EGÉSZSÉGRE NEVELÉS tanulmányi útmutató 3. félév

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Kihelyezett tagozat Székelyudvarhely EGÉSZSÉGRE NEVELÉS tanulmányi útmutató 3. félév dr. Péter Lilla adjunktus 2008 1

UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ ÎN EDUCAŢIE PEDAGOGIA INVATAMANTULUI PRIMAR SI PRESCOLAR EXTENSIA ODORHEIU-SECUIESC ANUL UNIVERSITAR 2008/2009 SEMESTRUL I BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK ISKOLA- ÉS ÓVODAPEDAGÓGIA SZAK SZÉKELYUDVARHELY 2008-2009 EGYETEMI TANÉV I. FÉLÉV I. Általános információk Az előadótanárra vonatkozó adatok Név: dr. Péter Lilla Iroda: Márton Áron tér 2. sz.. Telefon: 0266-212666 Fax: 0266-218282 E-mail: peter.lilla@gmail.com Fogadóóra: kedd 14,00-16,00 óra II. A tantárgyra vonatkozó adatok Tantárgy neve: Egészségre nevelés (választható tárgy) Kód: PED 2322 Kredit szám: 4 Helyszín: Főiskolai terem (Márton Áron tér, 2. sz.) Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (2 óra) + Szeminárium (1 óra) A tutorokra vonatkozó adatok Tutor1: dr. Péter Lilla (peter.lilla@gmail.com) Tutor2: dr. Barabási Tünde (tunde.barabasi@gmail.com) III. A tantárgy leírása Az előadás sorozat főbb célkitűzései: A kurzus tanulmányozásával alakul és tudatosodik a jelöltek egészségképe. A testi és lelki egészség fogalmának kialakítása, ill. a szenvedélybetegségek fogalmak elhatárolása. A választható tárgy tanulmányozásával az egészségre, egészségvédelemre, egészséges életmódra és egészségfejlesztésre vonatkozó 2

tudományos kép alakul ki a hallgatókban. Megismerkednek a testi-lelki egészség kialakulását és megőrzését biztosító alapvető tényezőkkel, ugyanakkor majd pedagógusként az iskolai/óvodai gyakorlatban képessé válnak képessé válnak a gyerekek egészségtudatos magatartásának a kialakítására, és nem utolsósorban saját testi-lelki egészségük védelmére. Fontos az egészség értékrendszerként való értelmezése, a gyakorló és leendő pedagógusok egészségképe és magatartása. Az előadások tartalma/tematikája Az előadássorozat egy bevezető jellegű fejezettel kezdődik, amely az egészség fogalmának több szempontú meghatározásával vezeti be a hallgatókat a tárgy tanulmányozásába. Fontos, hogy különválasszuk a fizikai és lelki egészség fogalmát. Az egészségnek értékként kell beépülnie az egyének tudatába, mivel csak így fogja irányítani, meghatározni a mindennapi életvitelt. Az egészség értékként való beépülése megakadályozza/megakadályozhatja bizonyos szenvedélybetegségek kialakulását. Az önértékelésnek nagyon fontos szerepe a lelki egészség megőrzésében. Az óvodai és iskolai egészségre nevelés feladatainak megvalósulása a pedagógusok egészségképe és egészségfejlesztő magatartása által meghatározott. Az iskolai egészségfejlesztés alapvető feladatait, a családi egészségfejlesztésnek kell kiegészítenie. A kurzust munkahely és az egészségvédelem, ill. a pedagógusok egészségvédelme témakör zárja. A tantárgy elsajátítása során szerzett készségek Az egészség fogalmának kialakítása, az egészséges egyéni életvitelhez szükséges alapvető fogalmak, képességek és kompetenciák kialakítása. Az egyéni egészséges életvitelhez, ill. a tanítványok egészségmegőrzéséhez szükséges tájékozottság kialakítása. Egészségmegőrző és egészségtudatos magatartás kialakítása. Az előadások során alkalmazott eljárások, módszerek Az előadás módszere a kapcsolódó tudományos fogalmak kialakítását alapozza meg. Ez a szemléltetés és magyarázat módszerével is összekapcsolható. A beszélgetés módszere részben a hallgatók kérdéseire való válaszadást, részben a hallgatók aktivitásának a kiváltását szolgálja. A magyarázat módszere az ok-okozati összefüggésekre való rávilágításnál, fogalmak alakításánál használatos. A szemináriumok során alkalmazott eljárások, módszerek Az egyéni és csoportmunka a szemináriumok során használatos. A beszélgetés, szemináriumi bemutatás (kiselőadás) és vita a hallgatók pedagógiai kompetenciájának és tudatosságának a fejlesztéséhez járul hozzá. 3

IV Kötelező könyvészet (megtalálható Az Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék, Szakkönyvtárában, ) Sorszám Szerző Cím Hozzáférhetőség 1 Dr. Aszmann Iskoláskorú gyermekek Biblioteca Anna (2oo3) egészségmagatartása. Osiris, Centrala 2 Demetrovics, Zs.-Urbán, R.- Kökönyei, Gy. (2oo7) 3 Meleg Csilla (2oo2) Budapest Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest. Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, 2oo2/1. sz., pp. 11-29. Universitara Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara 4 Buda Béla (2oo3) 5 Fodor László (2005) Az iskolai nevelés a lélek védelmében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, pp. 13-70. Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara 4

V. Az előadások, szemináriumok során felhasznált specifikus anyagok, eszközök: Írásvetítő, Power Point bemutató, szemelvények nemzetközi kutatási eredményekből. VI. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása Az egyetemi félév során megtartandó előadások és szemináriumok időpontja és helyszíne az órarendben van feltüntetve Az előadások tematikája Dátum Tematika Alapfogalmak/kulcsszavak Forrásmunkák A hallgatók részvétele 1.hét Az egészséges egészség, reprodukció, Meleg Csilla (2oo2): Iskolai Az alapvető életmódra nevelés halandóság, morbiditás, egészségnevelés: a feladat szakirodalom és szükségessége testi-lelki egészség, újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, szemináriumi tematika napjainkban. Az holisztikus szemléletmód, 2oo2/1. sz., pp. 11-29. áttekintése. egészség fogalmának pozitív és negatív Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a Foglalja össze röviden, meghatározása egészségdefiníció, szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, hogy mit jelent a lelki egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, pp. egészség az egyének, az csoportok, intézmények egészséges életvitel, és a társadalom egészség-virágmodell. szempontjából (egyéni referátumok, frontális megbeszélés). 2. hét A lelki egészség fogalma. Az egészség mint érték. Az egészség lelki egészség, érzelmi, mentális, személyi egészség, az egészség Buda Béla (2oo3): Az iskolai nevelés a lélek védelmében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 6-11. Szakirodalmi áttekintés Foglalja össze röviden, hogy mit jelent a lelki 5

helye az egyéni értékrendszerben mint érték, egyéni értékrendszer, a mentális egészség szintjei, a mentális egészséget védő és arra ártalmas faktorok. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. Magyar Testnevelési Egyetem, Mentálhigiénés Osztály, Kézirat. Meleg Csilla (2oo5): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. Élet és egészég. Életünk enciklopédiája. Kossuth Kiadó, Budapest egészség az egyének, az csoportok, intézmények és a társadalom szempontjából (egyéni referátumok, frontális megbeszélés). 3. hét A szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) Deviáns veszélyeztetettség, viktimológiai felvételek, epidemiológiai vizsgálatok, lelki betegségek, bűnözés, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, öngyilkosság, nemzetközi kitekintés (statisztikai adatok), szenvedélybetegségek, függőség. Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 598-639. Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 169-264. Dúll Andrea Urbán Róbert Demetrovics Zsolt (2004): Szenvedélybetegségek. In: N. Kollár Katalin Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 142-148. Szakirodalmi áttekintés Dohányzás, alkoholfogyasztás droghasználat serdülőkorban, serdülőkori rizikófaktorok. és Lehetséges megelőzés. (egyéni házi dolgozatok, csoportos és frontális megbeszélés). 4 hét Egészség és egészségmagatartás óvodás-, kisiskolás- és serdülőkorban Egészségügyi Világszervezet kollaboratív serdülőkorú önminősített (WHO), kutatás, fiatalok egészségi Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 169-264. Szakirodalmi áttekintés Az én egészségképem (minél összetettebb egészségkép kidolgozása, minél több szempont 6

állapot, közérzet, egészségmagatartás, táplálkozás, testkép, mozgás, fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok, rizikómagatartás, szubjektív jóllét, élettel való elégedettség, pszichoszomatikus panaszok, önértékelés, depressziós hangulat, szubjektív egészség. dr. Aszmann Anna (2oo3, szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. figyelembe vételével) csoportmunka, majd frontális megbeszélés. 5 hét Óvodás-, kisiskolás- és serdülőkorban előforduló zavarok a pszichés zavarok okai, megítélésének szempontjai gyermekkorban, belső, családi, külső rizikófaktorok, szorongásos betegségek, szeparációs szorongás, pszichés némaság, iskolafóbia, kényszerbetegség, testvérféltékenység, depresszió gyermek- és serdülőkorban, gyermekkori neurózis, gyermekkori Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 73-90. Gácser Magdolna (2003): Pedagógiai pszichiátria. APC-Stúdió Kiadó, Szeged, pp. 23-30, 45-59, 81-89. Élet és egészég. Életünk enciklopédiája. 74/8. sz. Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 3-17. Szakirodalmi áttekintés Testvérféltékenység és magatartászavar gyermekkorban (egyéni házi dolgozatok, frontális megbeszélés. 7

öngyilkosság. 6 hét Az önértékelés szerepe a lelki egészség megőrzésében önértékelés, önbecsülés, funkciók, az önértékelés klasszikus személyiségelméletei, explicit önértékelés, implicit önértékelés, az önértékelés hajszolása, jóllét, önértékelés és rizikómagatartás, törékeny önértékelés és biztonságos önértékelés. Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 90-118. Kökönyei Gyöngyi (2003): Szubjektív jóllét. In: dr. Aszmann Anna (2oo3, szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, pp. 93-108. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus sajátos feladatai a tanulók egészséges önértékelésének alakításában (egyéni referátumok, csoportos és frontális megbeszélés). 7 hét Szociális kapcsolatok és társas kompetenciák az iskoláskorúak lelki egészségének megőrzésében szociális kompetencia, érzelmi intelligencia, társas intelligencia, szociális kompetencia és egészségmagatartás. Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 119-135. Szabó Mónika: Társas kapcsolatok: család, barátok, iskola. In: dr. Aszmann Anna (2oo3, szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, pp. 110-124. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus szerepe a gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztésében és társas kapcsolatainak alakításában (egyéni referátumok, frontális megbeszélés). 8-9 hét Az iskolai egészségnevelés egészségnevelés, egészségfejlesztés, Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Szakirodalmi áttekintés 1. A gyermekek 8

feladatai napjainkban. Az iskolai egészségfejlesztés lehetőségei. Aktiváció, stressz, fáradtság, túlhajszoltság és az iskola egészségtámogató iskolai környezet, egészség mint érték, az iskola kultúrája, az egészség egyéni értékrendszerbe való beágyazottsága, az iskola külső környezete, az iskola belső környezete, a család háttere, egészségfejlesztési modell. szociokulturális Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 169-196. Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. Dúll Andrea Urbán Róbert Demetrovics Zsolt (2004): Aktiváció és stressz. In: N. Kollár Katalin Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 162-168 egészségét károsító iskolai rizikófaktorok feltérképezése, és elhárítása (projektfeladat). 2. Az egészség megőrzését és fejlesztését elősegítő, egészségtámogató iskolai program 10 hét A pedagógus egészségfejlesztő szerepe a pedagógus mint egészségfejlesztő, pedagógus-szerepek, a pedagógusok továbbképzése. Meleg Csilla (2006): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In: Bárdossy Ildikó Forray R. Katalin Kéri Katalin (szerk.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Pécs. Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (2007, szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 21-73. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus meghatározó szerepe a tanulók egészségmagatartásának alakításában (egyéni esszék frontális megbeszélése). 11 hét Egészségre nevelés a családban család, egészség, egészségkárosító és támogató családi hatások. Solymosi Katalin (2004): A családi szocializáció jellemzői. In: N. Kollár Katalin Szabó Éva (2004, szerk.): Szakirodalmi áttekintés Gyermekvállalás, terhesség, a csecsemő 9

Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 74-94. Komlósi Piroska (1997): A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. In: Gerevich J. (1997, szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest. Élet és egészég. Életünk enciklopédiája. 74/8. sz. Kossuth Kiadó, Budapest. gondozása referátumok, megbeszélés). (egyéni frontális 12 hét Az egészségre nevelés és a média kapcsolata egészség és média, a média megértése gyermek- és serdülőkorban, agresszió, táplálkozási zavar, inaktív életmód.. Kósa Éva (2004): A média szocializációs hatásai. In: N. Kollár Katalin Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 572-951. Szakirodalmi áttekintés A televízió és az agresszió (egyéni referátumok, frontális megbeszélés). 13 hét Munkahely és egészségvédelem munkahelyi mentálhigiéné, rizikófaktorok monotónia), egészség, szerepkonfliktus, munkahelyi (zaj, lelki légkör, munkahelyi megterhelés, stressz. Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Buda Béla (1997): Munkahely és mentálhigiéné. In: Gerevich J. (1997, szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest, pp. 51-62. Szakirodalmi áttekintés Ideális munkahely és egészségvédelem (egyéni referátumok, frontális megbeszélés). 10

14 hét A pedagógusok egészségvédelme a pedagógusok lelki egészsége, megelőzés, foglalkozási stressz, kiégés, pszichés és testi tünetek. Petróczi Erzsébet (1999): A kiégés jelensége pedagógusoknál. In: Vajda Zsuzsanna (szerk.): Pszichológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 127-140. Szakirodalmi áttekintés Mit tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért? (egyéni referátumok, esszék, frontális megbeszélés). 11

VII A felmérés módja Az egyetemisták tudásának felmérése a következő képen történik A tantárgy feldolgozása során kialakult fogalmak, kompetenciák folyamatos felmérése a szemináriumi tevékenységek és aktivitás által történik. A szemináriumi tevékenységekhez kapcsolódnak a kijelölt témákra készített házi dolgozatok. A vizsgán ezen túlmenően a tárgyhoz kapcsolódó elméleti ismeretek számonkérése is várható. VIII Szervezési részletek Az előadásokon, szemináriumokon való aktív részvétel (%) A vizsgán való részvétel előfeltétele bizonyos óraszámon való részvétel. A szemináriumi hiányzások nem haladhatják meg az összóraszám 33%-át, az előadásokról való hiányzás pedig az 50%-ot. A plagizálás (másolás) és a vizsgán való csalás a vizsgáról való kizárást vonja maga után. A jelölt a következő vizsgaszesszióban jelentkezhet ismét vizsgára. Tudományos dolgozat, referátum megírása (%) A házi dolgozatoknak tükrözniük kell, hogy a hallgatókban kialakult tudásrendszert és szakmai kompetenciát. Az alapvető fogalmak kialakulásán túlmenően bizonyos szintű tájékozottságot igényel. A dolgozat kb. 1o-15 oldalt tartalmaz, amelynek bevezetőt, a téma elméleti vagy gyakorlati megközelítését, következtetéseket és bibliográfiát kell tartalmaznia. A házi dolgozatok témája egy bizonyos kereten belül egyéni választások alapján történik. A házi dolgozatokat az utolsó kontakt órán adják le a hallgatók. A házi dolgozat megírása hiányában nem vehetnek részt a vizsgán. Parciális vizsga (%) Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (%) A végső jegy 75%-át a vizsgai teljesítmény képezi, amíg a házi dolgozat 25%-os aránnyal jelenik meg a vizsgajegyben. A vizsga írásbeli jellegű, amely több feladatból áll. Ezek egy része kidolgozandó, vagy esszé típusú választ igényel, amelyeken belül a felhalmozott tudásrendszert, kialakult kompetenciát, kreativitást célozza. A másik része zárt, kiválasztandó választ igénylő kérdéseket tartalmaz. A vizsgadolgozatban elérhető összpontszám 1oo pont, amelyből 1o pont a megjelenés, 9o pont az esszé típusú és kiválasztandó típusú feladatok között oszlik meg. IX. Ajánlott irodalom Buda Béla (2oo2): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula Kiadó, Budapest. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. Magyar Testnevelési Egyetem, Mentálhigiénés Osztály, Kézirat. Vajda Zsuzsanna (1999) (szerk.): Pszichológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest. 12

Gerevich József (1997) (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest. Élet és egészég. Életünk enciklopédiája. Kossuth Kiadó, Budapest. Kolozsvár Dékánhelyettes 2008 október Prof. Dr. Szamosközi István 13

TARTALOMJEGYZÉK I. MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA...15 CÉLKITŰZÉSEK...15 TANULÁSI ÚTMUTATÓ...15 1. TÉMA: Az egészség fogalma...16 1. 1. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei I....16 1. 2. Pál Katalin Császár Judit Huszár Anikó Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában I....21 Kérdések és feladatok...25 Ajánlott szakirodalom...27 2. TÉMA: A lelki egészség...28 1. 3. Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség...28 1. 4. Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma...31 1. 5. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei II....35 Kérdések és feladatok...38 Ajánlott szakirodalom...40 HÁZI DOLGOZATOK...41 II. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN...42 CÉLKITŰZÉSEK...42 TANULÁSI ÚTMUTATÓ...42 2.1. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet...42 2. 2. Pál Katalin Császár Judit Huszár Anikó Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában II....59 Kérdések és feladatok......65 Ajánlott szakirodalom...69 HÁZI DOLGOZATOK...70 III. MODUL: EMPIRIKUS KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL ÉS -FEJLESZTÉSRŐL...71 CÉLKITŰZÉSEK...71 TANULÁSI ÚTMUTATÓ...71 3.1. Meleg Csilla: Egész-ség. Egy szervezetfejlesztési program körvonalai...71 3. 2. Aszmann Anna: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása...78 3.3. Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása című kutatásból...89 Kérdések és feladatok...95 Ajánlott szakirodalom...99 HÁZI DOLGOZATOK...100 Fakultatív szakirodalom...101 14

I. MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA Bevezetés Az egészségre nevelés választható tárgy, ezért a tanulmányi útmutató rendeltetése és felépítése is eltér az eddigiektől. Mindhárom modul az elején megjelenő célkitűzések és tanulási útmutató mellett eredeti szakszövegeket, vagyis az egészségfejlesztés témakörében különböző szerzők által megírt tanulmányokat/tanulmányrészleteket tartalmaz. Ennek nemcsak az a funkciója, hogy az olvasók eredeti tanulmányokkal ismerkedhetnek meg, hanem az is, hogy így nyílik lehetőség arra is, hogy bepillantást nyerhessenek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált nagyszabású nemzetközi kutatások eredményeibe. A kutatási jelentéseket tartalmazó harmadik modul részben interdiszciplináris indíttatással is született, mivel a megközelítésmód kutatásmódszertani ismeretekhez és kompetenciákhoz kapcsolódik. Az olvasó nemcsak a kutatási jelentések érdekes tényszerű eredményeivel ismerkedhet meg, hanem képet alkothat nagyszabású reprezentatív kutatások megtervezésének és lebonyolításának feltételeiről. A tanulmányi útmutató felépítése nem tér el az eddigiektől, csupán a különböző tanulmányok elejére illesztettük be az adott tanulmány kiemelt kulcsszavait, a hallgatók tájékozódásának és egyéni tanulásának megkönnyítése céljából. Az egyes modulok végén kiemelt kérdések és feladatok a házi dolgozatok választható témáit tartalmazzák. Kívánok kellemes időtöltést és sikeres tájékozódást! dr. Péter Lilla CÉLKITŰZÉSEK Az első modul alapvető célja a hallgatóknak az egészségre nevelés témakörébe tartozó alapfogalmakkal való megismertetése. Fontos, hogy az egészség fogalmának hagyományos meghatározását elhatároljuk a korszerűbb, összetettebb meghatározásoktól, és felismerjük az egészség holisziktus megközelítésének a fontosságát. A lelki egészség az egészség egyik alapvető alkotóelemét képezi, és napjaink rohanó, túlterhelt, stresszes életmódja mellett fontossá válik, hogy az eddigieknél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a megőrzésének. Az első modul áttanulmányozásával az alapfogalmak ismeretén túlmenően, egyfajta szemléletmódnak kell kialakulnia a hallgatókban. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A második modul első átolvasása után javallott a kapcsolódó fogalmak részletes tanulmányozása. A témában való tájékozódáshoz ajánlom a választott tanulmányok többszöri átolvasását, az alapvető fogalmakról egyéni jegyzet elkészítését. A szakirodalmi tanulmányok esetén semmiképpen nem a szó szerinti memorizálás a cél, hanem az alapvető fogalmak ismerete, az adott témákról való ismeretek kifejtése. Tehát pl. az egészség fogalmának különböző megközelítései, vagy a lelki egészség egészségen belüli helyének elhatárolása alapvető feladat. 15

1. TÉMA: Az egészség fogalma 1.1. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei - részletek Kulcsfogalmak: egészség, egészség mint érték, az egészség mint árucikk, az egészség holisztikus felfogása, az egészség egyenlőtlensége, testi-lelki betegség hiánya, egészséges életmód. Ilyen evidenciának tekinthető, hogy az egészség érték, ugyanakkor azonban a társadalomstatisztikai adatok egészségtelen életmódjellemzők sokaságát tárják fel. Az egészségszociológiai kutatások tovább árnyalják a képet az egészség társadalmi csoportok szerinti egyenlőtlen elosztásának a bemutatásával. (Józan, 1994, 2005) Ezért feltételezhetjük, hogy az egészség is azon fogalmaink közé tartozik, melynek értelmezési tartománya jelentős eltéréseket mutathat, többféle tartalom és hangsúly sűrűsödik e fogalom tartalmában. Az egészségfogalom tartalmi összetevőinek a feltárásakor kimutathatók azok a jellegzetességek, melyek területi, településbeli (pl. Európa és Afrika, Nyugat- és Kelet-Európa, város és falu), társadalmi (magas és alacsony státusúak) és demográfiai (fiatalok-idősek, férfiak-nők) dimenziók mentén jelenítenek meg más-más hangsúlyokat. Az egészségfogalom pedagógiai értelmezéséhez e tartalmi összetevők feltárásán keresztül juthatunk el. 1. Az egészségfogalom tartalma Az egészségfogalom tartalma gazdag, sokrétű és heterogén, mely mást és mást hangsúlyozó tudományos és köznapi gondolkodásmódokban érhető tetten. (Fitzpatrick, 1984) Ezért az iskolai egészségnevelés alapját képező egészségfogalom pontos leírásához számba kell vennünk a már ismert tartalmi elemeket és mindazokat a körülményeket, melyek e tartalmak kialakulását meghatározzák. A tudományos egészségdefiníciók rendkívül sokfélék. (Aggleton, 1994) Vannak, amelyek a testi-lelki betegségek hiányait rögzítik. Az iskolai egészségnevelés újragondolásához azonban azok a megközelítések visznek közelebb bennünket, melyekben valaminek vagy valamiknek a megléte utal az egészségre. Ezekben az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként (WHO, 1946) vagy olyan fizikai és mentális egyensúlyként, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes társadalmi szerepeinek a 16

megvalósítására. (Parsons, 1972) Az egészség megint más felfogásban árucikké válik, üzleti tartalmat kap, amely nemcsak elveszíthető, hanem meg is vásárolható. Magas befektetésekkel megvehető a luxusszintű egészségügyi ellátás (pl. magán gyógyintézetek igénybevételével), eladható egészséges ételeken, testedzéseken, valamiről leszoktató vagy rászoktató programokon keresztül, visszavásárolható a sürgősségi ellátás igénybevételével és a gyógyszerek ártámogatásában, de el is veszíthető balesetek, betegségek következtében. (Seedhouse, 1986) Lehet azonban az egészség egyfajta attitűd is, az egyén törekvése és készsége az állandóan változó körülményekhez való adaptálódásra, vagy éppenséggel azoknak a faktoroknak az összessége, melyek az egyént személyes ereje maximális kifejtésében segítik. (Dubos, 1959) Rövid körképünk az egészség különböző megközelítéseit és az azokhoz kapcsolódó tartalmi elemeket mutatta be. E megközelítések nem zárják ki egymást, mindegyik az egészség egy vagy több lényegi jellemzőjét találja meg. Ebből adódik, hogy nincs egyetlen igazi, egyetlen helyes definíció, ezért az egészség neveléstudományi értelmezéséhez több szempont együttes figyelembevétele vezethet. Az egészségfogalom tartalma tovább bővíthető, ha kulturális kontextusba helyezzük az egészségről vallott felfogásokat. Hiszen hogy mikor, milyen esetekben lép át valaki szimbolikusan és/vagy konkrétan az egészség mezsgyéjéről a betegségére, az tág és szerteágazó forráskészleten alapul. Nem hagyható figyelmen kívül még az ezredforduló után sem, hogy milyen hagyományok, tradíciók, kulturális tartalmak jelölik ki különböző társadalmi csoportok és egyének esetében a házi gyógymódok érvényességi és alkalmazási körét, határait vagy az elkerülhetetlen orvoshoz fordulást. Társadalmi és kulturális jelentést hordoz tehát az egészség fogalma abban a vonatkozásban, hogy az egészség és a betegség megítélésében hol és milyen választóvonal található, mi és hogyan szabályozza a beavatkozás vagy be-nem-avatkozás, a házi és/vagy professzionális orvoslás igénybevételét. A társadalmi-kulturális jelentést hordozó egészségtartalmak szemléletmódbeli változásai végső soron a társadalmi-történeti idő lenyomatai, ezért a temporalitást is a fogalom szerves részének tekintjük. Az általunk ismert legősibb egészségfelfogások fő jellemzője a holisztikus szemléletmód volt, mely a hangsúlyt az egyénen belüli, az emberek közötti és a környezettel kapcsolatos egyensúlyi állapotra helyezte. Az 1800-as évek tudományos mentalitása az egészségfelfogást sem hagyta érintetlenül. Szétszedtük az univerzumot, és fogalmunk sincs, hogy rakjuk össze. Az előző évszázadban dollárbilliókat költöttünk a kutatásban a természet szétszedésére, csak most ismerjük be, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan tovább kivéve, 17

hogy még apróbb darabokra szedjük. (Barabási, 2003. 17.) E tendencia az egészségfogalom tartalmát is módosította. A holisztikus látásmód, az egységes gondolatkörbe tartozó fogalom a természettudományok és az orvostudomány fejlődése következtében elemeire bomlott, és így az egészség biológiai majd társadalmi faktorai kerültek a figyelem középpontjába. A különböző egészségfelfogások ebben az időszakban aszerint differenciálódtak, hogy mekkora egymáshoz viszonyított súlyt adtak magyarázatukban a biológiai és a társadalmi tényezőknek. A mai modern egészségfelfogások közös sajátossága viszont az, hogy megfigyelhetők bennük a már bemutatott jellemzők, melyekre a szakirodalomban a bio-pszicho-szociális egészség megnevezés utal. Mindehhez szervesen kapcsolódik az az orvostudományban megfigyelhető gyökeres tartalmi fordulat, mely a kutatások irányát az egészség (és nem a betegség) forrásai felé fordította.(antonovsky, 1979. 1987) 2. Az egészség az értékrendszerek hálózatában Az egyes emberben szocializációja során számos érték alakul ki. A nemzetközi összehasonlító értékkutatásokból arról tájékozódhatunk, hogy a vizsgált nemzetek értékrendjében mely értékek vagy mely értékcsoportok tekinthetők dominánsnak, melyek kisebb súlyúaknak. Az egyes értékek rangsorolása alapján kialakuló preferenciák mentalitásbeli, magatartásbeli sajátosságokat és különbségeket mutatnak egy adott társadalmon belül és társadalmak között is. E kutatások eredményeinek tükrében bizton állíthatjuk, hogy az egészség az alapértékek között található. (Losonczi, 1989, Varga, 2004) Ugyanakkor ennek ellentmondanak az egészséges életvitel hiányára is utaló megbetegedési és halálozási statisztikák. (Meleg, 1988) E látszólagos ellentmondás magyarázatát abban kereshetjük, hogy az értékek különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával kialakuló értékrendszerekbe ágyazódnak be. Az egyenként interiorizálódó értékek ereje és magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ, hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. Az egészség esetében ez úgy értelmezhető, hogy bár rangsorbeli helye alapján előkelő helyet foglal el más értékekhez viszonyítva, ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyéni magatartásban megnyilvánuló hatása más és más lesz. Ezáltal válik életvezetésünk egészségessé vagy egészségtelenné, ugyanis az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg az életvitelünkre vonatkozó tudatos és/vagy nem tudatos döntéseket, választunk alternatívák között. Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal, hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. Az egészséges életvitel azon az (egészséget is 18

magában foglaló) értékrendszeren alapul, mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk. Az egészségfogalom tartalmának társadalmi, kulturális és időkontextusba helyezésével az egészség érték kijelentést tehát különböző jelentéseket és viszonyulásokat hordozó alapigazságként kezelhetjük. Belátható ugyanis, hogy sem az egészségfogalom tartalmában, sem az egészség értékként megragadásában nem teremthető egységes jelentést eredményező konszenzus. A mélyebb mechanizmusok feltárására irányuló tudományos megközelítéssel azonban megengedhető, hogy az egészség érték alapigazságát értékrendszerhez kapcsolódó viszonyként értelmezzük. (Kapitány és Kapitány, 1983) Mivel az értékképződési folyamatban a szocializációs csatornák kiemelt szerepet játszanak, érdemes újból átgondolnunk az egészségérték kiépítésében, formálásában meglévő lehetőségeiket és feladataikat. (Meleg, 1986). Hogy a család és az iskola mint az egyén legfőbb szocializációs csatornái egymást erősítsék az egészség értékének közvetítésében, ahhoz elengedhetetlen az a tudás, melynek segítségével az egészségnek az értékrendszerbe való beágyazottságáról alkothatunk képet. Kutatási eredmények segítik az eligazodást. A biológiai vagyonnal való sáfárkodásról árulkodnak az iskolázottság és a szociokulturális háttér szerint elkülönülő megbetegedési és halálozási adatok. Azokban a társadalmi csoportokban, ahol az átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam, ahol a megbetegedések súlya és gyakorisága átlag alatti, ott azt feltételezhetjük, hogy az egészségérték olyan más értékek közé ágyazódott be, melyekkel együtt egészséget támogató értékrendszer és életvezetési gyakorlat szerveződött. Azokban a társadalmi csoportokban viszont, ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések, ott az önmagában esetleg értéknek vallott egészség támogató értékek hiányában (vagy az egészséggel ellentétes értékek között) nem volt képes az életvezetés során dominanciára szert tenni, hatása háttérbe szorult. Ezekben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról, mégpedig nemcsak a felnövekvő, hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. A család ugyanis mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. Egészséges nemzedékeket nevelni, a biológiai vagyont magas szinten továbbörökíteni azok a családok képesek, melyek értékrendszerükkel mint mintával gyermekeik nevelésén keresztül segítik az egyes értékek megfelelő rendszerbe szerveződésének folyamatát. Ezért az intézményes egészségnevelés újragondolásakor nem elégséges csupán az egészség érték mivoltára 19

koncentrálnunk, hanem meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is, melyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. Kutatási eredmények szerint a mentálhigiénével, az interperszonális kapcsolatok minőségével, a problémamegoldással, a konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer az, mely az egészségérték beágyazódásával társadalmi csoportonként elkülöníthető egészségmagatartásokat eredményez. Ezért válik kiemelkedően fontossá a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése, ugyanis kedvező életmódváltoztatás csak akkor remélhető, ha az egészségérték a fenti támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. E támogató értékrendszer jelentőségének megfelelő kezelése, karban tartása és fejlesztésének elősegítése az egészségügyi és a köznevelési intézményrendszer közös és felelősségteljes feladata. A mindenkori felnövekvő generációk egészségmagatartásának minősége az, amely egy hosszú távú egészségnevelési (prevenciós, egészségmegőrzési és -fejlesztési) stratégia alfája és ómegája. Az egészséghez való viszony így válhat mindennapi életünkben választásainkat, döntéseinket, életvezetésünket befolyásoló értékviszonnyá. Az egészség értékviszonyként felfogása az 1960-as évektől megfigyelhető kutatásmetodikai szemléletváltásban is tükröződik. A társadalommal foglalkozó szakemberek számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az egyes országok fejlettségének mérésére és összehasonlítására nem elegendő csupán mennyiségeket kifejező mérőszámokat alkalmazni. Az anyagi javak birtoklását tartalmazó életszínvonal mellett ugyanis figyelemre méltóak azok a különbségek, melyeket az életminőség fogalma fog össze. Ezek fejeződnek ki az emberi kapcsolatok-kapcsolatrendszerek minőségében, az élet értelméről, céljáról, hasznosságáról való meggyőződésekben, az önmegvalósításba vetett hitekben. Az egészségszociológiai kutatások is megerősítik, hogy az egyes országok (és azokon belül a különböző társadalmi csoportok) egészségi állapotát mindent összevetve sokkal inkább életminőségük megítélése, fizikai-szellemi aktivitásuk és testi-lelki kimerültség-érzésük gyakorisága határozza meg, mint a szokványos rizikófaktorok (pl. alkoholfogyasztás vagy dohányzás). (Tahin Jeges Lampek, 2000. 322.) Ezen kutatások is egyértelműen bizonyítják, hogy a testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők között található. (Allardt, 1997) Magyarországon a megbetegedési és a halálozási adatok az életminőséggel kapcsolatos problémákra utalnak. Témánk szempontjából különös figyelmet érdemelnek a pszichoszomatikus megbetegedések arányváltozásai. Az életminőség romlásához vezető korai jelenségek felismerésében és a beavatkozás kontrollálhatóságában kitüntetett szerepe van a 20