gépészet miatt. A padló itt főtött és főtetlen, de nem külsı teret határoló szerkezet, amelynek követelményértéke U< 0,5, de könnyő szerkezetre 0,4 kívánatos. Korrekciós tényezıje pedig 0,05 (ami nagyon enyhének tőnik). A búvótér az attika felé hől, így nem tekinthetı az alsó vagy felsı lakás hımérsékletével azonosnak. 12.Az attika menti könnyőszerkezetes térdfal a leggyakoribb ilyen átmeneti tér. Kialakulásának számos oka lehet, így például egy kötıgerend kiváltás acélszerkezetének eltakarása, vagy a kıpárkány belsı ellensúlyának kikerülése, esetleg a kis belmagasságú térrész kizárása. Így a búvótér mérete rendkívül változatos lehet, belsı hımérséklete pedig akár ~0 10 C közé is becsülhetı, vagyis átmeneti fagyveszély is elıállhat. (21. ábra) 21. ábra Az átmeneti tér (búvótér, tetızug) hımérséklete 13.A régi tetık nagy belmagasságát általában nem tudjuk teljesen kihasználni. A felsı zugot lezáró könnyő rétegrend fölötti átmeneti zóna egy kis hideg padlás. A faanyag védelmében biztosítani kell ennek átszellıztetését, vagyis a hideg külsı levegı beengedését. Ezért a mennyezeti rétegrendnek mind hıszigetelési, páratechnikai, mind akusztikai(!) szempontból jónak kell lennie. 14.Az elızıhöz hasonlóak a tetıidomokban, tornyokban található amorf, kihasználhatatlan üregek, búvóterek. 15.A tőzfal mellett ugyan nem külsı tér felé hőlı felülettel számolunk, hanem szomszédos ház padlástere, vagy egy szélesebb dilatációs zónában kialakuló átmeneti hımérsékletre kellene méreteznünk. Ha a tőzfal nagyon tagolt (erısítı pillérek, besüllyesztett székoszlopok), akkor a belsı térelhatárolást elhúzzuk a faltól. Mindegyik esetben egy nehezen méretezhetı átmeneti teret kell figyelembe vennünk. 16. Sajátos hıérzeti problémák adódhatnak a lesüllyesztett szobák esetén, a nagy belmagasság miatt szétosztályozódik a belsı levegı, és a hideg, mint folyadék viselkedik, és megül a szobák bejárati ajtónál mélyebb 19/18. oldal
teknıjében, amely rendkívül kellemetlen állapotot hozhat létre. Az ilyen hidegzugok a geometriai kötöttségek miatt nehezen bútorozható tetıterekben gyakran kialakulnak, de a tervezık erre általában semmilyen figyelmet nem fordítanak. Összegzés: Megállapítható, hogy a tetık és tetıterek rekonstrukciójánál a hıtechnikai méretezés mind a lehatárolás, mind az átmeneti terek hımérséklete, mind a hıhidak szempontjából rendkívül bonyolult és összetett, amelyre az átlagos tervezıi hozzáállással nem lehet megalapozott megoldást adni. Az energetikai ellenırzésnél segíthet, ha a tetıteret célszerően metszettípusokra méretezzük, amelyek aztán az egyes jellemzı szakaszok folyóméterhosszával szorozhatók, A hıhidak hatását az átlagos metszetre kiszámolt határoló burkokban az elıírtnál nagyobb súllyal kellene figyelembe venni (a beépített tetıtereknél a korrekciós tényezı 0,10 0,20) és a szerkezetek mindegyikét erısen hıhidas csoportba sorolni (> 0,5 fm/m 2 ), ezzel ellensúlyozva a rúdszerkezető magastetık sajátos problémáit. Irodalom: [1] Épületfelújítási kézikönyv, Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft., szerkesztı: Dr. Tóth Elek szerzık: Dr.Arany Piroska, Dr.Barna Lajos, Benedek Béláné, Dr.Bódi istván, Dr.Borosnyói Adorján, Dr.Chappon Miklós, Csanaky Judit Emília, Dr.Csoknyai István, Dr.Csoknyai Tamás, Dési Albert, Dobszay Gergely, Dr.Emhı László, Fülöp Zsuzsanna, Dr.Gálos Miklós, Héra Gábor, Horváth Sára Erzsébet, Dr.Horváth Zoltán, Dr. Hunyadi Zoltán, Igali Zsófia, Dr.Kakasy László, Király András, Dr.Kocsis Lajos, Juharyné Dr.Koronkay Andrea, Dr.Koppány Attila, Laczkovics János, Mattyasovszky Zsolnay Eszter, Nagy Bendegúz Lóránd, Dr.Orbán József, Dr.Orcsik Éva, Dr.Osztroluczky Miklós, Pandula András, Dr.Pozsgai Lajos, Pozsonyi László, Dr.Reis Frigyes, Sturcz Antal, Dr.Széll Mária, Takács Lajos, Dr.Tóth Elek, Tóth Ernı, Tóth László, Dr.Végh Erzsébet, Váradi Julianna. 19/19. oldal