Összefoglaló. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. a munkaerı-kölcsönzık évi tevékenységérıl. Budapest június

Hasonló dokumentumok
Összefoglaló. Foglalkoztatási Hivatal. a munkaerı-kölcsönzık évi tevékenységérıl. Budapest május

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítık évi tevékenységérıl. A magán-munkaközvetítık mutatói 2009.

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló. Foglalkoztatási Hivatal. a magán munka-közvetítık évi tevékenységérıl. Budapest. A magán-munkaközvetítık mutatói a 2010.

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 39. Bács- Kiskun.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 35. Bács- Kiskun.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest május

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2016-BAN

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Főváros. 32 Pest

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

Adminisztráció

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

TÁJÉKOZTATÓ febr.

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2017-BEN

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Statisztikai Jelentések

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Összefoglaló a évben kiadott Alkalmi Munkavállalói Könyvek felhasználásáról

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

ALAPELLÁTÁS IV. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

Statisztikai Jelentések

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest november

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

XI./1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma és bejelentések létszámtartalma állományf csoportok szerint területenként

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

Átírás:

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerı-kölcsönzık 2009. évi tevékenységérıl A munkaerı-kölcsönzı szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek számának megoszlása 2009. évben Egy munkaerı-kölcsönzıre esı kölcsönzési esetek száma 301-450 fı 101-300 fı 51-100 fı 0-50 fı 7,3 1,8 Észak- Magyarország 48,4 78,3 9,1 1,6 7,3 3,2 Nyugat- Dunántúl 17,7 4,7 Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld 3,7 1,1 Dél- Dunántúl 6,6 9,4 Dél- Alföld Kölcsönzı cégek és a kölcsönzési esetek régiók közötti megoszlása,% (ország=100%) Kölcsönzı cégek megoszlása Kölcsönzési esetek számának megoszlása Budapest 2010. június

Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: BUSCH IRÉN Elemzı: Pénzné Somogyvári Zsuzsanna 2

Bevezetés Az Mt. 2001. július 1-jei módosításának hatályba lépése után, az addig munkaközvetítéssel foglalkozó cégek egyik új profilja lett a munkaerı-kölcsönzés. Ezek mőködését a munkaerı-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítıi tevékenység nyilvántartásba vételérıl és folytatásának feltételeirıl szóló 118/2001. (VI. 30.), az ezt módosító 182/2009. (IX. 10.) és a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletek szabályozzák. A kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte a tevékenység gyakorlását 1, és a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz rendelte. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenırzést is. Jelentésünkben a munkaerı-kölcsönzıknek a 2009. évi tevékenységét mutatjuk be, évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségük alapján, amelyet a cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell megküldeni. A regionális munkaügyi központoktól kapott adatok országos összesítése a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban történik. A munkaerı-kölcsönzı cégek tevékenysége 2002. december 31-én 282 munkaerı-kölcsönzı cég volt nyilvántartva az országban 2009. december 31-én 916, ami hét év alatt ami 2,5-szeres növekedést jelent. A munkaerıkölcsönzı cégek közül 123-an munkaerı közvetítést is végeztek az elmúlt évben. A munkaerı-kölcsönzı cégek közül 659 jogi személy és 43 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság volt. Az adatszolgáltató cégek közül 680 csak belföldre, 8 csak külföldre és 13 mindkét irányba folytatott kölcsönzési tevékenységet. 2009. december 31-én a nyilvántartásban szereplı (916) cégek közül 701 nyújtotta be kötelezı adatszolgáltatását (76,5%-os visszaérkezési arány), amelybıl 529 munkaerıkölcsönzı végzett az év során kölcsönzési tevékenységet. Az adatszolgáltatás elmulasztásának egyik oka lehet, hogy a kormányrendelet az elmúlt évben többször változott, így a legutóbbi módosításkor a munkaerı kölcsönzı tevékenységének folytatásához szükséges letéti összeget jelentısen megemelte, amelyet több cég nem teljesített, ezért tevékenységét a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelıen a 1 A kölcsönzési tevékenység megkezdését a székhely szerint illetékes munkaügyi központtól kell kérvényezni, amelyhez a következı dokumentumokat kell csatolni: három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, vagy közjegyzı által hitelesített másolatát, valamint aláírási címpéldányt, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi, közjegyzı által hitelesített másolatát, az elıírt képesítést bizonyító oklevél közjegyzı által hitelesített másolatát, valamint szükség szerint - a gyakorlatot bizonyító dokumentumot (mőködési bizonyítványt), - az e képesítéssel rendelkezı személy foglalkoztatása érdekében kötött szerzıdést (munkaszerzıdés vagy megbízási szerzıdés), az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát (bérleti szerzıdés közjegyzı által hitelesített másolatát, vagy tulajdoni lap másolatot) eredeti letéti szerzıdést a vagyoni biztosítékról (a vagyoni biztosíték mértéke 2 000 000 Ft). 3

munkaügyi központ felfüggesztette. A másik lehetséges ok, hogy a gazdasági válság következtében forgalmuk visszaesett, ezért ilyen irányú tevékenységüket nem tudták folytatni, azonban ezt nem jelezték a munkaügyi központok felé. A munkaügyi központok az adatszolgáltatásnak eleget nem tevı cégeknél amennyiben hollétük tisztázható volt eljártak és számos kölcsönzı cégrıl az derült ki, hogy már megszőnt, felszámolták, ill. felszámolás alatt áll. A munkaerı-kölcsönzı cégek száma a 2002-2009. években Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0 50 100 150 200 250 300 350 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 4

A munkaerı-kölcsönzı cégek közül statisztikát benyújtók száma 7,4%-kal (56 darabbal) kevesebb, mint a 2008. évben adatot szolgáltatók száma. Az adatszolgáltatók közül 172 cég nyilatkozta, hogy 2009. évben nem végzett kölcsönzési tevékenységet. A 2009. évben az országos átlagot (7,4%) meghaladó mértékben csökkent a munkaerıkölcsönzı cégek száma Somogy (80,0%-kal), Komárom-Esztergom (70,6%-kal), Nógrád (38,7%-kal), Békés (36,4%-kal), Jász-Nagykun-Szolnok (34,1%-kal), Heves (33,3%-kal), Pest (27,7%-kal), Borsod-Abaúj-Zemplén (26,7%-kal), Baranya (23,8%-kal), Bács-Kiskun és Csongrád (20,0 20,0%-kal) valamint Gyır-Moson-Sopron (19,2%-kal) megyében. Az elmúlt évben 199 új, ilyen tevékenységet folytató cég alakult és 233 szüntette be tevékenységét. A megalakuló új cégek a fıvárosban, Veszprém, Fejér, Vas és Tolna megyében kérték bejegyzésüket. A legtöbb új kölcsönzı cég Veszprém megyében (46) és a fıvárosban (34) alakult 2009. évben. A legtöbb, 2009. évben tevékenységet végzı munkaerı-kölcsönzı vállalkozás a Középmagyarországi régióban mőködik, számuk 2009. évben 273, amely az országban mőködı összes munkaerı-kölcsönzı 51,6%-a. Az összesen 529 munkaerı-kölcsönzıvel 4 802 foglalkoztató szerzıdött, azaz egy kölcsönzıre átlagosan 7,7 partner cég jutott az elmúlt évben. Természetesen a megyék között ebben is jelentıs eltérések vannak. Két szélsı példa: Veszprém megyében 55 kölcsönzı cég 2 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Somogy megyében egy kölcsönzı cég 25 foglalkoztatóval állt kapcsolatban. Az átlagot jelentısen meghaladja ez a fajlagos mutató Komárom-Esztergom megyében, ahol egy kölcsönzı cég segítségével 16,8 munkáltató oldotta meg átmeneti vagy tartós munkaerıigényét ezen a módon. Jelentıs még ez a mutató Gyır-Moson-Sopron megyében, ahol 15,2 az egy kölcsönzıre jutó foglalkoztatók száma. Az átlagot meghaladó még ez a mutató Csongrád (12,9) megyében és a fıvárosban (12,6). A legalacsonyabb Veszprém (0,04) megyében, ami mutathatja azt is, hogy itt több kölcsönzéssel is foglalkozó vállalkozás 2009-ben nem vagy minimális mértékben végzett ilyen irányú tevékenységet. Az egy kölcsönzı cégre jutó foglalkoztatottak átlagos száma 149,5 volt, a legmagasabb ez a szám Somogy (714) megyében, a legalacsonyabb Veszprém (7,2) megyében. A 2009. évben a munkaerıkölcsönzı cégek átlagosan 365,9 esetben kölcsönözték munkavállalóikat a foglalkoztatóknak. A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók és a foglalkoztatások adatai A foglalkoztatók száma 2008. évhez képest 36,4%-kal csökkent. Azt vizsgálva, hogy a foglalkoztatók mely nemzetgazdasági ágakba tartoznak, a következıket mondhatjuk: a legnagyobb arányt a feldolgozóipari cégek képviselik (1 449 cég), ez 35,5%-a az összes szerzıdöttnek. Jelentıs még az építıipar (17,4%, 711 cég,) valamint a vendéglátás (14,2%, 5

581 cég) ágazatokban foglalkoztatók száma, akik ilyen módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerıigényüket. A munkaerı-kölcsönzést igénybe vevı cégek száma egy év alatt emelkedett Csongrád megyében (5,4-szeresére), Somogyban (3,6-szorosára), Tolnában (13,3%-kal), Békés (6,7%-kal) és Gyır-Moson-Sopron megyében (3,4%-kal) valamint a fıvárosban (40,7%- kal). Az elmúlt évhez képest jelentıs, az országos átlagot meghaladó (36,4%-os) foglalkoztatói szám csökkenés tapasztalható Veszprém (96,1%-os), Fejér (92,3%-os), Jász-Nagykun- Szolnok (89,4%-os), Komárom-Esztergom (82,8%-os), Baranya (78%-os), Nógrád (57,1%-os), Heves (53,8%-os), Szabolcs-Szatmár-Bereg (42,9%-os), Vas (38,3,6%-os) valamint Pest (35,2%-os) megyében. A vizsgált idıszakban Közép-Magyarországon, elsısorban a fıvárosban található a kölcsönzı cégek szolgáltatásait igénybe vevı foglalkoztatók 71,3%-a, Közép-Dunántúlon a 8,3%-a. Szinte valamennyi ágazatban a foglalkoztatók csak Budapestre koncentrálódnak. (aminek oka lehet, hogy székhelyként a fıváros került bejegyzésre és az adatszolgáltatás itt történik). A Közép-dunántúli régióban az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban, az oktatásban és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén valamint a közigazgatásban lévı munkáltatók vették igénybe a munkaerı kölcsönzık szolgáltatásait. Egy-egy ágazaton belül a foglalkoztatók régiók közötti megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban a vendéglátás 95,4%-a, az egészségügy 92,9%-a, a szállítás 92,8%-a, az építıipar 86,8%-a, a közigazgatás 85,7%-a, az ingatlanügyek 85,7%-a, az információ, kommunikáció 83,4%-a és a bányászat 80%-a a Közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A feldolgozóiparban a foglalkoztatók 46,9%-a a fıvárosban, a mezıgazdaságon belül a kölcsönzést igénybe vevık 47,8%-a Komárom-Esztergom, az egyéb szolgáltatás területén munkaerıt igénylık 68,3%-a Komárom-Esztergom és az oktatásban ilyen munkaerıt alkalmazók 50,0%-a Fejér megyében és a 50,0%-a fıvárosban volt. A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók által igénybe vett foglalkoztatottak átlagos száma Veszprém megyében (197,0 fı/foglalkoztató) volt a legmagasabb, az országos átlag (19,4 fı/foglalkoztató) közel tizenhatszorosa, a legalacsonyabb Zala (9,5 fı/foglalkoztató), Baranya (8,2 fı/foglalkoztató), Csongrád (7,0 fı/foglalkoztató) és Bács- Kiskun (6,7 fı/foglalkoztató) megyében volt. Az egy foglalkoztató átlagosan 47,4 esetben oldotta meg munkaerıigényét a munkaerı kölcsönzı cégek segítségével. A legmagasabb ez a mutató Veszprém (197), a legalacsonyabb Csongrád (15,1) megyében. Egy foglalkoztató átlagosan 19 041 munkanapra igényelte a kölcsönzı cégektıl a munkaerıt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Komárom-Esztergom (30 075) a legalacsonyabb Veszprém (847) megyében. 6

A munkavállalók foglalkoztatási adatai A 2002-2009 években a munkaerı-kölcsönzı cégek által foglalkoztatottak száma (határozott és határozatlan idejő munkaszerzıdéssel dolgozók együtt) mintegy 2,6-szeresére növekedett. Az elmúlt nyolc év adataiból látható, hogy a férfiakat foglalkoztatták nagyobb számban. 2009. évben 2008-hoz képest a munkaerı kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások száma 7,4%-kal, az ilyen módon munkához jutók száma 32,3%-kal csökkent. Ebben értelemszerően a válság munkaerıpiaci hatásai tükrözıdnek. Állománycsoport Az alkalmazott munkavállalók megoszlása Férfiak Nık 2008. év 2009. év 2008. év 2009. év 2008. év 2009. év Szakmunkás 80,1 14,0 19,9 4,7 14,3 18,7 Betanított munkás 52,4 23,9 47,6 24,3 55,9 48,3 Segédmunkás 53,7 5,0 46,3 4,0 12,5 9,0 Fizikai összesen 57,4 43,0 42,6 33,1 82,7 76,0 Szellemi 38,7 8,3 61,3 15,7 17,3 24,0 Mindösszesen 54,1 51,3 45,9 48,7 100,0 100,0 % 2009. év során a munkaerı kölcsönzéssel alkalmazott munkavállalók több mint fele (51,3%-a) férfi, és 48,7%-a nı volt. A nemek szerinti megoszlás a férfiak esetében 2,8 %-ponttal volt magasabb, a nıi munkavállalóknál pedig 2,8 %-ponttal alacsonyabb a 2008. évinél. Mindkét nemnél betanított munkásokat igényeltek a legnagyobb számban a foglalkoztatók, az összes férfi foglalkoztatott 46,7%-át és a nıi alkalmazottak a felét (50,0%-át). Mindkét nemnél a határozott és határozatlan idıre alkalmazottak közül a legnagyobb arányban fizikai foglalkozásúakat kerestek a foglalkoztatók, a határozatlan idıre szerzıdött férfiaknál a fizikai és szellemi állománycsoport aránya 82,7 17,3%, a nıknél 65,1 34,9% volt. A határozott idıre foglalkoztatottaknál a férfiaknál 87,8 12,2%, a nıknél 75,9 24,1%. A fizikai állománycsoporton belül a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások, a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık munkakörökben történt jellemzıen a foglalkoztatás. A szellemi állománycsoportban az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő és az egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozásúakat kölcsönözték a munkáltatók. A férfi munkavállalók esetében a határozott idejő szerzıdések száma 29,1%-kal, a határozatlan idejőeké pedig 37,7%-kal csökkent. A nıi munkavállalóknál a határozatlan idejő alkalmazások száma 31%-kal, a határozott idejő pedig 18,2%-kal csökkent. 7

Az alkalmazott munkavállalók állománycsoportonkénti adatai a 2002-2009. években ezer fı Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 20 40 60 80 100 120 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év A fizikai állománycsoportúakat elsısorban a fıvárosban (53,8%), Pest (14,2%), Gyır- Moson-Sopron (6,6%), Komárom-Esztergom (4,4), Fejér (3,5%), Békés (2,5%), a szellemi foglalkozásúakat a fıvárosban (69,1%), Pest (12,7%), Fejér (6,5%) és Gyır-Moson-Sopron (2,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (2,3%), Heves (2,1%) megyében kölcsönözték a foglalkoztatók. A szellemi foglalkozásúaknál, a 2008. évhez képest, a férfiak határozatlan idejő munkaszerzıdéssel történt foglalkoztatása 5,4%-kal csökkent, míg a nık esetében 9,4%-os növekedés következett be. A szellemi foglalkozásúak közül a határozott idejő szerzıdések esetében a nıknél 26,2%-kal, a férfiak esetében 45,5%-kal csökkent az ilyen típusú alkalmazás az elmúlt évhez képest. A munkaerı-kölcsönzés keretében dolgozók jogviszonyát vizsgálva a munkaszerzıdés lehet határozott vagy határozatlan idıre szóló. Ez a tény nagymértékben meghatározza, 8

hogy alkalmi jellegő munkáról, vagy a jóval nagyobb biztonságot nyújtó munkaviszonyról van-e szó, amely egyúttal összefügg a végzendı munkák jellegével is. 2009-ben 79 085 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerı-kölcsönzıkkel, ez 32,3%- kal kevesebb, mint az elmúlt évi létszám. 2009. évben az összes, a munkaerı kölcsönzık által foglalkoztatott munkavállaló 75,9%-a (59 996 fı) határozatlan, 24,1%-a (19 089 fı) pedig határozott idejő munkaszerzıdéssel volt foglalkoztatva. A munkaerı-kölcsönzıvel jogbiszonyban álló munkavállalók számának megoszlása állománycsoport és terület szerint % Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0 10 20 30 40 50 60 70 fizikai összesen szellemi A határozatlan idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztatottak száma több mint harmadával, a határozott idıre alkalmazottaké pedig 23,7%-kal csökkent a bázis évhez képest. 9

A munkaerı-kölcsönzıkkel jogviszonyban állók 2009. évi összetételét különbözı ismérvek szerint vizsgálva a következık figyelhetık meg: Nemek szerinti bontásban: 40 559 fı a férfiak közül került ki (51,3%), és 38 526 fı volt a nık száma (48,7%). Állománycsoportok szerint vizsgálva a kölcsönzöttek 76%-a fizikai és 24%-a szellemi foglalkozású volt. A fizikai foglalkozásúak közül 18,7% szakmunkás, 48,3% betanított munkás, 9% pedig segédmunkás volt. Amennyiben az állománycsoportokat nemek szerint külön vizsgáljuk az figyelhetı meg, hogy a férfiak esetében 2009-ben is nagyobb volt a fizikai foglalkozásúak száma a kölcsönzöttek között, mint a nıknél. A munkaerı-kölcsönzıkkel jogviszonyban álló munkavállalók korcsoportonkénti megoszlása, az egyes állománycsoportokon belül Nem, állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette Szakmunkás 19,1 65,2 15,8 100,0 Betanított munkás 31,1 56,3 12,6 100,0 Segédmunkás 26,0 56,0 18,0 100,0 Fizikai 27,5 58,5 14,0 100,0 Szellemi 32,5 62,1 5,4 100,0 28,7 59,3 12,0 100,0 % A munkaerı-kölcsönzıknél munkaviszonyban álló munkavállalók számának korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy mind a fizikai (54,5%), mind a szellemi (48,8%) foglalkozású munkavállalók között a legnagyobb számban a 25-49 éves korcsoportúakat foglalkoztatták. Jelentıs még a 25 év alatti korosztály kölcsönzık általi foglalkoztatása, ez az összesbıl 34,3%-ot tesz ki. Az 50 év felettiek foglalkoztatása 12,2% volt. 10

A kölcsönzıkkel jogviszonyban álló munkavállalók állomány- és korcsoportonkénti megoszlása Megoszlás, % Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai Szellemi 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette A 8 általános vagy annál kevesebbel rendelkezık az összes kölcsönzöttek 23,8%-át, a szakmunkásképzıvel és szakiskolával rendelkezık 37,2%-át, a szakközépiskolával és technikummal rendelkezık 32,5%-át tették ki. A fıiskolai, egyetemi képesítéssel rendelkezık mindössze 6,5%-át teszik ki az összes kölcsönzöttnek. 11

A munkaerı-kölcsönzıknél állományban lévık számának megoszlása iskolai végzettség szerint, % Nem 8 ált. és kevesebb Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Fıiskola, egyetem Együtt Férfiak 23,3 44,5 26,8 5,4 100,0 Nık 24,4 29,6 38,5 7,6 100,0 23,8 37,2 32,5 6,5 100,0 A felsıfokú végzettségőek közül a nıket foglalkoztatták nagyobb arányban a munkaerı-kölcsönzı cégekkel kapcsolatban álló munkáltatók. A munkaerı-kölcsönzık által foglalkoztatottak számának megoszlása nemenként és iskolai végzettség szerint Megoszlás, % Férfiak Nem, iskolai végzettség Nık 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 8 ált. és kevesebb Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Fıiskola, egyetem 12

A férfiakat a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) és az ipari, építıipari foglalkozásokban igényelték a munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók. A nıket a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) valamint az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozási fıcsoportokban lévı foglalkozások valamelyikében szerzıdtették. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma Az elmúlt nyolc év alatt a kölcsönzési esetek száma évrıl évre növekedett. (A 2003. év kivétel, amikor is visszaesés történt a kikölcsönzési esetek számában.) 2009-re több mint háromszorosára emelkedett a 2002-es bázisévhez viszonyítva a kikölcsönzési esetszám. A 2009. évben, a munkaerı-kölcsönzıknél határozott, vagy határozatlan szerzıdéssel munkaviszonyban álló 79 085 fıt összesen 193 550 alkalommal kölcsönözték ki, ami az elmúlt évhez viszonyítva 5,6%-os növekedést mutat. Ebbıl 107 927 alkalommal férfit és 85 623 alkalommal nıt kölcsönöztek ki. Az összes kikölcsönzési esetszámból 162 714 alkalommal fizikai munkára (ezen belül 87 102 alkalommal betanított munkára) és 30 836 alkalommal szellemi munkára történt munkaerı-kölcsönzés. A kikölcsönzési esetek száma a férfi betanított munkások esetében a legnagyobb (összesen 48 062 eset). A kölcsönzési esetek számának 84,1%-a a fizikai, 15,9%-a pedig a szellemi foglalkozásúak között valósult meg. Az összes kölcsönzési esetszám legnagyobb részét a betanított (45%) munkások tették ki. Az összes kikölcsönzési eset 55,8%-ában férfiakat, 44,2%-ban pedig nıi munkaerıket igényeltek a munkáltatók. Az elmúlt évhez képest a kölcsönzési esetek számában a férfi munkavállalók körében 8,4%-os, a nıknél 2,3%-os növekedés tapasztalható. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek megoszlása Állománycsoport Férfiak Nık 2008. év 2009. év 2008. év 2009. év 2008. év 2009. év Szakmunkás 80,8 15,8 19,2 6,4 14,4 22,2 Betanított munkás 51,5 24,8 48,5 20,2 60,3 45,0 Segédmunkás 59,3 10,1 40,7 6,8 11,0 16,9 Fizikai összesen 57,4 50,7 42,6 33,3 85,7 84,1 Szellemi 35,8 5,0 64,2 10,9 14,3 15,9 Mindösszesen 54,3 55,8 45,7 44,2 100,0 100,0 % 13

A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 50 100 150 200 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2009. évben határozott idıre alkalmazottakat 46 473 esetben, a határozatlan szerzıdéssel foglalkoztatottakat 147 077 esetben kölcsönözték ki A férfiak esetében 25 164, a nık esetében 21 309 kikölcsönzési esetre került sor, ebben a szerzıdési formában. A határozatlan idejő szerzıdéssel munkát vállalók közül a férfiakat 82 763, a nıket 64 314 esetben kölcsönözték ki. A határozott és határozatlan idejő szerzıdések aránya a férfiak esetében 23,3 76,7%, a nık esetében 24,9 75,1%, összességében 24,0 76,0%. A 2008. évhez képest a határozatlan idejő szerzıdések száma 7,0%-kal és a határozott idıre alkalmazottaké pedig 1,5%-kal nıtt. A fizikai dolgozók kikölcsönzési eseteinek száma 3,6%-kal emelkedett egy év alatt, ezen belül a szakmunkásoké 63,1%-kal és a segédmunkásoké 61,6%-kal nıtt, a betanított munkások kikölcsönzése több mint ötödével (-21,2%-kal) csökkent. A szellemi foglalkozásúak kikölcsönzési eseteinek száma 17,4%-kal nıtt. 14

A kikölcsönzési esetek száma az elmúlt évben is a feldolgozóiparban (79,4 ezer) volt a legmagasabb, itt legnagyobb számban fizikai foglalkozásúakat (76 461 alkalommal), ezen belül betanított (40 597 esetben), segéd- (20 909 esetben) és szakmunkásokat (14 955 esetben) kölcsönöztek a foglalkoztatók. Egy foglalkoztató cégre átlagosan 47,4 kölcsönzési eset jutott, ez a mutató 2008. évben 28,6 eset/foglalkoztató volt. Az átlagot meghaladó az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzési esetek száma az energiaipar (340,3), a szállítás (126,9), a bányászat (82,6), a vízellátás és hulladékgazdálkodás (74,6), a mezıgazdaság (63,3), a feldolgozóipar (54,8), a vendéglátás (53,8), a szakmai tudományos, mőszaki tevékenység (48,1), valamint a területen kívüli szervezeteknél (47,8) nemzetgazdasági ágakban. Ez a fajlagos mutató Veszprém (197,0) megyében volt a legmagasabb, amely 67 munkaerı-kölcsönzı cég tevékenysége nyomán valósult meg. Az összes munkavállaló kikölcsönzési eseteinek átlaga 2,4 eset/fı, amely magasabb az elmúlt évi átlagnál (0,9 eset/fı). Az egy munkavállalóra jutó esetszám Bács-Kiskun a megyében a legmagasabb 16,0 eset/fı. A határozott idejő munkaszerzıdéssel kölcsönzötteknél a mindkét nemnél szakmunkások esetszáma haladja meg az átlagot, a férfiaknál 6,9 a nıknél 8,1 ez a fajlagos mutató. Átlag feletti ez a mutató még a határozatlan idejő férfi segéd- (5,7) és betanított (2,8) munkásoknál, valamint a nıi segédmunkások esetében, ahol az egy fıre jutó kölcsönzési esetek száma 4,6 volt. Ennek hátterében állhat az is, hogy a szezonális munkákra kötnek szerzıdést, amelyek feladat- és teljesítmény-orientáltak. A szellemi foglalkozásúaknál a 1,6 eset/fı volt ez a fajlagos mutató, ami némileg meghaladja a bázis évi értéket (0,3 eset/fı). Egy kölcsönzı cégre átlagosan kikölcsönzési 366 eset jutott. A legmagasabb ez a fajlagos mutató Bács-Kiskun (950 eset/kölcsönzı cég), valamint Somogy (757 eset/kölcsönzı cég) megyében. Ugyanakkor Veszprém megyében csupán 7,2 eset/kölcsönzı cég fordul elı. A munkavállalók teljesített munkanapjai Az elmúlt nyolc év alatt a munkaerı-kölcsönzı cégekkel szerzıdésben álló munkavállalók teljesített munkanapjainak száma 2,9-szeresére emelkedett. 2009. évben a kölcsönzés keretében teljesített munkanapok száma 31,8%-kal csökkent az elızı évhez képest. közel 10,1 millió munkanapot dolgoztak 2009-ben kölcsönzési formában, ez a korábbi évhez képest közel 4,7 millió munkanapos csökkenést jelent. A határozatlan idejő szerzıdéssel dolgozók 8,5 millió, a határozott idejő szerzıdés keretében dolgozók 1,6 millió munkanapot dolgoztak. 15

A fizikai foglalkozásúak mintegy 7,2 millió munkanapot teljesítettek a kölcsönvevı cégeknél, ez az összes ledolgozott munkanapnak 71,2%-a. A határozatlan idıre alkalmazott fizikai foglalkozásúak 5,9 millió, a határozott idıre alkalmazottak pedig 1,3 millió munkanapot dolgoztak. A legtöbb munkanapot a betanított (4,5 millió) és a szakmunkások (közel 1,9 millió) teljesítették. A határozatlan idıre alkalmazott férfiak közül a betanított (közel 1,9 millió) és szakmunkások (1,2 millió) munkanapjainak száma volt a legmagasabb. Az ezen a módon foglalkoztatott nıi munkavállalók közül a betanított munkát végzık ledolgozott munkanapjainak száma volt a legmagasabb (1,6 millió). A vizsgált idıszakban a határozott idıre alkalmazott férfi munkavállalók közül a betanított (több mint 0,5 millió) és a szakmunkások (kevesebb, mint 0,2 millió), a nıi alkalmazottaknál pedig a betanított munkásokat (közel 0,5 millió) kölcsönözték a legtöbb munkanapra. A szellemi foglalkozásúak esetében összesen 2,9 millió munkanapot, ezen belül a határozatlan 2,6 millió, a határozott idejő munkaszerzıdésőek pedig 0,3 millió munkanapot dolgoztak. Ez összesen 6,8%-kal kevesebb, mint a 2008-ban szellemiek által teljesített munkanapok száma (a határozatlan idejőek esetében 21,2%-kal emelkedett, míg a határozott idıre alkalmazottaknál 67,9%-kal csökkent). A 2009. évben teljesített munkanapok 29,2%-át (2,9 millió) a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, 29,1%-át (2,9 millió) a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő), 17,8%-át (1,8 millió) az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő és 10,9%-át (1,1 millió) az ipari, építıipari foglalkozások tették ki. 2009. évben a ledolgozott munkanapok átlagos száma 127 nap/fı volt, 1 nappal több, mint 2008. évben. A fizikai állománycsoportban 119 munkanapot teljesítettek a munkavállalók, ez egy munkanappal kevesebb, mint a bázisévben. A segédmunkások (114 nap) 9 nappal többet, a szakmunkások (126 nap) 7 nappal és a betanított munkások (118 nap) 4 nappal dolgoztak kevesebbet, mint 2008-ban. A szellemi foglalkozásúak (153 nap) 1 nappal dolgoztak kevesebbet, mint egy évvel korábban. 16

A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 5 000 10 000 15 000 20 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év A határozatlan idıre alkalmazottak által teljesített munkanapok száma átlagosan 141 nap/fı volt, ami 18 munkanappal több, mint a bázisévi érték. Az egy fıre jutó munkanapok száma a fegyveres szervek (191 nap/fı), az irodai és ügyviteli jellegő (171 nap/fı) valamint a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık (161 nap/fı) foglalkozásokban haladta meg az országos átlagot a határozatlan idıre alkalmazottak körében. A határozott idıre alkalmazottak által ledolgozott munkanapok száma 85 nap/fı volt átlagosan, ami 55 munkanappal kevesebb, mint az elmúlt évben. Az egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı (110 nap/fı), az ipari és építıipari (közel 105 nap fı) és a felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igényelı (96 nap/fı) foglalkozásokban az átlagot 17

meghaladó volt az egy fı által teljesített munkanapok száma a határozott idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztatottak körében. A kikölcsönzési esetek átlagos hossza 52 nap ezen belül a fizikai 44 nap a szellemieké 94 nap volt. A kikölcsönzési esetek hossza összesen 29 nappal, a fizikai állománycsoportban 30 nappal szellemi foglalkozásúaknál 24 nappal csökkent az elmúlt évhez képest. A határozatlan idıre alkalmazott munkavállalók körében a kikölcsönzési esetek átlagos hossza 57 nap volt, ami ugyancsak elmarad (25 nappal) a bázisévi értéktıl. A határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazottak esetében 35 nap volt a kikölcsönzési esetek átlagos hossza. Ez a fajlagos mutató 41 nappal kevesebb mint a 2008. évi érték. A fizikai állománycsoportban összesen 30 nappal csökkent a kikölcsönzési esetek átlagos hossza. A szellemi foglalkozásúaknál pedig 24 nappal dolgoztak kevesebbet, mint a bázis évben. A határozott idıre alkalmazottaknál az egy kikölcsönzési eset átlagos hossza a férfi munkavállalóknál 33 nap, a nıi munkavállalók esetében 37 nap (a férfiak esetében -43, a nıknél pedig -40 nap az eltérés a bázisévhez képest). A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg A kölcsönzı cégek alkalmazott 79 085 munkavállalónak 61,3 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki. Az egy munkanapra jutó átlag keresettömeg 6 079 Ft/fı,nap volt, ezen belül a határozatlan idıre alkalmazottak napi átlaga 5 966 Ft/fı,nap a határozatlan idejőeké 6 668 Ft/fı,nap volt. 2009. évben a havi átlagos munkanapok száma 21,2 nap volt, így a napi bruttó átlag keresettömegbıl kiindulva a havi átlagkereset 128 668 Ft/fı volt. A határozatlan idıre alkalmazottaknál 126 277 Ft/fı, a határozatlan idejőeknél 141 148 Ft/fı. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagos jövedelme 177 067 Ft/fı volt, ezen belül a határozatlan idejőeké 174 465 Ft/fı, a határozott idejőeké 198 523 Ft/fı. A 2009. évben kifizetett keresettömeg 82,4%-a határozatlan és 17,6%-a a határozott idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztattak részére lett kifizetve. A fizikai állománycsoportban ez az arány 78,7 21,3%, a szellemi foglalkozásúaknál 87,9 12,1%. 18

A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött külföldi foglalkoztatók és foglalkozások adatai A munkaerı-kölcsönzı cégek 2009. évben 12 országba kölcsönöztek összesen 290 fı munkavállalót. A munkavállalók által külföldön teljesített munkanapok száma 19 989 nap volt. Egy kikölcsönzött munkavállaló így átlagosan 68,9 napot dolgozott külföldön. A kikölcsönzött munkavállalók 29 munkáltatónál 1 371 esetben kerültek kölcsönzésre. A legnagyobb létszámú munkavállalót Franciaországba (96 fı), Németországba (64 fı) és Litvániába (58 fı) kölcsönöztek. Franciaországba 5 foglalkoztató 626 esetben, Németországba 3 munkáltató 52 esetben és Litvániába egy munkáltató 58 esetben igényelte a magyar munkaerı-kölcsönzık segítségét. A külföldre kölcsönzött munkaerık közül 1181 esetben ipari és építıipari, 74 esetben egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı, 58 esetben gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, 26 esetben szakképzettséget nem igénylı (egyszerő), 14 esetben felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı, 10 esetben irodai és ügyviteli és 8 esetben szolgáltatási jellegő foglalkozásokba történt a kölcsönzés. Az egy külföldre kölcsönzött munkavállalóra jutó munkanapok száma átlagosan 68,9 munkanap/fı volt, a legmagasabb az Írországba kikölcsönzött munkavállalóknál (2 fı) (254 munkanap/fı) volt, de az átlagot jelentısen meghaladja ez az érték az Olaszországba kölcsönzött 2 munkavállaló által teljesített 154 nap/fı is. A legkevesebb átlagos idıt (5,4 nap/fı) Szlovákiában dolgoztak a kölcsönzött munkavállalók. 19

Grafikonok 20

A kölcsönzıkkel jogviszonyban álló férfi munkavállalók állomány- és korcsoportonkénti megoszlása Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai Szellemi 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Megoszlás, % 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette 21

A munkaerı-kölcsönzıvel határozatlan jogbiszonyban álló munkavállalók számának megoszlása állománycsoport és terület szerint Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 fizikai összesen szellemi % A munkaerı-kölcsönzıvel határozott szerzıdéses jogbiszonyban álló munkavállalók számának megoszlása állománycsoport és terület szerint % Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0 20 40 60 80 100 fizikai szellemi összesen 22

ezer fı Szakmunkás Az alkalmazott férfi munkavállalók létszáma a 2002-2009. években Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 10 20 30 40 50 60 70 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Az alkalmazott nıi munkavállalók létszáma a 2002-2009. években ezer fı Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 10 20 30 40 50 60 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 23

A férfi munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 20 40 60 80 100 120 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év A nıi munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 20 40 60 80 100 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 24

A férfi munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év A nıi munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2009. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év 25

Táblázatok 26

1. A munkaerı-kölcsönzı szervezetek száma M egye/régió A z ö s s zes adats zolgáltató munkaerı - kö lcs ö n zı cég ek s záma számának megoszlása Válto zás az elı zı év h ez kép es t A z adatsz olgáltatást beny újtó munkaerı-kölcsönzı cégek köz ül jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2009. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma csak belföldre foly tat munkaerıkölcsönz ést 2008. 2009. száma megoszlása sz áma megosz lása % d b % d b % d b db db db % db % Budapes t 237 271 38,7 34 14,3 270 1 56 34 257 7 7 215 40,6 48 28,7 2 703 66,2 Pes t 94 68 9,7-26 -27,7 68 0 10 6 68 0 0 58 11,0-16 -21,6 208 5,1 K ö zép -M ag yarország 331 3 39 48,4 8 2,4 33 8 1 6 6 40 32 5 7 7 273 51,6 32 13,3 2 9 11 7 1,3 Fejér 31 37 5,3 6 19,4 23 14 6 12 37 0 0 31 5,9 9 40,9 120 2,9 Ko márom-es ztergom 68 20 2,9-48 -70,6 15 5 7 3 18 0 2 13 2,5-44 -77,2 218 5,3 Ves zprém 21 67 9,6 46 219,0 53 14 7 11 67 0 0 55 10,4 38 223,5 2 0,0 K ö zép -Dunántúl 120 1 24 17,7 4 3,3 9 1 33 2 0 26 12 2 0 2 99 18,7 3 3,1 3 40 8,3 Gyır-M o s on -So pron 26 21 3,0-5 -19,2 21 0 9 10 21 0 0 12 2,3-6 -33,3 182 4,5 Vas 15 17 2,4 2 13,3 17 0 5 6 17 0 0 12 2,3-2 -14,3 29 0,7 Zala 13 13 1,9 0 0,0 13 0 0 2 13 0 0 9 1,7-3 -25,0 66 1,6 Nyuga t-duná ntúl 54 51 7,3-3 -5,6 5 1 0 1 4 18 5 1 0 0 33 6,2-11 -25,0 2 77 6,8 Baran ya 21 16 2,3-5 -23,8 16 0 4 3 16 0 0 12 2,3-2 -14,3 77 1,9 So mo g y 5 1 0,1-4 -80,0 1 0 0 1 1 0 0 1 0,2-4 -80,0 25 0,6 To ln a 7 9 1,3 2 28,6 9 0 1 5 9 0 0 8 1,5 2 33,3 17 0,4 Dél-Dunántúl 33 26 3,7-7 -21,2 2 6 0 5 9 2 6 0 0 21 4,0-4 -16,0 1 19 2,9 Bors od-a baúj-zemplén 30 22 3,1-8 -26,7 22 0 5 9 21 0 1 17 3,2-6 -26,1 64 1,6 Hev es 15 10 1,4-5 -33,3 10 0 4 3 10 0 0 6 1,1-5 -45,5 12 0,3 Nó grád 31 19 2,7-12 -38,7 19 0 2 2 19 0 0 17 3,2-11 -39,3 21 0,5 É sza k -M agyarország 76 51 7,3-2 5-32,9 5 1 0 1 1 14 5 0 0 1 40 7,6-22 -35,5 97 2,4 Hajdú-Bih ar 20 19 2,7-1 -5,0 19 0 6 2 17 1 1 13 2,5 1 8,3 32 0,8 Jás z-nagykun-szolno k 44 29 4,1-15 -34,1 29 0 17 3 27 0 2 12 2,3-18 -60,0 18 0,4 Szabolcs -Szatmár-Bereg 17 16 2,3-1 -5,9 16 0 10 6 16 0 0 6 1,1-10 -62,5 12 0,3 É sza k -A lföld 81 64 9,1-1 7-21,0 6 4 0 3 3 11 6 0 1 3 31 5,9-27 -46,6 62 1,5 Bács -Kis kun 25 20 2,9-5 -20,0 15 5 7 2 20 0 0 13 2,5-3 -18,8 115 2,8 Békés 22 14 2,0-8 -36,4 11 3 5 0 14 0 0 9 1,7-4 -30,8 32 0,8 Cs o ngrád 15 12 1,7-3 -20,0 12 0 2 3 12 0 0 10 1,9-1 -9,1 129 3,2 Dél-A lföld 62 46 6,6-1 6-25,8 3 8 8 1 4 5 4 6 0 0 32 6,0-8 -20,0 2 76 6,8 Ös s zes en 7 5 7 7 0 1 1 0 0,0-5 6-7,4 6 5 9 4 2 1 6 3 1 2 3 6 8 0 8 1 3 5 2 9 1 0 0,0-3 7-6,5 4 0 8 2 1 0 0,0 munkaerı közvetítést is végzı cégek száma csak külföldre mindkét irányba A 2009. évben kölcsönz ési tevékeny séget végzı cégek Válto zás az elı zı év h ez kép es t A munkaerıkölcsönzıkkel sz erzıdött foglalkoz tatók 27

T erület megye/régió 1.1 A munkaerı-kölcsönzı szervezetek száma és indexei A munkaerı-kölcsönzı cégek száma (db) 2002-2009. években 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. években A munkaerı-kölcsönzı cégek számának indexei az elızı évhez képest, % Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 265,7 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 523,1 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 294,8 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 194,7 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 100,0 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 1340,0 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 281,8 Gyır-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 210,0 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 212,5 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 260,0 Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 221,7 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 533,3 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 50,0 T olna 3 6 7 7 7 6 7 9 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 300,0 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 325,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 95,7 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 200,0 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 271,4 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 145,7 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 271,4 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 138,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 320,0 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 193,9 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 222,2 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 140,0 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 240,0 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 191,7 Ö ssz e se n 282 339 505 584 710 805 757 701 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 248,6 2009. év adata a 2002. évhez képest % 28

1.2 Az alkalmazott munkavállalók száma a 2002-2009. évben Terület megye/régió fı Az alkalmazott munkavállalók száma 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. években Férfiak Szakmunkás 3 827 5 095 8 925 9 946 13 700 13 777 13 339 11 099 Betanított munkás 8 742 12 132 13 996 19 316 26 105 29 867 34 243 18 932 Segédmunkás 1 429 1 566 2 616 3 520 4 974 6 323 7 851 3 963 Fizikai összesen 13 998 18 793 25 537 32 782 44 779 49 967 55 433 33 994 Szellemi 1 658 1 713 1 964 4 315 8 722 6 243 7 809 6 565 Mindösszesen 15 656 20 506 27 501 37 097 53 501 56 210 63 242 40 559 Nık Szakmunkás 934 666 2 400 5 166 4 778 4 376 3 321 3 720 Betanított munkás 9 618 18 846 16 394 23 004 29 941 24 980 31 122 19 249 Segédmunkás 913 984 2 533 3 313 2 937 4 950 6 775 3 173 Fizikai összesen 11 465 15 496 21 327 31 483 37 656 34 306 41 218 26 142 Szellemi 3 144 3 081 3 856 7 604 11 268 12 856 12 375 12 384 Mindösszesen 14 609 18 577 25 183 39 087 48 924 47 162 53 593 38 526 Együtt Szakmunkás 4 761 5 761 11 325 15 112 18 478 18 153 16 660 14 819 Betanított munkás 18 360 25 978 30 390 42 320 56 046 54 847 65 365 38 181 Segédmunkás 2 342 2 550 5 149 6 833 7 911 11 273 14 626 7 136 Fizikai összesen 25 463 34 289 46 864 64 265 82 435 84 273 96 651 60 136 Szellemi 4 802 4 794 5 820 11 919 19 990 19 099 20 184 18 949 Mindösszesen 30 265 39 083 52 684 76 184 102 425 103 372 116 835 79 085 29

1.3 Az alkalmazott munkavállalók számának indexei a 2002-2009. évben Terület megye/régió % Az alkalmazott munkavállalók számának indexei 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. az elızı évhez képest Férfiak 2009. év adatai a 2002. évhez képest Szakmunkás 133,1 175,2 111,4 137,7 100,6 96,8 83,2 290,0 Betanított munkás 138,8 115,4 138,0 135,1 114,4 114,7 55,3 216,6 Segédmunkás 109,6 167,0 134,6 141,3 127,1 124,2 50,5 277,3 Fizikai összesen 134,3 135,9 128,4 136,6 111,6 110,9 61,3 242,8 Szellemi 103,3 114,7 219,7 202,1 71,6 125,1 84,1 396,0 Mindösszesen 131,0 134,1 134,9 144,2 105,1 112,5 64,1 259,1 Nık Szakmunkás 71,3 360,4 215,3 92,5 91,6 75,9 112,0 398,3 Betanított munkás 195,9 87,0 140,3 130,2 83,4 124,6 61,9 200,1 Segédmunkás 107,8 257,4 130,8 88,7 168,5 136,9 46,8 347,5 Fizikai összesen 135,2 137,6 147,6 119,6 91,1 120,1 63,4 228,0 Szellemi 98,0 125,2 197,2 148,2 114,1 96,3 100,1 393,9 Mindösszesen 127,2 135,6 155,2 125,2 96,4 113,6 71,9 263,7 Együtt Szakmunkás 121,0 196,6 133,4 122,3 98,2 91,8 88,9 311,3 Betanított munkás 141,5 117,0 139,3 132,4 97,9 119,2 58,4 208,0 Segédmunkás 108,9 201,9 132,7 115,8 142,5 129,7 48,8 304,7 Fizikai összesen 134,7 136,7 137,1 128,3 102,2 114,7 62,2 236,2 Szellemi 99,8 121,4 204,8 167,7 95,5 105,7 93,9 394,6 Mindösszesen 129,1 134,8 144,6 134,4 100,9 113,0 67,7 261,3 30

1.4 A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2009. évben Nem, állománycsoport db A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. években Férfiak Szakmunkás 7 651 6 195 9 978 12 374 20 422 19 555 21 297 30 619 Betanított munkás 13 348 15 341 18 402 25 379 31 607 37 860 56 888 48 062 Segédmunkás 5 659 1 832 3 147 4 606 6 011 9 395 11 979 19 498 Fizikai összesen 26 658 23 368 31 527 42 359 58 040 66 810 90 164 98 179 Szellemi 3 677 2 149 2 353 4 815 9 178 7 730 9 411 9 748 Mindösszesen 30 335 25 517 33 880 47 174 67 218 74 540 99 575 107 927 Nık Szakmunkás 2 817 1 080 2 515 5 595 5 569 4 881 5 047 12 347 Betanított munkás 12 516 16 027 20 415 27 156 38 592 31 471 53 596 39 040 Segédmunkás 1 403 1 328 3 292 3 619 3 898 7 795 8 228 13 148 Fizikai összesen 16 736 18 435 26 219 36 370 48 059 44 147 66 871 64 535 Szellemi 9 728 3 743 4 930 8 545 13 198 15 271 16 859 21 088 Mindösszesen 26 464 22 178 31 149 44 915 61 257 59 418 83 730 85 623 Együtt Szakmunkás 10 468 7 275 12 493 17 969 25 991 24 436 26 344 42 966 Betanított munkás 25 864 31 368 38 817 52 535 70 199 69 331 110 484 87 102 Segédmunkás 7 062 3 160 6 439 8 225 9 909 17 190 20 207 32 646 Fizikai összesen 43 394 41 803 57 746 78 729 106 099 110 957 157 035 162 714 Szellemi 13 405 5 892 7 283 13 360 22 376 23 001 26 270 30 836 Mindösszesen 56 799 47 695 65 029 92 089 128 475 133 958 183 305 193 550 31

1.4.1 A munkavállalók kikölcsönzési esetei számának indexe a 2002-2009. évben Nem, állománycsoport A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek indexei 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. az elızı évhez képest Férfiak A 2009. év adatai a 2002. évhez képest Szakmunkás 81,0 161,1 124,0 165,0 95,8 108,9 143,8 400,2 Betanított munkás 114,9 120,0 137,9 124,5 119,8 150,3 84,5 360,1 Segédmunkás 32,4 171,8 146,4 130,5 156,3 127,5 162,8 344,5 Fizikai összesen 87,7 134,9 134,4 137,0 115,1 135,0 108,9 368,3 Szellemi 58,4 109,5 204,6 190,6 84,2 121,7 103,6 265,1 Mindösszesen 84,1 132,8 139,2 142,5 110,9 133,6 108,4 355,8 Nık Szakmunkás 38,3 232,9 222,5 99,5 87,6 103,4 244,6 438,3 Betanított munkás 128,1 127,4 133,0 142,1 81,5 170,3 72,8 311,9 Segédmunkás 94,7 247,9 109,9 107,7 200,0 105,6 159,8 937,1 Fizikai összesen 110,2 142,2 138,7 132,1 91,9 151,5 96,5 385,6 Szellemi 38,5 131,7 173,3 154,5 115,7 110,4 125,1 216,8 Mindösszesen 83,8 140,4 144,2 136,4 97,0 140,9 102,3 323,5 Együtt Szakmunkás 69,5 171,7 143,8 144,6 94,0 107,8 163,1 410,5 Betanított munkás 121,3 123,7 135,3 133,6 98,8 159,4 78,8 336,8 Segédmunkás 44,7 203,8 127,7 120,5 173,5 117,6 161,6 462,3 Fizikai összesen 96,3 138,1 136,3 134,8 104,6 141,5 103,6 375,0 Szellemi 44,0 123,6 183,4 167,5 102,8 114,2 117,4 230,0 Mindösszesen 84,0 136,3 141,6 139,5 104,3 136,8 105,6 340,8 32

1.5 A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2009. években nap Nem, állománycsoport A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. években Férfiak Szakmunkás 483 209 671 190 1 086 196 1 324 205 2 595 895 1 852 821 1 818 669 1 360 982 Betanított munkás 828 980 958 507 1 299 014 2 040 185 2 836 098 3 093 120 4 082 333 2 374 299 Segédmunkás 106 108 114 548 242 460 296 897 2 385 814 707 121 825 436 378 385 Fizikai összesen 1 418 297 1 744 245 2 627 670 3 661 287 7 817 807 5 653 062 6 726 437 4 113 666 Szellemi 277 197 252 489 323 211 668 153 2 181 442 907 946 1 311 746 917 466 Mindösszesen 1 695 494 1 996 734 2 950 881 4 329 440 9 999 249 6 561 008 8 038 183 5 031 132 Nık Szakmunkás 96 287 106 943 318 400 404 074 1 251 014 603 138 384 805 500 167 Betanított munkás 897 510 1 026 364 1 434 633 2 243 705 3 719 954 2 885 438 3 841 920 2 118 461 Segédmunkás 63 064 75 423 219 223 399 985 306 466 613 187 706 921 434 642 Fizikai összesen 1 056 861 1 208 730 1 972 256 3 047 764 5 277 434 4 101 763 4 933 646 3 053 270 Szellemi 708 155 427 666 519 944 959 160 1 903 028 2 029 278 1 805 125 1 988 168 Mindösszesen 1 765 016 1 636 396 2 492 200 4 006 924 7 180 462 6 131 041 6 738 771 5 041 438 Együtt Szakmunkás 579 496 778 133 1 404 596 1 728 279 3 846 909 2 455 959 2 203 474 1 861 149 Betanított munkás 1 726 490 1 984 871 2 733 647 4 283 890 6 556 052 5 978 558 7 924 252 4 492 760 Segédmunkás 169 172 189 971 461 683 696 882 2 692 280 1 320 308 1 532 357 813 027 Fizikai összesen 2 475 158 2 952 975 4 599 926 6 709 051 13 095 241 9 754 825 11 660 083 7 166 936 Szellemi 985 352 680 155 843 155 1 627 313 4 084 470 2 937 224 3 116 871 2 905 634 Mindösszesen 3 460 510 3 633 130 5 443 081 8 336 364 17 179 711 12 692 049 14 776 954 10 072 570 33

1.5.1 A munkavállalók teljesített munkanapjai számának indexe a 2002-2009. években % Nem, állománycsoport A munkavállalók teljesített munkanapjainak indexe 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. az elızı év %-ban A 2009. év adatai a 2002. évhez képest Férfiak Szakmunkás 138,9 161,8 121,9 196,0 71,4 98,2 74,8 281,7 Betanított munkás 115,6 135,5 157,1 139,0 109,1 132,0 58,2 286,4 Segédmunkás 108,0 211,7 122,5 803,6 29,6 116,7 45,8 356,6 Fizikai összesen 123,0 150,6 139,3 213,5 72,3 119,0 61,2 290,0 Szellemi 91,1 128,0 206,7 326,5 41,6 144,5 69,9 331,0 Mindösszesen 117,8 147,8 146,7 231,0 65,6 122,5 62,6 296,7 Nık Szakmunkás 111,1 297,7 126,9 309,6 48,2 63,8 130,0 519,5 Betanított munkás 114,4 139,8 156,4 165,8 77,6 133,1 55,1 236,0 Segédmunkás 119,6 290,7 182,5 76,6 200,1 115,3 61,5 689,2 Fizikai összesen 114,4 163,2 154,5 173,2 77,7 120,3 61,9 288,9 Szellemi 60,4 121,6 184,5 198,4 106,6 89,0 110,1 280,8 Mindösszesen 92,7 152,3 160,8 179,2 85,4 109,9 74,8 285,6 Együtt Szakmunkás 134,3 180,5 123,0 222,6 63,8 89,7 84,5 321,2 Betanított munkás 115,0 137,7 156,7 153,0 91,2 132,5 56,7 260,2 Segédmunkás 112,3 243,0 150,9 386,3 49,0 116,1 53,1 480,6 Fizikai összesen 119,3 155,8 145,9 195,2 74,5 119,5 61,5 289,6 Szellemi 69,0 124,0 193,0 251,0 71,9 106,1 93,2 294,9 Mindösszesen 105,0 149,8 153,2 206,1 73,9 116,4 68,2 291,1 34

2. A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók száma ágazatok szerint területenként Foglalkoztatók ágazata (TEAOR 08) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld 01-03 Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 1 0 1 0 11 0 11 4 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 4 0 1 2 3 23 05-09 Bányászat 8 0 8 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 10 10-33 Feldolgozóipar 680 79 759 75 87 2 164 125 13 7 145 14 12 5 31 45 8 20 73 19 8 10 37 108 25 107 240 1449 35 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás 20 1 21 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 7 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 2 2 32 Vízellátás, szenyvíz győjtése, kezelése, 36-39 hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 12 3 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 20 41-43 Építıipar 615 2 617 4 1 0 5 1 2 1 4 59 0 0 59 1 2 1 4 2 5 0 7 4 1 10 15 711 45-47 Kereskedelem, gépjármőjavítás 121 10 131 2 1 0 3 15 0 23 38 0 0 4 4 1 0 0 1 1 1 0 2 0 0 1 1 180 49-53 Szállítás, raktározás 208 11 219 3 6 0 9 1 0 0 1 0 2 0 2 1 0 0 1 2 0 0 2 0 1 1 2 236 55-56 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 496 58 554 11 1 0 12 1 0 12 13 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 1 1 581 58-63 Információ, kommunikáció 173 3 176 4 2 0 6 12 0 1 13 0 1 1 2 11 0 0 11 1 0 0 1 0 0 2 2 211 64-66 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 67 15 82 7 2 0 9 5 0 0 5 0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 100 68 Ingatlanügyletek 10 2 12 0 0 0 0 0 1 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14 69-75 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 75 9 84 2 1 0 3 7 3 2 12 0 1 0 1 0 2 0 2 1 1 0 2 0 0 0 0 104 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 77-82 tevékenység 164 13 177 8 49 0 57 6 10 11 27 2 1 3 6 0 0 0 0 3 2 0 5 0 4 2 6 278 Közigazgatás, védelem; kötelezı 84 társadalombiztosítás 6 0 6 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 85 Oktatás 1 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 86-88 Humán egészségügyi, szociális ellátás 26 0 26 0 0 0 0 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 28 90-93 Mővészet, szórakozás, szabad idı 4 1 5 0 0 0 0 3 0 0 3 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 9 94-96 Egyéb szolgáltatás 14 0 14 2 56 0 58 0 0 8 8 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 82 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék 97-98 elıállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 99 Területen kívüli szervezet 2 1 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 1 5 2703 208 2911 120 218 2 340 182 29 66 277 77 25 17 119 64 12 21 97 32 18 12 62 115 32 129 276 4082 35

2.1 A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók megoszlása ágazatok szerint területenként Foglalkoztatók ágazata (TEAOR 08) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld 01-03 Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 3,2 2,2 0,0 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,1 5,6 16,7 6,5 0,0 3,1 1,6 1,1 0,6 05-09 Bányászat 0,3 0,0 0,3 0,8 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,4 0,2 10-33 Feldolgozóipar 25,2 38,0 26,1 62,5 39,9 100,0 48,2 68,7 44,8 10,6 52,3 18,2 48,0 29,4 26,1 70,3 66,7 95,2 75,3 59,4 44,4 83,3 59,7 93,9 78,1 82,9 87,0 35,5 35 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás 0,7 0,5 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 5,9 3,1 0,0 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,7 0,8 Vízellátás, szenyvíz győjtése, kezelése, 36-39 hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 0,4 1,4 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,0 5,9 1,7 1,6 0,0 0,0 1,0 3,1 0,0 0,0 1,6 0,9 0,0 0,0 0,4 0,5 41-43 Építıipar 22,8 1,0 21,2 3,3 0,5 0,0 1,5 0,5 6,9 1,5 1,4 76,6 0,0 0,0 49,6 1,6 16,7 4,8 4,1 6,3 27,8 0,0 11,3 3,5 3,1 7,8 5,4 17,4 45-47 Kereskedelem, gépjármőjavítás 4,5 4,8 4,5 1,7 0,5 0,0 0,9 8,2 0,0 34,8 13,7 0,0 0,0 23,5 3,4 1,6 0,0 0,0 1,0 3,1 5,6 0,0 3,2 0,0 0,0 0,8 0,4 4,4 49-53 Szállítás, raktározás 7,7 5,3 7,5 2,5 2,8 0,0 2,6 0,5 0,0 0,0 0,4 0,0 8,0 0,0 1,7 1,6 0,0 0,0 1,0 6,3 0,0 0,0 3,2 0,0 3,1 0,8 0,7 5,8 55-56 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18,3 27,9 19,0 9,2 0,5 0,0 3,5 0,5 0,0 18,2 4,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,1 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 0,8 0,4 14,2 58-63 Információ, kommunikáció 6,4 1,4 6,0 3,3 0,9 0,0 1,8 6,6 0,0 1,5 4,7 0,0 4,0 5,9 1,7 17,2 0,0 0,0 11,3 3,1 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 1,6 0,7 5,2 64-66 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,5 7,2 2,8 5,8 0,9 0,0 2,6 2,7 0,0 0,0 1,8 0,0 0,0 17,6 2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,4 2,4 68 Ingatlanügyletek 0,4 1,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,4 1,5 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 69-75 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 2,8 4,3 2,9 1,7 0,5 0,0 0,9 3,8 10,3 3,0 4,3 0,0 4,0 0,0 0,8 0,0 16,7 0,0 2,1 3,1 5,6 0,0 3,2 0,0 0,0 0,0 0,0 2,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 77-82 tevékenység 6,1 6,3 6,1 6,7 22,5 0,0 16,8 3,3 34,5 16,7 9,7 2,6 4,0 17,6 5,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,4 11,1 0,0 8,1 0,0 12,5 1,6 2,2 6,8 Közigazgatás, védelem; kötelezı 84 társadalombiztosítás 0,2 0,0 0,2 0,0 0,5 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 85 Oktatás 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 86-88 Humán egészségügyi, szociális ellátás 1,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 90-93 Mővészet, szórakozás, szabad idı 0,1 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 1,1 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 94-96 Egyéb szolgáltatás 0,5 0,0 0,5 1,7 25,7 0,0 17,1 0,0 0,0 12,1 2,9 2,6 0,0 0,0 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 97-98 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék elıállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 99 Területen kívüli szervezet 0,1 0,5 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 0,0 0,4 0,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 36